Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

48 találat a megadott elszámolás tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Munkaidő és szabadság - az elszámolás lehetőségei
Kérdés: A közalkalmazott 12 órás munkarendben, kéthavi munkaidőkeretben dolgozik. Az elszámolólapján 2020. május hónapra 168 óra munkavégzés és öt nap szabadság (40 órával számolva) szerepel. Így 208 órára jött ki a ledolgozott óra. A májusi kötelező óraszám 160 óra. 208-160 = 48 óra rendkívüli munkavégzés lett elszámolva. Helyes-e így ez az elszámolás?
Részlet a válaszból: […]elszámolva, megállapítható, hogy a munkáltató a munkanapos elszámolást követte. A másik lehetőség az órákban való elszámolás. Ez alapján a szabadság úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, és a szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani [Mt. 124. § (3)-(4) bek.]. Ilyenkor egy munkanap szabadság a munkavállaló munkaszerződése szerinti napi munkaidejével egyező óraszámnak felel meg. A teljesített munkaidőt pedig a beosztás szerinti munkaidővel kell elszámolni, azaz úgy kell tekinteni, hogy a szabadságon lévő munkavállaló annyi órát teljesített, mint amennyire a távollét napján eredetileg is be volt osztva.A szabadság kétféle elszámolási módja között a munkáltató jogosult választani, ám választását a naptári év során nem változtathatja meg. Annak viszont nincs akadálya, hogy különböző munkavállalói esetén más-más elszámolást alkalmazzon. Mindkét elszámolási módnál látható, hogy a szabadságon töltött időt a munkavégzéssel töltött idővel egyezően kell figyelembe venni a munkaidőkeret elszámolásakor. Így helyes az az elszámolás, hogy a ténylegesen teljesített 168 órán felül számolják el a szabadságon töltött[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3937
2. találat: Elszámolási kérdések - kötetlen munkarendben
Kérdés: Kötetlen munkarendben dolgozó, havibéres munkavállalóinkat kötelezhetjük arra, hogy nyilvántartást vezessenek a munkaóráikról? Kötelezhetők-e arra, hogy a munkaszüneti napon is dolgozzanak? Milyen jogi lehetőségeink vannak abban az esetben, ha nem tudják igazolni a munkaszerződésük szerinti óraszám ledolgozását az adott hónapban? Kiírhatunk nekik a hiányzó időre szabadságot? Szabályos-e utazási költségtérítés elszámolása olyan munkavállalónak, aki otthonról, kötetlen munkarendben dolgozik?
Részlet a válaszból: […]meg), ám a munkaidő mértéke ekkor is meghatározott. Így a munkavállaló minden héten köteles a munkaszerződése szerinti munkaidőt teljesíteni, a maga választotta beosztásban. Mivel a munkavállaló dönt a munka ütemezéséről, kifejezetten a munkaszüneti napi munkavégzés csak akkor írható elő, ha ez a munkaköri feladatok egy részének sajátos jellegéből ered [Mt. 96. § (2) bek.]. Ha az előírtnál kevesebbet tud igazolni a munkavállaló teljesített munkaidőként, a hiányzó órákra nem kell bért fizetni. Feltéve, hogy nem a munkáltató érdekkörében felmerült okból nem tudott többet dolgozni, azaz feladata éppen lett volna. A mulasztás miatt egyéb szankciók alkalmazásának is helye lehet. Így például hátrányos jogkövetkezményként az Mt. 56. §-a szerinti fegyelmi büntetés vagy a munkaviszony megszüntetése.A szabadsággal való elszámolás viszont nem szabályos, mivel szabadságot csak teljes munkanapra lehet kiadni, 15 napos előzetes értesítéssel [Mt. 122. § (2) bek. és 124. § (1) bek.]. Ebben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3907
3. találat: Elszámolás munkaidőkeretben közös megegyezés esetén
Kérdés: Ha a munkaviszony közös megegyezéssel szűnik meg a munkaidőkeret lejárta előtt, akkor a munkavállalótól vissza lehet követelni azt a munkabért, amelyet a ténylegesen beosztott és teljesített munkaidején felül kapott?
Részlet a válaszból: […]kell fizetni. Ezek között a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése nem szerepel; azaz a példa szerinti esetben a munkavállalónak csak a ténylegesen teljesített 200 órát kell elszámolni és kifizetni közös megegyezés esetén.A (4) bekezdés azokat az eseteket határozza meg, amikor előlegnyújtásból eredő követelésként lehet kezelni azt a bért, amit a munkavállaló a nem teljesített munkaórái után kapott meg. Ez akkor állhat elő, ha a munkavállaló részére az Mt. 156. § (1) bekezdése alapján havibért vagy átalánydíjat fizettek meg, és az általános munkarendben teljesíthető óráknál kevesebb órát osztottak be számára, így a ténylegesen teljesített órákra járónál több bért kapott. Érdemes kiemelni, hogy a munkaidőkeret alatt így kapott esetleges többletbért nem előlegként kezeli a törvény, azzá legfeljebb különös szabályok okán válhat.A Kúria Mfv.II.10.102/2019/5. számon hozott határozatában kimondta, hogy az Mt. 95. § (4) bekezdésének tényleges tartalmát megvizsgálva megállapítható, hogy az Mt. az itt taxatíve felsorolt esetekben csak a tényleges munkavállalói teljesítésnek megfelelő díjazást biztosít, és a feleknek nemcsak elszámolási kötelezettségük van [az Mt. 95. § (1) bekezdése szerint], hanem az előlegnyújtásból eredő szabályokat is megfelelően alkalmazni kell, azaz a munkáltató a követelését a munkabérből[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3781
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
4. találat: Rendkívüli munkavégzés - elszámolás munkaidőkeretben
Kérdés: Ha a munkaidőkeretben a beosztást egy napon belül kell módosítani, és egy dolgozónak törölni kell a másnapi beosztását, akkor ebben az esetben kell a munkáltatónak valamit fizetnie, illetve lehet-e csökkenteni a munkaidőkeret beosztott óráinak a számát? Amennyiben egy másik dolgozót csak egy nappal korábban tudjuk tájékoztatni a másnapi beosztásáról, amit a pihenőnapjára osztunk be, akkor ez elszámolható a munkaidőkeretben? Mikor kell elszámolni?
Részlet a válaszból: […]munkaidőt a teljesítése után már nem lehet "kiegyenlíteni" azzal, hogy később a munkáltató arányosan kevesebb órát oszt be.A rendkívüli munkaidő másik típusa a munkaidőkereten felüli munkavégzés. A munkáltató ekkor a munkaidőkeret tartama alatt eleve több órát oszt be a munkavállalónak, mint amennyit a munkaszerződés alapján lehetne. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani, azzal, hogy ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.]. Például, egy 1 hónapos munkaidőkeretben az általános munkarend szerint 21 munkanap (hétköznap) van, ebből a napi 8 órás teljes munkaidőt feltételezve a beosztható óraszám 168 óra. Az így megállapított óraszám feletti munkaidőt kell munkaidőkereten felüli túlóraként elszámolni, amit természetesen mindig csak az aktuális munkaidőkeret lejártakor lehet megtenni.A két különböző típusú rendkívüli munkaidőt azonban nem szabad összekeverni. Elképzelhető, hogy a munkavállaló egy adott hónapban a beosztásától eltérően is dolgozik, ám ez a beosztás a fenti képlet alapján meghatározott beosztható óraszámnál csak kevesebb munkaidőt tartalmazott. Az előző példánkban a munkavállaló az adott hónapban 168 órára lenne beosztható, de a munkáltató csak 165 órát oszt be neki. Ám az eredetileg 165 órára beosztott munkavállalónak - valamikor a hónap folyamán - további 3 órát kellett beosztásától eltérően dolgoznia. Ez a 3 óra beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő, amelyet az adott hónapban el is kell számolni. Ez független attól, hogy az adott hónapra egyébként az összesen beosztható órát felhasználta-e a munkáltató. Ráadásul ebben az esetben a munkavállalónak állásideje is keletkezett [Mt. 146. §[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3737
5. találat: 12 órás munkarend elszámolási kérdései - a vasárnapi pótlék
Kérdés: A teljes munkaidős, havibéres kollégáink egy részét a jövőben 12 órás műszakokban szeretnénk foglalkoztatni, hathavi munkaidőkeretben. Változtat-e ez a havi alapbér elszámolásán? Ebben az esetben jár-e vasárnapi pótlék? A szabadságot továbbra is nyolc órával kell nekik elszámolnunk? A fizetett ünnepre is nyolc órát kell számolnunk?
