Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

26 találat a megadott munkavégzési hely tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Kiküldött munkavállalók - a munkaügyi dokumentumok megőrzése
Kérdés: Az Mt. 297. §-ának (3) bekezdése előírja a jogosult (azaz a fogadó munkáltató) számára azt a kötelezettséget, hogy az ugyanezen szakasz szerint meghatározott dokumentumok a kiküldetés befejezésétől további 3 évig a küldő munkáltató székhelyén vagy telephelyén hozzáférhetők és ellenőrizhetők legyenek. Ezen kötelezettség teljesítése nem egyszerű, erre az Mt. kommentárja is utal. Felmerült lehetséges megoldásként az, hogy az iratokat mi magunk mint jogosultak őrizzük meg. Ehhez az iratokat lemásolnánk, és ha a külföldi munkáltatónak egy ellenőrzés során szüksége van rá, akkor minket megkeres, és mi a rendelkezésére bocsátjuk, így eleget téve annak a követelménynek, hogy a dokumentumok "a küldő munkáltató székhelyén vagy telephelyén hozzáférhető és ellenőrizhető legyen". Amennyiben ezt a megoldást választjuk, akkor az iratok - és ezzel együtt értelemszerűen a személyes adatok - kezeléséhez megfelelő jogalapot jelent-e a jogosult, azaz a fogadó munkáltató számára önmagában az Mt. 297. §-ának (3) bekezdésében előírt gondoskodási kötelezettség, vagy ez esetben egyéb jogcímet kellene biztosítanunk mind a dokumentumok megőrzésére, mind a dokumentumoknak szükség esetén a küldő külföldi munkáltatóhoz történő továbbítására? A kérdést kissé máshonnan megközelítve: felmerült az a megoldás is, hogy jogosultként felhívjuk a küldő munkáltató figyelmét a 3 éves megőrzési kötelezettségére. Ilyen esetben, ha a magyar hatóság azt tapasztalja, hogy a küldő munkáltató nem tudja a részére biztosítani a dokumentumokat, akkor minket, fogadó munkáltatót milyen jogkövetkezménnyel sújthat? A Met. alapján szankcionálható-e bármi módon a fogadó munkáltató, ha a küldő munkáltató a kiküldetés befejezését követően nem tudja a hatóság rendelkezésére bocsátani az iratokat, annak ellenére, hogy például a kiküldetést megelőzően a fogadó munkáltató ezen kötelezettségre igazolhatóan felhívta a figyelmét?
Részlet a válaszból: […]székhelyén vagy telephelyén hozzáférhető és ellenőrizhető legyen [Mt. 297. § (3) bek.]. A dokumentumok megőrzésének kötelezettsége tehát a kiküldött munkavállalókat fogadó felet terheli. A kiküldetés befejezését követő 3 év tekintetében a törvényszöveg szerint a "munkáltató székhelyén vagy telephelyén" kell hozzáférhetőnek lennie a felsorolt munkaügyi dokumentumoknak. Véleményünk szerint itt "munkáltató" alatt nem a külföldi (kiküldő) munkáltatót, hanem a fogadó munkáltatót (a jogosultat) kell érteni. A szabály célja ugyanis az, hogy a fogadó állam hatóságai számára megkönnyítsék a kiküldetések ellen­őrzését, ez pedig nem valósulna meg akkor, ha a kiküldetés befejezését követően a dokumentumok külföldön, a kiküldő munkáltatónál lennének fellelhetőek. Ezt erősíti meg, hogy a szabály alapját adó uniós irányelv szerint a tagállamok a munkaügyi dokumentumok megőrzésére, elérhetővé tételére vonatkozó kötelezettséget csak a saját területükön lévő, hozzáférhető[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4051
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2. találat: Utazás a munkavégzés helyére - idő- és költségelszámolás
Kérdés: Cégünk telephelye Pest megyében, székhelye a fővárosban van. Néhány fővárosi munkatársunknál előfordul, hogy gépbeállítások, ellenőrzések stb. céljából a vidéki telephelyünkön is meg kell jelenniük. Ez sokszor nem tervezhető előre, a munkanapon belül utaznak le, majd jönnek vissza. Munkaidőnek minősül-e az utazás ideje? Kötelező-e a munkavállalók részére költségtérítést fizetni, ha a saját autójukkal mennek?
Részlet a válaszból: […]amely így a munkaidő részének minősül. Ugyanakkor, nem lesz a munkaidő része az utazás, ha az egyébként budapesti munkavégzési helyre szerződött munkavállaló munkanapját a vidéki telephelyen kezdi. Ilyenkor ugyanis az otthona és a munkavégzés helye között utazik, ami az idézett szabály alapján nem munkaidő. A törvény előírja, hogy a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel [Mt. 51. § (2) bek.]. Ha a munkáltatónak több telephelye van, és a munkavállalónak a munkavégzés során az egyes telephelyek között utaznia kell, ennek költségei a munkával kapcsolatos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3914
3. találat: Munkáltató és a munkahely - megjelölése kinevezésben, munkaszerződésben
Kérdés: A kinevezési okiraton, illetve munkaszerződésen megjelenő "Munkavégzés helye, címe" adattal kapcsolatban kérem szíves segítségüket. Önkormányzatunknál a közalkalmazottak és munkavállalók kinevezési okiratán, illetve munkaszerződésén a munkavégzés helyeként, a kialakult gyakorlatnak megfelelően, egységesen az önkormányzat mint munkáltató neve és címe szerepel. Helyes-e így, vagy módosítás szükséges, amelyben nem az önkormányzat épületét és címét, hanem a település közigazgatási területét jelöljük meg a munkavégzés helyeként az alábbi munkavállalók esetében:
- a szociális gondozónők, akik az önkormányzat épületében naponta nagyon rövid időt töltenek (adminisztrációs feladatokat végeznek), de a munkaidejük szinte teljes egészét a gondozottaknál és a település közigazgatási területén töltik (pl. gyógyszerkiváltás),
- a kézbesítő, aki munkaidejének egy részét az önkormányzat épületében tölti, a többit pedig a település közigazgatási területén (pl. kézbesítés, árubeszerzés).
Részlet a válaszból: […]közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki. A munkavállalók esetében nagy valószínűséggel pedig valamely, a helyi önkormányzat által alapított gazdasági társaság a munkáltató.Az Mt. 45. §-ának (3) bekezdése szerint a munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni, ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkáját szokás szerint végzi. A munkaszerződések tekintetében tehát az is elfogadható lenne, ha azokban nem kerülne említésre a munkahely. Ha azonban azokban mégis megjelenik, megítélésünk szerint nem helyeselhető a kérdésben említett gyakorlat. A Kjt. 21. §-ának (3) bekezdése szerint a kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a munkavégzés helyét is. Mindezekből következően egyik esetben sem szerencsés az önkormányzat címének szerepeltetése. Annak a tényleges munkáltatói székhelynek vagy telephelynek, illetve bizonyos esetekben a földrajzi szempontból behatárolható területnek (pl. a település, a helyi önkormányzat közigazgatási területének) a megnevezése célszerű, ahol a közalkalmazott vagy a munkavállaló ténylegesen a munkáját végzi. Ha ugyanis a helyi önkormányzat címe kerül megadásra mint munkavégzési hely, a közalkalmazottat vagy a munkavállalót csak a beleegyezésével vagy kiküldetés elrendelése (a kinevezéstől/munkaszerződést eltérő munkahelyen elrendelt átmeneti munkavégzés) útján lehetne másutt foglalkoztatni. Ez utóbbi esetben azonban a munkavégzés időtartama korlátozott.A fentiekre tekintettel indokolt lenne a munkajogi szempontból helyes (tényleges) munkáltatót feltüntetni a kinevezésekben és a munkaszerződésekben. Egyes munkakörök esetében pedig szintén javasolt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3870
4. találat: Gyakornok pedagógus - munkahelyváltás
Kérdés: Jelenleg első munkahelyemen pedagógusi gyakornoki időmet töltöm. Minősítésem 2021-ben lenne. Válthatok-e iskolát a gyakornoki időm alatt? Egy másik iskolába szeretnék átmenni, de nem tudom, hogy ez lehetséges-e.
Részlet a válaszból: […]létesítésekor még nincs két év szakmai gyakorlata, azt "Gyakornok" fokozatba kell sorolni, és két év gyakornoki időt szükséges számára kikötni. Ebbe azonban be kell számítani az új jogviszony létesítése előtt megszerzett szakmai gyakorlat idejét is, az új munkahelyen tehát a két évből hátralevő időt kell a kinevezésben, a munkaszerződésben rögzíteni. Ha az ilyen módon számított gyakornoki idő lejárta és a minősítővizsga között kevesebb mint egy hónap lenne hátra, a gyakornoki időt egy hónappal vagy a pedagógus kérésére kérésének megfelelő mértékben, de legfeljebb hat hónappal meg kell hosszabbítani. Így a 2021-ben történő minősítésben való részvétel megvalósulhat a munkahelyváltás ellenére is. Megjegyezzük,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3766
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
5. találat: Külföldi munkaszerződés, magyarországi munkavégzés, munkaköri alkalmasság
Kérdés: Vannak olyan külföldi állampolgár kollégáink, akik Magyarországon laknak, és egy magyar cég irodáiban dolgoznak. Munkaszerződésük viszont egy külföldi céggel van, mely meghatározza, hogy a munkavégzés helye Magyarország. Mi a teendő ebben az esetben, a munkaköri foglalkozási alkalmasságuk témában? Rájuk a magyar jogszabályok vonatkoznak?
Részlet a válaszból: […]maguk válasszák meg. Így elvileg kiköthető, hogy a kérdés szerinti esetben a munkaszerződésre ne a magyar jog, hanem valamelyik másik legyen irányadó. Ugyanakkor, az Mt. előírja, hogy ha a külföldi munkáltató - harmadik személlyel kötött megállapodás alapján - a munkavállalót Magyarország területén olyan munkaviszonyban foglalkoztatja, amelyre egyébként az Mt. hatálya nem terjed ki, a munkaviszonyra a munkavédelmi feltételek tekintetében a magyar jog szabályait kell alkalmazni, feltéve, hogy ez kedvezőbb a munkavállalóra, mint a munkaviszonyra egyébként irányadó jog [Mt. 295. § (1) bek. e) pont és (5) bek.]. Így a magyar munkavédelmi szabályok "nem megkerülhetőek" jogválasztással, hanem magyarországi munkavégzésnél mindenképpen irányadóak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3360
6. találat: Munkába járás feltételeinek biztosítása
Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a munkáltatónak kell-e nyilatkoznia a szerződésben arról, hogy biztosítja-e a dolgozónak a munkába járást, vagy nem? Amennyiben a szerződés nem tartalmazza a munkába járás módját, kötelezhető-e a dolgozó saját magának biztosítani a napi munkába járást?
Részlet a válaszból: […]alapján a munkavállaló köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni [Mt. 52. § (1) bek. a) pont]. A munkaszerződés szerinti kötelezettségei teljesítéséről alapvetően a munkavállaló köteles gondoskodni, azaz neki kell biztosítania azt, hogy a munkaszerződésben foglaltak szerint meghatározható (ott megjelölt vagy a törvény által meghatározott) munkavégzési helyen jelenjen meg. Vagyis a munkáltatónak nincs kötelezettsége arra, hogy a munkavállaló részére biztosítsa a munkába járást, a munkavégzés helyének elérését (munkásbusszal vagy egyéb módon) - még akkor sem, ha a munkavégzés konkrét helye eltér attól, ami a munkaszerződésben szerepel (pl. kiküldetés esetén). A munkavállaló kötelezettsége tehát, hogy a munkáltató által - a jogszabályok keretei között - meghatározott munkavégzési helyen jelenjen meg, oda utazzon el. Ez alól a kötelezettsége alól csak akkor mentesül, ha objektív okból nincs lehetősége a munkaidő kezdetére odaérni, például mert nincs ehhez megfelelő tömegközlekedés. Ettől eltérően munkaszerződés rendelkezhet, azaz abban vállalhatja ezt a kötelezettséget a munkáltató.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3067
7. találat: Munkahely címének megváltozásához kapcsolódó munkáltatói teendő
Kérdés: Vállalatunk egyik telephelyének utcaneve megváltozik. A telephelyen foglalkoztatott nagy létszámú munkavállaló munkaszerződésén ezt a változást értelemszerűen át kell vezetni (utcaszinten van megjelölve a munkavégzési helyük). Jól gondoljuk, hogy a közterület nevének megváltozása a munkaszerződéseken egyoldalúan is átvezethető? Ha igen, elégséges-e a változás átvezetéséről egyoldalú munkáltatói intézkedés formájában tájékoztatni a munkavállalókat?
Részlet a válaszból: […]felek akaratán kívül álló objektív ok folytán módosul. Ilyenkor nem arról van szó, hogy a felek az akaratuknál fogva módosítják a munkaszerződést, annak tartalma rajtuk kívül álló okok folytán változik meg. Egyoldalúan akkor sem lehetséges a módosítás, ha a munkáltató mégis úgy döntene, a munkaszerződésen is át kívánja vezetni a változást. A munkaszerződés-módosításra ugyanis csak a felek közös megegyezésével kerülhet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3020
8. találat: Főmuzeológus munkahelyen tartózkodása
Kérdés: Költségvetési szervként működő múzeumban a főmuzeológus munkakör tudományos-kutató munkakörnek minősül-e, vagy kizárólag tudományos munkakörnek? Az ezen munkakörben foglalkoztatott dolgozó esetében van-e kötelező előírás arra vonatkozóan, hogy a dolgozó a munkaidejének hány százalékában köteles a munkavégzés helyén tartózkodni?
Részlet a válaszból: […]80%-ának; a tudomány(ok) kandidátusa, PhD-, illetve DLA-fokozattal rendelkező közalkalmazottja a heti munkaidőkeret 70%-ának; a tudományok doktora fokozattal rendelkező közalkalmazottja pedig a heti munkaidőkeret 60%-ának megfelelő időtartamban köteles a munkavégzés helyén tartózkodni. A rendelet 2. melléklete a tudományos munkakörök jegyzékében szerepelteti a főmuzeológus munkakört. Ha tehát a főmuzeológus megfelel az egyéb, tudományos tevékenysége színvonalával kapcsolatos feltételeknek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. június 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2980
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
9. találat: Munkahely-módosítás - ha "visszavágyik" a munkavállaló
Kérdés: Egy bolthálózatnál dolgozom évek óta. Többször kértem a munkáltatómat, hogy ha üresedés lesz a lakóhelyemhez közelebbi üzletben, akkor helyezzen át. Nemrég tájékoztatott, hogy közelebb helyezne, ha beleegyezek. Átgondoltam, és sokkal kényelmesebb lenne a napi munkába járás. Viszont, ha ott nem olyan jó a munkahelyi légkör, akkor nem biztos, hogy jobban járnék. Ha hozzájárulok az áthelyezésemhez, és nem tetszik az új hely, visszahelyeztethetem magam?
Részlet a válaszból: […]munkaszerződésben kikötötték a munkavégzési helyet, annak megváltozása esetén szükségessé válik a munkaszerződés módosítása is. Erre csak a felek közös megegyezésével van mód, miután a munkaszerződés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni (Mt. 58. §). Tehát ha a munkáltató új munkahelyet ajánl fel, és azt Ön elfogadja, módosítják a munkaszerződést, akkor annak ismételt megváltoztatásához, és a korábbi munkahelyre való "visszatéréséhez"[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. március 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2901
10. találat: Közalkalmazott kinevezéstől eltérő foglalkoztatása
Kérdés: Közalkalmazottként a munkavégzésem egy adott munkahelyre szól. Köteles vagyok-e azt elfogadni, hogy vidéki munkahelyre is küldjenek? 58 éves vagyok, nem tudom, hogy a védettség rám milyen módon és mire vonatkozik.
Részlet a válaszból: […]§ (1) bek.]. Ezen munkaszerződéstől (esetünkben kinevezéstől) eltérő foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a közalkalmazotti jogviszony év közben kezdődött, határozott időre, vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A kinevezéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell [Mt. 53. § (2) bek.]. Az Mt. azon kivételeket is rögzíti, amikor a munkáltató nem élhet egyoldalú utasítással a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2761
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 26 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést