Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

236 találat a megadott munkaidő-beosztás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Heti pihenőidő beosztása heti pihenőnap helyett

Kérdés: Egyik részlegünknél három műszakos munkarendre térünk át január 1-jével. Felmerült, hogy egyúttal változtatunk a heti pihenőnapok rendjén is. Eddig két naptári napot (jellemzően szombat és vasárnap) osztottunk be, de az új rendszerben áttérnénk a megszakítás nélküli (legalább) 48 órás pihenőidőre (azaz a nap közepén kezdődne a heti pihenés, és napközben érne is véget). Szükséges-e ehhez a munkaszerződéseket módosítani? A munkaidőkeretben elegendő-e átlagosan beosztani ezt a 48 órát, azaz lehetséges-e, hogy egy adott héten szombaton 18 óráig dolgozik a munkavállaló, hétfőn pedig reggel 6-kor kezd, feltéve, hogy az adott hónapban a többi héten péntek 22 órától hétfő reggel 6-ig biztosan nem kell dolgoznia? Az utazási idő beleszámít-e a heti pihenőidőbe?
Részlet a válaszból: […]alkalmazása ezért nem kötött a munkavállaló bele­egyezéséhez, nem kell a munkaszerződésbe foglalni. A heti pihenőidő egyenlőtlen beosztása kapcsán, a törvény szerint, a munkavállalónak hetenként legalább 40 órát kitevő és egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. Ez beosztható egyenlőtlenül is, ám a munkavállalónak a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában legalább heti 48 óra heti pihenőidőt kell biztosítani [Mt. 106. § (3) bek.]. Így előfordulhat olyan hét, amikor 48 óránál kevesebb, de legalább 40 óra az egybefüggő heti pihenőidő, azzal, hogy a munkaidőkeret tartama alatt átlagosan legyen meg a heti 48 óra pihenés. A kérdésben leírtak ennek nem felelnek meg, mert a szombaton 18 óráig tartó műszakot követően csak 36 óra egybefüggő pihenés biztosított hétfő reggelig. Fontos továbbá, hogy az Alkotmánybíróság szerint ez a napi és a heti pihenőidő nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4299

2. találat: Helyettesítő védőnő szabadságának kiadása

Kérdés: Az önkormányzat alkalmazásában álló védőnő egy szomszédos községben helyettesítést vállalt a polgármester engedélyével. Egyenlőtlen munkabeosztással végzi munkáját, a hét négy munkanapján nálunk, egy munkanapon pedig a helyettesítés helyén. Amennyiben egész hetet szeretne kivenni szabadságnak, helyes-e, ha kiírjuk az egész hetet a heti 40 órás munkahelyén, és azt az egy napot pedig a helyettesítés helyén? Amennyiben csak hetente 1-2 napot vesz ki, helyes-e, ha csak azokat a napokat írjuk ki mindenféle megkülönböztetés nélkül úgy, hogy ő 12-12-12-4 órában végzi nálunk a munkáját?
Részlet a válaszból: […]jogviszonyban külön-külön kell megállapítani az éves szabadság mértékét, és külön kell intézkedni a szabadság kiadása iránt (a védőnő kérése, illetve az érintett munkáltató döntése alapján). Ha a kérdéses esetben a védőnő egy egész hétre akar mentesülni, mindkét jogviszonyában külön kell intézkednie a szabadságolása iránt. Felhívjuk a figyelmet, hogy az 528/2020. Korm. rendelet rendelkezése szerint, az Eszjtv. hatálya alá eső egészségügyi szolgáltatónál a szabadságot egyenlőtlen munkaidő-beosztásban is munkanapban, az általános munkarend szerint és a szerződéses napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni, és munkanapban nyilvántartani (17. §). Azaz - szemben az Mt. rendelkezéseivel (Mt. 124. §) - a beosztással egyezően történő, órás elszámolás nem lehetséges. Ez azt jelenti, hogy minden esetben úgy kell tekinteni, hogy a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot [Mt. 124. § (2) és (4) bek.]. Úgy kell tehát megítélni, hogy a munkavállalónak heti öt munkanapja és két pihenőnapja van. A szabadságot pedig a munkavállaló (szerződés szerinti) napi munkaidejével kell elszámolni. A kérdés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4296

3. találat: Éjszakai munkaidő-beosztás - tilalom és következmények

Kérdés: Az Mt. 113. §-ának (3) bekezdése alapján látnak lehetőséget arra, hogy a női munkavállalót bármilyen megoldással éjszakai munkára oszthassa be a munkáltató? Ha ez nem lehetséges, és a munkáltatónál nincs olyan munkakör, ahol ne lenne éjszakai munkavégzés, akkor a munkáltatónak meg kell szüntetnie a munkaviszonyt?
Részlet a válaszból: […]kerüljön sor. Egyedül az lehetne megoldás, ha az ettől való eltérés az érintett munkavállaló javára szólna. Erre elviekben ugyan van lehetőség, hiszen az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni. Ha például a felek megállapodásába foglalt azon rendelkezések, amelyek az éjszakai munkavégzéssel járó terheket és hátrányokat hivatottak kompenzálni, összességében kedvezőbb helyzetbe hozzák a munkavállalót, nem kizárt, hogy jogszerű legyen az ilyen eltérés. Azt, hogy ez ténylegesen így van-e vagy sem, a megállapodás konkrét tartalma ismeretében lehetséges esetről esetre eldönteni. A munkavállaló várandóssága esetén e megállapodás jogszerű megkötésének kizárhatjuk az esélyét, mivel a kismama és a magzat egészsége magasabb rendű szempont, mint a tilalmat például kompenzálandó díjazás biztosítása a megállapításban. A gyermekét egyedül nevelő női munkavállaló esetén, ha gyermeke hároméves kora előtt visszatér dolgozni, nem kizárt a munkavállalóra összességében előnyösebb megállapodás megkötése. Annak ugyanis nincs akadálya, hogy a munkavállaló éjszakai gyermekőrzésre megkérje például a szomszédját, vagy bébiszittert alkalmaz.Amennyiben nem kerülhet sor éjszakai munkavégzésre,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4281

