Pedagógusi új életpályatörvény – a 2023-as munkáltatói feladatok

Kérdés:

2023. 07. 15-én hatályba lépett a pedagógusok új életpályájáról szóló Púétv. A 157. § (11) bekezdése azt írja elő, hogy a (10) bekezdést, mely az illetményeket tartalmazza, 2023. 11. 01-jétől kell alkalmazni azzal, hogy a kinevezési okmány vagy munkaszerződés módosítását 2023. 09. 15-ig közölni kell azzal, hogy a (10) bekezdés szerinti illetmények 2023. 07. 01-jéig visszamenőleg járnak az érintetteknek. 2023. 09. 15-ig tájékoztatót kell átadni az érintetteknek, melynek a 157. § (3) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia, és egyúttal 2023. 09. 15-ig kell átadni a kinevezés módosítását is?

Részlet a válaszából: […] ...(munkaszerződés-módosítás) átadása az átmeneti időszakra szóló, de csak 2023 decemberében kifizetendő illetmény- vagy munkabéremelésről.Egyfelől: a munkáltatónak a Púétv. 157. §-ának (3) bekezdése alapján 2023. szeptember 15-ig kell megadnia az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Visszatérő munkavállaló – alapbéremelés munkaviszony-megszűnés esetén

Kérdés:

A munkavállaló a 2021 óta tartó gyermekgondozási szabadsága alatt kérte, hogy szüntessük meg a munkaviszonyát. Eszerint elkészítettük a közös megegyezést, aláírtuk, majd a felhalmozódott szabadságait megváltottuk. De az elszámoláskor a 2021. évi bérével számoltunk, nem alkalmaztuk az Mt. 59. §-át, arra hivatkozva, hogy a távollét megszűnését követően kell rendezni a bért, és a munkavállaló esetünkben a fizetés nélküli szabadság alatt távozott, egyetlen napra sem tért vissza aktív állományba. Helyesen jártunk-e el?

Részlet a válaszából: […] ...Ennek során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Visszaélés a sztrájkkövetelésekkel

Kérdés: Munkavállalóink egy része sztrájkkövetelésekkel állt elő. Ezek főként béremelési elvárásokat fogalmaznak meg, bár pontosan tudják, hogy a munkáltató költségcsökkentési intézkedésekre kényszerült (amin belül még nagyobb arányú létszámcsökkentés is szükséges volt), ezért – szerintünk – a sztrájkkövetelés visszaélésszerű, rendeltetésellenes. Lehet emiatt a sztrájkot jogellenesnek minősíteni?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására – törvényben meghatározott feltételek szerint – megilleti a sztrájk joga. A sztrájkjog gyakorlása során ugyanakkor a munkáltatóknak és a munkavállalóknak együtt kell működni; a sztrájkjoggal való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Jubileumi jutalom összege – nem számít a pótlék

Kérdés:

40 éves közalkalmazotti jubileumi jutalom összegének kiszámításánál az ágazati szakmai pótlékot is bele kell-e számolni, vagy csak az alapilletményt? A közalkalmazott óvodapedagógus.

Részlet a válaszából: […] ...mérlegelése nélkül valamennyi, a pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó érintettet megilleti, ezért funkciójában béremelésnek felel meg.Ugyanakkor a Kjt. 78. §-ának (2) bekezdése a jubileumi jutalom alapját a közalkalmazott havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Visszaható hatály tilalma kollektív szerződésben

Kérdés: A társaságunknál 2022 áprilisában írtuk alá a kollektív szerződést, amelyben 2022. január 1-jére visszamenőleg rendeztük a béreket, egyúttal meghatároztuk azokat a feltételeket is, amelyek a féléves jutalomból való kizárást eredményezik. Több munkavállalónk esetén ezek a feltételek még márciusig bekövetkeztek (pl. írásbeli figyelmeztetést kaptak), így kiestek a jutalomból. Most arra hivatkoznak, hogy ez visszaható hatályú kötelezettség-előírás volt, ami nem jogszerű. Ha valóban így van, akkor mi a helyzet azokkal a kötelezettségekkel, amiket a munkáltató vállalt visszamenőlegesen, mint a fizetések megemelése?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok semmisek, hanem azok a normák is, amelyek a munkáltatóra nézve állapítanak meg visszaható hatállyal kötelezettségeket (mint a béremelés). Ha pedig a bérfejlesztési megállapodás érvénytelen, az ennek alapján kifizetett összeg visszajár a munkáltatónak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Sztrájk tavalyi munkabér-követelésre tekintettel

Kérdés: A cégünknél működő szakszervezet 2020-ban benyújtott egy, a 2021. éves béremelésre vonatkozó javaslatot, amelyet nem fogadtunk el, és annak csak egy része valósult meg. Erre vonatkozóan kollektív szerződésben nem tudtunk megállapodni, mivel a szakszervezet csak idén szerzett erre megfelelő reprezentativitást. A 2022. évre nézve született is bérmegállapodás, kollektív szerződésben. Ennek ellenére a szakszervezet májusban sztrájkot hirdetett, a tavalyi bérkövetelés maradéktalan teljesítése érdekében. Jogszerű ez?
Részlet a válaszából: […] A dolgozókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására – az e törvényben meghatározott feltételek szerint – megilleti a sztrájk joga [Sztájk-tv. 1. § (1) bek.]. Jogellenes ugyanakkor a sztrájkra vonatkozó – egyebek mellett kollektív szerződésben rögzített –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Visszatérő munkavállaló bérfejlesztése

Kérdés: Egyik kolléganőnk bejelentette, hogy szeretne visszatérni a gyermekgondozási szabadságról. Mi a teendő, ha a cégnél az elmúlt években csak teljesítményértékelésen alapuló béremelések voltak? A kisgyermekes anyukának ekkor is meg kell emelni a bérét? Változtat-e ezen bármit is az a tény, ha a munkavállaló szeretné a munkaviszonyát megszüntetni nálunk, mert talált egy számára kedvezőbb állást?
Részlet a válaszából: […] ...Ennek során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Laboratóriumi asszisztens besorolása a közegészségügyben – az egyenlő bér elve

Kérdés: Ügyfelem általános laboratóriumi asszisztensként végzett és szerzett szakképesítést 1988-ban. Ezt megelőzően egészségügyi szakközépiskolában érettségizett. 34 éve dolgozik laboratóriumi asszisztens munkakörben (FEOR: 3321), az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál. Végzettsége, képzettsége alapján "D" fizetési osztályba sorolta be a munkáltató, munkaköre, kompetenciája, feladatai megegyeznek azon munkavállalókéval, akik gyakorló klinikai laboratóriumi asszisztensi végzettséget (OKJ 54-725-04) szereztek, és kerülnek ugyanazon munkáltatónál foglalkoztatásra. Ezen OKJ-s végzettség ugyanakkor "E" fizetési osztályba tartozik. Ügyfelem többször kérte a munkáltatóját, hogy azonos bérben részesítse, mint az OKJ-s képzésben részt vetteket, de elutasítást kapott. Megfelelő-e a "D" fizetési osztályba besorolás és a FEOR: 3321 (Általános egészségügyi asszisztens) meghatározása, figyelemmel a hatályos jogszabályi környezetre? Az egyenlő bér elve szempontjából a sajátos szempontokat az Mt. 12. §-a részletezi: a munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerőpiaci viszonyokat kell figyelembe venni. Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület (EBTT) 384/2/2008. TT. sz. állásfoglalása szerint még akkor is megállapítható két munka egyenlő értéke, ha eltérő a munkakör, illetve a munkaköri leírás, de a két munka a törvényben felsorolt szempontok alapján egyenlő értékűnek tekinthető. Az EBTT az egyenlőértékűség vizsgálatánál tehát a ténylegesen végzett munkatevékenységet tekinti elsődlegesnek, álláspontja szerint, ha ebben a tekintetben az összehasonlíthatóság megáll, akkor olyan szempontok, mint például a munkavállalók közötti szakképzettség, tapasztalat szempontjából fennálló különbségek, másodlagosak – kivéve, ha ezeknek tényleges kihatása van az elvégzett munka minőségére, mennyiségére. Mint azt a fentiekben említettem, ügyfelem tevékenysége, felelőssége, a munka természete, a munkakörülmények teljesen megegyeznek az OKJ-s képzésben részt vett dolgozókéval, de míg ők "E" osztályba kerültek besorolásra, addig az ügyfelem átsorolási, illetve béremelési kérelme elutasításra került.
Részlet a válaszából: […] Az egészségügyi szakdolgozó fizetési fokozatát a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettsége, szakképzettsége és az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani [Eszjtv. 8. § (8) bek.]. A fizetési osztályokba soroláshoz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Béremelés utólag és a felmondási idejüket töltők

Kérdés: Egy cégnél minden évben április hónapban utólag van béremelés, az előző évi teljesítményértékelés alapján kapnak a kollégák százalékos emelést attól függően, hogy ki hogyan teljesített, és kit hogyan értékelt a vezetője. Megteheti-e a munkáltató, hogy nem adja meg az emelést annak a kollégának, aki például április utolsó napján felmondott, felmondási idejét letölti, illetve egyik felmondás alatt álló kollégának megadja, másiknak nem adja meg?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés megválaszolása során abból indulunk ki, hogy a visszamenőleges hatályú béremelésről szóló döntés a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik. Amérlegelési jogkörben hozott döntések esetén is meg kell tartani az egyenlő bánásmód követelményét, és tilos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Fizetés nélküli szabadság után bérkorrekció továbbfoglalkoztatás hiányában

Kérdés: Egyik munkavállalónk december elején fog visszatérni a gyermeke hároméves koráig igényelt fizetés nélküli szabadságáról. Ugyanakkor már most tudjuk, hogy nem fogjuk tovább foglalkoztatni, mivel megszűnt az a telephely, ahol korábban dolgozott. Felajánlottuk neki, hogy jöjjön a budapesti székhelyünkre dolgozni, de ezt nem tudja megoldani. Kötelesek vagyunk-e visszavenni akkor is, ha a gyermeke majd csak februárban lesz hároméves? Mivel közel három évig távol volt, kötelező-e rendeznünk a bérét a visszatérésekor, akkor is, ha tudjuk, hogy rögtön az első nap fel fogunk neki mondani? Kötelező-e a bérrendezés akkor, ha közös megegyezéssel szüntetjük meg a munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...Ennek során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.
1
2
3
5