Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]alacsonyabb igénybevétellel jár (Mt. 91. §).A hosszabb teljes munkaidő esetén munkavállaló hiába dolgozik többet napi nyolc óránál, neki ez a teljes munkaideje, tehát hosszabb ideig kell rendelkezésre állnia és munkát végeznie, ugyanazért a fizetésért, mint az általános teljes munkaidőben dolgozóknak. Például, ha a felek minimálbérben állapodnak meg, akkor ezért hosszabb teljes munkaidő esetén nem napi nyolc, hanem akár napi 12 órát kell dolgozni. Rendkívüli munkaidő is akkor számolandó el, ha e magasabb, napi 12 órás munkaidőn felül van több órára beosztva (Mt. 107. §). Például egy 20 munkanapos hónapban a napi 12 órára szerződött, készenléti jellegű munkakört betöltő munkavállaló beosztható munkaideje 240 óra lesz. Ha a munkáltató ennél több órára osztja be, akkor kell munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidőt elszámolni. Fontos, hogy a készenléti jellegű munkakör nem önmagában jogosít a hosszabb teljes munkaidő alkalmazására. Ebben ugyanis a feleknek meg kell állapodniuk [Mt. 92. § (2) bek. b) pont]. Ezért tehát a munkavállalók munkaszerződésének (vagy a felek közötti más iratba foglalt megállapodásnak) kell tartalmaznia, hogy a napi munkaidő mértéke (a munkakör készenléti jellegére tekintettel) 12 óra, illetve, hogy a felek megállapodnak, hogy a hosszabb napi munkaidőre tekintettel a munkavállaló akár napi 24 órás egyenlőtlen beosztásban is teljesítheti a munkaidőt, illetve a heti maximális beosztható munkaideje 72 óra lesz. Ezt a megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén a munkaidőkeret utolsó napjára 15 napos határidővel felmondhatja [Mt. 99. § (3) bek.]. Ez meglehetősen ritka eset, ám ilyenkor önmagában e megállapodás felmondásáért a munkáltató nem mondhatja fel magát a munkaviszonyt [Mt. 66. § (3) bek. b) pont].A 24 órás műszak a fentiek alapján azt[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munka­idővel. A számítás során a hétköznapra eső munkaszüneti nap figyelmen kívül marad. A törvény szerint ettől a számítási szabálytól a felek megállapodása csak a munkavállaló javára, a kollektív szerződés akár a munkavállaló javára, de akár a hátrányára is eltérhet [Mt. 135. §, 43. § (1) bek., 277. § (2) bek.]. Így a munkavállalóval kötött egyéni megállapodás csak akkor jogszerű, ha a törvény szerinti számítási szabálynál alacsonyabb óraszámra vonatkozik. Például, a 174 óra teljesítendő munkaidő előírása egy 22 munkanapos hónapban jogszerű, hiszen ekkor 176 órát kellene teljesíteni, de egy 21 munkanapos, azaz 168 órás hónapban már nem az. Mivel ennek megítélése havonta változik, a megállapodás akkor lehet jogszerű, ha hosszabb idő alapulvételével ezzel a munkavállaló jobban jár. Ilyen esetben a be nem osztott órákra a munkavállalót állásidőre járó díjazás illeti meg [Mt. 146. § (1) bek.].A kollektív szerződés viszont akár a munkavállaló hátrányára is eltérhet e törvényhelytől. Jogszerű tehát, ha a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a kollektív szerződés minden hónapban 174 órában határozza meg, gyakorlatilag a naptári hónapok átlagaként.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]időben teljesíthető, "sajátos" feladatok a munkaidő mekkora hányadát tehetik ki, ám véleményünk szerint a napi munkaidő töredékét (pl. napi egy órát) érintő értekezletek mellett még egyértelműen kötetlen munkarendről van szó. Akötetlen munkarend alapja ugyanis a törvény szerint a munkavégzés önálló megszervezése [Mt. 96. § (2) bek.].A bírói gyakorlat szerint, a kötetlen munkarend megállapítására a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel kerülhet sor. Ez azt feltételezi, hogy a munkavállaló olyan jellegű tevékenységet végez, amely a többi munkavállaló munkavégzésétől függetlenül ellátható, és ezt az időtartamot a munkáltatói igénytől, illetve