Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

40 találat a megadott felmentési idő tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Felmentési idő megállapítása - a felmentési idő tartamának beszámítása

Kérdés: A közalkalmazott 2021. június 1. napján kezdi meg a felmentési idejét. Ekkor 29 év 10 hónap közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, tehát esetében a felmentési idő 60 nap + 5 hónap. Augusztus elsején (tehát már a felmentési ideje alatt) ugyanakkor eléri a 30 év közalkalmazotti időt, tehát a Kjt. 33. §-a (2) bekezdésének f) pontja alapján a felmentési ideje 60 nap + 6 hónapra változna. Esetében hogyan állapítható meg a felmentési idő? A közalkalmazotti jogviszonyban a felmentési idő számítása szempontjából figyelembe vehető-e a felmentési idő tartama is?
Részlet a válaszból: […]pont]. A Kjt. nem tartalmaz speciális szabályt a felmentési idő kiszámítására, így annak megállapítása során a közalkalmazotti jogviszony teljes tartamát szükséges alapul venni. Ez azt jelenti, hogy a felmentési idő teljes tartama is a közalkalmazotti jogviszonyhoz tartozik, így amennyiben a felmentés közlését követően lépne a közalkalmazott egy hosszabb felmentési időre jogosító kategóriába, ezzel a hosszabb felmentési idővel számolni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4187
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Béremelés utólag és a felmondási idejüket töltők

Kérdés: Egy cégnél minden évben április hónapban utólag van béremelés, az előző évi teljesítményértékelés alapján kapnak a kollégák százalékos emelést attól függően, hogy ki hogyan teljesített, és kit hogyan értékelt a vezetője. Megteheti-e a munkáltató, hogy nem adja meg az emelést annak a kollégának, aki például április utolsó napján felmondott, felmondási idejét letölti, illetve egyik felmondás alatt álló kollégának megadja, másiknak nem adja meg?
Részlet a válaszból: […]olyan helyzetnek vagy jellemzőnek (tulajdonságnak), amely közvetlen hátrányos megkülönböztetés alapja lehet, ha a munkavállaló pusztán emiatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, vele összehasonlítható helyzetben levő munkavállalók részesülnek [Ebktv. 8. § t) pont]?! A munkáltatói intézkedés - a béremelés elmaradása - ebben az esetben kétségkívül kedvezőtlenül érinti a munkavállalót. Ez a leírtak szerint nem történne meg, ha épp nem a felmondási idejét töltené. Az egyéb helyzet fogalmának két fő kritériuma van:a) az tartozzon az egyén személyisége lényegi vonásához, ésb) az egyént egy sérülékeny társadalmi csoporthoz kapcsolja (4/2017. KMK vélemény 3. pont).Az eset összes körülményeit figyelembe véve kell vizsgálni, hogy e feltételek fennállnak-e, ugyanakkor - megítélésünk szerint - önmagában a kérdéses helyzet nem tekinthető a személyiség lényegi vonásának. Nem feltétlenül lehet megállapítani, hogy az a munkavállalót sérülékeny társadalmi csoporthoz sorolja. Ebből következően önmagában nem minősül diszkriminációnak a munkáltató eljárása.Ezt követően vizsgálni kell, hogy joggal való visszaélésnek minősül-e a munkáltató gyakorlata (4/2017. KMK vélemény 4. pont). Nem tartjuk kizártnak, hogy a munkáltató döntése valójában a "búcsúzó" munkavállaló jogos érdekeinek csorbítására irányul, illetve ehhez vezet. Ebben az esetben ugyanis pusztán a munkavállaló távozása eredményezi azt, hogy a jó teljesítményértékelésétől függetlenül nem részesül béremelésben a felmondás előtti néhány hónapban, a munkaviszonya utolsó periódusában. Értelemszerűen ennek megállapításához az eset összes körülményét ismerni kell, ám a rendelkezésre álló információk birtokában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4162
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Felmentés az öregségi nyugdíjra való jogosultságra figyelemmel

Kérdés: Közalkalmazottunk 1956. július 18-án született. Öregségi nyugdíjra való jogosultságára tekintettel szeretnénk felmenteni. Felmentési ideje a hatvan napon túl további öt hónappal meghosszabbodik. A pontos időpontok kiszámításához kérnénk szíves segítségüket. A felmentési idő kezdő napja 2021. január 17., a 60 nap 2021. március 17-én telik le, mely napon van vége a felmentési időnek? Melyik napon telik le pontosan az öt hónap?
Részlet a válaszból: […]követő napon kezdődik. Feltételezve azt, hogy a felmentést 2021. január 16-án közölték, és az előbbi szabályból következően az január 17. napján kezdődött meg, akkor a 60 nap valóban 2021. március 17-én járna le, mivel az Mt. (közalkalmazotti jogviszonyra alkalmazandó) 25. §-ának (2) bekezdése szerinti napon általános szabály szerint naptári napot kell érteni. Figyelemmel arra, hogy a felmentési idő a Kjt. szerint nem határidő, hanem ún. határidőnek nem minősülő időtartam, az Mt. 26. §-a értelmében az ilyen időtartam számításánál a naptár az irányadó. Ebből következik, hogy a további öt hónap felmentési idő értelemszerűen ezt követően folyamatosan telik, első napja március 18-a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4093

4. találat: Felmentés felmentési idő nélkül

Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvodai intézményünkben határozatlan idejű kinevezéssel rendelkező, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott óvodapedagógusunk 2021. március 16. napján betölti a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. Közalkalmazotti jogviszonyát fenti nappal felmentési idő biztosítása nélkül szeretnénk megszüntetni. Milyen lehetőségeink vannak erre? Ki kezdeményezze az eljárást és milyen formában?
Részlet a válaszból: […]§].Ha azonban a közalkalmazott számára elfogadható megoldás, hogy nem Önök, hanem saját maga kezdeményezi a jogviszony megszüntetését, élhet a lemondás jogával [Kjt. 25. § (2) bek. c) pont]. Ennek érdekében az írásbeli lemondását oly módon kell közölnie Önökkel, hogy a lemondási idő március 16. napján járjon le. A Kjt. 28. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis a közalkalmazott a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt lemondással bármikor megszüntetheti. A lemondásból egyértelműen ki kell tűnnie annak, hogy a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyát lemondással kívánja megszüntetni. Mivel a lemondási idő két hónap, ha a közalkalmazott március 16. napja előtt pontosan két hónappal közli a lemondását, a jogviszonya ebben az időpontban meg fog szűnni. A lemondási idő alatt a közalkalmazott köteles munkavégzési kötelezettségének eleget tenni, ugyanakkor annak egy részére vagy egészére is mentesíthetik őt e kötelezettség alól. A mentesítés az Önök részéről azonban nem kötelező, és értelemszerűen erre a közalkalmazottnak sincs alanyi joga.Végül megoldás lehet a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése [Kjt. 25. § (2) bek. a) pont], amelyet bármelyik fél kezdeményezhet. A Kjt. csak szűkszavúan szabályozza e megszüntetési jogcímet, a gyakorlat alapján azonban az alábbiakra indokolt felhívni a figyelmet. A közös megegyezés kezdeményezése akár szóban, akár írásban is történhet, azonban - mint minden megszüntető jognyilatkozatot - magát a közös megegyezést is írásba kell foglalni. Ilyenkor a közalkalmazott és a munkáltató kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozatának megfelelően szűnik[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4077
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Felmentési idő alatt - közalkalmazotti jogviszony átalakulása egészségügyi szolgálati jogviszonnyá

