Összes cikk:
1. cikk / 91 Házastárs gépjárművével történő munkába járás költségeinek térítése
Kérdés: A munkavállaló a házastársa tulajdonában lévő gépkocsival történő munkába járáshoz kért engedélyt. Üzemben tartóként nem szerepel a gépjármű forgalmi engedélyében. A munkáltató kérhet-e a munkavállaló házastársától olyan nyilatkozatot, amelyben a házastárs kijelenti, hogy a munkába járással kapcsolatos költségtérítést a saját munkahelyén nem veszi igénybe, és erre a férjét (munkavállalónkat) jogosítja fel? Ellenőrizheti-e a munkáltató a gépkocsi kilométeróra-állását?
2. cikk / 91 Gépjárművel történő munkába járás közigazgatási határon belül
Kérdés: Intézményünk egyik munkavállalója kérelmezte a gépkocsival történő bejárást. A munkavállaló közigazgatási határon belül lakik, az utazási költségtérítés kérelmének indokaként 8 éves SNI-diagnózissal rendelkező gyermekére hivatkozik, akinek speciális ellátása a kerületben nem megoldható. Gépkocsi-költségtérítését a lakóhelytől a gyermeke speciális ellátását biztosító intézménybe és onnan a munkahelyére történő útvonallal kérelmezte. Kifizethető-e részére az utazási költségtérítés úgy, hogy nemcsak a lakóhelyétől a munkahelyéig, hanem beteg gyermekére tekintettel a gyermek iskoláját érintve érkezik a munkavégzési helyére?
3. cikk / 91 Oltatlanok visszatérése a munkahelyükre
Kérdés: Amennyiben a Vmtv. 11. §-ának (2) bekezdésében foglalt munkáltatói döntés értelmében a fizetés nélküli szabadság meghosszabbodik (mert a munkáltató az oltatlanokat nem kívánta visszavenni), és ugyanezen szakasz (16) bekezdése értelmében a döntés valamennyi foglalkoztatott vonatkozásában alkalmazandó (tehát nem vehet fel új - oltatlan - munkavállalót), akkor súlyos létszámhiány miatt lehetőség nyílhat-e a munkáltatói döntés megváltoztatására annak érdekében, hogy a jövőben oltatlanok is alkalmazhatóak legyenek? Ha igen, milyen feltételekkel? Amennyiben a fentiekre nincs lehetőség, akkor mely időponttól valósulhat meg az oltatlanok foglalkoztatása a munkáltatónál?
4. cikk / 91 Munkáltatói elállás a munkaszerződéstől
Kérdés: Három hónapja kötöttünk munkaszerződést a munkavállalónkkal azzal, hogy a jövő héten kell csak munkába állnia. A héten azzal keresett meg bennünket, hogy családi okok miatt szeretne az eredetileg kijelölt időponttól eltérően nem hétfőn, hanem ugyanazon a héten csütörtökön kezdeni. Ezt nem akarjuk engedélyezni, mert megítélésünk szerint számára is egyértelmű volt, hogy mire vállalt kötelezettséget a munkaszerződés aláírásával. Elállhatunk-e a munkaszerződéstől?
5. cikk / 91 Alkotói szabadság pedagógusoknak
Kérdés: Az Nkt. szerint a pedagógusok számára lehetőség van "alkotói szabadság" igénybevételére. Egy alapfokú művészeti iskola igazgatóhelyetteseként dolgozom. Igénybe vehetem-e a szabadságot, mi ennek az eljárása, és ez esetben le kell-e mondanom a vezetői megbízásomról?
6. cikk / 91 Egyéb juttatások keresőképtelenség alatt
Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók részére havonta egyéb juttatást adunk. A munkavállalót keresőképtelenségének (táppénz, betegszabadság) idejére is megilletné az egyéb juttatás összege?
7. cikk / 91 Változás a munkáltató személyében - a vállalkozó esete
Kérdés: Egyéni vállalkozó által gazdasági tevékenységéhez használt telephelyet (üzlethelyiséget) felvásárol egy gazdasági társaság, és ott a saját szervezeti keretei között ugyanazon gazdasági tevékenységet folytatja tovább, amelyet az egyéni vállalkozó korábban végzett. Az egyéni vállalkozó erre figyelemmel a tevékenységét nem folytatja tovább, azt megszünteti, ő a többi munkavállalóval egyezően az üzlethelyiség vevőjénél, a megvásárolt üzlethelyiségben végezne a továbbiakban munkát, ugyanazt, amit egyéni vállalkozói minőségében is végzett. Az egyéni vállalkozónál korábban foglalkoztatott munkavállalók esetében változás következik be a munkáltató személyében, de hogyan kell megítélni a "továbbfoglalkoztatott" egyéni vállalkozó mint természetes személy helyzetét az átszállással összefüggésben? Az egyéni vállalkozó ugyanis az átszálláskor nem munkavállaló, de csak azért nem, mert saját magával nem állhat munkaviszonyban, valójában azonban ténylegesen ugyanazt a munkát végzi majd az átvevő munkáltatónál, amit egyéni vállalkozói minőségében évekig ellátott. Át kell-e vennie a munkavállalókhoz hasonlóan az átvevő munkáltatónak az egyéni vállalkozót, figyelembe kell-e vennie - többek között - a végkielégítés szempontjából a korábbi egyéni vállalkozói jogviszonya idejét?
8. cikk / 91 Közalkalmazott felmentése létszámcsökkentés és átszervezés esetén
Kérdés: Önkormányzati fenntartású intézmény tevékenysége, amelyben a közalkalmazottakat foglalkoztatták, megszűnt, a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség. Az érintett közalkalmazottaknak felajánlásra került másik jogviszony, egy másik, szintén önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságnál, illetve önkormányzati fenntartású intézménynél (mindkét munkáltató az Mt. hatálya alá tartozik). A közalkalmazottak rövid ideje állnak közalkalmazotti jogviszonyban az érintett intézménynél, 8 órás, határozatlan idejű kinevezésük van. Az egyik esetben határozott időre és 6 órás munkaviszonyra, a másik esetben határozatlan, 8 órás munkaviszonyra változna a foglalkoztatás. Munkakörük azonos lenne a mostanival. Hogyan jár el helyesen, a jogszabályoknak megfelelően, illetve humánusan a foglalkoztató, amennyiben nem vállalják az esetlegesen számukra hátrányos foglalkoztatást? Fenntartani a jogviszonyukat nem tudják, mivel a tevékenység megszűnt. Amennyiben a munkáltatói felmentés előtt vagy közben keresőképtelen állományba kerülnek, az hogyan befolyásolja a közalkalmazotti jogviszony megszűnését?
9. cikk / 91 Táppénz - ha lejár az egy év
Kérdés: Munkavállalónk egy éve táppénzen van. Vissza még nem tud jönni dolgozni, mert csípőműtétre vár, ami a koronavírus-járvány miatt egyhamar nem fog bekövetkezni. Ha lejár az egy év, milyen juttatásban részesül a munkavállaló? Munkáltatóként milyen lehetőségeink, illetve kötelezettségeink vannak?
10. cikk / 91 Jelenléthez kötött prémium kifizetése
Kérdés: Multinacionális áruházlánc prémiumfeladatot határoz meg különböző munkakörben dolgozó munkavállalók részére. A szabályzat alapján a prémiumra az adott hónapban csak az a munkavállaló jogosult, aki a hónapban három napnál többet nem hiányzott (az elfogadott hiányzások nevesítve vannak, azokban a keresőképtelenség - az üzemi baleset kivételével - nem szerepel). A gyakorlatot vizsgálva megállapítható, hogy számos esetben előfordul, a munkavállaló a tárgyhónapban teljesíti az előírt prémiumfeladatot, esetleg túl is teljesít, de a prémiumot mégsem kapja meg, mert tényleges betegség miatt három napot meghaladóan keresőképtelen állományba kényszerült. Sért-e ez a munkáltatói megoldás valamilyen alapelvet?
