Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló esetén a távollét megszűnését követően a munkáltatónak kötelező ajánlatot tenni a munkavállaló számára a munkabér módosítására. Ennek során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó (Mt. 59. §). Ez a bérrendezés az első lépés a visszavételnél, akkor is, ha valamilyen okból a tényleges további foglalkoztatásra nem kerül sor.Ha a távollét tartama alatt megszűnt a munkavállalót foglalkoztató telephely, az a munkáltató működésével összefüggő okból történő felmondás indokául szolgálhat [Mt. 66. § (2) bek.]. Ebben az esetben a munkavállalót végkielégítés is megilletheti (Mt. 77. §). Az indokolásban érdemes hivatkozni arra is, hogy a munkáltató felajánlotta a munkaszerződés módosítását a munkahely vonatkozásában, ám azt a munkavállaló elutasította. Természetesen felajánlható a közös megegyezés is. Ebben az esetben a megszüntetés valamennyi feltételéről szabadon állapodhatnak meg (pl. azonnali hatállyal szűnik meg a jogviszony, vagy egy ideig még fennáll,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]keresőtevékenységet végez, a gyermeket az alapjogosult a saját háztartásában neveli, és abból a gyermek a nagyszülőhöz csak átmeneti jelleggel, napközbeni időszakra kerül ki. További feltétel, hogy mindkét szülő írásban hozzájárul a GYED nagyszülői igénybevételéhez, és az érintett gyermek után gyermekgondozást segítő ellátást (GYES) nem folyósítanak. A nagyszülő a GYED mellett keresőtevékenységet kizárólag az otthonában végezhet, rendszeres pénzbeli ellátásban, így nyugdíjban sem részesülhet. A nagyszülői GYED összegét egyébként az általános szabályok alapján, de a nagyszülő jövedelméből számítják ki (Ebtv. 42/G. §).Hasonló rendelkezések alapján lehet jogosult a nagyszülő a GYES-re is, amely általános szabály szerint a gyermek hároméves koráig jár. A nagyszülő csak a gyermek egyéves kora után kaphat GYES-t. További feltételek, hogy a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, a szülők írásban nyilatkoznak a GYES átengedéséről, és a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek, akire tekintettel GYES-t folyósítanak (Cst. 20/A. §). A nagyszülői[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alkalmazott munkavállalók munkaviszonyát a munkáltató működésével összefüggő okból létszámcsökkentésre hivatkozva [Mt. 66. § (1)-(2) bek.], a felmondási időre irányadó rendelkezések megtartásával (Mt. 69. §) meg lehet szüntetni.Az Mt. értelmében a munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót - legalább a felmondási idő felére - a munkavégzés alól felmenteni [Mt. 70. § (1) bek.]. Az általános szabályok szerint a munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg. Az Mt. 70. §-ának (3) bekezdése ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy amennyiben a munkavállaló munkabérre egyébként sem lenne jogosult, számára nem jár a felmentési időre távolléti díj. Ebből következően, mivel a fizetés nélküli szabadság alatt a munkavállalónak nem áll fenn munkavégzési, illetve rendelkezésre állási kötelezettsége, és ekkor munkabér sem jár részére, Önök nem kötelesek a felmentési időre járó[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkaviszony, érvénytelen az ugyanezen felek között létesített második - tipikus vagy bármely más atipikus - munkaviszony is, ez ugyanis az Mt. egyes rendelkezéseinek megkerülését eredményezi, illetve eredményezheti, így például a munkaidő, a rendkívüli munkavégzés vagy a pihenőidő szabályainak kijátszásához vezethet. Semmis ugyanis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre [Mt. 27. § (1) bek.]. Ily módon sem a munkáltatónál felmerült többletmunka szükségessége, sem más körülmény nem adhat jogszerű indokot arra, hogy a munkáltató a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalóját - az eredeti munkaviszonyának fenntartása mellett - egyes napokon alkalmi munkavállalóként foglalkoztassa.Mivel a munkavállaló gyermek gondozása céljából igényelt fizetés nélküli szabadságon van, szükséges felhívni a figyelmet arra is, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt, az örökbe fogadó szülőt[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kiadásának. Az előzetes 15 napos közlési határidőre tekintettel az sem megoldás, ha a munkáltató már rögtön, a közlés napjára is kiadja a szabadságot, vagy csak pár nappal közli előre annak kiadását. Nincs viszont akadálya, hogy a felek megállapodjanak a szabadság rövidebb határidővel való kiadásában. Akár a teljes éves szabadság időzíthető a mostani veszélyhelyzet idejére, ám a következő évi szabadság már nem hozható előre. A vita elkerülését megelőzendő, indokolt megállapodni abban is, hogy a veszélyhelyzetre figyelemmel a szabadság azon hét munkanapja is kiadásra kerül, amivel az Mt. 122. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató rendelkezhet.A felek megállapodhatnak fizetés nélküli szabadságban is, ám erre hangsúlyozottan közös megegyezésükkel kerülhet sor. Figyelemmel kell azonban lenni arra is, hogy a fizetés nélküli szabadság tartama alatt a munkavállaló társadalombiztosítási jogviszonya is szünetel [Tny. 8. § a) pont]. Erre is tekintettel[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vonatkozó rendelkezések, amelyek annak formáit maximalizálják, és a pihenőidők legalacsonyabb mértékeit megállapítják. Ezen szabályokat tenné súlytalanná az, ha egymás mellett több munkaviszony is fennállhatna ugyanazon felek között, még ha más munkakörre is. Ebből következően álláspontunk szerint - még ha a törvény kifejezetten nem is mondja ki - a munkajog alapvető intézményéből következik, hogy ugyanazon felek között csak egy munkaviszony állhat fenn. Alátámasztja ezt, hogy még az alapvetően rövid idejű egyszerűsített foglalkoztatást sem engedi meg a jogalkotó második munkaviszonyként [Mt. 201. § (1) bek.].A fentiekből következően álláspontunk szerint nem lehetséges a fizetés nélküli szabadságon[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]helyzetben. Nem kizárt viszont az sem, hogy a felek megegyezzenek abban, hogy a munkavállaló a jövőben szintén fizetés nélküli szabadságot kapjon, noha ez értelemszerűen ugyancsak a munkáltató mérlegelésétől függ.A végkielégítés számításánál az Mt. értelmében általában nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivévea) a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (Mt. 128. §), valamintb) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (Mt. 132. §) három hónapot meg nem haladótartamát [Mt. 77. § (2) bek.].Az Mt. fentebb idézett szabálya valóban nem említi privilegizált esetként a 130. §-a alapján járó fizetés nélküli szabadságot, ezért álláspontunk szerint a végkielégítésre való jogosultság szempontjából a gyermek hároméves kora utáni időszakot figyelmen kívül kell hagyni. A felmondási idő számításánál ugyanakkor az Mt. kifejezetten utal a 128. és 130. §-ra is [Mt. 65. § (3) bek. c) pont], ezért a fizetés nélküli szabadságnak nem csupán a gyermek hároméves, hanem tízéves koráig terjedő időszakát is tekintetbe kell venni, feltéve, hogy a munkavállaló számára a gyermek tizedik életéve betöltéséig gyermekgondozási segélyt, illetve gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak, illetve folyósítottak ez idő alatt.A rendelkezésre álló adatok alapján nem lehetséges azt megítélni, hogy a munkáltatónak van-e jogszerű lehetősége arra, hogy a munkavállaló munkaviszonyát a vázolt helyzetben megszüntesse. Az bizonyosan állítható, hogy a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik, bár ehhez konszenzus szükséges [Mt. 64. § (1) bek. a) pont]. Az Mt. 78. §-a szerinti azonnali hatályú felmondásnak nagy valószínűséggel nem állnak fel az alkalmazási feltételei, a munkáltatói felmondás tekintetében pedig azért nem lehetséges állást foglalni, mert bár feltételezhető, hogy a munkaviszony[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]és nem az erre az időre kapott családtámogatási vagy társadalombiztosítási ellátás veendő figyelembe. Ilyen távollét a szülési szabadság, illetve a gyermek gondozása, ápolása céljára kapott fizetés nélküli szabadság, valamint a keresőképtelenségből a betegszabadság kimerítése után a táppénzfolyósítás ideje, mivel ezek alatt sem munkavégzés, sem bérfizetés nem történik. Ezek külön jogcímnek számítanak akkor is, ha egyik folyamatosan követi a másikat. Ezért mindegyikre külön-külön kell a 30 napos időszakot megállapítani. Ugyanakkor az a körülmény, hogy például a gyermek gondozására kapott fizetés nélküli szabadság ideje alatt az egyik családtámogatási vagy társadalombiztosítási ellátást felváltja a másik, nem érinti a fizetés nélküli szabadság munkajogi jogcímét. Nem az ellátásokat kell tehát figyelembe venni, hanem a munkajogi távollét idejét.A pedagógus távolléte 2017. augusztus 10-én kezdődött, és ekkortól táppénzen volt. Ez csak úgy lehetséges, ha a tárgyévben korábban már kimerítette a betegszabadságát (amely a szakmai gyakorlat szempontjából jogosító időnek számít). Ha azonban augusztus 10-étől[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]minősül a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa [Mt. 294. § (1) bek. b) pont]. Az édesanya mint egyenes ágbeli rokon otthoni ápolása céljából tehát - ha a munkavállaló bemutatja a tartós ápolás szükségességét igazoló orvosi igazolást - a munkavállalónak alanyi joga van. Nincs olyan törvényi szabály, amely szerint a fizetés nélküli szabadság igénybevételére csak a fizetett szabadság kimerítése után lenne lehetőség. Ellenkezőleg, a[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jogviszonyban eltöltött idők,- az Áttv., a Kttv., a korábban hatályos Ktjv. és Ktv. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban, kormányzati szolgálati, közszolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, illetve ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött idők,- a katonai, rendvédelmi szervnél eltöltött szolgálati jogviszonyok időtartama,- a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban töltött idők,- a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban töltött idők, továbbá- az állami vezetői szolgálati jogviszonyban töltött idők.A törvény nem tesz említést arról, hogy e jogviszonyok szünetelésének időtartamai - azok, amelyek alatt a munkavégzés, illetve a bérfizetés kötelezettsége valamely okból szünetelt - ne lennének beszámítandók a jogosító időbe. Olyan jogosultság esetén, amikor a szünetelés időtartamát figyelmen kívül kell hagyni (pl. a gyakornoki[…] részlet vége a válaszból.