Munkába járás költségtérítése autóval és busszal

Kérdés: Munkavállalónk a munkavégzés helyétől eltérő lakhellyel rendelkezik. Napi munkába járását személygépkocsival oldja meg, amely vonatkozásában 15 Ft/km összeget térítünk meg számára havonta. Anyagi megfontolásból a jövőben a munkavállaló úgy oldaná meg a munkába járást, hogy személygépkocsival elutazna egy olyan településig, ahonnét átszállás nélkül tudna helyi buszjárattal a munkavégzés helyére utazni, azonban lennének olyan napok, amikor végig személygépkocsival tenné meg az utat. Fizethetjük-e számára a 15 Ft/km térítést minden munkában töltött napra, illetve a leadott menetjegyek árának 86%-át együttesen?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel; a költségtérítés szabályait a kormány rendeletben szabályozza [Mt. 51. § (2), (6) bek.]. A munkáltató megtéríti a munkavállaló munkába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Munkába járás két munkahelyre

Kérdés: A munkaszerződés két munkavégzési helyet tartalmaz, mivel a munkavállaló munkaköréből adódóan két telephelyen dolgozik felváltva. Az egyik telephelyre a munkába járás nem oldható meg tömegközlekedési eszközzel, saját gépjárművel jár. Elszámolható-e adómentesen a 15 Ft/km költségtérítés, ha a másik telephelyre megoldott a busszal történő bejárás, itt ezt is választotta, és a bérlet árát megtéríti a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes árú, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Napi munkába járás és hazautazás költségtérítése

Kérdés: Adott munkavállaló tartózkodási helyéről napi munkába járásra 15 Ft/km útiköltség-térítést kap. Ugyanez a munkavállaló az állandó lakóhelyére minden hétvégén hazautazik. Jól gondoljuk, hogy a napi munkába járást és a hétvégi hazautazást is téríthetjük neki attól függetlenül, hogy mindkettő autóval történik?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a munkahely, illetve a más - kivételesen ugyanazon - településen lévő lakó- vagy tartózkodási hely közötti napi munkába járás és hazautazás költségtérítéseként a menetjegy vagy bérlet ára 86%-ának megtérítését kérheti a munkáltatótól [39/2010. Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Házastárs gépjárművével történő munkába járás költségeinek térítése

Kérdés: A munkavállaló a házastársa tulajdonában lévő gépkocsival történő munkába járáshoz kért engedélyt. Üzemben tartóként nem szerepel a gépjármű forgalmi engedélyében. A munkáltató kérhet-e a munkavállaló házastársától olyan nyilatkozatot, amelyben a házastárs kijelenti, hogy a munkába járással kapcsolatos költségtérítést a saját munkahelyén nem veszi igénybe, és erre a férjét (munkavállalónkat) jogosítja fel? Ellenőrizheti-e a munkáltató a gépkocsi kilométeróra-állását?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a munkahely, illetve a más - kivételesen ugyanazon - településen lévő lakó- vagy tartózkodási hely közötti napi munkába járás költségtérítéseként a menetjegy vagy bérlet ára 86%-ának megtérítését kérheti a munkáltatótól [39/2010. Korm. rendelet 2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Gépjárművel történő munkába járás közigazgatási határon belül

Kérdés: Intézményünk egyik munkavállalója kérelmezte a gépkocsival történő bejárást. A munkavállaló közigazgatási határon belül lakik, az utazási költségtérítés kérelmének indokaként 8 éves SNI-diagnózissal rendelkező gyermekére hivatkozik, akinek speciális ellátása a kerületben nem megoldható. Gépkocsi-költségtérítését a lakóhelytől a gyermeke speciális ellátását biztosító intézménybe és onnan a munkahelyére történő útvonallal kérelmezte. Kifizethető-e részére az utazási költségtérítés úgy, hogy nemcsak a lakóhelyétől a munkahelyéig, hanem beteg gyermekére tekintettel a gyermek iskoláját érintve érkezik a munkavégzési helyére?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a közigazgatási határon belül történő munkába járást a költségtérítés szempontjából elfogadható munkába járásnak minősítheti, amennyibena) a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Nyugdíjasok foglalkoztatása nyugdíj-szüneteltetés nélkül

Kérdés: Kérdésünk azon új kormányrendeletekhez kapcsolódik, amelyek a nyugdíjasok nyugdíj-szüneteltetés nélküli továbbfoglalkoztatását részletezik. Egy kerületi gazdasági működtetésű központ (GMK) a kerület szociális és köznevelési intézményei részére gazdasági, pénzügyi és munkaügyi feladatokat lát el. A GMK mint ezen intézmények működtetője foglalkoztathat-e nyugdíjasokat nyugdíj-szüneteltetés nélkül a 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31. közötti időszakban?
Részlet a válaszából: […] A 268/2022. Korm. rendelet látszólag általános jelleggel egyéves időtartamra elhárítja a különféle nyugellátások folyósításának akadályát a közszférában foglalkoztatottak egy része tekintetében, amikor kimondja, hogy a közfeladatok folyamatos ellátásának biztosítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Képesítés nélküli óvodapedagógus foglalkoztatása

Kérdés: Van-e törvényi akadálya annak, hogy a tartósan betöltetlen óvodapedagógus-álláshelyekre határozott idejű szerződéssel (feladatellátásra) érettségizett alkalmazottat foglalkoztassanak önkormányzati fenntartású óvodák? Folyamatos álláshirdetések ellenére sem tudjuk betölteni az üres állásokat, és szeptemberben a nevelési év megkezdéséhez nélkülözhetetlen lenne a megfelelő létszám.
Részlet a válaszából: […] Az óvodapedagógus-munkakör betöltésének képzettségi feltételeit a 326/2013. Korm. rendelet határozza meg. Ennek 6. melléklete szerinti általános szabály alapján e munkakör betöltéséhez óvodapedagógus szakképzettségre van szükség. A 33/K. § (1) bekezdésének b) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Oltatlanok visszatérése a munkahelyükre

Kérdés: Amennyiben a Vmtv. 11. §-ának (2) bekezdésében foglalt munkáltatói döntés értelmében a fizetés nélküli szabadság meghosszabbodik (mert a munkáltató az oltatlanokat nem kívánta visszavenni), és ugyanezen szakasz (16) bekezdése értelmében a döntés valamennyi foglalkoztatott vonatkozásában alkalmazandó (tehát nem vehet fel új - oltatlan - munkavállalót), akkor súlyos létszámhiány miatt lehetőség nyílhat-e a munkáltatói döntés megváltoztatására annak érdekében, hogy a jövőben oltatlanok is alkalmazhatóak legyenek? Ha igen, milyen feltételekkel? Amennyiben a fentiekre nincs lehetőség, akkor mely időponttól valósulhat meg az oltatlanok foglalkoztatása a munkáltatónál?
Részlet a válaszából: […] A Vmtv. értelmében 2022. június 15-én általános szabály szerint - a munkáltató eltérő döntése hiányában - megszűnt a 599/2021. Korm. rendelet alapján korábban elrendelt vagy alkalmazott fizetés nélküli vagy illetmény nélküli szabadság. Az 599/2021. Korm. rendelet hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Közalkalmazotti illetmény és nyugellátás egyidejűleg

Kérdés: A Magyar Közlöny 128. számában megjelent a 268/2022. Korm. rendelet, a 269/2022. Korm. rendelet és az 1374/2022. Korm. határozat, melyek a közszférában alkalmazandó nyugdíj melletti foglalkoztatásról szólnak. Közös önkormányzati hivatal vagyunk, ahol az alkalmazottak közszolgálati jogviszonyban állnak. Van olyan köztisztviselőnk, aki a "nők kedvezményes negyven év jogosultsági idővel rendelkező" öregségi nyugdíjas, és még nem rendelkezik a rá irányadó nyugdíjkorhatárral, illetve van, aki a rá irányadó öregségi korhatár betöltésével lett öregségi nyugdíjas, és jogviszonyuk már fennállt 2022. augusztus 31. előtt is. Mindkét esetben jelenleg szüneteltetik a nyugdíj folyósítását.
1. A fenti kormányrendeletek alapján kaphatják-e egyszerre a nyugdíjellátást, illetve az illetményüket?
2. A nők kedvezményes nyugdíjával kapott nyugellátás esetében is kaphat egyszerre nyugellátást és illetményt? A jogszabály "korbetöltött öregségi nyugdíjast" említ.
3. Egy óvodában közalkalmazottként dolgozó öregségi nyugdíjas óvónő esetében is szüneteltetni kellett a nyugdíj folyósítását (nők kedvezményes negyven év jogosultsági idővel rendelkező öregségi nyugdíjas), nem töltötte be még a rá irányadó öregségi korhatárt), ha foglalkoztatni akartuk a nyugdíjazása után. A kormány engedélye nem kellett az esetleges továbbfoglalkoztatásukhoz. Ebben az esetben is kaphatja egyszerre a nyugdíját és a közalkalmazotti illetményét a fenti jogszabály alapján? Van-e itt is jelentősége az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének?
Részlet a válaszából: […] 1. A 268/2022. Korm. rendelet látszólag általános jelleggel egyéves időtartamra elhárítja a különféle nyugellátások folyósításának akadályát a közszférában foglalkoztatottak tekintetében, hiszen kimondja, hogy a közfeladatok folyamatos ellátásának biztosítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Intézményvezetői pótlék megállapításának időpontja

Kérdés: A 326/2013. Korm. rendelet 16. §-ának (5a) bekezdése értelmében 2020. július 1-jétől a köznevelési intézmény intézményvezetőjét a tárgyévet megelőző tanév, nevelési év október 1-jei gyermek- és tanulólétszáma alapján meghatározott pótlék illeti meg. Mikor kell felülvizsgálni az intézményvezetők intézményvezetői pótlékának mértékét, szeptember elsejei hatállyal?
Részlet a válaszából: […] A 326/2013. Korm. rendelet 2020. július 1-jétől hatályos 16. §-ának (5d) bekezdése szabályozza a magasabb vezetőket megillető pótlékokat. Az (5a) bekezdés szerint a nevelési-oktatási intézmény intézményvezetőjét az Nkt. 8. mellékletében meghatározott pótlék mértékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.
1
2
3
8