Rendkívüli munkavégzés vezető állásúak esetén

Kérdés: A túlórát ugyan a vezető állású munkakörben dolgozó munkavállalónak sem kell számfejteni, de ha általános munkarendben heti 40 órára van bejelentve, akkor neki is kell alapbért fizetni a túlmunkára? A prémiumfeladatokat úgy kell kitűzni, hogy a bejelentett munkaidőbe beleférjen annak elvégzése, ha afelett tudja csak elvégezni a munkavállaló, az túlórának minősül? Vagy a prémiumfeladatokat elvégezheti munkaidő felett is túlórapótlék kifizetése nélkül is? A munkahelyi oktatás és az üzemorvosi vizsgálat munkaidőnek, a munkaidő felett túlmunkának minősül?
Részlet a válaszából: […] Vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészében – helyettesítésére jogosított más munkavállaló. Ezen túl munkaszerződés a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írhatja elő, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Helyszínelés beosztás szerinti munkaidő után

Kérdés: Munkavállalóink más telephelyi munkavégzés után az autóval karamboloztak. Személyi sérülés nem történt, viszont a rendőrségi helyszínelés idejére ott kellett maradniuk, ezért késő éjszaka érkeztek haza. Milyen díjazásra jogosultak a kieső szabadidejükért?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama [Mt. 86. § (1) bek.]. Rendkívüli munkaidő – egyebek mellett – a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő [Mt. 107. § a) pont]. A kérdés alapján feltehető, hogy a baleset maga még a munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Napi munkaidő maximuma alkalmi munka esetén

Kérdés: Ügyfelem 24 órás készenléti jellegű munkakörben (portás, telepőr) foglalkoztat magánszemélyeket. Az egyik magánszemély megbetegedett. Valószínűleg hosszú távon betegállományban marad. A helyi munkaerőpiaci helyzet nem teszi lehetővé teljes állású kollégával a kiváltását. Ezért helyettesítését egyszerűsített foglalkoztatás keretében tervezi. Ők hasonló munkakörben dolgoznak máshol, és szabadidejükben dolgoznának az ügyfelemnél. A munkaidő reggel hattól következő reggel hatig tartana. Megteheti ezt ilyen módon? Annyi biztos, hogy az Efo-tv. nem tiltja. Viszont az Mt. az egyszerűsített munkaviszonyban maximalizálja a munkaidő hosszát 12 órában. Vonatkozik ez a készenléti jellegű munkára is?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűsített foglalkoztatásra létesített munkaviszonyban a készenléti jellegű munkakör és a hosszabb teljes munkaidő szabályai nem alkalmazhatók [Mt. 91. §, 92. § (2) bek., 203. § (1) bek. g) és g) pontok]. Annak tehát nincs akadálya, hogy a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Munkavégzés húsvétvasárnap

Kérdés: A munkaidőnaptárban a március 31-e, húsvétvasárnap nem munkaszüneti nap. A hivatalosan kihirdetett 2024. évi munkaszüneti napok listájában sem szerepel, így arra jutottunk, hogy ez a nap nem munkaszüneti nap, így azoknak a munkavállalóknak, akik ezen a napon dolgoztak, nem jár a 100% munkaszüneti napi pótlék (csak a vasárnapi 50% pótlék jár, a munkáltató tevékenységének függvényében). Van olyan kölcsönvevő partnerünk, aki vitatja ezt az álláspontot az Mt. 102. és 140. §-ában foglaltakra hivatkozva. Melyik álláspont a helyes?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, továbbá a húsvét- és a pünkösdvasárnap tekintetében [Mt. 102. § (4) bek.]. Tehát a húsvétvasárnap bár nem munkaszüneti nap, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Rendelkezésre állás laptoppal munkaidőn kívül

Kérdés: A 2019-2023. években – a pandémia miatt – a munkáltatóm biztosította az otthoni munkavégzést (először home office, majd a világjárvány elhúzódása miatt távmunka keretében), melyet munkaszerződésben rögzítettünk, és céges laptopot és költségtérítést is biztosított. 2024. január 1-jétől megszűnt a munkakörömben a home office és a távmunka lehetősége, visszaálltunk a pandémia előtti teljes irodai munkavégzésre. A munkavégzés kizárólag a cég székhelyén és telephelyein folyik, továbbra is azokkal a laptopokkal, amiket a pandémia kezdetén kaptunk. A hetekben jött olyan utasítás a részlegvezetőnktől, miszerint az elmúlt időszakban több alkalommal előfordult, hogy a munkaidő letelte után érkezett ad hoc adatszolgáltatás megválaszolása és egyéb feladatok ellátása esetén nem volt az érintett kollégánál otthon a cég által az irodai munkavégzéshez biztosított laptop. Ezért azt az utasítást kaptuk, hogy a munkaidő végén minden kolléga köteles hazavinni az irodai munkavégzéshez biztosított laptopot, így biztosítva az ad hoc adatszolgáltatási kötelezettség maradéktalan teljesítését. Jogszerűen jár el ebben az esetben a munkáltató, hogy munkaidő letelte után rendel el otthoni munkavégzést mindennap, esetenként hétvégén is? Ehhez már semmilyen költségtérítést sem biztosít. Jogszerűen jár-e el így a munkáltatóm? Kötelezhet-e arra, hogy a szabadidőmben folyamatosan a rendelkezésére álljak? Kit terhel a kártérítési kötelezettség, ha történik valami a laptoppal a munkaidőm után hazafelé menet (pl. elveszítem, ellopják)?
Részlet a válaszából: […] ...20%-a illeti meg, akkor is, ha nem kerül sor tényleges munkavégzésre. A munkavégzéssel érintett időszakra teljes alapbére és 50%-os, a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzésért túlórapótlék, továbbá ezenfelül valamennyi, az adott időszakra irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Elszámolás negyedéves munkaidőkeretben

Kérdés: Intézményünkben negyedéves munkaidőkeret szerint dolgozunk. A munkaidőkereten felüli munkaórák elszámolása (túlóra-kifizetés vagy szabadidő-megváltás) április hónapban megtörténhet-e?
Részlet a válaszából: […] Legfeljebb 4 havi vagy 16 hetes munkaidőkeretet minden munkáltató jogosult elrendelni [Mt. 94. § (1) bek.]. Ezért a kérdés szerinti negyedéves (három hónapos) keret alkalmazásának nincs akadálya. Amennyiben a munkaidőkeret egy hónapnál hosszabb, a keret végi elszámolás és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Heti pihenőidő beosztása hatnapos munkarendben

Kérdés: Hogyan lehetséges Magyarországon a jogszabályoknak megfelelően foglalkoztatni az építőiparban a dolgozókat (harmadik ország állampolgárait is beleértve) általános munkarendben, heti 48 órában, hétfőtől szombatig tartó munkavégzéssel, a munkabérnek az erre a napra járó "megduplázásával", vagyis a túlóráknak a megfizetése mellett úgy, hogy közben az nem ütközik a kötelező, folyamatosan hetente biztosítandó 48 órás pihenőidő követelményeivel? Meg lehet váltani a pihenőnapot? A heti hatnapos munkarendre a dolgozóknak van igénye. A munkaidőkeretben való elszámolás, mely szerint a munkaidőkeret ideje alatt is ki kell adni a heti 48 órás pihenőidőt, illetve a munkaidőkeret végén fennmaradó pihenőidőt egyben kell kiadni, sajnos számunkra nem jelent megoldást.
Részlet a válaszából: […] ...– a heti pihenőnapok helyett – hetenként legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és megszakítás nélküli, vagy több műszakos, vagy idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Pihenőidő tömbösített kiadása

Kérdés: Van-e Magyarországon olyan munkarend, amely biztosítja azt, hogy a dolgozók 2-3-4 hónapot dolgozzanak "erőltetettebb" tempóban, amely után akár 2-3 hét vagy akár egy hónap pihenőidőt biztosít a munkáltató? Ez azért merül fel kérdésként, mert több, messziről érkező külföldi dolgozóval számolunk, akiknek az átlag rendes szabadság, ami a magyar jogszabályok szerint járna, nagyrészt évi egy alkalommal való hazalátogatást tenne lehetővé, ami számukra kevés lenne.
Részlet a válaszából: […] ...az igényre megoldást jelenthet a heti pihenőnapok (pihenőidő) összevont kiadása. Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban (munkaidőkeretben) ugyanis lehetséges, hogy a munkáltató ne minden héten osszon be két heti pihenőnapot (illetve 48 óra egybefüggő pihenőidőt), hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Munkakör-felajánlás és észszerű alkalmazkodás

Kérdés: A Kúria BH 2024.16. számú döntésének értelmezésével kapcsolatban szeretném segítségüket kérni. Mivel az Mt. nem definiálja a fogyatékosságot, és más jogszabályra sem hivatkozik annak meghatározására, így pontosan mit kell figyelembe vennie a munkáltatónak az Mt. 51. §-ának (5) bekezdésében meghatározott észszerű alkalmazkodás vonatkozásában, ha a munkavállaló keresőképes, de egészségileg alkalmatlan? A pótszabadságnál meghatározott fogyatékossági támogatásban és vakok személyi járadékában részesülő személyi kört kell ebben az esetben is figyelembe venni? Pontosan miből vezethető az le, hogy a munkáltatónak munkakör-felajánlási kötelezettsége lenne a fogyatékos munkavállaló esetében az észszerű alkalmazkodás követelményének megfelelve, abban az esetben, ha munkavállaló keresőképes, de nem alkalmas az adott munkakör betöltésére? Csak a bírói gyakorlatból? Amennyiben megváltozott munkaképességű és például fogyatékossági támogatásban is részesülő munkavállaló esetében előáll az az állapot, hogy keresőképes, de foglalkozás-egészségügyi szempontból a (segédmunkás) munkakörének betöltésére alkalmatlan, és nincs a munkáltatónál olyan munkakör, amely számára ennél egyszerűbb/könnyebb feladatokat foglalna magában, akkor ez már eredményezheti azt, hogy Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján foglalkoztatási és munkabérfizetési kötelezettség nem terheli a munkáltatót?
Részlet a válaszából: […] ...nem irányadó akkor, amikor a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást – a munkajogi alapelvekre figyelembevételével – megfelelően módosítani [Mt. 51. § (3) bek.].A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Munkaidőkeretben elrendelt rendkívüli munkavégzés elszámolása

Kérdés: Munkaidőkeretben rendkívüli munkaidő elrendelése esetén a rendkívüli munkavégzés ellenértékét (a 100% pótlékot vagy 50% pótlék + pihenőnapot) az elrendelés hónapjában kell elszámolni, vagy elég a munkaidőkeret végén?
Részlet a válaszából: […] ...járó pótlék elszámolása attól függ, hogy milyen típusú rendkívüli munkaidőről beszélünk [Mt. 107. §]. Az első eset a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkavégzés. Például a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.
1
2
3
88