236 találat a megadott munkaidő-beosztás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]alkalmazása ezért nem kötött a munkavállaló bele­egyezéséhez, nem kell a munkaszerződésbe foglalni. A heti pihenőidő egyenlőtlen beosztása kapcsán, a törvény szerint, a munkavállalónak hetenként legalább 40 órát kitevő és egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. Ez beosztható egyenlőtlenül is, ám a munkavállalónak a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában legalább heti 48 óra heti pihenőidőt kell biztosítani [Mt. 106. § (3) bek.]. Így előfordulhat olyan hét, amikor 48 óránál kevesebb, de legalább 40 óra az egybefüggő heti pihenőidő, azzal, hogy a munkaidőkeret tartama alatt átlagosan legyen meg a heti 48 óra pihenés. A kérdésben leírtak ennek nem felelnek meg, mert a szombaton 18 óráig tartó műszakot követően csak 36 óra egybefüggő pihenés biztosított hétfő reggelig. Fontos továbbá, hogy az Alkotmánybíróság szerint ez a napi és a heti pihenőidő nem[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jogviszonyban külön-külön kell megállapítani az éves szabadság mértékét, és külön kell intézkedni a szabadság kiadása iránt (a védőnő kérése, illetve az érintett munkáltató döntése alapján). Ha a kérdéses esetben a védőnő egy egész hétre akar mentesülni, mindkét jogviszonyában külön kell intézkednie a szabadságolása iránt. Felhívjuk a figyelmet, hogy az 528/2020. Korm. rendelet rendelkezése szerint, az Eszjtv. hatálya alá eső egészségügyi szolgáltatónál a szabadságot egyenlőtlen munkaidő-beosztásban is munkanapban, az általános munkarend szerint és a szerződéses napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni, és munkanapban nyilvántartani (17. §). Azaz - szemben az Mt. rendelkezéseivel (Mt. 124. §) - a beosztással egyezően történő, órás elszámolás nem lehetséges. Ez azt jelenti, hogy minden esetben úgy kell tekinteni, hogy a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot [Mt. 124. § (2) és (4) bek.]. Úgy kell tehát megítélni, hogy a munkavállalónak heti öt munkanapja és két pihenőnapja van. A szabadságot pedig a munkavállaló (szerződés szerinti) napi munkaidejével kell elszámolni. A kérdés[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kerüljön sor. Egyedül az lehetne megoldás, ha az ettől való eltérés az érintett munkavállaló javára szólna. Erre elviekben ugyan van lehetőség, hiszen az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni. Ha például a felek megállapodásába foglalt azon rendelkezések, amelyek az éjszakai munkavégzéssel járó terheket és hátrányokat hivatottak kompenzálni, összességében kedvezőbb helyzetbe hozzák a munkavállalót, nem kizárt, hogy jogszerű legyen az ilyen eltérés. Azt, hogy ez ténylegesen így van-e vagy sem, a megállapodás konkrét tartalma ismeretében lehetséges esetről esetre eldönteni. A munkavállaló várandóssága esetén e megállapodás jogszerű megkötésének kizárhatjuk az esélyét, mivel a kismama és a magzat egészsége magasabb rendű szempont, mint a tilalmat például kompenzálandó díjazás biztosítása a megállapításban. A gyermekét egyedül nevelő női munkavállaló esetén, ha gyermeke hároméves kora előtt visszatér dolgozni, nem kizárt a munkavállalóra összességében előnyösebb megállapodás megkötése. Annak ugyanis nincs akadálya, hogy a munkavállaló éjszakai gyermekőrzésre megkérje például a szomszédját, vagy bébiszittert alkalmaz.Amennyiben nem kerülhet sor éjszakai munkavégzésre,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kizárt, hogy a kérdés szerinti helyzet a fenti törvényi feltételek valamelyikének megfelel, ám ezt a rendelkezésre álló adatokból eldönteni nem lehet, ahhoz a munkáltató által lefolytatott körültekintő vizsgálat szükséges.A munkavállaló foglalkoztatására értelemszerűen sor kerülhet munkaidőkeretben, melynek tartamát a munkáltató minden egyéb előfeltétel nélkül akár legfeljebb négy hónapban vagy tizenhat hétben is meghatározhatja. Sőt, mivel mezőgazdaságban történik a foglalkoztatás, nagy eséllyel idényjellegű tevékenységet végez a munkavállaló, így a munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét is lehet [Mt. 94. § (1)-(2) bek.]. Noha az Mt. nem szabályozza a rugalmas munkaidőt, az a gyakorlatban ismert, és valóban a törzsidő-peremidő kettősével írható körül. Amint erre a kérdés is utal, a tényállásra valószínűleg nem a rugalmas munkaidő-beosztás e módja lenne a legmegfelelőbb.Kötetlen munkarend alkalmazása esetén a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát - a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel - a munkavállaló számára írásban átengedi. Az Mt. értelmében a munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti [Mt. 96. § (2) bek.], így nem kizárt, hogy legyenek olyan feladatok vagy tevékenységek, amelyek máskor nem végezhetőek el, és a munkavállalónak számolnia kell azzal, hogy e feladatok ellátásának időpontja tőle függetlenül alakul.Felhívjuk a munkarend kötetlen minősítésével kapcsolatban két ítéletre a figyelmet! Az EU Bírósága a Bizottság kontra Egyesült Királyság (C-484/04) ügyben született ítélete szerint nem elég legalább a napi munkaidő fele feletti munkaidő-beosztás jogának a munkavállaló részére történő átengedése. A munkarend kötetlenségéhez - és az ebből eredő adminisztrációs és munkaszervezési könnyítésekhez a munkáltatónak a teljes munkaidő beosztásának jogát írásban szükséges átengedni a munkavállaló részére. A Kúria döntésében kimondta: a kötetlen munkarend feltétele, hogy a munkavállaló olyan jellegű tevékenységet végez, amely a többi munkavállaló munkavégzésétől függetlenül ellátható, és ezt az időtartamot[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hogy a munkavállaló nem óhajt két műszakban dolgozni, erre ugyanis a munkáltató ettől függetlenül kötelezheti őt. Ha nem akarná ezt teljesíteni, neki kell kezdeményezni a munkáltatónál az eredeti (egy műszakos) munkarend fenntartását, vagy a munkaviszonyát felmondhatja. Megjegyezzük, hogy a bírói gyakorlat szerint, a munkaszerződés módosítására irányuló munkáltatói ajánlat elutasítása önmagában nem felmondási ok, csak akkor, ha a kért módosítás nélkül a munkáltató objektíve nem tudná tovább foglalkoztatni a munkavállalót (EBH2002.687.). Azaz vita esetén a munkáltatónak azt kell bizonyítania, hogy a módosítás nélkül valóban nem volt lehetőség a munkavállalót tovább alkalmazni. Ez a műszakrend megváltozása esetén is lehetséges, ha valóban az egész tevékenység (üzem) átáll egy új beosztásra, amelybe egy-két munkavállaló nem[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]céljából, munkára képes állapotban - a munkáltató rendelkezésére állni, és munkát végezni [Mt. 52. § (1) bek. b), c) pontok]. Amennyiben a munkaközi szünet mértékét 5-10 perccel túllépve dohányzik, azzal ezt a kötelezettségét megszegi. Ilyen esetben technikailag igazolatlanul van távol, amely időre munkabérre nem jogosult.A munkaidő-beosztástól eltérő időben teljesített munkavégzés tartama rendkívüli munkaidőnek minősül [Mt. 107. § a) pont], amelyre a munkavállaló (munkanapokon) 50%-os bérpótlékra jogosult [Mt. 143. § (2) bek. a) pont]. Amennyiben a munkavállalók a munkáltató tudomásulvétele mellett dolgoznak a hivatalos beosztást követően, és nincsenek hazaküldve a munkából, akkor ezt a szabályt alkalmazni kell.Összességében: ha a munkavállalók engedély nélkül járnak ki dohányozni, akkor arra az időre nem illeti meg őket díjazás; ugyanakkor, ha a munkáltató tudtával a beosztás szerinti munkaidőn túl is dolgoznak, akkor az rendkívüli munkaidőnek minősül. Ez független attól, hogy a két időtartam azonos, azaz, hogy pontosan[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]valóban nem szükséges az adott munkakörben heti öt nap munkát végezni és elérhetőnek lenni. A hetente ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó beosztás egyhetes munkaidőkeretet jelent, de ennek az adminisztrálása nem okozhat túl sok nehézséget, hiszen minden héten 20 órával (túlóra és állásidő nélkül) zár a munkaidőkeret (Mt. 156. §). Elég arról írásban tájékoztatni a munkavállalót, hogy a foglalkoztatás egyhetes munkaidőkeretben történik, amely hétfőtől vasárnapig tart [Mt. 93. § (4) bek.].A kérdés szerinti beosztás kapcsán két tényezőre kell még tekintettel lenni. Egyrészt, ha a hét közben, azaz az aktuális munkaidőkeret lejárta előtt szűnik meg a munkaviszony, irányadó az Mt. 95. §-a szerinti eljárás a munkaidőkeret elszámolásáról. Például, ha a hét első négy napján dolgozza le a heti 20 óráját a munkavállaló, és csütörtökön szűnik meg a munkaviszonya, a munkavállaló túlórával zár. Az elszámolás ilyenkor az Mt. 95. §-ában meghatározott rendben, a munkaviszony megszűnésének jogcímétől függően[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tartama alatt hány általános munkarend szerinti munkanap, azaz hány hétköznap van. Ennek és a napi munkaidő mértékének szorzata a teljesítendő munkaidő. Ennek meghatározásánál az általános munkarendre (azaz hétköznapra) eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. Azaz, úgy kell tekinteni, mintha ez a nap ott sem lenne a naptárban. Ezért a nagypénteki és a húsvéthétfői munkaszüneti napokkal úgy kell eljárni, hogy 2021. április hónapra nem 22, hanem csak 20 munkanappal számolunk. Így a köztisztviselőnek idén áprilisban 20 munkanap × 6 óra, vagyis 120 óra a rendes munkaidőben teljesítendő munkaideje a munkaidőkeret tartama alatt. Az, hogy a húsvéthétfőre eső naptári héten hány órát dolgozhat még a köztisztviselő, elsősorban attól függ, hogy milyen hosszú munkaidőkeretben foglalkoztatja őt a munkáltató, illetve hogy a munkavégzésére rendes vagy rendkívüli munkaidőben kerül-e sor.A munkaidőkeret leghosszabb időtartama négy hónap vagy tizenhat hét, de a munkáltató természetesen ennél rövidebb munkaidőkeretet - akár egy hét tartamút - is meghatározhat [Kttv. 90. § (5) bek.]. Ha például egy heti (naptári hétre eső) munkaidőkeretben foglalkoztatná a köztisztviselőt a munkáltató, akkor a húsvéthétfővel induló naptári héten - figyelemmel a hétfői nap kiesésére - a rendes munkaidőben ledolgozható munkaidő 4 munkanap × 6 óra, azaz 24 óra lehetett volna. Jelen esetben azonban a köztisztviselő munkaidő-beosztása szerint a kedd-csütörtökre eső munkaideje összesen 21,5 óra, így a kérdés szerinti beosztás alapján rövidebb időben dolgozott volna az egyheti munkaidőkeretben, mint amilyen tartamú beosztás szerinti munkaidőt a munkáltató elrendelhetne.Emellett fontos arra is felhívni a figyelmet, hogy az előző - a nagypéntekkel érintett - egyheti munkaidőkeretben a fentiekből következően szintén csak 24 óra munkaidővel lehetett számolni. Ezzel szemben azon a héten - figyelemmel a köztisztviselő pénteki szabadnapjára - a köztisztviselőnek 30 órát kellene dolgoznia, vagyis - egyheti munkaidőkeret alkalmazása esetén - plusz 6 óra munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidő jelentkezne nála. Ezért sem indokolt ilyen rövid keret alkalmazása.Ha egyhavi (naptári hónapokra eső) munkaidőkeretben foglalkoztatná a munkáltató az érintett köztisztviselőt, akkor - ahogy fentebb is bemutattuk - 2021 áprilisában 120 órát dolgozhat rendes munkaidőben. Így - a Kttv., valamint a 30/2012. Korm. rendelet munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályait figyelembe véve, ideértve a rendkívüli munkaidő szabályait is - akár heti 60 órát is dolgozhatna a köztisztviselő a húsvéthétfővel érintett naptári héten (vagy bármely más naptári héten) azzal, hogy a munkaidőkeret átlagában nem haladhatná meg a heti munkaidő a 30 órát. Ez egy extrém példa, de jól mutatja, mennyire rugalmas munkaidő-beosztási lehetőségeket kínál a munkaidőkeret[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]minősülhet vezető állású munkavállalónak, ha a munkaszerződése ekként rendelkezik, és a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be, továbbá alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét [Mt. 208. § (2) bek.].Amennyiben ezek közül egyik feltétel sem áll fenn, akkor csak a munkáltató írásbeli nyilatkozata alapján lehet kötetlen munkarendet megállapítani; a törvény e körben eltérést nem enged. Ezt a jogintézményt önállóan kell elbírálni, és nem vehető figyelembe a munkaszerződés megkötésére, módosítására vonatkozó azon szabály sem, hogy az alakisági követelmények megsértésére csak a munkavállaló és ő is csak a munkába lépéstől (a megállapodás hatálybalépésétől) számított 30 napon belül hivatkozhat (Mt. 44. §, 58. §). A szabály érvényesülése szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a munkáltató esetleg szóban közölte a munkavállalóval, hogy a munkarendje kötetlen. Még ha a munkáltató egy ilyen szóbeli egyeztetést bizonyítana is, akkor sem lenne alkalmas[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkarend szerinti munkanapra esett, ezért ezt a napot figyelmen kívül kell hagyni. Így adódik, hogy 2020. októberben a munkaidőkeretben beosztható munkaidő mértéke (egy teljes munkaidős munkavállaló esetén) 21×8 = 168 óra. Ha ennél többre volt beosztva a munkavállaló, akkor az munkaidőkereten felüli túlóraként számolandó el (Mt. 107. §).Az Mt. szerint óra- vagy teljesítménybérezés esetén a munkavállaló távolléti díjra jogosult a napi munkaidőre, amennyiben a teljesítendő munkaidő az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken [Mt. 146. § (3) bek. d) pont]. A gyakorlatban ezt hívják "fizetett ünnepnek". Ha tehát a munkavállaló óra- vagy teljesítménybérben kapja az alapbérét, és a munkaszüneti nap az általános munkarendre (hétköznapra) esik, akkor kell a munkavállaló napi munkaidejének megfelelő távolléti díjat kifizetni számára. A számításnál a munkaszüneti napra eső napi munkaidővel kell számolni, azaz a munkavállaló szerződés szerinti napi munkaidejével [Mt. 88. § (1) bek.].A "fizetett ünnep" szempontjából annak nincs jelentősége, hogy a munkavállaló az adott munkaszüneti napra be volt-e osztva, avagy sem, vagy esetleg pihenőnapot kapott e napra a munkavállaló, mint ahogy az is közömbös, hogy hány órára volt beosztva. Mivel itt egy kiesett időre járó munkabér helyett[…] részlet vége a válaszból.