az Mt. korlátozást tartalmazó szabályaitól függetlenül maga a munkavállaló oszthatja be (EBH2016. M.30.). Ez viszont vitán felül fennáll akkor is, ha a közös munka miatt időnként megbeszélésekre van szükség. Ha a munkáltató a fentiek alapján csak kötött időpontban teljesítendő feladatot ír elő, annak elmulasztása, mint igazolatlan távollét szankcionálható. Ekkor ugyanis[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]amiben megállapította, hogy a munkáltató kifejezett munkaidő-beosztást nem közölt a közalkalmazottakkal (jogviszonyukra a kérdéses esetben az Mt. rendelkezései irányadóak), azonban kimondta azt is, a közlés hiányának nincs az Mt. által meghatározott szankciója - vagyis nem kell alkalmazni az Mt. idézett, rendkívüli munkaidőre és állásidőre vonatkozó szabályait -, mivel a munkáltatónál alkalmazott jelenléti ívek és egyéb dokumentumok alapján az alkalmazottak kétséget kizáróan megállapíthatták a munkaidő-beosztás szabályait, és megtudhatták azt, hogy a következő időszakban melyik napokon kell munkát végezniük (EBH2019. M. 6.). Ezt az elvet a bíróságok ítélkezési gyakorlata el is kezdte alkalmazni.A hivatkozott döntést azonban nemrég az Alkotmánybíróság - bár más okokból - alaptörvény-ellenesnek találta, és megsemmisítette [12/2020. (VI. 22.) AB határozat], így elképzelhető, hogy felülvizsgálatra kerül az érintett ítélkezési elv is. A munkáltató egyébként a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 96 órával korábban módosíthatja[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nap reggel 6-ig tart. A munkavállalót a heti pihenőnapok mellett napi pihenőidő is megilleti. Ennek értelmében részére a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani, ami több műszakos tevékenység esetében - a kérdés szerinti esetben ez az Mt. 90. §-ának b) pontja alapján fennáll - lehet legalább 8 óra is, de a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább 22 óra kell, hogy legyen ilyen esetben is [Mt. 104. § (1)-(3) bek.].A beosztás általánosan elfogadott és alkalmazott volt a bírói gyakorlatban is; azonban egy, a Kúria által meghozott ítélet elleni alkotmányossági panasz alapján az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a Kúriának az az értelmezése, miszerint a napi pihenőidő és a heti pihenőnap egy időben kiadható, nem egyeztethető össze az Alaptörvény XVII. cikkének (4) bekezdésével, mivel abból - a pihenőidők eltérő rendeltetésére tekintettel - az következik, hogy a napi és heti pihenőidő önálló jogcímen illeti meg a munkavállalókat [12/2020. (VI. 22.) AB határozat].Az Alkotmánybíróság döntése alapján ez a beosztás nem[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kötelezettségét, egy olyan nap következzen, amikor nem kell rendelkezésre állnia és munkát végeznie. Nem feltétlenül kell ennek a napnak heti pihenőnapnak lennie, hanem lehet szabadság vagy például munkaszüneti nap is. A szabály célja ugyanis így is megvalósul. Az ellenkező értelmezés oda vezetne, hogy a hat egybefüggő nap szabadság (vagy egyéb távollét) után kötelező lenne legalább egy pihenőnapot is beosztani a munkavállalónak, ami a munkavállaló regenerálódásának szempontjából teljesen felesleges.Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet, hogy a megszakítás nélküli, a több műszakos és az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetén nem kötelező hat munkanap után egy pihenőnap beosztása, esetükben csak annyit[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]veszélyhelyzet tartalmára a felek megállapodhattak, hogy az Mt. szabályaitól eltérő, hosszabb munkaidőkeretet alkalmaznak [47/2020. Korm. rendelet 6. § (4) bek.]. A veszélyhelyzet tartama alatt egyoldalúan vagy a felek megállapodása alapján elrendelt munkaidőkeretben történő foglalkoztatást a munkaidőkeret végéig a veszélyhelyzet megszűnése nem érinti [Vhtv. 56. § (3) bek.]. Nincs azonban azonos szabály arra a munkaidőkeretre, amelyet a felek a veszélyhelyzet megszűnését, június 17-ét követően megállapodásban kötnének ki; azaz most hiába állapodnak meg, az Mt.-ben megengedettnél hosszabb tartamú munkaidőkeret nem lesz fenntartható 2020. július 2-től.A hosszabb munkaidőkeret elrendelésére ugyanakkor még egy egyedi lehetőség van. Az állami foglalkoztatási szervként eljáró Békés Megyei Kormányhivatal - az állami foglalkoztatási szerv honlapján közzétettek szerint benyújtott munkáltatói kérelem alapján - engedélyezheti, hogy a munkáltató új munkahelyteremtő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jelenti, hogy a munkavállaló osztja be a munkaidejét, nem függ a többi munkavállalótól, és az általa megválasztott időszakokban dolgozik. Kötetlen munkarend esetén fogalmilag kizárt - egyebek mellett - a munkaidő-beosztás, a munkaidőkeret és a rendkívüli munkaidő [Mt. 96. § (3) bek. a) pont]. Ebből következően, ha a munkavállalónak munkaidő-beosztása van, és munkaidőkereten felüli órákat teljesít a munkáltató utasítása következtében, akkor biztosan nem kötetlen munkarendben dolgozik. A kötetlen munkarendben nem a bérpótlékra való jogosultság hiányzik, a pótlékra jogosító idő nem értelmezhető munkaidő-beosztás hiányában (kötetlen munkarendben dolgozóknál nem értelmezhetők az Mt. munkaszüneti napra vagy rendkívüli munkavégzésre vonatkozó különös szabályai).Ha a havibéres munkavállaló kötetlen munkarendben dolgozna, április hónapra (ami 22 hétköznapot tartalmazott, amelyből 2 volt munkaszüneti nap) a havi alapbére[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkavégzésre nem kerül sor [Mt. 144. § (1) bek.]. A munkavállalóval csak a készenléti időre ellátandó feladatokra akkor lehetne egy további jogviszonyt (megbízási szerződés megkötése) létrehozni, ha az ellátandó feladat más, mint amit a rendes munkaidejében végez. Ha valójában döntően ugyanaz a tevékenység, akkor a munkaügyi hatóság jogsértőnek tekintheti az azonos felek között fennálló, párhuzamos munkavégzésre irányuló jogviszonyokat, amelyek célja csak a munkaidőszabályok betartásának kikerülése.Megoldás lehet, ha a munkavállalónak a rendes munkaidőn kívüli munkavégzést egyszerűen rendkívüli munkaidőként rendelik el. Ilyenkor is figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkaidő - túlórával együtt - nem haladhatja meg a napi 12, a heti 48 órát (munkaidőkeret esetén a heti mérték átlagosan számít). Évente pedig összesen legfeljebb 250 óra túlóra rendelhető el (egyéni megállapodással ez 400 órára emelhető) [Mt. 99. § (2) és (7) bek., 109. §]. Ezek azonban jóval tágabb korlátok, mint amit a készenlétre a törvény megenged. A rendes munkaidején kívül elrendelt órákra a munkavállalót az alapbéren[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]meg), ám a munkaidő mértéke ekkor is meghatározott. Így a munkavállaló minden héten köteles a munkaszerződése szerinti munkaidőt teljesíteni, a maga választotta beosztásban. Mivel a munkavállaló dönt a munka ütemezéséről, kifejezetten a munkaszüneti napi munkavégzés csak akkor írható elő, ha ez a munkaköri feladatok egy részének sajátos jellegéből ered [Mt. 96. § (2) bek.]. Ha az előírtnál kevesebbet tud igazolni a munkavállaló teljesített munkaidőként, a hiányzó órákra nem kell bért fizetni. Feltéve, hogy nem a munkáltató érdekkörében felmerült okból nem tudott többet dolgozni, azaz feladata éppen lett volna. A mulasztás miatt egyéb szankciók alkalmazásának is helye lehet. Így például hátrányos jogkövetkezményként az Mt. 56. §-a szerinti fegyelmi büntetés vagy a munkaviszony megszüntetése.A szabadsággal való elszámolás viszont nem szabályos, mivel szabadságot csak teljes munkanapra lehet kiadni, 15 napos előzetes értesítéssel [Mt. 122. § (2) bek. és 124. § (1) bek.]. Ebben[…] részlet vége a válaszból.