Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott mérlegelési jogkör tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: SZÉP-kártya-juttatásból eredő költségmegtakarítás felosztása

Kérdés: Cégünk cafeteriaszabályzatban rögzítve éves bruttó 300 ezer forint cafeteriajuttatást ad a munkavállalóknak, melyet a rendelkezésüknek megfelelően SZÉP-kártya vagy készpénzjuttatás formában fizet. A készpénz magasabb köztehertartalma miatt eleve alacsonyabb nettó kihozatalt jelent, de van, aki ennek ellenére, ennek tudatában ezt választja. A SZÉP-kártya járulékmentessége miatt arra gondoltunk, hogy az idei "megtakarítást" 2 részletben, júliusban és decemberben visszaadnánk a munkavállalóinknak. Lehet-e bármilyen tekintetben aggályos az, hogy mivel csak a SZÉP-kártyások esetében van megtakarítás, csak ők kapják meg a be nem fizetett járulék összegét, aki a készpénzjuttatást választotta - mivel ott nincs járulékfizetési kedvezmény -, nem kap semmit?
Részlet a válaszból: […]valószínű, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye sérülne.A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával [Mt. 12. § (1) bek.]. Az egyenlő bánásmód elve, különösen az egyenlő értékű munkáért járó egyenlő értékű bér elve azt követeli meg, hogy a munkáltató ne tegyen védett tulajdonság alapján különbséget, és ne okozzon azzal hátrányt. Ajuttatási rendszerek kialakítása során az egyenlő bánásmód követelménye jellemzően a közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés formájában tud sérülni. Közvetlen hátrányos megkülönböztetés akkor valósulhat meg, ha kifejezetten egy - vélt vagy valós - védett tulajdonság miatt kerül kedvezőtlenebb helyzetbe a munkavállaló, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. Például, ha a szabályzat akként rendelkezne, hogy a roma munkavállalók nem kapják meg az adómentességből eredő, felosztható összeget, szemben a nem roma munkavállalókkal, akik viszont igen. Erről a kérdés szerinti esetben nincs szó (Ebktv. 8. §).Közvetett hátrányos megkülönböztetés akkor valósulhat meg, ha látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelel a juttatási szabályzat, de az valamely védett tulajdonsággal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne (Ebktv. 9. §). Ehhez vizsgálni kell, hogy a korábban a juttatást készpénzben kérő munkavállalók körében megállapítható-e ilyen csoport léte; például abban a csoportban lényegesen nagyobb arányban vannak kismamák, mint ezzel a védett tulajdonsággal[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4201

2. találat: Cafeteria megvonása a felmondási időre

Kérdés: Intézményünk intézményvezető-váltás miatt cafeteriaszabályzatát módosítani szeretné. Lehetséges-e úgy kialakítani a szabályzatot, hogy a cafeteria nem jár a felmondási idő azon részére sem, amikor a munkavállaló munkavégzésre kötelezett?
Részlet a válaszból: […]minősül, amelyben a munkáltató saját maga vállal olyan kötelezettséget, amelyre jogszabály vagy megállapodás nem kötelezné (Mt. 16. §). A kötelezettségvállalásban - mérlegelési jogkörében eljárva - a munkáltató elő­írhatja az adott juttatás jogosultsági feltételeit, és azt is elő­írhatja, hogy a cafeteria a felmondási idejét töltő (de egyébként még munkavégzésre kötelezett) munkavállalót nem illeti meg. A munkáltató által meghatározott egyoldalú feltételek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4193
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Béremelés utólag és a felmondási idejüket töltők

Kérdés: Egy cégnél minden évben április hónapban utólag van béremelés, az előző évi teljesítményértékelés alapján kapnak a kollégák százalékos emelést attól függően, hogy ki hogyan teljesített, és kit hogyan értékelt a vezetője. Megteheti-e a munkáltató, hogy nem adja meg az emelést annak a kollégának, aki például április utolsó napján felmondott, felmondási idejét letölti, illetve egyik felmondás alatt álló kollégának megadja, másiknak nem adja meg?
Részlet a válaszból: […]olyan helyzetnek vagy jellemzőnek (tulajdonságnak), amely közvetlen hátrányos megkülönböztetés alapja lehet, ha a munkavállaló pusztán emiatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, vele összehasonlítható helyzetben levő munkavállalók részesülnek [Ebktv. 8. § t) pont]?! A munkáltatói intézkedés - a béremelés elmaradása - ebben az esetben kétségkívül kedvezőtlenül érinti a munkavállalót. Ez a leírtak szerint nem történne meg, ha épp nem a felmondási idejét töltené. Az egyéb helyzet fogalmának két fő kritériuma van:a) az tartozzon az egyén személyisége lényegi vonásához, ésb) az egyént egy sérülékeny társadalmi csoporthoz kapcsolja (4/2017. KMK vélemény 3. pont).Az eset összes körülményeit figyelembe véve kell vizsgálni, hogy e feltételek fennállnak-e, ugyanakkor - megítélésünk szerint - önmagában a kérdéses helyzet nem tekinthető a személyiség lényegi vonásának. Nem feltétlenül lehet megállapítani, hogy az a munkavállalót sérülékeny társadalmi csoporthoz sorolja. Ebből következően önmagában nem minősül diszkriminációnak a munkáltató eljárása.Ezt követően vizsgálni kell, hogy joggal való visszaélésnek minősül-e a munkáltató gyakorlata (4/2017. KMK vélemény 4. pont). Nem tartjuk kizártnak, hogy a munkáltató döntése valójában a "búcsúzó" munkavállaló jogos érdekeinek csorbítására irányul, illetve ehhez vezet. Ebben az esetben ugyanis pusztán a munkavállaló távozása eredményezi azt, hogy a jó teljesítményértékelésétől függetlenül nem részesül béremelésben a felmondás előtti néhány hónapban, a munkaviszonya utolsó periódusában. Értelemszerűen ennek megállapításához az eset összes körülményét ismerni kell, ám a rendelkezésre álló információk birtokában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4162
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Fizetés nélküli szabadság mérlegelés alapján

Kérdés: Egyik munkavállalónk jelezte, hogy fizetés nélküli szabadságra kíván menni, mivel a felesége külföldre megy dolgozni egy évre. Kötelesek vagyunk engedélyezni ezt az általa megjelölt időre? Ha ezt engedélyezzük, akkor a munkavállaló minden kötelezettsége alól mentesül ez időre?
Részlet a válaszból: […]alapján részesül a munkavállaló fizetés nélküli szabadságban, távollétének tartama is a felek megállapodásától függ. Amennyiben a munkakör jellege ezt megengedi, nincs akadálya annak sem, hogy közös megegyezéssel módosítsák a munkavégzés helyét a munkaszerződésben, és ennek értelmében a munkavállaló külföldről dolgozzon. Például távmunkában, amihez a munkaszerződés módosítása is szükséges.Ha engedélyezik a fizetés nélküli szabadságot, ez nem jelenti azt, hogy alkalmazottjuk valamennyi munkaviszonyból származó kötelezettség alól mentesülne. A teljesség igénye nélkül kiemelendő, hogy a munkavállalót ekkor is kötik az általános magatartási követelmények, így például az Mt. 8. §-ának (1) bekezdése is, melynek értelmében a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Ugyancsak irányadó a felekre az a rendelkezés, miszerint a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3380

5. találat: Egyoldalú munkáltatói juttatás (bónusz) felülvizsgálata

Kérdés: Termékmenedzser vagyok, értékesítéssel foglalkozom. Az alapbérem mellett minden hónapban a teljesítményemtől függően bónuszt is kapok, ami az alapbérem 50-70%-a is lehet. A bónuszhoz teljesítendő feltételeket a vezetőm határozza meg, amit két okból is igazságtalannak tartok. Egyrészt, nem mindenkinek azonosak a mutatószámai, vannak kollégák, akik jóval könnyebben teljesíthető elvárásokat kapnak (könnyebben eladható termékekkel dolgoznak). Másrészt, akit "termékszakértői" munkakörbe soroltak be, annak alapból magasabb bónusz jár, pedig ugyanazokkal a termékekkel dolgoznak, mint én is. Hova fordulhatok segítségért, hogy ezt a méltatlan rendszert meg lehessen változtatni?
Részlet a válaszból: […]irányadó szabályokat megsértette [Mt. 285. § (3) bek.]. Azaz, még ha következetlen is a rendszer, de a munkáltató betartja a saját szabályait (pl. az előírt feltételek teljesülése esetén mindenki megkapja a bónuszt, az előre meghatározott mértékben), akkor a probléma jogi úton nem orvosolható. A munkáltatónak továbbá figyelemmel kell lennie a munkajogi alapelvekre is, különösen a diszkrimináció és a joggal való visszaélés tilalmára (Mt. 7. §, 12. §). Önmagában azonban nem jelent jogellenes megkülönböztetést, ha egyes munkavállalók számára könnyebben elérhető vagy magasabb összegű a bónusz. Ez csak akkor minősül diszkriminációnak, ha a különbségtétel alapja kifejezetten valamilyen személyiségjegy (pl. nem, életkor, vallás stb.), a közvetlen hátrányos megkülönböztetésre alapot adó tulajdonság (lásd az Ebktv. 8. §-át!). A fentiek mellett persze humánpolitikai szempontból még vitatható, hogy miért[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3272