Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott határozott idejű kinevezés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Szabadság - kiadás vagy megváltás

Kérdés: Egy állami iskolában dolgozom iskolapszichológusként, határozott időre szóló kinevezéssel, amely július 20-án lejárt. Idénre 21 nap szabadság jár nekem, amelynek a munkáltatóm kiadta már kb. felét a veszélyhelyzet miatt, és tartok attól, hogy az egészet ki kívánja adni. Mivel határozott időre alkalmaznak évek óta, az eddigi gyakorlat az volt, hogy a nyári szünet kezdetén megkaptam a ki nem adott szabadságom megváltását pénzben, ami segített átvészelni a nyári hónapokat. Félek, hogy az idén elesek ettől az összegtől. Tehetek-e valamit ennek megakadályozására?
Részlet a válaszból: […]kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A szabadság hét munkanap feletti részét az iskola pedig mérlegelési jogkörében meghatározott időpontban adhatja ki. Ezek az előírások vonatkoznak azokra is, akik határozott időre szóló kinevezéssel rendelkeznek. E szabályok a koronavírusra tekintettel bevezetett veszélyhelyzet miatt sem változtak, ettől eltérni csak a felek megállapodásával lehet. Nincs ugyanakkor törvényi rendelkezés arra nézve, mi a teendő, ha a közalkalmazott/munkavállaló az érintett naptári évben nem kéri az említett szabadság kiadását. Megítélésünk szerint például a jogviszonya[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3941

2. találat: Határozott idejű kinevezés - a meghatározott feladat

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású költségvetési szervnél közalkalmazottak dolgoznak. A Kjt. 21. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint határozott időre csak meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására lehet valakit kinevezni, márpedig az intézményünk feladatellátásából is adódóan a munkakörbe tartozó feladatok teljes elsajátítása lenne a cél, tehát nem egy meghatározott feladat elvégzése. Üres munkakör feladatellátásához kapcsolódóan lehet-e olyan féléves vagy egyéves határozott idejű kinevezést adni a közalkalmazottnak, melyben a kapcsolódó munkaköri leírás fő feladatát, feladatait jelöljük meg meghatározott feladatként (pl. épületgépész műszaki ellenőr, műszaki ügyintéző üres munkakör esetén) "a hozzárendelt intézményekben előforduló épületgépészeti hibák elhárításával, az éves munkatervben szereplő épületgépészettel összefüggő feladatok előkészítése, bonyolítása, ellenőrzése". További kérdés, hogy ezt a féléves/egyéves határozott idejű kinevezést lehet-e további határozott ideig (további félév, egy év) meghosszabbítani?
Részlet a válaszból: […]létrejött munkaszerződések vagy munkaviszonyok maximális teljes időtartama, illetvec) az ilyen szerződések vagy jogviszonyok megújításának száma.A Kjt. megoldása a fenti a) pontot valósítja meg: a határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyok megújítását alátámasztó objektív okokat fogalmaz meg, amikor is kimondja, hogy közalkalmazotti jogviszony csak helyettesítés céljából, vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására létesíthető határozott időre történő kinevezéssel. Az 1999/70/EK irányelv abból indul ki, hogy a munkajogviszonyok hagyományos formája a határozatlan idejű jogviszony, a határozott idő kikötése pedig egymást követően ismétlődve a munkavállaló hátrányára történő visszaélés egyik fajtája lehet. Amint arra az Európai Unió Bírósága a Konstantinos Adeneler és társai kontra Ellinikos Organismos Galaktos (ELOG) C-212/04. sz. ügyben hozott ítéletében rámutatott, az "objektív okok" fogalma konkrét elemek meglétét feltételezi. A meghatározott munka elvégzése, illetve feladat ellátása egy pontosan megjelölhető munkára, illetve feladatra kell, hogy szóljon, és ha nem is ismert a befejezésének időpontja, az tipikusan az adott munka vagy feladat befejezéséig tarthat. Ebből következően a meghatározott munka elvégzésének vagy feladat ellátásának jól körülhatárolhatónak kell lennie.A szakirodalom szerint jogellenes az a gyakorlat, ha a közalkalmazott munkakörét vagy annak részfeladatát jelöli meg a kinevezés a határozott idő alapjaként. A munkakörbe egyébként beletartozó feladatok jellege és a meghatározott feladatok ellátása közötti lényegi különbség, hogy míg a munkakörbe tartozó feladatok állandóan jelentkeznek, időszakonként visszatérnek, és a munkáltató alaptevékenységébe tartoznak, addig a meghatározott feladat, illetve munka csak időszakosan, eseti jelleggel merül fel, és az esetek többségében nem tartozik bele a munkáltató alaptevékenységébe (Bérces Kamilla - Bosch Márta - Gyulavári Tamás - Horváth István - Kőszegfalvi Edit - Petrovics Zoltán - Tánczos Rita: A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény magyarázata, 150. o.).Ha a határozott időt a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozataikkal meghosszabbítják, ezt elviekben megtehetik, ugyanakkor arra is figyelemmel kell lenniük, hogy amennyiben a féléves vagy egyéves határozott idejű kinevezést ismételten további fél évvel vagy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3842

3. találat: Határozott idejű foglalkoztatás - közalkalmazottból megbízott zenetanár

Kérdés: Hegedűtanárként foglalkoztatnak egy alapfokú művészeti iskolában. Egy külföldi zenekarban dolgozó, fizetés nélküli szabadságon lévő kollégát helyettesítek már több mint hat éve. Öt évig határozott időre szóló kinevezéssel alkalmaztak, egy éve óraadóként, megbízással. Meddig tarthat még ez a helyzet? Nincs olyan szabály, amely alapján a sok éve életvitelszerűen külföldön tartózkodó személyt el kell bocsátani, és helyére mást kell felvenni? Remélhetem, hogy valaha véglegesítenek?
Részlet a válaszból: […]nem áll fenn, csak határozatlan időre szóló kinevezés adható. Másrészt az Mt. 192. §-ának a közalkalmazotti jogviszonyra is alkalmazandó rendelkezése szerint a határozott idejű jogviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre adott kinevezés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott tartamú jogviszony tartamát is. Leveléből kitűnően az Ön esetében a fenti szabályokat alkalmazták, ezért került sor az öt év leteltével óraadóként, megbízási szerződéssel történő továbbfoglalkoztatására, melyet Ön elfogadott.Olyan előírás nincsen, amely arra kötelezné a munkáltatói jogkör gyakorlóját, hogy amennyiben egy határozatlan időre foglalkoztatott közalkalmazottja részére külföldi munkavállalás miatt fizetés nélküli szabadságot engedélyezett, ezt az engedélyt meghatározott idő elteltével vissza kellene vonnia, vagy az érintett személy közalkalmazotti jogviszonyát meg kellene szüntetnie, illetve, hogy a felszabaduló álláshelyen a korábban határozott időre foglalkoztatott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3658

4. találat: Lakóhelyen alapuló megkülönböztetés és negatív diszkrimináció

Kérdés: A feleségem, aki egyben három gyermek édesanyja, határozott idejű munkaviszonyban áll egy önkormányzati fenntartású szervezettel (múzeummal). A feleségem szerződését azért nem akarják meghosszabbítani, mert a szomszéd településről jár át. A munkájában kivetnivalót nem találnak, közvetlen vezetője és kollégái elégedettek a tevékenységével, de a képviselő-testület azért nem akar szerződést hosszabbítani, mert nem az adott településen lakunk. Ehhez az önkormányzatnak joga van-e, és nem minősül-e ez valamilyen hátrányos megkülönböztetésnek?
Részlet a válaszból: […]következtetéseken.Általánosságban kijelenthető, hogy a határozott idejű munkaszerződés, illetve kinevezés lejártával a munkaviszony (közalkalmazotti jogviszony) automatikusan megszűnik. Ebből következően sem a munkavállalónak, sem a közalkalmazottnak nincs alanyi joga arra, hogy a jogviszonyát meghosszabbítsák [Mt. 63. § (3) bek., Kjt. 25. § (1) bek. a) pont]. Az Ebktv. értelmében közvetlen hátrányos megkülönböztetés, ha a munkáltató rendelkezése (intézkedése) eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt védett tulajdonsága miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne [Ebktv. 8. § t) pont]. A lakóhely nem tekinthető védett tulajdonságnak, azaz olyan jellemzőnek, amelyre tekintettel eleve tilos lenne a megkülönböztetés, ugyanakkor az Ebktv. ismeri az ún. egyéb helyzeten, tulajdonságon, illetve jellemzőn (a továbbiakban: egyéb helyzet) alapuló hátrányos megkülönböztetést is. A bírói gyakorlat értelmében ezt az ún. egyéb helyzetet szűken kell értelmezni: az egyéb helyzetnek ugyanis egyfelől a személyiség lényegi vonásának kell lennie, vagyis olyan jellemzőnek, amely lényegét tekintve beépül az egyén személyiségébe, másfelől annak az egyént egy sérülékeny társadalmi csoporthoz kell kapcsolnia. Annak a kérdésnek az eldöntése során, hogy ezek a feltételek fennállnak-e, a bíróságnak az eset összes körülményét figyelembe kell vennie (4/2017. KMK vélemény).A Kúria az 5/2012. számú munkaügyi elvi határozatában rámutatott arra, hogy az ember személyiségének lényegi vonása lehet valamely képesség, készség, tulajdonság, megnyilvánulási mód, szokások stb., nem épül be azonban a személyiségbe - ezáltal nem válik lényegi vonássá - olyan körülmény,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3656

5. találat: Határozott idejű kinevezés és a magasabb besorolás

Kérdés: A Kttv. 38. §-ának (5) bekezdése szerint, ha a köztisztviselő kinevezése az egy évet nem haladja meg, az előmenetelére a Kttv. rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ha a kinevezés először 6 hónapra szól, majd hosszabbításra kerül ismét 6 hónappal, és ezen időszak alatt soros lépése lenne, meg kell várni a második 6 hónap leteltét, és csak akkor előreléptetni (egy év után), vagy ha már biztosan megvan összeszámítva az egy évre szóló kinevezése a hosszabbítás alapján, a soros lépést és az azzal járó illetménynövekedést meg kell adnom időközben is?
Részlet a válaszból: […]a kormánytisztviselő előmenetelére a Kttv. rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ha a kinevezés tartalmát olyan módon módosítják, hogy a módosítás eredményeként annak időtartama már együttesen meghaladja az egy évet, a kormánytisztviselő előmenetelére vonatkozó szabályokat a módosítást követően akkor kell alkalmazni, amikor a kormánytisztviselő betölti a Kttv. 117. §-ának (2)-(3) bekezdései szerinti azon időtartamot, amely alapján a magasabb besorolási fokozatba kell sorolni. A kérdésben szereplő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2937