Keresés eredménye

7 találat a megadott adatvédelem tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Béradatok bizalmas kezelése
Kérdés: Milyen jogszabályra lehet hivatkozni, ha törvénysértő módon egy iskolában az intézményvezető-helyettes - régebben igazgatóhelyettes - általa és bárki által megtudható módon adja át minden kollégának, minden hónap elején a kifizetett bérekről szóló jegyzéket?
Részlet a válaszból: […]harmadik személy számára hozzáférhetetlenné tenni. E körben bizonyosan illetéktelennek minősülnek azok a munkavállalók, akiknek a munkaköri feladataik teljesítéséhez nem szükséges ezeknek az adatoknak a megismerése.Az információs önrendelkezési jog személyiségi jog [Ptk. 2:43. § e) pont], így annak védelmére a munkavállaló kérheti - a kérdés szerinti esetben különösen -a) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;b) a jogsértés abbahagyását, és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;c)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3464
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
2. találat: Szakszervezet - adatkikérés a munkavállalókról
Kérdés: A nálunk működő szakszervezet - 18 munkavállaló felhatalmazásával - levelet intézett hozzánk, hogy adjuk ki nekik a munkaviszonyukkal kapcsolatos valamennyi adatot (munkaszerződést, munkaidő-beosztásokat, jelenléti íveket, bérfizetési papírokat). Feltételezhető, hogy az adatok alapján a tényleges munkabér-kifizetések megfelelőségét kívánják ellenőrizni. Ezt nem szeretnénk megtenni, arra hivatkoznánk, hogy semmi célhoz kötöttséget nem jelöltek meg, továbbá hogy ezek az adatok - legalábbis részben - a rendelkezésükre állnak. Kötelesek vagyunk-e az adatok kiadására?
Részlet a válaszból: […]tevékenységéről, az adattovábbítások jogalapjáról és címzettjéről. A tájékoztatás csak akkor tagadható meg, ha ezt - többek között - a foglalkozások gyakorlásával összefüggő fegyelmi és etikai vétségek, a munkajogi és munkavédelmi kötelezettségszegések megelőzése és feltárása indokolja (Infotv. 19. §), vagy átvett személyes adat esetén az átvétellel egyidejűleg előírt adatkezelési korlátozást sértené [Infotv. 9. § (1) bek.].A kérdés szerinti esetben a munkáltató köteles e tájékoztatást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül, közérthető formában, az érintett erre irányuló kérelmére írásban megadni. Az érintett nem köteles az adatkezelőt tájékoztatni arról, hogy milyen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2230
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
3. találat: Személyügyi anyagokra vonatkozó előírások
Kérdés: Több internetes oldalon olvasható, hogy a munkaügyi-személyügyi anyagokat korlátlan ideig meg kell őrizni, amelynek oka többek között a nyugdíjelbírálás során a szolgálati idő megállapításához szükséges adatszolgáltatás. Emellett a cég végelszámolása esetén át kell adni a végelszámolónak ezeket az anyagokat, amelyek később irattárba, levéltárba kerülnek. Sajnos nem találunk olyan konkrét törvényi hivatkozást, amely egyértelműen leírná, hogyan kell az anyagokat megőrizni, meddig stb., csak egy szokásos eljárásmódról kaphatunk információt. Létezik-e olyan törvény, amelynek valamely paragrafusa konkrétan rendelkezik a személyügyi anyagok megőrzéséről?
Részlet a válaszból: […]szempontjából az Art. 178. §-ának 14. bekezdése határozza meg az irat fogalmát: jogszabályban meghatározott bizonylat, a könyvvezetésről szóló jogszabályokban előírt könyvek, nyilvántartások, továbbá a tervek, szerződések, levelezések, nyilatkozatok, jegyzőkönyvek, határozatok (végzések), számlák és más kivonatok, igazolások, tanúsítványok, köz- és magánokiratok tartoznak ide, megjelenési formájuktól függetlenül. Ebbe a körbe a munkaügyi, személyügyi okiratok is beleértendők. Az Art. 47. §-ának (3) bekezdése értelmében ezen iratokat az adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül az adó megállapításához való jog elévüléséig, a halasztott adó esetén a halasztott adó esedékessége naptári évének utolsó napjától számított 5 évig kell megőriznie.A Levéltv.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. április 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1922
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
4. találat: Munkavállalók személyes adatai
Kérdés: Társaságunk épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozik. Megrendelőnk biztosra akar menni, hogy szabályszerűen foglalkoztatjuk a dolgozóinkat, ezért kérte, küldjük el neki a társaságunk alkalmazottainak munkaszerződését, orvosi papírjait. Kötelesek vagyunk-e harmadik félnek ezeket kiadni? Azt tudom, hogy ellenőrzéskor a NAV-nak, illetve a munkavédelmi ellenőröknek át kell adni.
Részlet a válaszból: […]személlyel csak két esetben közölhet: ha ezt törvény írja elő (mint pl. azt, hogy az adóellenőrök, illetőleg munkaügyi felügyelők kérésére az ellenőrzés tárgyával összefüggő adatokat a munkáltató köteles rendelkezésre bocsátani akkor is, ha ez a munkavállalók személyes adataira vonatkozik), illetőleg ha a munkavállaló ehhez hozzájárult.A megrendelő számára tehát csak ez utóbbi esetben adhatók át a munkavállalók személyes adatai. Az Infotv. 2. §-ának 7. pontja szabályozza, hogy a munkavállaló hozzájárulását hogyan kell beszerezni: az akaratnyilvánításnak önkéntesnek határozottnak (félreérthetetlennek, kifejezettnek) kell lennie,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. december 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1833
5. találat: Munkabér-elszámolás adatvédelmi követelményei
Kérdés: Szabályosan jár-e el a munkáltató, ha az adminisztrátor a sorban álló dolgozóknak nyíltan adja át a - névsorba rendezett - bérlapokat, melyek nincsenek lezárva? Nem lenne-e köteles azokat borítékba tenni, vagy valamilyen formában lezárni és úgy átadni? Nem minősül ez a levéltitok vagy a személyi jogok megsértésének, hisz senkinek semmi köze ahhoz, hogy egyik-másik dolgozó mennyit keres?
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1728
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
6. találat: Próbavásárlás
Kérdés: Áruházunk ún. próbavásárlás segítségével kívánja ellenőrizni azt, hogy munkavállalóink betartják-e azokat a jogszabályi előírásokat, amelyek megtiltják a dohányáruk és a szeszes italok fiatalkorúak számára történő értékesítését. A próbavásárlásokra egy külső céggel kötnénk szerződést. Milyen kötelezettségeket kell e körben betartanunk a munkavállalóinkkal szemben?
Részlet a válaszból: […]törvényben meghatározott esetben vagy a munkavállaló hozzájárulásával közölhet a munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel [Mt. 3. § (4) bek.]. A fentiekből következően megítélésünk szerint a munkáltatótól elvárható, hogy amennyiben a munkaviszonyból fakadó felügyeleti, illetve ellenőrzési jogát ún. próbavásárlások útján kívánja gyakorolni, ennek tényéről általában véve köteles előzetesen tájékoztatni a munkavállalóit. Ha a próbavásárlás során a munkavállaló munkavégzéssel összefüggő magatartása, alkalmassága is ellenőrzésre kerül, és ez értelemszerűen kihatással lehet a munkavállaló értékelésére, s adott esetben munkajogi jogkövetkezmények kiindulópontjául szolgálhat, véleményünk szerint a munkáltató köteles tájékoztatást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 842
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
7. találat: Keresőképtelen beteg tájékoztatási kötelezettsége
Kérdés: Felvehetjük-e jogszerűen a betegség miatt keresőképtelen távol lévő munkavállalónkkal a kapcsolatot (pl. telefonon vagy otthonában tett személyes látogatás alkalmával) annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjunk arról, mikor térhet vissza újra a munkába? A munkaszervezés szempontjából rendkívül fontos volna számunkra ismerni egyfelől azt, hogy mikor áll újra munkába, másfelől a táppénzszámfejtés érdekében is szükségünk volna a keresőképtelen állományba vételről szóló igazolásra (természetesen sem a betegségéről, sem a betegdokumentációról nem kérnénk információt). Megbízhatunk-e erre a feladatra külső szolgáltatót? Sértheti-e a tevékenység a munkavállaló jogait, illetve adatvédelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket? Milyen lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy tevékenységünk ne legyen jogsértő? Szükség van-e mindehhez a munkavállaló előzetes írásbeli tájékoztatására vagy hozzájárulására?
Részlet a válaszból: […]keresőképtelenség felmerülése előtt, akár azt követően. A munkáltató így jogszerűen felveheti a kapcsolatot a keresőképtelen beteg munkavállalójával. Amennyiben ezt a munkavállaló egészségi állapota lehetővé teszi, a kapcsolatfelvétel történhet - egyebek mellett - elektronikus levélben, telefonon és személyesen (pl. otthon vagy fekvőbeteg-ellátást végző intézményben) is. Fontos azonban megjegyezni, hogy a munkáltató ez irányú tevékenysége nem sértheti a munkavállaló személyhez fűződő jogait (pl. emberi méltóságát, magánszférához való jogát), nem veszélyeztetheti testi épségét, egészségét, és nem irányulhat vagy nem vezethet a munkavállaló zaklatására, valamint nem hátráltathatja annak gyógyulását. A munkáltatónak éppen ezért kellő diszkrécióval és[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. június 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 376