Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7 találat a megadott egészségügyi szolgálati jogviszony tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Jogviszony-átalakulás vegyes tevékenységű egészségügyi szolgáltatónál

Kérdés: A szóban forgó költségvetési szerv önkormányzati fenntartású, alaptevékenysége körében biztosítja működési területén az egészségügyi alapellátást, továbbá ellátja az önkormányzat fenntartásában lévő (többek között: kulturális, muzeális területhez tartozó) intézmények pénzügyi, gazdasági és adminisztrációs feladatait (368/2011. Korm. rendelet). A szóban forgó költségvetési szerv egészségügyi szolgáltatói működési engedéllyel rendelkezik.
1. Jól értelmezzük, hogy a költségvetési szerv vezetőjének bérezésére az Eszjtv. 8. §-a (3) bekezdésének második mondata vonatkozik, azaz az illetményét legalább az Eszjtv. 1. számú melléklete szerinti legmagasabb fizetési fokozathoz tartozó összegben kell megállapítani, függetlenül attól, hogy a költségvetési szerv vezetője nem egészségügyi főiskolai/egyetemi végzettséggel rendelkezik?
2. A költségvetési szerven belül - a szerv tevékenységét figyelembe véve - vannak olyan alkalmazottak, akik például a kulturális intézmények pénzügyi, gazdasági feladatait látják el. Ha a szóban forgó költségvetési szerv tevékenységét nézzük, akkor ők az egészségügyi szolgáltatóval a szolgáltató működőképességének biztosítása céljából munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyeknek tekinthetők. Ily módon az ő jogviszonyuk is átalakul egészségügyi szolgálati jogviszonnyá, tekintettel arra, hogy a munkáltatójuk (az egészségügyi szolgáltató költségvetési szerv) az Eszjtv. hatálya alá tartozik?
Részlet a válaszból: […][Eszjtv. 8. § (3) bek.]. Helyes tehát a kérdés szerinti álláspont, amely szerint az egészségügyi szolgáltató vezetőjét a végzettségétől függetlenül, alanyi jogon megilleti az Eszjtv. 1. melléklete szerinti illetmény. A második kérdést illetően, az Eszjtv. szerint, az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál általános szabály szerint csak egészségügyi szolgálati jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet és az egészségügyi szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítására irányuló tevékenységet végezni [Eszjtv. 1. § (4) bek.]. A kérdésben szereplő egészségügyi szolgáltató azonban nemcsak egészségügyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4113

2. találat: Nyugdíjba vonulás egészségügyi szolgálati jogviszonyból

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál, amennyiben a munkavállaló igénybe kívánja venni az Eszjtv. 12. §-ának (6) bekezdése szerinti lehetőséget (nyugdíjazás nők 40-nel), milyen szabályozás vonatkozik rá? Az Mt. alapján a felmondási idő 30+60 nap. 2021. augusztus 1. napján éri el a szükséges szolgálati időt. Ha a munkáltató a felmondást 2021. május 4-én indítja, helyesen jár-e el? Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése esetén az Eszjtv. alapján a 30 napos felmondás vagy a közös megegyezés kivételével milyen lehetősége van a munkavállalónak kérelmezni a jogviszony megszüntetését?
Részlet a válaszból: […]a jogosultsági feltételek, akkor e dátumtól kell a naptár szerint a felmondási időnek megfelelő időtartamot (itt: 90 napot) visszaszámítani. Mivel a felmondási idő a felmondás közlését követő naptól kezdődik, a május 3-án közölt felmondás esetén jár majd le a 90 nap felmondási idő éppen augusztus 1-jén [Mt. 68. § (1) bek.]. Természetesen nincs akadálya, hogy a munkavállaló ennél későbbi időpontban kérje a felmondást, ilyenkor a "nők 40" jogosultsági feltételek beállása után ér majd véget az egészségügyi szolgálati jogviszony. Egyébként az egészségügyi szolgálati jogviszony önmagában azért nem szűnik meg, mert a munkavállaló betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt. Ha tehát a nyugdíjjogosultságára tekintettel az alkalmazott nem kíván tovább dolgozni, minden esetben külön nyilatkozat szükséges a jogviszony megszüntetéséhez. A legkézenfekvőbb megoldás, ha a munkavállaló maga mondja fel a jogviszonyt (ezt határozatlan idejű jogviszonyban indokolni nem kell), amely esetben 30 nap felmondási időt kell még letöltenie [Mt. 69. § (1) bek.].A másik megoldás, hogy a felek a nyugdíjba vonulás előtt közös megegyezéssel zárják le a jogviszonyt. Olyan szabály nincs, amelyre tekintettel a munkavállaló a nyugdíjkorhatár betöltése miatt kérhetné a jogviszonya megszüntetését. Ugyanakkor, ha az alkalmazott már nyugdíjasnak minősül [betölti a nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik is a szükséges szolgálati idővel,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4097

3. találat: Vezető közalkalmazott egészségügyi szolgálati jogviszonyban

Kérdés: Az önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi intézmény (továbbiakban: költségvetési szerv) vezetője közalkalmazotti jogviszonyának egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakulásával kapcsolatban kérem szíves állásfoglalásukat. Az intézmény vezetője jelenleg belgyógyász szakorvosi feladatok mellett látja el magasabb vezetői megbízás keretében az intézményvezetői feladatokat (magasabb vezetői megbízása 2021. december 31-ig tart), továbbá a fenntartó jóváhagyásával betéti társaságnál fennálló munkavégzésre irányuló jogviszony keretében háziorvosként dolgozik. Az 530/2020. Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése alapján az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott közalkalmazott és munkavállaló jogviszonya 2021. március 1. napján alakul át az Eszjtv. szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonnyá. Az Eszjtv. 4. §-ának (10) bekezdése szerint az egészségügyi szolgáltató vezetője az Eütev. 1. §-a szerinti gyógyító-megelőző tevékenységet nem folytathat azzal, hogy ezen tevékenység végzési ideje a gyakorlati időbe, illetve a kötelező továbbképzésbe beszámít. A fentiek alapján 2021. március 1-jétől a költségvetési szerv vezetője kizárólag vezetői feladatokat láthat el? Nem lehet a költségvetési szervnél belgyógyász szakorvos, valamint betéti társaságnál fennálló munkavégzésre irányuló jogviszony keretében háziorvos sem? Aképviselő-testület korábbi döntése alapján a költségvetési szerv vezetésére adott magasabb vezetői megbízás 2021. december 31-ig tart. A jogviszony-átalakulás a fennálló vezetői megbízásokat érinti-e? Vagy a vezetői megbízás időtartama nem változik, és maga a közalkalmazotti jogviszony egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakul át? Pályázati eljárás lefolytatása nélkül van-e lehetőség az intézményvezetésre adott magasabb vezetői megbízás meghosszabbítására, és az egészségügyi szolgálati munkaszerződés már ennek figyelembevételével kerülhet-e megkötésre?
Részlet a válaszból: […]illetve háziorvosi tevékenységet nem láthat el. A jogszabályok egyáltalán nem tartalmaznak átmeneti szabályokat arra, hogy a közalkalmazotti jogviszony és a mellette ellátott vezetői megbízás miként alakul át együttesen, egymásra tekintettel egészségügyi szolgálati munkaszerződéssé. Ezért nem világos, hogy hogyan kell a szerződésbe foglalni a korábban ellátott szakmai munkakört, illetve a vezetői megbízást. Arra sem adható világos válasz, hogy az egészségügyi szolgálati munkaszerződés időtartamát a közalkalmazotti jogviszony vagy a vezetői megbízás időtartama alapján kell-e meghatározni (pl. határozott vagy határozatlan idejű). Az 528/2020. Korm. rendelet ugyanakkor előírja, hogy a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízásra irányuló egészségügyi szolgálati munkaszerződésnek tartalmaznia kell, hogy a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás a munkáltató részéről egyoldalúan visszavonható. A megbízás visszavonását követően az érintettet a vezetői megbízás előtti munkakörben kell továbbfoglalkoztatni. Ha ez nem alkalmazható (pl. nincs ilyen korábbi munkakör), a munkáltató az érintett képesítésének megfelelő másik munkakört köteles felajánlani. Ha a visszavonás után az eredeti, illetve a felajánlott munkakörben való foglalkoztatáshoz az érintett nem járul hozzá, az egészségügyi szolgálati jogviszony megszűnik, az érintettet pedig végkielégítés illeti meg (528/2020. Korm. rendelet 10. §).A meglehetősen ellentmondásos szövegezésből[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4094

4. találat: Felmentési idő alatt - közalkalmazotti jogviszony átalakulása egészségügyi szolgálati jogviszonnyá

Kérdés: Önkormányzati fenntartású egészségügyi intézményünkben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonya egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakul át. Két fő közalkalmazott december hónapban bejelentette, hogy a nők kedvezményes öregségi nyugdíja miatt kérik jogviszonyuk megszüntetését. Az egyik dolgozó 2021. augusztus 15-én, míg a másik 2021. szeptember 1-jén vonulna nyugdíjas állományba. A jogviszony átalakulása miatt mekkora mértékű felmentési idő illeti meg a dolgozóinkat?
Részlet a válaszból: […]decemberében terjesztették elő, amikor jogállásukra még a Kjt. volt alkalmazandó. Az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott közalkalmazott jogviszonya ugyanis csak 2021. március 1-jén alakul át az Eszjtv. szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonnyá [530/2020. Korm. rendelet 1. § (2) bek.]. Az átmeneti szabályok eltérő rendelkezése hiányában, a jogviszony megszüntetése a kérdés szerinti esetben a jognyilatkozat megtételekor hatályos szabályok alapján történik. Tehát, mindkét közalkalmazott esetében saját kérelmükre, a munkáltató felmentésével ér véget a jogviszony, a Kjt. szabályai szerint. Felmentési idejüket is a Kjt. 33.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4074

5. találat: Egészségügyi alkalmazott - jogosultság a nyugdíj előtti jubileumi jutalomra

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi intézmény vagyunk. A jogviszony-átalakulás dátuma 2021. március 1. Amennyiben a "nők 40-nel" nyugdíjba menő közalkalmazottunk felmentési ideje 2021. január-február hónapban indul, rá a Kjt. szabályait kell alkalmazni, így a felmentési ideje "átcsúszik" az Eszjtv. hatálya alá. Ilyen esetben, amennyiben a feltételek fennállnak, adható-e kedvezményes jubileumi jutalom?
Részlet a válaszból: […]40 éves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni. Ha a közalkalmazotti jogviszony elhalálozás miatt szűnik meg, a kedvezményes jubileumi jutalomra a közalkalmazott örököse jogosult [Kjt. 78. § (4)-(5) bek.].2021. március 1-jétől az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatóknál azonban közalkalmazotti jogviszony helyett - általános szabály szerint - csak egészségügyi szolgálati jogviszonyban látható el egészségügyi tevékenység, a Kjt. helyett pedig az Eszjtv.-t, illetve háttérszabályként az Mt.-t kell alkalmazni. Az érintett közalkalmazottnak eddig kell nyilatkoznia, hogy az új egészségügyi szolgálati munkaszerződését elfogadja, ellenkező esetben a jogviszonya megszűnik [Eszjtv. 19. §, 530/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet 1. §]. Az Eszjtv. a jubileumi jutalmat "szolgálati elismerés" néven tartja fenn, de a 40 éves juttatásra vonatkozó kedvezményes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4073

6. találat: Egészségügyi alkalmazott nyugdíjba vonulása

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó kórház vagyunk. 2021. március 1-jétől közalkalmazotti jogviszonyból egészségügyi szolgálati jogviszonyba kerülünk. Egyik közalkalmazottunk 2021. március 4-én éri el az öregségi nyugdíjkorhatárt. Milyen lehetősége van a munkavállalónknak jogviszonya megszüntetésére a nyugdíjba vonulás miatt (közalkalmazottként, illetve egészségügyi szolgálati jogviszonyosként)?
Részlet a válaszból: […]nyilatkozatát írásba foglalva közli a munkáltatóval, és a felmondási (illetve lemondási) időt még jogviszonyban tölti. Ez utóbbi a közalkalmazotti jogviszonyban két hónap, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban pedig 30 nap (Mt. 69. §, Kjt. 28. §). A felmondás/lemondás közlését célszerű úgy időzíteni, hogy az alkalmazott a felmondási/lemondási idő lejártát követő napon már igénybe tudja venni a nyugellátást.A másik megoldás, hogy a felek a nyugdíjba vonulás előtt közös megegyezéssel zárják le a jogviszonyt. Ez egyaránt lehetséges a közalkalmazotti és az egészségügyi szolgálati jogviszonyban is [Mt. 64. § (1) bek. a) pont, Kjt. 25. § (2) bek a) pont]. A közös megegyezés előnye, hogy ilyenkor a megszüntetés körülményeit a felek szabadon állapíthatják meg. Így a még letöltendő idő hossza, vagy az alkalmazottat megillető járandóságok is közös megegyezéssel határozhatóak meg, mégpedig a törvényben a munkáltatói felmentés, felmondás esetére előírtakhoz képest akár magasabb, akár alacsonyabb összegben. Közös megegyezéssel a jogviszony megszűnése pontosan hozzáigazítható a korhatárbetöltés napjához, így a megszűnés másnapján már ellátást kaphat az alkalmazott.Fontos, hogy önmagában a közelgő nyugdíjazás nem lehet ok arra, hogy a munkáltató egyoldalúan (felmondással, illetve felmentéssel) szüntesse meg a jogviszonyt, hiszen ez diszkriminatív lenne (Mt. 12. §). Ugyanakkor, ha az alkalmazott már nyugdíjasnak minősül [betölti a nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik is a szükséges szolgálati idővel, lásd Mt. 294. § (1) bek. g) pont], a munkáltató nem köteles megindokolni a felmondását, illetve a közalkalmazott esetén önmagában a nyugdíjasnak minősülés a felmentés indoka lehet [Mt. 66. § (9) bek., Kjt. 30. § (1) bek. d) pont]. Ebben az esetben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4064

7. találat: Közalkalmazotti jogviszony átalakulása egészségügyi szolgálati jogviszonnyá

Kérdés: Intézményünknek a városi humánsegítő és szociális szolgálat a fő tevékenysége az alapító okiratban foglaltak szerint. A költségvetési szerv fő tevékenységének államháztartási szakágazati besorolása: szakágazat száma: 873000; szakágazat megnevezése: Idősek, fogyatékosok bentlakásos ellátása. "A költségvetési szerv alaptevékenysége: a városi humánsegítő és szociális szolgálat otthoni egészségügyi szakellátást végez, egészségügyi laboratóriumi szolgáltatásokat biztosít. Család- és nővédelmi egészségügyi gondozást, a fiatalokra figyelemmel ifjúság-egészségügyi gondozást biztosít. Az idősek védelme, segítése érdekében házi segítségnyújtást és jelzőrendszeres házi segítségnyújtást működtet, valamint időskorúak és demens betegek tartós bentlakásos ellátását, az idősek nappali ellátását biztosítja. A családok segítése érdekében család- és gyermekjóléti szolgáltatást nyújt, valamint gondoskodik a gyermekek bölcsődében történő ellátásáról, a gyermekek átmeneti ellátásáról. Biztosítja a rászorulók részére az intézményi étkeztetést. Segítséget nyújt fogyatékos személyek részére, illetve városgazdálkodási egyéb feladatokat lát el."
Az egészségügyi szolgáltatásként diagnosztikai kislabort és védőnői szolgálatot, valamint otthoni szakápolást működtetünk, melyekre rendelkezünk működési engedéllyel és NEAK finanszírozási szerződéssel, emiatt egészségügyi szolgáltatók (is) vagyunk. Intézményünk integrált szervezeti formában működő szociális intézmény, nem szerepel a 256/2013. Korm. rendelet 2. sz. mellékletében, így a laborban dolgozó 2 fő közalkalmazott nem jogosult az egészségügyi bértábla szerinti bérezésre. Ezt figyelembe véve nem minősül egészségügyi dolgozónak, viszont egészségügyi tevékenységet végez. A laborban megbízási szerződéssel foglalkoztatunk orvost. A védőnők természetesen megkapják a 256/2013. Korm. rendeletben foglalt védőnői bértábla szerinti bért. Az iskolaorvost szintén megbízással foglalkoztatjuk, nem főállásban. Az otthoni szakápolásban megbízási szerződés alapján foglalkoztatjuk a szakápolókat és a gyógytornászt. A kollégák az Állami Egészségügyi Ellátó Központnál nyilvántartásban vannak. Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vagyunk, fenntartónk a város önkormányzata. Alaptevékenységét figyelembe véve szociális intézmény, melyhez integrálták az egészségügyi feladatokat, amikor 2017 körül megszűnt a városi egészségügyi központ. Az intézményünkben foglalkoztatott védőnőkre és a laborasszisztensekre vonatkozik-e az Eszjtv.?
Részlet a válaszból: […]megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése, életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása vagy a további állapotromlás megelőzése céljából a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, egészségügyi rehabilitációjára, a fájdalom és a szenvedés csökkentésére, továbbá a fentiek érdekében a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul,- ideértve a gyógyszerekkel, a gyógyászati segéd­eszközökkel, a gyógyászati ellátásokkal kapcsolatos külön jogszabály szerinti tevékenységet, valamint a mentést és a betegszállítást, a szülészeti ellátást, az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokat, a művi meddővé tételt, az emberen végzett orvostudományi kutatásokat, továbbá a halottvizsgálattal, a halottakkal kapcsolatos orvosi eljárásokkal, ideértve az ehhez kapcsolódó - a halottak szállításával összefüggő -, külön jogszabály szerinti tevékenységeket is.Az Eszjtv. 16. §-ának a) pontja szerint egészségügyi tevékenység: az Eütv. 3. §-ának y) pontjában meghatározott tevékenység. A hivatkozott Eütv. 3. §-ának y) pontja a következőket tartalmazza: az egészségügyi szolgáltatás részét képező minden tevékenység, kivéve azon tevékenységeket, amelyek végzéséhez nem szükséges egészségügyi szakképesítés vagy egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy szakmai felügyelete. A Kjt. 85. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint az egészségügyi feladatokat ellátó költségvetési intézménynél dolgozó, illetve más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet folytató közalkalmazottak képzettségi követelményeit a Kjt. egészségügyi ágazatra vonatkozó végrehajtási rendelete határozza meg. Ebből következően a szociális intézménynél egészségügyi tevékenységet folytató közalkalmazottak képzettségi feltételeire is a 356/2008. Korm. rendelet vonatkozik. E rendelet 1. melléklet 1/A. pontja a "Felső-, közép- és alsófokú szak/szakmai képesítést igénylő munkakörök" között szabályozza a védőnő és az asszisztensek képzettségi követelményeit is, ezek tehát egészségügyi szakképesítéshez kötött munkakörök.Amint a kérdésben is szerepel, szociális[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4063