Kérdés: Önkormányzati fenntartású egészségügyi intézményünkben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonya egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakul át. Két fő közalkalmazott december hónapban bejelentette, hogy a nők kedvezményes öregségi nyugdíja miatt kérik jogviszonyuk megszüntetését. Az egyik dolgozó 2021. augusztus 15-én, míg a másik 2021. szeptember 1-jén vonulna nyugdíjas állományba. A jogviszony átalakulása miatt mekkora mértékű felmentési idő illeti meg a dolgozóinkat?
Részlet a válaszból: […]decemberében terjesztették elő, amikor jogállásukra még a Kjt. volt alkalmazandó. Az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott közalkalmazott jogviszonya ugyanis csak 2021. március 1-jén alakul át az Eszjtv. szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonnyá [530/2020. Korm. rendelet 1. § (2) bek.]. Az átmeneti szabályok eltérő rendelkezése hiányában, a jogviszony megszüntetése a kérdés szerinti esetben a jognyilatkozat megtételekor hatályos szabályok alapján történik. Tehát, mindkét közalkalmazott esetében saját kérelmükre, a munkáltató felmentésével ér véget a jogviszony, a Kjt. szabályai szerint. Felmentési idejüket is a Kjt. 33.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4074

6. találat: Felmentési időre járó távolléti díj - a kifizetés esedékessége

Kérdés: Egyik munkatársunknak szeptember elején felmondással megszüntettük a munkaviszonyát, a felmondási ideje november 26-án jár le. Amunkavégzési kötelezettsége alól október 20-tól mentesítettük, ez volt az utolsó munkanapja. A felmentési időre járó bérét még ezen a napon egy összegben kifizettük. A munkavállaló ezt vitatja, és állítása szerint a november hónapra járó távolléti díja csak december 10-én lett volna esedékes, és a novemberre eső távolléti díjat a novemberi munkanapok száma alapján kellett volna meghatározni (osztószám). Helyesen jártunk-e el?
Részlet a válaszból: […]történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét és egyéb járandóságait [Mt. 80. § (2) bek.]. A felmentési időt a munkavállaló kérése szerint kell kiadni a felmondási idő alatt. Ez alapján kell meghatározni, hogy mi lesz a munkavállaló utolsó munkában töltött napja, és legkésőbb az ezt követő öt munkanapig kell kifizetni minden járandóságát (egy összegben, akkor is, ha a felmentési idő még több hónapra áthúzódik). Ezt erősíti meg az a szabály is, miszerint a felmentési időre kifizetett munkabért visszakövetelni nem lehet, ha a munkavállalót a munkavégzés alól végleg felmentették, és a munkabér fizetését kizáró körülmény a munkavégzés alóli felmentés után következett be [Mt. 70. § (4) bek.]. Ilyen eset például, hogy a munkavállaló a felmentési ideje alatt lesz keresőképtelen beteg, és munkabér helyett táppénz jár. Ekkor nem lehet változtatni az elszámoláson.A távolléti díj számítása az esedékességkor érvényes alapbér alapján történik [Mt. 148. § (1) bek.]. A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával [Mt. 136. § (3) bek.].[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4035

7. találat: Meggondolták - munkaviszony helyett a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének lehetősége

