Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

8 találat a megadott béremelés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Bérszámfejtési hiba korrekciója

Kérdés: A munkáltató a munkavállaló bérét 2016. december 1-jétől megemelte, azonban bérszámfejtési hiba miatt azóta is a korábbi bérét folyósította a munkavállalónak, és a pótlékokat, egyéb járandóságokat is a korábbi bér alapulvételével számította ki. A hibát 2019 márciusában ismerte fel, azt korrigálnia szükséges. Hogyan járjon el?
Részlet a válaszból: […]eredő anyagi kára körébe tartozik. A munkáltatónak a kár megtérítésekor először meg kell állapítania az elmaradt bér és juttatások összegét, és ennek megfizetéséről kell gondoskodnia.Másodszor, a munkáltatót terheli a különbözet késedelmikamat-vonzata is (Mt. 31. §, Ptk. 6:48. §), mégpedig az eredeti esedékességtől a kifizetés napjáig terjedő időszakra szólóan. Ennélfogva a különbözet egyes részeit illetően eltérő időszakra vonatkozhat a kamatfizetési kötelezettség, ezt jogcímenként külön-külön kell megállapítani. A ki nem fizetett bér és egyéb járandóság különbözetének esedékessége az a nap, amikor arra a munkavállalónak eredetileg joga keletkezett. Bér esetén ez a munkáltatónál az adott időszakban szokásos bérfizetési napot, szabadság, betegszabadság esetén a távollétre járó juttatás kifizetésének napját jelenti.A Ptk.-nak az Mt. 31. §-a alapján a munkaviszonyban is alkalmazni rendelt 6:48. §-a alapján a munkáltató a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3607
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

2. találat: Béremelés jelentősége és a GYED számítása

Kérdés: Munkavállalónk 2016. május 1-jétől áll alkalmazásunkban. Január 1-je óta nem dolgozik, először veszélyeztetett terhesség miatt, majd miután február 20-án megszületett a gyermeke, CSED-en van. Erre is tekintettel az idén februári béremelésekből kimaradt, amit most azért sérelmez, mert állítása szerint a gyermekgondozási díja magasabb lenne, ha részesült volna az idei bérfejlesztésben. Tavalyi alapbére egyébként 450 000 Ft. Álláspontunk szerint a GYED mértékét nem befolyásolja az idei béremelés. Helyesen gondoljuk?
Részlet a válaszból: […]jogviszonyból elért (bevallott) jövedelmet lehet tehát figyelembe venni. A GYED alapját az Ebtv. 48. §-ának (1)-(3) bekezdéseiben foglaltak szerint kell megállapítani [Ebtv. 42/D. § (2) bek.]. E szerint, elsősorban a jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani az ellátást. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a GYED alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni [Ebtv. 48. § (1) bek.].A kérdés alapján a GYED-re való jogosultság kezdőnapja a jelen esetben a 2019. február 20-án született gyermekre tekintettel 2019. augusztus 20. Az ezt közvetlenül megelőző naptári év első napja 2018. január 1. A jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napja 2019. június 30. A figyelembe vehető jogviszonyban volt 180 napnyi jövedelem, amelyet 2019. június 30-tól visszafelé számítva kell megállapítani. Erre az időszakra esne a februári béremelés, ezért az kihat a munkavállalót megillető[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3571
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Alapbéremelés elutasítása

Kérdés: Tizenkilencedik éve dolgozom egy 40 fős magáncégnél pénzügyi munkatársként. A munkabéremet éveken keresztül alacsonyan tartották, bár a béremeléseim a cég munkavállalóival azonos mértékűek voltak. Munkámat panasz nélkül elláttam, pluszfeladatokat is elvégezve, gyakran a munkaidőt figyelmen kívül hagyva. Az idei évben a béremelés átlagosan 7,5-8% lesz (a takarítónő is 5%-ot kap). A főnököm 2,7%-ot kíván adni nekem, azzal az indokkal, hogy "túl magas a bérem". A cég forgalma az elmúlt négy évben szinte megduplázódott, a munkám is ezzel arányosan nőtt, míg a termelési részen új dolgozókat vettek fel, a bérem viszont az éves "átlagot" követte. Köteles vagyok-e ezt, a számomra megalázóan alacsony béremelést elfogadni, vagy esetleg van más lehetőségem is?
Részlet a válaszból: […]személyes ápolása céljából igényelt fizetés nélküli szabadság) megszűnését követően írja elő a munkáltató számára annak kötelességét, hogy ajánlatot tegyen a munkavállaló számára a munkabér módosítására. A munkaszerződést azonban még ilyen esetben is csak közös megegyezéssel módosíthatják a felek (Mt. 58. §).A felek általában véve szabadon tárgyalhatnak, illetve dönthetnek az alapbér módosításának mértékéről. Ennek során értelemszerűen figyelembe vehetnek különböző körülményeket, így a munkavállaló munkakörét, felelősségét, munkavégzésének minőségét, a munkáltató nyereségességét, teljesítőképességét. Ha nem ért egyet, illetve nem elégedett az Ön számára felajánlott béremelés mértékével, értelemszerűen szintén nem köteles elfogadni azt. Ha nincs a felek között konszenzus, az alapbér továbbra is a munkaszerződésben szabályozott összeggel marad hatályban. Ebben az esetben Ön is ajánlatot tehet egy magasabb léptékű alapbéremelésre a munkáltatónak. Ugyanakkor általában véve nincs lehetőség arra, hogy a munkáltatót az Ön által megjelölt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3253

4. találat: Béremelés elmaradása mint jogsértés

Kérdés: Pár éve külföldi cégnek adták el a munkahelyünket, szép lassan a vezetés és a munkavállalók is két csoportra szakadtak. Ez év áprilisában a raktári dolgozók fizetését felemelték; titokban, mert erről nem tudott mindenki. A munka változatlanul ugyanannyi és ugyanaz volt, mint azelőtt. Július 1-jétől egy kollégámmal áthelyeztek a termelői részbe, régi vezetők alá. Erről a faliújságról és egy kihelyezett e-mailből értesültünk. Akkor még nem tudtuk, hogy kevesebb órabérért dolgoztunk hónapokat, régi munkatársainkkal ugyanazt a munkát csinálva, de egy véletlen beszélgetésen ez kiderült. Az új munkahelyen többet, általában éjszaka kell dolgozni, ezért most az alacsonyabb órabérem miatt sokkal kevesebbet keresek, mint kereshetnék. Kellett volna értesíteni engem írásban a béremelésről, illetve annak elmaradásáról? Az áthelyezésről nem kellett volna értesíteniük írásban is, új munkaköri leírással, munkaidő-beosztással és új órabérrel együtt?
Részlet a válaszból: […]személyek nem, akkor megvalósulhat a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, azaz az egyenlő bánásmód megsértése (Mt. 12. §, Ebktv. 8. §). A béremelés elmaradása akkor is jogsértő lehet, ha annak oka a vezetéssel való - nem szakmai, a munkaviszonnyal összefüggő - ellentét; ilyenkor a munkáltató joggyakorlása rendeltetésellenesnek (Mt. 7. §) minősülhet. Ezt viszont a munkavállalónak bizonyítania kell. Arról, hogy béremelés nem jár a munkavállalónak, nem kell értesíteni semmilyen formában.A termelői részlegbe való áthelyezés esetében nem egyértelmű, hogy az a munkakör megváltozásával jár-e. Amennyiben igen, úgy annak feltétele lett volna a munkaszerződésben meghatározott munkakör módosítása [Mt. 22. § (3) bek.], és azzal együtt új munkaköri leírás kiadása [Mt. 46. § (4)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3100

5. találat: Béremelés végrehajtása

Kérdés: A munkáltató által végrehajtott béremeléssel kapcsolatban kérem szíves állásfoglalásukat. Van-e tiltó szabály az Mt.-ben arra vonatkozóan, hogy a keresőképtelenségük miatt munkajogi állományba került munkavállalók nem részesülnek béremelésben? Jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha szabályzatban úgy rendelkezik a béremelésről, hogy a jogi állományba került munkavállalók, valamint a szellemi alkalmazottak nem részesülnének béremelésben?
Részlet a válaszból: […]lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetésen kell alapulnia [Ebktv. 22. § (1) bek. a) pont]. Kifejezetten sérti az egyenlő bánásmód elvét, ha egy bérfejlesztésből csak azért marad ki a munkavállaló, mert például annak időpontjában éppen keresőképtelen beteg vagy várandós, kisgyermeket nevel. Ennek ugyanis nincs összefüggése a munkavállaló által végzett munka jellegével, természetével. Az sem elegendő, ha a távol lévő munkavállaló a visszatérésekor (tehát csak utóbb) kapja meg a távolléte idejére eső bérfejlesztést. A távolléti díj számításakor ugyanis, ha a távollét tartama során az alapbér vagy a pótlékátalány összege módosul, a távollét módosítást követő tartamára a módosított összeget kell figyelembe venni [Mt. 148. § (3) bek.].[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. június 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2985

6. találat: Egészségügyi menedzser bére

Kérdés: Közalkalmazottként a járóbeteg-szakellátásban dolgozom, egészségügyi menedzseri munkakörben. 2013-ban okleveles egészségügyi menedzserként végeztem mesterképzés keretében a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karán, ennek megfelelően felsőfokú egészségügyi végzettséggel rendelkezem (az alapdiplomám nem egészségügyi diploma). Figyelemmel az Eütev. tv-re, a 356/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. mellékletének 1/A. fejezete szerinti ágazatspecifikus munkakörök felsorolására, valamint 256/2013. Korm. rendelet irányadó rendelkezéseire, arra szeretnék választ kapni, hogy mint felsőfokú egészségügyi menedzseri végzettséggel rendelkező közalkalmazott, jogosult vagyok-e az egészségügyi-egészségügyben dolgozók ágazati béremelésére? A 356/2008. Korm. rendelet 1. mellékletének 1/A. fejezete ágazatspecifikus munkakörök között a 12. pontban említi az egészségügyi menedzsert, de a 256/2013. Korm. rendelet 1. melléklete nem nevesíti.
Részlet a válaszból: […]közül nem mindenkinek - biztosítja. A 256/2013. Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdése és 1. számú melléklete sorolja fel ezeket a munkaköröket. A felsoroltak között az egészségügyi menedzser munkakör nem szerepel. Ezért az egészségügyi menedzser munkakört betöltőket a Kjt. szabályai szerinti előmenetel illeti meg. A Kjt. egészségügyi ágazati végrehajtási rendeletének, a 356/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerint az e munkakört betöltő az F-J besorolási osztályok valamelyikébe sorolandó.Az egészségügy területén dolgozók számára a több év alatt előirányzott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. április 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2921
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Szabadságkiadás - gyermekgondozási szabadságáról visszatérő anya

Kérdés: GYES-en lévő anyuka a második gyermek után azonnal visszajönne hozzánk dolgozni. Ilyenkor a szabadságot milyen összeggel kell neki kifizetni? Ki lehet fizetni egyben a felgyülemlő szabadságot, vagy ki kell adni, és addig nem jöhet dolgozni? A bérét a szabadságmegváltással már emelnem kell, ha nem éri el a garantált bérminimumot, vagy a három évvel ezelőtti bérével kell azt kifizetni?
Részlet a válaszból: […]járó, és még igénybe nem vett szabadságot. A szabadság pénzbeli megváltásának nincs helye, kizárólag a munkaviszony megszűnésekor [Mt. 123. § (3) bek., 125. §]. A szabadságra járó távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes - illetve az ezen időpontot megelőző irányadó időszakra járó - bérelemek alapján kell kiszámítani. Az esedékesség időpontja ebben az esetben a szabadság kezdő időpontja (Mt. 148. §). A szabadságra járó távolléti díj alapja így a szabadság kezdetekor irányadó bér lesz, amit pedig kötelező aktualizálni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. március 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2898

8. találat: Alapbér emelése egyoldalú munkáltatói tájékoztatással

Kérdés: Az Mt. a munkaszerződés kötelező tartalmi elemei közé sorolja az alapbérben való megállapodást. Emellett a munkaszerződést írásban kell megkötni, és mivel a megkötésre is a módosításra vonatkozó szabályok irányadóak, így a munkaszerződés-módosításra is az írásos forma az irányadó. Ezen szabályok ismeretében helyesen jár-e el az a munkáltató, aki az alapbéremelésről névre szólóan "Értesítés" elnevezésű dokumentumban értesíti az érintett munkavállalókat, és a dokumentum átvételét a munkavállaló aláírása bizonyítja a másodpéldányon? Mennyiben támaszthatja alá a munkáltató eljárásának helyességét az Mt.-nek azon szabálya, miszerint a munkavállaló munkabérére vonatkozó igényéről egyoldalú jognyilatkozattal nem mondhat le?
Részlet a válaszból: […]§ (4) bek.]. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló - a munkába lépést követő harminc napon belül - hivatkozhat (Mt. 44. §).A munkaszerződés akkor minősül írásba foglaltnak, ha a papíralapú dokumentumot a felek - személyesen vagy képviselőik útján - aláírják. A munkáltató által kiadott egyoldalú tájékoztató ennek a követelménynek nem felel meg, az lényegében a munkaszerződés módosítására vonatkozó ajánlatnak tekintendő. A munkaszerződés módosítása írásban akkor történne meg, ha a munkavállaló írásban fogadná el az ajánlatot; az ajánlat átvétele azonban elfogadó nyilatkozatnak nem minősül. Ha viszont a munkavállaló a szerződésmódosítást tudomásul veszi, ráutaló magatartással elfogadja a munkáltató ajánlatát, szerződésmódosítás létrejön,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. június 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2314