Keresés eredménye

14 találat a megadott egyenlő bér elve tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Egyenlő bér elve a munkaerő-kölcsönzés során
Kérdés: A kölcsönzött munkavállalónak ugyanannyit kell keresnie, mint a kölcsönvevő azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalójának?
Részlet a válaszból: […]szabály az egyenlő bánásmód elvének alkalmazását írja elő, azaz a kölcsönzött munkavállaló, ha egyenlő értékű munkát végez a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló munkavállalóval, az övével egyenlő értékű bért kell, hogy kapjon (legfeljebb 183 nap után); sem közvetlen, sem közvetett hátrányos megkülönböztetés nem érheti e körben. A védett tulajdonsága tehát az egyéb helyzet, nevezetesen az, hogy munkaerő-kölcsönzés keretében dolgozik a kölcsönvevőnél [Ebktv. 8. § t) pont].Fontos a két személy vonatkozásában a munkájuk egyenlő értéke, mivel annak hiányában az Ebktv. szerinti összehasonlítható helyzet sem áll fenn. Ennek meghatározása során az Mt. számos támpontot ad meg; így különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3269
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2. találat: Egyenlő bér elve eltérő közalkalmazotti besorolás esetén
Kérdés: Egy iskolában takarítok négy munkatársammal együtt. Közülünk hárman garantált bérminimumot kapnak, nekik szakmunkás-bizonyítványuk is van. Nekem és egy másik kollégámnak csak általános iskolai végzettségünk van, mi minimálbért kapunk. Szerintem a takarítás csak kisegítő munka, ezért nem értem, hogy a három kolléga miért kap több fizetést. Érdekelne, hogy munkáltató eljárása sérti-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét?
Részlet a válaszból: […]szakképzettséget kell alapul venni, amely egyébként a munkakör betöltéséhez nem lenne szükséges.Mivel a 326/2013. Korm. rendelet a munkakör besorolására több lehetséges fizetési osztályt is megállapít, a közalkalmazottat a legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése alapján kell besorolni a munkakörre megállapított osztályok közül [326/2013. Korm. rendelet 32. § (1) bek.]. Ezért azt a közalkalmazottat, akinek alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítése (esetünkben szakmunkás-bizonyítványa) van, a Kjt. 61. §-a (1) bekezdésének b) pontjára figyelemmel a "B" fizetési osztályba kell sorolni, amely esetben illetménye a 326/2013. Korm. rendelet alapján nem lehet kevesebb a garantált bérminimumnál [32. § (3) bek.]. Ez független attól, hogy az elvégzett munka azonos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3026
3. találat: Parkolóhelyek elosztása
Kérdés: A munkahelyemen a kb. 60 db parkolóból 45-öt bizonyos (irodista) személyeknek tartanak fenn. Természetesen a munkáltató semmilyen bérleti díjat nem számol fel nekik. A maradék 15 parkolóhelyet használhatjuk mi sor melletti munkások, kb. 300-an. Jogos-e a vezetőség részéről ez a diszkrimináció?
Részlet a válaszból: […]személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne (Ebktv. 8. §).Hátrányos megkülönböztetésről csak akkor beszélünk, ha annak alapja egy védett tulajdonság, azaz példánk az ember személyiségének valamely lényeges vonása (pl. neme, vallása, etnikai származása). Az eltérő bánásmód így kizárólag abban az esetben jelent jogellenes diszkriminációt, ha a panaszos meg tudja jelölni, hogy őt mely védett tulajdonságra tekintettel éri hátrány. A munkáltató tehát mindaddig[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2949
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4. találat: Mankópénz
Kérdés: Egy kft. házipénztárosa jogosult-e "mankópénzre"? Ha igen, milyen összegben?
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. február 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2881
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5. találat: Egyenlő bér elve - saját munkavállaló és az iskolaszövetkezeti diák esetében
Kérdés: Sérül-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elve az alábbi esetben? Egy kiskereskedelmi hálózatnál, szakképesítést nem igénylő munkakör ugyanazon feladatait párhuzamosan több munkavállaló is ellátja. A munkavállalók között saját alkalmazottak és iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott nappali tagozatos diák hallgatók is megtalálhatók. A munkáltató különbséget tehet-e a saját alkalmazottak órabére, illetve az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatottak órabére között? Jelen esetben eltérő (nem homogén) munkavállalói csoportokról beszélhetünk? Amennyiben igen, ez alapot ad a munkabérben való különbségtételre?
Részlet a válaszból: […]munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás. Az Ebktv. 21. §-ának f) pontja szerint az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, különösen - többek között - a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján járó juttatások, ezen belül az Mt. 12. §-ának (2) bekezdésében meghatározott munkabér megállapításában és biztosításában. Tiltott megkülönböztetési feltételként az Ebktv. 8. §-ában felsorolt tényezők közül szóba jöhet az életkor [o) pont], esetleg a foglalkoztatási jogviszony részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama [r) pont], illetőleg az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2457
6. találat: Egyenlő bánásmód érvényesülése a prémiumszabályzatban
Kérdés: Cégünk a munkavállalóinak havibért, illetve kiegészítő juttatásként havonta prémiumot fizet. Utóbbi feltételeit a munkáltató egyoldalúan állapítja meg, és erről prémiumszabályzatában a helyben szokásos módon tájékoztatja a munkavállalókat. A prémium összegét évente kétszer, az előző féléves időszak értékelése alapján, a következő kritérium figyelembevételével határozza meg: a munka minősége, a munkavállaló által ellátott munkafolyamatok száma, a dolgozó teljesítménye és a munkaviszony hossza. Adott féléven belül a prémium mértéke két esetben módosulhat: emelkedik a prémium, ha a munkaviszonynak évfordulója van, illetve a munkáltató azonnali szankcióként - három hónapra - csökkenti a prémiumot, amennyiben a munkavállaló munkavégzés közben súlyos hibát vét. Az értékelés során meghatározott, egyénenként differenciált prémiumösszeg képezi a bérszámfejtés alapját, amelyet időarányosan csökkentünk az alábbi, adott hónapon belül nyilvántartott, igazolt távollétek figyelembevételével: keresőképtelenség, állásidő, fizetés nélküli szabadság, felmentési idő, CSED, GYED, GYES ideje. Megfelel-e teljesítményértékelési rendszerünk és prémiumfizetési gyakorlatunk az egyenlő bánásmód és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének? Jogszerűen járunk-e el, amikor a fenti hiányzások időtartamára nem fizetünk prémiumot? Arányosnak és méltányosnak tekinthető-e a fent felsorolt távollétek miatti munkáltatói prémiumcsökkentés?
Részlet a válaszból: […]szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni [Mt. 12. § (3) bek.].Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti a közvetett hátrányos megkülönböztetés [Ebktv. 7. § (1) bek.]. Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely - például - az egészségi vagy családi állapot, mint védett tulajdonság alapján egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne [Ebktv. 8. § h), k) pont, 9. §].Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. június 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2313
7. találat: Jutalom városi kitüntetettnek
Kérdés: Egyik munkavállalónk a közéleti tevékenységének elismeréseként a városi önkormányzattól kitüntetést kapott. A kitüntetéssel anyagi juttatás nem jár. A munkáltató azonban szeretné anyagiakkal is elismerni a munkavállalót a kitüntetésére tekintettel. Adható-e jutalom a munkavállalónak, ha egyébként a kitüntetés nincs összefüggésben a munkájával?
Részlet a válaszból: […]is [Mt. 12. § (2) bek.].A fentiek alapján a munkavállalók között a jutalmazás tekintetében is csak a munkaviszonnyal összefüggő, objektív indokok alapján tehető különbség, figyelembe véve a munkavállalók által végzett munka értékét. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. május 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2298
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
8. találat: Egyenlő értékű munkáért járó bér - védett tulajdonsággal
Kérdés: Ha van több, azonos munkakörben, nagyjából azonos feltételek mellett dolgozó munkavállalónk, akkor részükre azonos bért is kell fizetnünk? Mi a helyzet akkor, ha a munkavállalók az állásinterjúkon eltérő jövedelmi igényt jelölnek meg, és így eltérő összegekben is állapodunk meg velük? Ez ilyenkor sérti az egyenlő bér elvét?
Részlet a válaszból: […]orvosolni kell, vagyis a munkáltató fizetési kötelezettsége fennállt (BH2008. 52).Egy újabb, elvi döntésben a Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy az egyenlő munkáért egyenlő bér követelményét nevesítő jogszabállyal (az elbírálás idején alkalmazandó régi Mt. 142/A. §; jelenleg Mt. 12. §) szemben téves az az álláspont, hogy a munkavállaló egyenlő bér elvére alapozott keresete az Ebktv. 8. §-ában felsorolt, a személyiség lényegi vonásának minősülő tulajdonság alapján vizsgálható. A Legfelsőbb Bíróság önmagában csak azt vizsgálta, hogy kik vannak összehasonlítható helyzetben, és a munkavállaló hozzájuk képest milyen összegű munkabérben részesült. A bíróság döntését arra alapozta, hogy ha a munkavállaló munkabére a vele összehasonlítható helyzetben lévő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. január 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2181
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
9. találat: Közalkalmazottak besorolása - iskolák működtetési feladatait ellátók
Kérdés: Helyi önkormányzati költségvetési szervként működünk, önkormányzati szolgáltató feladatot látunk el, általános iskolák, gimnáziumok, kollégiumok (34 telephely) Nkt. 74. § és 76. §-aiban meghatározott működtetési feladatait. Ezen intézmények technikai dolgozói (gazdasági vezető, gondnok, karbantartó, udvaros, fűtő, portás) 2013. január 1-jétől a mi alkalmazásunkban állnak mint közalkalmazottak. Tehát jogviszonyukra ettől kezdve a 77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet vonatkozik. Ez azonban - ellentétben a régi, közoktatási intézményekre vonatkozó Kjt. végrehajtási rendelettel - más besorolási szabályokat tartalmaz. Korábban lehetőség volt arra, hogy a portást mint kisegítő dolgozót - amennyiben megvolt hozzá a megfelelő iskolai végzettsége - "C" fizetési osztályba, illetve a karbantartót mint műszaki dolgozót, végzettsége alapján akár "F" fizetési osztályba soroljanak. A 77/1993. Korm. rendelet melléklete azonban a portásokat, a karbantartókat kizárólag a minimálbérrel fizetett "A" fizetési osztályba engedi besorolni, annak ellenére, hogy ezen munkakört betöltő alkalmazottak munkaköri feladata nem változott lényegesen a korábbihoz képest. További probléma, hogy az egyes iskolák a szakmunkás végzettségű (általában műszaki) portásoknak megadták a garantált bérminimumot. Hogyan tudjuk az egyenlő munkáért egyenlő bér elve alapján a jogszabályoknak megfelelően a besorolásokat helyreigazítani? A karbantartók, illetve az udvaros-pedellus munkakörű kollégák esetében továbbá elvárt valamilyen épület-karbantartáshoz kapcsolódó szakmunkásvégzettség (szobafestő, kőműves, burkoló, vízvezeték-szerelő) is, besorolhatók-e ezen közalkalmazottak a "B" fizetési osztályba? Lehetséges-e a 77/1993. Korm. rendeletben meghatározott munkakörökön kívül más munkaköröket is megnevezni az SzMSz-ben?
Részlet a válaszból: […]figyelembe [Kjt. 61. § (1) bek.]. Az egyes ágazati végrehajtási rendeletek konkrét besorolási szabályai ebből kiindulva határozzák meg, mely munkakörhöz melyik fizetési osztály tartozhat. Az átkerüléstől kezdődően alkalmazandó másik ágazati végrehajtási rendelet alapján a besorolásokat újra el kellett (volna) végeznie a munkáltatónak azzal, hogy az illetmények összegét emiatt egyoldalúan nem csökkenthette.Mivel a Kjt. illetményrendszere alsó határos, nem ütközött jogszabályi rendelkezésbe az, hogy egyes oktatási intézmények nem az illetménytábla szerinti minimumot (adott esetben a minimálbérrel megegyező összeget), hanem annál nagyobb mértékű (pl. a garantált bérminimummal azonos) illetményt foglaltak az érintett közalkalmazottak kinevezésébe. Természetesen a munkáltatónak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. április 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1948
10. találat: Egyenlő bánásmód alkalmazása iskolaszövetkezeti munkaviszonyban
Kérdés: Iskolaszövetkezeti munkaviszony keretében foglalkoztatok munkavállalókat. Kérdésem, hogy esetükben hogyan kell meghatározni a munkabér mértékét? Nekem is, mint foglalkoztató­nak, alkalmazni kell a diákokra az egyenlő bér elvét?
Részlet a válaszból: […]munkavállalókra irányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket [Mt. 224. § (4) bekezdés]. Az alapvető munka- és foglalkoztatási feltételek közé tartozik különösen- a várandós és szoptató nők, valamint- a fiatal munkavállalók védelmére,- a munkabér összegére és védelmére, továbbá az egyéb juttatásokra,- az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezések [Mt. 219. § (2) bekezdés].Az iskolaszövetkezeti munkaviszonyban foglalkoztatott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. április 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1642
| 1 - 10 | 11 - 14 | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés