Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

14 találat a megadott egészségügyi szolgálati jogviszony tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Helyettesítő védőnő szabadságának kiadása

Kérdés: Az önkormányzat alkalmazásában álló védőnő egy szomszédos községben helyettesítést vállalt a polgármester engedélyével. Egyenlőtlen munkabeosztással végzi munkáját, a hét négy munkanapján nálunk, egy munkanapon pedig a helyettesítés helyén. Amennyiben egész hetet szeretne kivenni szabadságnak, helyes-e, ha kiírjuk az egész hetet a heti 40 órás munkahelyén, és azt az egy napot pedig a helyettesítés helyén? Amennyiben csak hetente 1-2 napot vesz ki, helyes-e, ha csak azokat a napokat írjuk ki mindenféle megkülönböztetés nélkül úgy, hogy ő 12-12-12-4 órában végzi nálunk a munkáját?
Részlet a válaszból: […]jogviszonyban külön-külön kell megállapítani az éves szabadság mértékét, és külön kell intézkedni a szabadság kiadása iránt (a védőnő kérése, illetve az érintett munkáltató döntése alapján). Ha a kérdéses esetben a védőnő egy egész hétre akar mentesülni, mindkét jogviszonyában külön kell intézkednie a szabadságolása iránt. Felhívjuk a figyelmet, hogy az 528/2020. Korm. rendelet rendelkezése szerint, az Eszjtv. hatálya alá eső egészségügyi szolgáltatónál a szabadságot egyenlőtlen munkaidő-beosztásban is munkanapban, az általános munkarend szerint és a szerződéses napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni, és munkanapban nyilvántartani (17. §). Azaz - szemben az Mt. rendelkezéseivel (Mt. 124. §) - a beosztással egyezően történő, órás elszámolás nem lehetséges. Ez azt jelenti, hogy minden esetben úgy kell tekinteni, hogy a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot [Mt. 124. § (2) és (4) bek.]. Úgy kell tehát megítélni, hogy a munkavállalónak heti öt munkanapja és két pihenőnapja van. A szabadságot pedig a munkavállaló (szerződés szerinti) napi munkaidejével kell elszámolni. A kérdés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4296

2. találat: Ápoló besorolása - a fizetési osztály

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó intézmény vagyunk. Munkavállalónk szakképesítését Szerbiában szerezte. Az OKFŐ határozata alapján a Szerbiában megszerzett és az egészségügyi iskola által 1999-ben kiállított egészségügyi nővér-technikus oklevél által tanúsított szakképesítés egyenértékű a 34/1977. (Eü. K. 23.) EüM számú utasításban meghatározott felnőtt szakápoló szakképesítéssel. A kollégát D vagy E fizetési osztályba kell sorolni?
Részlet a válaszból: […]fizetési osztályba az érettségi végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör, az "E" fizetési osztályba pedig az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez, felsőoktatási szakképzésben szerzett szakképzettséghez kötött munkakör, vagy az érettségi végzettséghez kötött akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör sorolandó [Kjt. 66. § (1) bek. d) és e) pontok]. A jelenleg hatályos Országos Képzési Jegyzék alapján az ápoló képesítés kódja 55 723 01. A jelmagyarázat szerint az 55-ös számmal kezdődő kód emelt szintű szakképesítés-ráépülést jelent, amely elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető, érettségi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4283

3. találat: Covid-védőoltás - a kötelező beadatás elmulasztásának következménye

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló munkavállalónkra a 449/2021. Korm. rendeletben foglaltak vonatkoznak. A dolgozó 2021. szeptember 15. napjáig kötelezettségének nem tett eleget, a védőoltást nem vette fel, orvosi szakvéleménnyel mentességét nem igazolta. A munkáltató szeptember 16. napján kelt, a dolgozó által ugyanezen a napon dokumentáltan át is vett írásos felhívásban 15 napon belül az oltás felvételére vagy orvosi igazolás bemutatására kötelezte a dolgozót, a jogkövetkezményekről tájékoztatva. A munkavállaló szeptember 16-án dolgozott, szeptember 17-én fizetett szabadságon volt, majd keresőképtelen állományba vették szeptember 20-án. A 449/2021. Korm. rendelet 1. §-ának (13) bekezdésében foglaltakat szükséges-e az esetében alkalmazni, vagy jogviszonya azonnali hatállyal megszüntethető 2021. október 1. napjától?
Részlet a válaszból: […]esetén a munkáltató felhívja a foglalkoztatottat, hogy a védőoltást a felhívástól számított 15 napon belül vegye fel, és annak felvételét igazolja, illetve a mentességet alátámasztó orvosi szakvéleményt mutassa be. Ennek elmaradása esetén a foglalkoztatott jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal meg kell szüntetni, azzal, hogy végkielégítés és felmondási idő nem jár [449/2021. Korm. rendelet 1. § (3)-(4) és (8)-(10) bek.].A kérdésben is hivatkozott szabály szerint ugyanakkor az a foglalkoztatott, aki a rendelet szerinti oltási kötelezettség teljesítésének határidejét megelőzően mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, a kötelezettség alóli mentesülés megszűnését követő harminc napon belül köteles egydózisú oltóanyag esetén a védőoltást, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisát felvenni [449/2021. Korm. rendelet 1. § (13) bek.]. A szabály nem szól arról, hogy a határidőt megelőzően milyen időtartamban és milyen okból kell fennállnia a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alóli mentesülésnek. Olyan megkötést[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4278

4. találat: Másodállás a közegészségügyben fizetés nélküli szabadság alatt

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló munkavállalónk fizetés nélküli szabadságon van (GYED-en), jelzéssel élt, hogy a GYED mellett egy másik munkáltatónál munkába kíván állni. Alanyi jogon járó fizetés nélküli szabadságon lehetséges-e másik munkáltatónál jogviszonyt létesíteni, ha igen, akkor milyen engedélyek szükségesek? A jelenlegi munkáltató "további jogviszony-engedélyezési" eljárását le kell folytatni?
Részlet a válaszból: […]kizárólag a kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével létesíthet [Eszjtv. 4. § (1) bek.]. A "másodállás" engedélyezése alóli kivételeket az Eszjtv. 4. §-a és a 528/2020. Korm. rendelet 7. §-a határozza meg. Egyik jogszabály sem ad azonban felmentést az összeférhetetlenségi szabályok alkalmazása alól a fizetés nélküli szabadság idejére. Ezért az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló alkalmazott esetén[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4277

5. találat: Szabadság részmunkaidőben egészségügyi szolgálati jogviszonyban

Kérdés: Részmunkaidős dolgozónknak, aki heti négy órában dolgozik az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál, mennyi szabadság jár, és azt hogyan kell órakeretben elszámolni?
Részlet a válaszból: […]kérdés, hogy a részmunkaidős munkavállaló számára egy nap szabadságra a munkaidejével arányos, azaz időarányosan alacsonyabb díjazás jár. A heti négyórás munkaidő esetén az egy napra eső munkaidő 0,8 óra. Azaz, míg egy teljes munkaidős munkavállaló egy nap szabadságra nyolc óra távolléti díjra jogosult, addig a jelen példában a díjazás csak 0,8 órányi távolléti díj.Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a szabadság kiadása az Mt. szerint kétféle módon történhet, amely lehetőségek közül a munkáltató jogosult választani. Ezek az órában vagy a munkanapban való elszámolás (Mt. 124. §). Az 528/2020. Korm. rendelet ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy az Eszjtv. hatálya alá eső egészségügyi szolgáltatónál a szabadságot munkanapban az általános munkarend szerint és a szerződéses napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni, és munkanapban nyilvántartani (17. §). Azaz csak a munkanapos elszámolás lehetséges. Ez azt jelenti, hogy minden esetben úgy kell tekinteni, hogy a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot [Mt. 124. § (2) és (4) bek.]. Úgy kell tehát megítélni, hogy a munkavállalónak heti öt munkanapja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4235

6. találat: Munkaviszonyban töltött idő beszámítása az Eszjtv. szerinti fizetési fokozatoknál

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó kórház vagyunk. Az Eszjtv. 8. §-ának (9) bekezdése rendelkezik arról, hogy a munkavállaló fizetési fokozatához mely jogviszonyokat kell figyelembe venni. A69/2021. Korm. rendelet 16. §-ának (5) bekezdése szerint az Eszjtv. 8. §-ának (9) bekezdésében foglaltakon túl egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni
a) a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett,
b) az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát, továbbá
c) a hadkötelezettség alapján teljesített sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak, illetve a polgári szolgálatnak az időtartamát,
d) az Eszjtv. 8. §-a (9) bekezdésének h) pontja alá nem tartozó foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időt, valamint
e) a PhD-fokozat megszerzése esetén a doktori képzésben töltött időt,
ha ezen időtartamok korábban nem kerültek beszámításra a közalkalmazotti jogviszonyba.
Mindez az új, 2021. március 1. utáni belépők esetén mit jelent? Például 2021. március 2-án belép egy egészségügyi adminisztrátor. A munkakör ellátásához szükséges kötelező végzettség: érettségi. A belépő dolgozó 2003-ban szerezte meg az érettségi bizonyítványát. 2003 után számtalan helyen dolgozott munkaviszonyban (pl. szupermarket, bank, sütőipar). Ezeket az időszakokat el kell ismerni a fizetési fokozat beszámításához (ezzel együtt a szolgálati elismeréshez) egészségügyi szolgálati jogviszonynak?
Részlet a válaszból: […]időtartamok korábban nem kerültek beszámításra a közalkalmazotti jogviszonyba, azaz csak azoknak a személyeknek az esetében van jelentőségük, akik az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetése előtt közalkalmazottként (is) dolgoztak. Közelebbről, a munkaviszonyban töltött időtartamot csak akkor kell beszámítani, ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy korábban közalkalmazottként dolgozott, és az azt megelőzően munkaviszonyban töltött idő alatt a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel már rendelkezett [69/2021. (II. 19.) Korm. rendelet 16. § (5) bek. a) pont].A kérdésben leírt esetben az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy az érettségi megszerzése után munkaviszonyban több munkáltatónál[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4151

7. találat: Önkormányzati egészségügyi szolgáltató - az intézményvezető jogviszonya

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszony kapcsán az alábbi kérdések merültek fel önkormányzatunknál. Van egy önkormányzati fenntartású egészségügyi központunk (ez idáig) közalkalmazottakkal, ahol alapellátást nyújtanak (1 háziorvos, 2 nyugdíj mellett személyesen közreműködő háziorvos, 2 védőnő, 5 asszisztens), illetve a kistérség ügyeleti ellátását szervezik. Vezetője a képviselő-testület által 5 évre kinevezett közalkalmazott háziorvos, akinek a szolgálati jogviszonya 2021. március 1-jén átalakult egészségügyi szolgálati jogviszonnyá, vezetői megbízása 2025-ig szól. A NEAK tájékoztatása szerint alapellátási szinten intézményvezetőt nem finanszíroznak. Álláspontunk szerint azonban egy intézmény (költségvetési szerv) nem maradhat vezető nélkül, a veszélyhelyzet alatt az intézményt átszervezni nem lehet. Ki lehet akkor az intézmény (költségvetési szerv) vezetője? Maradhat a mostani vezető egészségügyi szolgálati jogviszonnyal vezető? Külön engedéllyel (jelenleg a fenntartó képviselő-testület helyett a polgármester engedélyével) maradhat a mostani vezető? Jelenleg az egyik védőnő a vezető helyettese. Maradhat vezetőhelyettes külön engedéllyel? Az ő vezetői besorolására milyen jogszabály lesz irányadó? Ugyanez az intézmény szervezi a térség ügyeleti ellátását. Az intézményvezető háziorvos az ügyeletben továbbra is részt vehet személyes közreműködőként? Ez a fenntartó képviselő-testület (jelenleg polgármester) külön engedélyhez kötött? Mint önként vállalt többletmunka miatt pluszdíjazás illeti meg? Ha igen, milyen mértékű? Az ő esetében ki határozza meg a mértékét? (Jelenleg a polgármester gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat.)
Részlet a válaszból: […]Korm. rendelet 5/A. §). Az Ebtv. alapján a háziorvosi ellátás nem vonható ebbe a körbe, ezért itt külső engedélyeztetésre nincs szükség (Ebtv. 11. §, 13. §). Az 528/2020. Korm. rendelet előírja, hogy a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízásra irányuló egészségügyi szolgálati munkaszerződésnek tartalmaznia kell, hogy a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás a munkáltató részéről egyoldalúan visszavonható. A megbízás visszavonását követően az érintettet a vezetői megbízás előtti munkakörben kell továbbfoglalkoztatni. Ha ez nem lehetséges (pl. nincs ilyen korábbi munkakör), a munkáltató az érintett képesítésének megfelelő másik munkakört köteles felajánlani. Amennyiben a visszavonás után az eredeti, illetve a felajánlott munkakörben való foglalkoztatáshoz a volt vezető nem járul hozzá, az egészségügyi szolgálati jogviszony megszűnik, az érintettet pedig végkielégítés illeti meg (528/2020. Korm. rendelet 10. §).A meglehetősen ellentmondásos szövegezésből álláspontunk szerint az következik, hogy a vezető munkaszerződésében a vezetői megbízás valójában munkakört jelent, amely mellett nem kell szakmai (beosztotti) munkakört is megjelölni. Ami a vezető ügyeleti tevékenységét illeti, az Eszjtv. szerint, az egészségügyi szolgáltató vezetője gyógyító-megelőző tevékenységet nem folytathat, azzal, hogy ezen tevékenység végzési ideje a gyakorlati időbe, illetve a kötelező továbbképzésbe beszámít [Eszjtv. 4. § (10) bek.] Ez alapján a szolgáltató első számú vezetője 2021. március 1-jétől kizárólag a vezetői feladatait[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4119

8. találat: Jogviszony-átalakulás vegyes tevékenységű egészségügyi szolgáltatónál

Kérdés: A szóban forgó költségvetési szerv önkormányzati fenntartású, alaptevékenysége körében biztosítja működési területén az egészségügyi alapellátást, továbbá ellátja az önkormányzat fenntartásában lévő (többek között: kulturális, muzeális területhez tartozó) intézmények pénzügyi, gazdasági és adminisztrációs feladatait (368/2011. Korm. rendelet). A szóban forgó költségvetési szerv egészségügyi szolgáltatói működési engedéllyel rendelkezik.
1. Jól értelmezzük, hogy a költségvetési szerv vezetőjének bérezésére az Eszjtv. 8. §-a (3) bekezdésének második mondata vonatkozik, azaz az illetményét legalább az Eszjtv. 1. számú melléklete szerinti legmagasabb fizetési fokozathoz tartozó összegben kell megállapítani, függetlenül attól, hogy a költségvetési szerv vezetője nem egészségügyi főiskolai/egyetemi végzettséggel rendelkezik?
2. A költségvetési szerven belül - a szerv tevékenységét figyelembe véve - vannak olyan alkalmazottak, akik például a kulturális intézmények pénzügyi, gazdasági feladatait látják el. Ha a szóban forgó költségvetési szerv tevékenységét nézzük, akkor ők az egészségügyi szolgáltatóval a szolgáltató működőképességének biztosítása céljából munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyeknek tekinthetők. Ily módon az ő jogviszonyuk is átalakul egészségügyi szolgálati jogviszonnyá, tekintettel arra, hogy a munkáltatójuk (az egészségügyi szolgáltató költségvetési szerv) az Eszjtv. hatálya alá tartozik?
Részlet a válaszból: […][Eszjtv. 8. § (3) bek.]. Helyes tehát a kérdés szerinti álláspont, amely szerint az egészségügyi szolgáltató vezetőjét a végzettségétől függetlenül, alanyi jogon megilleti az Eszjtv. 1. melléklete szerinti illetmény. A második kérdést illetően, az Eszjtv. szerint, az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál általános szabály szerint csak egészségügyi szolgálati jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet és az egészségügyi szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítására irányuló tevékenységet végezni [Eszjtv. 1. § (4) bek.]. A kérdésben szereplő egészségügyi szolgáltató azonban nemcsak egészségügyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4113

9. találat: Nyugdíjba vonulás egészségügyi szolgálati jogviszonyból

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál, amennyiben a munkavállaló igénybe kívánja venni az Eszjtv. 12. §-ának (6) bekezdése szerinti lehetőséget (nyugdíjazás nők 40-nel), milyen szabályozás vonatkozik rá? Az Mt. alapján a felmondási idő 30+60 nap. 2021. augusztus 1. napján éri el a szükséges szolgálati időt. Ha a munkáltató a felmondást 2021. május 4-én indítja, helyesen jár-e el? Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése esetén az Eszjtv. alapján a 30 napos felmondás vagy a közös megegyezés kivételével milyen lehetősége van a munkavállalónak kérelmezni a jogviszony megszüntetését?
Részlet a válaszból: […]a jogosultsági feltételek, akkor e dátumtól kell a naptár szerint a felmondási időnek megfelelő időtartamot (itt: 90 napot) visszaszámítani. Mivel a felmondási idő a felmondás közlését követő naptól kezdődik, a május 3-án közölt felmondás esetén jár majd le a 90 nap felmondási idő éppen augusztus 1-jén [Mt. 68. § (1) bek.]. Természetesen nincs akadálya, hogy a munkavállaló ennél későbbi időpontban kérje a felmondást, ilyenkor a "nők 40" jogosultsági feltételek beállása után ér majd véget az egészségügyi szolgálati jogviszony. Egyébként az egészségügyi szolgálati jogviszony önmagában azért nem szűnik meg, mert a munkavállaló betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt. Ha tehát a nyugdíjjogosultságára tekintettel az alkalmazott nem kíván tovább dolgozni, minden esetben külön nyilatkozat szükséges a jogviszony megszüntetéséhez. A legkézenfekvőbb megoldás, ha a munkavállaló maga mondja fel a jogviszonyt (ezt határozatlan idejű jogviszonyban indokolni nem kell), amely esetben 30 nap felmondási időt kell még letöltenie [Mt. 69. § (1) bek.].A másik megoldás, hogy a felek a nyugdíjba vonulás előtt közös megegyezéssel zárják le a jogviszonyt. Olyan szabály nincs, amelyre tekintettel a munkavállaló a nyugdíjkorhatár betöltése miatt kérhetné a jogviszonya megszüntetését. Ugyanakkor, ha az alkalmazott már nyugdíjasnak minősül [betölti a nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik is a szükséges szolgálati idővel,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4097

10. találat: Vezető közalkalmazott egészségügyi szolgálati jogviszonyban

Kérdés: Az önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi intézmény (továbbiakban: költségvetési szerv) vezetője közalkalmazotti jogviszonyának egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakulásával kapcsolatban kérem szíves állásfoglalásukat. Az intézmény vezetője jelenleg belgyógyász szakorvosi feladatok mellett látja el magasabb vezetői megbízás keretében az intézményvezetői feladatokat (magasabb vezetői megbízása 2021. december 31-ig tart), továbbá a fenntartó jóváhagyásával betéti társaságnál fennálló munkavégzésre irányuló jogviszony keretében háziorvosként dolgozik. Az 530/2020. Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése alapján az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott közalkalmazott és munkavállaló jogviszonya 2021. március 1. napján alakul át az Eszjtv. szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonnyá. Az Eszjtv. 4. §-ának (10) bekezdése szerint az egészségügyi szolgáltató vezetője az Eütev. 1. §-a szerinti gyógyító-megelőző tevékenységet nem folytathat azzal, hogy ezen tevékenység végzési ideje a gyakorlati időbe, illetve a kötelező továbbképzésbe beszámít. A fentiek alapján 2021. március 1-jétől a költségvetési szerv vezetője kizárólag vezetői feladatokat láthat el? Nem lehet a költségvetési szervnél belgyógyász szakorvos, valamint betéti társaságnál fennálló munkavégzésre irányuló jogviszony keretében háziorvos sem? Aképviselő-testület korábbi döntése alapján a költségvetési szerv vezetésére adott magasabb vezetői megbízás 2021. december 31-ig tart. A jogviszony-átalakulás a fennálló vezetői megbízásokat érinti-e? Vagy a vezetői megbízás időtartama nem változik, és maga a közalkalmazotti jogviszony egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakul át? Pályázati eljárás lefolytatása nélkül van-e lehetőség az intézményvezetésre adott magasabb vezetői megbízás meghosszabbítására, és az egészségügyi szolgálati munkaszerződés már ennek figyelembevételével kerülhet-e megkötésre?
Részlet a válaszból: […]illetve háziorvosi tevékenységet nem láthat el. A jogszabályok egyáltalán nem tartalmaznak átmeneti szabályokat arra, hogy a közalkalmazotti jogviszony és a mellette ellátott vezetői megbízás miként alakul át együttesen, egymásra tekintettel egészségügyi szolgálati munkaszerződéssé. Ezért nem világos, hogy hogyan kell a szerződésbe foglalni a korábban ellátott szakmai munkakört, illetve a vezetői megbízást. Arra sem adható világos válasz, hogy az egészségügyi szolgálati munkaszerződés időtartamát a közalkalmazotti jogviszony vagy a vezetői megbízás időtartama alapján kell-e meghatározni (pl. határozott vagy határozatlan idejű). Az 528/2020. Korm. rendelet ugyanakkor előírja, hogy a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízásra irányuló egészségügyi szolgálati munkaszerződésnek tartalmaznia kell, hogy a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás a munkáltató részéről egyoldalúan visszavonható. A megbízás visszavonását követően az érintettet a vezetői megbízás előtti munkakörben kell továbbfoglalkoztatni. Ha ez nem alkalmazható (pl. nincs ilyen korábbi munkakör), a munkáltató az érintett képesítésének megfelelő másik munkakört köteles felajánlani. Ha a visszavonás után az eredeti, illetve a felajánlott munkakörben való foglalkoztatáshoz az érintett nem járul hozzá, az egészségügyi szolgálati jogviszony megszűnik, az érintettet pedig végkielégítés illeti meg (528/2020. Korm. rendelet 10. §).A meglehetősen ellentmondásos szövegezésből[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4094
| 1 - 10 | 11 - 14 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést