Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

226 találat a megadott munkaidő-beosztás tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Recepció - a 24/72 órás munkarend elszámolása
Kérdés: Recepciós munkatársaink 24/72 órás munkarendben dolgoznak, azaz egy teljes napi munkavégzést három nap pihenés követ. Nem világos számunkra ennek a munkarendnek a bérelszámolása. Milyen alapórával kell számolni, és mikortól kell túlórát fizetni? Beoszthatóak-e vasárnapi és munkaszüneti napi munkavégzésre? Mikor van szüneten ez a munkavállaló?
Részlet a válaszból: […]alacsonyabb igénybevétellel jár (Mt. 91. §).A hosszabb teljes munkaidő esetén munkavállaló hiába dolgozik többet napi nyolc óránál, neki ez a teljes munkaideje, tehát hosszabb ideig kell rendelkezésre állnia és munkát végeznie, ugyanazért a fizetésért, mint az általános teljes munkaidőben dolgozóknak. Például, ha a felek minimálbérben állapodnak meg, akkor ezért hosszabb teljes munkaidő esetén nem napi nyolc, hanem akár napi 12 órát kell dolgozni. Rendkívüli munkaidő is akkor számolandó el, ha e magasabb, napi 12 órás munkaidőn felül van több órára beosztva (Mt. 107. §). Például egy 20 munkanapos hónapban a napi 12 órára szerződött, készenléti jellegű munkakört betöltő munkavállaló beosztható munkaideje 240 óra lesz. Ha a munkáltató ennél több órára osztja be, akkor kell munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidőt elszámolni. Fontos, hogy a készenléti jellegű munkakör nem önmagában jogosít a hosszabb teljes munkaidő alkalmazására. Ebben ugyanis a feleknek meg kell állapodniuk [Mt. 92. § (2) bek. b) pont]. Ezért tehát a munkavállalók munkaszerződésének (vagy a felek közötti más iratba foglalt megállapodásnak) kell tartalmaznia, hogy a napi munkaidő mértéke (a munkakör készenléti jellegére tekintettel) 12 óra, illetve, hogy a felek megállapodnak, hogy a hosszabb napi munkaidőre tekintettel a munkavállaló akár napi 24 órás egyenlőtlen beosztásban is teljesítheti a munkaidőt, illetve a heti maximális beosztható munkaideje 72 óra lesz. Ezt a megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén a munkaidőkeret utolsó napjára 15 napos határidővel felmondhatja [Mt. 99. § (3) bek.]. Ez meglehetősen ritka eset, ám ilyenkor önmagában e megállapodás felmondásáért a munkáltató nem mondhatja fel magát a munkaviszonyt [Mt. 66. § (3) bek. b) pont].A 24 órás műszak a fentiek alapján azt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4020
2. találat: Teljesítendő munkaidő meghatározása megállapodás alapján
Kérdés: Az Mt. 93. §-ának (2) bekezdése ír a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő mértékéről. A régi Mt. ilyen rendelkezést nem tartalmazott. Afelek a megállapodásukban vagy kollektív szerződésben rendelkezhetnek-e havi 172, 173 vagy akár 174 óra munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőről?
Részlet a válaszból: […]munka­idővel. A számítás során a hétköznapra eső munkaszüneti nap figyelmen kívül marad. A törvény szerint ettől a számítási szabálytól a felek megállapodása csak a munkavállaló javára, a kollektív szerződés akár a munkavállaló javára, de akár a hátrányára is eltérhet [Mt. 135. §, 43. § (1) bek., 277. § (2) bek.]. Így a munkavállalóval kötött egyéni megállapodás csak akkor jogszerű, ha a törvény szerinti számítási szabálynál alacsonyabb óraszámra vonatkozik. Például, a 174 óra teljesítendő munkaidő előírása egy 22 munkanapos hónapban jogszerű, hiszen ekkor 176 órát kellene teljesíteni, de egy 21 munkanapos, azaz 168 órás hónapban már nem az. Mivel ennek megítélése havonta változik, a megállapodás akkor lehet jogszerű, ha hosszabb idő alapulvételével ezzel a munkavállaló jobban jár. Ilyen esetben a be nem osztott órákra a munkavállalót állásidőre járó díjazás illeti meg [Mt. 146. § (1) bek.].A kollektív szerződés viszont akár a munkavállaló hátrányára is eltérhet e törvényhelytől. Jogszerű tehát, ha a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a kollektív szerződés minden hónapban 174 órában határozza meg, gyakorlatilag a naptári hónapok átlagaként.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4004
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3. találat: Megbeszélések szervezése kötetlen munkarendben
Kérdés: Előírhatjuk-e a kötetlen munkarendben foglalkoztatottak részére, hogy a vezetőjük által meghatározott rendszeres megbeszéléseken vegyenek részt? Szankcionálható-e, ha a munkavállaló azutasítás ellenére távol marad az értekezletről?
Részlet a válaszból: […]időben teljesíthető, "sajátos" feladatok a munkaidő mekkora hányadát tehetik ki, ám véleményünk szerint a napi munkaidő töredékét (pl. napi egy órát) érintő értekezletek mellett még egyértelműen kötetlen munkarendről van szó. Akötetlen munkarend alapja ugyanis a törvény szerint a munkavégzés önálló megszervezése [Mt. 96. § (2) bek.].A bírói gyakorlat szerint, a kötetlen munkarend megállapítására a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel kerülhet sor. Ez azt feltételezi, hogy a munkavállaló olyan jellegű tevékenységet végez, amely a többi munkavállaló munkavégzésétől függetlenül ellátható, és ezt az időtartamot a munkáltatói igénytől, illetve az Mt. korlátozást tartalmazó szabályaitól függetlenül maga a munkavállaló oszthatja be (EBH2016. M.30.). Ez viszont vitán felül fennáll akkor is, ha a közös munka miatt időnként megbeszélésekre van szükség. Ha a munkáltató a fentiek alapján csak kötött időpontban teljesítendő feladatot ír elő, annak elmulasztása, mint igazolatlan távollét szankcionálható. Ekkor ugyanis[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3994
4. találat: Munkaidő-beosztás - a közlés kérdései
Kérdés: A termelési kiszámíthatatlanság miatt a munkavállalóinkkal nem tudjuk közölni a heti munkaidő-beosztásukat, csak az előző hét csütörtökön. Van ennek valamilyen következménye?
Részlet a válaszból: […]amiben megállapította, hogy a munkáltató kifejezett munkaidő-beosztást nem közölt a közalkalmazottakkal (jogviszonyukra a kérdéses esetben az Mt. rendelkezései irányadóak), azonban kimondta azt is, a közlés hiányának nincs az Mt. által meghatározott szankciója - vagyis nem kell alkalmazni az Mt. idézett, rendkívüli munkaidőre és állásidőre vonatkozó szabályait -, mivel a munkáltatónál alkalmazott jelenléti ívek és egyéb dokumentumok alapján az alkalmazottak kétséget kizáróan megállapíthatták a munkaidő-beosztás szabályait, és megtudhatták azt, hogy a következő időszakban melyik napokon kell munkát végezniük (EBH2019. M. 6.). Ezt az elvet a bíróságok ítélkezési gyakorlata el is kezdte alkalmazni.A hivatkozott döntést azonban nemrég az Alkotmánybíróság - bár más okokból - alaptörvény-ellenesnek találta, és megsemmisítette [12/2020. (VI. 22.) AB határozat], így elképzelhető, hogy felülvizsgálatra kerül az érintett ítélkezési elv is. A munkáltató egyébként a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 96 órával korábban módosíthatja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3945
5. találat: Napi és heti pihenőidő-beosztás - egy AB határozat következményei
Kérdés: A munkavállalóinkat általános munkarendben, három műszakban, 5+2-es munkarendben foglalkoztatjuk. Az első műszak hétfő reggel 6-kor kezd, az utolsó pénteken este 22-kor (és szombaton reggel 6-kor fejezi be); a két pihenőnapjuk hétfő reggel 6-ig kerül kiadásra. A forgás akként történik, hogy a délelőttös műszak forog délutánosba, a délutános éjszakásba, az éjszakás pedig délelőttösbe. Elrendelhető ez, beosztható így a munkaidő?
Részlet a válaszból: […]nap reggel 6-ig tart. A munkavállalót a heti pihenőnapok mellett napi pihenőidő is megilleti. Ennek értelmében részére a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani, ami több műszakos tevékenység esetében - a kérdés szerinti esetben ez az Mt. 90. §-ának b) pontja alapján fennáll - lehet legalább 8 óra is, de a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább 22 óra kell, hogy legyen ilyen esetben is [Mt. 104. § (1)-(3) bek.].A beosztás általánosan elfogadott és alkalmazott volt a bírói gyakorlatban is; azonban egy, a Kúria által meghozott ítélet elleni alkotmányossági panasz alapján az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a Kúriának az az értelmezése, miszerint a napi pihenőidő és a heti pihenőnap egy időben kiadható, nem egyeztethető össze az Alaptörvény XVII. cikkének (4) bekezdésével, mivel abból - a pihenőidők eltérő rendeltetésére tekintettel - az következik, hogy a napi és heti pihenőidő önálló jogcímen illeti meg a munkavállalókat [12/2020. (VI. 22.) AB határozat].Az Alkotmánybíróság döntése alapján ez a beosztás nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3944
6. találat: Pihenőnap-beosztás - törvényi minimumok
Kérdés: Az Mt. 105. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani. A pihenőnap kiadása szempontjából folyamatos munkarend és egyhavi munkaidőkeret alkalmazása esetén egybefüggő munkanapoknak kell-e tekinteni a fizetett szabadság előtti, illetve utáni munkanapokat, vagy ebben az esetben a fizetett szabadság megfelel a pihenőnapjellegnek, amennyiben a munkaidőkereten belül egyébként érvényesülnek a pihenőnapok kiadására vonatkozó szabályok? Például 2020. július hónapban: 22 nap munkanap, 1 nap fizetett szabadság és 8 pihenőnap lett kiadva a beosztás szerint a közalkalmazottnak, viszont ebből egy részidőszak az alábbi módon került beosztásra: 3 munkanap után 1 nap fizetett szabadság, majd 3 munkanap, ezután 2 szabadnap. Jogszerűen járt-e el a munkáltató a beosztás elkészítésekor a fenti 9 napos intervallumban?
Részlet a válaszból: […]kötelezettségét, egy olyan nap következzen, amikor nem kell rendelkezésre állnia és munkát végeznie. Nem feltétlenül kell ennek a napnak heti pihenőnapnak lennie, hanem lehet szabadság vagy például munkaszüneti nap is. A szabály célja ugyanis így is megvalósul. Az ellenkező értelmezés oda vezetne, hogy a hat egybefüggő nap szabadság (vagy egyéb távollét) után kötelező lenne legalább egy pihenőnapot is beosztani a munkavállalónak, ami a munkavállaló regenerálódásának szempontjából teljesen felesleges.Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet, hogy a megszakítás nélküli, a több műszakos és az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetén nem kötelező hat munkanap után egy pihenőnap beosztása, esetükben csak annyit[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3943
7. találat: Munkaidőkeret elrendelése a veszélyhelyzettel összefüggésben
Kérdés: A veszélyhelyzet alatt nem rendeltünk el 24 hónapos munkaidőkeretet, de úgy tűnik, hogy most szükség lenne rá. Kollektív szerződésünk nincsen. Mit tudunk tenni? Megállapodhatunk a munkavállalókkal a hosszabb munkaidőkeretben?
Részlet a válaszból: […]veszélyhelyzet tartalmára a felek megállapodhattak, hogy az Mt. szabályaitól eltérő, hosszabb munkaidőkeretet alkalmaznak [47/2020. Korm. rendelet 6. § (4) bek.]. A veszélyhelyzet tartama alatt egyoldalúan vagy a felek megállapodása alapján elrendelt munkaidőkeretben történő foglalkoztatást a munkaidőkeret végéig a veszélyhelyzet megszűnése nem érinti [Vhtv. 56. § (3) bek.]. Nincs azonban azonos szabály arra a munkaidőkeretre, amelyet a felek a veszélyhelyzet megszűnését, június 17-ét követően megállapodásban kötnének ki; azaz most hiába állapodnak meg, az Mt.-ben megengedettnél hosszabb tartamú munkaidőkeret nem lesz fenntartható 2020. július 2-től.A hosszabb munkaidőkeret elrendelésére ugyanakkor még egy egyedi lehetőség van. Az állami foglalkoztatási szervként eljáró Békés Megyei Kormányhivatal - az állami foglalkoztatási szerv honlapján közzétettek szerint benyújtott munkáltatói kérelem alapján - engedélyezheti, hogy a munkáltató új munkahelyteremtő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3935
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
8. találat: Rendkívüli munkavégzés elszámolása kötetlen munkarendben
Kérdés: A telepen a vezetők kötetlen munkarendben dolgoznak, havi díjas besorolással. A munkaidő-beosztásuk szintén három nap 11 órás munkaidő után három nap pihenőnap következik. Így ők is 15 napot és 165 órát dolgoztak áprilisban. Az április havi kötelező munkaórák száma 160 óra, és két munkaszüneti nap 16 óra, összesen 176 óra. Munkabére 300 000 Ft/hó alapbér esetén: Két munkaszüneti napra: 2 × 300 000/22 = 2 × 13 636 Ft. Ledolgozott 165 óra munkaidőre: 300 000/17 × 165 = 281 250 Ft. Munkaszüneti napon végzett munkára a kötetlen munkarend miatt nem jár pótlék. Munkaidőkereten felüli 5 óra rendkívüli munka 100%-os pótléka 300 000/174 × 5 óra = 8621 Ft. A szabadságot és a betegszabadságot náluk is órában kell nyilvántartani, és 11 órával kiadni a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra?
Részlet a válaszból: […]jelenti, hogy a munkavállaló osztja be a munkaidejét, nem függ a többi munkavállalótól, és az általa megválasztott időszakokban dolgozik. Kötetlen munkarend esetén fogalmilag kizárt - egyebek mellett - a munkaidő-beosztás, a munkaidőkeret és a rendkívüli munkaidő [Mt. 96. § (3) bek. a) pont]. Ebből következően, ha a munkavállalónak munkaidő-beosztása van, és munkaidőkereten felüli órákat teljesít a munkáltató utasítása következtében, akkor biztosan nem kötetlen munkarendben dolgozik. A kötetlen munkarendben nem a bérpótlékra való jogosultság hiányzik, a pótlékra jogosító idő nem értelmezhető munkaidő-beosztás hiányában (kötetlen munkarendben dolgozóknál nem értelmezhetők az Mt. munkaszüneti napra vagy rendkívüli munkavégzésre vonatkozó különös szabályai).Ha a havibéres munkavállaló kötetlen munkarendben dolgozna, április hónapra (ami 22 hétköznapot tartalmazott, amelyből 2 volt munkaszüneti nap) a havi alapbére[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3913
9. találat: Készenlét megszervezése - az időkorlátok
Kérdés: Egyik kis létszámú telephelyünkön egyetlen karbantartó kolléga dolgozik, akire gyakorlatilag bármikor szükség lehet, ha valami technikai zavar van a termelésben. Teljes munkaidős munkaszerződése van, mellette készenlétet teljesít a munkaidején kívül. Megoldható-e, hogy állandóan készenlétben legyen, amikor éppen nincs beosztva? Azt nem tudjuk előre tervezni, hogy a munkaidején kívül mikor lehet szükség a munkájára. Felmerült az is, hogy kötnénk vele egy megbízási szerződést a munkaidején kívüli feladatok elvégzésére. Ez szabályos lenne?
Részlet a válaszból: […]munkavégzésre nem kerül sor [Mt. 144. § (1) bek.]. A munkavállalóval csak a készenléti időre ellátandó feladatokra akkor lehetne egy további jogviszonyt (megbízási szerződés megkötése) létrehozni, ha az ellátandó feladat más, mint amit a rendes munkaidejében végez. Ha valójában döntően ugyanaz a tevékenység, akkor a munkaügyi hatóság jogsértőnek tekintheti az azonos felek között fennálló, párhuzamos munkavégzésre irányuló jogviszonyokat, amelyek célja csak a munkaidőszabályok betartásának kikerülése.Megoldás lehet, ha a munkavállalónak a rendes munkaidőn kívüli munkavégzést egyszerűen rendkívüli munkaidőként rendelik el. Ilyenkor is figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkaidő - túlórával együtt - nem haladhatja meg a napi 12, a heti 48 órát (munkaidőkeret esetén a heti mérték átlagosan számít). Évente pedig összesen legfeljebb 250 óra túlóra rendelhető el (egyéni megállapodással ez 400 órára emelhető) [Mt. 99. § (2) és (7) bek., 109. §]. Ezek azonban jóval tágabb korlátok, mint amit a készenlétre a törvény megenged. A rendes munkaidején kívül elrendelt órákra a munkavállalót az alapbéren[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3911
10. találat: Elszámolási kérdések - kötetlen munkarendben
Kérdés: Kötetlen munkarendben dolgozó, havibéres munkavállalóinkat kötelezhetjük arra, hogy nyilvántartást vezessenek a munkaóráikról? Kötelezhetők-e arra, hogy a munkaszüneti napon is dolgozzanak? Milyen jogi lehetőségeink vannak abban az esetben, ha nem tudják igazolni a munkaszerződésük szerinti óraszám ledolgozását az adott hónapban? Kiírhatunk nekik a hiányzó időre szabadságot? Szabályos-e utazási költségtérítés elszámolása olyan munkavállalónak, aki otthonról, kötetlen munkarendben dolgozik?
Részlet a válaszból: […]meg), ám a munkaidő mértéke ekkor is meghatározott. Így a munkavállaló minden héten köteles a munkaszerződése szerinti munkaidőt teljesíteni, a maga választotta beosztásban. Mivel a munkavállaló dönt a munka ütemezéséről, kifejezetten a munkaszüneti napi munkavégzés csak akkor írható elő, ha ez a munkaköri feladatok egy részének sajátos jellegéből ered [Mt. 96. § (2) bek.]. Ha az előírtnál kevesebbet tud igazolni a munkavállaló teljesített munkaidőként, a hiányzó órákra nem kell bért fizetni. Feltéve, hogy nem a munkáltató érdekkörében felmerült okból nem tudott többet dolgozni, azaz feladata éppen lett volna. A mulasztás miatt egyéb szankciók alkalmazásának is helye lehet. Így például hátrányos jogkövetkezményként az Mt. 56. §-a szerinti fegyelmi büntetés vagy a munkaviszony megszüntetése.A szabadsággal való elszámolás viszont nem szabályos, mivel szabadságot csak teljes munkanapra lehet kiadni, 15 napos előzetes értesítéssel [Mt. 122. § (2) bek. és 124. § (1) bek.]. Ebben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3907
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést