Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott jogállásváltozás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Jogállásváltozás - gazdasági társaságtól az önkormányzathoz

Kérdés: A település településüzemeltetési feladatainak ellátását (közterületek rendben tartása, fűnyírás, takarítás, utak karbantartása) jelenleg az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló kft. végzi munkaviszonyban álló munkavállalókat alkalmazva, akik közül egy fő szellemi, a többi munkavállaló pedig fizikai alkalmazott. Az önkormányzat meg kívánja szüntetni a kft.-t, és a feladatok ellátását az önkormányzat tevékenységi körébe vonja, a munkavállalókat pedig munkaviszonyban szeretné alkalmazni. A munkavállalók milyen jogviszony keretében foglalkoztathatók tovább az önkormányzat alkalmazásában? Lehetnek-e az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók, vagy csak közalkalmazottak?
Részlet a válaszból: […]közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki. E rendelkezésből az következik, hogy amennyiben a helyi önkormányzat a településüzemeltetési feladatok ellátását a jövőben közvetlenül kívánja ellátni, nem teheti meg, hogy munkaviszonyban foglalkoztassa a kft. egykori munkavállalóit. A Kjt. idézett rendelkezése miatt ugyanis nincs arra lehetőség, hogy tetszése szerint válassza meg a foglalkoztatás keretéül szolgáló jogviszony típusát. A törvény erejénél fogva a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások közvetlen ellátására közalkalmazotti jogviszonyokat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4139

2. találat: Önkormányzati feladatellátás költségvetési szerv által

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság egyik szervezeti egysége által végzett feladat (járdaépítés) január 1-jétől átkerül egy, az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szerv feladatellátásának körébe. Az önkormányzati költségvetési szerv a feladatellátást a gazdasági társaság e munkacsoportjában dolgozó munkavállalóival kívánja a jövőben ellátni.
1. Jelen esetben beszélhetünk-e átadó-átvevő munkáltatóról, alkalmazhatóak-e az Mt. 36-40. §-ai, vagy fenti esetben az Mt. 63. §-ának (3)-(4) bekezdése az irányadó? A munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek átszállhatnak-e a gazdasági társaságról az önkormányzati intézményre?
2. Az önkormányzati intézmény a közalkalmazotti jogviszony helyett foglalkoztatja-e a fenti munkavállalókat munkaviszonyban? Az intézmény alapító okirata szerint az intézménynél alkalmazásban álló személyek lehetséges foglalkoztatási jogviszonyaként szerepel az Mt. szerinti munkaviszony.
3. Az önkormányzati intézménynek van-e lehetősége arra, hogy a gazdasági társaságnál, az adott munkacsoportban jelenleg alkalmazásban álló munkavállalóknak csak egy részét foglalkoztassa január 1-jétől?
Részlet a válaszból: […]jelenti, hogy az átvétel a költségvetési szerv számára nem választás kérdése, az a törvény erejénél fogva automatikusan következik be. A jogállásváltozásról az érintetteket az átvevő költségvetési szerv a jogállásváltozás időpontját megelőző tizenöt napon belül köteles tájékoztatni.Nem alakul át azonban a munkaviszony, ha az átvevő költségvetési szerv a Kjt. rendelkezései alapján nem létesíthet közalkalmazotti jogviszonyt az átadással érintett munkavállalóval. Ebben az esetben a munkaviszony az Áht. értelmében a jogállásváltozás időpontját követő harmincadik napon szűnik meg. Ezt kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a munkavállalóval szemben a Kjt. alapján összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha az összeférhetetlenséget kiváltó ok megszüntethető, és ennek érdekében a munkavállaló legfeljebb a jogállásváltozás időpontját követő tizenöt napon belül intézkedik, és ezt igazolja [Áht. 11/F. § (3)-(4) bek.].A jogállásváltozás időpontját követő tizenöt napon belül a munkavállalót a jogállásváltozás időpontjával a Kjt. szerint be kell sorolni, és meg kell állapítani az illetményét. Fontos garanciális szabály, hogy a határozatlan időtartamú, a teljes munkaidős vagy a részmunkaidős munkaviszony is ugyanilyen típusú közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át. A munkavállaló munkaviszonyát a jogállásváltozást követően a Kjt. szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött időként kell elismerni [Áht. 11/F. § (7)-(8) bek.]. A munkavállaló a kinevezési okmány átvételét követő tizenöt napon belül vagy aláírja a kinevezési okmányt, vagy nyilatkozik arról, hogy továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá. Ez utóbbi esetben munkaviszonya jogállásváltozás nélkül a jogállásváltozás időpontját követő harmincadik napon megszűnik. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a munkavállaló a kinevezési okmány átvételét követő tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot, vagy nem írja alá[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4066

3. találat: Közszolgálati jogviszony közalkalmazotti jogviszonnyá történő átalakulása

Kérdés: A megyei jogú város közgyűlése alapított egy költségvetési szervet, amely olyan feladatot lát el, ami korábban a polgármesteri hivatalhoz tartozott. Jól gondolom, hogy azok a köztisztviselők, akik ezt a feladatot végezték a polgármesteri hivatalban, jogviszonyváltással kerülhetnek át az újonnan létrehozott szervhez, mint közalkalmazottak [Kttv. 72. §-a és 229. § (3) bekezdése alapján]? Ha igen, hogyan kell ezt a gyakorlatban végrehajtani? Meg kell szüntetni a hivatalban a köztisztviselők jogviszonyát, és az új költségvetési szervnél kapnak közalkalmazotti kinevezést? A ki nem vett szabadság kifizethető?
Részlet a válaszból: […]§ (3) és (4) bekezdése], amelyek szerint összeférhetetlenségi vagy egyéb ok miatt a Kjt. alapján a köztisztviselő nem létesíthetne közalkalmazotti jogviszonyt. Az összeférhetetlenségi oknál kérdés lehet, hogy már az átadás időpontját megelőzően is ismert-e? Ha igen, a köztisztviselő már az átalakulást megelőzően intézkedhet az összeférhetetlenség megszüntetéséről, és ennek a munkáltató részére való igazolása esetén a közszolgálati jogviszonya (annak megszűnése helyett) közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át. A Kttv. nem ír elő "előzetes" értesítési kötelezettséget a munkáltató számára. A felek általános együttműködési kötelezettségét kimondó törvényi követelményből azonban levezethető, hogy az átalakulást követően előreláthatóan összeférhetetlenségi helyzetbe kerülő köztisztviselők figyelmét fel kell a munkáltatónak hívnia arra, hogy szüntessék meg a velük szembeni összeférhetetlenségi okot annak érdekében, hogy a közszolgálati jogviszonyuk ne szűnjön meg a törvény erejénél fogva.A Kttv. alapján a munkáltatónak utólagos értesítési kötelezettsége van a köztisztviselő részére, akár átalakult a jogviszonya (ilyenkor az átalakulást követő harminc napon belül), akár az a törvény erejénél fogva megszűnt (ilyenkor az átadás napjával). A jogviszonyváltással közalkalmazottá váló köztisztviselők részére értelemszerűen végkielégítés és szabadságmegváltás sem jár, mivel a közszolgálati jogviszonyuk nem szűnt meg, hanem átalakult közalkalmazotti jogviszonnyá. Ebből következően a köztisztviselőnek az átalakulás időpontjáig a Kttv. alapján járó, ki nem adott szabadságát megváltás helyett a Kjt. szerinti besorolás alapján megállapított szabadságához kell hozzáadni. Az átalakulás napjától számított negyvenötödik napon belül a köztisztviselőt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3491

4. találat: Jubileumi jutalomra és végkielégítésre való jogosultság a munkáltató jogállásának megváltozása esetén

Kérdés: 34,5 éves (egy munkahelyen eltöltött) közalkalmazotti jogviszonyomat a fenntartó önkormányzat - új kft. létrehozása miatt - megszünteti. 2022-ben lesz 40 éves munkaviszonyom, jogosultságom a nyugellátásra és a jubileumi jutalomra. Ebben az esetben végkielégítésre számíthatok-e, illetve, mivel 5 év múlva tölteném a 40. évet, jelent-e ez valamit? Mindenképpen szeretnék a jubileumi jutalmamhoz ragaszkodni, amit csak egy másik közalkalmazotti állás betöltésével tudok elérni. Arra van-e lehetőség, hogy ha a kft.-ben maradok, időarányosan kifizessék a jubileumi jutalmat?
Részlet a válaszból: […]közalkalmazotti jogviszonya a jogállásváltozáskor a törvény erejénél fogva megszűnik. Ekkor, ha Ön a jogviszonya megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, és legalább 35 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a 40 éves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni [Kjt. 78. § (4) bek.]. A "nyugdíjasnak minősül" feltétele, hogy Ön az öregségi nyugdíjra jogosító életkort betöltötte és a szolgálati időt megszerezte, vagy egyébként más jogcímen nyugdíjat, vagy ahhoz hasonló egyéb juttatást állapítottak meg a részére [Mt. 294. § (1) bek. g) pont]. A kérdésben írtakból úgy tűnik, ezekkel a feltételekkel Ön nem rendelkezik. Abban az esetben ugyanakkor, ha Ön kéri a továbbfoglalkoztatását, vagy a törvény erejénél fogva átkerül az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatóhoz, az átkerüléssel elveszíti jubileumi jutalomra való jogosultságát. Az Mt. ugyanis nem szabályozza a jubileumi jutalom intézményét, és olyan szabály sincs, amely ilyen esetre a munkaadó jogállásának megváltozására tekintettel a jubileumi jutalom időarányos részének kifizetéséről rendelkezne.Ami a végkielégítésre való jogosultságot illeti: az első esetben a Kjt. 25/A. §-ának (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a közalkalmazott továbbfoglalkoztatására nem kerül sor, az átadó munkáltató az átadás napjával köteles a közalkalmazott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2833

5. találat: Bölcsődei foglalkoztatás

Kérdés: 19 éve közalkalmazott vagyok. Ebből 9 éve vagyok bölcsődei dolgozó. Iskolai konyhán kezdtem, majd leszámoltattak, jogviszonyomat megszüntették, majd azonnal új szerződést kötöttünk a bölcsődével, határozatlan időre. Az önkormányzat a fenntartója mindkét intézménynek. Ketten láttuk el eddig ezt a munkát, a munkatársam gondozónő lesz, az én helyemet megszüntetik. Okot nem adtam rá! Jogszerűen jártak-e el? Most megpályáztatták a technikai dolgozói helyet, én is pályáztam, és minden feltételnek megfeleltem, ám nem nyertem, mert az új főnök a barátnőjét veszi fel. Újra az iskolai konyhára akarnak helyezni, még nem fogadtam el, de kénytelen leszek. Tanácsukat kérem, hogy mire figyeljek oda a szerződésem megkötésekor.
Részlet a válaszból: […]ajánlatot elfogadja-e [Kjt. 25/A. § (1)-(6) bek.],- olyan, az Mt. hatálya alá tartozó gazdasági társaság veszi át, amely felett a fenntartónak többségi befolyása van, a közalkalmazotti jogviszony e törvény erejénél fogva az átadás napján megszűnik, és a megszűnését követő nappal az átvevő munkáltatóval új munkaviszony létesül [Kjt. 25/A. § (7) bek.],- másik, Kjt. hatálya alá tartozó intézmény (pl. az iskolai konyha) veszi át, akkor a gazdasági egység (anyagi vagy nem anyagi erőforrások szervezett csoportja) jogügyleten alapuló átvételének időpontjában fennálló közalkalmazotti jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek (azaz maguk a fennálló közalkalmazotti jogviszonyok is) törvény erejénél fogva az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át [Mt. 36. § (1) bek.].Mindhárom esetben Önt tovább kell foglalkoztatni, vagy legalább ennek lehetőségét az Ön számára fel kell ajánlani. A második és harmadik esetben az Ön beleegyezésétől függetlenül folytatódik a foglalkoztatása az új munkáltatónál. Egyik esetben sem áthelyezésről van szó! Ha nem a fentiek alapján jártak el Önnel szemben, a munkáltatók ellen per indítható, és érvénytelenségre hivatkozással a jogviszonya helyreállítása kérhető.Az is elképzelhető, hogy az átadás időpontját megelőzően a jelenlegi munkáltatója felmenti Önt arra hivatkozással, hogy munkaköre megszűnik [Kjt. 30. § (1) bek. a) pont]. Ebben az esetben azonban, ha bizonyítható, hogy erre azért került sor, hogy a fenti jogi előírásokat a munkáltató megkerülje, eljárása joggal való visszaélésnek fog számítani. Joggal való visszaélés ugyanis különösen az a - formálisan bár jogszerű - joggyakorlás, amely mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet [Mt. 7. § (1) bek.]. Ezen az alapon felmentése érvénytelennek minősíthető, ehhez azonban az kell, hogy a munkaügyi pert a felmentés kézhezvételétől számított 30 napon belül megindítsa, és ott a visszaélést bizonyítani tudja.A technikai dolgozói munkakörre történt sikertelen pályázata a fentiek szempontjából nem rendelkezik jelentőséggel, nem támadható meg a másik[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. szeptember 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2734

6. találat: Közalkalmazottból kormánytisztviselő - "buktató kérdések"

Kérdés: Május 1-jével az eddig a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónk jogszabály rendelkezésénél fogva beolvadt egy közigazgatási szervbe. Kérdésünk: a közalkalmazott - ideértve különösen a vezetőt, illetve magát az intézményvezetőt - munkaköre hogyan változtatható, különösen annak tükrében, hogy a Ktjv. 6/A. §-a a jogállásváltozás utáni 45. napra írja elő a besorolás elvégzését? Mi a helyzet azokkal, akik összeférhetetlennek bizonyulnak?
Részlet a válaszból: […]írja elő, a kivételes - a kormánytisztviselő hozzájárulása nélküli - módosítási esetek között ez pedig nem szerepel. Minderre ugyanis csak a fizetési fokozatban történő előrelépés és az illetmény megállapítása, a közigazgatási szerven belüli átszervezés vagy a településen belüli székhelyváltozás, illetve a jogutódlás esetén kerülhet sor - ezekben az esetekben azonban a Ktv. kifejezetten kiemeli, hogy erre csak a munkakör, feladatkör változatlanul hagyása mellett van lehetőség. A munkakör csak akkor változtatható, ha az újdonsült kormánytisztviselő ahhoz hozzájárult. A besorolásra az illetmény megállapítása - ilyen megállapodás hiányában - az eredeti munkakör alapján történik. Ha az illetmény megállapítására csak 45 napon túl kerül sor, és ezért ebbe az időszakba fizetési nap esik, akkor a munkáltató a korábbi közalkalmazotti illetményt köteles folyósítani a közalkalmazottnak, és a - már a kormánytisztviselői szabályok szerinti - besorolást követően kell az esetleges különbözetet visszamenőleg kifizetni. A vezetőkre nézve a 6/A. § (8) bekezdése tartalmaz szabályt, amely azonban nem kellően egyértelmű. A törvény így fogalmaz: "a közalkalmazotti jogviszonyban álló vezető jogviszonyának átalakulását követően - a kormánytisztviselői jogviszonyra vonatkozó szabály figyelembevételével - kell a vezetői munkakör szintjét és megnevezését megállapítani". Míg a közalkalmazottaknál beosztotti munkakör mellett, megbízás alapján látják el a vezetők e tevékenységüket, addig a kormánytisztviselőkre önálló vezetői munkakört kell meghatározni. A vezetői szintek a Ktjv. 20. §-a szerint az adott szerv jellegzetességétől függően 2-től 4-ig terjedhetnek. Ez a szabály nem tartalmaz határidőt a vezetői munkakör megnevezésének megállapítására, viszont a vezetői munkakör megállapítása alapvető feltétele annak, hogy a vezető el tudja látni a munkáját, hiszen ettől függ hatásköre, feladatköre, munkavégzési kötelezettségének tartalma. Vezetők esetén - különösen igaz ez a korábbi első számú vezetőre, akinek a megszűnt intézmény vezetésével összefüggő jogosultságai értelemszerűen a beolvadást követően nem gyakorolhatók - feladatai szorosan kapcsolódnak a belső szervezeti felépítéshez, esetükben még fontosabb a munkakör megállapítása, mint a szakmai munkakört ellátó beosztottak esetén. A munkáltatónak minél előbb eleget kell tennie a vezetői munkakör meghatározására irányuló kötelezettségének. Az Mt. állásidőre vonatkozó 144/A. § (4) bekezdését a köztisztviselőkre, így a kormánytisztviselőkre is alkalmazni kell, ezért ha a munkavállaló (vezető) a munkáltató működési körében felmerült okból (a vezetői munkakör meghatározásának hiánya miatt) nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg. Rendelkezésre állási kötelezettségét természetesen teljesítenie[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. június 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1023