Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

112 találat a megadott felmondás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Felmondás Covid-védőoltás hiánya miatt az egészségügyben

Kérdés: Vállalkozói szférában, munkaviszonyban alkalmazott egészségügyi dolgozók munkaviszonyát milyen módon kell megszüntetni, ha a koronavírus-járvány elleni védőoltást egyáltalán nem, illetve csak részben vették vagy veszik fel, felmondással vagy azonnali hatályú felmondással? Közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés is lehetséges? Rendes felmondás esetén a felmondási idő kezdete 2021. szeptember 1-je lenne? Ebben az esetben kell végkielégítést fizetnünk? Ha az ügyvezető munkaviszonyban végzi orvosi tevékenységét, rá az Mt. szabályai érvényesek. Az ő esetében is a többi munkavállalóval azonosan kell eljárni? Ha az ügyvezető (főállású vagy kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó) nem veszi fel a védőoltást, az ő esetében hogyan kell eljárni?
Részlet a válaszból: […]munkáltató a foglalkoztatottat felhívhatja a védőoltás felvételének igazolására. A védőoltás felvételét a foglalkoztatott a munkáltató felhívására 5 napon belül köteles hitelt érdemlő módon igazolni (pl. uniós Covid-igazolvány, védettségi igazolvány vagy applikáció) [449/2021. Korm. rendelet 1. § (6) bek.].Azt a foglalkoztatottat, aki határidőig a védőoltást nem vette fel, a munkáltató felhívja, hogy a védőoltást a felhívástól számított 15 napon belül vegye fel, és ezt vagy a mentességét igazolja. Ha ennek a foglalkoztatott nem tesz eleget, jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal meg kell szüntetni. Ilyen esetben felmentési vagy felmondási idő, illetve végkielégítés nem illeti meg. A megszüntetés okát és jogkövetkezményeit haladéktalanul közölni kell a foglalkoztatottal [449/2021. Korm. rendelet 1. § (9)-(10) bek.]. Felmondási idő tehát nincs, de ezt "sima" felmondásnak - és nem azonnali hatályúnak - kell tekinteni. A megszüntető jognyilatkozatot a 15 napos határidő eredménytelen leteltét követően nyomban közölni kell, abban hivatkozva a 449/2021. Korm. rendelet szabályaira. A munkáltató nem mérlegelhet, amegszüntetés kötelező. Annak nincs akadálya, hogy a felek még az oltás felvételére előírt határidő, illetve amunkáltatói felhívás közlését követő 15 nap lejártát megelőzően közös megegyezéssel szüntessék meg a jogviszonyt. Erre ugyanis a feleknek bármikor lehetősége van, ha a megszüntetés feltételeiben meg tudnak egyezni. Az egészségügyi dolgozó ügyvezető esetén is a fenti eljárást kell követni, függetlenül attól, hogy milyen jogviszonyban tölti be tisztségét.Az a foglalkoztatott, aki a 449/2021. Korm. rendelet szerinti oltási kötelezettség teljesítésének határidejét megelőzően mentesül a rendelkezésre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4248

2. találat: Munkavégzés megtagadása a munkaszerződés szerinti telephelyen

Kérdés: Munkavállalóink munkaszerződésében szerepel egy olyan rendelkezés, amely szerint a munkavállalók munkahelye nem egyetlen, hanem több konkrétan meghatározott telephely. Mivel cégünk átszervezést hajt végre, melynek keretei között az egyik telephelyet bezárni kényszerülünk, a munkaszerződések e rendelkezése alapján az ott dolgozó munkavállalókat arra utasítjuk, hogy egy másik (a szerződésükben is rögzített) telephelyen vegyék fel a munkát. Már most látható, hogy lesz olyan munkavállaló, aki nem lesz hajlandó erre. Ebben az esetben felmondhatunk-e neki?
Részlet a válaszból: […]általános magatartási követelmények közül például a méltányos mérlegelés, amelynek értelmében a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat [Mt. 6. § (3) bek.].Azt, hogy e rendelkezés sérelme fennáll-e az adott esetben annál a munkavállalónál, aki megtagadni készül a munkáltató utasítását, a leírt tényállás alapján pontosan nem tudjuk ugyan megítélni, azonban kétségkívül elképzelhető olyan eset, amelynél az utasítás megtagadása jogszerű lehet. Ilyen, ha például a munkavállaló a kiskorú gyermekeit egyedül neveli, és a lakóhelye, valamint az "új" telephely közötti távolság miatt elháríthatatlan akadályba ütközne, hogy róluk, illetve elhelyezésükről kellő segítség híján megfelelően gondoskodhasson a munkavégzés kezdetekor vagy annak végeztével (például már akkor el kellene indulnia dolgozni, amikor még nem is nyit ki az óvoda, vagy az utazási idő miatt csak az óvoda zárását követően lenne képes visszaérni).Ha azonban nincs ilyen vagy ehhez hasonló körülmény,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4243

3. találat: Törzsidőben dohányzás - a lehetséges következmények

Kérdés: A munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyát felmondással szüntette meg a munkáltató arra való hivatkozással, hogy napi rendszerességgel több alkalommal kijár az üzemből dohányozni törzsidőben, azaz munkavégzési idejében a munkahelyét engedély nélkül elhagyja. A munkavállaló a tényt, hogy napi rendszerességgel napi két-három alkalommal jár ki az üzemből dohányozni, nem tagadja, azonban arra hivatkozik, hogy ezt a gyakorlatot a munkáltató tartósan nemcsak neki, hanem más munkavállalóknak szankció nélkül eltűrte és jelenleg is eltűri, figyelmeztetésben sem szóban, sem írásban korábban nem részesült. Alappal támadható-e a felmondás akár arra hivatkozással, hogy ha a munkavállaló éveken keresztül eltűrte, hogy a munkavállaló kijár a munkaidejében dohányozni a gyáron kívülre, akkor erre nem lehet jogszerűen felmondást alapítani, ugyanis a felmondásnak a felmondás indokaként megjelölt kötelességszegésnek időben kapcsolódni kell a felmondás közléséhez? Ezt az álláspontot olvastam egy munkajogi szakembertől, de nem találtam erre vonatkozó konkrét bírói gyakorlatot. Ha alapos ezen vagy más jogi indokból a felmondás jogszerűtlensége, kérem - ha ilyenről tudásuk van -, hogy a válaszukkal együtt konkrét döntvényszámokat is adjanak meg.
Részlet a válaszból: […]munkavégzés ilyen okból történő megszakítását. Ahhoz, hogy a munkavállalót ezért felelősségre lehessen vonni, vagy munkaviszonyát meg lehessen szüntetni, szükséges, hogy ezt megelőzően a munkáltató egyértelműen tájékoztassa a munkavállalókat arról, a jövőben e gyakorlatot meg kívánja változtatni, és kötelezettségszegésként fogja megítélni. A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti ugyanis az is, ha a munkáltató joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a munkavállaló okkal bízhatott [Mt. 6. § (2) bek.].A leírt tényállásból ugyan nem derül ki, hogy volt-e olyan nyilatkozat, amellyel a munkáltató "felülírta", módosította a korábbi gyakorlatát, ha azonban ez hiányzik, a felmondás önmagában erre hivatkozva nagy valószínűséggel jogellenes. Ellenkező esetben - ha volt előzetesen olyan munkáltatói közlés, amely szakított a korábbi gyakorlattal - a munkaviszony megszüntetése jogszerű lehet. A bírói gyakorlatban a fentiekhez némileg hasonló volt az az eset, amikor a munkáltató a hulladék anyag engedély[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4155

4. találat: Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

Kérdés: A jogszabályok szerint öt évig lehet valakit munkaerő-kölcsönzés jogviszonyban foglalkoztatni. Mi történik az ötödik év lejártával? Felmondással kell megszüntetni a jogviszonyt munkáltatói oldalról úgy, hogy a felmondás indoka az öt év lejárta, és így a jogviszony vége éppen az ötödik év betöltése kell legyen? Vagy automatikusan megszűnik az ötödik év leteltével a jogviszony, mint egy határozott idejű jogviszony? Mi történik, ha valakit ebben az időpillanatban gyermekszülés miatt fennálló felmondási védelem véd? Ez csak abban az esetben számítana, ha a felmondás a lehetőség a megszüntetésre, ha azonban automatikusan történik a megszüntetés a jogszabály alapján az öt év miatt, akkor nem, miután az nem felmondás?
Részlet a válaszból: […]adóval kötött megállapodás alapján valósult meg [Mt. 214. § (2) bek.]. Az ötéves időtartamot meghaladóan a munkavállaló további kölcsönzése (ugyanahhoz a kölcsönvevőhöz) tilos [Mt. 216. § (1) bek. c) pont]. Míg tehát a munkaerő-kölcsönzésre irányuló munkaviszony létesíthető határozatlan időre is, továbbá öt évet meghaladóan is fennállhat, az egy adott kölcsönvevőnél történő munkavégzés időtartama öt évben korlátozott. Ennek az időtartamnak a lejártával nem maga a munkaviszony szűnik meg, hanem az adott kölcsönvevőnél nem lehet tovább foglalkoztatni a munkavállalót. Annak viszont nincs akadálya, hogy a kölcsönbe adó egy másik kölcsönvevőnél továbbra is munkát biztosítson a számára. Ha nem sikerülne az ötéves időtartam kitöltése után újabb kikölcsönzést szervezni a munkavállalónak, a kölcsönbe adó felmondással megszüntetheti a munkaviszonyt, arra hivatkozással, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4133

5. találat: Felmondás a kölcsönzött munkavállaló részéről

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés keretében dolgozom határozatlan idejű munkaszerződéssel. A kölcsönvevőnél megürült egy másik pozíció, amelyet szívesen elfoglalnék. A kölcsönbe adóm ezt nem támogatja, és nem teszi lehetővé. Megszüntethetem-e erre hivatkozva a munkaviszonyomat?
Részlet a válaszból: […]kölcsönvevő közötti jogviszonyra tekintettel a kölcsönbe adó nem jogosult egyoldalúan meghatározni azt, hogy a munkavállaló a kölcsönvevőnél konkrétan milyen feladatokat lásson el. Nem írhatja elő a kölcsönvevőnek, hogy Ön milyen pozícióban dolgozzon, ebben a kérdésben ugyanis a kölcsönvevővel korábban kölcsönzés céljából létesített megállapodás köti. Ez még akkor is így van, ha adott esetben a kölcsönvevőnél van olyan pozíció, amelyet Ön képes lenne és szeretne is betölteni. Megoldást jelenthet, ha kezdeményezi a kölcsönvevőnél, hogy Önt az említett pozícióban foglalkoztassa akár a kikölcsönzés keretében, akár a munkaerő-kölcsönzés céljából létesített munkaviszony megszűnését követően saját munkavállalójaként. E pozíció (munkakör) betöltésére azonban egyfelől nincs alanyi joga, másfelől a kölcsönbe adója sincs abban a helyzetben, hogy e kérdésben saját mérlegelési jogkörében döntsön.Mindazonáltal, ha meg kívánja szüntetni a munkaerő-kölcsönzésre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4130

6. találat: Részmunkaidő kötelező kikötése és az utóhatások

Kérdés: Az Mt. 61. §-ának (3) bekezdése a munkaszerződés kötelező módosításának esetét nevesíti. Eszerint, ha az ott leírt feltételek fennállnak, a munkáltató hozzájárulása nélkül is, a munkaszerződés 4 órás részmunkaidőre módosul. Amennyiben a munkáltató a munkaszerződés szerinti munkakörben részmunkaidőben nem tudja a munkavállalót foglalkoztatni, mivel a munkavállaló vezetőként egyedül tölti be az adott munkakört, amelynek feladatait (mennyisége, sajátossága miatt) nem lehetséges részmunkaidőben ellátni, a munkát pedig másként nem tudja megszervezni, hiszen más munkavállaló ugyanezt a munkakör nem tölti be, tehát a feladatokat nem lehet szétosztani, felmondással [az Mt. 66. § (6) bekezdésének megtartásával] megszüntethető-e a munkavállaló munkaviszonya? Ha igen, akkor a végkielégítés alapjául szolgáló távolléti díjnál a részmunkaidőre megállapított alapbérrel kell számolni?
Részlet a válaszból: […]vezető beosztást betöltő munkavállalóról van szó - köteles eleget tenni a munkavállaló kérésének. Ennek megtagadása a munkaviszonyból eredő kötelezettség lényeges megszegésének minősül megítélésünk szerint. Ajogalkotó nem teszi lehetővé az egyedi szempontok mérlegelését, így például nem lehetséges a munkakörből fakadó feladatok mennyiségére, sajátosságaira hivatkozni annak alátámasztásaként, hogy a munkáltató miért nem tud eleget tenni a munkavállaló munkaszerződés módosítására irányuló ajánlatának.A munkavállaló munkaviszonya álláspontunk szerint jogszerűen nem szüntethető meg felmondással önmagában arra hivatkozással, hogy részmunkaidősként a munkáltató nem tudja őt foglalkoztatni. Ez nyilvánvaló módon jogellenes, hiszen a felmondás indokolása nem lenne okszerű [Mt. 64. § (2) bek., MK 95.]. Ha pedig okszerű is lenne, és az a munkavállaló valamely védett tulajdonságával (anyaságával, apaságával) függene össze, sértené az egyenlő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4118

7. találat: Igényérvényesítés a munkavállalóval szemben

Kérdés: Munkavállalónk határozott idejű munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, szóban mondott fel, és nem töltötte le a felmondási időt sem. Szeretnénk a munkaviszonyából hátralévő időre járó, kb. kéthavi távolléti díját megfizettetni vele. Ezt levonhatjuk még az utolsó járandóságából? Az utolsó havibére még utalásra vár, és nagyjából egyhavi bért jelent a szabadsága megváltása is. Visszatarthatjuk ezt az összeget a tartozása miatt?
Részlet a válaszból: […]megszüntetés miatti kárigényt a munkáltató nem vonhatja le közvetlenül az esedékes munkabérből (a bért nem tarthatja vissza), hanem az alábbi módokon érvényesítheti követelését a munkavállalóval szemben:a) Ha a munkavállaló elismeri a követelést, és írásban hozzájárul, akkor a tartozása levonható a még esedékes béréből [Mt. 161. § (2) bek.].b) Ennek hiányában a munkáltató írásbeli, indokolt fizetési felszólítással élhet, ha a követelés nem haladja meg a minimálbér háromszorosát (2020-ban 483000Ft). A munkavállalónak 30 napja van, hogy a fizetési felszólításnak eleget tegyen, vagy azt bíróság előtt vitassa [Mt. 285. § (2) bek., 287. § (1) bek. d) pont]. Ha a munkavállaló semmit nem tesz, a munkáltató kérheti a bíróságtól, hogy nyilvánítsa a fizetési felszólítást végrehajthatóvá (Vht. 23. §). Ennek az eljárásnak az a lényege, hogy a bíróság csak formailag vizsgálja meg a fizetési felszólítást, de az nem tárgya az eljárásnak, hogy maga a követelés alapos-e. A közvetlenül végrehajthatóvá nyilvánított fizetési felszólítás alapján a munkáltató már élhet levonással a bérből, vagy egyéb módon kérhet végrehajtást.c) Végül, ha a követelés meghaladja a minimálbér háromszorosát, és a bérből való levonáshoz a munkavállaló nem járult hozzá, a munkáltató követelését munkaügyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4040

8. találat: Felmentési időre járó távolléti díj - a kifizetés esedékessége

Kérdés: Egyik munkatársunknak szeptember elején felmondással megszüntettük a munkaviszonyát, a felmondási ideje november 26-án jár le. Amunkavégzési kötelezettsége alól október 20-tól mentesítettük, ez volt az utolsó munkanapja. A felmentési időre járó bérét még ezen a napon egy összegben kifizettük. A munkavállaló ezt vitatja, és állítása szerint a november hónapra járó távolléti díja csak december 10-én lett volna esedékes, és a novemberre eső távolléti díjat a novemberi munkanapok száma alapján kellett volna meghatározni (osztószám). Helyesen jártunk-e el?
Részlet a válaszból: […]történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét és egyéb járandóságait [Mt. 80. § (2) bek.]. A felmentési időt a munkavállaló kérése szerint kell kiadni a felmondási idő alatt. Ez alapján kell meghatározni, hogy mi lesz a munkavállaló utolsó munkában töltött napja, és legkésőbb az ezt követő öt munkanapig kell kifizetni minden járandóságát (egy összegben, akkor is, ha a felmentési idő még több hónapra áthúzódik). Ezt erősíti meg az a szabály is, miszerint a felmentési időre kifizetett munkabért visszakövetelni nem lehet, ha a munkavállalót a munkavégzés alól végleg felmentették, és a munkabér fizetését kizáró körülmény a munkavégzés alóli felmentés után következett be [Mt. 70. § (4) bek.]. Ilyen eset például, hogy a munkavállaló a felmentési ideje alatt lesz keresőképtelen beteg, és munkabér helyett táppénz jár. Ekkor nem lehet változtatni az elszámoláson.A távolléti díj számítása az esedékességkor érvényes alapbér alapján történik [Mt. 148. § (1) bek.]. A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával [Mt. 136. § (3) bek.].[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4035

9. találat: Nyugdíjba vonulás és a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakulása

Kérdés: 1956. augusztus 5-én születtem. Betöltött 64 év + 183 ledolgozott munkanap után mehetek el nyugdíjba, amely 2021. február 5-én jár le. Kulturális közalkalmazottként dolgozom mint fegyveres biztonsági őr. Szeretnék elmenni nyugdíjba 2021-ben, miként érinti ezt a november 1-jei közalkalmazotti jogviszony megszűnése? Alá kell írnom az erről szóló papírt? Ha nem írom alá, milyen következményei lesznek? Kinek kell felmondania? Kinek kell elindítani a nyugdíjazási kérelmet? Végkielégítést kaphatok, ha nem írom alá az új munkaszerződést? Igényt tarthatok-e a Kjt. szerinti végkielégítésre? Mennyi a mértéke? Hány havi végkielégítésre tarthatok igényt?
Részlet a válaszból: […]közalkalmazotti jogviszony megszűnéséről a munkáltató köteles Önt az átalakulás napjával írásban értesíteni. Ekkor a Kjt. 37. §-ának (2) és (4)-(6) bekezdései alkalmazásával megállapított végkielégítésre lesz jogosult. A végkielégítés mértéke a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idejétől függ, ám ebbe - az áthelyezést kivéve - nem lehet beszámítani a korábbi munkáltatóknál közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt. A végkielégítésre való jogosultság megállapításánál figyelembe kell venni például jogutódlás esetén a jogelődnél, vagy a munkáltató egészének vagy egy részének átadása esetén az átadó munkáltatónál munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt is [Kjt. 25/B. § (5) bek. 37. § (5) bek. a) és b) pont]. Azt ugyanakkor, hogy Önt pontosan milyen összegű végkielégítés illetné meg, a kérdésben szereplő adatokból nem lehetséges megállapítani, ehhez ugyanis szükséges lenne tudni, e szabályok alapján milyen hosszú, végkielégítésre jogosító jogviszonyban töltött időt lehet számításba venni. Így csak általános tájékoztatást tudunk adni: ha a számításba vehető közalkalmazotti jogviszonya eléri a három évet: egyhavi, a munkáltatónál jogviszonyban töltött idővel arányosan emelkedve, húsz év elteltével nyolchavi távolléti díjnak megfelelő összeg a végkielégítés mértéke [lásd részletesen a Kjt. 37. §-ának (6) bekezdését!].Fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy amennyiben közalkalmazotti jogviszonya 2020. november 1-jén azért szűnik meg, mert nem írta alá a felajánlott munkaszerződést, elesik az ún. emelt összegű végkielégítéstől. Azaz a fentiek alapján kiszámított végkielégítés mértéke nem emelkedik meg a négyhavi távolléti díj összegével annak ellenére, hogy a jogviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság [Mt. 294. § (1) bek. g) pont ga) alpont] megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg [Kjt. 37. § (7) bek.].Megjegyzendő, ha Ön 2021-ben szeretne elmenni nyugdíjba, minden bizonnyal érdekelt abban, hogy a jelenlegi foglalkoztatása a nyugdíjba vonulásáig fennálljon. Ebből következően abban is érdekelt, hogy a foglalkoztatása 2020. november 1-jét követően is fennálljon, ezért megítélésünk szerint indokolt lehet aláírnia a munkaszerződést. Az Önre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár, figyelemmel arra, hogy 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap [Tny. 18. § (1) bek. f) pont]. Értelemszerűen nem arról van szó, hogy a nyugdíjjogosultsághoz szüksége lenne a betöltött 64 évre és még 183 ledolgozott munkanapra, amint azt a kérdése elején írja, mivel a "64. életév betöltését követő 183. nap" a nyugdíjba vonulni kívánó személy életkorára, azaz a 64,5. "életév" betöltésére utal. Ahhoz, hogy a Tny. 18. §-ának (2) bekezdése szerint öregségi teljes nyugdíjra legyen jogosult, Önnek ezt az öregségi nyugdíjkorhatárt kell betöltenie, továbbá legalább húsz év szolgálati idővel kell rendelkeznie.Mire Ön 64 és fél éves lesz, 2021 februárját írjuk, ezért azt feltételezzük, a közalkalmazotti jogviszonya a munkáltatónál ekkor már átalakult munkaviszonnyá.A kérdésből ugyan ez nem derül ki egyértelműen, de az alábbiakban azt feltételezzük, hogy a munkaviszonya határozatlan idejű. Mivel ma már lehetséges a nyugdíj mellett is dolgozni, elviekben nem kell megszüntetnie a munkaviszonyát. Ha azonban nem kíván a továbbiakban munkát vállalni, lehetősége lesz egyfelől felmondani az Mt. alapján. Ha az Ön munkaviszonya határozatlan idejű, felmondását nem lesz köteles megindokolni, csupán a harmincnapos felmondási időt kell letöltenie [Mt. 67. § (1) bek., 69. § (1) bek.]. Másfelől a munkáltató is felmondhatja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3959

10. találat: Felmondási szabályok a járványügyi veszélyhelyzetben

Kérdés: Úgy tűnik, hogy vége a járványhelyzetnek, ennek ellenére szükség lehet egyes munkakörökben a munkaviszonyok megszüntetésére. Módosult-e az Mt. az utóbbi időben úgy, hogy az könnyebbé tette volna a munkáltató általi felmondást?
Részlet a válaszból: […]ugyanakkor, hogy a 47/2020. Korm. rendelet 6. §-ának (4) bekezdése lehetőséget biztosított arra, hogy a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől különmegállapodásban eltérjenek. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a szabály a járványügyi veszélyhelyzet tartama alatt lényegében felhatalmazást adott arra, hogy a felek az Mt. rendelkezéseitől - így a felmondásra irányadó szabályoktól is - akár a munkavállaló javára, akár a hátrányára eltérhessenek. Ez alapján lehetőség volt arra, hogy a munkaviszony alanyai félretegyenek olyan rendelkezéseket, amelyeknek célja a munkavállalók védelme, és arra is, hogy a munkavállalóra kedvezőtlenebb szabályokat állapítsanak meg. Mivel a jogalkotó a munkaviszony megszüntetésével[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3929
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést