Keresés eredménye
97 találat a megadott fizetés nélküli szabadság tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Fizetés nélküli szabadság után bérkorrekció továbbfoglalkoztatás hiányában
Kérdés: Egyik munkavállalónk december elején fog visszatérni a gyermeke hároméves koráig igényelt fizetés nélküli szabadságáról. Ugyanakkor már most tudjuk, hogy nem fogjuk tovább foglalkoztatni, mivel megszűnt az a telephely, ahol korábban dolgozott. Felajánlottuk neki, hogy jöjjön a budapesti székhelyünkre dolgozni, de ezt nem tudja megoldani. Kötelesek vagyunk-e visszavenni akkor is, ha a gyermeke majd csak februárban lesz hároméves? Mivel közel három évig távol volt, kötelező-e rendeznünk a bérét a visszatérésekor, akkor is, ha tudjuk, hogy rögtön az első nap fel fogunk neki mondani? Kötelező-e a bérrendezés akkor, ha közös megegyezéssel szüntetjük meg a munkaviszonyát?
Részlet a válaszból: […]gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló esetén a távollét megszűnését követően a munkáltatónak kötelező ajánlatot tenni a munkavállaló számára a munkabér módosítására. Ennek során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó (Mt. 59. §). Ez a bérrendezés az első lépés a visszavételnél, akkor is, ha valamilyen okból a tényleges további foglalkoztatásra nem kerül sor.Ha a távollét tartama alatt megszűnt a munkavállalót foglalkoztató telephely, az a munkáltató működésével összefüggő okból történő felmondás indokául szolgálhat [Mt. 66. § (2) bek.]. Ebben az esetben a munkavállalót végkielégítés is megilletheti (Mt. 77. §). Az indokolásban érdemes hivatkozni arra is, hogy a munkáltató felajánlotta a munkaszerződés módosítását a munkahely vonatkozásában, ám azt a munkavállaló elutasította. Természetesen felajánlható a közös megegyezés is. Ebben az esetben a megszüntetés valamennyi feltételéről szabadon állapodhatnak meg (pl. azonnali hatállyal szűnik meg a jogviszony, vagy egy ideig még fennáll,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4049
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4049
2. találat: gyermekgondozási, fizetés nélküli szabadságon
Kérdés: A lányom és a vejem neveli a két unokámat, akik 2,5 és 1 évesek. A koronavírus-járvány miatt a vejem munkahelye megszűnt, csak egy jóval szerényebb fizetésért tudott elhelyezkedni, emiatt a nyár végétől a lányomnak is újra munkába kell állnia. Ezért is merült fel, hogy a gyermekekkel én maradnék otthon, míg a szülők dolgoznak. Egy éve öregségi nyugdíjat kapok, de mellette most még dolgozom. Milyen lehetőségeim vannak, hogy a munkahelyemen fizetés nélküli szabadságot kérjek az unokákra tekintettel?
Részlet a válaszból: […]keresőtevékenységet végez, a gyermeket az alapjogosult a saját háztartásában neveli, és abból a gyermek a nagyszülőhöz csak átmeneti jelleggel, napközbeni időszakra kerül ki. További feltétel, hogy mindkét szülő írásban hozzájárul a GYED nagyszülői igénybevételéhez, és az érintett gyermek után gyermekgondozást segítő ellátást (GYES) nem folyósítanak. A nagyszülő a GYED mellett keresőtevékenységet kizárólag az otthonában végezhet, rendszeres pénzbeli ellátásban, így nyugdíjban sem részesülhet. A nagyszülői GYED összegét egyébként az általános szabályok alapján, de a nagyszülő jövedelméből számítják ki (Ebtv. 42/G. §).Hasonló rendelkezések alapján lehet jogosult a nagyszülő a GYES-re is, amely általános szabály szerint a gyermek hároméves koráig jár. A nagyszülő csak a gyermek egyéves kora után kaphat GYES-t. További feltételek, hogy a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, a szülők írásban nyilatkoznak a GYES átengedéséről, és a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek, akire tekintettel GYES-t folyósítanak (Cst. 20/A. §). A nagyszülői[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3985
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3985
3. találat: Felmentési idő fizetés nélküli szabadság alatt
Kérdés: A járványhelyzetre tekintettel munkavállalóink jelentős részével határozatlan időre fizetés nélküli szabadságban állapodtunk meg. Sajnos a helyzet egyre inkább úgy alakul, hogy a közeljövőben létszámcsökkentést kell végrehajtanunk. Megszüntethetjük-e az érintett munkavállalók munkaviszonyát ilyen esetben? Ha igen, a felmondási idő alatt kell-e bármilyen juttatást - különösen felmentési időre járó távolléti díjat - fizetnünk?
Részlet a válaszból: […]alkalmazott munkavállalók munkaviszonyát a munkáltató működésével összefüggő okból létszámcsökkentésre hivatkozva [Mt. 66. § (1)-(2) bek.], a felmondási időre irányadó rendelkezések megtartásával (Mt. 69. §) meg lehet szüntetni.Az Mt. értelmében a munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót - legalább a felmondási idő felére - a munkavégzés alól felmenteni [Mt. 70. § (1) bek.]. Az általános szabályok szerint a munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg. Az Mt. 70. §-ának (3) bekezdése ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy amennyiben a munkavállaló munkabérre egyébként sem lenne jogosult, számára nem jár a felmentési időre távolléti díj. Ebből következően, mivel a fizetés nélküli szabadság alatt a munkavállalónak nem áll fenn munkavégzési, illetve rendelkezésre állási kötelezettsége, és ekkor munkabér sem jár részére, Önök nem kötelesek a felmentési időre járó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3902
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3902
4. találat: Alkalmi munka a fizetés nélküli szabadság tartama alatt
Kérdés: A munkáltató munkavállalója jelenleg fizetés nélküli szabadságon van (GYES-en). A munkáltatónál felmerült többletmunka miatt szüksége lenne kiegészítő munkaerőre. Megteheti-e jogszerűen a munkáltató, hogy a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalóját (ezen jogviszonya fenntartása mellett) a szükséges napokon alkalmi munkavállalóként foglalkoztatja?
Részlet a válaszból: […]munkaviszony, érvénytelen az ugyanezen felek között létesített második - tipikus vagy bármely más atipikus - munkaviszony is, ez ugyanis az Mt. egyes rendelkezéseinek megkerülését eredményezi, illetve eredményezheti, így például a munkaidő, a rendkívüli munkavégzés vagy a pihenőidő szabályainak kijátszásához vezethet. Semmis ugyanis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre [Mt. 27. § (1) bek.]. Ily módon sem a munkáltatónál felmerült többletmunka szükségessége, sem más körülmény nem adhat jogszerű indokot arra, hogy a munkáltató a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalóját - az eredeti munkaviszonyának fenntartása mellett - egyes napokon alkalmi munkavállalóként foglalkoztassa.Mivel a munkavállaló gyermek gondozása céljából igényelt fizetés nélküli szabadságon van, szükséges felhívni a figyelmet arra is, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt, az örökbe fogadó szülőt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3869
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3869
5. találat: Szabadság a járványveszély idejére - fizetett és fizetés nélküli
Kérdés: Vendéglátóhelyet működtetünk, a járványveszély miatt várhatóan pár hónapig egyáltalán nem tudunk működni. Lehetséges-e, hogy emiatt előrehozzuk a szabadságok kiadását? A mi ágazatunkban amúgy is megszokott, hogy még a családos munkavállalók sem nyáron kapják meg a fizetett szabadságot. Ha a nyitvatartás korlátozása elhúzódna, és elfogyna az éves szabadság, áttérhetünk fizetés nélküli szabadságra is?
Részlet a válaszból: […]kiadásának. Az előzetes 15 napos közlési határidőre tekintettel az sem megoldás, ha a munkáltató már rögtön, a közlés napjára is kiadja a szabadságot, vagy csak pár nappal közli előre annak kiadását. Nincs viszont akadálya, hogy a felek megállapodjanak a szabadság rövidebb határidővel való kiadásában. Akár a teljes éves szabadság időzíthető a mostani veszélyhelyzet idejére, ám a következő évi szabadság már nem hozható előre. A vita elkerülését megelőzendő, indokolt megállapodni abban is, hogy a veszélyhelyzetre figyelemmel a szabadság azon hét munkanapja is kiadásra kerül, amivel az Mt. 122. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató rendelkezhet.A felek megállapodhatnak fizetés nélküli szabadságban is, ám erre hangsúlyozottan közös megegyezésükkel kerülhet sor. Figyelemmel kell azonban lenni arra is, hogy a fizetés nélküli szabadság tartama alatt a munkavállaló társadalombiztosítási jogviszonya is szünetel [Tny. 8. § a) pont]. Erre is tekintettel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3858
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3858
6. találat: Azonos felek között - a második munkajogviszony kérdése
Kérdés: Egy munkavállalónk 2 éves kisgyermekével otthon van, fizetés nélküli szabadságon, de szükségünk lenne a segítségére, és más munkakörbe szívesen vissza is jönne pár hónapra dolgozni, azzal, hogy utána folytatná a fizetés nélküli szabadságát. Ilyen esetben hogyan érdemes eljárni? Más, határozott idejű munkaviszonyt kell létesíteni a meglévő mellé az új munkakörre?
Részlet a válaszból: […]vonatkozó rendelkezések, amelyek annak formáit maximalizálják, és a pihenőidők legalacsonyabb mértékeit megállapítják. Ezen szabályokat tenné súlytalanná az, ha egymás mellett több munkaviszony is fennállhatna ugyanazon felek között, még ha más munkakörre is. Ebből következően álláspontunk szerint - még ha a törvény kifejezetten nem is mondja ki - a munkajog alapvető intézményéből következik, hogy ugyanazon felek között csak egy munkaviszony állhat fenn. Alátámasztja ezt, hogy még az alapvetően rövid idejű egyszerűsített foglalkoztatást sem engedi meg a jogalkotó második munkaviszonyként [Mt. 201. § (1) bek.].A fentiekből következően álláspontunk szerint nem lehetséges a fizetés nélküli szabadságon[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3749
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3749
7. találat: Gyermek személyes gondozása és a munkaadói munkaviszony-megszüntetés
Kérdés: A munkavállaló tartósan beteg gyermekére tekintettel a gyermekgondozási segély (GYES) ellátás idejére a munkáltatótól fizetés nélküli szabadságot kért és kapott 2014-ben. 2019 januárjától az anya a GYES-t lemondta, és igényelte a gyermekek otthongondozási díját (GYOD). Fizetés nélküli szabadságát a fentiek okán a munkáltató megszüntetheti, vagy a gyermek tízéves koráig az fenntartható az anya biztosításának szünetelése nélkül? Munkáltatói felmondás esetén a végkielégítés számításánál az Mt. 130. §-a szerinti időt nem említi a törvény. Csak a gyermek hároméves koráig kell a munkaviszonyban töltött időt számolni? A felmondási idő számításánál [Mt. 65. § (3) bek. c) pont] viszont az Mt. 128. és 130. §-a szerint a teljes, akár tíz év fizetés nélküli szabadságot figyelembe kell venni. Mi a helyes eljárás, ha a munkaviszonyt a munkáltató meg kívánja szüntetni?
Részlet a válaszból: […]helyzetben. Nem kizárt viszont az sem, hogy a felek megegyezzenek abban, hogy a munkavállaló a jövőben szintén fizetés nélküli szabadságot kapjon, noha ez értelemszerűen ugyancsak a munkáltató mérlegelésétől függ.A végkielégítés számításánál az Mt. értelmében általában nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivévea) a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (Mt. 128. §), valamintb) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (Mt. 132. §) három hónapot meg nem haladótartamát [Mt. 77. § (2) bek.].Az Mt. fentebb idézett szabálya valóban nem említi privilegizált esetként a 130. §-a alapján járó fizetés nélküli szabadságot, ezért álláspontunk szerint a végkielégítésre való jogosultság szempontjából a gyermek hároméves kora utáni időszakot figyelmen kívül kell hagyni. A felmondási idő számításánál ugyanakkor az Mt. kifejezetten utal a 128. és 130. §-ra is [Mt. 65. § (3) bek. c) pont], ezért a fizetés nélküli szabadságnak nem csupán a gyermek hároméves, hanem tízéves koráig terjedő időszakát is tekintetbe kell venni, feltéve, hogy a munkavállaló számára a gyermek tizedik életéve betöltéséig gyermekgondozási segélyt, illetve gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak, illetve folyósítottak ez idő alatt.A rendelkezésre álló adatok alapján nem lehetséges azt megítélni, hogy a munkáltatónak van-e jogszerű lehetősége arra, hogy a munkavállaló munkaviszonyát a vázolt helyzetben megszüntesse. Az bizonyosan állítható, hogy a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik, bár ehhez konszenzus szükséges [Mt. 64. § (1) bek. a) pont]. Az Mt. 78. §-a szerinti azonnali hatályú felmondásnak nagy valószínűséggel nem állnak fel az alkalmazási feltételei, a munkáltatói felmondás tekintetében pedig azért nem lehetséges állást foglalni, mert bár feltételezhető, hogy a munkaviszony[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3731
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3731
8. találat: Pedagógus szakmai gyakorlata - amikor a távollét is számít
Kérdés: Egy 2014. szeptember 1-jétől foglalkoztatott pedagógusunk 2017. július 10. és szeptember 30. között táppénzen volt, majd 2017. október 1-je és 2018. március 16. között CSED-et vett igénybe, 2018. március 18-tól április 17-ig GYED-et. 2018. június 12-én ismét aktív jogviszonyba került, de szabadságát töltötte. Mi vehető ezekből figyelembe szakmai gyakorlatként?
Részlet a válaszból: […]és nem az erre az időre kapott családtámogatási vagy társadalombiztosítási ellátás veendő figyelembe. Ilyen távollét a szülési szabadság, illetve a gyermek gondozása, ápolása céljára kapott fizetés nélküli szabadság, valamint a keresőképtelenségből a betegszabadság kimerítése után a táppénzfolyósítás ideje, mivel ezek alatt sem munkavégzés, sem bérfizetés nem történik. Ezek külön jogcímnek számítanak akkor is, ha egyik folyamatosan követi a másikat. Ezért mindegyikre külön-külön kell a 30 napos időszakot megállapítani. Ugyanakkor az a körülmény, hogy például a gyermek gondozására kapott fizetés nélküli szabadság ideje alatt az egyik családtámogatási vagy társadalombiztosítási ellátást felváltja a másik, nem érinti a fizetés nélküli szabadság munkajogi jogcímét. Nem az ellátásokat kell tehát figyelembe venni, hanem a munkajogi távollét idejét.A pedagógus távolléte 2017. augusztus 10-én kezdődött, és ekkortól táppénzen volt. Ez csak úgy lehetséges, ha a tárgyévben korábban már kimerítette a betegszabadságát (amely a szakmai gyakorlat szempontjából jogosító időnek számít). Ha azonban augusztus 10-étől[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3688
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3688
9. találat: Hozzátartozó otthoni ápolása
Kérdés: Kötelesek vagyunk-e fizetés nélküli szabadságot adni a munkavállalónknak, ha az édesanyját szeretné otthon ápolni? A belső szabályzatunk szerint csak az mehet el fizetés nélküli szabadságra, aki már elhasználta az éves fizetett szabadságát.
Részlet a válaszból: […]minősül a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa [Mt. 294. § (1) bek. b) pont]. Az édesanya mint egyenes ágbeli rokon otthoni ápolása céljából tehát - ha a munkavállaló bemutatja a tartós ápolás szükségességét igazoló orvosi igazolást - a munkavállalónak alanyi joga van. Nincs olyan törvényi szabály, amely szerint a fizetés nélküli szabadság igénybevételére csak a fizetett szabadság kimerítése után lenne lehetőség. Ellenkezőleg, a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3603
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3603
10. találat: Jubileumi jutalomra jogosító idő - a fizetés nélküli szabadság tartama
Kérdés: Jubileumi jutalom szempontjából beleszámít-e a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe a fizetés nélküli szabadság ideje, melyet a közalkalmazott külföldön tanulással vagy a munkáltató általi kiküldetésben töltött? A kiküldetés ideje alatt hasonló tevékenységet folytatott, mint a munkáltató székhelyén.
Részlet a válaszból: […]jogviszonyban eltöltött idők,- az Áttv., a Kttv., a korábban hatályos Ktjv. és Ktv. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban, kormányzati szolgálati, közszolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, illetve ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött idők,- a katonai, rendvédelmi szervnél eltöltött szolgálati jogviszonyok időtartama,- a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban töltött idők,- a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban töltött idők, továbbá- az állami vezetői szolgálati jogviszonyban töltött idők.A törvény nem tesz említést arról, hogy e jogviszonyok szünetelésének időtartamai - azok, amelyek alatt a munkavégzés, illetve a bérfizetés kötelezettsége valamely okból szünetelt - ne lennének beszámítandók a jogosító időbe. Olyan jogosultság esetén, amikor a szünetelés időtartamát figyelmen kívül kell hagyni (pl. a gyakornoki[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3471
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3471
Kapcsolódó összes tárgyszó: bérkorrekció, fizetés nélküli szabadság, gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadság, munkabér, nagyszülői GYED, nyugdíjas, COVID-19, felmentési idő, veszélyhelyzet, alkalmi munkavállalás, többes jogviszony, új Mt., szabadság, szabadság kiadása, munkaszerződés módosítása, több munkaviszony, munkáltatói felmondás, pedagógus, szakmai gyakorlat, távollét, ápolási szabadság, hozzátartozó, jogszerző idő, jubileumi jutalom, közalkalmazotti jogviszony