278. Munkaügyi Levelek / 2025. június 24.
TARTALOM

Milyen módon érinti – amennyiben érinti – az Mt., illetve a Kttv. alapján foglalkoztatottak személyi anyagának őrzését a Tny. 99/A. §-ának év eleje óta hatályos változása?

Az 1992. évi Mt. 76/C. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a munkavállaló a munkáját – a munka természetéből eredően – szokásosan telephelyen kívül végzi, a munkaszerződésben állandó munkavégzési helyként a munkáltató azon telephelyét kell megjelölni, ahonnan a munkavállaló az utasítást kapja. E rendelkezést kell megfelelően alkalmazni távmunkavégzés esetén is. Az Mt. a fenti szabályt már nem, csak az alábbi rendelkezést tartalmazza: eltérő megállapodás hiányában munkahelynek a munkakörben szokásos munkavégzési helyet kell tekinteni [Mt. 45. § (3) bek.]. A szokásos munkahely megállapítása kapcsán az Mt.-hez fűzött kommentár úgy fogalmaz, hogy szokásosnak azt a munkahelyet kell tekinteni, ahol az adott munkáltatónál kialakult gyakorlat szerint az adott munkakörben rendszerint teljesíteni kell. Attól függetlenül, hogy az Mt. nem tartalmazza a szokásosan telephelyen kívül végzett munkára vonatkozó szabályt, helyesen jár el az a munkáltató, aki a munkavégzés helyeként a munkaszerződésben a következőket határozza meg: „A munkavállaló a munkáját – a munka természetéből eredően – szokásosan telephelyen kívül végzi. Állandó munkavégzési helye, ahonnan az utasítást kapja: [Munkáltató telephelyének címe]”?

Az Eszjtv. 2. számú melléklete meghatározza a személyi nyilvántartás adatkörét. Közel 1000 fő alkalmazottat foglalkoztató egészségügyi szolgáltató intézményünkben az a gyakorlat, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató által a 33/1998. NM rendelet 12. melléklete szerint papíralapon kiállított elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági véleményeket (előzetes, időszakos, rendkívüli) a HR-osztály a dolgozók személyi nyilvántartásában helyezi el. Jogszerű-e ez a gyakorlat? Történhet-e elkülönítetten az elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemények tárolása, ebben az esetben meddig kell azokat megőrizni? A 33/1998. NM rendelet 13. §-ának (4) bekezdése alapján a 12. melléklet szerinti tartalommal az elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági véleményt a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató táblázatos formában is megküldheti-e a munkáltató részére, bélyegzővel, aláírásával ellátva? Tehát nem munkavállalóként állítja ki az elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági véleményt, hanem például tárgyhóban végzett vizsgálatokról egy dokumentumban tájékoztatja a munkáltatót.

Polgármesteri hivatalnál dolgozó, a Kttv. hatálya alá tartozó közterület-felügyelő bizonyos napokon éjszaka és hétvégén is dolgozik. Esetében milyen munkarendet/munkaidő-beosztást lenne célszerű alkalmazni, figyelembe véve a pihenőidőt is? A Kttv. szerinti általános munkarend szerinti, vagy a munkaidőkeretben történő foglalkoztatás lehet opció?

2025-ben bevezetésre kerül intézményünkben a készenléti munkavégzés. A munkavállalók többsége vállalja a készenlétet (az általános munkarendben és a háromhavi munkaidőkeretben dolgozók is), de nem mindenki. A készenléti munkavégzés bevezetése milyen munkaügyi dokumentumok (munkaszerződés, munkaköri leírás) módosítását vonja kötelező jelleggel maga után? A munkáltató részéről elegendő-e az Mt. készenlétre vonatkozó pontjaira hivatkozva [Mt. 91. §, 110. § (4) bek., 112. §, 144. §] egy munkáltatói utasítás elkészítése, melyet mindkét fél aláír? Vagy milyen megállapodás szükséges munkáltató és munkavállaló között, hogy munkajogi szempontból ne legyen kifogásolható a készenléti munkavégzés?

Ügyfelünk irodai alkalmazottai általános munkarendben, hétfőtől péntekig dolgoznak, munkaidőkeretben. A cégen belül a termeléstámogató területen dolgoznak, ezért néha megtörténik, hogy a pihenőnapjukra (szombat vagy vasárnap) rendkívüli munkaidőt rendelnek el nekik. Ez a legutóbbi alkalommal úgy sikerült, hogy bementek vasárnap dolgozni, aztán dolgoztak hétfőtől péntekig, majd szombatra is behívták őket. Mi történik ilyenkor a pihenőidővel/pihenőnappal? Hogyan tud – ha egyáltalán tud – teljesülni a jogszabályban előírt két pihenőnap vagy a 48 órás heti pihenőidő? Mi történik, ha teljesít egy nyolcórás műszakot szombaton vagy vasárnap, kell-e máshol kiadni a pihenőnapot, pihenőidőt? Berendelhető-e hétvégén az irodai munkavállaló jelen helyzetben?

Munkavállalónk általános munkarendben dolgozik. A 2025. május 2-i munkanap május 17-re került áthelyezésre. Dolgozónk április 28-tól május 6-ig keresőképtelen volt. Ha betegszabadságra jogosult a munkavállaló május 2-án, kellett-e munkát végeznie május 17-én? Illetve, ha táppénzre volt jogosult május 2-án, ebben az esetben mi a helyes eljárás?

Egy 5/2-es munkarendben foglalkoztatott munkavállaló esetében heti hány órát lehet dolgozni 2025. 04. 28. és 05. 04. között, azzal, hogy 05. 02. pihenőnap volt? Illetve a munkanap-áthelyezéssel érintett másik héten (2025. 05. 12. – 05. 18.)? Lehet a „hosszú héten” több mint 48 órát dolgozni, például hétköznap még 4-4 óra túlórát elrendelni?

Egy munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonya a munkaszerződésben kikötött 90 napos próbaidőn belül, a próbaidő utolsó napján megszűnt. A 90 nap utolsó napja munkaszüneti napra (szombat) esik. A munkavállalóval a cégcsoport másik társasága a következő napi kezdéssel új munkaszerződést kíván kötni. A szándékolt munkaviszony kezdési napja így munkaszüneti napra esik (vasárnap). Lehetséges-e az új munkaszerződés kezdési napjának ezt a napot megjelölni, kezdődhet-e a munkaviszony munkaszüneti nappal, vagy az új munkaviszony létesítésének a napja a munkaszüneti napot követő első munkanap lehet csak? A munkáltató gazdasági társaság, nem rendelkezik kollektív szerződéssel.

Cégünknél az elmúlt pár évben előfordult, hogy a szabadságok az üzleti igények növekedése miatt a tárgyévben nem kerültek kiadásra. Megállapodást kötöttünk a munkavállalókkal az életkor szerinti szabadság következő év december 31-ig történő átvitelére, de több esetben is előfordult, hogy ennél több szabadságot vittek át a következő évre. Jelenleg ezeket a több év alatt felhalmozódott szabadságokat szeretnénk minél előbb kiadni. Mivel az Mt. nem tartalmaz kifejezett rendelkezést a ki nem adott szabadságok kezeléséről, kérdésem, hogy továbbra is megmarad-e a munkáltató joga ezen szabadságok kiadására (előzetesen egyeztetve a munkavállalóval), vagy mivel az adott évben elmulasztotta a kötelezettségét, és nem élt a kiadás jogával, a munkavállaló rendelkezhet vele? A három évnél régebben halmozódó szabadságok elévülnek-e abban az esetben, ha a bérjegyzéken minden hónapban feltüntetjük a ki nem vett szabadságnapok aktuális számát? Amennyiben elévülnek, lehetséges-e ezeket a napokat pénzben megváltani, hiszen így a munkavállaló javára térnénk el?

A közszolgálati tisztviselő 2025. február 5-én írásbeli bejelentésében jogviszonyának lemondással történő megszüntetését kérte, amelyet a munkáltató elfogadott. Lemondási ideje – jogviszonyának 2025. április 5. napjával történő megszüntetésére figyelemmel – 2025. február 6-tól 2025. április 5-ig lett meghatározva, amely időszakban a munkáltató a közszolgálati tisztviselőt jogviszonya megszűnéséig megillető összesen 30 munkanap szabadságából 12 munkanapot adott ki, így a ki nem adott szabadsága a jogviszony megszűnésére figyelemmel 18 munkanap. A 98/2018. Korm. rendeletben előírt kölcsönös együttműködési és tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében 2025. május 12-én írásban tájékoztatást kértünk a közszolgálati tisztviselőtől, a Kttv. 107. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint, a minket, mint korábbi munkáltatót terhelő szabadságmegváltási kötelezettség teljesítése érdekében. 2025. május 13-án kelt válaszában arról tájékoztatott, hogy 2025. április 6-tól kormányzati szolgálati jogviszonyt létesített. Fentiekre figyelemmel, a Kttv. 62/A. §-ában, valamint a Kit. 104. §-ának (10) bekezdésében foglaltak alapján szolgálati jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni. Tájékoztatására hivatkozással 2025. május 15-én levélben megkerestük a közszolgálati tisztviselő által megnevezett új (Kit. hatálya alá tartozó) munkáltatót, amely véleménye szerint a ki nem adott szabadság tekintetében a Kttv. 107. §-ának (2a) bekezdését kell alkalmazni. Ezzel nem értünk egyet, mivel a közszolgálati tisztviselő jogviszonya lemondással került megszüntetésre. Álláspontunk szerint, figyelemmel a Kttv. 107. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, a fennmaradó szabadságot az új kormányzati szolgálati jogviszonyban a kormánytisztviselőt megillető szabadsághoz hozzá kell számítani. Tekintettel arra, hogy közszolgálati tisztviselő jogviszonya nem azért került megszüntetésre, mert a Kit. hatálya alá tartozó szervvel kívánt kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni, a Kttv. 107. §-ának (2a) bekezdése nem alkalmazható, sőt jelen esetben a szabadság megváltása jogalap nélküli kötelezettségvállalás lenne. Helyesen gondoljuk, hogy a szolgálati jogviszonyt folyamatosnak kell tekinteni, ezáltal a ki nem adott szabadságot az új szolgálati jogviszony alapján megállapított szabadsághoz hozzá kell számítani?

Mennyire probléma, ha a polgármester nem tartja a szabadság ütemtervét, kell-e a képviselő-testülettel megtárgyaltatni a módosítását? Kiadható-e egy képviselőnek a polgármester kivett szabadságainak dátuma, vagy csak az egész képviselő-testületnek, ha egyáltalán kiadható?

Egyházi fenntartású általános iskola és óvoda takarító munkavállalója részére unokája születése esetében az 5 munkanap pótszabadságra jogosultság fennáll-e? A takarító köznevelési dolgozó, de nem köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya van, a Púétv. mely rendelkezései vonatkoznak a technikai, gazdasági, ügyviteli munkavállalókra?

Egy anyuka 2018. 05. 25-én szülte első gyermekét, akivel CSED-ben részesült, majd GYED-et is igényelt, azt viszont átadta pár nap múlva az apukának. A második gyermek 2019. 08. 01-én született, a harmadik 2022. 05. 30-án, a negyedik 2023. 09. 13-án. Elmondása szerint az első gyermek után járó GYED (amit pár napig vett csak igénybe) volt az ő utolsó ellátása, onnantól minden ellátást apuka igényelt. Most felmondott a munkáltatójánál. Ebben az esetben melyik gyermek után és milyen időszak alapján jogosult szabadságra? Véleményem szerint minden gyermek után jár az Mt. 115. §-a (2) bekezdésének c) és d) pontja alapján a szabadság.

Egy budapesti székhelyű vállalkozásnál dolgozik egy harmadik országbeli munkavállaló, aki a hazautazási költségtérítéssel kapcsolatban érdeklődött. Az úr egyiptomi állampolgár, és szeretne családlátogatás céljából hazautazni Egyiptomba. Az ő értelmezésében a 39/2010. Korm. rendelet szerint, különösen annak 2. § c) pontja alapján, jogosult az egyiptomi repülőjegyének részbeni megtérítésére. A munkavállaló úgy gondolja, hogy mivel addig, amíg Egyiptomban tartózkodik (pl. 2 hetet családlátogatás céljából), életvitelszerűen ott fog lakni, illetve van eredetileg regisztrált címe Egyiptomban, és a budapesti címe csak tartózkodási hely, így megfelel a jogszabályi követelményeknek és a munkáltató köteles számára megtéríteni az utazását, vagy legalábbis a költségek egy részét a jogszabály alapján. A jogszabály világosan definiálja a lakóhelyet, illetve a tartózkodási helyet is, azonban az életvitelszerű ott lakást nem határozza meg. A munkáltató köteles számára megtéríteni a hazautazás költségét? Azért fontos ez a kérdés, mert a cégnél számos külföldi munkavállaló dolgozik, akik számára ez precedens értékű lenne, a cégre azonban hatalmas anyagi terhet róna a magas létszám miatt.

Havibéres munkavállalónk munkaviszonya 2025. 04. 07-én kezdődött, teljes munkaidőben, havi munkaidőkeretben (az első munkaidőkeret 04. 07-től 04. 30-ig tartott) foglalkoztatjuk. A munkaidőkeretben a ledolgozandó óraszáma 128 óra volt áprilisban, az ünnepnapokra nem volt munkaidő-beosztása. Mekkora időarányos alapbért kell részére fizetnünk áprilisban, ha például a havi alapbére 500 000 Ft?

Hétfőtől péntekig, 8 órától 16 óra 30 percig dolgozó irodai munkavállalók a vasárnapi pihenőnapjukon – a termelés támogatása miatt – bejöttek dolgozni. Jár erre a rendkívüli munkaidőre vasárnapi pótlék nekik (a pihenőnapon végzett rendkívüli munkaidő miatt járó 100%-os bérpótlék vagy 50% bérpótlék + 1 szabadnap mellett)?

Új minibölcsődében a vezetői megbízást az egyik kisgyermeknevelő kapta meg, mint szakmai vezető, mivel csak heti két órában lát el vezetői feladatokat. A bölcsődében egy csoport van, és összesen három alkalmazott. A vezető besorolása 2025. 04. 23-tól közalkalmazott, Pedagógus II., 22 év jogviszonnyal. A kisgyermeknevelő/szakmai megbízott vezető részére jár-e a vezetői pótlék 250%-ban, mivel csak napi 2 órában lát el vezetői feladatokat? Lehet-e a vezetői pótlékot arányosítani a napi 2 óra vezetői feladatokhoz viszonyítva?

A munkavállaló egyetemen tanul, most az államvizsgához szeretne igénybe venni szabadságot. Kötelesek vagyunk kiadni a részére? Ha igen, ez fizetett vagy fizetés nélküli? Nincs tanulmányi szerződése a munkáltatóval.

Fogyatékkal élők munkaterápiás foglalkoztatásáért adható munkaterápiás jutalomnak van-e maximális havi összege?

Önkormányzat fenntartásában lévő óvodában 2024. 11. 26-án felvettünk egy óvodapedagógust. A felvétele után 4 hónap múlva további jogviszonyokkal kapcsolatos iratokat hozott be bemutatásra. A jogviszony-igazolások megszüntető okiratok, amelyeken látszik, hogy közalkalmazotti jogviszonyban óvodapedagógusként volt alkalmazva folyamatosan 1995. 03. 23-tól. A bemutatott igazolásokkal elérte a 30 éves köznevelési jutalomhoz való szakmai gyakorlati időt. Kötelesek vagyunk kifizetni a 30 éves köznevelési jutalmat? A fent nevezett dolgozó nem nyugdíjas.

A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerőpiaci viszonyokat kell figyelembe venni [Mt. 12. §]. Azaz önmagában az azonos munkakörben történő foglalkoztatás a két munkát nem teszi egyenlő értékűvé. A harmadik országbeli munkavállalók részére biztosított juttatásokat megfelelő dokumentációval és szabályzati keretekkel támasszuk alá, így elkerülve a diszkrimináció vádját. Harmadik országbeli munkavállalók hiányszakmában történő foglalkoztatására a magyar jogszabályoknak megfelelően, a kormányhivatal engedélyével van lehetőség. A szerződésben szerepel, hogy a munkáltató szállást biztosít számukra, mivel a toborzási nehézségekre tekintettel ez a foglalkoztatás feltétele. Ugyanabban a munkakörben dolgozó magyar munkavállalónak viszont nem biztosít a munkáltató ilyen juttatást. Milyen szabályzattal és dokumentációval lehet igazolni, hogy a szállás biztosítása a külföldi munkavállaló foglalkoztatási feltétele volt, és így nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek? Hogyan lehet az objektív indokokat megfelelően rögzíteni a munkaszerződésben vagy egy különmegállapodásban?

A munkáltatónál bölcsőde működik. Az ott dolgozó kollégákra vonatkozóan igénybe vehetjük a szociális ágazati összevont pótlékot és a bölcsődei pótlékot. A munkáltató modellváltásban érintett intézmény, tehát a kollégák közalkalmazotti jogviszonyban álltak 2021-ig, majd munkaviszonnyá alakult a jogviszonyuk, ezt követően pedig 2024-ben életbe lépett a Púétv. A pedagógus-munkakörben lévő kollégáknál a Gyvt. 15. §-át alkalmazni kell, a többiekről nem esik szó a törvényben. A pedagógus- és nem pedagógus-munkakörben hogyan kell megállapítani a két pótlékra vonatkozó besorolást a különböző jogviszonyok idején jogviszonyt létesítő kollégák esetében és a most jogviszonyt létesítő kollégák esetében?

Hivatalunkhoz érkezett egy lakossági bejelentés, miszerint az egyik önkormányzatnál összeférhetetlenség áll fenn. A bejelentés alapján az összeférhetetlenség oka, hogy ugyanazon személy látja el közalkalmazottként a falugondnoki feladatokat, aki egyidejűleg önkormányzati képviselői tisztséget is betölt. Önök szerint megalapozott ez a lakossági bejelentés az összeférhetetlenségről?

Hivatalunkhoz érkezett egy lakossági bejelentés, miszerint az egyik önkormányzatnál összeférhetetlenség áll fenn. Az oka, hogy a község főállású polgármestere az egyéni vállalkozók nyilvántartásban szerepel mint egyéni vállalkozó, vállalkozását nem szünetelteti. Megalapozott a lakossági bejelentés az összeférhetetlenségről?

Lehet-e a jegyző felügyelőbizottsági tag olyan gazdasági társaságnál, mely több önkormányzat kizárólagos tulajdonában van, ha az érintett jegyző önkormányzatának tulajdonjoga csekély mértékű az adott gazdasági társaságban? A Kttv. 85. §-a (4) bekezdésének c) pontja, 87. § (1) és (4) bekezdése, valamint 246. § (1) bekezdése és 251. §-a alapján úgy értelmezzük, mindez a munkáltató, jelesül a polgármester előzetes engedélyével lehetséges.

Vonatkoznak-e a negyven év jogosultsági idővel nyugdíjba vonuló hölgyekre az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével nyugdíjassá váló munkavállalókra vonatkozó általános szabályok? Például, hogy határozatlan idejű munkaviszony esetén számukra sem kell indokolni a munkaviszony felmondását, és hogy nem jár számukra végkielégítés.

Óvodapedagógus kolléganőnk 2024 szeptembere óta a nők 40 kedvezménnyel öregségi nyugdíjra jogosult, melyet ezen időponttól igénybe is vesz, és azóta is folyamatos köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban van az óvodával. 2025. május 6-án beadta lemondását, mely alapján munkaviszonyát 2025. augusztus 31-én lemondással meg szeretné szüntetni. Mi az, amikre jogosult, és azokat hogyan számoljuk (pl. felmentési idő, végkielégítés, jubileumi jutalom stb.)? 30 éves jubileumi jutalmat már kapott, de 40 éveset még nem. Korábbi munkahelyei közül melyik számítható be pl. a jubileumi jutalomba? Munkahelyei:
Kossuth Nyomda, 1984. 09. 03. – 1984. 11. 08.;
Centrum Áruház, 1984. 11. 12. – 1991. 10. 01.;
Óvoda, 1991. 10. 02. – 2025. 08. 31.

A vezető állású munkavállalónak lehet-e a felmondási ideje hosszabb, mint hat hónap?

Az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése írja le azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a munkavállaló automatikusan vezető állású munkavállalónak számít. Amennyiben a munkáltató álláspontja szerint egy adott munkavállaló az általa betöltött munkakör és az általa végzett feladatok alapján vezető állású munkavállalónak minősül, erről a körülményről milyen módon, mikor és milyen mélységben szükséges tájékoztatni az adott munkavállalót? A munkáltatói jogkör gyakorlására való jogosultság (amely kiterjed munkaszerződések és módosításaik, továbbá a munkaviszony megszüntetésére irányuló dokumentumok aláírására is), amelyet a munkáltató önállóan cégjegyzésre jogosult ügyvezetője biztosított a HR-esként foglalkoztatott munkavállaló számára, megalapozza-e az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szerinti, vezető állású munkavállalói minőségét az említett kollégának? Annak ellenére, hogy nem áll közvetlenül az ügyvezető „közvetlen irányítása alatt”. Más a közvetlen vezetője, ugyanakkor a munkáltatói jogkör gyakorlása szempontjából teljes egészében, önállóan eljárhat az ügyvezető helyett? Amennyiben az önállóan cégjegyzésre jogosult ügyvezető helyett más területek (pl. jog, HR, beszerzés, pénzügy) képviselői együttesen jogosultak (bármely két személy együttesen) cégjegyzésre, ez a joguk megalapozza-e az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szerinti, vezető állású munkavállalói minőségüket?

Munkavállalónk táppénzre való jogosultsága 2024. október 31. napjával lejárt, 2024. november 1-jétől ellátás nélküli keresőképtelen állományban van. Minden hónapban, jelenleg is, a háziorvosától kap igazolást, hogy továbbra is keresőképtelen, a munkáját nem tudja ellátni. A munkáltató a NAV-nak jelentette a biztosítási jogviszony szünetelését. A munkavállaló 2023 novemberétől megváltozott munkaképességűnek minősül (össz-szervezeti egészségkárosodása: 52%). A munkáltató, mivel a munkavállaló keresőképtelen állományban van, nem tudja elküldeni foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálatra. A munkavállaló a közvetlen vezetőjének már többször is akként nyilatkozott, hogy nem tudja ellátni a munkakörébe tartozó feladatokat. A munkáltató felajánlott többször is könnyebb munkát, részmunkaidőben, amit a munkavállaló mindig elutasított. Most kaptunk egy levelet a munkavállalótól, hogy a munkáltató nem tesz eleget a foglalkoztatási kötelezettségének, mert olyan munkakört ajánlottunk fel, amit nem tud ellátni. Azt szeretné, hogy mondjon fel neki a munkáltató, és fizesse meg a végkielégítést. Hivatkozik az Alkotmánybíróság 1/2025. (II. 27.) számú határozatára, mely az Mt. 146. §-ának (2) bekezdését Alaptörvénybe ütközőnek minősítette. Kötelező-e a munkáltatónak felmondani a munkavállaló munkaviszonyát, és megfizetnie a végkielégítést annak ellenére, hogy tudnánk neki könnyebb munkát biztosítani?

Egy háziorvosi praxis megszünteti tevékenységét, a munkáltató felmond a munkavállalóinak, köztük egy olyan asszisztensnek is, aki jelenleg másfél éves gyermekével GYED-en van. Ez az asszisztens a felmondás közlésekor hároméves jogviszonnyal rendelkezik. A munkáltató kifizeti a végkielégítést, és az eddig ki nem vett szabadságokat. Mivel a praxis megszűnik, ezért más munkát a munkáltató nem tud felajánlani. A praxis végét követően a foglalkoztató cég még nem szűnik meg, árbevétele nem lesz, a későbbiek során lesz meg a végelszámolása. A felmondást a GYED-en lévő munkavállaló átvette, a munkavégzés alól mentesítve lett a felmondási időre. A GYED-en lévő munkavállaló felmondási ideje mikor kezdődik? A felmondási időre jár-e fizetés részére?

Köztisztviselőnk 2022 óta nyugdíjasnak minősül az életkora és a szolgálati ideje alapján. A Küt. 39. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján felmentéssel megszüntetése kerülhetett volna jogviszonya. Munkatársunk a jogszabály adta lehetőséggel élve kérvényezte továbbfoglalkoztatását, amelyet a munkáltató engedélyezett. A köztisztviselő határozott idejű jogviszonnyal volt és van jelenleg is foglalkoztatva (tartósan távol lévő kolléga álláshelyén). Idén tavasszal tájékoztattuk, hogy meg kívánjuk szüntetni a jogviszonyát augusztusban. Első lépésként a munkáltató visszavonja engedélyét a továbbfoglalkoztatáshoz augusztus 15-ével. Ezután elkészítjük a felmentését augusztus 15. napjával, és mivel határozott idejű foglalkoztatásról van szó, indokolni is fogjuk. A tervezett indoklásban a továbbfoglalkoztatás munkáltatói engedélyének visszavonása lenne, melynek hátterében új, frissebb munkaerő-felvétel lenne megnevezve. Helyesen járunk-e el?

Közös önkormányzati hivataltól negyvenéves jogviszonnyal nyugdíjazott kolléganő a nyugdíj mellett visszajönne dolgozni a hivatal pénztárába. Milyen jogviszonyban foglalkoztatható, illetve a nyugdíját szüneteltetni kell-e?

Önkormányzati fenntartású kulturális intézményben (művelődési ház) vezető állású munkavállaló (közművelődési intézmény vezetője) esetében, amennyiben a pályázó nem szakirányú felsőfokú végzettséggel, hanem pedagógusdiplomával rendelkezik, és nincs felsőfokú szakirányú szakképesítése, van-e arra lehetőség, hogy a munkakör betöltését követő két éven belül szerezze meg a felsőfokú szakirányú szakképesítést, figyelemmel a 39/2020. EMMI rendelet 4. §-a (1) bekezdésének rendelkezéseire, amely alapján: az állami vagy önkormányzati fenntartású kulturális intézményben a vezető állású munkavállaló esetében a munkakör betöltésének feltétele államháztartási és vezetési ismereteket nyújtó, legalább 120 órás képzés (képzés) igazolt elvégzése? Ennek hiányában a vezető állású munkavállalói munkakör betöltését követő két éven belül köteles a képzést elvégezni, és az azt igazoló okiratot be kell mutatni a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Aki a képzést határidőben nem végzi el, és a képzés elvégzését igazoló okiratot nem mutatja be, a munkakörben nem foglalkoztatható tovább.