Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott fenntartó tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Fenntartóváltás kihatása az intézményvezető jogállására

Kérdés: Az Ötv. alapján működő társulás fenntartásában lévő idősek otthona a székhely önkormányzat fenntartásába fog hamarosan átkerülni. Az idősek otthona intézményvezetőjét a társult önkormányzatok polgármestereiből álló társulási tanács bízta meg a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően öt évre, amely 2020-ban fog lejárni. A fenntartóváltás hogyan érinti az intézményvezető megbízását? Szükséges-e új pályázatot kiírni, vagy maradhat a korábban megbízott intézményvezető? A fenntartóváltás semmilyen további átszervezéssel nem jár, a létszám, az intézményi felépítés, a feladatok, az intézmény megnevezése változatlan marad, közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozik továbbra is.
Részlet a válaszból: […]jogkörei közé sorolja a költségvetési szerv vezetésére kinevezés vagy megbízás adását, a költségvetési szerv vezetőjének felmentését vagy a vezetői megbízás visszavonását is. Ennek során a vezetői megbízásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az irányító szervnek (a fenntartónak). A Kjt. 23. §-ának (3) bekezdése szerint a (magasabb) vezetői megbízás jogszabályban megjelölt, legfeljebb öt évig terjedő határozott időre szól. Olyan szabály sincs hatályban, amely előírná, hogy a fenntartóváltás esetén az intézmények vezetésére új pályázatot kell kiírni.A Kjt. 23. §-ának (5) bekezdése feljogosítja a munkáltatói jogkör gyakorlóját (jelen esetben az irányítási jogkört gyakorló új fenntartót) arra, hogy a megbízást visszavonja, ezt csak a közalkalmazott kérelmére kell indokolni. Az indok esetkörére vonatkozóan a törvény korlátozást nem tartalmaz, azonban be kell tartani a világosság, a valóság, az okszerűség és a joggal való visszaélés tilalmának követelményeit. Vagyis kell lennie olyan, a közalkalmazotti jogviszonnyal[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. július 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2327

2. találat: Munkáltatóváltás azonos fenntartójú költségvetési intézmények között

Kérdés: Városunkban egy óvoda üzemel (1-es óvoda), és szeptember 1-jétől egy újabb fogja megkezdeni a működést (2-es óvoda). Mindkettő fenntartója a települési önkormányzat. Az 1-es óvodában több óvodapedagógus is jelezte, hogy szeptembertől a 2-es óvodában szeretné folytatni a pályafutását; az óvodavezető azonban csak egy hónapot adott számukra, hogy nyilatkozzanak, maradni vagy távozni szeretnének. Kell-e ilyen tartalmú nyilatkozatot tenniük, és ha igen, annak van-e határideje? Mi a legjobb megoldás a közalkalmazott érdeksérelme nélküli jogviszonyváltásra? Az egyik lehetőség a lemondás, és új jogviszony létesítése; ekkor az új közalkalmazotti jogviszonyban elismerhető-e az 1-es óvodánál eltöltött idő a pedagógusi életpálya szempontjából, alkalmazható-e a Kjt. 26. §-ának (3) bekezdése? A másik megoldás az áthelyezés; ekkor viszont felmerül a kérdés, hogy ezt az 1-es óvoda vezetője megakadályozhatja-e, ha ahhoz nem járul hozzá?
Részlet a válaszból: […]közalkalmazottak által bármikor megváltoztatható, nincs "röghöz kötés", hiszen ez a kényszermunka tilalmának alkotmányos elvébe is ütközne.Az új munkáltatóhoz való átkerülés módját tekintve többféle megoldást is lehetővé tesz a Kjt. Az egyik az áthelyezés: a Kjt. 25. § (2) bekezdése b) pontjának 1. alpontja alapján a közalkalmazotti jogviszony megszüntethető áthelyezéssel a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatók között. Erről a két munkáltatónak egymással és a közalkalmazottal kölcsönösen meg kell állapodnia, a megállapodásnak ki kell terjednie a közalkalmazott új munkakörére, munkahelyére, illetményére és az áthelyezés időpontjára; az áthelyezett közalkalmazottnak az áthelyezést megelőző közalkalmazotti jogviszonyát pedig úgy kell tekinteni, mintha azt új munkáltatójánál töltötte volna el [Kjt. 26. § (1)-(3) bekezdés]. Emiatt áthelyezéskor nem kell végkielégítést fizetni, felmentési időt kiadni, felmentési időből távolléti díjjal fizetetten munkavégzés alóli felmentést biztosítani. A Kjt. továbbá azt is kimondja, hogy ilyen esetben az új munkáltatóval a közalkalmazotti jogviszony pályázat kiírása nélkül létesíthető akkor is, ha egyébként a munkakör betöltéséhez pályázat kiírása kötelező lenne [Kjt. 20/A. § (2) bek.], illetve hogy próbaidőt sem kell megállapítani [Kjt. 21/A. § (4) bek. a) pont]. Az áthelyezést kezdeményezheti az egyébként a megállapodás szempontjából kívülálló fenntartó is [Kjt. 26. § (4) bekezdés], ez azonban nem jelent munkajogi kötelezettséget a három fél számára a megállapodás megkötésére, vagyis az első óvoda munkáltatói­jogkör-gyakorló vezetője egy ilyen megállapodást nem köteles aláírni. (Más kérdés, hogy a fenntartó meggyőzheti őt a rugalmas hozzáállás előnyeiről.)Ha az előzőek szerint áthelyezésre valamely okból nem kerül sor, akkor jön szóba a másik megoldás; ebben az esetben az első munkáltatóval fennálló közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére kerül sor (kézenfekvően közös megegyezéssel, vagy ha létezik valós felmentési ok, munkáltatói felmentéssel, vagy akár a közalkalmazott lemondásával), és az új munkáltatóval új közalkalmazotti kinevezés alapján új jogviszonyt létesítenek. Ekkor a két jogviszony között folytonosság nincs, a Kjt. 26. §-ának (3) bekezdése nem alkalmazható. Ezért a közalkalmazottnak mindazt ki kell fizetni, ami számára felmentés esetén jár, vagy amiben a felek a közös megegyezésben megállapodtak, és az új munkáltatónál "újraindul" (a besorolás és a jubileumi jutalomra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2288

3. találat: Gazdasági vezető megbízása

Kérdés: Önkormányzati irányítású, önállóan működő és gazdálkodó közművelődési költségvetési szerv 20 éve dolgozó gazdasági vezetőjének a vezetői megbízását a munkáltató, az önkormányzat vagy a költségvetési szerv vezetője adja ki?
Részlet a válaszból: […]felmentés, a megbízás visszavonásának jogát is [Ötv. 9. § (4) bek., 10. § (1) bek. b) pont, 103. § (1) bek. a) pont]. Tehát a közművelődési intézmény gazdasági vezetőjének kinevezésére nem az intézmény vezetője, hanem át nem ruházható hatáskörében a fenntartó képviselő-testület jogosult. Ezt erősíti meg a 150/1992. Korm. rendelet is. Ennek 3. melléklete szerint a gazdasági irányítással megbízott vezető magasabb vezetőnek minősül, amennyiben a kulturális intézmény vezetője és helyettese is magasabb vezetőnek minősül (ez az önkormányzati fenntartású intézménynél[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. február 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1250

4. találat: Pályázat kiírása közalkalmazotti vezetői megbízásra

Kérdés: A Kjtm. 7. §-a átmeneti szabályokat fogalmaz meg azzal kapcsolatosan, hogy a 2011. január 1-jétől vezetői megbízássá "visszaalakuló" vezetői munkakörökkel kapcsolatosan a munkáltatónak hogyan kell eljárnia. A 7. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések kapcsán a fenntartó döntési jogosítványa kiterjed-e azon magasabb vezetői, vezetői megbízásokra kiírandó pályázatokra is, amelyek esetében a munkáltatói jogokat nem a fenntartó gyakorolja, hanem a munkáltató?
Részlet a válaszból: […]között pályázatot írtak ki, akkor a pályázaton nyertes személy a határozott idő lejárta előtt felváltja azt a vezetőt, aki január 1-jével a törvény erejénél fogva került a pozícióba. A "fenntartó döntése alapján" fordulat nem értelmezhető úgy, hogy önálló jogalapot teremt a fenntartó részére jogszabályban egyébként meghatározott munkáltatói jogkör elvonására. Vagyis a fenntartó csak azon állások tekintetében hozhat döntést a pályázat kiírásáról, ahol erre neki - és nem a munkáltató vezetőjének - van joga. Ezt az értelmezést támasztja alá egyébként a szóban forgó rendelkezést a törvényjavaslatba a parlamenti vita során beiktató módosító javaslat (T/1497/7) indokolása is, mely szerint: "Ha az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 946