Kérdés: Közalkalmazottaink hozzájárultak a Módtv. szerinti, Mt. hatálya alatti tovább-foglalkoztatásukhoz. A nők negyven év szolgálati idővel igénybe vehető, valamint az öregségi nyugdíjhoz szükséges feltételekkel rendelkeznek, eddig azonban nem kívántak vele élni. Mivel 2020. november 1. napjával a munkaviszony mellett "büntetlenül" igényelhetik a nyugdíjazást, a jogviszonyuk megszüntetését 2020. október 31. napjával kérnék. Így végkielégítést kapnának, 2020. november 1. után pedig a nyugdíj folyósítása mellett újra visszajönnének dolgozni. Jár-e így részükre a végkielégítés, mivel ők kérik a jogviszony megszüntetését? Módosíthatják-e a hozzájáruló nyilatkozatot, és ennek megfelelően a törvény erejénél fogva szűnik meg a jogviszony, amely alapján jár-e részükre a végkielégítés? Mivel hozzájárultak a továbbfoglalkoztatáshoz, ez esetben nekik kell indítványozni a jogviszony megszüntetését felmentéssel vagy közös megegyezéssel? Melyen ellátásra lehetnek így jogosultak (felmentési idő, végkielégítés)?
Részlet a válaszból: […]kétségkívül ezekre október végéig még sor kerülhet).Megjegyzendő, hogy amennyiben a közalkalmazotti jogviszony a fenti visszavonásra tekintettel átalakulás nélkül, a törvény erejénél fogva megszűnik, a közalkalmazott a Módtv. 2. §-ának (6) bekezdése alapján általános szabály szerint a Kjt. 37. §-ának (2) és (4)-(6) bekezdései alkalmazásával megállapított végkielégítésre, határozott idejű jogviszony esetén pedig a Kjt. 27. §-ának (2) bekezdésében meghatározott távolléti díjra válik jogosulttá. A Kjt. 37. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében ugyanakkor nem jár végkielégítés, ha legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában a közalkalmazott nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bek. g) pont]. Mivel a kérdésben szereplő közalkalmazottak egy része az Mt. hivatkozott rendelkezése értelmében nyugdíjasnak minősül - hiszen megszerezték az öregségi nyugdíjra való jogosultságot (azaz az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkeznek) [Mt. 294. § (1) bek. g) pont ga) alpont] -, ezért számukra nem jár végkielégítés még akkor sem, ha módosítják a hozzájáruló nyilatkozatukat, és ennek megfelelően a törvény erejénél fogva szűnik meg a jogviszonyuk. Ez utóbbi arra az esetre is igaz, ha a közalkalmazotti jogviszonyuk esetleg bármely oknál fogva felmentéssel kerülne megszüntetésre a munkáltató részéről átalakulás hiányában.A közalkalmazottak másik csoportja a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételeknek felel meg, azaz a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjára való jogosultsággal rendelkezik. Ők elviekben a továbbfoglalkoztatáshoz való hozzájárulásuk eredményes visszavonását illetően jogosultak lehetnek végkielégítésre, hiszen a közalkalmazotti jogviszony megszűnésére október 31-én az esetükben nem felmentéssel, hanem a törvény erejénél fogva kerül sor. Ennek megfelelően a Kjt. - végkielégítés kifizetését kizáró - 37. §-a (2) bekezdésének b) pontja nem lesz irányadó, hiszen nem a Kjt. 30. §-ának (4) bekezdésére való hivatkozással végrehajtott felmentésről van szó.Ha a hozzájáruló jognyilatkozat visszavonására sor kerül, a munkáltató a nyugdíjasnak minősülő és a nők negyvenéves jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíja feltételeivel rendelkező közalkalmazottakat ugyan felmentheti még október 31-ig[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4017

8. találat: Felmentési idő fizetés nélküli szabadság alatt

Kérdés: A járványhelyzetre tekintettel munkavállalóink jelentős részével határozatlan időre fizetés nélküli szabadságban állapodtunk meg. Sajnos a helyzet egyre inkább úgy alakul, hogy a közeljövőben létszámcsökkentést kell végrehajtanunk. Megszüntethetjük-e az érintett munkavállalók munkaviszonyát ilyen esetben? Ha igen, a felmondási idő alatt kell-e bármilyen juttatást - különösen felmentési időre járó távolléti díjat - fizetnünk?
Részlet a válaszból: […]alkalmazott munkavállalók munkaviszonyát a munkáltató működésével összefüggő okból létszámcsökkentésre hivatkozva [Mt. 66. § (1)-(2) bek.], a felmondási időre irányadó rendelkezések megtartásával (Mt. 69. §) meg lehet szüntetni.Az Mt. értelmében a munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót - legalább a felmondási idő felére - a munkavégzés alól felmenteni [Mt. 70. § (1) bek.]. Az általános szabályok szerint a munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg. Az Mt. 70. §-ának (3) bekezdése ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy amennyiben a munkavállaló munkabérre egyébként sem lenne jogosult, számára nem jár a felmentési időre távolléti díj. Ebből következően, mivel a fizetés nélküli szabadság alatt a munkavállalónak nem áll fenn munkavégzési, illetve rendelkezésre állási kötelezettsége, és ekkor munkabér sem jár részére, Önök nem kötelesek a felmentési időre járó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3902

9. találat: Munkáltatói jogállásváltozás - közalkalmazottiból munkajogviszonyba

Kérdés: 2013 óta dolgozom közalkalmazottként, két évig voltam otthon gyermek gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadságon. Most egy másik munkáltató át akar venni, viszont ez magáncég, gondolom, a közalkalmazotti jogviszonyom megszűnik. Ha nem fogadom el a feltételeket, jár-e számomra végkielégítés, felmentési idő és esetleg más juttatás?
Részlet a válaszból: […]megelőzően harminc nappal korábban köteles tájékoztatni az átadás időpontjáról, okáról és annak a közalkalmazottakat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről, valamint arról, hogy az átadást követően az Ön foglalkoztatását az átvevő biztosítja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell egyúttal a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot, valamint azokat a kötelezettségeket is, amelyeknek a jogviszony létesítését követően a jogviszonya fenntartása érdekében köteles eleget tenni [Kjt. 25/A. § (1)-(3) bek.].A tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az átadó munkáltató felé írásban nyilatkoznia kell, hogy az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul-e. Ha az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá. Ha az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához nem járul hozzá, az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazotti jogviszony megszűnéséről, valamint köteles Önnek a Kjt. 37. §-ának (2) és (4)-(6) bekezdései alkalmazásával megállapított végkielégítést - határozott idejű jogviszony esetén a Kjt. 27. §-ának (2) bekezdésében meghatározott távolléti díjat - megfizetni [Kjt. 25/A. § (4)-(6) bek.].Ha az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul, az átvevő munkáltató köteles munkaszerződést kötni Önnel. Ilyenkor sem végkielégítés, sem felmondási idő nem illeti meg, hiszen annak ellenére, hogy a közalkalmazotti jogviszonya megszűnik, rögtön keletkezik egy új munkaviszony is. Az átvevő munkáltatóval létesített munkaviszonyra a Kjt. számos garanciális szabályt ír elő. Így például az átadó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az Mt. szerinti átvevő munkáltatónál töltötte volna el. Ha később az új munkaszerződés megkötésével létesített jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén Önt felmondási idő, valamint végkielégítés illeti meg, annak mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3799

10. találat: Közalkalmazotti lemondás - nem alkalmazható a felmentési idő

Kérdés: Szeretném felmondani a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyomat, mivel új állást találtam, ahol nagyjából két hónap múlva már kezdhetnék is. A munkáltatói jogkör gyakorlója azonban ragaszkodik a négy hónapos felmondási időhöz, mivel már tíz éve dolgozom itt. Mit tehetek akkor, ha nem enged el korábban?
Részlet a válaszból: […]§-ának (2) bekezdése értelmében a lemondási idő egységesen valamennyi közalkalmazott tekintetében két hónap, és nem függ attól, hogy Ön mennyi ideje dolgozik a munkáltatónál. Így egyáltalán nincs relevanciája annak, hogy adott esetben már tíz éve dolgozik a munkáltatónál. Megjegyezzük, a munkáltató felmentése esetén lenne a Kjt. szerint a felmentési idő hatvan nap plusz két hónap, azaz nagyjából négy hónap, de értelemszerűen nem erről van szó jelen esetben [Kjt. 33. § (2) bek. b) pont]. Mindezekből következik az is, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója nem kötelezheti Önt jogszerűen arra, hogy amennyiben lemondással szünteti meg a jogviszonyát, négy hónapos legyen a lemondási ideje.Ha a munkáltatói jogkör gyakorlójával írásban közli a lemondását, a közalkalmazotti jogviszonya ezt követően a két hónapos lemondási idő leteltével minden további nélkül megszűnik, ezt a munkáltató nem akadályozhatja meg, jogszerűen semmit sem tehet ez ellen.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3722
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést