Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét és egyéb járandóságait [Mt. 80. § (2) bek.]. A felmentési időt a munkavállaló kérése szerint kell kiadni a felmondási idő alatt. Ez alapján kell meghatározni, hogy mi lesz a munkavállaló utolsó munkában töltött napja, és legkésőbb az ezt követő öt munkanapig kell kifizetni minden járandóságát (egy összegben, akkor is, ha a felmentési idő még több hónapra áthúzódik). Ezt erősíti meg az a szabály is, miszerint a felmentési időre kifizetett munkabért visszakövetelni nem lehet, ha a munkavállalót a munkavégzés alól végleg felmentették, és a munkabér fizetését kizáró körülmény a munkavégzés alóli felmentés után következett be [Mt. 70. § (4) bek.]. Ilyen eset például, hogy a munkavállaló a felmentési ideje alatt lesz keresőképtelen beteg, és munkabér helyett táppénz jár. Ekkor nem lehet változtatni az elszámoláson.A távolléti díj számítása az esedékességkor érvényes alapbér alapján történik [Mt. 148. § (1) bek.]. A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával [Mt. 136. § (3) bek.].[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kétségkívül ezekre október végéig még sor kerülhet).Megjegyzendő, hogy amennyiben a közalkalmazotti jogviszony a fenti visszavonásra tekintettel átalakulás nélkül, a törvény erejénél fogva megszűnik, a közalkalmazott a Módtv. 2. §-ának (6) bekezdése alapján általános szabály szerint a Kjt. 37. §-ának (2) és (4)-(6) bekezdései alkalmazásával megállapított végkielégítésre, határozott idejű jogviszony esetén pedig a Kjt. 27. §-ának (2) bekezdésében meghatározott távolléti díjra válik jogosulttá. A Kjt. 37. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében ugyanakkor nem jár végkielégítés, ha legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában a közalkalmazott nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bek. g) pont]. Mivel a kérdésben szereplő közalkalmazottak egy része az Mt. hivatkozott rendelkezése értelmében nyugdíjasnak minősül - hiszen megszerezték az öregségi nyugdíjra való jogosultságot (azaz az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkeznek) [Mt. 294. § (1) bek. g) pont ga) alpont] -, ezért számukra nem jár végkielégítés még akkor sem, ha módosítják a hozzájáruló nyilatkozatukat, és ennek megfelelően a törvény erejénél fogva szűnik meg a jogviszonyuk. Ez utóbbi arra az esetre is igaz, ha a közalkalmazotti jogviszonyuk esetleg bármely oknál fogva felmentéssel kerülne megszüntetésre a munkáltató részéről átalakulás hiányában.A közalkalmazottak másik csoportja a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételeknek felel meg, azaz a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjára való jogosultsággal rendelkezik. Ők elviekben a továbbfoglalkoztatáshoz való hozzájárulásuk eredményes visszavonását illetően jogosultak lehetnek végkielégítésre, hiszen a közalkalmazotti jogviszony megszűnésére október 31-én az esetükben nem felmentéssel, hanem a törvény erejénél fogva kerül sor. Ennek megfelelően a Kjt. - végkielégítés kifizetését kizáró - 37. §-a (2) bekezdésének b) pontja nem lesz irányadó, hiszen nem a Kjt. 30. §-ának (4) bekezdésére való hivatkozással végrehajtott felmentésről van szó.Ha a hozzájáruló jognyilatkozat visszavonására sor kerül, a munkáltató a nyugdíjasnak minősülő és a nők negyvenéves jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíja feltételeivel rendelkező közalkalmazottakat ugyan felmentheti még október 31-ig[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alkalmazott munkavállalók munkaviszonyát a munkáltató működésével összefüggő okból létszámcsökkentésre hivatkozva [Mt. 66. § (1)-(2) bek.], a felmondási időre irányadó rendelkezések megtartásával (Mt. 69. §) meg lehet szüntetni.Az Mt. értelmében a munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót - legalább a felmondási idő felére - a munkavégzés alól felmenteni [Mt. 70. § (1) bek.]. Az általános szabályok szerint a munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg. Az Mt. 70. §-ának (3) bekezdése ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy amennyiben a munkavállaló munkabérre egyébként sem lenne jogosult, számára nem jár a felmentési időre távolléti díj. Ebből következően, mivel a fizetés nélküli szabadság alatt a munkavállalónak nem áll fenn munkavégzési, illetve rendelkezésre állási kötelezettsége, és ekkor munkabér sem jár részére, Önök nem kötelesek a felmentési időre járó[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megelőzően harminc nappal korábban köteles tájékoztatni az átadás időpontjáról, okáról és annak a közalkalmazottakat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről, valamint arról, hogy az átadást követően az Ön foglalkoztatását az átvevő biztosítja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell egyúttal a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot, valamint azokat a kötelezettségeket is, amelyeknek a jogviszony létesítését követően a jogviszonya fenntartása érdekében köteles eleget tenni [Kjt. 25/A. § (1)-(3) bek.].A tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az átadó munkáltató felé írásban nyilatkoznia kell, hogy az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul-e. Ha az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá. Ha az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához nem járul hozzá, az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazotti jogviszony megszűnéséről, valamint köteles Önnek a Kjt. 37. §-ának (2) és (4)-(6) bekezdései alkalmazásával megállapított végkielégítést - határozott idejű jogviszony esetén a Kjt. 27. §-ának (2) bekezdésében meghatározott távolléti díjat - megfizetni [Kjt. 25/A. § (4)-(6) bek.].Ha az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul, az átvevő munkáltató köteles munkaszerződést kötni Önnel. Ilyenkor sem végkielégítés, sem felmondási idő nem illeti meg, hiszen annak ellenére, hogy a közalkalmazotti jogviszonya megszűnik, rögtön keletkezik egy új munkaviszony is. Az átvevő munkáltatóval létesített munkaviszonyra a Kjt. számos garanciális szabályt ír elő. Így például az átadó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az Mt. szerinti átvevő munkáltatónál töltötte volna el. Ha később az új munkaszerződés megkötésével létesített jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén Önt felmondási idő, valamint végkielégítés illeti meg, annak mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]§-ának (2) bekezdése értelmében a lemondási idő egységesen valamennyi közalkalmazott tekintetében két hónap, és nem függ attól, hogy Ön mennyi ideje dolgozik a munkáltatónál. Így egyáltalán nincs relevanciája annak, hogy adott esetben már tíz éve dolgozik a munkáltatónál. Megjegyezzük, a munkáltató felmentése esetén lenne a Kjt. szerint a felmentési idő hatvan nap plusz két hónap, azaz nagyjából négy hónap, de értelemszerűen nem erről van szó jelen esetben [Kjt. 33. § (2) bek. b) pont]. Mindezekből következik az is, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója nem kötelezheti Önt jogszerűen arra, hogy amennyiben lemondással szünteti meg a jogviszonyát, négy hónapos legyen a lemondási ideje.Ha a munkáltatói jogkör gyakorlójával írásban közli a lemondását, a közalkalmazotti jogviszonya ezt követően a két hónapos lemondási idő leteltével minden további nélkül megszűnik, ezt a munkáltató nem akadályozhatja meg, jogszerűen semmit sem tehet ez ellen.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik. A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, akia) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév,d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév,f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.Ha az Ön esetében a két feltétel (a megfelelő életkor és a húsz év szolgálati idő) fennáll, és a munkaviszonya határozatlan időre szól (megjegyzendő, hogy a tizennégy év alapján ez utóbbira lehet következtetni), a munkáltatójának a munkaviszonya felmondását nem kell megindokolnia [Mt. 66. § (9) bek.], elegendő az öregségi nyugdíjra való jogosultságra hivatkoznia. Abban az esetben, ha Önnek valamely oknál fogva jelenleg határozott idejű a munkaviszonya, a munkáltató önmagában a nyugdíjasnak minősülésre hivatkozva nem szüntetheti meg a munkaviszonyt [Mt. 66. § (8) bek.].Amennyiben Ön szünteti meg a határozatlan idejű munkaviszonyát felmondással, azt nem kell megindokolnia. Ha a munkaviszonya határozott tartamú, úgy a munkaviszonyát csak akkor szüntetheti meg, ha megindokolja, és a felmondás indoka olyan ok, amely az Ön számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna (Mt. 67. §). Ha felmond, a felmondási idő minden esetben harminc nap, a munkáltató pedig nem köteles Önt felmenteni a munkavégzési kötelezettsége alól: "le kell dolgoznia" a teljes felmondási időt [Mt. 69. § (1) bek.]. Ebben az esetben - eltérő megállapodás hiányában - végkielégítés sem illeti meg Önt.Ha a munkáltató mondja fel a munkaviszonyt, és a kérdésben említett tizennégy év folyamatos munkaviszonyt jelent, Önt összesen ötvenöt nap felmondási idő illeti meg, hacsak a munkaszerződése vagy az Önre[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kérdés szerinti megközelítőleg nyolc hónapot [Kjt. 30. § (1) bek. f) pont].Megjegyzendő, hogy kollektív szerződés nyolc hónapnál hosszabb felmentési időt nem állapíthat meg [Kjt. 33. § (2) bek.]. A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a közalkalmazottat - a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban - a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni [Kjt. 33. § (3) bek.]. A fentiek szempontjából különösen fontos, hogy mely jogviszonyokban eltöltött időket tekinthetünk közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek. A Kjt. alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősül:a) a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő,b) a Ktv. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött idő,c) a Kttv., valamint 2010. július 6. és 2012. február 29. között a Ktjv. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban töltött idő,d) a szolgálati jogviszony időtartama, továbbáe) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamintf) a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban,g) a Kjt. a Ktv., a Ktjv., valamint a Kttv. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,h) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban,i) az Áttv. hatálya alá tartozó munkáltatónál állami szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, illetve munkaviszonyban,j) a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,k) a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak szolgálati jogviszonyát szabályozó törvény szerinti rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,l) a Kit. hatálya alá tartozó munkáltatónál kormányzati szolgálati[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]olyan időszak, amikor a munkavállaló (közalkalmazott) mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. A törvény szerint, ha a munkáltató szünteti meg felmondással a munkaviszonyt (felmentéssel a közalkalmazotti jogviszonyt), a felmondási/felmentési idő felére kötelező felmenteni a munkavállalót/közalkalmozottat a munkavégzés alól [Mt. 70. §, Kjt. 33. § (3) bek.]. Ez tehát a felmentési időn belül közalkalmazottak esetében a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítési idő. Mivel a fent említett, szabadságra jogosító távollétek között a törvény külön nem nevesíti ezt az időt, elvileg erre az időszakra nem is járna időarányos szabadság.A Kúria Mfv.II.10.053/2017/4. számú ítéletével mindezzel ellenkezőleg foglalt állást. A Kúria abból indult ki, hogy a törvény a munkáltató kötelezettségévé teszi, hogy a felmentési időre mentesítse a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól. Ez a mentesítés tehát jogszabályon alapul. Márpedig az Mt. a szabadságra jogosító távollétek körébe sorolja azt az esetet is, amikor a munkavállaló munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott időtartamra mentesül a munkavégzési kötelezettség alól [Mt. 55. § (1) bek. k) pont, amelyre[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]értelmében, amennyiben hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg, és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött- öt év után egy hónappal;- tíz év után két hónappal;- tizenöt év után három hónappal;- húsz év után négy hónappal;- huszonöt év után öt hónappal;- harminc év után hat hónappalmeghosszabbodik.Kollektív szerződés nyolc hónapnál hosszabb felmentési időt nem állapíthat meg [Kjt. 33. § (2) bek.].A közalkalmazott felmentési idejét a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján kell meghatározni. Ez azt jelenti, hogy a közalkalmazottjuk felmentési idejébe be kell számítani azt az időt, amit a korábbi munkáltatójánál töltött el. Nincs a törvényszövegben olyan megszorító rendelkezés, hogy csak a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő vehető figyelembe. Ennek megfelelően a felmentési időbe a 2000. szeptember 1. előtti valamennyi közalkalmazotti jogviszony - ideértve az ennek tekintendő munkaviszony - időtartamát is be kell számítani [lásd erről részletesen a Kjt. 87/A. § (1)-(2) bekezdését!].A felmentési idő megállapításánál[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]lenne jogosult [Mt. 70. § (1) bek.]. Ha a munkáltató a munkavállalót november 1-je és 14-e között mentesítette a munkavégzési kötelezettsége alól, erre az időszakra távolléti díjra jogosult.A válaszunkban abból indulunk ki, hogy a munkavállaló havibéres. Havibér esetén a távolléti díj az Mt. 148. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti részének - azaz az esedékessége időpontjában érvényes alapbérnek (Mt. 136. §), illetve pótlékátalánynak (Mt. 145. §) - a meghatározásakor az Mt. 136. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni [Mt. 149. § (1) bek.]. Az Mt. 136. §-ának (3) bekezdése értelmében a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával. Az általános munkarend heti öt napot, a hétfőtől péntekig terjedő időszakot[…] részlet vége a válaszból.