Keresőképtelenség igazolásától az egészségi alkalmatlansággal indokolt felmentésig
Kérdés
Polgármesteri hivatalnál közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő egészségi állapota megromlott, több műtéten esett át az elmúlt években. Részére 2023 augusztusától rokkantsági ellátás került megállapításra, egészségi állapotának mértéke akkor 54%-os volt. A köztisztviselő két alkalommal került keresőképtelen állományba műtéti beavatkozások miatt, először 2024. augusztus 16. és 2024. december 15. között, majd 2025. április 1-jétől, amely tart jelenleg is. A köztisztviselő táppénzre való jogosultsága 2026. január 5-től lejárt, a háziorvos eddig adott ki orvosi igazolást. A köztisztviselő kérelmet nyújtott be méltányossági táppénzt megállapítására, de kérését elutasították. Az elnyúló gyógyulási folyamat miatt heti 40 órában előreláthatólag visszatérni nem tud azonnal. A köztisztviselő véleménye szerint 2026 áprilisától naponta maximum három-négy órát tudna az irodában tölteni, ami a munkáltatónak nem megfelelő opció. Ilyen esetben kell-e bármilyen lépést tennie a munkáltatónak, vagy csak tudomásul veszi a helyzetet? Ha kell lépéseket tennie, milyen lehetőségei vannak? Mi az eljárásrend munkáltatói oldalról ilyen esetben? A táppénzre való jogosultság lejárta után a köztisztviselő keresőképtelenségét hogyan tudja, illetve hogyan kell igazolnia? Ilyen esetben egészségügyi alkalmatlanság miatt megszüntethető a jogviszonya? Ha igen, hogyan?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. március 24-én (290. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5741
[…] átadni. A kérdésből arra következtethetünk, hogy a köztisztviselő keresőképtelensége jelenleg is fennáll, így azt az előbbiekben írottak szerint tudja igazolni a munkáltatónál. A Kttv. 79. §-ának a) pontja szerint a köztisztviselő mentesül a rendelkezésre állási, illetőleg munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a keresőképtelensége időtartamára. Függetlenül attól, hogy jogosult-e táppénzre vagy sem. Ha viszont egészségi állapota javulásának következtében munkavégzésre már alkalmas, a keresőképtelenséget elbíráló orvosnak a köztisztviselőt keresőképessé kell nyilvánítania [102/1995. Korm. rendelet 5. §].Ha a köztisztviselő egészségi okból feladatai ellátására alkalmatlan, a közszolgálati jogviszonyt a munkáltatónak felmentéssel meg kell szüntetnie [Kttv. 63. § (2) bek. c) pont]. Ez esetben indokolt, hogy a munkáltatónál rendelkezésre álljon a munkaköri alkalmassági vizsgálat eredménye, mely a felmentés okát alátámasztja. A 33/1998. NM rendelet 3. §-ának (1) bekezdése értelmében az alkalmasság véleményezése a munkaköri alkalmasság esetében a munkáltató által megjelölt munkakörre történik. A munkáltató vezetője soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet akkor is, ha a köztisztviselő egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására [33/1998. NM rendelet 7. § (1) bek. a) pont]. A kérdésben leírt helyzet ilyennek tekinthető. Amennyiben az alkalmassági vélemény szerint a köztisztviselő „nem alkalmas” az adott munkakörre, úgy a munkáltató alappal következtethet arra, hogy egészségi okból feladatai ellátására alkalmatlan, ez esetben – mivel a Kttv. mérlegelésre lehetőség nem biztosít – köteles megszüntetni felmentéssel a közszolgálati jogviszonyt [Kttv. 63. § (2) bek. c) pont]. A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű [Kttv. 63. § (3) bek.]. Mivel a legutóbbi keresőképtelenség 2025. április 1-jétől kezdődött, a köztisztviselő 2026 áprilisában bizonyosan már nem áll felmentési korlátozás hatálya alatt, ugyanis a Kttv. 71. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint csak a betegség miatti keresőképtelenség tartama, de legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy évig terjed ki a felmentési korlátozás hatálya. (A kérdésből nem állapítható meg, hogy 2025-ben volt-e betegszabadságon a köztisztviselő, ha igen, az meddig tartott pontosan). A felmentési korlátozás csupán azt jelenti, hogy a munkáltató a keresőképtelenség fennállta alatt is jogszerűen közölheti ugyan a felmentést, a felmentési idő azonban legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség tartama, de legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy év lejártát követő napon kezdődik. Feltéve, ha ez az állapot ilyen tartamban fennáll.Arra azonban minden esetben figyelemmel kell lenni, hogy […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. március 24-én (290. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5741
[…] átadni. A kérdésből arra következtethetünk, hogy a köztisztviselő keresőképtelensége jelenleg is fennáll, így azt az előbbiekben írottak szerint tudja igazolni a munkáltatónál. A Kttv. 79. §-ának a) pontja szerint a köztisztviselő mentesül a rendelkezésre állási, illetőleg munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a keresőképtelensége időtartamára. Függetlenül attól, hogy jogosult-e táppénzre vagy sem. Ha viszont egészségi állapota javulásának következtében munkavégzésre már alkalmas, a keresőképtelenséget elbíráló orvosnak a köztisztviselőt keresőképessé kell nyilvánítania [102/1995. Korm. rendelet 5. §].Ha a köztisztviselő egészségi okból feladatai ellátására alkalmatlan, a közszolgálati jogviszonyt a munkáltatónak felmentéssel meg kell szüntetnie [Kttv. 63. § (2) bek. c) pont]. Ez esetben indokolt, hogy a munkáltatónál rendelkezésre álljon a munkaköri alkalmassági vizsgálat eredménye, mely a felmentés okát alátámasztja. A 33/1998. NM rendelet 3. §-ának (1) bekezdése értelmében az alkalmasság véleményezése a munkaköri alkalmasság esetében a munkáltató által megjelölt munkakörre történik. A munkáltató vezetője soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet akkor is, ha a köztisztviselő egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására [33/1998. NM rendelet 7. § (1) bek. a) pont]. A kérdésben leírt helyzet ilyennek tekinthető. Amennyiben az alkalmassági vélemény szerint a köztisztviselő „nem alkalmas” az adott munkakörre, úgy a munkáltató alappal következtethet arra, hogy egészségi okból feladatai ellátására alkalmatlan, ez esetben – mivel a Kttv. mérlegelésre lehetőség nem biztosít – köteles megszüntetni felmentéssel a közszolgálati jogviszonyt [Kttv. 63. § (2) bek. c) pont]. A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű [Kttv. 63. § (3) bek.]. Mivel a legutóbbi keresőképtelenség 2025. április 1-jétől kezdődött, a köztisztviselő 2026 áprilisában bizonyosan már nem áll felmentési korlátozás hatálya alatt, ugyanis a Kttv. 71. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint csak a betegség miatti keresőképtelenség tartama, de legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy évig terjed ki a felmentési korlátozás hatálya. (A kérdésből nem állapítható meg, hogy 2025-ben volt-e betegszabadságon a köztisztviselő, ha igen, az meddig tartott pontosan). A felmentési korlátozás csupán azt jelenti, hogy a munkáltató a keresőképtelenség fennállta alatt is jogszerűen közölheti ugyan a felmentést, a felmentési idő azonban legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség tartama, de legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy év lejártát követő napon kezdődik. Feltéve, ha ez az állapot ilyen tartamban fennáll.Arra azonban minden esetben figyelemmel kell lenni, hogy […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
