Felmondás bizalomvesztés miatt

Kérdés: A munkavállaló közvetlen felettese a vezérigazgató-helyettes. Jogszerű-e a munkáltató felmondása arra hivatkozva, hogy a munkavállaló és a vezérigazgató között bizalomvesztés történt? Ha nem jogszerű a felmondás, és a munkavállaló keresetet indít, milyen ítéletre számíthat (pénzbeli kártérítés vagy munkaviszony helyreállítása)?
Részlet a válaszából: […] Nem állapítható meg a kérdésből, hogy a munkavállalónak határozatlan vagy határozott idejű munkaviszonya volt-e. Ez azért lényeges, mert csak a határozatlan idejű munkaviszony esetén lehet a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Nyugdíjas pedagógus felmentése/felmondása

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó pedagógus 2023-ban betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, azaz a 65. életévét, és kérte megszüntetni a jogviszonyát felmentéssel, azonban a munkáltató kérésére - a tanév végéig - elállt szándékától. Jár-e felmentés részére, ha nyugdíjasként a tanév végén kéri megszüntetni a jogviszonyát, vagy a nyugdíjas státuszára tekintettel a munkáltató indokolás és felmentés nélkül bármikor megszüntetheti azt?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a pedagógus az Mt. hatálya alá tartozott még 2023-ban. Az nem derül ki a kérdésből, hogy a munkaviszonya átalakult-e 2024. január 1-jétől a Púétv. szerinti köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá, ezért a kérdést úgy is megválaszoljuk, hogy ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő öt munkanapon belül?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony végén az elszámolás és az igazolások kiadásának határideje általános szabály szerint a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanap. Ettől eltérően, ha a munkaviszony felmondással szűnik meg, akkor az öt munkanap az utolsó munkában töltött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Felmondási idő - "csúsztatott" kezdés

Kérdés: A felmondási idő legkorábban a felmondás átadását követő napon kezdődhet az Mt. előírása alapján. Van arra lehetőség, hogy a felmondásban egyoldalúan meghatározza a munkáltató, hogy 10 nap múlva kezdődjék a felmondási idő? Ez nem jelent esetlegesen "röghöz" kötést a munkavállaló számára? A munkáltatónak is többletköltséget jelent.
Részlet a válaszából: […] A felmondási idő legkorábban valóban a felmondás közlését követő napon kezdődhet el [Mt. 68. § (1) bek.]. Ebből következik, hogy a munkáltató a felmondást tartalmazó jognyilatkozatában egyoldalúan jogszerűen meghatározhatja azt a felmondás közlését követő időpontot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Jubileumi jutalom a szakképzésben

Kérdés: Megilleti-e jubileumi jutalom a munkavállalót, ha felmondási idő munkavégzés alóli mentesülésének ideje alatt következik be a jogosító idő? 2020. január 1. napján lépett hatályba az Szkt. A 127. § (5) bekezdése alapján a munkáltató 2020. július 1-jével a Kjt. hatálya alól az Mt. hatálya alá került, így a foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva munkaviszonnyá alakult át. A munkáltató 2020. július 1-jével kezdődően munkaviszony keretein belül biztosította a továbbfoglalkoztatást. Az erről szóló iratban a munkáltató tájékoztatta a munkavállalókat arról, hogy a munkáltatónál történő továbbfoglalkoztatásához hozzájárul, jubileumi jutalomra való jogosultsága a korábbi feltételekkel változatlanul fennáll, és arra a munkáltató köteles megállapodást kötni. Ezt a jogot az Szkt. 125. §-ának (5) bekezdése is biztosítja. A munkáltató átszervezés miatt felmondott a munkavállalónak. A felmondási idő munkavégzés alóli mentesítésének ideje alatt a munkavállaló jogosulttá válik a huszonöt éves jubileumi jutalomra. A munkáltató köteles-e kifizetni a jubileumi jutalmat akkor is, ha nem kötött megállapodást annak kifizetéséről a munkavállalóval?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt megjegyzendő, hogy a jubileumi jutalomról nem az Szkt. 125. §-ának (5) bekezdése, hanem 127. §-ának (6) bekezdése szól. Eszerint a munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Óvodapedagógus rokkantsága

Kérdés: 2019. augusztustól alkalmazunk óvodapedagógus munkakörben egy dolgozót. 2021. november 21-étől betegszabadságon, majd tartós táppénzen volt 2022. december 3-áig. 2022. december 4-étől rokkantsági ellátást állapítottak meg neki. 2022. december 4-étől pénzbeli ellátás nélkül mind a mai napig keresőképtelen. Sajnos nem várható, hogy keresőképes lesz. Szeretnénk megszüntetni a munkaviszonyát, hogyan lehetséges ez? Mikor jár jobban a dolgozó, ha ő mond fel, vagy ha a munkáltató mond fel neki? Esetleg, ha nem fogadta volna el a "státusztörvényt"? Jár-e neki távolléti díj a felmondás idejére, és hány havi végkielégítés illeti meg? A pénzbeli ellátás nélküli keresőképtelenség idejére jár-e neki szabadság?
Részlet a válaszából: […] Mivel a kérdés a munkaviszony, a "dolgozó" és a felmondás kifejezéseket használja, annak megválaszolása során abból indulunk ki, hogy a szóban forgó személy jelenleg Mt. szerinti munkaviszonyban és nem közalkalmazotti jogviszonyban áll. A kérdés nem tartalmazza azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Újrafoglalkoztatás felmentési idő alatt

Kérdés: Munkáltatói felmondással megszüntettük egyik munkavállalónk jogviszonyát, és 30 napos felmondási időre felmentettük a munkavégzés alól. Viszont pár nappal később kiderült, hogy egy váratlan megrendelés miatt újra tudnánk foglalkoztatni. Lehetséges, hogy a felmentési idejét töltő munkavállalóval új munkaszerződést kössünk, és párhuzamosan két jogviszonyban foglalkoztassuk, amíg az első meg nem szűnik?
Részlet a válaszából: […] Ennek elvi akadálya nincs, de egyszerűbbnek tűnik, ha a munkavállaló írásbeli hozzájárulásával visszavonja a felmondó nyilatkozatot. A felmondás mint egyoldalú jognyilatkozat a közlése után már csak a címzett hozzájárulásával vonható vissza [Mt. 15. § (4) bek.]. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Munkaviszony-megszűnés időpontja – ha másik napra "nyúlik át" a munkanap

Kérdés:

Egy internetes szakmai fórumon vita bontakozott ki a tagok között azzal kapcsolatban, hogy ha az adott munkavállaló éjszakás műszakban dolgozik utoljára szombat 22 órától vasárnap reggel 6 óráig, akkor melyik nappal szűnik meg a munkaviszonya: szombaton vagy vasárnap? A munkanap szombat 6 órától vasárnap 6 óráig tart, tehát az átnyúló 6 óra időtartam a szombati munkanaphoz tartozik. A munkaviszony-megszüntetés módja a kérdéses esetben egyébként felmondás harmincnapos felmondási idővel. De van-e különbség a felmondáshoz képest, ha a felek közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetésben állapodnak meg, és ugyanúgy a szombat az utolsó teljesítendő munkanap? Az egyik tábor az Mt. 87. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva – a naptári naptól eltérő munkanap-meghatározás miatt – a szombattal történő munkaviszony-megszüntetést és jogviszony-kijelentést tartja helyesnek, mivel a teljes munkavégzés a szombati munkanaphoz tartozik, és úgy is kerül elszámolásra attól függetlenül, hogy fizikailag vasárnap reggel 6-kor ér véget a munkavállaló munkaideje. A másik tábor véleménye szerint vasárnappal kell megszüntetni a munkaviszonyt, mivel éjfél után is van még munkavégzés, és ez esetben biztosítotti bejelentés nélkül dolgozna a munkavállaló. Érv erre az egyszerűsített foglalkoztatás, mivel azt is két napra kell jelenteni ilyen esetben, illetve, hogy a biztosítási jogviszony naptári napra szól. Bár a Tbj-tv. 8. §-ának (1) bekezdése úgy fogalmaz, hogy "a biztosítás – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn". Tehát ez a törvényi szabály nem említ naptári napot. Amennyiben Önök szerint az Mt. 87. §-ának (1) bekezdése ellenére továbbra is a vasárnapi munkaviszony-megszüntetési időpont a helyes válasz (amint az a Munkaügyi Levelek 175. számában a 3475. számú kérdésre adott válasz szerint is megfogalmazásra került), a vasárnaphoz milyen jelenléti adat rendelhető a kiléptetéshez egy bérprogramban? A 8 óra munkavégzés a szombati munkanaphoz elszámolásra kerül, a vasárnap így "üres". Felmerült igazolt nem fizetett távollét, valamint pihenőnap beállítása, de valójában egyik sem tűnik teljesen helyes megoldásnak.

Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszűnése időpontjának, valamint a munkanap naptári naptól eltérő meghatározására vonatkozó szabályoknak eltérő a rendeltetésük. A munkaviszony megszüntetése, illetve megszűnése időpontjának pontosan meghatározhatónak kell lennie, az nem függ a munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Felmondási idő tartamának megállapítása

Kérdés: Megteheti-e a munkáltató, hogy munkavállalói felmondás esetén hatvan nap a felmondási idő, míg munkáltatói felmondás esetén csak harminc nap?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 69. §-ának (1) bekezdése értelmében általános szabály szerint a munkavállalói felmondás esetén minden esetben harminc nap a felmondási idő. A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltötta) három év után öt nappal,b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Felmondási idő tartamának meghatározása

Kérdés:

Az Mt. 69. §-ának (1) bekezdése szerint a felmondási idő harminc nap. Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése szerint a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időnek megfelelően "plusznapokkal" meghosszabbodik. A (3) bekezdés pedig kimondja, hogy a felek az (1)–(2) bekezdésben foglaltaknál hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási időben is megállapodhatnak. A munkáltató célja "fix" háromhavi felmondási idő kikötése bizonyos munkavállalók tekintetében mind a munkavállalói, mind pedig a munkáltatói felmondásra vonatkozóan. A munkáltató kollektív szerződése tartalmazza, hogy ha a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő eléri a tíz évet, az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése szerinti felmondási időn túl további harminc nap felmondási időre jogosult a munkavállaló. A munkavállaló felmondási idejére vonatkozó "fix" háromhavi felmondási idő kikötése nem okoz problémát. A nehézséget az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése szerinti, munkáltatói felmondásnál irányadó "plusznapok" adják: ha az alap, harmincnapos felmondási idő helyett "fix" háromhavi felmondási időt kötünk ki, akkor abból automatikusan következik az, hogy a munkáltatói felmondásra irányadó felmondási idő oly módon alakul, hogy a plusznapok a "fix" három hónapos időtartamhoz adódnak hozzá? Vagy pedig lehetséges-e az, hogy mind a munkavállalói, mind pedig a munkáltatói felmondásra "fix" háromhavi felmondási időt kössünk ki, ezáltal tulajdonképpen eltérve a "sávosan járó plusznapoktól", és így tulajdonképpen azt kellene majd mindig vizsgálni, hogy az Mt., illetve a kollektív szerződés alapján járó felmondási idő hogyan viszonyul a "fix" háromhavi felmondási időhöz? Számításaink szerint, amennyiben a "fix" háromhavi felmondási idő kikötése lehetséges, a munkáltatónál munkaviszonyban töltött tizennyolc évet követően nem lenne alkalmazható a "fix" háromhavi felmondási idő, mivel, ha az alap harmincnapos felmondási időhöz hozzáadjuk a munkáltatónál munkaviszonyban töltött tizennyolc év után járó negyven "plusznapot", és a kollektív szerződés alapján járó további harminc napot, akkor összesen száz napot kapunk, ami mindenképpen meghaladja a "fix" három hónapot.

Részlet a válaszából: […] Az Mt. 69. §-ának (1) bekezdése értelmében a harmincnapos felmondási idő munkavállalói felmondás esetében a munkaviszony időtartamára tekintet nélkül irányadó. A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött három év után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.
1
2
3
28