4. találat: Munkaidő-gazdálkodás - a rugalmasság jogi korlátai

Kérdés: Egy mezőgazdasági jellegű szakirányító feladatait csak részben ütemezi a munkáltató, a feladatok jelentős (akár 50%-ot meghaladó) részét a munkavállaló maga ütemezheti az időjárástól függően, illetve külső vállalkozókkal egyeztetve (pl. szállítások). A feladatok nagyságrendje átlagosan belefér a napi 8 órába, de a munkaórák ütemezése a munkáltató és munkavállaló rugalmas egyeztetése során folyamatosan alakul ki, vagyis a munkáltató nem tudja előre mereven rögzíteni. Mindemellett a munkakört készenléti jellegűnek minősíti a munkáltató, ami azzal jár, hogy nincs minimálisan elvárt időtartama a munkahelyen tartózkodásnak. A leírtakra lehet-e megoldás a munkaidőkeret rugalmas munkaidő-beosztással, de kötelező törzsidő nélkül, peremidő-korlátozás nélkül? A rugalmasságra tekintettel vezetheti-e a munkavállaló a saját munkaidő-nyilvántartását, illetve milyen formában kellene azt vezetni? Elegendő-e, ha hónap végén azt a munkáltató aláírja?
Részlet a válaszból: […]kizárt, hogy a kérdés szerinti helyzet a fenti törvényi feltételek valamelyikének megfelel, ám ezt a rendelkezésre álló adatokból eldönteni nem lehet, ahhoz a munkáltató által lefolytatott körültekintő vizsgálat szükséges.A munkavállaló foglalkoztatására értelemszerűen sor kerülhet munkaidőkeretben, melynek tartamát a munkáltató minden egyéb előfeltétel nélkül akár legfeljebb négy hónapban vagy tizenhat hétben is meghatározhatja. Sőt, mivel mezőgazdaságban történik a foglalkoztatás, nagy eséllyel idényjellegű tevékenységet végez a munkavállaló, így a munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét is lehet [Mt. 94. § (1)-(2) bek.]. Noha az Mt. nem szabályozza a rugalmas munkaidőt, az a gyakorlatban ismert, és valóban a törzsidő-peremidő kettősével írható körül. Amint erre a kérdés is utal, a tényállásra valószínűleg nem a rugalmas munkaidő-beosztás e módja lenne a legmegfelelőbb.Kötetlen munkarend alkalmazása esetén a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát - a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel - a munkavállaló számára írásban átengedi. Az Mt. értelmében a munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti [Mt. 96. § (2) bek.], így nem kizárt, hogy legyenek olyan feladatok vagy tevékenységek, amelyek máskor nem végezhetőek el, és a munkavállalónak számolnia kell azzal, hogy e feladatok ellátásának időpontja tőle függetlenül alakul.Felhívjuk a munkarend kötetlen minősítésével kapcsolatban két ítéletre a figyelmet! Az EU Bírósága a Bizottság kontra Egyesült Királyság (C-484/04) ügyben született ítélete szerint nem elég legalább a napi munkaidő fele feletti munkaidő-beosztás jogának a munkavállaló részére történő átengedése. A munkarend kötetlenségéhez - és az ebből eredő adminisztrációs és munkaszervezési könnyítésekhez a munkáltatónak a teljes munkaidő beosztásának jogát írásban szükséges átengedni a munkavállaló részére. A Kúria döntésében kimondta: a kötetlen munkarend feltétele, hogy a munkavállaló olyan jellegű tevékenységet végez, amely a többi munkavállaló munkavégzésétől függetlenül ellátható, és ezt az időtartamot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4217

5. találat: Áttérés két műszakos munkarendre

Kérdés: Társaságunk festőüzemében új munkarendet szeretnénk bevezetni július 1-jétől, amely alapján kollégáink két műszakban járnának dolgozni. Egyik munkatársunk jelezte, hogy ő családi elfoglaltságai miatt (két kisgyermeke van) nem kíván a délutáni műszakban dolgozni. Arra is hivatkozik, hogy a munkaszerződése alapján erre nem kötelezhetjük. A munkaszerződése azonban a munkaidőről csak annyit tartalmaz, hogy a kolléga heti 40 órában dolgozik nálunk. Mit tehetünk ebben a helyzetben? Fel kell mondanunk a munkavállalónak?
Részlet a válaszból: […]hogy a munkavállaló nem óhajt két műszakban dolgozni, erre ugyanis a munkáltató ettől függetlenül kötelezheti őt. Ha nem akarná ezt teljesíteni, neki kell kezdeményezni a munkáltatónál az eredeti (egy műszakos) munkarend fenntartását, vagy a munkaviszonyát felmondhatja. Megjegyezzük, hogy a bírói gyakorlat szerint, a munkaszerződés módosítására irányuló munkáltatói ajánlat elutasítása önmagában nem felmondási ok, csak akkor, ha a kért módosítás nélkül a munkáltató objektíve nem tudná tovább foglalkoztatni a munkavállalót (EBH2002.687.). Azaz vita esetén a munkáltatónak azt kell bizonyítania, hogy a módosítás nélkül valóban nem volt lehetőség a munkavállalót tovább alkalmazni. Ez a műszakrend megváltozása esetén is lehetséges, ha valóban az egész tevékenység (üzem) átáll egy új beosztásra, amelybe egy-két munkavállaló nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4183

6. találat: Cigarettaszünetek megoldása a munkaközi szünet meghosszabbításával

Kérdés: A munkavállalóink körében rendszeresen előfordul, hogy a munkaközi szünet mértékét 5-10 perccel túllépve mennek dohányozni, és így munkaidőben nem dolgoznak. Ezt az időt a műszak végén pótolják be, amivel viszont a beosztás szerinti munkaidőn túl végeznek munkát - összesen ugyanúgy 8 órát, mintha a beosztásuk szerint dolgoztak volna. Hogyan kell ilyen esetben elszámolni a munkabért?
Részlet a válaszból: […]céljából, munkára képes állapotban - a munkáltató rendelkezésére állni, és munkát végezni [Mt. 52. § (1) bek. b), c) pontok]. Amennyiben a munkaközi szünet mértékét 5-10 perccel túllépve dohányzik, azzal ezt a kötelezettségét megszegi. Ilyen esetben technikailag igazolatlanul van távol, amely időre munkabérre nem jogosult.A munkaidő-beosztástól eltérő időben teljesített munkavégzés tartama rendkívüli munkaidőnek minősül [Mt. 107. § a) pont], amelyre a munkavállaló (munkanapokon) 50%-os bérpótlékra jogosult [Mt. 143. § (2) bek. a) pont]. Amennyiben a munkavállalók a munkáltató tudomásulvétele mellett dolgoznak a hivatalos beosztást követően, és nincsenek hazaküldve a munkából, akkor ezt a szabályt alkalmazni kell.Összességében: ha a munkavállalók engedély nélkül járnak ki dohányozni, akkor arra az időre nem illeti meg őket díjazás; ugyanakkor, ha a munkáltató tudtával a beosztás szerinti munkaidőn túl is dolgoznak, akkor az rendkívüli munkaidőnek minősül. Ez független attól, hogy a két időtartam azonos, azaz, hogy pontosan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4179

7. találat: Részmunkaidő egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: Egy részmunkaidőben dolgozó kollégánk kérte, hogy a heti 20 órás munkaidejét egyenlőtlen beosztásban teljesíthesse úgy, hogy hetente a két pihenőnapján felül legalább egy további napon ne kelljen munkába jönnie. Úgy gondoljuk, hogy ez csak munkaidőkeret elrendelésével lenne lehetséges, de kérdéses, hogy milyen egyéb beosztási szabályokra kell figyelnünk. Lehetséges-e, hogy csak az egyik munkavállalóval állapodunk meg így, más részmunkaidős kollégák viszont továbbra is heti öt napot járnak dolgozni?
Részlet a válaszból: […]valóban nem szükséges az adott munkakörben heti öt nap munkát végezni és elérhetőnek lenni. A hetente ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó beosztás egyhetes munkaidőkeretet jelent, de ennek az adminisztrálása nem okozhat túl sok nehézséget, hiszen minden héten 20 órával (túlóra és állásidő nélkül) zár a munkaidőkeret (Mt. 156. §). Elég arról írásban tájékoztatni a munkavállalót, hogy a foglalkoztatás egyhetes munkaidőkeretben történik, amely hétfőtől vasárnapig tart [Mt. 93. § (4) bek.].A kérdés szerinti beosztás kapcsán két tényezőre kell még tekintettel lenni. Egyrészt, ha a hét közben, azaz az aktuális munkaidőkeret lejárta előtt szűnik meg a munkaviszony, irányadó az Mt. 95. §-a szerinti eljárás a munkaidőkeret elszámolásáról. Például, ha a hét első négy napján dolgozza le a heti 20 óráját a munkavállaló, és csütörtökön szűnik meg a munkaviszonya, a munkavállaló túlórával zár. Az elszámolás ilyenkor az Mt. 95. §-ában meghatározott rendben, a munkaviszony megszűnésének jogcímétől függően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4148

8. találat: Részmunkaidő a polgármesteri hivatalban

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál egy köztisztviselő - kérelmére - a heti 40 óra helyett heti 30 órában, munkaidőkeretben, munkaidő-beosztással dolgozik az alábbiak szerint: H.: 7.30-16.00: 8,5 óra; K.: 7.30-16.00: 8,5 óra; Sze.: 7.30-16.00: 8,5 óra; Cs.: 7.30-12.00: 4,5 óra; P.: "0" órás munkanap, kiegyenlítő nap. Ez a munkaidő-beosztás állandó, csak akkor fog változni, ha egy másik kolléganőt helyettesítenie kell. Valóban szükséges munkaidőkeretet alkalmazni ebben az esetben, vagy meg lehet oldani egyéb módon? Amennyiben egy munkaszüneti nap (pl. a húsvéthétfő) munkanapra esik, azt a munkaidőkeretben hány órának kell számolni? Tehát ezen a munkaszüneti napon kívül hány órát kell dolgoznia a hét fennmaradó részében?
Részlet a válaszból: […]tartama alatt hány általános munkarend szerinti munkanap, azaz hány hétköznap van. Ennek és a napi munkaidő mértékének szorzata a teljesítendő munkaidő. Ennek meghatározásánál az általános munkarendre (azaz hétköznapra) eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. Azaz, úgy kell tekinteni, mintha ez a nap ott sem lenne a naptárban. Ezért a nagypénteki és a húsvéthétfői munkaszüneti napokkal úgy kell eljárni, hogy 2021. április hónapra nem 22, hanem csak 20 munkanappal számolunk. Így a köztisztviselőnek idén áprilisban 20 munkanap × 6 óra, vagyis 120 óra a rendes munkaidőben teljesítendő munkaideje a munkaidőkeret tartama alatt. Az, hogy a húsvéthétfőre eső naptári héten hány órát dolgozhat még a köztisztviselő, elsősorban attól függ, hogy milyen hosszú munkaidőkeretben foglalkoztatja őt a munkáltató, illetve hogy a munkavégzésére rendes vagy rendkívüli munkaidőben kerül-e sor.A munkaidőkeret leghosszabb időtartama négy hónap vagy tizenhat hét, de a munkáltató természetesen ennél rövidebb munkaidőkeretet - akár egy hét tartamút - is meghatározhat [Kttv. 90. § (5) bek.]. Ha például egy heti (naptári hétre eső) munkaidőkeretben foglalkoztatná a köztisztviselőt a munkáltató, akkor a húsvéthétfővel induló naptári héten - figyelemmel a hétfői nap kiesésére - a rendes munkaidőben ledolgozható munkaidő 4 munkanap × 6 óra, azaz 24 óra lehetett volna. Jelen esetben azonban a köztisztviselő munkaidő-beosztása szerint a kedd-csütörtökre eső munkaideje összesen 21,5 óra, így a kérdés szerinti beosztás alapján rövidebb időben dolgozott volna az egyheti munkaidőkeretben, mint amilyen tartamú beosztás szerinti munkaidőt a munkáltató elrendelhetne.Emellett fontos arra is felhívni a figyelmet, hogy az előző - a nagypéntekkel érintett - egyheti munkaidőkeretben a fentiekből következően szintén csak 24 óra munkaidővel lehetett számolni. Ezzel szemben azon a héten - figyelemmel a köztisztviselő pénteki szabadnapjára - a köztisztviselőnek 30 órát kellene dolgoznia, vagyis - egyheti munkaidőkeret alkalmazása esetén - plusz 6 óra munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidő jelentkezne nála. Ezért sem indokolt ilyen rövid keret alkalmazása.Ha egyhavi (naptári hónapokra eső) munkaidőkeretben foglalkoztatná a munkáltató az érintett köztisztviselőt, akkor - ahogy fentebb is bemutattuk - 2021 áprilisában 120 órát dolgozhat rendes munkaidőben. Így - a Kttv., valamint a 30/2012. Korm. rendelet munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályait figyelembe véve, ideértve a rendkívüli munkaidő szabályait is - akár heti 60 órát is dolgozhatna a köztisztviselő a húsvéthétfővel érintett naptári héten (vagy bármely más naptári héten) azzal, hogy a munkaidőkeret átlagában nem haladhatná meg a heti munkaidő a 30 órát. Ez egy extrém példa, de jól mutatja, mennyire rugalmas munkaidő-beosztási lehetőségeket kínál a munkaidőkeret[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4147

9. találat: Kötetlen munkarend - az alkalmazás feltételei

Kérdés: A termelésben több középvezetőnk is dolgozik, akik nagy szabadsággal dolgoznak, alapvetően rájuk van bízva, hogy miként szervezik a gyártási részfolyamatokat, akkor dolgozhatnak, amikor szükségesnek látják. Az egyikük az elmúlt hónapokban nagyon sok időt töltött bent, folyamatosan jelen volt a műszakváltásoknál, néha egy nap többnél is (8 órás műszakokban dolgozunk). Az ő munkavégzése tekinthető kötetlen munkarendben történő munkavégzésnek?
Részlet a válaszból: […]minősülhet vezető állású munkavállalónak, ha a munkaszerződése ekként rendelkezik, és a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be, továbbá alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét [Mt. 208. § (2) bek.].Amennyiben ezek közül egyik feltétel sem áll fenn, akkor csak a munkáltató írásbeli nyilatkozata alapján lehet kötetlen munkarendet megállapítani; a törvény e körben eltérést nem enged. Ezt a jogintézményt önállóan kell elbírálni, és nem vehető figyelembe a munkaszerződés megkötésére, módosítására vonatkozó azon szabály sem, hogy az alakisági követelmények megsértésére csak a munkavállaló és ő is csak a munkába lépéstől (a megállapodás hatálybalépésétől) számított 30 napon belül hivatkozhat (Mt. 44. §, 58. §). A szabály érvényesülése szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a munkáltató esetleg szóban közölte a munkavállalóval, hogy a munkarendje kötetlen. Még ha a munkáltató egy ilyen szóbeli egyeztetést bizonyítana is, akkor sem lenne alkalmas[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4083
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Teljesítendő munkaidő meghatározása munkaszüneti nap esetén

Kérdés: Egy általános munkarendben dolgozó munkavállaló 2020. október hónapban 21 munkanapon végez munkát, és van egy hétköznapra eső munkaszüneti napja is. Cégünknél a munkaszüneti nap munkanapnak minősül, ezzel növelt a havi kötelező óraszám is (pl. 2020. októberben nem 168, hanem 176 óra). A munkaszüneti nap távolléti díjjal kerül elszámolásra. Helyesen állapítottuk meg a ledolgozandó óraszámot? Ha nem, és a munkaszüneti nap nem minősül munkanapnak, akkor egy órabéres dolgozó, aki munkaszüneti napon pihenőnapra van beosztva, milyen díjazásra jogosult?
Részlet a válaszból: […]munkarend szerinti munkanapra esett, ezért ezt a napot figyelmen kívül kell hagyni. Így adódik, hogy 2020. októberben a munkaidőkeretben beosztható munkaidő mértéke (egy teljes munkaidős munkavállaló esetén) 21×8 = 168 óra. Ha ennél többre volt beosztva a munkavállaló, akkor az munkaidőkereten felüli túlóraként számolandó el (Mt. 107. §).Az Mt. szerint óra- vagy teljesítménybérezés esetén a munkavállaló távolléti díjra jogosult a napi munkaidőre, amennyiben a teljesítendő munkaidő az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken [Mt. 146. § (3) bek. d) pont]. A gyakorlatban ezt hívják "fizetett ünnepnek". Ha tehát a munkavállaló óra- vagy teljesítménybérben kapja az alapbérét, és a munkaszüneti nap az általános munkarendre (hétköznapra) esik, akkor kell a munkavállaló napi munkaidejének megfelelő távolléti díjat kifizetni számára. A számításnál a munkaszüneti napra eső napi munkaidővel kell számolni, azaz a munkavállaló szerződés szerinti napi munkaidejével [Mt. 88. § (1) bek.].A "fizetett ünnep" szempontjából annak nincs jelentősége, hogy a munkavállaló az adott munkaszüneti napra be volt-e osztva, avagy sem, vagy esetleg pihenőnapot kapott e napra a munkavállaló, mint ahogy az is közömbös, hogy hány órára volt beosztva. Mivel itt egy kiesett időre járó munkabér helyett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4059
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést