58 cikk rendezése:
1. cikk / 58 Nyugdíjas egészségügyi szolgálati jogviszonyának megszüntetése
Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó dolgozónk a 2024. év elején nyugdíjba ment, a felmentési időt letöltötte, végkielégítést nem kapott. Néhány hónap múlva visszavettük dolgozni, és jelenleg is Eszjtv.-s jogviszonyban van foglalkoztatva úgy, hogy a nyugdíját szünetelteti, és jövedelemkiegészítés formájában kapja meg. Ha a dolgozóra nem lesz szükségünk, akkor ebben az esetben mi a felmondás menete, illetve van-e még valami, ami megilleti a dolgozót a munkaviszony megszüntetésekor?
2. cikk / 58 Pótszabadság – életkor helyett a besorolás alapján
Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó munkavállalónak a munkáltató nem hajlandó megadni az életkor után járó pótszabadságot, besorolásra hivatkozva. Az évi 10 munkanap pótszabadság helyett csak a besorolás szerinti 7 munkanapot kapja meg. Ezt megteheti a munkáltató? A munkavállaló 45 év feletti, járna neki a 7 besorolás szerinti napon felül az életkor szerinti plusz 10 nap is, vagy csak az egyik jogcím? Számít az életkor után járó pótszabadság kiadásakor, hogy az illető előtte évekig külföldön dolgozott?
3. cikk / 58 Szabadság pénzbeli megváltása – elévülés egészségügyi szolgálati jogviszonyban
Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszony megszűnése esetén hány évre visszamenőleg tarthat igényt a munkavállaló a ki nem vett szabadság pénzbeli megváltására?
4. cikk / 58 Idegen nyelvű okiratok fordítása besoroláshoz a közegészségügyben
Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban kívánunk foglalkoztatni háziorvost. A doktornő közel 10 évet élt és dolgozott Svédországban. A külföldi jogviszonyairól bemutatta a többnyire angol és néhány svéd nyelvű munkaviszony-igazolását. A külföldi jogviszony a besoroláshoz beszámításra került, viszont a munkáltató részéről elvárás az idegen nyelvű igazolások fordíttatása. A munkavállaló ezen elvárást sérelmezi. Helyesen jár-e el a munkáltató a fordíttatás megkövetelésével, vagy a fordítás nélkül is gond nélkül elfogadható az angol és svéd nyelvű munkáltatói igazolás?
5. cikk / 58 Helyettesítési díj elszámolása az egészségügyben
Kérdés: Az intézményben a vezetőápoló elmegy a tervezett rendes éves szabadságára, mely két hét. Ez idő alatt másik szakápoló helyettesíti. Azokat a vezetőápolói feladatokat látja el a saját feladatai mellett, melyek a folyamatos működéshez szükségesek. A feladat ellátása a saját munkaidejében a saját feladatai mellett történik. Plusz munkaóra emiatt kevés számban jelentkezik. Ebben az esetben például hogyan történik a helyettesítési díj elszámolása, illetve általánosságban milyen esetekben kell helyettesítési díjat elszámolni?
6. cikk / 58 Két egészségügyi szolgálati jogviszony azonos felek között
Kérdés: Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltató vagyunk. Köthető-e két egészségügyi szolgálati munkaszerződés ugyanazzal a munkavállalóval, ha két külön szervezeti egységben végezné a tevékenységét? Például az egyik szervezeti egységben heti 40 óra, a másikban 15 óra.
7. cikk / 58 Jogviszonyváltás – munkaviszonyból egészségügyi szolgálati jogviszonyba
Kérdés: Városunkban a pszichiátriai járóbeteg-szakellátót 1996-tól kezdve egy kft. működteti (az önkormányzat és a kft. megállapodása alapján), a dolgozók munkaviszonyban vannak foglalkoztatva. A kft. úgy döntött, hogy a továbbiakban nem kívánja ellátni ezt a feladatot, így 2024 augusztusától az önkormányzat által fenntartott költségvetési intézményként – az önkormányzat döntése alapján – átvesszük a pszichiátriai járóbeteg-szakellátás működtetését. Jól gondoljuk, hogy az Mt. 63. §-a (3) bekezdésének rendelkezése alapján 2024. július 31. napjával a munkaviszonyokat meg kell szüntetni a kft.-nél – hiszen a továbbiakban a dolgozók nem az Mt. hatálya alá tartozó foglalkoztatóhoz fognak tartozni –, és intézményünk pedig, mint egészségügyi szolgáltató 2024. augusztus 1. napjától alkalmazza a dolgozókat egészségügyi szolgálati jogviszonyban? Amennyiben a kft.-nél a munkaviszonyokat meg kell szüntetni, a dolgozókat megilleti a végkielégítés és a felmondási idő?
8. cikk / 58 Eszjtv. személyi hatálya – az asszisztensek
Kérdés: A városi önkormányzat – mint háziorvosi praxiskezelő, ezáltal az alapellátás fenntartója – foglalkoztat két ápolónőt/asszisztenst munkaviszony keretében. Egy felnőtt és egy gyermek háziorvosi praxisnál jelenleg helyettes háziorvosi ellátás működik, mivel sajnálatos módon a korábban praktizáló háziorvosok elhaláloztak. A praxisjog megszerzéséig helyettesítésben alkalmaztak egy-egy fő ápolónő/asszisztenst, akikkel munkaszerződést kötött az önkormányzat. Az Eszjtv. vonatkozik-e az asszisztensekre, ezáltal jogosultak-e az Eszjtv. 1/A. melléklete szerinti bértábla alapján béremelésre?
9. cikk / 58 Illetménykiegészítés és túlóra egészségügyi szolgálati jogviszonyban
Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó intézmény vagyunk. A 3/2023. (VII. 14.) OKFŐ utasítás 4.5 pontja alapján többletfeladat ellátásáért eseti illetménykiegészítés fizethető OKFŐ jóváhagyással. Amennyiben ezt a feladatot a rendes munkaidőn túl látja el a munkavállaló, túlórát kell-e utána fizetni?
10. cikk / 58 Eszjtv. személyi hatálya – az informatika és az ügyvitel
Kérdés: Költségvetési szerv alá tartozó egészségügyi és oktatási intézményeket működtető iroda vagyunk. Egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló háziorvos, asszisztens, fogszakorvos, iskolavédőnő és iskolaorvos munkakörökben is vannak munkavállalóink. Szeretnénk felvenni az egészségügyi szolgálati jogviszonyokhoz kapcsolódóan adminisztratív feladatok elvégzésére egy dolgozót. Az egészségügyi adminisztratív feladatokat ellátó dolgozót milyen jogviszonyban lehet alkalmazni: egészségügyi szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban?
