Munkaidőn kívüli munkavégzés – elszámolás és díjazás
Kérdés
Tanyagondnoki munkakörben dolgozó közalkalmazott munkaidőn kívüli munkavégzést is folytat a városunkban (pl. buszvezetői szolgáltatást nyújt rendezvények esetén). Ezen óraszámokat milyen jogcímen számolhatjuk el neki havonta, túlóraként? Ez rendkívüli munkaidőre járó bérpótléknak számít? Valamint 2026. január 1-jétől jár-e neki 15%-os kiegészítő bérpótlék ezen rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék után? A 257/2000. Korm. rendelet 15. §-a (6h) bekezdésének d) pontja alapján – a 2/a. számú melléklet szerinti pedagógus-munkakörben foglalkoztatott és a 15/C. § szerinti pótlékra jogosult közalkalmazott kivételével – az Mt. 140–144. §-a szerinti bérpótlékok után 15%-os kiegészítő bérpótlék illeti meg.
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. március 24-én (290. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5715
[…] munkaidőben kell azt ellátnia. Többletmunka minden olyan munka, ami abból adódik, hogy a másik munkavállaló munkakörébe tartozó feladatokat elvégzi a helyettesítő személy (Szegedi Ítélőtábla Mf. 40.039/2022/4.).Amennyiben a közalkalmazott a saját munkakörét is ellátja (azaz a tanyagondnoki feladatok mellett látja el a buszvezetői feladatokat), csak abban az esetben illeti meg (arányos) díjazás, azaz helyettesítési díj, ha ez – a rendes munkaidőben – jelentős többletmunkával jár [Kjt. 24. § (1) bek.]. Az, hogy mi minősül jelentős többletmunkának, és arra mi az arányos díjazás, nincs definiálva, de a munkaidő 15%-át kitevő mértékű helyettesítésre, a feladat jellegéből eredően irányadó garantált bérminimum 15%-a már arányosnak tekinthető (Kúria Kf. 40.399/2021/7.).Amennyiben a közalkalmazott egy adott időszakban kizárólag más munkakörbe tartozó feladatot lát el, akkor arra az Mt. munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás szabályait kell alkalmazni. Ilyenkor erre az időre a közalkalmazott az ellátott munkakörre előírt, de legalább a kinevezése szerinti illetményre jogosult [Mt. 53. § (5) bek.]. Ez akkor is irányadó, ha a közalkalmazott a saját munkaköréből nem kell, hogy ellásson bizonyos feladatokat, azért, hogy az így fennmaradó időben el tudja látni a másik munkakör feladatait. Ebben az esetben a két munkakörre irányadó illetményt arányosítva kell megállapítani (ha a helyettesített munkakör illetménye magasabb). Amennyiben viszont a saját munkakörének összes feladatát el kell látnia, és amellett kell ellátnia a másik munkakör feladatait is, akkor az előző bekezdésben írtak lesznek irányadók. A kérdés szerinti esetre inkább ez utóbbi minősítés állapítható meg, azaz a közalkalmazott helyettesítési díjra lesz jogosult.Ha munkavégzésre kerül sor, akkor az mindenképpen csak munkaidőben valósulhat […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. március 24-én (290. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5715
[…] munkaidőben kell azt ellátnia. Többletmunka minden olyan munka, ami abból adódik, hogy a másik munkavállaló munkakörébe tartozó feladatokat elvégzi a helyettesítő személy (Szegedi Ítélőtábla Mf. 40.039/2022/4.).Amennyiben a közalkalmazott a saját munkakörét is ellátja (azaz a tanyagondnoki feladatok mellett látja el a buszvezetői feladatokat), csak abban az esetben illeti meg (arányos) díjazás, azaz helyettesítési díj, ha ez – a rendes munkaidőben – jelentős többletmunkával jár [Kjt. 24. § (1) bek.]. Az, hogy mi minősül jelentős többletmunkának, és arra mi az arányos díjazás, nincs definiálva, de a munkaidő 15%-át kitevő mértékű helyettesítésre, a feladat jellegéből eredően irányadó garantált bérminimum 15%-a már arányosnak tekinthető (Kúria Kf. 40.399/2021/7.).Amennyiben a közalkalmazott egy adott időszakban kizárólag más munkakörbe tartozó feladatot lát el, akkor arra az Mt. munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás szabályait kell alkalmazni. Ilyenkor erre az időre a közalkalmazott az ellátott munkakörre előírt, de legalább a kinevezése szerinti illetményre jogosult [Mt. 53. § (5) bek.]. Ez akkor is irányadó, ha a közalkalmazott a saját munkaköréből nem kell, hogy ellásson bizonyos feladatokat, azért, hogy az így fennmaradó időben el tudja látni a másik munkakör feladatait. Ebben az esetben a két munkakörre irányadó illetményt arányosítva kell megállapítani (ha a helyettesített munkakör illetménye magasabb). Amennyiben viszont a saját munkakörének összes feladatát el kell látnia, és amellett kell ellátnia a másik munkakör feladatait is, akkor az előző bekezdésben írtak lesznek irányadók. A kérdés szerinti esetre inkább ez utóbbi minősítés állapítható meg, azaz a közalkalmazott helyettesítési díjra lesz jogosult.Ha munkavégzésre kerül sor, akkor az mindenképpen csak munkaidőben valósulhat […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
