Keresés eredménye

94 találat a megadott munkaidő tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Utazás az ügyfelek között - munkaidő és költségtérítés
Kérdés: Meg kell-e térítenie a munkáltatónak az egyik ügyféltől a másik ügyfélhez történő utazás költségeit? A cég dolgozói a munkáltató által biztosított céges gépjárművel az egyik ügyféltől a másik ügyfélig olykor 100-150 km-t is megtesznek egy napon belül. Egy nap több ügyfélhez is el kell utazniuk a szerelő kollégáknak. A gépkocsit a munkáltató üzemelteti, beleértve az üzemeltetési költségeket is (pl. benzin). Kötelező-e a munkáltatónak valamilyen költségtérítés jellegű juttatással a két munkavégzési hely közötti odautazás költségeit megtéríteni a munkavállaló részére?
Részlet a válaszból: […]fel [Mt. 51. § (2) bek.]. A kérdésben írtak szerint ez meg is történik, a munkavállalóknak a munkavégzéssel összefüggésben teljesített utakkal kapcsolatban nincs olyan közvetlen költségük, amit a kérdés alapján a munkáltatónak meg kellene térítenie, hiszen minden ilyen költséget eleve ő visel.A belföldi hivatalos kiküldetésben lévő munkavállalónak - ha a távollét időtartama a 6 órát eléri, és élelmezését a kiküldetés helyén a munkáltató nem biztosítja -, többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára költségtérítés (a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3413
2. találat: Munkaidő változó munkavégzési hely esetén
Kérdés: A férjem változó munkahelyen dolgozik, a munkaideje 7.30-16.30-ig tart. Le kell dolgozni a fél óra ebédidőt és további napi fél órát, mert pénteken csak 14.00-ig tart a munkaidő. Autóval járnak, egyik munkától a másikig, nincs állandó helyük, nincs öltöző, nincs ebédlő, az autóban esznek, egyik munkától a másik munkába menet. Jogos-e az ebédidő ledolgoztatása? A munkaidő kezdete és vége mikortól számítandó? Például, ha reggel a Belvárosban kezdenek egy épületben, majd az utolsó munka az egyik külső kerületben van, akkor ott kell lenni fél ötig? A munkaidőn kívül is telefonálhatnak, és akkor azonnal menni kell például egy csőtörés miatt, tehát állandó készenlét van, előfordul, hogy éjjel kell dolgozni! Azt az időt túlórában fizetik, de a készenléti időt nem! Szeretném tudni, hogy ezekre milyen jogszabály vonatkozik.
Részlet a válaszból: […]munkáltató rendelkezésére áll, és tevékenységét vagy feladatát végzi a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően. Az Európai Bíróság a Tyco-esetben (C/266/14.) arra a következtetésre jutott, hogy e definíció alapján a konkrét munkahellyel nem rendelkező munkavállalók esetén az utazási idő is munkaidőnek minősíthető. Az Európai Bíróság szerint ugyanis a konkrét munkahellyel nem rendelkező munkavállalók utazásai - azért, hogy a munkáltatójuk által kijelölt ügyfelekhez utazzanak - az ahhoz szükséges eszközt jelentik, hogy e munkavállalók szolgáltatásaikat ezen ügyfeleknél elvégezzék. Emellett a munkavállalók ezen utazások alatt munkáltatójuk utasításaitól függnek, aki megváltoztathatja az ügyfelek sorrendjét, törölhet egy találkozót, vagy pedig újabb találkozót[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3411
3. találat: Munkaidő kezdete: telephelyre való belépés "kontra" tényleges munkavégzési helyre való megérkezés
Kérdés: Mi számít a munkaidő kezdetének: a telephelyre való belépés, vagy a telephelyen belül a munkavégzési helyre való megérkezés?
Részlet a válaszból: […]hogy a munkavállaló munkaideje csak azt követően kezdődhet el, hogy a munkavállaló a "tényleges munkavégzés helyén" megjelent. Ha a telephelyre való belépés és a telephelyen belüli tényleges munkavégzési helyre (például irodába, műhelybe, gyártócsarnokba) való megérkezés között hosszabb-rövidebb idő telik el, nem jelenti még azt, hogy a munkavállaló a megjelenési kötelezettségének eleget tenne azzal, hogy belép a telephelyre. Ekkor "fizikailag" ugyan a telephely területén van, de a munkát reálisan csak azt követően tudja megkezdeni, hogy a tényleges munkahelyén megjelenik.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3391
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
4. találat: Munkaközi szünet "kivétele" a munkaidőből
Kérdés: A munkáltató e hó 20-án adott tájékoztatást arról, hogy a következő hónaptól a munkarendünk megváltozik. Hétköznap reggel 7.30-tól 15.50-ig fog tartani a munkaidőnk, míg korábban mindig 15.30-kor végeztünk. A HR-osztály magyarázata szerint a cég úgy döntött, hogy a munkaközi szünetet, ami napi 20 perc, a jövőben nem tekintik a munkaidő részének. Szabályos ez az eljárás, különösen, hogy egy évek óta fennálló rendszert két hét alatt változtatnak meg? Ráadásul kiderült, hogy nem minden kollégát érint az intézkedés, vannak olyan részlegek, amelyeknél marad a régi munkarend.
Részlet a válaszból: […]követelményét, azaz döntését nem alapozhatja a munkavállalók valamely lényegi személyiségi jegyére (pl. nemére, életkorára, etikai származására stb., lásd Mt. 12. §). További korlát, hogy intézkedése nem lehet rendeltetésellenes, azaz nem lehet bosszú vagy megtorlás a célja (Mt. 7. §). Ha erről nincs szó, akkor a munkáltató eljárása nem jogellenes. Megjegyezzük, hogy a munkaközi szünetben nem kell rendelkezésre állni és munkát végezni, ezért valójában nem napi nyolc óra 20 perc a munkahelyen töltött idő, csak nyolc[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3379
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
5. találat: Munkaszüneti nap - a beosztható munkaidő és az egy órára járó alapbér meghatározásánál
Kérdés: 2018. május hónapban 21 munkanap és két fizetett ünnep volt. Miután a benzinkúton dolgozó munkavállalók folyamatosan, éjjel-nappal dolgoznak, az osztószámuk és a "kötelező" óraszámuk 23 nap, 184 óra. Eddig így számoltuk el. Ám az egyik munkavállaló szerint 21 nap alapján kell náluk is a "kötelező" órát megállapítani (168 óra). Ami a fölött van, az a túlóra. Fizetett ünnepi munkavégzésre megkapják a bérüket, plusz még 100% pótlékot. Egy példa: ledolgozott 192 órát, amelyre megkapja a bérét, és a kötelező és a ledolgozott óra különbözetére megkapja a túlórát, 50%-os mértékben. Ezenfelül 100%-os pótlékot az ünnepekre. Hogyan járunk el helyesen?
Részlet a válaszból: […]díjazást is. A kérdéses esetben a havi alapbért 184-gyel osztva kapjuk meg az egy órára járó alapbért.A beosztható óraszám meghatározásánál viszont abból a szabályból kell kiindulni, miszerint a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő mértékét a keret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani, amelynek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.]. A kérdés szerinti hónapban ezért a beosztható ("kötelező") óraszám 21 x 8 óra, azaz 168 óra. Ha a munkavállaló ennél több órára volt beosztva az adott hónapban, azt munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidőként kell elszámolni [Mt. 107. § b) pont]. Ha a munkaszüneti napon munkát végzett, e napokra további 100%[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3334
6. találat: Munkaszüneti nap és a heti munkaidő
Kérdés: Részmunkaidős (20 órás) eladóként, ha az ünnepnap hétköznapra esik, hány napot kell dolgoznom a héten? Általában napi 10 órás műszakok vannak.
Részlet a válaszból: […]a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani, amelynek során az általános munkarend szerinti munkanapra (azaz hétköznapra) eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.]. A számításnál a munkaszüneti napra eső napi munkaidővel kell számolni, azaz az Ön szerződés szerinti napi munkaidejével, a jelen esetben négy órával [Mt. 88. § (1) bek.]. Másként megfogalmazva, ha hétköznapra esik a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3322
7. találat: Pedagógus óraszámának csökkentése kérelemre
Kérdés: Közalkalmazott pedagógus hölgy 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulása 2020 májusában esedékes. A következő tanévre (2018/19) - jogszabály alapján - 4 óra csökkentést kért úgy, hogy az egyik, kimenő osztálya helyett ne kapjon másik osztályt. Tudni szeretné, hogy ez a - kérése szerint csak a következő tanévre szóló - csökkentés befolyásolja-e az azt követő - elvileg - töredékes tanévét is? A csökkentett óraszám kérelmezése befolyásolja-e a jubileumi jutalmát, kaphat-e egyáltalán?
Részlet a válaszból: […]55-65%-ában teszi kötelezővé a tanulókkal való közvetlen foglalkozásokra fordítandó idő elrendelését, ami teljes munkaidő esetén heti 22-26 órát, részmunkaidő esetén ennek időarányos részét teszi ki.Ha Ön 4 óra csökkentést kért, ez értelmezhető egyfelől úgy, hogy a munkaidőn belül a heti 26 óra helyett heti 22 neveléssel-oktatással lekötött munkaidő beosztását kérte a munkáltatójától, a teljes munkaideje változatlanul maradása mellett. Ennek a kérelemnek a munkáltató mérlegelési joga alapján tehet eleget, de erre nem köteles. Sőt, ha a kérelem folytán a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő 22 óra alá csökkenne, akkor erre a munkáltatónak nincs is lehetősége, hiszen ez a törvény szabályával ellentétes lenne. Ez esetben a munkáltató döntése a tantárgyfelosztással[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3285
8. találat: Munkaidő ledolgozásának ellenőrzése kötetlen munkarend esetén
Kérdés: Hogyan tudjuk ellenőrizni, hogy a kötetlen munkarendben dolgozó kollégák is legalább 40 órát dolgoznak hetente? Nekik ugyanis nincs munkaidő-nyilvántartásuk. Megbüntethető-e a munkavállaló, ha egyértelmű, hogy jóval kevesebbet dolgozik a kötelező óraszámánál, vagy ez kötetlen munkarendnél a munkáltató felelőssége, és állásidőt kell fizetnünk neki?
Részlet a válaszból: […]szerint - teljesíti-e a munkaszerződése szerinti óraszámot. Ennek nem mond ellent, hogy a törvény szerint kötetlen munkarend esetén a munkaidő-nyilvántartás vezetése nem kötelező, illetve csak a szabadságot kell nyilvántartani [Mt. 96. § (3) bek. b) pont]. Ez ugyanis nem érinti a munkáltató ellenőrzési jogát, a munkáltató kötelezheti a kötetlen munkarendű munkavállalót, hogy valamilyen formában tartsa nyilván a munkaidejét, "belső használatra", vagy ezt valamilyen megoldással a munkáltató ellenőrizze (pl. a munkahelyen való jelenlét adataival). A munkavállalótól pedig elvárható, hogy - az általános együttműködési kötelezettségből eredően [Mt. 6. § (2) bek.] - a munkáltatót előzetesen értesítse, hogy elfogytak az aktuális feladatai,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3273
9. találat: Munkaidő mértéke miatti rendkívüli munkavégzés
Kérdés: Gépkocsivezető vagyok. A cégemnél van úgy, hogy 10-14 órát is dolgozom 8 óra helyett, és ezt a túlmunkát nem fizetik ki. Túlóra helyett túlmunkának könyvelik el, arra hivatkozva, hogy így lehetővé válik, hogy szombat-vasárnap bemehessek túlórában 120%-ért dolgozni. Mi a különbség a túlmunka és a túlóra között? Jogilag rendben van ez így, ahogy most dolgozom? Havonta 30-40 órám jön össze, ami nincs kifizetve.
Részlet a válaszból: […]munkaidő-beosztásban dolgozni - ezt meghaladóan ilyenkor sincs lehetőség a munkavégzésre, kivéve, ha erre a felek különmegállapodást kötöttek. Erre az Mt. szerint - többek között - belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó munkakört betöltő munkavállaló esetében van mód [Mt. 135. § (4)-(5) bek.]. Munkaidőkeretben lehetőség van arra, hogy hétvégére is beosztásra kerüljön a munkaidő [Mt. 97. § (3) bek.], azonban a munkaidőkeret elrendelése sem jelentheti azt, hogy az általános munkarendben teljesítendő munkaidő mértékénél többet lehetne dolgozni rendes munkaidőben - például, ha heti 40 órás mértékű munkaidő alapján foglalkoztatják a munkavállalót, akkor a négyhetes munkaidőkeretben 4x40 óra osztható be rendes munkaidőként.A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. április 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3243
10. találat: Munkaidő felső határa az egészségügyben, több jogviszony esetén
Kérdés: Ha van két munkahelyem az egészségügyben, dolgozhatok heti 60 óránál többet?
Részlet a válaszból: […]egészségügyi ügyeletet - 6 havi átlagban nem haladhatja meg a heti 60 órát. Továbbá az egészségügyi tevékenység együttes időtartama egy naptári napon a 12 órát akkor sem haladhatja meg, ha az egészségügyi tevékenység végzésére párhuzamosan több vagy többfajta jogviszony keretében kerül sor. Az egészségügyi tevékenység különböző jogviszonyokban eltöltött együttes időtartamának meghatározása során az ügyeleti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3213
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés