Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

2 találat a megadott szokásos munkavégzési hely tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Telephelyen kívüli munka - vagy kiküldetés?

Kérdés: Szervizelési munkákat végző cég vagyunk, működési területünk az ország egyik régiójára terjed ki. A munkavállalók e régión belül végeznek munkát (helyszínre történő kiszállással), munkaszerződésükben is a régió területe szerepel munkavégzési helyként. Az ország más régióiban is működnek ugyanilyen szerviztevékenységet végző cégek, de a cégek között nincs semmilyen tulajdonosi kapcsolat, teljesen különálló cégként működünk. Ugyanakkor megállapodtunk ezekkel a cégekkel, hogy munkavállalóink néha ezen cégeknél is végezhetnek munkát, ezért, ha előfordul, hogy nem tudunk saját régiónkon belül munkát biztosítani a munkavállalók részére, más régiókba küldjük őket munkavégzésre. Egyik esetet sem tekintjük kiküldetésnek, hiszen a munkavállalók szokásosan telephelyen kívül végzik a munkájukat. A szakszervezet szerint azonban - figyelemmel arra, hogy véleményük szerint a munkavállalók kiküldetésben végzik a munkájukat - az Mt. 105. § (6)-(8) bekezdéseiben foglalt kiküldetési díjat kellene fizetnünk részükre, különös tekintettel arra, hogy - a régión kívüli kiküldetések esetében - a napi 8 óra munkavégzésen túl akár 7-8 órát is vezetnie szükséges a munkavállalóknak. Mennyiben megalapozott a szakszervezet véleménye?
Részlet a válaszból: […](állandó) munkavégzési helye. Minderre figyelemmel, ha a munkaszerződésüktől eltérő régióban kell a munkavállalóknak munkát végezniük, ez már nem telephelyen kívüli munkavégzésnek minősül, hanem kiküldetésnek (Mt. 105. §). Telephelyen kívüli munkavégzésnek ugyanis - összhangban a munkaszerződésekkel - csak a munkaszerződésük szerinti régió területén végzett munka tekinthető. (Megjegyezzük, hogy mivel nincs tulajdonosi kapcsolat a cégek között, ezért nem tekinthető kirendelésnek [lásd az Mt. 106. §-át] a kérdésbeli tényállás szerinti munkavégzés.) Kiküldetés esetén mindenképpen alkalmazandóak az Mt. 105. § (6)-(8) bekezdései, vagyis az utazási időre és az egyéb költségek megtérítésére vonatkozó díjazási szabályok. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az Mt. 105. § (6) bekezdése szerint a belföldi kiküldetés esetén a munkaidő-beosztás szerinti munkaidőn kívül eső utazási idő díjazásával kapcsolatban kollektív szerződés az Mt.-től a munkavállaló hátrányára is eltérhet, így kimondhatja akár azt is, hogy az Mt.-ben megállapított utazási időre díjazás nem jár. Az Mt. 106. § (8) bekezdése szerint pedig kiküldetés esetén a jogszabály alapján járó költségtérítésen túl (lásd a 278/2005. Korm. rendeletet) a munkáltató köteles a munkavállaló részére megfizetni a kiküldetés során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeket is. Ha egy távolabbi helyre történő kiküldetés miatt a munkavállaló napi 7-8 órát vezet, ezenfelül napi 8 órát dolgozik, nagyon rövid idő jut pihenésre, kikapcsolódásra, alvásra.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. augusztus 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 771

2. találat: Felszámolási eljárás - a munkáltató bértartozásának megelőlegezése

Kérdés: Nyugat-magyarországi takarítóvállalat ellen felszámolási eljárás indult, a munkavállalók egy része Ausztriában végezte a munkáját. Jelentheti ez azt, hogy az Ausztriában dolgozó munkavállalókat megillető munkabértartozás kiegyenlítése iránt nem lehet támogatási kérelemmel fordulni a Bérgarancia Alaphoz? Melyik az a legkorábbi időpont, amikor a támogatás iránti kérelem benyújtható?
Részlet a válaszból: […]Ba. 1. § (2) bekezdés c) pontja alapján - a munkáltatót terhelő, a betegszabadság időtartamára járó térítés és a munkaviszony megszűnésével összefüggésben járó végkielégítés összege is. A Bérgarancia Alaphoz történő kérelem benyújtásának legkorábbi időpontja a felszámolási eljárás kezdő időpontját követő nap. A felszámolás kezdő időpontja a Csődtv. 28. §-a alapján a felszámolást elrendelő jogerős végzés Cégközlönyben történő közzétételének napja. A közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel kerül sor. A felszámolási eljárás alá volt cégekről érdeklődni lehet a feketelista.hu honlapon is. A Ba. 2. § (2) bekezdése alapján nem terjeszthető elő kérelem a Bérgarancia Alaphoz a felszámolás alatt álló munkáltató nem magyarországi szokásos munkavégzési hellyel rendelkező munkavállalói tekintetében. Az Mt. 76/C. § (2) bekezdése szerint, ha a munkavállaló munkáját - a munka természetéből eredően - szokásosan telephelyen kívül végzi, a munkaszerződésben állandó munkavégzési helyként a munkáltató azon telephelyét kell megjelölni, ahonnan a munkavállaló az utasítást kapja. Jelen esetben a takarítási munka természetéből eredően olyan munkavégzés, amelyet a munkavállalók[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. április 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 294