290. Munkaügyi Levelek / 2026. március 24.
TARTALOM

Tehet-e a munkáltató oly módon különbséget a munkavállalói között, hogy kifejezetten egy ember céges laptopjára telepít olyan programot, ami nyomon tudja követni az egész napos munkáját?

A munkáltató jogszerűen különbséget tehet-e a munkavállalói között azon az alapon, hogy ki dolgozik a fővárosban és ki vidéken? A munkakör, a feladatok és a felelősség ugyanaz, de a vidéki telephelyen, ami nem önálló jogi személy, csak elkülönült szervezeti egység, kevesebb alapbért keresnek a kollégák (minden egyéb bérelem ugyanaz).

A munkáltatónál több esetben előfordul, hogy a munkavállalók bizonyos eszközöket (pl. gépkocsi, IT-eszköz) magáncélra is használhatnak. Ez a magánhasználat lehet általános (pl. céges mobiltelefont minden munkavállaló használhat magáncélra is), vagy speciális feltételhez kötött (pl. csak bizonyos szintű vezetők kapnak személyi használatú és korlátozás, illetve külön térítés nélkül magáncélra is használható személygépkocsit). Milyen megítélés alá esik az a károkozás, amit a munkavállaló olyankor okoz a céges eszközben (jellemzően gépkocsi), amikor hivatalosan is magáncélra használta azt? Az Mt. 179. §-a szerinti kárfelelősségnek alapfeltétele, hogy a kárt munkaviszonyból származó kötelezettségszegéssel okozza a munkavállaló, azonban, ha nem munkaidőben és nem a munkájával összefüggésben használja az eszközt, amikor a károkozás történik, fennállhat-e a felelőssége a munkavállalónak az Mt. 179. §-a szerint (az egyéb feltételek fennállását most jelen esetben hagyjuk figyelmen kívül)? Helytálló lehet-e, ha ezekben az esetekben a munkáltató nem az Mt., hanem a Ptk. szerint állapítja meg a kárfelelősséget, amely alapján nem feltétel, hogy a károkozó magatartás egyben kötelezettségszegő is legyen? Például, ha a munkavállaló a személyi használatú gépkocsiban nem a munkaidejében és nem a munkavégzéséhez, hanem magántevékenységéhez kapcsolódóan okoz kárt. Továbbá mely felelősségi szabály irányadó, ha a munkavállaló munkába járáshoz kap gépkocsit (de ez egyebekben nem személyi használatú, mert amint beér vele a munkahelyére, már munkavégzéshez használják a gépkocsit adott esetben más munkavállalók is), és az otthoni parkolás során, egyéb tevékenysége végzése közben kárt okoz a parkoló gépkocsiban (pl. nekitolja a hétvégi kerti munka közben a fűnyírót)?

Hivatalsegédünk a Kttv. 258. §-a szerint a polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott munkavállaló. Szeretne a „nők 40-nel” nyugdíjat igényelni ebben az évben. Alkalmazhatjuk őt továbbra is úgy, hogy nem kell lemondania a nyugdíjáról?

Közalkalmazotti jogviszonyban a kinevezés elkészítésekor kimaradt a „határozatlan időre kinevezem” mondat, természetesen a próbaidő már régen lejárt, és a foglalkoztatás teljes mértékben a határozatlan időre vonatkozó szabályok szerint valósul meg. Kifogásolható-e ennek a mondatnak a hiánya, ha egyébként semmilyen negatív jogkövetkezmény nincs?

Miként célszerű feltüntetni a munkaszerződésben a munkavégzés helyét? Intézményünknél a dolgozók gyermekfelügyelőként lakásotthonokban dolgoznak, mely lakásotthonok nagyobb szakmai egységekbe tömörülnek (ezek különböző városokban is vannak). Korábban a munkaszerződésben úgy tüntettük fel, hogy a munkavégzés helye például az I. számú szakmai egység, így az ehhez tartozó lakásotthonok munkavállalói munkáltatói utasítás nélkül dolgoztak a különböző otthonokban. A tavalyi évtől viszont a jogász javaslatára konkrétan a lakásotthont kellett megjelölnünk a szerződésben. Ez azonban azt jelenti, hogy a fenti esetben munkáltatói utasításra van szükség, hogy például a 7. számú lakásotthon dolgozója a 8. számúban helyettesítsen. Pedig ugyanahhoz a szakmai egységhez tartoznak.

Társaságunknál egyes munkavállalók határozatlan idejű munkaviszonyban állnak. A foglalkoztatásuk az év során ciklikusan változik: az év első felében szellemi munkakört látnak el, az év második felében fizikai munkakört. Mindkét esetben óradíjas alapbérrel, heti 40 órás munkaidőben, az egyik hat hónapos időszakban a heti 40 óra hathavi munkaidőkeret alkalmazásával. Jelenlegi gyakorlatunk szerint minden munkakörváltáskor új munkaszerződés kerül kiadásra, amelyben rögzítjük a munkakört, az óradíjas alapbért és a munkaidő-beosztást, valamint feltüntetjük az eredeti jogviszony kezdetének időpontját is. Tekintettel arra, hogy a munkakör, a munkabér és a munkaidő-beosztás rendszeresen, félévente változik, szeretnénk megvizsgálni, van-e olyan jogszerű megoldás (pl. munkaszerződés-módosítás, keretszerződés, több munkakör kikötése), amely lehetővé teszi, hogy ne legyen szükség minden alkalommal új munkaszerződésre.

Önkormányzatunkhoz tartozik egy bentlakásos idősek otthona. Szeretnénk közalkalmazotti jogviszonyban magasabb vezetői megbízással alkalmazni egy új személyt. A közalkalmazotti kinevezését lehet-e ötéves határozott időre adni, ugyanúgy, mint a magasabb vezetői megbízását is? Ha ugyanis lejár a vezetői megbízása, a kinevezés szerinti munkakörére nem tudunk állást biztosítani, amennyiben nem nyeri el újabb öt évre az intézmény vezetésének megbízását.

Művelődési házunk a könyvtárral együtt a Kjt. hatálya alól az Mt. hatálya alá került. A könyvtárban – ami után megszűnt a szakmai vezető jogviszonya – nem lett új szakmai vezető kinevezve. Kötelező-e, hogy legyen a könyvtárnak szakmai vezetője? Így, hogy az Mt. hatálya alá került a könyvtár, indokolja-e valami a szakmai vezetői státusz betöltését? Ha esetleg nem, elég-e az, hogy az új munkavállalónak a munkaköri leírása tartalmazza a szakmai vezetői feladatok ellátását?

Egyházi fenntartású iskola megbízási szerződéssel máshol főállásban (köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban) lévő tanárokat óraadóként foglalkoztat heti 9–16 órában szeptembertől júliusig (egy tanév idejére). Ezeknek az óraadó tanároknak a megbízási szerződését át kell-e minősíteni tartós megbízássá? Van-e lehetőségünk (közösen megegyezve) továbbra is egyszerű megbízásként kezelni a foglalkoztatásukat? Dönthetünk-e így, vagy kötelességünk tartós megbízásra módosítani?

Önkormányzati fenntartású egészségügyi alapellátási intézménynél egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó praxisjogos háziorvos helyettesítést vállalna az intézet egyik betöltetlen háziorvosi körzetében. A helyettesítés milyen módon történhet? Csak kizárólag egészségügyi szolgálati jogviszonyban – külön szerződéssel a helyettesítésre, plusz részmunkaidőben –, vagy vállalkozóként is végezheti a helyettesítést? Az érintett körzet ugyanabban az épületben van, mint a saját körzete.

Egy köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló pedagógus munkakörben foglalkoztatott fizetés nélküli szabadságon van, az első gyermeke után a GYED-ellátás igénybevétele mellett. A távollét idejére a munkakör betöltésére határozott idejű jogviszony keretében más munkavállaló helyettesíti. A fizetés nélküli szabadságon lévő pedagógus második gyermekével várandós lett, és a háziorvosa 9-es kóddal keresőképtelen állományba vette, azaz a fizetés nélküli szabadság megszüntetését követően „papíron” visszatérne aktív állományba, majd táppénzben részesülne. Januárban írásban nyilatkozott, hogy ez évben még nincs szándékában munkába állni. A jelenleg határozott időre alkalmazott helyettesítő munkavállaló fenntartható-e a keresőképtelenség időtartama alatt, vagy a munkavállaló visszatérése az álláshely újbóli betöltésének minősül, ezáltal a helyettesítő jogviszonyának megszüntetését eredményezheti? Amennyiben a helyettesítő álláshelyen foglalkoztatott kolléga jogviszonyának megszüntetésére kerülne sor, az intézményünkben a mindennapi pedagógiai munka megszervezésében komoly nehézséget, problémát eredményezne.

A Kttv. 62/A. §-a alapján, amennyiben a közszolgálati tisztviselő 30 napon belül létesít közszolgálati jogviszonyt, kötelező a próbaidő elhagyása, és a felek eltérő megállapodása alapján sem írható elő a próbaidő? A Kttv. 62/A. §-a alapján amennyiben az előző jogviszonyában kormánytisztviselő volt, vagy a Kit. hatálya alá tartozó szervnél állt alkalmazásban, és közszolgálati jogviszonyt létesít 30 napon belül, kötelező a próbaidő mellőzése? Abban az esetben sem írható elő próbaidő, ha felek ettől eltérően megállapodtak?

Magyarországi leányvállalat 10 hetes szakmai gyakorlatot biztosítana a francia anyacégnél a kötelező szakmai gyakorlatát töltő francia állampolgárságú egyetemista gyakornokok számára (az ottani szabályok szerint kötelező a nemzetközi szakmai gyakorlat is). Ezt a magyar kft. oldaláról hogyan lehet jogilag „lefedni”? Háromoldalú kiküldetési megállapodás lenne a megoldás? Vagy esetleg gyakornoki megállapodás, csak a gyakornokkal?

Önkormányzatok által alapított társulás munkaszervezetére, valamint a munkaszervezet alkalmazottjainak jogállására vonatkozik kérdésünk. A Mötv. 87. §-a akként rendelkezik, hogy a helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre. A Mötv. 90. §-ának (1) bekezdése értelmében a társulás a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – jogszabályban meghatározottak szerint – költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket. A társulás olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. A társulási tanács munkaszervezeti feladatait (döntések előkészítése, végrehajtás szervezése) eltérő megállapodás hiányában a társulás székhelyének polgármesteri hivatala látja el. A társulási tanács ülésén a társult önkormányzatok jegyzői tanácskozási joggal részt vehetnek [Mötv. 95. § (4)–(5) bek.]. A társulás munkaszervezeti feladatait kizárólag polgármesteri hivatal (köztisztviselői vagy munkavállalói) láthatja-e el, vagy akár a társulás erre a feladatra létrehozhat-e külön költségvetési szervet, vagy a meglévő költségvetési szervéhez telepítheti-e, esetleg a társulás létrehozhat-e egyéb szervezetet (pl. gazdasági társaságot) erre a feladatra? Amennyiben más szervezet keretein belül is ellátható, nem csak a polgármesteri hivatalnál, úgy a jelenlegi munkaszervezeti feladatokat ellátó köztisztviselők milyen jogcímen kerülhetnek át az új szervezethez (ha intézmény, akkor közalkalmazotti jogviszonyba, ha egyéb szervezet, akkor munkaviszonyba)?

A munkáltató a munkaviszonnyal összefüggésben kezelt munkavállalói személyes adatokat (különösen: név, alapbér, egyéb juttatások, lakóhely) átadhatja-e egy olyan másik személy részére, amely nem minősül állami szervnek, továbbá nem minősül a munkáltató adatfeldolgozójának sem?

Önkormányzati fenntartású óvodában közalkalmazotti jogviszonyban álló konyhai dolgozó munkakörből ugyanebben az óvodában áthelyezésre kerül köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban alkalmazva dajka munkakörbe a munkavállaló. A KIRA-program engedi a jogviszonyváltást, mellyel a kolléga jogviszonyának folytonossága egyértelműen megmaradna. Helyesen járunk el, ha kinevezését így módosítjuk, vagy a jogviszonyváltás miatt közalkalmazotti jogviszonyát mindenképpen meg kellene szüntetni, és új kinevezést kellene készíteni a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyra, ahol a végkielégítésbe a megszüntetett jogviszony időtartama beszámításra kerülne, mivel a munkáltató személye nem változik?

Az Mt. 53. §-ának (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. Ha a munkavállaló részmunkaidő keretében (napi munkaideje 4 óra) kerül foglalkoztatásra, hogyan kell a jogszabályban meghatározott arányosítást elvégezni? Az ilyen munkavállaló számára órában kifejezve 176 óra lehet a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás maximuma? Beosztás szerinti munkanapokban kifejezve a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás maximuma 22 beosztás szerinti munkanap lesz, vagy pedig marad a 44 beosztás szerinti munkanap? (Az utóbbi értelmezés analógiájaként szolgálhat az, hogy részmunkaidő esetén a szabadságnapok száma sem változik az általános teljes napi munkaidőben foglalkoztatott munkavállalókat megillető szabadságnapok számához képest.)

A Púétv. szerint az igazgatói megbízás nyilvános pályázat alapján adható, az ott meghatározottak szerint. Tagóvodai vezető, illetve igazgatóhelyettes esetében is az igazgatói eljárásrendet kell követni, illetve ebben az esetben kinek kell a kiírást elvégezni és a fenntartónak milyen kötelezettsége van ennek során?

A főállású polgármester (választott tisztségviselő) CSED, GYED, GYES mellett is végezheti-e tevékenységét? Illetve ez időszak alatt is jár-e neki az illetménye és a költségtérítése? Amennyiben a polgármester asszony 2026. július 1-jén szül, szülés után kiveszi a 41 munkanap szabadságát, a fennmaradó időszakra (gyermek születést követő 90. napig) nem igényel CSED-et. A 90. naptól pedig CSED-extra, GYED és GYES mellett dolgozna. Megfelelne-e ez a jogszabályoknak?

Az önkormányzati hivatal közszolgálati jogviszonyt kíván létesíteni egy olyan személlyel, akinek korábban kizárólag magánszférában eltöltött jogviszonyai voltak. Munkaviszony keretében, kezdetben több éven át középfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozott, majd felsőfokú végzettséget szerzett, és ezt követően ennek megfelelő munkakörben foglalkoztatták tovább. Munkaviszonyban töltött ideje több mint 20 év. Köztisztviselőként olyan munkakörben (projektmunkatárs) kerülne foglalkoztatásra, melyhez nem rendelkezik semmilyen gyakorlattal, szakmai tapasztalata nincs, gyakorlatilag pályakezdőnek minősül. A Kttv. 116. §-a szerint a köztisztviselőt iskolai végzettségének (jelen esetben főiskola) és a kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni. Ennek alapján korábbi jogviszonyai nem kerülnének beszámításra, gyakornoki besorolásba kerülne. Kell-e alkalmazni a Kttv. 8. §-ának (5) bekezdését?
A dilemmát az okozza, hogy a kinevezendő köztisztviselővel azonos munkakörben olyan köztisztviselők vannak foglalkoztatva, akik 10–15 év közszolgálati jogviszonyban szerzett releváns szakmai tapasztalattal rendelkeznek. Amennyiben az új munkatárs valamennyi korábbi munkaviszonya beszámításra kerül a besorolásakor, úgy az előbb említett közszolgálati gyakorlattal rendelkező köztisztviselőnél magasabb besorolási és fizetési fokozatba kerülne (Főtanácsos 13). Ez azt jelentené, hogy az osztályvezetőjénél és tapasztalt kollégáinál magasabb besorolásra, illetményre, pótszabadságra válna jogosulttá. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy azonos munkakörbe szintén felvételre kerül a Kttv. 6. §-ának 27. pontja szerinti pályakezdő köztisztviselő is, aki értelemszerűen gyakornokként kerül besorolásra, vagyis két azonos gyakorlati idővel és tapasztalattal rendelkező személy közül az egyik gyakornokként, a másik pedig főtanácsosként kezdi meg közszolgálati pályáját úgy, hogy azonos munkakörben azonos feladatot látnak majd el, melyek ugyanakkor nehézségüket, a vállalt felelősség súlyát tekintve nem érik el az azonos munkakörben, de jóval több tapasztalattal rendelkező munkatársak feladatait. Amennyiben valamennyi korábbi munkaviszonyt be kell számítani, akkor hogyan értelmezendő a Kttv. 118. §-ának (3) és (5) bekezdése, mely előírja: a fogalmazó besorolásához egy éven belül, előadó besorolásához két éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tenni, és ha a gyakornok a közigazgatási alapvizsgát a (3) bekezdésben előírt határidőt követő hat hónapon belül nem teszi le, jogviszonya megszűnik? Hogy alkalmazandó ez a rendelkezés a korábbi munkaviszonyának beszámítása okán rögtön Főtanácsos 13 besorolási és fizetési fokozatba kerülő kolléga tekintetében? Hogyan tud eleget tenni fenti kötelezettségének és milyen határidő elmulasztását követően szűnik meg a jogviszonya?
A Kttv. 118. §-ának (7) bekezdése szerint a pályakezdőként kinevezett kormánytisztviselőnek a tanácsos besorolási fokozatba soroláshoz közigazgatási szakvizsgát kell tennie. Közigazgatási szakvizsga hiányában a kormánytisztviselő nem sorolható a tanácsos besorolási fokozatba. Így a pályakezdőként felvett köztisztviselő szakvizsga letétele hiányában nem léphet tanácsos besorolási fokozatba, a vele egy időben érkező, azonos szakmai tapasztalattal rendelkező hogyan és milyen jogelv szerint kerülhetne akkor rögtön főtanácsos besorolási fokozatba teljesen azonos feltételek fennállása esetén? Hogyan és milyen feltételekkel tud eleget tenni fenti kötelezettségének a köztisztviselő?

Mentesül-e a köztisztviselő a közigazgatási szakvizsga letétele alól a Kttv. 118. §-ának (7a) bekezdése alapján („E törvény alkalmazásában közigazgatási szakvizsga alatt az állami tisztviselőkről szóló törvény alapján szerzett közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséget és kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséget is érteni kell.”), ha a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közigazgatás-szervező alapképzési szakon közigazgatás-szervező, általános igazgatási szakirányon diplomát szerzett?

Egyházi fenntartású családi bölcsődében, bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk 01193003 azonosító számú dajka végzettséget szerzett, illetve elvégezte a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy részére szervezett tanfolyamot. A Kjt. alapján a dolgozó mely fizetési osztályba sorolható? A fizetési fokozatok megállapításához a korábbi munkaviszonyainak beszámításánál a tanfolyam elvégzését követő időszak az irányadó, esetleg valamennyi korábbi munkaviszonyát figyelembe lehet venni?

Önkormányzatunk alkalmazásban áll egy házi gyermekorvos , aki 2022-ben került felvételre négyórás munkaviszonyban. A bére alapilletményből és illetménykiegészítésből áll. 2023. XI. 9-én a bére megemelésre került, mivel a másik 40 órás gyerekorvost is helyettesítette. Kvázi kapott egy 8 órás bért. 2024. III. 4-től átsorolásra került 8 órás munkaviszonyba, de a bére maradt változatlan. Most, 2026-ban kéri, hogy ellenőrizzük a bérét, mert nem jól lett besorolva az alapilletménye az évek számához mérten. Lehetséges-e, hogy az alapilletményét besoroljuk a helyes összeggel, de az illetménykiegészítést is változtatjuk annak megfelelően, hogy a bére ne változzon?

Nevelőszülői hálózatnál, a nevelőszülő hozzátartozóiként dolgozó gyermekgondozók besorolásához kérem a segítségüket. A 15/1998. NM rendelet alapfokú iskolai végzettséget vár el az említett munkavállalóktól, míg a nem hozzátartozó szakirányú végzettséggel dolgozhat ebben a munkakörben. A 257/2000. Korm. rendelet „A”, „B” és „C” fizetési osztályba engedi a gyermekgondozók besorolását. A nevelőszülő hozzátartozójaként dolgozó gyermekgondozók besorolása elviekben megfeleltethető-e a Munkaügyi Levelek 230. számának 4443. sorszámú válaszában a takarító munkakörrel kapcsolatban leírtaknak (azaz fizetési osztályba sorolásuk „A”, „B” és „C” fizetési osztály szerint, de nem a munkakörhöz illeszkedő végzettség figyelembevételével történik), vagy az ő esetükben csak munkakörhöz illeszkedő szakirányú végzettség – esetleg az sem – vehető figyelembe?

Városgazdálkodási intézményhez szeretnénk felvenni gépkezelőt, mint közalkalmazottat a 77/1993. Korm. rendelet szerint. Általános iskolai végzettségen kívül rendelkezik OKJ 31-5256-03 nehézgépkezelői bizonyítvánnyal és gépkezelői jogosítvánnyal. A gépcsoport kódszáma: 1111. Mivel a kormányrendelet szerint ezt a közalkalmazottat B osztálytól lehet felvenni, szakmunkásvégzettség hiányában a 31-es OKJ mint alsó középfok feljogosítja-e a munkáltatót arra, hogy B fizetési osztályba sorolhatja a kollégát?

Bölcsődénkben egy kisgyermeknevelőnk terhességi táppénzen van, és a szülési szabadsága, majd a fizetés nélküli szabadságának idejére szeretnénk felvenni egy védőnő végzettségű személyt, aki bár még kisgyermekgondozó, -nevelő középfokú szakképesítéssel nem rendelkezik, de vállalná a képzés elvégzését. A főállású iskolavédőnőnk fizetés nélküli szabadsága alatt tudjuk foglalkoztatni, mely hamarosan lejár, de elégedettek vagyunk vele, így átvennénk határozott idejű kisgyermeknevelőnek.
A 15/1998. NM rendelet I. sz. melléklet II. rész 2. pontja határozza meg a kisgyermeknevelő munkakör betöltésének szabályait. Ha a dolgozó a meglévő védőnői főiskolai végzettsége mellé vállalja a fenti rendeletben felsorolt valamely középfokú képesítés megszerzését, feljogosítja-e a pedagógusbesorolásra? Bölcsődében F fizetési osztályba történő besorolás nem létezik. A 15/1998. NM rendelet 2. számú melléklete állapítja meg a pedagógusvégzettségeket. A kolléga, bár a fentiek szerint felsőfokú végzettségű, de az említett rendeletben megjelölt pedagógus-szakképzettségek egyikével sem rendelkezik, ennek ellenére hogyan lehetne pedagógusbesorolással felvenni? Mely jogszabály ad felhatalmazást, hogy pedagógusvégzettség nélkül egy – bár felsőfokú végzettségű kollégát – egyből pedagógus-életpálya alá sorolhatunk a meglévő védőnői diplomájával és a fent részletezett vállalt végzettségével?

Intézményünknél foglalkoztatott közalkalmazott, aki címpótlékban részesült, 2025. évben megszüntette a jogviszonyát. 2026 februárjában ismételten jogviszonyt létesít intézményünkben. Munkájával, szakértelmével maximálisan meg voltunk elégedve. Újbóli alkalmazása esetén megkaphatja-e régi címpótlékot, amit a korábbi jogviszonyára tekintettel kapott?

Községi önkormányzatnál dolgozó közalkalmazott (karbantartó) jogviszonyai közül melyik vehető figyelembe a besorolásához és a jubileumi jutalmához? Végzettségét tekintve a közalkalmazott befejezett 8 általános iskolai végzettséggel és egy OKJ-s ívhegesztő bizonyítvánnyal rendelkezik, amelyet 1999. november 16-án szerzett meg.
Jogviszonyai:
– Ipari Szakmunkásképző Intézet: 1983. 08. 29. – 1983. 11. 25. (szakmunkástanuló);
– Vértesi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Erdészete: 1984. 07. 01. – 1987. 03. 04. (munkaviszony);
– Oroszlányi Szénbányák Központi Felvételi Iroda (Oroszlányi Bányák Vállalat): 1987. 03. 06. – 1988. 01. 12. (munkaviszony);
– Vértesi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Erdészete: 1988. 01. 13. – 1992. 05. 31. (munkaviszony),
– Hod Kkt.: 1992. 05. 25. – 1992. 11. 02. (társas vállalkozás biztosított főfoglalkozású tagja);
– Hod Kkt.: 1993. 03. 01. – 1995. 01. 31. (munkaviszony);
– Egyéni vállalkozónál: 1996. 04. 01. – 1996. 09. 30. (munkaviszony);
– Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt.: 1996. 05. 01. – 1998. 12. 31. (munkaviszony);
– Johnson Controls Bt.: 2000. 07. 18. – 2004. 01. 07. (munkaviszony).

Szociális szolgáltató központunkban kiírtunk egy álláspályázatot gondozó, ápoló munkakörbe. Biológus laboratóriumi operátor főiskolai oklevéllel rendelkező személy adta be a pályázatát, valamint van egy szakközépiskolai érettségi-képesítő bizonyítványa, mellyel általános ápolói és általános asszisztensi munkakört tölthet be. Ebben az esetben nála a besorolásnál figyelembe vehető a főiskolai oklevél, és besorolhatjuk „F” fizetési osztályba? Vagy csak a középfokú végzettsége vehető figyelembe?

Nonprofit, civil szervezetként átvettünk az államtól egy idősotthont, ami akkreditálva van egészségügyi tevékenység végzésére is. Átvételkor a munkavállalók aktuális besorolását alkalmaztuk, azzal a kitétellel, hogy felülvizsgáljuk, és amennyiben nem megfelelő a 257/2000. Korm. rendelet alapján járó szociális ágazati összevont pótlék vagy az egészségügyi kiegészítő pótlék összegének meghatározása, módosítani fogjuk a besorolást. A munkáltató az Mt. hatálya alá tartozik, de a Szoctv. 94/L. §-ának alapján alkalmazni kell a Kjt. 55–80. §-ait is. Az alapbér kerül csak a munkaszerződésbe, az előbb említett pótlékok összegéről az Mt. 46. §-a szerint adunk tájékoztatást. A felülvizsgálat során több, nem vezető feladatokat ellátó ápoló átvett besorolásánál azt tapasztaltuk, hogy főiskolai ápoló végzettséggel F kategóriába vannak sorolva. Van olyan, akinek van korábbi keltezésű OKJ 54-es ápoló bizonyítványa, és van, akinek csak érettségi előzi meg a főiskolát. Véleményünk szerint az 1/2000. SzCsM rendelet az ápolónál nem várja el a főiskolai végzettséget, így a munkavállalókat F kategóriától lejjebb kell sorolni. Egyiküknek sincs vezetői feladat a munkaköri leírásában, jelenleg csak a vezetőknél fogadjuk el a diplomás ápolói végzettséget.
– Jogszerűen vizsgáljuk-e felül az átvett intézményben dolgozók besorolását?
– Amennyiben hibás besorolást találunk, visszasorolhatjuk-e a dolgozót, attól függetlenül, hogy az átadó állami fenntartó hogyan határozta meg a besorolást?
– A nem vezető beosztású ápolónál el kell fogadnunk a diplomás ápoló végzettséget?
– Ha nem kell elfogadnunk a diplomát, az E és F kategória közötti pótlékkülönbséget, más munkáltatói döntési jogkörben meghatározható pótlékkal ki kell egészíteni, hogy ne érje hátrány a dolgozót?
– Az 1/2000. SzCsM rendelet 3. számú melléklet címében mit jelent pontosan a minimum jelző: „az adott munkakör betöltéséhez szükséges képesítési minimum előírásai”? Lehetséges-e, hogy a rendelet az ápoló munkakörnél kb. 30 különféle OKJ-s végzettséget ír elő, de a minimum jelző miatt a diplomát is beszámíthatjuk?

Polgármesteri hivatalunk egyik köztisztviselőjének besorolás alapjául szolgáló jogviszonyai felülvizsgálatra kerültek. A kérdéses 1994. 11. 02. – 1995. 06. 07. közötti időszakban a kolléga a megyei munkaügyi központtal kötött megállapodás alapján foglalkoztatásának elősegítésére személyügyi ügyintéző képzésben vett részt, melyet sikeresen teljesített. Ezen végzettsége alapján fél évvel később maga a munkaügyi központ foglalkoztatta ügyintézői munkakörben. A köztisztviselő által bemutatott dokumentumok alapján a képzés ideje alatt a korábban megállapított munkanélküli-segély megszüntetésre került, és a képzés idejére keresetpótló juttatásban részesült, mely – a dokumentum alapján – személyi jövedelemadó alapját képezte, és nyugdíjjárulék-köteles volt. A képzés sikeres teljesítése után a munkaügyi központ a régi Mt. 98. §-a szerinti igazolást adott ki, mely szerint a kolléga a „…Munkaügyi Központ szervezésében munkaerőpiaci képzésben vett részt. A képzés kezdete: 1994. 11. 02.; A képzés befejezése: 1995. 06. 07.” szöveget tartalmazta. A köztisztviselő 1997. december 15. napjától történő kinevezésekor helyesen vették-e figyelembe munkaviszonyként a kérdéses időszakot, azaz az átképző tanfolyam időszakát, illetve, hogy a Kttv. szabályai alapján a köztisztviselő besorolásánál figyelembe vehető-e ez munkavégzésre irányuló jogviszonyként?

A 257/2000. Korm. rendelet módosított szabálya alapján jár-e a felsőfokú végzettségű intézményvezetőnek (magasabb vezető) a vezetői pótlék és az idegennyelv-tudási pótlékra a 15%-os kiegészítő bérpótlék?

Gondozóink a 257/2000. Korm. rendelet szerint 24.000 Ft munkahelyi pótlékban részesülnek. A munkahelyi pótlék a távolléti díjnak alapja-e? A munkahelyi pótlék után számolni kell 2026. január 1-jétől a szociális ágazatban bevezetésre került kiegészítő bérpótlékként 15%-ot a kormányrendelet 15. §-a (6h) bekezdésének a) pontja szerint. Ha a munkavállaló szabadságon van, a munkahelyi pótlékot megkapja a ledolgozott napokra, és a távolléti díjba is beszámít a munkahelyi pótlék, akkor csak a ledolgozott napokra járó munkahelyi pótlékra kell számolni a 15% kiegészítő bérpótlékot, vagy arra is, amit a távolléti díjban kap meg? Sajnos azt a bérprogram nem tudja kiszámolni automatikusan. Példa: alapbér 373.200 Ft, munkahelyi pótlék: 24.000 Ft, január 168 óra, 1 munkanap szabadságon volt a munkavállaló. A munkahelyi pótlékot miként kell kiszámolni, és mennyi lesz a kiegészítő bérpótlék 15%-os összege?

Az önkormányzat költségvetési szerve köznevelési, bölcsődei és szociális intézményi étkeztetéssel foglalkozik. Alapító okiratában az 562900 szakágazati kód szerepel. Közfeladata: közétkeztetés köznevelési és szociális intézményekben, tekintettel a Gyvt., valamint a Szoctv. előírásaira. Egy felügyeleti szerv állásfoglalása alapján azok a közalkalmazottak, akik konyhai alkalmazottként látják el a gyermekétkeztetési, valamint szociális intézmények számára a közétkeztetési feladatokat, jogosultak szociális ágazati pótlékra, az adminisztratív munkakörben dolgozók és az intézményvezető nem. Mitől függ, hogy egy adminisztratív munkakörben dolgozó kaphat-e szociális ágazati pótlékot, vagy nem? Például egy bölcsődei adminisztratív munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott miért kaphat, egy bölcsődei étkeztetéssel foglalkozó intézmény közalkalmazott dolgozója adminisztratív munkakörben miért nem? Ehhez kapcsolódóan idézem a BDDSZ állásfoglalását: „A szociális ágazati összevont pótlék emelése vonatkozik a bölcsődei területen a családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde valamennyi foglalkoztatottjára. A bölcsőde, minibölcsődei konyhai (szakács, konyhalány, élelmezésvezető), adminisztratív (gazdasági vezető, különféle ügyintéző munkakörök), a házi munkás, kerti munkás, gépkocsivezető stb., úgynevezett nem ágazatspecifikus (azaz nem szakdolgozó) munkakörökre.”

A közalkalmazott nyolcórás teljes napi munkaidőben, bentlakásos intézményben dolgozik, és rendszeresen hamarabb – a munkaidő vége előtt 15–50 perccel – megy el, amikor nincs ott a munkáltatói jogkörgyakorló. Más munkanapokon betartja a munkaidőt. Eltávozását nem ismeri el, előzetesen nem jelzi, indokot utólag sem mond. Mindez néhány alkalommal kamerafelvétellel bizonyítható. A munkáltató milyen szankciót alkalmazhat? Figyelemfelhívás már történt. E közalkalmazott illetményébe munkáltatói döntésen alapuló pótlék került beépítésre. Ami miatt ugyanakkor megkapja ezt, az ún. rendkívüli behívás, másfél év alatt egyszer sem került elrendelésre. Visszavonható-e ez a pótlék? Indokolás szükséges-e?

Tanyagondnoki munkakörben dolgozó közalkalmazott munkaidőn kívüli munkavégzést is folytat a városunkban (pl. buszvezetői szolgáltatást nyújt rendezvények esetén). Ezen óraszámokat milyen jogcímen számolhatjuk el neki havonta, túlóraként? Ez rendkívüli munkaidőre járó bérpótléknak számít? Valamint 2026. január 1-jétől jár-e neki 15%-os kiegészítő bérpótlék ezen rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék után? A 257/2000. Korm. rendelet 15. §-a (6h) bekezdésének d) pontja alapján – a 2/a. számú melléklet szerinti pedagógus-munkakörben foglalkoztatott és a 15/C. § szerinti pótlékra jogosult közalkalmazott kivételével – az Mt. 140–144. §-a szerinti bérpótlékok után 15%-os kiegészítő bérpótlék illeti meg.

2014. július 1. óta közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló 2023. április 29-től 2025. augusztus 21-ig CSED-en, GYED-en, majd GYES-en volt. 2025. augusztus 22. napjától a távollét idejére járó szabadságának kivételét követően a közalkalmazott kérésére – gyermeke bölcsődei beszoktatása és a gyermek körüli teendők ellátása miatt – heti 40 órás munkaideje heti 20 óra részmunkaidőre került módosításra. 2025 októberében a munkáltató két különböző munkakört is felajánlott a közalkalmazottnak, tekintettel arra, hogy korábbi munkakörében nem tud neki munkát biztosítani. Ezeket nem fogadta el, ezért a munkáltató egy közel azonos munkakörbe helyezte vissza a közalkalmazottat, amelyben a gyermeke születése előtt volt, jelezve, hogy ebben a munkakörben történő foglalkoztatása hosszú távon bizonytalan. 2026. február 13. napján a munkáltató kezdeményezte a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését, tekintettel arra, hogy nem tud megfelelő mennyiségű munkát biztosítani. A munkáltató ajánlatában, bár jelenleg négy órában van foglalkoztatva a közalkalmazott, felajánlott 4 hónap nyolcórás jogviszony távolléti díjának megfelelő összeget, amellett, hogy jogviszonya kb. másfél hónap múlva szűnne meg, melynek időtartamára a szabadság kiadását követően teljes egészében felmentené (a négyórás munkabérének megfelelő összegű juttatást kapna a felmentés idején). 2026. február 16-án a munkáltató új ajánlatot tett, hogy 5 hónap nyolcórás jogviszony távolléti díjnak megfelelő összeget fizetne ki a jogviszony megszűnésével kapcsolatban, amellett, hogy jogviszonya kb. másfél hónap múlva szűnne meg. A közalkalmazott ezt nem fogadta el. Egyúttal kérelmet nyújtott be a munkáltatóhoz, amelyben indoklás nélkül kérte a munkaideje heti 40 órára történő visszaállítását, és szóban kérte, hogy a jogviszonya megszüntetésével kapcsolatban a nyolcórás bérének megfelelő végkielégítést és a felmondásai idő alatt is ennek megfelelő összegű járandóságot kapjon. A munkáltató köteles-e, és ha igen, mely időponttól a közalkalmazott munkaidejét heti 40 órára módosítani, tekintettel arra is, hogy az álláshely státusza szervezeti változások miatt megszüntetésre kerül? A munkáltatónak a végkielégítést, illetve a felmondási időre járó bérét a nyolcórás vagy a négyórás foglalkoztatotti jogviszonynak megfelelően kell kifizetni?

Polgármester jubileumi jutalmához a következő jogviszonyokból mely jogviszonyok számíthatók be? Állami gazdaság: 1990. 07. 02. – 1990. 07. 31., alkalmi munkavégzés, állami gazdaság: 1992. 07. 16. – 1992. 08. 11., munkaviszony, Károli Gáspár Református Egyetem: 1995. 08. 25. – 2000. 08. 31., munkaviszony.

I. Az ország egész területén, naponta változó helyszínen, bolti leltározással foglalkozó munkavállalók utazási ideje munkaidőnek minősül-e? Ha igen, milyen díjazás jár az utazással töltött időre? A munkáltató céges busszal viszi a cég székhelyéről a munkavállalókat a munkavégzés helyszínére, és oda is érkeznek meg a munka befejezése után. A kezdési és befejezési időpontok nagyon változóak, függ az adott bolt elhelyezkedéstől, de az eltelt idő akár 14-16 óra is lehet.
II. Amíg a munkavállalók a leltározást végzik, a sofőr szálláson pihen. Ténylegesen neki ez az idő készenlétnek minősül, vagy tényleges munkavégzés és munkabér illeti meg?

A polgármester és az alpolgármesterek részére a képviselő-testület által megállapított átalány-költségtérítés van megállapítva. Ezenfelül jogosultak-e külföldi/belföldi kiküldetés esetén napidíjra vagy egyéb költségtérítésre?

A gyermekgondozási szabadságon lévő munkavállaló visszatérésekor kell-e bérkorrekcióban részesíteni az adott illetőt, ha van azonos munkakörben dolgozó más munkavállaló, és náluk nem történt az elmúlt években bérfejlesztés, a cég többi részlegén viszont igen? Mi történik abban az esetben, ha az azonos munkakörbe új munkavállaló érkezik már sokkal magasabb alapbérrel? Akkor a visszatérő munkavállalónak tett ajánlatnak is tükröznie kell azt a mértékű növekedést, amit az újonnan érkező kolléga megkapott? Azaz, ebben az esetben a munkáltató köteles felajánlani a munkakörben az átlagos bérfejlesztésnek megfelelő mértéket?

A munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben az Mt. 83. § (4) bekezdése a) pontjának értelmezésére tekintettel kérjük szíves állásfoglalásukat a munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettség terjedelméről.
1. Másik jogviszonyból származó jövedelem értékelése. Ha egy felmondással érintett felsővezető a munkáltatói felmondás közlését megelőzően (kb. egy hónappal) létesített más társasággal munkaviszonyt, lényegesen alacsonyabb munkabér ellenében, úgy a bíróság az Mt. 83. § (4) bekezdése a) pontjának alkalmazásakor figyelembe veszi ezt a jövedelmet a munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettség körében? Másként kérdezve: az a tény, hogy a munkavállaló már a felmondás közlése előtt rendelkezett a hivatkozott jogviszonnyal, kizárja, hogy a párhuzamosan fennálló munkaviszonyból származó jövedelem beszámítson a munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettségbe?
2. Fennálló munkaviszony és új álláskeresési kötelezettség. Ha a munkavállaló már a felmondás közlése előtt létesíti a fentebb említett, kevésbé jövedelmező „mellékállását”, teljesítettnek tekinthető-e az Mt. 83. § (4) bekezdése a) pontjában foglalt kötelezettsége, vagy köteles új munkát keresni a kárenyhítési kötelezettségének teljesítése érdekében, hiszen ezzel az állással már rendelkezett a felmondás közlése előtt, vagy amiatt köteles új munkát keresni, mert a mellékállásból származó munkabér lényegesen alacsonyabb annál a munkabérnél, melyet a felmondott munkaviszonya alapján kapott?
3. A vezető állású munkavállaló életszínvonal-csökkentési kötelezettsége. Az irányadó bírói gyakorlat elvárja-e, hogy kárenyhítési kötelezettsége teljesítése érdekében – a megszokott életszínvonalát jelentősen csökkentve – olyan munkakört is vállaljon, amely nem felel meg korábbi tapasztalatainak és képességeinek? Ha pedig nem nyer felvételt semmilyen felsővezetői munkakörbe, létezik olyan időtartam, amelynek elteltével a bírói gyakorlat megkívánja, hogy kevésbé szenior munkakörökre is pályázzon a munkavállaló?

A munkabér elszámolására [Mt. 155. § (1) bek.] és megfizetésére [Mt. 157. § (1) bek.] vonatkozó szabályoktól a törvény eltérést enged. A felek milyen terjedelemben és feltételek mellett térhetnek el ezektől érvényesen, és hol húzódik az a határ, amelyen túl a munkáltató eltérő gyakorlata már jogszabályba ütközőnek vagy a munkavállalói jogokat sértőnek minősül?

Az önkormányzati képviselő képviselői tiszteletdíján felül jogosult-e külföldi/belföldi kiküldetés okán napidíjra vagy emiatt egyéb költségtérítésre?

A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók felmentési idejének számításával kapcsolatos a kérdésünk. A Púétv. 52. §-ának (2) bekezdése szerint, ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg, vagy a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött „x” idő után bizonyos időtartammal meghosszabbodik. A meghosszabbodáshoz csupán az adott munkáltatónál köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött idő számít bele, vagy a más munkáltatóknál ilyen (vagy a korábbi közalkalmazotti) jogviszonyokban töltött idő is? Ha már egy pedagógus egyszer saját kérelmére felmentésre került valamely munkáltatónál (akár ugyanazon munkáltatónál) a nyugdíjazására tekintettel, és megkapta a neki járó hosszabb felmentési időt, abban az esetben, ha a jogviszonya megszűnését követően nem sokkal újra ugyanazon munkáltatónál/más munkáltatónál végez munkát, és a jogviszonyát a munkáltató felmentéssel meg kívánja szüntetni arra tekintettel, hogy nyugdíjasnak minősül, jár-e neki ismételten a hosszabb felmentési idő, annak ellenére, hogy azt már korábban ugyanazon munkáltatónál/más munkáltatónál megkapta? Azaz minden egyes (nyugdíjas státusz miatti) felmentéssel történő megszüntetés esetén valamennyi köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött idő beszámít, vagy csak az utolsó folyamatos köznevelési foglalkoztatotti jogviszony időtartama?

FEOR 8-as főcsoportba tartozó munkakör lehet-e minimálbéres? Ha igen, milyen indoklás szükséges hozzá?

A munkáltató székhelyén, ahol körülbelül 150 ember dolgozik, reggel csőtörés volt, nem volt víz, és csak két mellékhelyiség üzemelt az egyik emeleten. Milyen következménye lehet annak, ha a munkáltató elrendeli, hogy a munkavállalók délig dolgozzanak, délben menjenek haza, de csak négy óra munkaidő lesz aznapra elszámolva? A munkavállalók mintegy negyedéves munkaidőkeretben dolgoznak, van egy törzsidő, amikor kötelező munkát végezni, a peremidőben ők osztják be a munkaidőt úgy, hogy meglegyen a heti 40 óra. Jogszerű volt-e a munkáltató eljárása? Hogyan lehet ezzel az intézkedéssel szemben megvédeni a munkáltatói oldalt, mire lehet számítani a munkavállalói oldalról?

Ügyfelem óvodavezető volt. Az alapjogviszonyát (közalkalmazotti jogviszony) az óvodával létesítette, ugyanakkor a határozott idejű vezetői megbízást az önkormányzattól kapta, amelyet az önkormányzat (testületi döntéssel) idő előtt visszavont. A per tárgya kifejezetten a vezetői megbízás visszavonásának jogszerűsége, a követelés hathavi vezetői megbízási díj. A törvényszék álláspontja szerint az alperes nem az önkormányzat, hanem az óvoda (mint költségvetési szerv), és a Kp. 25. §-ának (1) bekezdésére hivatkozással az önkormányzatot a perből elbocsátotta arra hivatkozva, hogy „a felperes munkáltatója” az óvoda. Helyes-e a Kp. 25. §-ának alkalmazása olyan esetben, amikor a vitatott közigazgatási tevékenységet (vezetői megbízás visszavonása) nem a munkáltató, hanem a fenntartó önkormányzat valósította meg? Ha igen, hogyan folytatódhat tovább a per, hisz a vezetői megbízás visszavonása/odaítélése nem óvodai hatáskör.

Önkormányzat alkalmazásában álló közalkalmazott határozatlan idejű kinevezéssel túl van az öregséginyugdíj-korhatáron, viszont még nem terjesztett elő öregségi nyugdíj iránti kérelmet a nyugdíjfolyósítónál. A szükséges szolgálati ideje megvolt már 65 évesen is, továbbra is dolgozik. Felmentheti-e a munkáltató indokolás nélkül csupán azért, mert nyugdíjasnak minősül? Amennyiben kell indokolás, elég a törvényi hivatkozás, mely szerint nyugdíjasnak minősül, vagy kell-e egyéb indokolás? A Kjt. 38. §-ának (1) bekezdése szerint, többek között, az Mt. 66. §-ának (8)–(9) bekezdései nem alkalmazhatók.

A munkáltató egy olyan gazdasági társaság, amely projektcég, tehát a munkavállalók programokban kerülnek foglalkoztatásra. A programban foglalkoztatottak létszámának csökkentése (tehát nem egy szervezeti egység létszámának csökkentése) miatt lehet-e működéssel összefüggő okból felmondani egy munkavállalónak? Mit kell nézni akkor, amennyiben egy munkavállaló a munkaköri leírása alapján „X” programban kerül foglalkoztatásra, és oda is kerül elszámolásra a munkabére, azonban a valóságban „Y” programban dolgozik? Ebben az esetben, ha „Y” programban történik valóban a létszámcsökkentés, és neki mondunk fel, nem lesz emiatt az jogellenes?

Nyugdíj mellett dolgozó közalkalmazottnak jár-e felmentési idő? Illetmény nélküli szabadságot kérhet-e, ha van még rendes évi szabadsága? Ha a munkáltató szeretné felmenteni a munkavégzés alól, indokolni kell-e a felmentést?

A munkáltató átszervezést hajt végre, és bizonyos munkakörökben foglalkoztatottak létszámát le akarja csökkenteni. Például hat takarító helyett csak négyet szeretne alkalmazni, nyolc informatikus helyett ötöt, mert annyi is elég lenne a feladat ellátására, és ezzel költséget is racionalizálna. Ilyen esetben meg kell-e indokolnia a munkáltatónak, hogy miért éppen annak a két személynek mondott fel, vagy ez nem szükséges? Elég-e a felmondásban arra hivatkozni, hogy munkáltató működésével összefüggő okból átszervezést hajt végre, létszámcsökkentésről határozott, és az adott munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése mellett döntött? Tipikusan ekkor a gyengébben teljesítők kerülnek a munkaszervezetből eltávolításra. Mi a teendő, ha a munkavállaló a felmondás közlésekor megkérdezi, miért éppen ő lett kiválasztva? Van-e válaszolási kötelezettsége a munkáltatónak?

Közalkalmazottunk 2026. szeptember 10-én szerzi meg a negyven év keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időt. A nők kedvezményes öregségi nyugdíjával szeretne nyugdíjba menni. A felmentési idő ez esetben mikortól kezdődik: amikor eléri a negyven év szolgálati időt, azaz 2026. szeptember 10-én, vagy előtte, és akkor úgy kell számolni a felmentési időt, hogy szeptember 10-én már megszűnik a jogviszonya?

Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban dajka munkakörben, nyugdíjas státuszban áll alkalmazásban egy munkavállaló. 2025. évben töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárt. Kötelező-e a jogviszony megszüntetése a nyugdíjkorhatár betöltésével? Amennyiben a munkavállaló a továbbiakban is dolgozni szeretne, azonban a munkáltató nem kívánja a további foglalkoztatását, milyen jogszerű munkáltatói intézkedések alkalmazhatók (pl. felmentés, felmondás, közös megegyezés)? Abban az esetben, ha a munkavállaló nem fogadja el a közös megegyezést, milyen egyoldalú munkáltatói megszüntetési lehetőségek állnak rendelkezésre? Milyen jogi lehetőségek állnak a nyugdíjas köznevelési dajka számára a jogviszony megszüntetésére?

Köztisztviselő férfi kolléga betölti rövidesen a 65. életévét, és nyugdíjba szeretne menni. Az öregségi nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idővel bőven rendelkezik. Nem szeretne tovább dolgozni, és a munkáltató sem kívánja tovább foglalkoztatni. A közszolgálati jogviszony helyes megszűnési, illetve megszüntetési lehetőségeire lennénk kíváncsiak. Nem szeretnénk azt, hogy a 65. születésnapjának betöltése hónapjában a hó végén szűnjék meg a jogviszonya a törvény erejénél fogva, és azt sem, hogy közös megegyezéssel kerüljön megszüntetésre, mivel szeretnénk neki biztosítani a két hónap felmentési időt, illetve lemondási időt, tekintettel arra, hogy negyven éve a hivatalunkban dolgozik. Megítélésünk szerint lehetőség lenne arra, hogy a közszolgálati jogviszonyát lemondással szüntesse meg. Ekkor a születésnapjához viszonyítva mikor kezdődik a lemondási idő? A születésnapja előtt két hónappal? Megszüntethető-e öregségi nyugdíjra való jogosultsággal rendelkező 65 éves férfi köztisztviselő jogviszonya felmentéssel? Ha igen, a születésnapjához képest mikor kezdődhet a felmentési idő? A felmentéssel történő megszüntetést csak a nők kérelmezhetik a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíja esetében? A 65. életévét betöltő, öregségi nyugdíjra jogosulttá váló férfi nem kérelmezheti a felmentését, amikor nyugdíjba szeretne vonulni?

Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára. Ha valaki napi négy órás részmunkaidőben dolgozik, ez gyakorlatban az első hat hónapban napi kétórás munkavégzést jelent az adott személy esetén?

Éttermünkben közétkeztetés zajlik, nemcsak az óvoda és iskola, hanem az idősotthon lakói részére is főznek. Ez hétvégi munkavégzéssel is jár, ami napi 4 óra. A munkavállalók heti 40 órát dolgozhatnak, de így meghaladják ezt az időtartamot. Mindezek mellett szeretnének rendezvényeket is tartani. A heti 40 órában dolgozó szakácsunk és konyhai kisegítőink esetében elrendelhető-e háromhavi munkaidőkeret? A rendezvényeken való részvételt így tudjuk lebonyolítani.

Közös önkormányzati hivatalnál dolgozó köztisztviselő jogviszonya közös megegyezéssel kerül megszüntetésre. A Kttv. 68. §-ának (1) és (4) bekezdései alapján a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell. Megteheti a munkáltató, hogy a felmentési idő egészére mentesíti a köztisztviselőt a munkavégzési kötelezettség alól? Erre a két hónapra jár neki szabadság? Vagy csak arra az időszakra jár, amikor tényleges munkavégzés zajlik?

A munkavállaló 2024. január 1. napját megelőzően közalkalmazotti jogviszonyban állt. A Púétv. hatálybalépését követően – nem pedagógus-munkakörben – jogviszonya kertész, karbantartó munkakör ellátása mellett az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonnyá alakult át. A munkavállaló 2026. április 6. napján tölti be a 65. életévét, ezáltal az öregségi nyugdíjkorhatárt eléri. 2025. május 16. napja óta keresőképtelen állományban van. 2026. január végén postai úton nyilatkozatot küldött, amelyben arról tájékoztatott, hogy hatvanötödik életévének betöltésével nyugállományba kíván vonulni. A munkavállaló nyilatkozata jogilag munkavállalói felmondásnak minősül-e, vagy szükséges külön, kifejezett munkavállalói felmondó nyilatkozat? Amennyiben igen, a felmondási idő mértékére és kezdő időpontjára mely rendelkezések irányadók? A keresőképtelen állapot befolyásolja-e a munkavállalói felmondás közlésének joghatását, illetve a felmondási idő számítását? Amennyiben a munkáltató kezdeményezné a jogviszony megszüntetését a nyugdíjkorhatár elérésére tekintettel, milyen eljárási és időzítési szabályok alkalmazandók a jelenlegi keresőképtelenség mellett? A korábbi közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő milyen módon releváns a jogviszony megszüntetése során (különösen felmondási idő, végkielégítés szempontjából)? Az írásban benyújtott, nyugdíjba vonulási szándékot tartalmazó nyilatkozat a munkáltató részéről történő elfogadás hiányában a hatvanötödik életév betöltését megelőzően egyoldalúan visszavonható-e a munkavállaló által? Amennyiben igen, milyen feltételekkel, illetve van-e jelentősége annak, hogy a nyilatkozat munkajogi értelemben felmondásnak minősül-e? Az öregségi nyugdíjba vonulás esetén mely jogszabályi rendelkezések irányadók a jogviszony megszüntetése során, különös tekintettel a felmondási (illetve – amennyiben releváns – felmentési) idő mértékére és számításának kezdő időpontjára?

Az Mt. 118. §-ának (4) bekezdésében foglalt, az apát a gyermeke születése/örökbe fogadása kapcsán megillető pótszabadság esetén kizáró ok-e, ha az apa külföldi állampolgár, aki Magyarországon vendégmunkás-engedéllyel van foglalkoztatva? A gyermeke születésekor a munkavállaló szabadságra visszautazott a hazájába, ahol felesége él és a gyermeke megszületett, majd pár nap múlva visszatért dolgozni Magyarországra. Az Mt. fogalommeghatározása szerint az apa a Ptk. szerint szülői felügyelettel rendelkező apai jogállású férfi vagy örökbe fogadó férfi [Mt. 294. § (1) bek. m) pont]. Értelmezésünk szerint sem az Mt., sem a Ptk., sem a 535/2022. Korm. rendelet nem írja elő feltételként azt, hogy hol él az apa. A 535/2022. Korm. rendelet az Mt.-re utal vissza, amely tovább utal a Ptk.-ra. Ellenben a gyermek utáni pótszabadságnál már belép az a korlátozás, hogy gyermek a saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek legyen [Mt. 294. § (1) bek. c) pont]. Ez a helyzet egy távoli országban élő gyermek esetén fennállhat, az apa jogosult lehet a gyermek utáni pótszabadságra is?

A munkáltatónál több munkavállaló esetében a korábbi évekről felhalmozódott, ki nem adott szabadság áll rendelkezésre. A munkáltató célja ezen szabadságok mielőbbi kiadása, a jogszabályi megfelelés a munkaidő nyilvántartás rendezése érdekében is. A munkáltató lehetőséget biztosít a munkavállalók számára, hogy a korábbi években felhalmozódott szabadságukat egy meghatározott határidőig maguk tervezzék meg a munkaidő-nyilvántartó rendszerben, ugyanakkor, amennyiben ez a megadott határidőig nem történik meg, úgy a munkáltató jogosult a szabadság kiadását egyoldalúan elrendelni, havi ütemezéssel úgy, hogy az az üzletmenetet ne akadályozza. Jogszerűen jár e el a munkáltató, ha a korábbi évekről felhalmozódott szabadság kiadását – a munkavállaló előzetes tervezési lehetőségének biztosítása mellett – végső soron egyoldalúan rendeli el? Jogsértés-e, ha a munkáltató havi bontásban, előre meghatározott napmennyiséget jelöl ki a korábbi évek szabadságának kiadására? Elvárható e a munkavállalótól, hogy eleget tegyen a munkáltató azon kérésének, hogy a felhalmozott szabadság igénybevételét egy adott határidőig megtervezi?

Polgármesteri hivatalnál közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő egészségi állapota megromlott, több műtéten esett át az elmúlt években. Részére 2023 augusztusától rokkantsági ellátás került megállapításra, egészségi állapotának mértéke akkor 54%-os volt. A köztisztviselő két alkalommal került keresőképtelen állományba műtéti beavatkozások miatt, először 2024. augusztus 16. és 2024. december 15. között, majd 2025. április 1-jétől, amely tart jelenleg is. A köztisztviselő táppénzre való jogosultsága 2026. január 5-től lejárt, a háziorvos eddig adott ki orvosi igazolást. A köztisztviselő kérelmet nyújtott be méltányossági táppénzt megállapítására, de kérését elutasították. Az elnyúló gyógyulási folyamat miatt heti 40 órában előreláthatólag visszatérni nem tud azonnal. A köztisztviselő véleménye szerint 2026 áprilisától naponta maximum három-négy órát tudna az irodában tölteni, ami a munkáltatónak nem megfelelő opció. Ilyen esetben kell-e bármilyen lépést tennie a munkáltatónak, vagy csak tudomásul veszi a helyzetet? Ha kell lépéseket tennie, milyen lehetőségei vannak? Mi az eljárásrend munkáltatói oldalról ilyen esetben? A táppénzre való jogosultság lejárta után a köztisztviselő keresőképtelenségét hogyan tudja, illetve hogyan kell igazolnia? Ilyen esetben egészségügyi alkalmatlanság miatt megszüntethető a jogviszonya? Ha igen, hogyan?