Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

16 találat a megadott egyenlő bér elve tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Alacsonyabb alapbér a próbaidőre - az egyenlő bánásmód kérdése

Kérdés: Cégünknél ismét munkavállalókat veszünk fel, és természetesen próbaidőt is ki fogunk kötni a munkaszerződésekben. Mivel nem tudjuk előre, hogyan dolgoznak, bele is kell tanulniuk a munkafolyamatokba, ezért nem fognak olyan hatékonysággal dolgozni, ahogyan a többiek. Jogszerűen megtehetjük-e, hogy amíg a próbaidő tart, addig nem fizetünk ugyanannyit nekik, mint a korábban már ugyanazt a munkát ellátó munkavállalóknak?
Részlet a válaszból: […]jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz például a munkafeltételek vagy a munkabér megállapítása és biztosítása során [Ebktv. 21. § e) és f) pont]. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne [Ebktv. 8. § (1) bek. t) pont]. Ilyen "egyéb helyzet" lehet álláspontunk szerint az, ha a munkavállaló próbaidőn van.Elengedhetetlen e körben ugyanakkor meghatározni azt, melyik munka tekinthető egyenlő értékűnek. Ha ugyanis a próbaidős és a korábban már Önöknél dolgozó munkavállalók munkája nem tekinthető egyenlő értékűnek, ez a körülmény megalapozhatja a különbséget a díjazásuk tekintetében is. Az Mt. 12. §-ának (3) bekezdése értelmében a munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerőpiaci viszonyokat kell figyelembe venni. Ha különbséget tesznek az érintett munkavállalók díjazása között, tudniuk kell utóbb igazolni, milyen körülményekre alapozzák mindezt. Az eltérő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3949

2. találat: Alacsonyabb bér azonos munkakörben - az egyenlő bánásmód számonkérhetősége

Kérdés: Diszpécser munkakörben öt munkavállaló dolgozik cégünknél. A legújabb munkavállaló magasabb bérrel került felvételre, mint a többi négy. A régebbi munkavállalók közül három főnek is fel lett emelve a bére ugyanarra az összegre, így egy maradt, akinek nem emelkedett a fizetése. Valamennyien ugyanazt a munkát végzik. Az utóbbi munkavállaló azzal az indokkal nem kap ugyanannyi munkabért, hogy rosszabb a teljesítménye. (Nemrégiben kapott egy írásbeli figyelmeztetést, az egyik szolgálatában elkövetett előjegyzési hiányossága miatt, így ebből kifolyólag nem kapta meg a félévi jutalmát, ami adható cégünknél, de nem kötelező). Jogszerű-e, ha a munkabére kevesebb, mint a másik négy munkavállalónak, akik ugyanazt a munkát végzik?
Részlet a válaszból: […]kollégájának, nem feltétlenül jelenti, hogy a különbségtétel sérti az egyenlő bánásmód követelményét, az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elvét. E körben kulcsfontosságú, hogy mely munkát tekintünk egyenlő értékűeknek. Az Mt. példálózó felsorolása tartalmaz számos olyan körülményt, amely a munka egyenlő értékének megállapítása során irányadó. Eszerint figyelembe kell venni többek között az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerőpiaci viszonyokat [Mt. 12. § (3) bek.].Ha a kérdésben szereplő munkavállaló munkaszerződés szerinti alapbére (illetve általában véve a munkavállaló munkabére) azért tér el negatív irányban a többi, azonos munkakörben dolgozóétól, mert a munkájának minősége, a teljesítménye elmarad e munkavállalókétól, nem kizárt, hogy a különbségtétel jogszerű legyen. A kérdés teljes bizonyossággal való eldöntése értelemszerűen azonban csak az eset összes körülménye alapján dönthető el. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3672
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Egyenlő bér elve a munkaerő-kölcsönzés során

Kérdés: A kölcsönzött munkavállalónak ugyanannyit kell keresnie, mint a kölcsönvevő azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalójának?
Részlet a válaszból: […]minősül,- a helyi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságnál vagy közhasznú szervezetnél, vagy nyilvántartásba vett közhasznú szervezetnél munkaerő-kölcsönzés keretében végez munkát [Mt. 219. § (3) bek.].A szabály az egyenlő bánásmód elvének alkalmazását írja elő, azaz a kölcsönzött munkavállaló, ha egyenlő értékű munkát végez a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló munkavállalóval, az övével egyenlő értékű bért kell, hogy kapjon (legfeljebb 183 nap után); sem közvetlen, sem közvetett hátrányos megkülönböztetés nem érheti e körben. A védett tulajdonsága tehát az egyéb helyzet, nevezetesen az, hogy munkaerő-kölcsönzés keretében dolgozik a kölcsönvevőnél [Ebktv. 8. § t) pont].Fontos a két személy vonatkozásában a munkájuk egyenlő értéke, mivel annak hiányában az Ebktv. szerinti összehasonlítható helyzet sem áll fenn. Ennek meghatározása során az Mt. számos támpontot ad meg; így különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerőpiaci viszonyokat kell figyelembe venni [Mt. 12. § (3) bek.].Kizárólag tehát az, hogy a kölcsönzött munkavállaló ugyanazt a munkakört tölti be, mint a kölcsönvevő saját munkavállalója, nem jogosítja fel őt az egyenlő értékű bérre; figyelembe vehető ugyanis sok más, objektív feltétel is. Így például[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3269
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Egyenlő bér elve eltérő közalkalmazotti besorolás esetén

Kérdés: Egy iskolában takarítok négy munkatársammal együtt. Közülünk hárman garantált bérminimumot kapnak, nekik szakmunkás-bizonyítványuk is van. Nekem és egy másik kollégámnak csak általános iskolai végzettségünk van, mi minimálbért kapunk. Szerintem a takarítás csak kisegítő munka, ezért nem értem, hogy a három kolléga miért kap több fizetést. Érdekelne, hogy munkáltató eljárása sérti-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét?
Részlet a válaszból: […]képesítési feltételeit (pl. szakképesítés) jogszabály nem határozza meg, a besorolásánál az olyan, a közalkalmazott által megszerzett legmagasabb iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget kell alapul venni, amely egyébként a munkakör betöltéséhez nem lenne szükséges.Mivel a 326/2013. Korm. rendelet a munkakör besorolására több lehetséges fizetési osztályt is megállapít, a közalkalmazottat a legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése alapján kell besorolni a munkakörre megállapított osztályok közül [326/2013. Korm. rendelet 32. § (1) bek.]. Ezért azt a közalkalmazottat, akinek alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítése (esetünkben szakmunkás-bizonyítványa) van, a Kjt. 61. §-a (1) bekezdésének b) pontjára figyelemmel a "B" fizetési osztályba kell sorolni, amely esetben illetménye a 326/2013. Korm. rendelet alapján nem lehet kevesebb a garantált bérminimumnál [32. § (3) bek.]. Ez független attól, hogy az elvégzett munka azonos azzal, amit az "A" fizetési osztályba sorolt közalkalmazott is ellát.Az egyenlő bánásmód követelményét munkaviszonyban és közalkalmazotti jogviszonyban is meg kell tartani [Mt. 12. § (1) bek., Kjt.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3026

5. találat: Parkolóhelyek elosztása

Kérdés: A munkahelyemen a kb. 60 db parkolóból 45-öt bizonyos (irodista) személyeknek tartanak fenn. Természetesen a munkáltató semmilyen bérleti díjat nem számol fel nekik. A maradék 15 parkolóhelyet használhatjuk mi sor melletti munkások, kb. 300-an. Jogos-e a vezetőség részéről ez a diszkrimináció?
Részlet a válaszból: […]védett tulajdonsága miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne (Ebktv. 8. §).Hátrányos megkülönböztetésről csak akkor beszélünk, ha annak alapja egy védett tulajdonság, azaz példánk az ember személyiségének valamely lényeges vonása (pl. neme, vallása, etnikai származása). Az eltérő bánásmód így kizárólag abban az esetben jelent jogellenes diszkriminációt, ha a panaszos meg tudja jelölni, hogy őt mely védett tulajdonságra tekintettel éri hátrány. A munkáltató tehát mindaddig mérlegelési jogkörében, önállóan dönthet a parkolóhelyek elosztásáról, amíg azzal nem valamely lényeges személyiségjegy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2949
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Mankópénz

Kérdés: Egy kft. házipénztárosa jogosult-e "mankópénzre"? Ha igen, milyen összegben?
Részlet a válaszból: […]terhelő fizetési kötelezettséget. Ezért a kft. házipénztárosa számára ilyen pótlék csak akkor jár, ha ezt az adott munkáltatónál például kollektív szerződés vagy a munkáltató belső szabályzata előírja, illetve a munkáltató ilyen gyakorlatot folytat, vagy esetleg a mankópénzre való jogosultságot a munkaszerződésben kikötötték. Ennek összegét is az említett módokon lehet meghatározni. Mindenesetre az egyenlő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. február 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2881
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Egyenlő bér elve - saját munkavállaló és az iskolaszövetkezeti diák esetében

Kérdés: Sérül-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elve az alábbi esetben? Egy kiskereskedelmi hálózatnál, szakképesítést nem igénylő munkakör ugyanazon feladatait párhuzamosan több munkavállaló is ellátja. A munkavállalók között saját alkalmazottak és iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott nappali tagozatos diák hallgatók is megtalálhatók. A munkáltató különbséget tehet-e a saját alkalmazottak órabére, illetve az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatottak órabére között? Jelen esetben eltérő (nem homogén) munkavállalói csoportokról beszélhetünk? Amennyiben igen, ez alapot ad a munkabérben való különbségtételre?
Részlet a válaszból: […]szempontjából ún. összehasonlítható csoportot jelentenek, az egyenlő bér elvét tehát a diákszövetkezet munkáltató és a szolgáltatás fogadója egyetemleges felelősséggel köteles alkalmazni a diákmunkások bérének meghatározásánál.Az Mt. 12. §-a szerinti egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elve szempontjából munkabérnek minősül minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás. Az Ebktv. 21. §-ának f) pontja szerint az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, különösen - többek között - a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján járó juttatások, ezen belül az Mt. 12. §-ának (2) bekezdésében meghatározott munkabér megállapításában és biztosításában. Tiltott megkülönböztetési feltételként az Ebktv. 8. §-ában felsorolt tényezők közül szóba jöhet az életkor [o) pont], esetleg a foglalkoztatási jogviszony részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama [r) pont], illetőleg az érintettek egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője [t) pont], ez utóbbi körbe értve a diákmunkásként való foglalkoztatást. Az önmagában az említettekre alapított megkülönböztetés tehát tiltott.Nem jelenti ugyanakkor az egyenlő bánásmód követelményének megsértését a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés [Ebktv. 22. § (1) bek. a) pont]. Ennek az egyenlő bér elve szempontjából sajátos szempontjait az Mt. 12. §-a részletezi: a munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerőpiaci viszonyokat kell figyelembe venni. Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület (EBTT) 384/2/2008. TT. sz. állásfoglalása szerint akkor is megállapítható két munka egyenlő értéke,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2457

8. találat: Egyenlő bánásmód érvényesülése a prémiumszabályzatban

Kérdés: Cégünk a munkavállalóinak havibért, illetve kiegészítő juttatásként havonta prémiumot fizet. Utóbbi feltételeit a munkáltató egyoldalúan állapítja meg, és erről prémiumszabályzatában a helyben szokásos módon tájékoztatja a munkavállalókat. A prémium összegét évente kétszer, az előző féléves időszak értékelése alapján, a következő kritérium figyelembevételével határozza meg: a munka minősége, a munkavállaló által ellátott munkafolyamatok száma, a dolgozó teljesítménye és a munkaviszony hossza. Adott féléven belül a prémium mértéke két esetben módosulhat: emelkedik a prémium, ha a munkaviszonynak évfordulója van, illetve a munkáltató azonnali szankcióként - három hónapra - csökkenti a prémiumot, amennyiben a munkavállaló munkavégzés közben súlyos hibát vét. Az értékelés során meghatározott, egyénenként differenciált prémiumösszeg képezi a bérszámfejtés alapját, amelyet időarányosan csökkentünk az alábbi, adott hónapon belül nyilvántartott, igazolt távollétek figyelembevételével: keresőképtelenség, állásidő, fizetés nélküli szabadság, felmentési idő, CSED, GYED, GYES ideje. Megfelel-e teljesítményértékelési rendszerünk és prémiumfizetési gyakorlatunk az egyenlő bánásmód és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének? Jogszerűen járunk-e el, amikor a fenti hiányzások időtartamára nem fizetünk prémiumot? Arányosnak és méltányosnak tekinthető-e a fent felsorolt távollétek miatti munkáltatói prémiumcsökkentés?
Részlet a válaszból: […]természetbeni juttatás [Mt. 12. § (1)-(2) bek.]. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni [Mt. 12. § (3) bek.].Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti a közvetett hátrányos megkülönböztetés [Ebktv. 7. § (1) bek.]. Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely - például - az egészségi vagy családi állapot, mint védett tulajdonság alapján egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne [Ebktv. 8. § h), k) pont, 9. §].Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a munkaviszony alapján járó juttatások, különösen az egyenlő értékű munkáért járó egyenlő értékű munkabér megállapítására és biztosítására vonatkozó rendelkezések meghatározásakor, valamint azok alkalmazásakor [Ebktv. 21. § f) pont].A fenti rendelkezésekből következően,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. június 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2313

9. találat: Jutalom városi kitüntetettnek

Kérdés: Egyik munkavállalónk a közéleti tevékenységének elismeréseként a városi önkormányzattól kitüntetést kapott. A kitüntetéssel anyagi juttatás nem jár. A munkáltató azonban szeretné anyagiakkal is elismerni a munkavállalót a kitüntetésére tekintettel. Adható-e jutalom a munkavállalónak, ha egyébként a kitüntetés nincs összefüggésben a munkájával?
Részlet a válaszból: […]minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás, tehát vitán felül a jutalom is [Mt. 12. § (2) bek.].A fentiek alapján a munkavállalók között a jutalmazás tekintetében is csak a munkaviszonnyal összefüggő, objektív indokok alapján tehető különbség, figyelembe véve a munkavállalók által végzett munka értékét. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni [Mt. 12. § (3) bek.]. Nem vehetők viszont figyelembe a munkaviszony keretein kívül eső körülmények, tehát[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. május 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2298
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Egyenlő értékű munkáért járó bér - védett tulajdonsággal

Kérdés: Ha van több, azonos munkakörben, nagyjából azonos feltételek mellett dolgozó munkavállalónk, akkor részükre azonos bért is kell fizetnünk? Mi a helyzet akkor, ha a munkavállalók az állásinterjúkon eltérő jövedelmi igényt jelölnek meg, és így eltérő összegekben is állapodunk meg velük? Ez ilyenkor sérti az egyenlő bér elvét?
Részlet a válaszból: […]alacsony költségtérítést adott a többi közalkalmazotthoz képest. Érvelése szerint a bíróságok a bizonyítékok logikus és okszerű értékelésével állapították meg, hogy a felperesekkel szemben a munkáltató hátrányos megkülönböztetést alkalmazott, amelyet a perbeli időben hatályos régi Mt. 5. §-ának (7) bekezdése szerint orvosolni kell, vagyis a munkáltató fizetési kötelezettsége fennállt (BH2008. 52).Egy újabb, elvi döntésben a Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy az egyenlő munkáért egyenlő bér követelményét nevesítő jogszabállyal (az elbírálás idején alkalmazandó régi Mt. 142/A. §; jelenleg Mt. 12. §) szemben téves az az álláspont, hogy a munkavállaló egyenlő bér elvére alapozott keresete az Ebktv. 8. §-ában felsorolt, a személyiség lényegi vonásának minősülő tulajdonság alapján vizsgálható. A Legfelsőbb Bíróság önmagában csak azt vizsgálta, hogy kik vannak összehasonlítható helyzetben, és a munkavállaló hozzájuk képest milyen összegű munkabérben részesült. A bíróság döntését arra alapozta, hogy ha a munkavállaló munkabére a vele összehasonlítható helyzetben lévő munkavállalók bérezésével összhangban áll, akkor nem sérül az egyenlő értékű munkáért járó egyenlő értékű bér elve (EBH2010. 2155).Az ismertetett esetekben közös, hogy a Legfelsőbb Bíróság kifejezetten nem az Ebktv. szerint állapította meg a hátrányos megkülönböztetést, hanem védett tulajdonság hiányában, önmagában az egyenlő értékű munkát végző munkavállalói státusz alapján hozta meg határozatait. E bírói gyakorlat alapján, ha a munkavállaló egyenlő értékű munkát végez más munkavállalóval, akkor az övével egyenlő értékű - a döntésekből kitűnően valójában nem kirívóan eltérő - bérben is kell részesülnie, akkor is, ha a hátrány nem valamely védett tulajdonsága miatt érte.Ehhez képest egy újabb döntésében eltérő alapra helyezkedett a Kúria, amikor kimondta, hogy a köztisztviselő önmagában a munkatársa jogszabályba ütköző[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. január 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2181
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 16 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést