Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

8 találat a megadott köznevelési intézmény tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Oltakozási kötelezettség - kivételekkel

Kérdés: Az 599/2021. Korm. rendelet 1. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglaltak jogértelmezésével, a jogalkotói szándék tekintetében szeretnék kérdést feltenni. Intézményünk tekintetében a kormányrendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja releváns. Ez alapján a rendelet alkalmazásában foglalkoztatottnak minősül az Nkt. szerinti köznevelési intézménynél foglalkoztatott személy. A "foglalkoztatott" fogalmát a Tbj. 4. §-ának 5. pontja szerint kell értelmezni, vagyis foglalkoztatott az a személy, akit a köznevelési intézmény biztosítási jogviszony keretében foglalkoztat, vagy az a személy is e fogalom alá tartozik, aki a köznevelési intézmény területén végez munkát, de nem a köznevelési intézmény alkalmazottja? A fogalom konkrét meghatározása azért fontos számunkra, mert intézményünk konyhai dolgozókat alkalmaz az iskolák tálalókonyháin, de a dolgozók nem az iskolával, hanem az intézményünkkel állnak közalkalmazotti jogviszonyban. A tankerület arról tájékoztatott minket, hogy az 599/2021. Korm. rendeletben leírtakat kiterjeszti mindazon személyekre, akik az iskolákba belépnek, és a tanulókkal közvetlen kapcsolatba kerülnek. Mivel intézményünk önkormányzati fenntartású, és alkalmazottai a Kjt. hatálya alá tartoznak, rájuk - értelmezésünk szerint - az 599/2021. Korm. rendeletben foglaltak nem vonatkoznak, viszont a fenti esetben a konyhás munkakört ügyfelekkel közvetlenül érintkezőnek kell minősítenünk, és alkalmazni kell rájuk a rendeletben foglaltakat. De ha az 599/2021. Korm. rendeletben foglaltakat a konyhás munkakör tekintetében alkalmazzuk, alkalmazni kell-e a többi alkalmazott tekintetében azzal a megkötéssel, hogy nekik pedig a 2. § (1) bekezdése a) pontjának ab) alpontjában meghatározott időpontban kell felvenniük az oltást? Kinek kell ebben az esetben az 599/2021. Korm. rendeletben foglaltak végrehajtását elrendelni?
Részlet a válaszból: […]munkavégzésre irányuló jogviszonya a köznevelési intézménnyel áll-e fenn. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a köznevelési intézményben, az iskolák tálalókonyháin alkalmazott konyhai dolgozók, akik nem az iskolával, hanem az Önök intézményével állnak közalkalmazotti jogviszonyban, nagy valószínűséggel beleesnek a rendelet szerinti foglalkoztatott fogalmába, és így rájuk alkalmazni kell annak rendelkezéseit. Arról viszont nem vagyunk meggyőződve, hogy a tankerületnek lenne lehetősége kiterjeszteni az 599/2021. Korm. rendelet alkalmazását mindazokra, akik az iskolákba egyáltalán belépnek és a tanulókkal közvetlen kapcsolatba kerülnek. Noha e két kritériumnak megfelelő személyek az esetek többségében minden bizonnyal közös metszetbe tartoznak a foglalkoztatottak kategóriájával, ugyanakkor elképzelhető olyan eset is, amikor egy személy közvetlen kapcsolatba kerül a tanulókkal, de nem minősül a "köznevelési intézménynél" foglalkoztatottnak (pl. egy külső kutató, aki engedélyt kapott, hogy kutatása keretein belül kérdőíves felmérést végezzen a tanulók körében, és erre a személyes jelenlétében kerül sor egy osztályteremben).Ha az Önök önkormányzati fenntartású intézményére ugyan nem terjed ki az 599/2021. Korm. rendelet hatálya, ettől függetlenül a fentiek értelmében az egyik értelmezési lehetőség alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy az mégis vonatkozik azokra a közalkalmazottakra, akik konyhás munkakörben dolgoznak az egyes iskolákban. Ennek alapja azonban nem a tankerület által megfogalmazott többletkövetelmény (azaz az ügyfelekkel/tanulókkal való közvetlen érintkezés), hanem az 599/2021. Korm. rendelet kifejezett rendelkezése: a "köznevelési intézménynél" történő foglalkoztatás.Azt, hogy az 599/2021. Korm. rendeletet a többi alkalmazottjuk esetében is alkalmazni kell-e, csak akkor tudnánk megítélni, ha ismernénk, hogy ők olyan foglalkoztatottnak minősülnek-e, akik a rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében felsorolt valamely intézménynél vagy szervnél foglalkoztatott személyek. Csak erre adott igenlő válasz esetén lehetne kötelezni őket arra, hogy az 599/2021. Korm. rendelet alapján, a rendelet 2. § (1) bekezdése a) pontjának ab) alpontjában meghatározott időpontban vegyék fel az oltást.Az 599/2021. Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. december 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4321

2. találat: Intézményvezető-helyettesi poszt pályáztatása

Kérdés: Önkormányzatunk egyesítette óvodahálózatát, létrehozva így egy központi költségvetési szervet, melynek az egykori óvodák jogutódlással tagóvodái lettek. Az új intézmény élére a 326/2013. Korm. rend. 24. §-ának (2) bekezdése szerint pályáztatás nélkül került az intézményvezető, egy évre szóló intézményvezetői megbízással. Az intézményvezető-helyettesek és a tagintézményvezetők megbízása szintén egy évre szól. A fent hivatkozott 326/2013. Korm. rendelet 21. §-a egyértelműen definiálja a magasabb vezetők körét, mely szerint az intézményvezető-helyettes és a tagintézményvezető is magasabb vezetőnek minősül. A Kjt. 20/B. §-ának (1) bekezdése szerint "a magasabb vezető és a vezető beosztás ellátására szóló megbízásra a 20/A. § (1) és (3)-(8) bekezdései alkalmazásával pályázatot kell kiírni". Ezzel ellenkezően azzal a gyakorlattal szembesültünk más kerületekben, és a mi intézményvezetőnk is arra az álláspontra helyezkedett, hogy az intézményvezető-helyettesek és a tagóvoda-vezetők megbízása pályáztatás nélkül, az intézményvezető saját hatáskörében történő kijelölése útján lehetséges. A mi hivatali álláspontunk ettől eltérő, véleményünk szerint csak a Kjt. 20/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott esetekben tölthető be pályáztatás nélkül egy munkakör, illetve a már fent említett esetben a vezetői beosztás [326/2013. Korm. rend. 24. § (2) bek.]. Jól értjük, hogy esetünkben az egyesített intézmény intézményvezető-helyettesi pozícióit és a tagintézmény-vezető pozíciókat is pályázati kiírás útján lehet/kell betölteni? Ha igen, ezt a jogot ki és milyen jogszabályi felhatalmazás alapján gyakorolja, a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete, az általa ezzel megbízott polgármester, vagy a polgármester által megbízott intézményvezető?
Részlet a válaszból: […]kialakításakor a vezetői megbízásokat nyilvános pályázat kiírása nélkül adják ki annak érdekében, hogy a működés beindítására koncentrálhassanak, és ezt a pályáztatási eljárások lefolytatása ne hátráltassa. Ekkor az intézményvezető-helyettes és a tagintézmény-vezető esetében is mód van egy évre pályáztatás nélkül magasabb vezetői megbízás adására.A 326/2013. Korm. rendelet 24. §-ának (3) bekezdése szerint: a (2) bekezdésben szabályozott vezetői megbízást a miniszter, az országos, területi nemzetiségi önkormányzat közgyűlése, a települési nemzetiségi önkormányzat, a települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fenntartó vezetője vagy megbízottja adja. A rendelet szerint az ilyen megbízás legfeljebb a tevékenység megkezdését követő egy évre szólhat, tehát azt határozott időre kell adni, és annak lejártával a megbízás külön munkáltatói intézkedés nélkül megszűnik. Az egy év letelte és ezzel a megbízások lejárta után viszont a Kjt. 20/B. §-a (1) bekezdésének általános szabálya alapján ezek a posztok csak pályázat alapján tölthetőek be.A Kjt. értelmében a pályázatot a megbízási jogkör gyakorlója írja ki. A munkáltatói jogok kapcsán az Nkt. 83. §-a (2) bekezdésének f) pontja kimondja, hogy a fenntartó (önkormányzat) csak a köznevelési intézmény vezetője felett gyakorolja közvetlenül a munkáltatói jogokat, beleértve az intézményvezető megbízásának, kinevezésének, a megbízás visszavonásának, a jogviszony[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. december 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4314

3. találat: Konyhai kisegítő besorolása

Kérdés: Állami óvodába konyhai kisegítőt vettünk fel közalkalmazottként. Jelenleg az SzMSz-ben általános iskola van meghatározva végzettségi szintnek, de januártól érettségi fog szerepelni a dokumentumban. A hölgynek érettségije és egy teljesen más témakörű OKJ 33-as végzettsége van. A257/2000. Korm. rendelet alapján az A, B, C fizetési osztályok valamelyikébe sorolható. Számít-e bármit a besorolás során, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatban mi szerepel? C osztályba sorolható akár már most a megszerzett érettségije jogán? Ha korábban egy másik közalkalmazottat A fizetési osztályba soroltak ilyen háttérrel, akkor át kell sorolni C-be? Besorolásnál, amikor egyik fizetési osztályból a másikba átteszünk egy munkavállalót végzettségi okok miatt, de korrekciózás okán, akkor egyszerűen továbbra is például 8-as fizetési fokozatban marad, tehát minden munkaviszonyt nézünk, és A8-ból C8-ba kerül az illető, vagy felül kell vizsgálni a jogviszonyokat, és csak az érettségi utániakat nézve akár visszasorolni az illetőt A8-ból C7-be?
Részlet a válaszból: […]osztályba soroláshoz előír. Ha e rendelet a munkakörre több fizetési osztályt állapít meg, a közalkalmazottat a legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése alapján kell besorolni a munkakörre megállapított osztályok közül. "Ha jogszabály nem határozza meg a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget, de ettől függetlenül létezik olyan szakképesítés, amelyik a munkakör ellátására egyébként képesít, akkor a besorolás attól függ, hogy a közalkalmazott rendelkezik-e azzal. Ha nincs ilyen szakképesítése, akkor az előzőek szerint, a legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése alapján kell besorolni, még ha az nem is szakirányú. Ugyanakkor, ha rendelkezik a munkakörhöz szükséges, de jogszabályban nem előírt szakképesítéssel, akkor ez alapján kell a besorolást elvégezni - kivéve abban az esetben, ha az előző szabály alapján kedvezőbb besorolásra számíthatna (mert pl. a munkakörhöz középszintű szakképesítés szükséges, de az érintett rendelkezik felsőfokú iskolai végzettséggel is)." Azaz: akkor is az "A-C" fizetési osztályokhoz tartozó legmagasabb iskolai végzettség, szakképzettség számít a besorolásnál, ha az nem szükséges az adott munkakör betöltéséhez, de a közalkalmazott azzal rendelkezik. Így a jelen esetben a 33-as azonosító számú OKJ-s szakképzettség alapján "B", az érettségi alapján "C" fizetési osztályba kell sorolni a kisegítő dolgozót, függetlenül attól, hogy a konyhai munkához ilyen magas szintű végzettség vagy ilyen szakirányú szakképesítés egyébként nem szükséges. Mindez független attól, hogy mi szerepel a munkáltató szervezeti és működési szabályzatában, sőt, ha az ellentétes lenne a rendeletben foglaltakkal (pl. egyetemi végzettség alapján tenné lehetővé a besorolást ebben a munkakörben), akkor ebben a részében érvénytelen lenne, és helyette a jogszabályt kellene alkalmazni.Átsoroláskor nemcsak a fizetési osztályt, de a fizetési fokozatát is újra meg kell állapítani a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján. A Kjt. 87/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja, valamint (3) bekezdésének a) pontja szerint a fizetési fokozat megállapításánál egy­felől a költségvetési intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt, másfelől az 1992. július 1. utáni munkaviszonyban töltött időből azt az időtartamot kell figyelembe venni, amely alatt a közalkalmazott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. december 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4313

4. találat: Távolléti díj számítása pedagógusok esetében

Kérdés: Ha egy pedagógus betegszabadságon és szabadságon is van a hónapban, és kap pótlékokat, a távolléti díj számításánál a teljes pótlékok összegével kell számolni vagy a számfejtett összeggel, mivel pótlék csak a ledolgozott napokra jár? Példa: alapbér 356 265 Ft, gyógypedagógiai pótlék 9135 Ft, ágazati szakmai pótlék 35 627 Ft, egységvezetői pótlék 54 810 Ft. Ledolgozandó munkanapok száma 22 nap, 3 nap betegszabadságon és 10 nap szabadságon volt. Mennyi lenne a betegszabadságra és a szabadságra járó díjazás összege?
Részlet a válaszból: […]növelni a munkavállaló alapbérét a távolléti díj számítása során [Nkt. 65. § (8a) bek. a) pont, Mt. 149. §]. Azokat a bérpótlékokat, amelyek folyamatosan nem illetik meg a munkavállalót, az ügyeleti/készenléti bérpótlékra vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni, azaz akkor, ha az irányadó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra olyan munkaidőben dolgozott a munkavállaló, amely az adott bérpótlékra jogosítja [Nkt. 65. § (8a) bek. b) pont, Mt. 151. § (4) bek.].A kérdés szerinti esetben a munkavállaló alapbérét (356 265 Ft) meg kell növelni a rendszeres bérpótlékok, azaz gyógypedagógiai pótlék (9135 Ft), az ágazati szakmai pótlék (35 627 Ft) és az egységvezetői pótlék (54 810 Ft) összegével, vagyis a távolléti díj alapját képező összeg 455837 Ft lesz. Arra az időre, amelyre a munkavállaló távolléti díjra jogosult, ezt az összeget kell arányosan figyelembe venni [Mt. 136. § (3) bek., 149. § (1) bek.] - azaz a 10 munkanap szabadságra 455837 Ft/22 × 10 = 207 199Ft távolléti díj [Mt. 146. § (3) bek. a) pont] illeti meg a munkavállalót, míg a 3 munkanap betegszabadságra - mivel arra a távolléti díj 70%-a jár [Mt. 146. § (5) bek.] - 454 010 Ft/22 × 3× 0,7 =[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4220

5. találat: Diabéteszellátási pótlék a köznevelésben

Kérdés: Az Nkt. legutóbbi módosításában olvastuk, hogy egy új pótlékot vezetnek be azoknak a pedagógusoknak, akik cukorbeteg gyerekek ellátásában vesznek részt. Milyen feladatokat hárít ez az iskolákra?
Részlet a válaszból: […]vett pedagógus, óvodapedagógus, vagy legalább érettségivel rendelkező, nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy ("noks"-os) elvégzi a szükséges vércukormérést és az inzulin beadását. A feladat ellátásáért ún. diabéteszellátási pótlék illeti meg, melynek mértéke minden esetben a mesterfokozathoz kapcsolódó pótlékalap 17%-a. Függetlenül attól, hogy a pótlékra jogosult személy besorolási illetményének megállapításakor esetleg nem ezt a pótlékalapot kell figyelembe venni.A pótlék összege fix, 2021-ben 34 510 Ft/hó [Nkt. 65. § (3a) bek., 8. melléklet]. Mivel ez egy meghatározott időszakon át tartósan fizetendő ágazati pótlék, a feladat vállalását és a pótlékot a kinevezés, illetőleg a munkaszerződés módosításában szerepeltetni kell. Amunkáltató feladata elsődlegesen az, hogy felmérje, lesz-e diabéteszes gyermek a tanulók,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4199
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Távollétidíj-számítás a gyógypedagógiai intézetben

Kérdés: Egy egyesület által fenntartott gyógypedagógiai módszertani központ gyermekintézményében pedagógus és gyógypedagógiai munkakörben foglalkoztatunk munkavállalókat. A munkavállalók intézményvezetői, osztályfőnöki, helyettesi, gyógypedagógiai, egységvezetői, ágazati szakmai pótlékban részesülnek. Melyik pótlékok számítanak távollétidíj-növelőnek, és melyikeket kell beleszámolni az utolsó hat hónapra kifizetett bérpótlékként a távolléti díjba? A példa a következő: a pedagógus havi bruttó munkabére: 337 995 Ft, gyógypedagógiai pótléka: 9135 Ft, osztályfőnöki pótléka: 18 270 Ft, egységvezetői pótléka: 54 810 Ft, ágazati szakmai pótléka: 33 800 Ft, ledolgozandó munkanapok száma: 22 nap, ledolgozandó órák száma 176 óra. Amunkavállaló 5 munkanap szabadságra megy, ilyenkor mennyi alapbér, távolléti díj, gyógypedagógiai, egységvezetői, osztályfőnöki és ágazati szakmai pótlékot kell számfejteni neki helyesen?
Részlet a válaszból: […]azokkal tételesen meg kell növelni a munkavállaló alapbérét a távolléti díj számítása során [Nkt. 65. § (8a) bek. a) pont, Mt. 149. §]. Azokat a bérpótlékokat, amelyek folyamatosan nem járnak, az ügyeleti/készenléti bérpótlékra vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni. Azaz akkor, ha az irányadó időszakban átlagosan legalább havi 96 óra olyan munkaidőben dolgozott a munkavállaló, amely az adott bérpótlékra jogosítja [Nkt. 65. § (8a) bek. b) pont, Mt. 151. § (4) bek.].A kérdés szerinti esetben a munkavállaló alapbérét (337 995 Ft) meg kell növelni a rendszeres bérpótlékok, azaz a gyógypedagógiai pótlék (9135 Ft), az osztályfőnöki pótlék (18 270 Ft), az egységvezetői pótlék (54 810 Ft) és az ágazati szakmai pótlék (33 800 Ft) összegével, vagyis a távolléti díj alapját képező összeg 454 010 Ft lesz. Arra az időre, amelyre a munkavállaló távolléti díjra jogosult, ezt az összeget kell arányosan figyelembe venni [Mt. 136. § (3) bek., 149. § (1) bek.]. Azaz az 5 munkanap szabadságra 454 010 Ft/22 × 5 = 103 184 Ft távolléti díj illeti meg a munkavállalót, míg a fennmaradó 17 munkanapra az egyes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4194

7. találat: Kisgyermeknevelő fizetési fokozata - a korábbi munkaviszony beszámítása

Kérdés: Bölcsődében dolgozom kisgyermeknevelőként. 2001-ben óvodapedagógus diplomát szereztem, 2017-ben pedig OKJ-s kisgyermeknevelő szakképesítést. Az óvodapedagógus-diploma megszerzése után a versenyszférában dolgoztam, csak 2017 augusztusától vagyok közalkalmazott, kisgyermeknevelőként dolgozom. Mivel van óvodapedagógus-diplomám, engem a pedagógus-előmenetel szerint soroltak be. 2001-től vagy 2017-től kell-e beszámítani a besorolásomhoz a munkaviszonyaimat?
Részlet a válaszból: […]július 1. előttieket, az ezt követő időszakban pedig azokat, amelyek alatt a jelenlegi munkakörhöz szükséges iskolai végzettséggel, szakképzettséggel, szakképesítéssel már rendelkezett az érintett személy.Ön kisgyermeknevelő munkakörben, nem köznevelési intézményben, hanem a gyermekjóléti ágazatban dolgozik, a munkakör betöltéséhez szükséges végzettségeket, képzettségeket lehet figyelembe venni. A15/1998. NM rendelet a bölcsődében teszi lehetővé - többek között - a kisgyermeknevelő munkakör betöltését. E jogszabály 2. számú mellékletének II. Része (Képesítési előírások a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodás egyes formáiban dolgozók részére) I. Alapellátások 2. Bölcsődei ellátás pontja alatt szerepelnek az e[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4128

8. találat: Tankerületek technikai dolgozói

Kérdés: Korábban az önkormányzat által fenntartott intézménynél a technikai dolgozókat (takarító, karbantartó, hivatalsegéd) munkaviszony keretében foglalkoztatták. A tankerületi központok megjelenésével ezen dolgozók átvételre kerültek. A Kjt. hatálya alá tartozó foglalkoztatónál megengedett-e a munkaviszonyban való foglalkoztatás, vagy az átvétel napjától közalkalmazotti státuszba kell(ett volna) ezen dolgozókat foglalkoztatni, átsorolni?
Részlet a válaszból: […]134/2016. Korm. rendelet 9. §-ának (1) bekezdése értelmében a tankerületi központ gazdasági szervezettel rendelkez ő központi költségvetési szerv, melyet az 1. § alapján a kormány mint az Nkt. szerinti állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vev ő szervet jelöl ki. A Kttv. 1. §-ának b) pontja szerint e törvény hatálya kiterjed a kormány által intézményfenntartásra kijelölt szervre. Ugyanakkor az Nkt. 61. §-ának (1) és (5) bekezdései szerint a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben köznevelési alapfeladat-ellátásra létesített munkakörben foglalkoztatottak kötelez ő en közalkalmazotti jogviszonyban állnak; a köznevelési intézmények feladatainak ellátásában gazdasági, ügyviteli, m ű szaki, kisegít ő munkakörökben pedig az ellátandó feladatoktól függ ő en ajánlott megoldani a foglalkoztatást. A fentiekb ő l az következik, hogy a tankerületi központokra a Kttv.-t kell alkalmazni, kivéve a hozzájuk tartozó, általuk fenntartott köznevelési intézményeket, amelyek a Kjt. hatálya alá tartoznak. Az egyéb, tehát a kisegít ő munkakörök feladatainak ellátását is -  a törvényi keretek között - többféleképpen is meg lehet oldani.Ha a kisegít ő feladatot ellátó személy a tankerületi központnál dolgozik, akkor a Kttv. hatálya alá tartozik, és - fizikai alkalmazottként - munkaviszonyban áll (Kttv. 258. §). Ha viszont a fenntartott köznevelési intézmény foglalkoztatja,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2994