Óvodapedagógus – az egészségi alkalmatlanság következményei

Kérdés: Óvodapedagógus munkakörben határozatlan időre foglalkoztatott munkavállaló (köznevelési foglalkoztatott) 2025. január 6-tól 2026. január 7-ig tartós táppénzen volt. 2026. január 8. naptól a felhalmozott, majd a 2026-os időarányosan kiadott szabadságát tölti 2026. április 2-ig. A foglalkozás-egészségügyi orvos alkalmassági véleménye alapján ideiglenesen, majd a következő vizsgálat véleménye alapján a munkavállalót nem tartja alkalmasnak a munkavégzésre. A munkavállaló fizetés nélküli szabadságra nem szeretne menni, és a jogviszonya megszüntetését sem szeretné kezdeményezni. A munkáltató más munkakört nem tud felajánlani. A munkáltatónak április 2-át követően kell-e a munkavállaló részére állásidőre járó díjazást fizetni, illetve egyáltalán van-e anyagi kötelezettsége a munkavállaló felé? Ha a munkáltató úgy dönt, hogy a pedagógus jogviszonyát megszünteti, kell-e végkielégítést fizetnie a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] Az óvodapedagógus a Púétv. hatálya alá tartozik. A Púétv. 66. §-a a munkáltató kötelezettségei között felsorolja, hogy köteles– a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót a kinevezés és a jogszabályok szerint foglalkoztatni,– biztosítani az egészséget nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Önkormányzati társulás és a jogviszonyok megszűnése

Kérdés: Két település önkormányzati társulás keretében tart fenn köznevelési intézményt (óvodát). Az egyik társult tag 2026. augusztus 31. napjával kilép a társulásból. Mivel a társulásban csak egy tagönkormányzat marad, 2026. augusztus 31. napjával megszűnik a társulás, és annak köznevelési intézménye is jogutód nélkül. Az egyik település jogutódlás nélkül alapít új köznevelési intézményt, a másik pedig köznevelési feladatellátási szerződéssel biztosítja a kötelező feladatok ellátását. Jogutód nélküli megszűnés esetén a Púétv. 46. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszűnik a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével. A Púétv. 47. §-ának (3) bekezdése szerint ekkor a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló részére annak megfelelő összeget kell kifizetni, amely felmentése esetén a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó havi távolléti díjának felel meg. A Púétv. 57. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint végkielégítés illeti meg a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót, ha jogviszonya a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. A Púétv. 52. §-ának (7) bekezdése szerint a munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles mentesíteni a munkavégzés alól. E kötelezettsége alól – a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban – a kívánságának mérlegelésével kell mentesíteni a gyermekek, a tanulók érdekeire való tekintettel, a tanítási év, nevelési év feladataira figyelemmel. E jogszabályhelyek együttes értelmezése alapján hogyan kell eljárni egy jogutód nélküli megszűnés esetén? Értelmezhetők-e úgy a Púétv. rendelkezései, hogy végkielégítésként a 47. § (3) bekezdése szerinti összeget kell megállapítani, és értelemszerűen nincs felmentési idő, amit az érintett köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban lévő munkatársnak le kellene tölteni?
Részlet a válaszából: […] A Púétv. hivatkozott rendelkezései szerint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony a törvény erejénél fogva, automatikusan megszűnik a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével [Púétv. 46. § (1) bek. c) pont]. Ebben az esetben valóban nincs felmentési idő, amit le...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Egyházi iskola tanára – nem szükséges a tartós megbízás

Kérdés: Egyházi fenntartású iskola megbízási szerződéssel máshol főállásban (köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban) lévő tanárokat óraadóként foglalkoztat heti 9–16 órában szeptembertől júliusig (egy tanév idejére). Ezeknek az óraadó tanároknak a megbízási szerződését át kell-e minősíteni tartós megbízássá? Van-e lehetőségünk (közösen megegyezve) továbbra is egyszerű megbízásként kezelni a foglalkoztatásukat? Dönthetünk-e így, vagy kötelességünk tartós megbízásra módosítani?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 4. §-ának 21. pontja szerint óraadó: megbízási szerződés keretében legfeljebb heti 14 óra vagy foglalkozás megtartására alkalmazott pedagógus, oktató. A Púétv. 1. §-ának (4) bekezdése és 131. §-a tartalmazza az óraadókra vonatkozó szabályokat, ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Amiben a KIRA-program sem segít – nem „váltható” a munkaviszony köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá

Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvodában közalkalmazotti jogviszonyban álló konyhai dolgozó munkakörből ugyanebben az óvodában áthelyezésre kerül köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban alkalmazva dajka munkakörbe a munkavállaló. A KIRA-program engedi a jogviszonyváltást, mellyel a kolléga jogviszonyának folytonossága egyértelműen megmaradna. Helyesen járunk el, ha kinevezését így módosítjuk, vagy a jogviszonyváltás miatt közalkalmazotti jogviszonyát mindenképpen meg kellene szüntetni, és új kinevezést kellene készíteni a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyra, ahol a végkielégítésbe a megszüntetett jogviszony időtartama beszámításra kerülne, mivel a munkáltató személye nem változik?
Részlet a válaszából: […] A Púétv. hatálya alá tartozó önkormányzati fenntartású óvodában foglalkoztatottak– egyrészt köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állhatnak alkalmazásban: ők a pedagógusok, valamint a nevelést és oktatást, óvodában a nevelést közvetlenül segítő (NOKS)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Eljárás a köznevelési vezetői pozíciók betöltésére

Kérdés: A Púétv. szerint az igazgatói megbízás nyilvános pályázat alapján adható, az ott meghatározottak szerint. Tagóvodai vezető, illetve igazgatóhelyettes esetében is az igazgatói eljárásrendet kell követni, illetve ebben az esetben kinek kell a kiírást elvégezni és a fenntartónak milyen kötelezettsége van ennek során?
Részlet a válaszából: […] A Púétv. 73. §-ának (1) bekezdése szerint intézményvezetői feladatot az igazgató, többcélú köznevelési intézményben a főigazgató láthat el. A 401/2023. Korm. rendelet 25. §-a értelmében továbbá a köznevelési intézményekben a 401/2023. Korm. rendelet 1. melléklet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Vezetői megbízás visszavonása – az alperes téves megjelölése

Kérdés: Ügyfelem óvodavezető volt. Az alapjogviszonyát (közalkalmazotti jogviszony) az óvodával létesítette, ugyanakkor a határozott idejű vezetői megbízást az önkormányzattól kapta, amelyet az önkormányzat (testületi döntéssel) idő előtt visszavont. A per tárgya kifejezetten a vezetői megbízás visszavonásának jogszerűsége, a követelés hathavi vezetői megbízási díj. A törvényszék álláspontja szerint az alperes nem az önkormányzat, hanem az óvoda (mint költségvetési szerv), és a Kp. 25. §-ának (1) bekezdésére hivatkozással az önkormányzatot a perből elbocsátotta arra hivatkozva, hogy „a felperes munkáltatója” az óvoda. Helyes-e a Kp. 25. §-ának alkalmazása olyan esetben, amikor a vitatott közigazgatási tevékenységet (vezetői megbízás visszavonása) nem a munkáltató, hanem a fenntartó önkormányzat valósította meg? Ha igen, hogyan folytatódhat tovább a per, hisz a vezetői megbízás visszavonása/odaítélése nem óvodai hatáskör.
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban hangsúlyozzuk: a 2024. január 1-jén hatályba lépett Púétv. 158. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében 2024. január 1-jével a köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben (így pl. óvodapedagógusként, illetve értelemszerűen az óvoda vezetőjeként)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Munkaviszony-megszűnés után – új besorolás és a jubileumi jutalomra való jogosultság

Kérdés: Egyházi intézményben a dolgozók az Mt. hatálya alatti munkáltatónál, a Kjt. szerinti besorolással vannak foglalkoztatva. Ebben az esetben, ha megszűnik a munkavállaló munkaviszonya az adott egyházközségben, és egy másik egyházközségben kerül foglalkoztatásra, akkor a megszűnt jogviszony időtartamát a munkakörbetöltéshez szükséges iskolai végzettségtől függetlenül, valamint azt az időszakot a jubileumi jutalom szempontjából figyelembe lehet-e venni?
Részlet a válaszából: […] Nem állapítható meg a kérdés alapján, hogy az egyházi intézmény milyen ágazatban működik, így például egyházi fenntartású szociális intézményről vagy a köznevelésben működő egyházi intézményről van-e szó. Erre tekintettel mind a szociális, mind pedig a köznevelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Pedagógus helyett gyakornoki besorolás

Kérdés: A Púétv. hatálya alá tartozó óvodai dajka jövő májusban óvodapedagógus diplomát szerez. A diploma bemutatását követő hó 1-jétől pedagógus-bértáblába kell sorolni. Lesz is, van is üres óvodapedagógus álláshelyünk, így nem pedagógus végzettségű NOKS-os, hanem óvodapedagógus lesz a kollégából. Ha NOKS-munkakörben szerez óvodapedagógus diplomát, akkor gyakornok fokozatba kerül? Hiába van a kollégának több mint 6 éves jogviszonya, nem tudjuk Pedagógus I-be sorolni. Jól értelmezzük a jogszabályt?
Részlet a válaszából: […] A 401/2023. Korm. rendelet 37. §-ának (12) bekezdése értelmében Pedagógus I. fokozatba kell sorolni azt a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót is, aki a jogviszonya létesítésekor legalább hat év, szakmai gyakorlatnak nem, vagy nem teljes egészében elismerhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaviszony – eltérő megítélés a jubileumi jutalomra való jogosultságnál

Kérdés: A Púétv. 158. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján 2024. január 1-jével a köznevelési intézményben dolgozó gondozónő és takarító, szakorvos, úszómester, műszaki vezető, továbbá gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá alakult át. Aki nem volt közalkalmazott, mert egyházi fenntartás alatt munkaviszonyban volt, tehát az Mt. alá tartozott, őket hogyan kell kezelni? A Kjt. alapján? Jár nekik jubileumi jutalom? Ha igen, a munkaviszonyban töltött idejük beszámít-e a jubileumi jutalomba?
Részlet a válaszából: […] A felsorolt munkakörökben 2024. január 1. előtt is munkaviszonyban foglalkoztatottak a Púétv. hatálybalépése után is munkaviszonyban állnak. Annyi a különbség, hogy ezen időponttól alkalmazni kell rájuk a Púétv. „A köznevelésben munkaviszonyban foglalkoztatottak” című V....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:  

Önkormányzati fenntartású munkáltató – a vezetői pályázat kiírásának hatásköre

Kérdés: Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság ügyvezetője, önkormányzati tulajdonú intézmény intézményvezetője, igazgatója (magasabb vezető) álláshelyére a vezetői megbízásra vonatkozó pályázati kiírás a képviselő-testület vagy a polgármester hatásköre? Elegendő-e, ha a pályázati eljárás során beérkezett pályázatok felett az érdemi döntést a képviselő-testület hozza meg, a jogszabálynak megfelelő kiírásról a polgármester dönt? Az érintett jogviszonyokhoz tartozó jogszabályok: a Ptk., az Mt., a Kjt., valamint a Púétv.
Részlet a válaszából: […] A Mötv. 41. §-ának (6) bekezdése értelmében a képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – jogszabályban meghatározottak szerint – költségvetési szervet, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
14