Keresés eredménye
69 találat a megadott felmondási idő tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Felmondás a szakképzésben - végkielégítésre való jogosultság és a felmondási idő tartama
Kérdés: Szakképző intézményben dolgozóként az eddigi közalkalmazotti jogviszonyunk munkaviszonnyá alakul át. Az új munkáltató részéről felmondással történő munkaviszony-megszüntetés esetén mennyi a felmondási idő és a végkielégítés mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyként elismert idő 1991-től folyamatos? Hogy kell értelmezni a Kjt. 25/B. §-ának (5) bekezdését?
Részlet a válaszból: […]tekintetében be kell számítani a szakképző intézmény jogelődjében közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt is. Fontos kiemelni, hogy az előző, a két törvényi szabály közül a kedvezőbb norma alkalmazására vonatkozó előírást érintően az Szkt. nem fogalmaz meg eltérő különös szabályt, azt tehát az Önnek történő felmondás esetén irányadónak kell tekinteni.Ez a felmondási idő tekintetében azt jelenti, hogy az Mt. 69. § (1)-(3) bekezdései szerint a felmondási idő 30 nap, amely a munkáltató felmondása esetén a munkáltatónál munkaviszonyban töltött 3 év után öt nappal, és legfeljebb 20 év után 60 nappal meghosszabbodik [lásd részletesen a 69. § (2) bekezdését!]. A munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött időbe a Kjt. alapján be kell számítani a szakképző intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt is. A felek az előzőekben ismertetettnél hosszabb, de legfeljebb 6 havi felmondási időben is megállapodhatnak.Ezt a szabályt összehasonlítva a Kjt. felmentési időre vonatkozó 33. §-ában foglaltakkal, az a következőket mondja ki: a felmentési idő legalább 60 nap, de a 8 hónapot nem haladhatja meg (kivéve, ha a felmentés oka nem egészségügyi okkal összefüggő alkalmatlanság), mely a közalkalmazotti és munkaviszonyban töltött idő alapján 5 év után 1 hónappal; és végül 30 év után 6 hónappal hosszabbodik meg [lásd részletesen a Kjt. 33. §-ának (2) bekezdését!].A kérdés arra irányult, hogyan kell eljárni akkor, ha a közalkalmazotti jogviszonyként elismert idő 1991-től folyamatos. Ha ezen azt érti, hogy az azóta eltelt 29 évet a jelenlegi munkáltatójánál töltötte el, akkor azt a fenti szabályok alkalmazásánál be kell számítani, azaz Önt a Kjt. alapján 7 hónapos (és nem az Mt. szerinti 90 napos) felmondási idő illeti meg, ha munkáltatója 2020. július 1-jét követően felmondja a munkaviszonyát. Ami a végkielégítést illeti, az Mt. 77. §-a szerint munkáltatói felmondás esetén a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállalót a munkaviszonya - amelybe be kell számítani a szakképző intézménynél, valamint jogelődjénél közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt is - hossza alapján legalább 3 év esetén 1 havi, és végül legalább 25 év esetén 6 havi távolléti díj összege illeti meg végkielégítésként [lásd részletesen az Mt. 77. §-ának (3) bekezdését!].A munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belüli munkáltatói felmondás esetén ezek a mértékek emelkednek, az a)-b) pontokban meghatározott mértéke 1 havi, a c)-d) pontokban meghatározott mértéke 2 havi, az e)-f) pontokban meghatározott mértéke 3 havi távolléti díj összegével. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem számítható be a jogosító időbe az az (egybefüggően legalább 30 napot meghaladó)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3931
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3931
2. találat: Azonnali hatályú felmondás - a munkáltató felmondása után
Kérdés: A munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyát átszervezésre hivatkozva felmondtuk, majd a munkavállaló a felmondási idő alatt azonnali hatályú felmondással élt, melyet azzal indokolt, hogy megítélése szerint nem volt jogszerű a felmondásunk, ezzel lényeges kötelezettségszegést követtünk el. Természetesen nem ismertük el jogszerűnek a munkavállalói megszüntetést, most pert indított ellenünk az azonnali hatályú felmondással kapcsolatos követelése érvényesítése érdekében (végkielégítés, felmentési időre járó távolléti díj). Igaza van a munkavállalónak?
Részlet a válaszból: […]leírtakból, hogy az Önök felmondása valóban jogszerű volt-e, az azonban bizonyosnak tűnik, hogy a munkavállaló - ha a munkáltatói felmondás jogszerűségét vitatja - a munkaviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeinek érvényesítése iránt nyújthat be keresetet a bíróságon, ezzel orvosolva a jogsértést. A munkáltatói intézkedés jogszerűségét vagy jogellenességét a bíróság hivatott megítélni a jogellenes megszüntetéssel kapcsolatos jogkövetkezmények érvényesítése iránti eljárásban. Általában véve nem tekinthető a munkáltató felmondása - mint megszüntetést eredményező jognyilatkozat - lényeges kötelezettségszegésnek [Mt. 78. §[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3886
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3886
3. találat: Keresőképtelenség felmondási idő alatt - mintha "mi sem" történt volna
Kérdés: Ha a felmondási időmet töltöm, ezalatt előfordulhat-e, hogy ha keresőképtelen beteg leszek, betegállományba menjek, akár csak egy részében a felmondási időnek? Ha igen, meghosszabbodik-e azzal a felmondási időm?
Részlet a válaszból: […]keresőképtelenség tartamára naptári évenként általános szabály szerint tizenöt munkanap betegszabadság jár [Mt. 126. § (1) bek.]. Ha éppen a felmondási ideje alatt betegedne meg és válna keresőképtelenné, hangsúlyozandó: e tekintetben a felmondási idő nem különbözik a munkaviszony többi szakaszától, így megtörténhet a felmondási idő alatti keresőképtelen
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2020. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3796
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3796
4. találat: Közalkalmazotti lemondás - nem alkalmazható a felmentési idő
Kérdés: Szeretném felmondani a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyomat, mivel új állást találtam, ahol nagyjából két hónap múlva már kezdhetnék is. A munkáltatói jogkör gyakorlója azonban ragaszkodik a négy hónapos felmondási időhöz, mivel már tíz éve dolgozom itt. Mit tehetek akkor, ha nem enged el korábban?
Részlet a válaszból: […]§-ának (2) bekezdése értelmében a lemondási idő egységesen valamennyi közalkalmazott tekintetében két hónap, és nem függ attól, hogy Ön mennyi ideje dolgozik a munkáltatónál. Így egyáltalán nincs relevanciája annak, hogy adott esetben már tíz éve dolgozik a munkáltatónál. Megjegyezzük, a munkáltató felmentése esetén lenne a Kjt. szerint a felmentési idő hatvan nap plusz két hónap, azaz nagyjából négy hónap, de értelemszerűen nem erről van szó jelen esetben [Kjt. 33. § (2) bek. b) pont]. Mindezekből következik az is, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója nem kötelezheti Önt jogszerűen arra, hogy amennyiben lemondással szünteti meg a jogviszonyát, négy hónapos legyen a lemondási ideje.Ha a munkáltatói jogkör gyakorlójával írásban közli a lemondását, a közalkalmazotti jogviszonya ezt követően a két hónapos lemondási idő leteltével minden további nélkül megszűnik, ezt a munkáltató nem akadályozhatja meg, jogszerűen semmit sem tehet ez ellen.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3722
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3722
5. találat: Szabadság kiadása felmondási idő alatt
Kérdés: Egyik munkatársunk felmondással megszüntette a munkaviszonyát, mivel másutt kíván elhelyezkedni. Kérte, hogy a felmondási ideje (40 nap) második felére mentesítsük a munkavégzés alól. Ezt a területi igazgatója jóvá is hagyta, amit ráírt a munkavállaló felmondására, egyben szóban jelezte, hogy e második 20 nap egy részére ki fogják adni az időarányosan még járó szabadságait. Ezt a munkavállaló akkor elfogadta, most viszont kifogásolta, hogy az igazgató engedélye alapján neki nem kell dolgoznia abban a 20 napban, ezért nem lehet szabadságot sem kiadni erre az időre. Olyan szabadságigénylőt adott le, miszerint a még meglévő szabadságait (nyolc nap) a mentesítés előtt szeretné igényelni. Jogos-e a munkavállaló igénye?
Részlet a válaszból: […]rávezetett. Szóban a munkavállaló tájékoztatást kapott arról, hogy a mentesítéssel érintett idő egy részére az időarányosan járó szabadsága kiadására kerül sor, míg a másik része tekintetében felmentik a munkavégzés alól. Ezt a megoldást a munkavállaló elfogadta. Mivel a munkavállalónak a jelen esetben nincs alanyi joga a felmondási idő alatti mentesítésre, az kizárólag a munkáltató intézkedése miatt lehetséges. A munkáltató pedig megválaszthatja a mentesítés formáját. A kérdésben foglalt esetben ez részben a szabadság felmondási idő alatti kiadásával valósult meg, amelyet a munkavállaló elfogadott. A fentiekből eredően a munkavállaló nem támaszthat olyan igényt, hogy az időarányosan járó szabadságát a felmondási okiratra írt időszakon túl vegye igénybe, mivel a felek közötti megállapodás része volt, hogy a mentesített időszak egy része alatt szabadság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3644
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3644
6. találat: Gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság megítélése a felmondási idő számítása során
Kérdés: Amikor a felmondási időt számoljuk, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot is bele kell számítani a munkaviszony hosszába?
Részlet a válaszból: […]irányadó szabályozásra [Mt. 77. § (2) bek. a) pont]. E rendelkezések értelmében a végkielégítésnél - és ebből következően a felmondási idő számításánál is - általános szabály szerint ugyan nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, ám ez alól kivétel - egyebek mellett - a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3643
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3643
7. találat: Felmondási idő számítása keresőképtelenség idején
Kérdés: Táppénzen voltam már, amikor a felmondásomat megírtam. A harminc nap felmondási időbe beleszámít-e ez az időszak, vagy kérheti a munkáltató, hogy dolgozzam le a felmondási időt ezt követően?
Részlet a válaszból: […]felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik [Mt. 68. § (1) bek.]. A kérdésből arra következtetünk, hogy Ön, miután nem jelölte meg a felmondási idő kezdetét egy ennél későbbi időpontban, a felmondási idő a felmondás közlését követő napon már elkezdődött. Függetlenül attól, hogy Ön a felmondását a keresőképtelen betegsége (táppénzes állománya) idején közölte a munkáltatójával. A felmondási idő ebből következően már a keresőképtelen betegsége idején elkezdődött, és annak időtartama alatt is folyamatosan telik. Ezért a munkáltató nem kérheti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3451
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3451
8. találat: Munkavállalói felmondás fizetés nélküli szabadság alatt
Kérdés: Határozatlan idejű munkaszerződésem van, a munkáltatóm fizetés nélküli szabadságot engedélyezett nekem. Felmondhatok-e a fizetés nélküli szabadság alatt, illetve le kell-e töltenem a felmondási időt?
Részlet a válaszból: […]nélküli szabadságot engedélyezett, ennek tartama alatt Ön indokolás nélkül megszüntetheti a határozatlan idejű munkaviszonyát felmondással, ezt nem akadályozza az Mt. értelmében sem tilalom, sem egyéb "felmondási" korlátozás. A munkaviszony ebben az esetben az Önre irányadó felmondási idő elteltével fog megszűnni, ha azonban ez teljes egészében a munkáltató által engedélyezett fizetés
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2018. november 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3419
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3419
9. találat: Felmondás a kisgyermekes munkavállaló fizetés nélküli szabadságát követően
Kérdés: A cég egyik munkavállalója gyermeke születését követően fizetés nélküli szabadságot vett igénybe. Felmondhat-e a munkáltató a fizetés nélküli szabadságról visszajött munkavállalójának, miután a fizetés nélküli szabadsága véget ért? Az első munkanapján a munkavállalónak át lehet-e adni a munkáltatói felmondást? Ha igen, mikor kezdődik a felmondási idő? Mi történik abban az esetben, ha a munkavállaló közli a munkáltatójával, ki szeretné venni a felhalmozott szabadságát? Ebben az esetben is felmondhat a munkáltató a szabadság pénzbeli megváltásával, vagyis szabadságmegváltás kifizetésével? Ha a munkáltató eltekint a felmondási idő ledolgozásától, erre az időszakra - vagyis a felmentési időre - is jár időarányos szabadság a munkavállalónak? Csak abban az esetben mondhat fel a fizetés nélküli szabadságról visszajött munkavállalónak a munkáltató, ha a munkavállaló nem fogadta el a részére felajánlott új munkakört, mivel a korábbi munkakörében nem tudná foglalkoztatni?
Részlet a válaszból: […]munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással csak abban az esetben szüntethető meg, ha az az Mt. 78. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek is megfelel. Azaz, ha a munkavállaló munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegte, vagy egyébként olyan magatartást tanúsított, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ha a felmondás indoka a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lenne, a felmondás előfeltétele: a munkáltatónál a munkavállaló munkaszerződés szerinti munkahelyén vagy ennek hiányában a szokásos munkahelyén nincs az általa betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja [Mt. 66. § (4)-(6) bek.].A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik [Mt. 68. § (1) bek.], a felmondásban azonban a munkáltató egy ennél későbbi időpontot is megjelölhet a felmondási idő kezdeteként. Értelemszerűen a felmondás napját vagy egy, a felmondás közlését megelőző napot azonban jogszerűen nem lehet megjelölni. A munkáltató kötelessége kiadni a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, illetve az azt megelőzően évben (években) "felhalmozott" szabadságot. Erre abban az esetben is köteles, ha ezt a munkavállaló nem kéri. Miután a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett kiadni a szabadságot a tárgyévben, az Mt. előírja, hogy az ok - jelen esetben a fizetés nélküli szabadság - megszűnésétől számított hatvan napon belül kell ezt pótolni [Mt. 123. § (3) bek.]. Az már más kérdés, hogy - a fentiekkel összhangban - ebben az esetben (akár a felhalmozódott szabadság kiadása alatt is) fel lehet mondani a munkavállalónak.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3363
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3363
10. találat: Szabadság a felmondási idő alatt
Kérdés: Ha a munkavállalónk júniusban felmondott, és kérte, hogy adjuk ki neki a szabadságát a felmondási idő alatt, köteles vagyok-e ezt teljesíteni? Megtehetjük-e azt, hogy nem adjuk ki neki, viszont mentesítjük a munkavégzési kötelezettsége alól, majd a munkaviszony megszűnésével kifizetjük részére az időarányosan igénybe nem vett szabadságát?
Részlet a válaszból: […]szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell [Mt. 122. § (4) bek.].Ugyanakkor általános szabály szerint sem a szabadság kiadására, sem a munkavégzés alóli felmentésre nem köteles a munkáltató, azaz, ha a munkavállaló kéri a szabadságának kiadását, a kiadásról szóló döntés elsődlegesen a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik. Ez alól kivétel az Mt. által évente meghatározott hét munkanap, amelyet legalább 15 napos bejelentési határidő megtartása mellett - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni a munkáltató [Mt. 122. § (2) bek.]. Ez utóbbira is igaz azonban, hogy amennyiben a munkaviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár. Ebben az esetben a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít (Mt. 121. §).A fentiekre tekintettel megtehetik azt is, hogy nem adják ki a munkavállaló számára a szabadságot, és egyúttal mentesítik a munkavégzési kötelezettsége alól. Az Önök szempontjából viszont ennek semmi értelme, sőt, saját érdekükkel ellentétes, hiszen a munkaviszony megszűnésével kötelesek kifizetni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3314
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3314
Kapcsolódó összes tárgyszó: felmondási idő, jogszerző idő, jogviszonyváltás, szakképző intézmény, végkielégítés, azonnali hatályú felmondás, jogellenes munkaviszony-megszüntetés, új Mt., keresőképtelen betegség, felmentési idő, közalkalmazotti jogviszony, közalkalmazotti jogviszony megszüntetése, lemondás, szabadság kiadása, gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadság, munkáltatói felmondás, fizetés nélküli szabadság, munkavállalói felmondás, felmondás, mentesülés munkavégzési kötelezettség alól, szabadság