Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

107 találat a megadott felmondás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Részmunkaidő kötelező kikötése és az utóhatások

Kérdés: Az Mt. 61. §-ának (3) bekezdése a munkaszerződés kötelező módosításának esetét nevesíti. Eszerint, ha az ott leírt feltételek fennállnak, a munkáltató hozzájárulása nélkül is, a munkaszerződés 4 órás részmunkaidőre módosul. Amennyiben a munkáltató a munkaszerződés szerinti munkakörben részmunkaidőben nem tudja a munkavállalót foglalkoztatni, mivel a munkavállaló vezetőként egyedül tölti be az adott munkakört, amelynek feladatait (mennyisége, sajátossága miatt) nem lehetséges részmunkaidőben ellátni, a munkát pedig másként nem tudja megszervezni, hiszen más munkavállaló ugyanezt a munkakör nem tölti be, tehát a feladatokat nem lehet szétosztani, felmondással [az Mt. 66. § (6) bekezdésének megtartásával] megszüntethető-e a munkavállaló munkaviszonya? Ha igen, akkor a végkielégítés alapjául szolgáló távolléti díjnál a részmunkaidőre megállapított alapbérrel kell számolni?
Részlet a válaszból: […]vezető beosztást betöltő munkavállalóról van szó - köteles eleget tenni a munkavállaló kérésének. Ennek megtagadása a munkaviszonyból eredő kötelezettség lényeges megszegésének minősül megítélésünk szerint. Ajogalkotó nem teszi lehetővé az egyedi szempontok mérlegelését, így például nem lehetséges a munkakörből fakadó feladatok mennyiségére, sajátosságaira hivatkozni annak alátámasztásaként, hogy a munkáltató miért nem tud eleget tenni a munkavállaló munkaszerződés módosítására irányuló ajánlatának.A munkavállaló munkaviszonya álláspontunk szerint jogszerűen nem szüntethető meg felmondással önmagában arra hivatkozással, hogy részmunkaidősként a munkáltató nem tudja őt foglalkoztatni. Ez nyilvánvaló módon jogellenes, hiszen a felmondás indokolása nem lenne okszerű [Mt. 64. § (2) bek., MK 95.]. Ha pedig okszerű is lenne, és az a munkavállaló valamely védett tulajdonságával (anyaságával, apaságával) függene össze, sértené az egyenlő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4118

2. találat: Igényérvényesítés a munkavállalóval szemben

Kérdés: Munkavállalónk határozott idejű munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, szóban mondott fel, és nem töltötte le a felmondási időt sem. Szeretnénk a munkaviszonyából hátralévő időre járó, kb. kéthavi távolléti díját megfizettetni vele. Ezt levonhatjuk még az utolsó járandóságából? Az utolsó havibére még utalásra vár, és nagyjából egyhavi bért jelent a szabadsága megváltása is. Visszatarthatjuk ezt az összeget a tartozása miatt?
Részlet a válaszból: […]megszüntetés miatti kárigényt a munkáltató nem vonhatja le közvetlenül az esedékes munkabérből (a bért nem tarthatja vissza), hanem az alábbi módokon érvényesítheti követelését a munkavállalóval szemben:a) Ha a munkavállaló elismeri a követelést, és írásban hozzájárul, akkor a tartozása levonható a még esedékes béréből [Mt. 161. § (2) bek.].b) Ennek hiányában a munkáltató írásbeli, indokolt fizetési felszólítással élhet, ha a követelés nem haladja meg a minimálbér háromszorosát (2020-ban 483000Ft). A munkavállalónak 30 napja van, hogy a fizetési felszólításnak eleget tegyen, vagy azt bíróság előtt vitassa [Mt. 285. § (2) bek., 287. § (1) bek. d) pont]. Ha a munkavállaló semmit nem tesz, a munkáltató kérheti a bíróságtól, hogy nyilvánítsa a fizetési felszólítást végrehajthatóvá (Vht. 23. §). Ennek az eljárásnak az a lényege, hogy a bíróság csak formailag vizsgálja meg a fizetési felszólítást, de az nem tárgya az eljárásnak, hogy maga a követelés alapos-e. A közvetlenül végrehajthatóvá nyilvánított fizetési felszólítás alapján a munkáltató már élhet levonással a bérből, vagy egyéb módon kérhet végrehajtást.c) Végül, ha a követelés meghaladja a minimálbér háromszorosát, és a bérből való levonáshoz a munkavállaló nem járult hozzá, a munkáltató követelését munkaügyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4040

3. találat: Felmentési időre járó távolléti díj - a kifizetés esedékessége

Kérdés: Egyik munkatársunknak szeptember elején felmondással megszüntettük a munkaviszonyát, a felmondási ideje november 26-án jár le. Amunkavégzési kötelezettsége alól október 20-tól mentesítettük, ez volt az utolsó munkanapja. A felmentési időre járó bérét még ezen a napon egy összegben kifizettük. A munkavállaló ezt vitatja, és állítása szerint a november hónapra járó távolléti díja csak december 10-én lett volna esedékes, és a novemberre eső távolléti díjat a novemberi munkanapok száma alapján kellett volna meghatározni (osztószám). Helyesen jártunk-e el?
Részlet a válaszból: […]történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét és egyéb járandóságait [Mt. 80. § (2) bek.]. A felmentési időt a munkavállaló kérése szerint kell kiadni a felmondási idő alatt. Ez alapján kell meghatározni, hogy mi lesz a munkavállaló utolsó munkában töltött napja, és legkésőbb az ezt követő öt munkanapig kell kifizetni minden járandóságát (egy összegben, akkor is, ha a felmentési idő még több hónapra áthúzódik). Ezt erősíti meg az a szabály is, miszerint a felmentési időre kifizetett munkabért visszakövetelni nem lehet, ha a munkavállalót a munkavégzés alól végleg felmentették, és a munkabér fizetését kizáró körülmény a munkavégzés alóli felmentés után következett be [Mt. 70. § (4) bek.]. Ilyen eset például, hogy a munkavállaló a felmentési ideje alatt lesz keresőképtelen beteg, és munkabér helyett táppénz jár. Ekkor nem lehet változtatni az elszámoláson.A távolléti díj számítása az esedékességkor érvényes alapbér alapján történik [Mt. 148. § (1) bek.]. A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával [Mt. 136. § (3) bek.].[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4035

4. találat: Nyugdíjba vonulás és a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakulása

Kérdés: 1956. augusztus 5-én születtem. Betöltött 64 év + 183 ledolgozott munkanap után mehetek el nyugdíjba, amely 2021. február 5-én jár le. Kulturális közalkalmazottként dolgozom mint fegyveres biztonsági őr. Szeretnék elmenni nyugdíjba 2021-ben, miként érinti ezt a november 1-jei közalkalmazotti jogviszony megszűnése? Alá kell írnom az erről szóló papírt? Ha nem írom alá, milyen következményei lesznek? Kinek kell felmondania? Kinek kell elindítani a nyugdíjazási kérelmet? Végkielégítést kaphatok, ha nem írom alá az új munkaszerződést? Igényt tarthatok-e a Kjt. szerinti végkielégítésre? Mennyi a mértéke? Hány havi végkielégítésre tarthatok igényt?
Részlet a válaszból: […]közalkalmazotti jogviszony megszűnéséről a munkáltató köteles Önt az átalakulás napjával írásban értesíteni. Ekkor a Kjt. 37. §-ának (2) és (4)-(6) bekezdései alkalmazásával megállapított végkielégítésre lesz jogosult. A végkielégítés mértéke a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idejétől függ, ám ebbe - az áthelyezést kivéve - nem lehet beszámítani a korábbi munkáltatóknál közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt. A végkielégítésre való jogosultság megállapításánál figyelembe kell venni például jogutódlás esetén a jogelődnél, vagy a munkáltató egészének vagy egy részének átadása esetén az átadó munkáltatónál munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt is [Kjt. 25/B. § (5) bek. 37. § (5) bek. a) és b) pont]. Azt ugyanakkor, hogy Önt pontosan milyen összegű végkielégítés illetné meg, a kérdésben szereplő adatokból nem lehetséges megállapítani, ehhez ugyanis szükséges lenne tudni, e szabályok alapján milyen hosszú, végkielégítésre jogosító jogviszonyban töltött időt lehet számításba venni. Így csak általános tájékoztatást tudunk adni: ha a számításba vehető közalkalmazotti jogviszonya eléri a három évet: egyhavi, a munkáltatónál jogviszonyban töltött idővel arányosan emelkedve, húsz év elteltével nyolchavi távolléti díjnak megfelelő összeg a végkielégítés mértéke [lásd részletesen a Kjt. 37. §-ának (6) bekezdését!].Fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy amennyiben közalkalmazotti jogviszonya 2020. november 1-jén azért szűnik meg, mert nem írta alá a felajánlott munkaszerződést, elesik az ún. emelt összegű végkielégítéstől. Azaz a fentiek alapján kiszámított végkielégítés mértéke nem emelkedik meg a négyhavi távolléti díj összegével annak ellenére, hogy a jogviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság [Mt. 294. § (1) bek. g) pont ga) alpont] megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg [Kjt. 37. § (7) bek.].Megjegyzendő, ha Ön 2021-ben szeretne elmenni nyugdíjba, minden bizonnyal érdekelt abban, hogy a jelenlegi foglalkoztatása a nyugdíjba vonulásáig fennálljon. Ebből következően abban is érdekelt, hogy a foglalkoztatása 2020. november 1-jét követően is fennálljon, ezért megítélésünk szerint indokolt lehet aláírnia a munkaszerződést. Az Önre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár, figyelemmel arra, hogy 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap [Tny. 18. § (1) bek. f) pont]. Értelemszerűen nem arról van szó, hogy a nyugdíjjogosultsághoz szüksége lenne a betöltött 64 évre és még 183 ledolgozott munkanapra, amint azt a kérdése elején írja, mivel a "64. életév betöltését követő 183. nap" a nyugdíjba vonulni kívánó személy életkorára, azaz a 64,5. "életév" betöltésére utal. Ahhoz, hogy a Tny. 18. §-ának (2) bekezdése szerint öregségi teljes nyugdíjra legyen jogosult, Önnek ezt az öregségi nyugdíjkorhatárt kell betöltenie, továbbá legalább húsz év szolgálati idővel kell rendelkeznie.Mire Ön 64 és fél éves lesz, 2021 februárját írjuk, ezért azt feltételezzük, a közalkalmazotti jogviszonya a munkáltatónál ekkor már átalakult munkaviszonnyá.A kérdésből ugyan ez nem derül ki egyértelműen, de az alábbiakban azt feltételezzük, hogy a munkaviszonya határozatlan idejű. Mivel ma már lehetséges a nyugdíj mellett is dolgozni, elviekben nem kell megszüntetnie a munkaviszonyát. Ha azonban nem kíván a továbbiakban munkát vállalni, lehetősége lesz egyfelől felmondani az Mt. alapján. Ha az Ön munkaviszonya határozatlan idejű, felmondását nem lesz köteles megindokolni, csupán a harmincnapos felmondási időt kell letöltenie [Mt. 67. § (1) bek., 69. § (1) bek.]. Másfelől a munkáltató is felmondhatja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3959

5. találat: Felmondási szabályok a járványügyi veszélyhelyzetben

Kérdés: Úgy tűnik, hogy vége a járványhelyzetnek, ennek ellenére szükség lehet egyes munkakörökben a munkaviszonyok megszüntetésére. Módosult-e az Mt. az utóbbi időben úgy, hogy az könnyebbé tette volna a munkáltató általi felmondást?
Részlet a válaszból: […]ugyanakkor, hogy a 47/2020. Korm. rendelet 6. §-ának (4) bekezdése lehetőséget biztosított arra, hogy a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől különmegállapodásban eltérjenek. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a szabály a járványügyi veszélyhelyzet tartama alatt lényegében felhatalmazást adott arra, hogy a felek az Mt. rendelkezéseitől - így a felmondásra irányadó szabályoktól is - akár a munkavállaló javára, akár a hátrányára eltérhessenek. Ez alapján lehetőség volt arra, hogy a munkaviszony alanyai félretegyenek olyan rendelkezéseket, amelyeknek célja a munkavállalók védelme, és arra is, hogy a munkavállalóra kedvezőtlenebb szabályokat állapítsanak meg. Mivel a jogalkotó a munkaviszony megszüntetésével[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3929

6. találat: Munkaviszony-megszüntetés utasítás megtagadása miatt

Kérdés: Határozatlan idejű munkaviszonnyal alkalmazott futár munkavállalónkat a jelenlegi járványhelyzet miatt megnövekedett megrendelések következtében arra utasítottuk, hogy a megye egy másik, szomszédos településén is lássa el a munkakörét. A munkavállaló munkaszerződése alapján a munkavégzés helye a megye egész területére kiterjed, ennek ellenére az utasítást megtagadta, észszerű indoklást nem közölt. Megítélésünk szerint az utasításunk jogszerű, különös méltánylást érdemlő körülmény nem áll fenn a munkavállaló oldalán, a feladatai aránytalanul nem válnának terhesebbé, gépkocsit, védőfelszerelést - ahogyan eddig is - biztosítunk számára, a másik településen tudomásunk szerint nincs igazolt fertőzött, így a veszélyhelyzet sem komolyabb, mint azon a településen, ahol a munkakörét ellátja. A jelenlegi helyzetben nem tehetjük meg, hogy még egy munkavállalót vegyünk fel, de a munkát el kell látni. Megszüntethetjük-e a munkaviszonyát jogszerűen?
Részlet a válaszból: […]jöhet. A munkáltató jogszerű utasításának jogellenes megtagadása olyan szándékos munkavállalói kötelezettségszegés, amely megalapozhatja a határozatlan idejű munkaviszony felmondását a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása körében [Mt. 66. § (2) bek.]. A munkaviszony azonnali hatályú felmondását is megalapozhatja az utasítás megtagadása, hiszen a leírtak fényében az a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség szándékos és jelentős mértékű megszegése. Ez utóbbi esetben azonban a törvényi határidők megtartására is különös gondot kell fordítani: egyfelől az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3900

7. találat: Végkielégítés összege - részmunkaidőre módosított munkaszerződés esetén

Kérdés: Ha a munkavállaló munkaszerződését teljes munkaidősből részmunkaidőssé módosítjuk, amelynek következtében az alapbére is csökken, és utóbb felmondásra kerül a sor (nagy valószínűséggel létszámcsökkentésre hivatkozva), a végkielégítését már a csökkentett alapbérrel kell kiszámolnunk?
Részlet a válaszból: […]a munkavállaló távolléti díjának meghatározott többszöröse [Mt. 77. § (3) bek.]. A távolléti díjat- az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (Mt. 136. §), pótlékátalány (Mt. 145. §),- az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér (Mt. 150. §) és bérpótlék (Mt. 151. §)figyelembevételével kell megállapítani.A fent említett esedékesség időpontja a végkielégítés tekintetében a munkáltatói felmondás közlésének az időpontja [Mt. 148. § (2) bek. b) pont bb) alpont]. Ebből következően megállapítható, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3899

8. találat: Felmondás kijárási korlátozás idején

Kérdés: 2020. május 4. napjától a 169/2020. Korm. rendelet értelmében a személyek szabad mozgását korlátozó 95/2020. Korm. rendelet és a 71/2020. Korm. rendelet hatálya Budapest főváros és Pest megye területére terjed ki. A járványügyi veszélyhelyzet ideje alatt azonban a legtöbb kereskedelmi üzlet nyitvatartása Budapesten sem tilos. A tapasztalatunk az, hogy mivel az emberek csak a 71/2020. Korm. rendeletben meghatározott alapos indokkal hagyhatják el a lakásukat, az ilyen típusú üzletekbe csak nagyon ritkán látogatnak. Lehet-e úgy értelmezni ezt a helyzetet, hogy a szabályozás ezeknek az üzleteknek a működését lényegében ellehetetlenítette, és ebből következően meg lehet-e szüntetni a határozott időre alkalmazott munkavállalók munkaviszonyát az Mt. 66. §-ának (8) bekezdése alapján, arra hivatkozva, hogy a munkaviszony fenntartása a munkáltató számára elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik?
Részlet a válaszból: […](illatszert, drogériai terméket, háztartási tisztítószert, vegyi árut és higiéniai papírterméket árusító) üzletben történő vásárlás;- a piacon, a helyi termelői piacon történő vásárlás;- a gyógyszert, a gyógyászati segédeszközt forgalmazó üzletben (gyógyszertár) történő vásárlás;- a dohányboltban történő vásárlás [71/2020. Korm. rendelet 4. § (1) bek. a), f), g), j) k), pont].Az Mt. 66. §-a (8) bekezdésének c) pontja értelmében a munkáltató felmondással abban az esetben is megszüntetheti a határozott idejű munkaviszonyt, ha annak fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik. A jogszabályhely által rögzített elháríthatatlan külső oknak egyfelől a munkáltató személyén kívül eső olyan eseménynek vagy körülménynek kell lennie, amelyet a munkáltató nem láthat előre, másfelől, amelynek befolyásolására vagy megakadályozására objektív okokból nem képes. Kétségtelen, hogy a munkáltató a járványügyi helyzet eseményeit nem láthatja előre, mint ahogyan azt sem, hogy a jogalkotó - egyebek mellett a fent említett módon - jogszabályi rendelkezéseket ír elő a személyek kijárásának korlátozását érintően. A munkáltató értelemszerűen ezek befolyásolására vagy megakadályozására nem képes. A lehetetlenülés ugyanakkor nem értelmezhető tágan, és az eset összes körülményének vizsgálatára van szükség ahhoz, hogy eldöntsük, egy adott kereskedelmi tevékenység tekintetében a munkaviszony fenntartásának lehetetlenné válásáról[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3898

9. találat: Tanulmányi szerződés - munkavállalói megszegés

Kérdés: Előző évi (szeptemberi) tanulmányi szerződést követően, januári sikeres vizsgán túl, egyik munkatársam februárban beadta a felmondását. Egyéves tanulmányi szerződést írt alá, így az még nem járt le. Mit tehet ilyenkor a munkáltató? Jogos, ha az időarányos részt szeretné visszafizettetni az alkalmazottal, illetve a munkaidő-kedvezményt?
Részlet a válaszból: […]munkavállalói szerződésszegéssel összefüggésben a következőket tartalmazza: "A munkáltató elállhat a tanulmányi szerződéstől és a nyújtott támogatást visszakövetelheti, ha a munkavállaló a tanulmányi szerződésben foglaltakat megszegi". Az elállást a Ptk. 6:213. §-a szabályozza. Aki jogszabálynál vagy a szerződésnél fogva elállásra jogosult, a másik félhez intézett jognyilatkozattal szüntetheti meg a szerződést. Elállás esetén a szerződés felbontásának a szabályait kell alkalmazni, azaz a Ptk. 6:212. §-ának (3) bekezdése szerint "a már teljesített szolgáltatások visszajárnak". Azaz a munkavállaló köteles a támogatást a munkáltató számára visszafizetni. Az Mt. 229. §-ának (6) bekezdése ehhez a következőket teszi hozzá: "A visszatérítési kötelezettség arányos, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét nem tölti le."Jelen esetben a munkavállaló - az Mt. 69. §-ának (1) bekezdésében foglalt 30 napos felmondási időt is figyelembe véve - a vállalt időszaknak kb. 5/6-át nem tölti le. [Megjegyezzük, hogy az Mt. 69. §-ának (3) bekezdése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3872
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Felmondás az óraadóknak

Kérdés: Magániskolában dolgoztam óraadó testnevelő tanárként. Az iskola a koronavírus miatt március 16-án azonnali hatállyal felmondott nekem, azzal az indokkal, hogy a tantermen kívüli munkarendben nem tudnak foglalkoztatni. Szerintem ez - amellett, hogy ezt a lépést a munkáltató részéről kifejezetten rosszindulatúnak látom - hátrányos megkülönböztetés, hiszen a munkaviszonyban álló kollégámat nem küldték el! Mi ezzel kapcsolatban a véleményük?
Részlet a válaszból: […]felmondás joga nem gyakorolható. Ezért elsődlegesen az adott szerződés tartalmát kell megvizsgálni a tekintetben, hogy az azonnali hatályú felmondást lehetővé tette-e, illetve, ha igen, milyen feltételek esetén. A szerződésben kikötött felmondási időt a veszélyhelyzetben is figyelembe kell venni.Ami a hátrányos megkülönböztetést illeti: az Ebktv. 8. §-a alapján hátrányos megkülönböztetés akkor valósul meg, ha egy személy vagy csoport valós vagy vélt helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. A 7. § (2) bekezdésének b) pontja szerint pedig az olyan magatartás, intézkedés, feltétel, mulasztás, utasítás vagy gyakorlat nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, észszerű indoka van. Az a körülmény, hogy a veszélyhelyzet és a tantermen kívüli munkarend miatt nincs szükség az Ön testnevelő tanárként való munkavégzésére, az ugyan az Ebktv.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3866
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést