Magasabb bér az "expat" tanároknak

Kérdés: Állásajánlatot kaptam egy Budapesten működő nemzetközi iskolából, angol, német és spanyol nyelveket oktattam volna több korosztálynak. Már az interjú során megemlítették, hogy nem tudnak olyan fizetést felajánlani, mint a külföldről érkezett "expat" tanároknak, mivel nem külföldről jelentkeztem. "Ha Angliából jelentkezett volna, más lenne a helyzet", hangzott el. A felajánlott fizetés kb. 50%-kal lett volna alacsonyabb, mint a külföldről érkezett tanároké. Én ezt rendkívül méltánytalannak érzem. Ilyen esetben mi a jogi helyzet?
Részlet a válaszából: […] A Magyarországon nyilvántartásba vett és engedéllyel rendelkező nemzetközi iskolánál foglalkoztatottak munkavállalókkal munkaviszonyt létesítenek. Az Mt. 12. §-a kimondja: a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Osztályfőnöki feladatok ellátása - díjazás a szakképzésben

Kérdés: Az osztályfőnöki pótlék, mint többletfeladatért járó juttatás témában szeretnénk választ kapni. Szakképzésben oktató munkavállalók jogállása 2020. július 1. napjával változott. Közalkalmazotti jogviszonyuk munkaviszonyra változott. Ezáltal az Szkt. és az Mt. hatálya alá kerültek. Az Szkt. 42. §-ának (1) és (2) bekezdése taglalja a munkabér és a többletfeladat jogosultságát. Azonban arra vonatkozóan, hogy mi tartozik a többletfeladatok közé, nem található bővebb tájékoztatás. Szabályos-e ennek alapján, hogy az osztályfőnöki feladatok ellátásáért járó összeget a többletfeladatok közé sorolja a munkáltató? Helyesen jár-e el a munkáltató az alábbi esetekben:
-az osztályfőnöki feladatok ellátásáért járó összeget a többletfeladatok közé sorolja,
-az osztályfőnöki feladatok ellátásáért megállapított fix összegű díjazást a dolgozó keresőképtelensége idejére nem arányosítja?
Részlet a válaszából: […] Az osztályfőnöki pótlék az Nkt. alapján járó köznevelési ágazati pótlék, amely a szakképzési ágazatban törvény alapján nem illeti meg az ott dolgozó oktatókat, szaktanárokat. A szakképző intézmény alkalmazottja munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban áll [Szkt. 40....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Alacsonyabb alapbér a próbaidőre - az egyenlő bánásmód kérdése

Kérdés: Cégünknél ismét munkavállalókat veszünk fel, és természetesen próbaidőt is ki fogunk kötni a munkaszerződésekben. Mivel nem tudjuk előre, hogyan dolgoznak, bele is kell tanulniuk a munkafolyamatokba, ezért nem fognak olyan hatékonysággal dolgozni, ahogyan a többiek. Jogszerűen megtehetjük-e, hogy amíg a próbaidő tart, addig nem fizetünk ugyanannyit nekik, mint a korábban már ugyanazt a munkát ellátó munkavállalóknak?
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint nem kizárt, hogy az alapbér a próbaidő alatt eltérjen, és akár alacsonyabb legyen, mint a többi, a munkavállalóval azonos munkakört betöltő, már korábban a munkáltatónál munkaviszonyban álló alkalmazotté. Ez azonban nem jelenti azt, hogy önmagában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Alacsonyabb bér azonos munkakörben - az egyenlő bánásmód számonkérhetősége

Kérdés: Diszpécser munkakörben öt munkavállaló dolgozik cégünknél. A legújabb munkavállaló magasabb bérrel került felvételre, mint a többi négy. A régebbi munkavállalók közül három főnek is fel lett emelve a bére ugyanarra az összegre, így egy maradt, akinek nem emelkedett a fizetése. Valamennyien ugyanazt a munkát végzik. Az utóbbi munkavállaló azzal az indokkal nem kap ugyanannyi munkabért, hogy rosszabb a teljesítménye. (Nemrégiben kapott egy írásbeli figyelmeztetést, az egyik szolgálatában elkövetett előjegyzési hiányossága miatt, így ebből kifolyólag nem kapta meg a félévi jutalmát, ami adható cégünknél, de nem kötelező). Jogszerű-e, ha a munkabére kevesebb, mint a másik négy munkavállalónak, akik ugyanazt a munkát végzik?
Részlet a válaszából: […] ...nem feltétlenül jelenti, hogy a különbségtétel sérti az egyenlő bánásmód követelményét, az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elvét. E körben kulcsfontosságú, hogy mely munkát tekintünk egyenlő értékűeknek. Az Mt. példálózó felsorolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.
Kapcsolódó címkék:    

Egyenlő bér elve a munkaerő-kölcsönzés során

Kérdés: A kölcsönzött munkavállalónak ugyanannyit kell keresnie, mint a kölcsönvevő azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalójának?
Részlet a válaszából: […] A kikölcsönzés tartama alatt a munkavállaló számára biztosítani kell a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló munkavállalókra irányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket, ezen belül a munkabér összegére és védelmére, továbbá az egyéb juttatásokra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Egyenlő bér elve eltérő közalkalmazotti besorolás esetén

Kérdés: Egy iskolában takarítok négy munkatársammal együtt. Közülünk hárman garantált bérminimumot kapnak, nekik szakmunkás-bizonyítványuk is van. Nekem és egy másik kollégámnak csak általános iskolai végzettségünk van, mi minimálbért kapunk. Szerintem a takarítás csak kisegítő munka, ezért nem értem, hogy a három kolléga miért kap több fizetést. Érdekelne, hogy munkáltató eljárása sérti-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét?
Részlet a válaszából: […] A 326/2013. Korm. rendelet köznevelési intézményben foglalkoztatott közalkalmazott jogviszonya esetében 2. számú mellékletének 5. pontjában határozza meg azt, hogy a takarítók az "A", "B", "C" vagy "D" fizetési osztályba sorolhatóak. A Kjt. 63. §-ának (1) bekezdése kimondja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Parkolóhelyek elosztása

Kérdés: A munkahelyemen a kb. 60 db parkolóból 45-öt bizonyos (irodista) személyeknek tartanak fenn. Természetesen a munkáltató semmilyen bérleti díjat nem számol fel nekik. A maradék 15 parkolóhelyet használhatjuk mi sor melletti munkások, kb. 300-an. Jogos-e a vezetőség részéről ez a diszkrimináció?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani (Mt. 12. §). Ennek részletes szabályait az Ebktv. határozza meg. E szerint közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.
Kapcsolódó címkék:  

Mankópénz

Kérdés: Egy kft. házipénztárosa jogosult-e "mankópénzre"? Ha igen, milyen összegben?
Részlet a válaszából: […] A köznyelvben mankópénznek nevezett juttatás a munkakörüknél fogva pénzkezeléssel járó feladatokat végző munkavállalókat megillető egyfajta pótlék. Ilyen jogcímen az Mt. nem állapít meg a munkáltatót terhelő fizetési kötelezettséget. Ezért a kft. házipénztárosa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.
Kapcsolódó címkék:  

Egyenlő bér elve - saját munkavállaló és az iskolaszövetkezeti diák esetében

Kérdés: Sérül-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elve az alábbi esetben? Egy kiskereskedelmi hálózatnál, szakképesítést nem igénylő munkakör ugyanazon feladatait párhuzamosan több munkavállaló is ellátja. A munkavállalók között saját alkalmazottak és iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott nappali tagozatos diák hallgatók is megtalálhatók. A munkáltató különbséget tehet-e a saját alkalmazottak órabére, illetve az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatottak órabére között? Jelen esetben eltérő (nem homogén) munkavállalói csoportokról beszélhetünk? Amennyiben igen, ez alapot ad a munkabérben való különbségtételre?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a saját munkavállalók és a diákmunkások az egyenlő bánásmód szempontjából ún. összehasonlítható csoportot jelentenek, az egyenlő bér elvét tehát a diákszövetkezet munkáltató és a szolgáltatás fogadója egyetemleges felelősséggel köteles alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Egyenlő bánásmód érvényesülése a prémiumszabályzatban

Kérdés: Cégünk a munkavállalóinak havibért, illetve kiegészítő juttatásként havonta prémiumot fizet. Utóbbi feltételeit a munkáltató egyoldalúan állapítja meg, és erről prémiumszabályzatában a helyben szokásos módon tájékoztatja a munkavállalókat. A prémium összegét évente kétszer, az előző féléves időszak értékelése alapján, a következő kritérium figyelembevételével határozza meg: a munka minősége, a munkavállaló által ellátott munkafolyamatok száma, a dolgozó teljesítménye és a munkaviszony hossza. Adott féléven belül a prémium mértéke két esetben módosulhat: emelkedik a prémium, ha a munkaviszonynak évfordulója van, illetve a munkáltató azonnali szankcióként - három hónapra - csökkenti a prémiumot, amennyiben a munkavállaló munkavégzés közben súlyos hibát vét. Az értékelés során meghatározott, egyénenként differenciált prémiumösszeg képezi a bérszámfejtés alapját, amelyet időarányosan csökkentünk az alábbi, adott hónapon belül nyilvántartott, igazolt távollétek figyelembevételével: keresőképtelenség, állásidő, fizetés nélküli szabadság, felmentési idő, CSED, GYED, GYES ideje. Megfelel-e teljesítményértékelési rendszerünk és prémiumfizetési gyakorlatunk az egyenlő bánásmód és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének? Jogszerűen járunk-e el, amikor a fenti hiányzások időtartamára nem fizetünk prémiumot? Arányosnak és méltányosnak tekinthető-e a fent felsorolt távollétek miatti munkáltatói prémiumcsökkentés?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződésben meghatározott bérelemeken felüli prémiumrendszer és a jogosultsági feltételek meghatározása a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik. A munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntésével szemben igény abban az esetben érvényesíthető, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.
1
2