Részlet a válaszból: […]vasárnap is, akkor nem jár a pótlék. Ennek oka az, hogy a vasárnapi pótlék csak akkor illeti meg a munkavállalót, ha e napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag több műszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben, vagy kereskedelmi tevékenységet folytató munkáltatónál történő foglalkoztatás alapján kerül sor [Mt. 140. § (1) bek.]. Ugyanakkor, a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzésre az Mt. 101. §-ának (1) bekezdése alapján összesen kilenc esetben van mód. Ha a vasárnapi rendes munkaidőt a munkáltató nem az előbb felsorolt három jogcímen, hanem valamely más eset alapján rendelte el (pl. megszakítás nélküli tevékenység, vagy rendeltetése folytán vasárnap is működő munkakörben történő munkavégzés okán), a munkavállalót vasárnapi pótlék nem illeti meg. Akkor sem jár e pótlék, ha a felsorolt, pótlékhoz kötött három eset valamelyike ugyan fennáll, ám amellett a munkáltató valamely további jogcímre is hivatkozhatna a vasárnapi rendes munkaidő beosztásakor. Például, ha a munkáltató a kereskedelmi ágazatba sorolható, de egyben rendeltetése folytán vasárnap is működőnek minősül, nem kell vasárnapi pótlékot fizetnie, hiszen nem valósul meg az a pótlékra jogosító feltétel, hogy kizárólag a kereskedelmi ágazatba tartozása miatt kerül sor a vasárnapi munkavégzésre. Ezért a vasárnapi pótlékra való jogosultság kérdése csak az érintett munkavállalók tevékenységének pontos ismeretében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3613
6. találat: Munkaidőkeret elszámolása a kikölcsönzés megszűnésekor
Kérdés: Az Mt. XVI. fejezete szerinti kölcsönbe adó olyan kölcsönvevőkkel áll kapcsolatban, akiknél munkaidőkeret van érvényben. Értelmezésünk szerint ilyen esetben a kölcsönzött munkavállalóra is irányadó a kölcsönvevőnél alkalmazott munkaidőkeret. Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha a munkaidőkeret lejárta előtt átmegy a kölcsönzött munkavállaló egy olyan munkáltatóhoz, amelyiknél szintén munkaidőkeret van érvényben? Hogyan kell elszámolni/lezárni a munkaidőkeretet? Van-e törvényi kizáró ok a fentiekre?
Részlet a válaszból: […]Ebből fakadóan mindazon munkáltatói jogkör, amelyek csak kollektív szerződés kifejezett rendelkezése alapján gyakorolható, nem él a kölcsönvevő számára. Így a kölcsönvevő - a kölcsönzött munkavállalók vonatkozásában - nem alkalmazhat hat hónapnál hosszabb, csak kollektív szerződésben kiköthető munkaidőkeretet. Ha van is ilyen tartalmú kollektív szerződése, annak hatálya nem terjed ki a nála dolgozó kölcsönzött munkavállalókra.Az Mt. nem tartalmaz külön elszámolási szabályt arra az esetre, ha a munkavállaló kikölcsönzése a munkaidőkeret lejárta előtt megszűnik. Csak analógia útján alkalmazhatjuk az Mt. 95. §-át, amely a munkaviszony munkaidőkeret lejárta előtti megszűnésekor követendő elszámolásra tartalmaz útmutatást. Véleményünk szerint a kikölcsönzés megszűnése annak az esetnek felel meg, mintha a munkáltató a saját működésével összefüggő okból mondaná fel a munkaviszonyt. Ezért ilyenkor a munkavállalóval úgy kell elszámolni, mintha a kikölcsönzés vége egyben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3604
7. találat: "Visszavont szabadság" tartamára elrendelt munkavégzés elszámolása
Kérdés: Az adott hónapban a munkanapok száma 20, a teljesítendő munkaidő 160 óra. A munkavállaló - aki hétfőtől péntekig 8 és 16.20 között végez munkát - a hónap 3. hetének hétfőjétől a 4. hét péntekéig szabadságon lett volna, de a munkavállalónak a 2. hét pénteken reggel 8 órakor szóltak, hogy súlyos eset következett be, és a szabadságnapokat a munkavállalónak munkával kell eltöltenie. Melyik megoldás a helyes ebben az esetben?
1. Rendes munkaidő: az első két hét (80 óra) és a 3. hét keddtől a 4. hét péntekig (72 óra); beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő: a 3. hét hétfő (8 óra); állásidő: 160-(80+72) = 8 óra?
2. A szabadság teljes időtartama szükségszerűen rendkívüli munkavégzés lesz, és nem érvényesül a 96 órás beosztásmódosítási határidő, ezáltal a rendes munkaidő, a rendkívüli munkaidő és az állásidő is 80-80-80 óra lesz, valamint a munkavállaló 240 óra alapbérre és 80 óra bérpótlékra jogosult? A bérpótlék mértéke mindkét esetben 50% vagy 100% lesz?
Részlet a válaszból: […]teljes kéthetes szabadság vonatkozásában érvényesülnek. Azaz, mivel a munkáltató a teljes szabadságot "visszavonta", nem csak annak első napjain kell fennállnia a "súlyos esetnek". Nincs azonban arról szó, hogy az átütemezett szabadság idejére elrendelt munkaidő szükségszerűen rendkívüli munkaidő lenne.A kérdés szerinti esetre a munkaidő-beosztás közlésére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. Azaz, a munkáltató a már közölt beosztást a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét 96 órával megelőzően még módosíthatja, feltéve, hogy a gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merült fel [Mt. 97. § (5) bek.]. Ennek alapján a második hét pénteken reggel 8 órakor közölt módosítással a következő hét kedd reggelre 8 órától beosztható munkaidő úgy, hogy az ne legyen rendkívüli munkaidő (értelemszerűen az eredetileg szabadságnak szánt következő napokra is ugyanígy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3600
8. találat: Munkanap-áthelyezés elszámolása
Kérdés: Cégünk kéthavi munkaidőkeretet alkalmaz, a beosztásokat egy hónapra előre kihirdetjük. Anyaghiány miatt azonban előfordul, hogy az eredetileg munkanapra kiírt napokra mégis pihenőnapot adunk, amely helyett általában a következő héten kell egy plusznapot dolgozni, az egyik eredetileg betervezett pihenőnap helyett. Azon a munkanapon, amelyre a munkáltató heti pihenőnapot rendelt el, néhány munkavállaló táppénzes állományban, néhány pedig betegszabadságon van. E munkavállalók a munkanappá minősített pihenőnapon már keresőképesek. Kérdésem, hogy az elrendelt pihenőnapon a munkavállalók a heti pihenőnapra elrendelt munkanapon kötelesek-e munkát végezni a többi munkavállalóval azonos elbírálás szerint, vagy esetükben ez a munkavégzés rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek minősül, illetve esetleg egyáltalán kötelesek munkát végezni?
Részlet a válaszból: […]változása ugyanis egyaránt kihat a munkát végző, és az éppen távol lévő munkavállalókra is. Rendkívüli munkavégzés akkor állapítható meg, ha a munkáltató a rá irányadó határidőt megsértve változtat a munkaidő-beosztáson. Az Mt. szerint a munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre vonatkozóan kell közölni. Ugyanakkor a munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban még módosíthatja.Ha a munkáltató a kérdéses esetben e közlési határidő megtartásával módosítja a munkaidő-beosztást (rendeli el a "munkanap-áthelyezést"), akkor az nem minősül a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzésnek, így rendkívüli munkavégzésnek sem [Mt. 97. § (4)-(5) bek., 107. §]. Amennyiben a munkaidő-beosztás megváltoztatására az előírt közlési határidő megsértésével kerül sor, az eredetileg pihenőnapnak szánt napon történő munkavégzés valamennyi munkavállalót érintően rendkívüli munkavégzésnek minősül. Mivel e napért a munkavállalók másik pihenőnapot kaptak, a fizetendő pótlék mértéke nem száz, hanem csak ötven[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3479
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
9. találat: Utazási költségtérítés elszámolása
Kérdés: Az utazási költségtérítés szabályai alapján a munkáltató a bérlet, illetve menetjegy 86%-ának térítése helyett, a meghatározott feltételek fennállása esetén, az Szja-tv. szerinti költségtérítést (9-15 Ft/km) biztosítja a dolgozó részére, a gépkocsival történő munkába járáshoz. Ez a lehetőség kiterjed a lakcímkártyával igazolt, gépkocsival történő hazautazásra is (havonta 4 alkalommal)? Ha a munkavállaló kedvezményes menetjegyre jogosult a tömegközlekedésnél, akkor a munkáltató e kedvezményes jegy árának 86%-át téríti, vagy kötelező teljes árú jegyet váltania a munkavállalónak?
Részlet a válaszból: […]költségtérítést is biztosíthatja a munkavállaló számára, a gépkocsival történő munkába járáshoz. Mivel a hazautazás költségeinek megtérítéséről is a 3. § rendelkezik, ez az alternatív elszámolás erre az esetre is lehetséges, ugyanazon feltételekkel. A munkáltató nemcsak a teljes árú jegyet térítheti meg, hanem a költségek elszámolásához figyelembe vehető a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérletet vagy menetjegyet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3414
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
10. találat: Rendkívüli munkaidő kerekíthetősége
Kérdés: Telefonos operátoraink kötött munkaidőben dolgoznak, de a munkaidejük utolsó öt percét leszámítva kötelesek hívást fogadni. Előfordul, hogy az utolsónak felvett hívás öt percnél hosszabb lesz, és így csak a rendes munkaidejük után végeznek. Rendkívüli munkaidőt csak akkor számolunk el nekik, ha a munkaidőn túli munkavégzés eléri a 15 percet, mert különben kezelhetetlen lenne a néhány perces "túlórák" elszámolása. Szabályos-e ez a megoldásunk?
Részlet a válaszból: […]pont]. A konkrét esetben ráadásul ez világosan bizonyítható, hiszen a munkaidőn túl nyúló pár percben a munkavállaló hívást fogad, tehát teljesen egyértelmű, hogy munkát végzett, és az is, mindez hány percig tartott. A fentiek alól nem mentesülhet a munkáltató azon az alapon, hogy a percalapú elszámolás nehézkes lehet, már csak azért sem, mert ez egyszerű programozási kérdés. Az órás elszámolásra, órabérrel való kalkulálásra képes bérszámfejtő szoftver minden további nélkül alkalmassá tehető az órás egységek további osztására és a percalapú elszámolásra.Annak egyébként nincs akadálya, hogy a munkáltató átalányban fizesse a rendkívüli munkavégzésért járó pótlékot, ha a felek így egyeznek meg [Mt. 145. § (2) bek.]. Az átalány[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3412
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 48 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést