Több munkakör betöltése egy munkaviszonyban

Kérdés: Mire kell figyelni, ha egy munkavállaló ugyanannál a munkáltatónál több munkakört tölt be, különösen a munkaszerződés és munkaköri leírás tartalmának meghatározása során? Mennyiben bonyolítja a konstrukciót, hogy elvileg az egyik pozíció betöltése esetén vezető állású a munkavállaló, míg a másikban nem feltétlenül, illetve hogy eltérő közvetlen felettesek alá tartoznak a pozíciók?
Részlet a válaszából: […] ...kell állnia, hiszen a munkaviszony részlegesen nem szüntethető meg. Például, a bírói gyakorlat szerint a munkakör megszűnésével indokolt felmondás akkor okszerű, ha az mindkét munkakör esetén megállapítható, tehát nem elegendő, ha csak az egyik munkakörben szűnnek meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Kötelező béremelés fizetés nélküli szabadságot követően

Kérdés: Több ügyfelünk fordult hozzánk azzal a kérdéssel, hogy sok esetben a munkába fizetés nélküli szabadság után visszatérő kismama ugyan jelzi visszatérési szándékát, de egyben be is adja a felmondását úgy, hogy már többet nem áll munkába a munkáltatónál. Az ügyfelek ilyen esetekben azt a gyakorlatot követnék, hogy a visszatérő munkavállaló munkaszerződésének módosítását – habár az Mt. ezt kötelezővé teszi – nem tennék meg, így a megváltandó szabadságok, valamint az esetleges végkielégítés összegét a korábbi (a szülési szabadság kezdetén hatályban lévő) munkaszerződésben meglévő munkabér alapján számítanák. Melyik időponttól/eseménytől terheli a munkáltatót a munkaszerződés módosításának kötelezettsége? Lehet-e az a gyakorlat, hogy az így felmondó munkavállalónak legalább egy napra, a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően munkába kell állnia, akár csak „papíron” is annak érdekében, hogy a bérét lehessen korrigálni, egy munkaszerződésmódosításban? Az Mt. kommentár ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy a kötelező módosítás szabályozási hátterében az a gondolat áll, hogy a felsorolt személyek munkától való távolléte közérdek, vagy legalábbis privilegizált magánérdek, ezért a munkavállalót ebből származóan ne érje hátrány.
Részlet a válaszából: […] ...legalább egy nap munkavégzéshez – kösse. A munkavállaló saját maga dönthet arról, hogy mikor mondja fel a munkaviszonyát, és a felmondás közlésének időpontja a béremeléshez fűződő jogát nem érinti.(Kéziratzárás: 2024. 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Munkáltatói jogos gazdasági érdekveszélyeztetése

Kérdés: A beszerzésért felelős vezetőnk – aki egyébként vezető állású munkavállaló is – vonatkozásában merült fel egy probléma. Egy belső ellenőrzés során kiderült, hogy megváltoztatta az egyik alkatrészünk beszerzési csatornáját. Jelenleg egy olyan cégtől vásárolunk, amely kizárólagosan egy, a munkavállalónk felesége által 100%-ban tulajdonolt cégtől veszi az alkatrészt; ez a „családi” cég pedig attól a cégtől, amely eredetileg a beszállítónk volt. A jelenlegi beszerzési árak így magasabbak is, mint amikor az eredeti beszállítótól vásároltunk. A vezető a rokoni kapcsolat „beépülését” a beszerzési láncba nem jelezte. Elvárható lett volna ez a munkavállalótól, és ha nem jelentette be, akkor azzal megvalósul a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek a veszélyeztetése?
Részlet a válaszából: […] ...bejelentésének elmaradását elegendőnek ítélte arra, hogy a munkáltató a vezető állású munkavállalóval szemben azonnali hatályú felmondást közöljön (II.Mfv.10.043/2024/4-II).(Kéziratzárás: 2024. 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Távollét igazolása munkaviszony megszüntetését követően

Kérdés: Próbaidős dolgozó több napon keresztül nem jelent meg a munkahelyén, ezért megszüntetésre került a munkaviszonya, ki lett postázva minden papírja is. Rá három nappal beküldte a táppénzes papírját. Köteles ilyen esetben a munkáltató korrigálni a számfejtést?
Részlet a válaszából: […] ...hatályú felmondással – indokolás nélkül – megszüntetheti a fél a munkaviszonyt a próbaidő alatt [Mt. 79. § (1) bek.]. A munkaviszony a megszüntető nyilatkozat közlésének napján szűnik meg. A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

Azonnali hatályú felmondás a felmondási idő alatt

Kérdés: Adott egy munkavállaló, aki felmondás hatálya alatt áll két hónapos felmondási idővel, ám ez idő alatt olyan magatartást tanúsított, amelynek következtében a munkáltató végül azonnali hatállyal megszüntette a munkaviszonyát. A munkavállaló vitatja az azonnali hatályú felmondás jogszerűségét, és a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként, elmaradt jövedelem címén kártérítést igényel a munkáltatótól. 1. Ilyen esetben a munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés összege ugyanúgy tizenkét havi távolléti díjnak megfelelő összeg? 2. Tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszűnésének a napja a felmondási idő meghatározásával egzakt volt, a munkavállaló jogszerűen legfeljebb a felmondási idő végéig járó, elmaradt jövedelem összegét követelheti a munkáltatótól? 3. Változtat-e álláspontjukon, amennyiben a munkavállaló kezdeményezte a munkaviszony megszüntetését, majd ezt követően közölte a munkáltató az azonnali hatályú felmondását?
Részlet a válaszából: […] ...ezen limiten belül érvényesíthetők”. Megítélésünk szerint ez nincs másként abban az esetben sem, ha a munkavállaló eleve a felmondási idejét töltötte, ám alatta olyan magatartást tanúsított, amelynek következtében a munkáltató azonnali hatállyal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

Próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás és az emberi reprodukciós eljárás

Kérdés: Munkavállalónk próbaidejének első hetében már szabadnapot kért, két héttel később még egy nap nem jött dolgozni, az ezt követő munkanapon keresőképtelenségéről hozott igazolást, hogy a hiányzását tisztázza. Majd jelezte, hogy pár hét múlva újabb egy napot kérne emberi reprodukciós eljárással kapcsolatos kezelés miatt. Próbaidő alatt azonnali hatállyal megszüntethetjük-e a munkaviszonyát? Jelen pillanatban a vállalatunk megrendelési állománya kevesebb létszámot igényelne, mint ahány munkavállalót foglalkoztatunk. Előfordulhat, hogy néhány munkavállalónk munkaviszonyát meg kell szüntetnünk. Próbaidő alatt, ha nem az emberi reprodukciós eljárásban való részvétel az ok, hanem a megrendelési állomány csökkenése, megszüntethető a munkaviszony, vagy próbaidő alatt is védettség alatt áll az említett munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...79. § (1) bek. a) pont]. Ezt Önök is megtehetik a kérdésben szereplő munkavállaló tekintetében. A próbaidő alatti azonnali hatályú felmondásba nem kell és nem is javasolt beleírni az indokot, hiszen ellenkező esetben a munkáltató köteles helytállni, hogy az abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

Munkáltatói joggyakorlás – a jogosult utólagos jóváhagyása

Kérdés: Az Mt. 20. §-ának (3) bekezdése értelmében, ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a jogkör gyakorlója a jognyilatkozatot jóváhagyta. Jól értjük, hogy ha a munkáltató akár a per során hagyja jóvá a jognyilatkozatot (mely perben a munkavállaló hivatkozik arra, hogy nem az arra jogosult tett a munkáltató nevében jognyilatkozatot), azzal az említett szakasz alapján fennálló érvénytelenségi okot teljes egészében kiküszöböli? Van-e jelentősége annak, ha a munkavállaló a munkáltatói jóváhagyás előtt hivatkozik érvénytelenségre?
Részlet a válaszából: […] ...kell a Ptk. 6:4. §-át, melynek értelmében a jognyilatkozat írásban, szóban és ráutaló magatartással is megtehető. A Kúria felmondások és azonnali hatályú felmondások gyakorlatával foglalkozó joggyakorlat-elemző csoportjának összefoglaló jelentése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Munkavédelmi képviselő védelme és a perindítás

Kérdés: Amennyiben a munkáltató a munkavédelmi képviselő munkaviszonyát kívánja megszüntetni az érintett személy munkakörének megszüntetésére tekintettel, de a munkavédelmi bizottság megtagadja az egyetértés biztosítását, milyen bírósághoz fordulhat a munkáltató, és milyen határidőn belül nyújthatja be a keresetet? Vannak-e speciális eljárási szabályok az ilyen perekre?
Részlet a válaszából: […] ...bizottság egyetértése ahhoz, hogy a munkavédelmi képviselő munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató jogszerűen szüntethesse meg felmondással. A védelem a munkavédelmi képviselőt a megbízatásának idejére és annak megszűnését követő hat hónapra illeti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Igazolatlan keresőképtelenség minősítése

Kérdés: Munkavállalónk 2024. január 1-je óta keresőképtelen állományban van. Utolsó betegpapírja a keresőképtelen állapotról május 28-ig szól. Azóta hitegetett, de kiderült, hogy orvosnál nem járt, a betegállományt május 29-től nem tudja igazolni. Amellett, hogy a keresőképtelenségről igazolást nem adott le, munkahelyén többszöri írásos felszólításra sem jelent meg, ezért a mai napon azonnali hatályú felmondást küldtünk el részére postai úton. A május 29-től eltelt időt munkajogi szempontból minek kell tekintenünk? Keresőképtelen időszaknak – bár erről igazolást nem kaptunk –, vagy igazolatlan távollétnek? Mindez a munkaviszony megszűnésének napjáig számítandó szabadság szempontjából fontos. Az Mt. szerint ugyanis a keresőképtelenség időszakára jár szabadság, de az igazolatlan távollét időszakára – álláspontom szerint – nem. Helyesen gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...hosszabb ideig fennállt, a munkavállaló pedig többszöri felszólítás ellenére nem jelent meg a munkahelyén, az azonnali hatályú felmondás indokolt a munkavállaló súlyos kötelezettségszegése miatt [Mt. 78. §].(Kéziratzárás: 2024. 08....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Munkáltatói blöff és a közös megegyezés megtámadhatósága

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője a 18 fő munkavállalóból 7 fővel külön-külön leült beszélni, hogy a cég fizetésképtelen lett, nem tudja a munkabéreket kifizetni a munkavállalóknak. Megérti, ha már holnap nem is jönnek be dolgozni. Ezzel a „módszerrel” 6 főtől azonnal megvált oly módon, hogy közös megegyezést írtak alá rövid határidővel. Így a munkáltató még a felmondási időt is megspórolta. Egy munkavállaló azonban kérte, hogy legyen jogilag rendben a felmondás. A munkáltató azonban közölte, hogy a szerződés szerinti felmondási időt nem akarja kifizetni. A munkavállaló legyen „jó arc”, és menjen el mihamarabb. Naponta zaklatta, hogy mikor távozik már. Így ez a kolléga is pár hét alatt távozott. A cégnyilvántartás szerint nincs felszámolás, végelszámolás a cég ellen, a cég fizetésképtelenségének jele nincs. Az elküldött munkavállalók mind közös megegyezést írtak alá, ezen a jogcímen került megszüntetésre a munkaviszonyuk. Van-e bármilyen lehetőségük az elküldött kollégáknak, hogy a felmondási időre járó járandóságot (végkielégítést) megkapják?
Részlet a válaszából: […] ...és ha erre jogosult lett volna, a végkielégítés összegét [Mt. 82. § (3) bek. a) pont], vagy kártérítés helyett a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget. Az Mt. 83. §-a (1) bekezdésének c)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.
1
2
3
87