6 találat a megadott külföldi állampolgár tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]feltétele, hogy a harmadik országbeli állampolgár a jogszabályban előírt alkalmazási (pl. a Kjt. szerinti) feltételeknek megfeleljen. E szerint, mivel közalkalmazotti jogviszonyban történik majd a foglalkoztatás, a japán állampolgárral szemben is kell érvényesíteni a Kjt. 20. §-ának (2) bekezdésében foglalt feltételeket (így többek között a büntetlen előélet követelményét).A munkavállalási engedély iránti kérelemhez általában csatolni kell - többek közt - a harmadik országbeli állampolgárnak a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét, az iskolai végzettségét igazoló okirat hiteles másolatát, valamint annak hiteles magyar fordítását, a fentiekben írt jogosultság feltételeinek fennállását igazoló adatokat, okiratokat, valamint azok hiteles magyar fordítását [1445/2013. Korm. rendelet 12. § (1) bek.]. Megjegyzendő, hogy amennyiben a szakképzettség vagy végzettség megfelelősége tekintetében kétség merül fel, a kormányhivatal a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóságot megkeresi annak igazolása érdekében, hogy a diploma honosításához vagy elismeréséhez szükséges feltételek fennállnak-e [445/2013. Korm. rendelet 12. § (2) bek.].b) A tartózkodási engedély kiadásáról általános szabály szerint az idegenrendészeti hatóságok közül a főigazgatóság igazgatósága (regionális igazgatóság) dönt [114/2007. Korm. rendelet 45. § (1) bek.]. A tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet általában annál a konzuli tisztviselőnél vagy tartózkodási engedély iránti kérelem átvételére felhatalmazott egyéb helyen kell benyújtani, amely a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve állampolgársága szerinti országban működik [114/2007. Korm. rendelet 47. § (1) bek.]. A tartózkodási engedély iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmezőnek be kell mutatnia az érvényes úti okmányát. A kérelem mellékleteit egyebekben a jogszabály pontosan meghatározza [114/2007. Korm. rendelet 47. § (7)-(8) bek.].c) Mivel az említett harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodása a beutazásától számított harminc napot minden bizonnyal meghaladja, köteles a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó és a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelynek nem minősülő szálláshelyének bejelentésére. A bejelentési kötelezettséget a beutazástól számított három napon belül az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell teljesíteni a szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóságon. A bejelentőlapot az úti okmány adataival egyezően kell kiállítani, és a szálláshely bejelentésére kötelezettnek, valamint a szállásadónak alá kell írnia [114/2007. Korm. rendelet 155. § (1)-(3) bek.].d) A biztosítási jogviszony kapcsán be kell jelenteni az állami adó- és vámhatósághoz is bizonyos adatokat. A munkáltató - adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével - az illetékes elsőfokú állami adó- és vámhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon köteles bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, a társadalombiztosítási azonosító jelét (tajszámát), a végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát. Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező bejelenteni. A bejelentést a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt kell teljesíteni (Art 1. melléklet 3. pont és 3.1 alpont).A tajszámot (kártyát) a munkáltató bármelyik kormányhivatal megyeszékhelyen működő járási hivatalánál, valamint - Pest megye, illetve Budapest vonatkozásában - Budapest[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]gyermekekkel egyúttal mindig együtt van egy, a magyar szabályoknak megfelelő óvodapedagógus is. Erre nézve vele külön jogviszonyt létesíteni nem kell, legfeljebb a külföldi küldő intézménnyel érdemes együttműködési megállapodást kötni, amiben részletezhető pl. az esetleges ösztöndíj, a külföldi kolléga által vagy neki okozott kár megtérítésének kérdése stb.Az érintett nem minősül idegen nyelvi tanárnak, illetve lektornak, aki foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll. Jelenlétének sem az a kifejezett célja, hogy ellenértékért munkát végezzen, vagy hogy az óvoda az ő közreműködésével lássa el alapfeladatát. E személlyel egyébként óvodapedagógusként munkavégzésre irányuló jogviszonyt - közalkalmazotti jogviszonyt, óraadói szerződést - létesíteni csak akkor lehetne, ha a hazai szabályoknak[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]külföldi felsőoktatási intézménnyel létesített nappali tagozatos hallgatói jogviszonyt. Ugyanakkor ez a jogviszony önmagában még nem mentesít a biztosítási jogviszonnyal járó kötelezettségek alól. A Tbj-tv. szerint ugyan az iskolaszövetkezet és a nappali tagozatos hallgató közötti jogviszony nem létesít biztosítási jogviszonyt [5. § (1) bek. b) pont], ám a 195/1997. Korm. rendelet szerint ez csak a nappali rendszerű oktatás keretében az Nftv. szerinti nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatókra vonatkozik [195/1997. Korm. rendelet 6. § (4) bek.].Az Nftv. 1. §-ának (2) bekezdése szerint a törvény hatálya a felsőoktatás tevékenységében és irányításában részt vevő valamennyi[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen, illetve a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben [Nft. 44. § (1) bek.].A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző foglalkoztatására az Mt. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni [Nft. 44. § (2) bek.]. A képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során a hallgatót díjazás illetheti, illetve a hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat esetén a törvény alapján díjazás illeti meg, melynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka. A díjat pedig - eltérő megállapodás hiányában - a szakmai gyakorlóhely fizeti [Nft. 44. § (2) bek. a) pont]. A képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódó gyakorlat esetén a hallgatót a felek megállapodása szerinti, jogszabály alapján nem meghatározott díjazás illeti meg, melynek ellenében a hallgató által e jogviszonyban létrehozott dolgok tulajdonjoga, illetve a szellemi alkotásokhoz fűződő vagyoni jogok - eltérő megállapodás hiányában - a felsőoktatási intézményre, illetve az általa létrehozott gazdálkodó szervezetre[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]az iskolaszövetkezet tagja legyen. A foglalkoztatás szempontjából azonban különbséget kell tennünk az európai uniós és harmadik országbeli állampolgárok között. Az európai uniós állampolgárok foglalkoztatás vonatkozásában a magyar állampolgárokkal azonos megítélés alá esnek, azaz európai uniós tagállam állampolgára foglalkoztatásához diákmunka esetén sincs szükség külön engedély beszerzésére. Ugyanakkor bejelentési kötelezettség ez esetben is terheli a munkáltatót a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központ felé [355/2007. Korm. rendelet 6. § (1) bek.]. A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb annak megkezdése napján, a foglalkoztatás megszűnését pedig az azt követő napon kell bejelenteni. A bejelentésre kötelező formanyomtatvány nem létezik, ezért azt szabadon, bármilyen utólag bizonyítható formában meg lehet tenni, azzal, hogy a bejelentésnek személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmaznia kell a foglalkoztatottak számát, állampolgárságát, a foglalkoztatási jogviszony formáját, hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, továbbá arra vonatkozó adatot, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszűnt [355/2007. Korm. rendelet 6. § (2) bek.]. Harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatása azonban az általános szabály szerint engedélyhez kötött az Flt. 7. § (1) bekezdése értelmében. Ugyanakkor e kötelezettség alól a 355/2009. Korm. rendelet meghatároz bizonyos kivételeket. A 355/2009. Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés 12. pontja szerint nincs szükség engedélyre a harmadik országbeli állampolgár Magyar Köztársaság területén történő foglalkoztatásához, ha az illető a Magyar Köztársaság területén működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]létrejött vállalkozás, függetlenül az alapítója vagy tagjai állampolgárságától, magyar jogi személynek minősül. Ennek következtében ugyanazon jogszabályi rendelkezések vonatkoznak majd e vállalkozásra, mint egy magyar állampolgár által alapított cégre. Amennyiben a kft. hatósági engedélyhez kötött tevékenységet kíván folytatni, a tevékenységet csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti [Gt. 6. § (2) bekezdés]. Valamennyi magyarországi gazdasági társaságra alkalmazandó az a jogszabályi rendelkezés is, amelynek értelmében képesítéshez kötött tevékenységet, ha jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - kivételt nem tesz, a gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek igazolt módon megfelel [Gt. 6. § (3) bekezdés]. Külön jogszabályokban kerül meghatározásra, hogy pontosan mely tevékenységek végzéséhez szükséges a megfelelő képzettség megléte. E külön jogszabályok azt is meghatározhatják, hogy a szükséges képességgel rendelkező személynek milyen jogviszonyban kell állnia az adott tevékenységet végző gazdasági társasággal. A 21/2010. NFGM rendelet foglalja össze például azokat az ipari és kereskedelmi tevékenységeket, amelyek végzéséhez meghatározott képesítés szükséges (így[…] részlet vége a válaszból.