73 találat a megadott felmondási idő tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]napnál hosszabb, de legfeljebb hat hónapos tartamban határozzák meg, másfelől az Mt. 69. §-ának (2) bekezdésében rögzített, hosszabb idejű felmondási időknél is hosszabb, de legfeljebb hat hónapos felmondási időben állapodjanak meg. A felek megállapodása így a munkavállalói felmondás esetén is rendelkezhet akként, hogy a felmondási idő hosszabb legyen, mint 30 nap. Az Mt. 43. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkaszerződés - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a Második Részben foglaltaktól, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet. Ez egyben azt is jelenti, hogy azokban az esetekben, amelyekben a törvény kifejezetten felhatalmazza a feleket az eltérés lehetőségére, nem csupán a munkavállaló javára lehet eltérni. Ilyen az Mt. 69. §-ának (3) bekezdése is, amely kifejezetten lehetővé teszi, hogy a felek a munkavállalói felmondási időt a megállapodásukban a munkavállaló számára kedvezőtlenebbül, azaz 30 napnál hosszabban határozzák meg.Az Mt. 85. §-ának (3) bekezdése szerint kollektív szerződés a 69. § (1) bekezdésében foglaltnál hosszabb felmondási időt is megállapíthat. Ez a szabály lehetővé teszi, hogy a kollektív szerződés nemcsak a munkáltatói, hanem munkavállalói felmondás esetén is hosszabb felmondási időt határozzon meg a 30 napos felmondási időnél. E körben indokolt megjegyezni, hogy a kollektív szerződésben történő eltérési lehetőség érdekes módon nem határozza meg a felmondási idő leghosszabb tartamát.Az Mt. 205. §-ának (1) bekezdése a fentiektől eltérően különös szabályokat határoz meg a köztulajdonban álló munkáltatóknál fennálló munkaviszonyokra. Ha ugyanis a munkáltató köztulajdonban állónak minősül, sem a kollektív szerződés, sem a felek megállapodása[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]minősül, amelyben a munkáltató saját maga vállal olyan kötelezettséget, amelyre jogszabály vagy megállapodás nem kötelezné (Mt. 16. §). A kötelezettségvállalásban - mérlegelési jogkörében eljárva - a munkáltató elő­írhatja az adott juttatás jogosultsági feltételeit, és azt is elő­írhatja, hogy a cafeteria a felmondási idejét töltő (de egyébként még munkavégzésre kötelezett) munkavállalót nem illeti meg. A munkáltató által meghatározott egyoldalú feltételek[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]illetve mely időszakra érvényesíthet elmaradt jövedelem jogcímén kártérítést. A törvény csupán azt írja elő, hogy összesen milyen mértékű lehet legfeljebb az az összeg, amelyet elmaradt jövedelem címén igényelni lehet a jogellenes megszüntetéssel okozati összefüggésben. Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyt, ennek különös jelentősége van, ugyanis ebben az esetben a munkaviszony ezen a módon szűnt meg (még akkor is, ha az jogellenes volt). Annak, hogy a munkavállaló a munkáltatói jogellenes megszüntetést megelőzően korábban felmondást közölt, megítélésünk szerint erre tekintettel nincs jelentősége, hiszen nem az vezetett el a munkaviszony megszűnéséhez.Mivel a korábbi munkavállalói felmondáshoz nem fűződik munkaviszonyt megszüntető joghatás, véleményünk szerint az ebből következő (és le nem töltött) felmondási idő, valamint annak lejárta nem szab gátat az elmaradt jövedelem jogcímén igényelhető kártérítésnek. Ebből következően - álláspontunk szerint - nem lehet azt állítani, hogy az elmaradt jövedelem csak e jognyilatkozat közlésétől az eredeti felmondás szerinti megszűnés napjáig, azaz 2021. március 1. napjáig terjedő időre szólhat, és csupán a le nem töltött felmondási időre járó alapbér, pontosabban munkabér, illetve[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt, hogy mivel ekkor még a korábbi munkaviszonya is fennáll, így a munkaviszonyából eredő számos kötelezettség ugyanúgy vonatkozik a munkavállalóra. Ekörben az egyik legfontosabb, hogy nem lehet olyan magatartást tanúsítania, amely a korábbi munkáltatója jogos gazdasági érdekét veszélyezteti. Ez a kötelezettség a régi munkaviszonya fennállásáig köti őt [Mt. 8. § (1) bek.]. Ez azt jelenti, hogy például az előző munkáltató tudta és engedélye nélkül aligha létesíthet munkaviszonyt egy versenytárs munkáltatónál. Ebben az időszakban is köteles a munkavállaló a korábbi munkáltatóját tájékoztatni minden olyan tényről, adatról,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tekintetében be kell számítani a szakképző intézmény jogelődjében közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt is. Fontos kiemelni, hogy az előző, a két törvényi szabály közül a kedvezőbb norma alkalmazására vonatkozó előírást érintően az Szkt. nem fogalmaz meg eltérő különös szabályt, azt tehát az Önnek történő felmondás esetén irányadónak kell tekinteni.Ez a felmondási idő tekintetében azt jelenti, hogy az Mt. 69. § (1)-(3) bekezdései szerint a felmondási idő 30 nap, amely a munkáltató felmondása esetén a munkáltatónál munkaviszonyban töltött 3 év után öt nappal, és legfeljebb 20 év után 60 nappal meghosszabbodik [lásd részletesen a 69. § (2) bekezdését!]. A munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött időbe a Kjt. alapján be kell számítani a szakképző intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt is. A felek az előzőekben ismertetettnél hosszabb, de legfeljebb 6 havi felmondási időben is megállapodhatnak.Ezt a szabályt összehasonlítva a Kjt. felmentési időre vonatkozó 33. §-ában foglaltakkal, az a következőket mondja ki: a felmentési idő legalább 60 nap, de a 8 hónapot nem haladhatja meg (kivéve, ha a felmentés oka nem egészségügyi okkal összefüggő alkalmatlanság), mely a közalkalmazotti és munkaviszonyban töltött idő alapján 5 év után 1 hónappal; és végül 30 év után 6 hónappal hosszabbodik meg [lásd részletesen a Kjt. 33. §-ának (2) bekezdését!].A kérdés arra irányult, hogyan kell eljárni akkor, ha a közalkalmazotti jogviszonyként elismert idő 1991-től folyamatos. Ha ezen azt érti, hogy az azóta eltelt 29 évet a jelenlegi munkáltatójánál töltötte el, akkor azt a fenti szabályok alkalmazásánál be kell számítani, azaz Önt a Kjt. alapján 7 hónapos (és nem az Mt. szerinti 90 napos) felmondási idő illeti meg, ha munkáltatója 2020. július 1-jét követően felmondja a munkaviszonyát. Ami a végkielégítést illeti, az Mt. 77. §-a szerint munkáltatói felmondás esetén a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállalót a munkaviszonya - amelybe be kell számítani a szakképző intézménynél, valamint jogelődjénél közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt is - hossza alapján legalább 3 év esetén 1 havi, és végül legalább 25 év esetén 6 havi távolléti díj összege illeti meg végkielégítésként [lásd részletesen az Mt. 77. §-ának (3) bekezdését!].A munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belüli munkáltatói felmondás esetén ezek a mértékek emelkednek, az a)-b) pontokban meghatározott mértéke 1 havi, a c)-d) pontokban meghatározott mértéke 2 havi, az e)-f) pontokban meghatározott mértéke 3 havi távolléti díj összegével. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem számítható be a jogosító időbe az az (egybefüggően legalább 30 napot meghaladó)[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]leírtakból, hogy az Önök felmondása valóban jogszerű volt-e, az azonban bizonyosnak tűnik, hogy a munkavállaló - ha a munkáltatói felmondás jogszerűségét vitatja - a munkaviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeinek érvényesítése iránt nyújthat be keresetet a bíróságon, ezzel orvosolva a jogsértést. A munkáltatói intézkedés jogszerűségét vagy jogellenességét a bíróság hivatott megítélni a jogellenes megszüntetéssel kapcsolatos jogkövetkezmények érvényesítése iránti eljárásban. Általában véve nem tekinthető a munkáltató felmondása - mint megszüntetést eredményező jognyilatkozat - lényeges kötelezettségszegésnek [Mt. 78. §[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]keresőképtelenség tartamára naptári évenként általános szabály szerint tizenöt munkanap betegszabadság jár [Mt. 126. § (1) bek.]. Ha éppen a felmondási ideje alatt betegedne meg és válna keresőképtelenné, hangsúlyozandó: e tekintetben a felmondási idő nem különbözik a munkaviszony többi szakaszától, így megtörténhet a felmondási idő alatti keresőképtelen
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]§-ának (2) bekezdése értelmében a lemondási idő egységesen valamennyi közalkalmazott tekintetében két hónap, és nem függ attól, hogy Ön mennyi ideje dolgozik a munkáltatónál. Így egyáltalán nincs relevanciája annak, hogy adott esetben már tíz éve dolgozik a munkáltatónál. Megjegyezzük, a munkáltató felmentése esetén lenne a Kjt. szerint a felmentési idő hatvan nap plusz két hónap, azaz nagyjából négy hónap, de értelemszerűen nem erről van szó jelen esetben [Kjt. 33. § (2) bek. b) pont]. Mindezekből következik az is, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója nem kötelezheti Önt jogszerűen arra, hogy amennyiben lemondással szünteti meg a jogviszonyát, négy hónapos legyen a lemondási ideje.Ha a munkáltatói jogkör gyakorlójával írásban közli a lemondását, a közalkalmazotti jogviszonya ezt követően a két hónapos lemondási idő leteltével minden további nélkül megszűnik, ezt a munkáltató nem akadályozhatja meg, jogszerűen semmit sem tehet ez ellen.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rávezetett. Szóban a munkavállaló tájékoztatást kapott arról, hogy a mentesítéssel érintett idő egy részére az időarányosan járó szabadsága kiadására kerül sor, míg a másik része tekintetében felmentik a munkavégzés alól. Ezt a megoldást a munkavállaló elfogadta. Mivel a munkavállalónak a jelen esetben nincs alanyi joga a felmondási idő alatti mentesítésre, az kizárólag a munkáltató intézkedése miatt lehetséges. A munkáltató pedig megválaszthatja a mentesítés formáját. A kérdésben foglalt esetben ez részben a szabadság felmondási idő alatti kiadásával valósult meg, amelyet a munkavállaló elfogadott. A fentiekből eredően a munkavállaló nem támaszthat olyan igényt, hogy az időarányosan járó szabadságát a felmondási okiratra írt időszakon túl vegye igénybe, mivel a felek közötti megállapodás része volt, hogy a mentesített időszak egy része alatt szabadság[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]irányadó szabályozásra [Mt. 77. § (2) bek. a) pont]. E rendelkezések értelmében a végkielégítésnél - és ebből következően a felmondási idő számításánál is - általános szabály szerint ugyan nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, ám ez alól kivétel - egyebek mellett - a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli[…] részlet vége a válaszból.