Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

56 találat a megadott elszámolás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Többletórák kezelése munkaidőkeretben

Kérdés: A munkáltatónál nem volt írásba foglalt munkaidő-szabályzat. A gyakorlat szerint rugalmas munkaidőben dolgozó munkavállalóknál a munkaközi szünettel együtt ledolgozott 8:20 percen felüli túlmunka hónap végén túlórában került kifizetésre. Tavalyi évben, a járvány időszakában meghosszabbította a munkáltató a kihirdetett 6 havi munkaidőkeretet kétévesre, amely 2021. december 31-én jár le. Ezzel egyidejűleg beszüntette a túlmunka-kifizetéseket. Mivel egy év alatt több munkavállalónál nagymértékben nőtt az úgynevezett "balanszidő", 2021. április 1-jétől kiadott a munkáltató egy munkaidő-szabályzatot, melybe belefoglalta, hogy a rugalmas munkaidőben dolgozó munkavállalóknál a többletidő le nem csúsztatása esetén a keret végén elveszik a többletidő. Valamint azt is szabályozta, hogy csak az minősül túlórának, amit a munkáltató elrendel. Szabályosan járt-e el a munkáltató a munkaidőkeret közben kiadott új munkaidő-szabályzattal, annak ellenére, hogy nem került lezárásra a munkaidőkeret? Valóban nem kell kifizetnie a munkavállalónak a többletidőt (ha a munkáltató nem rendelte el túlóraként) a munkaidőkeret végén, annak ellenére, hogy a munkavállaló sok esetben nem tudja elvégezni a munkáját nyolc óra alatt, a többletidejét pedig nem tudja lecsúsztatni a megnövekedett munkamennyiség miatt?
Részlet a válaszból: […]munkáltató rendelkezésére állt, és munkát végzett, teljesítését pedig a munkáltató (akár csak hallgatólagosan) tudomásul vette, az rendkívüli munkaidőnek minősül.A törvény szerint a munkaidőkeret lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. Ha az elszámolás alapján a munkavállaló alacsonyabb összegű munkabérben részesült (azaz több munkaidőt teljesített, mint ami a munkaszerződése szerinti napi munkaideje alapján a munkaidőkeretben elrendelhető volt), a különbözetet számára a következő havi munkabérrel ki kell fizetni [Mt. 156. § (2)-(3) bek.]. Ezektől a szabályoktól a munkáltató egyoldalú szabályzattal nem térhet el a munkavállaló hátrányára, és nem rendelkezhet úgy, hogy a többletórák kifizetésére nem kerülhet sor. Ez a rendelkezés semmis. A munkavállalót a rendkívüli munkaidőért 50% bérpótlék vagy - munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján - szabadidő illeti meg. A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál, és erre az alapbér arányos része jár [Mt. 143. § (2) bek. b) pont, (3) bek.]. Annak azonban nincs akadálya, hogy a munkáltató a munkaidőkeret tartama alatt a "pluszórákat" kiegyenlítse. Ez történhet úgy, hogy a munkaidőkeretből még hátralévő, következő időszakra arányosan kevesebb munkaórát oszt be (pl. csak napi hat órát). Alkalmazhatóak ún. kiegyenlítő napok, azaz nullaórás munkanapok is, amely napokon a munkavállalónak egyáltalán nincs teljesítendő munkaideje. Ennek beosztására a munkaidő-beosztás szabályai irányadók. Azaz legalább 168 órával korábban, legalább egy hétre előre kell közölni a munkaidő-beosztást. Az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztás legalább 96 órával korábban módosítható [Mt. 97. § (4)-(5) bek.]. Ha azonban a munkáltató[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4270

2. találat: Elektronikus bérjegyzék - a kiküldés

Kérdés: Lehet-e abból gond, ha két felső vezető egyazon e-mail-címet ad meg a bérjegyzék küldéséhez? A pdf ugyan egyazon e-mailre érkezik, de megnyitni csak a biztonsági kóddal lehet, amit még a küldéskor maguknak elmentenek, és törölnek a rendszerből. A munkavállalók által megadott e-mail-címet el kell fogadni, azaz úgy kell kezelni, mint például a bankszámlaszámot, amire akár az egész család jövedelme utalásra kerülhet?
Részlet a válaszból: […]22. § (2) bek. a) pont]. Az elektronikus dokumentum akkor tekinthető közöltnek, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy részére hozzáférhetővé válik [Mt. 24. § (1) bek.].Ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály valamely fél számára tájékoztatási kötelezettséget ír elő, a jognyilatkozatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azaz a bérjegyzék alakiságára is ezek a szabályok irányadók. A tájékoztatást közöltnek kell tekinteni akkor is, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik [Mt. 18. § (2) bek.].A bérjegyzéken szereplő adatok a munkavállaló személyes adatának minősülnek, így azok vonatkozásában az adatvédelmi szabályokat, azaz a GDPR rendelkezéseit be kell tartani; vagyis a bérjegyzéket alapvetően csak a munkavállaló (mint érintett) vagy az igazolt képviselője részére lehet hozzáférhetővé tenni. Ennek megfelel az, ha a munkavállaló magán e-mail-címére kerül kiküldésre - az e-mail megfelelő titkosítása mellett - a bérjegyzék.Nincs elvi akadálya annak, hogy több munkavállaló (akár családon belül, akár egymástól függetlenül) azonos e-mail-címet adjon meg, amire a bérjegyzékeik kiküldésre kerülnek - a magán-e-mail-fiók feletti hozzáférési jogra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4224
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Elektronikus bérjegyzék - követelmények és ellenőrizhetőség

Kérdés: Munkaügyi ellenőrzés során elfogadott-e az online bérjegyzék? Hogyan történik az ellenőrzés, milyen dokumentumokat kérhet el az ellenőr a bérjegyzék átvételi listáján kívül?
Részlet a válaszból: […]akkor tekinthető közöltnek, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy részére hozzáférhetővé válik [Mt. 24. § (1) bek.].Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály valamely fél számára tájékoztatási kötelezettséget ír elő, a jognyilatkozatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azaz a bérjegyzék alakiságára is ezek a szabályok irányadók. A tájékoztatást közöltnek kell tekinteni akkor is, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik [Mt. 18. § (2) bek.].Az 1992. évi Mt. alapján a bírói gyakorlat - az idézettnél jóval szűkebb írásbeliségi fogalom alapján - elfogadta az eredeti papíralapú dokumentumok szkennelt példányának e-mailen történő kiküldését is írásbeli dokumentumként történő közlésnek (Mfv.10.547/2012/5.). Erre figyelemmel álláspontunk szerint a bérjegyzék e-mailen történő kiküldése (rendelkezésre bocsátása), vagy helyben szokásos és általában ismert módként annak az intraneten vagy munkavállalói felhasználói fiókban elérhető formában történő elérhetővé tétele megfelelő gyakorlat, amit hatósági ellenőrzés során sem lehet kifogásolni.A foglalkoztatásfelügyeleti hatósági ellenőrzés szempontjából minimumkövetelménynek kell tekinteni - egyebek mellett - az ellenérték megfizetésére vonatkozó szabályok megtartását [115/2021. Korm.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4223
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Egyenlőtlen munkaidő-beosztás munkaidőkerettel

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó dolgozók munkaidejüket az alábbiak szerint dolgozzák le: hétfőtől csütörtökig 7.00-16.00, 8,5 óra munkaidő (30 perc munkaközi szünettel); pénteken 7.00-13.00, 6 óra. Összesen heti 40 óra. Ez a beosztás minden héten ismétlődik, folyamatos. Kérem szíves segítségüket abban, hogy ez az eset egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak minősül-e, és szükséges-e munkaidőkeretet alkalmazni?
Részlet a válaszból: […]két pihenőnap mellett, valójában ez egy egyhetes munkaidőkeret. Azaz, a jelen esetben a munkaidőkeret csak ahhoz szükséges, hogy a hét egyes munkanapjaira beosztott óraszám egyenlőtlen lehessen [Mt. 97. § (2)-(3) bek.]. Szükséges a munkavállalókat írásban tájékoztatni arról, hogy foglalkoztatásuk egyhetes munkaidőkeretben történik, amely mindig a naptári héttel kezdődik, és annak végével ér véget [Mt. 93. § (4) bek.]. Amennyiben a munkaviszony hét közben ér véget, úgy alkalmazni kell a munkaviszony munkaidőkeret lejárta előtti megszűnésére[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4207

5. találat: Bérpótlékok - számfejtési és fizetési határidő

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha a túlórákat és a pótlékokat mindig a következő hónapban utalja el? Sajnos a korai határidő miatt nincs rá lehetőség, hogy a tárgyhónapban történjen a számfejtése.
Részlet a válaszból: […]ugyanakkor nem terjed ki a bérfizetés szabályára, ami alapján a munkabért a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni [Mt. 157. § (1) bek.]. E rendelkezéstől kollektív szerződés hiányában a felek megállapodásában csak a munkavállaló javára lehet eltérni [Mt. 165. § (2) bek.]. Mindez a feleknek alapvetően a korábbi határidőben történő megállapodás lehetőségét engedi meg. Az összességében kedvezőbb megállapodás [Mt. 43. § (1)-(2) bek.] nehezen képzelhető el; esetleg egy magas mértékű kamat és a folyamatos bérelőleg tudná összességében kompenzálni a későbbi kifizetést.Ebből következően a munkáltatónak a tárgyhavi munkabért teljes egészében ki kell fizetnie a munkavállaló részére - ideértve a rendkívüli munkavégzés ellenértékét és az egyéb bérpótlékokat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4150

6. találat: Munkavállaló halála - elszámolási határidő az örökösökkel

Kérdés: Hány nap áll a munkáltató rendelkezésére abban az esetben, ha az elhunyt munkavállaló törvényes örököse részére kell kifizetni az addig letétbe helyezett munkabér összegét? Az örökös nyilatkozott a számlaszámról. A jogerős végzést a munkáltató megkapta.
Részlet a válaszból: […]kell kiadni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat [Mt. 80. § (2) bek.], így ez lenne irányadó a munkavállaló halála esetére is, az örökösökkel szembeni elszámolásra.A hagyatéki eljárás időigénye okán ugyanakkor az örökösök személye ez alatt az öt munkanap alatt nem tisztázható, tehát ennek a munkáltató eleget tenni biztosan nem tud; a törvény pedig egyéb határidőt az örökösökkel való elszámolásra nem határoz meg. Az általános együttműködési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4141

7. találat: Munkaviszony-megszűnés a munkaidőkeret lejárta előtt - a bér elszámolása

Kérdés: A Covid-19-járvány miatt mi is alkalmaztuk a kétéves időtartamra vonatkozó munkaidőkeretet; a leállás alatt a dolgozók nagy részének pihenőnapot rendeltünk el a kereten belül, azonban az alapbérük kifizetésre került, hogy ne maradjanak jövedelem nélkül. Hogyan kell kiszámolni a visszafizetendő összeget, ha a dolgozó kilép? Az Mt. szerint az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az "előleg" melyik összeg lesz? A kifizetett nettó munkabér? Bruttó munkabér munkáltatói terhek nélkül? Munkáltatói terhekkel növelt bruttó munkabér? Ha belefér a kilépés hónapjában járó bérébe, akkor egyszerű, mert mínusszal felvisszük a bruttó alapbért, és annyival csökken a havi kifizetendő, így a munkáltatói terhek is. Ha azonban magasabb a levonandó, mint a kilépéskor kifizetendő összeg, akkor melyik verzió alapján kell kiszámolni a tartozást, és felvezetni a munkaviszony megszűnéséről szóló igazolásra?
Részlet a válaszból: […]nettó munkabérét kapja meg. Ebből következően az utólag jogalap nélkülivé vált, és ezért előlegként visszakövetelhető munkabért és közterheit is ebben a logikában kell visszakérni. Amunkavállalótól emiatt csak a nettó munkabér követelhető vissza, a bruttó bérből levont járulékok, adó­előleg, illetve a munkáltatót terhelő közterhek nem.A munkáltató által levont személyijövedelemadó-előleget, mivel a korábban kifizetett munkabér utóbb vált jogalap nélkülivé, az eredeti állapot helyreállítását - vagyis a munkaidőkeret zárása miatti elszámolást - követően, az önellenőrzésre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával igényelheti vissza [Szja-tv. 1. § (7) bek.]. Hasonlóan, az önellenőrzés szabályai szerint [Art. 54. § (7) bek.] kell a munkáltatónak a munkaadói közterheket (szakképzési hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó) és a bruttó bérből levont társadalombiztosítási járulékot visszaigényelnie. Ez utóbbi vonatkozásában a járulékkülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést kell tennie a munkavállaló állami adó- és vámhatóságához, és a munkavállalót értesítenie kell, kivéve, ha annak értesítési címét nem ismeri [Tbj-tv. 82. § (3) bek.]. Ennek során, mivel a befizetendő közterhek a bevallásban negatív összegként nem jelenhetnek meg, ki kell választani egy vagy több hónapot, amelyre az önellenőrzés beadásra kerül; annak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4090

8. találat: Kisgyermeknevelő helyettesítési pótléka

Kérdés: A 257/2000. Korm. rendelet január 1-jétől hatályos 15. §-ának (10) bekezdése rendelkezik a kisgyermeknevelők helyettesítési pótlékáról. Ajogszabály alapján helyettesítési pótlék illeti meg a kisgyermeknevelőt, aki a másik kisgyermeknevelő távolléte esetén egyedül látja el a csoporttal kapcsolatos feladatokat. A helyettesítési pótlék mértéke az illetmény 30%-a. A pótlék elszámolása egész napra vonatkozik (a csoportban töltött idő 7 órára), vagy csak arra az időszakra, amikor együtt látnák el a feladatokat?
Részlet a válaszból: […]feladatokat. A pótlékok rendeltetése, hogy a munkaköri feladatok ellátásának valamely nehezítő, méltánylandó tényezőjét külön díjazási jogcímen honorálják, a munkaköri feladatok elvégzéséért járó illetményen, alapbéren felül. Tehát a fizetésük ehhez a körülményhez kötött, amiből következik, hogy csak arra az időre jár ez a pótlék, amíg a feladatok egyedül való ellátása fennáll. Ha ez nem teszi ki a munkanapra beosztott munkaidő teljes időtartamát, akkor csak azokra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4087
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Munkaidő és szabadság - az elszámolás lehetőségei

Kérdés: A közalkalmazott 12 órás munkarendben, kéthavi munkaidőkeretben dolgozik. Az elszámolólapján 2020. május hónapra 168 óra munkavégzés és öt nap szabadság (40 órával számolva) szerepel. Így 208 órára jött ki a ledolgozott óra. A májusi kötelező óraszám 160 óra. 208-160 = 48 óra rendkívüli munkavégzés lett elszámolva. Helyes-e így ez az elszámolás?
Részlet a válaszból: […]elszámolva, megállapítható, hogy a munkáltató a munkanapos elszámolást követte. A másik lehetőség az órákban való elszámolás. Ez alapján a szabadság úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, és a szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani [Mt. 124. § (3)-(4) bek.]. Ilyenkor egy munkanap szabadság a munkavállaló munkaszerződése szerinti napi munkaidejével egyező óraszámnak felel meg. A teljesített munkaidőt pedig a beosztás szerinti munkaidővel kell elszámolni, azaz úgy kell tekinteni, hogy a szabadságon lévő munkavállaló annyi órát teljesített, mint amennyire a távollét napján eredetileg is be volt osztva.A szabadság kétféle elszámolási módja között a munkáltató jogosult választani, ám választását a naptári év során nem változtathatja meg. Annak viszont nincs akadálya, hogy különböző munkavállalói esetén más-más elszámolást alkalmazzon. Mindkét elszámolási módnál látható, hogy a szabadságon töltött időt a munkavégzéssel töltött idővel egyezően kell figyelembe venni a munkaidőkeret elszámolásakor. Így helyes az az elszámolás, hogy a ténylegesen teljesített 168 órán felül számolják el a szabadságon töltött[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3937

10. találat: Elszámolási kérdések - kötetlen munkarendben

Kérdés: Kötetlen munkarendben dolgozó, havibéres munkavállalóinkat kötelezhetjük arra, hogy nyilvántartást vezessenek a munkaóráikról? Kötelezhetők-e arra, hogy a munkaszüneti napon is dolgozzanak? Milyen jogi lehetőségeink vannak abban az esetben, ha nem tudják igazolni a munkaszerződésük szerinti óraszám ledolgozását az adott hónapban? Kiírhatunk nekik a hiányzó időre szabadságot? Szabályos-e utazási költségtérítés elszámolása olyan munkavállalónak, aki otthonról, kötetlen munkarendben dolgozik?
Részlet a válaszból: […]meg), ám a munkaidő mértéke ekkor is meghatározott. Így a munkavállaló minden héten köteles a munkaszerződése szerinti munkaidőt teljesíteni, a maga választotta beosztásban. Mivel a munkavállaló dönt a munka ütemezéséről, kifejezetten a munkaszüneti napi munkavégzés csak akkor írható elő, ha ez a munkaköri feladatok egy részének sajátos jellegéből ered [Mt. 96. § (2) bek.]. Ha az előírtnál kevesebbet tud igazolni a munkavállaló teljesített munkaidőként, a hiányzó órákra nem kell bért fizetni. Feltéve, hogy nem a munkáltató érdekkörében felmerült okból nem tudott többet dolgozni, azaz feladata éppen lett volna. A mulasztás miatt egyéb szankciók alkalmazásának is helye lehet. Így például hátrányos jogkövetkezményként az Mt. 56. §-a szerinti fegyelmi büntetés vagy a munkaviszony megszüntetése.A szabadsággal való elszámolás viszont nem szabályos, mivel szabadságot csak teljes munkanapra lehet kiadni, 15 napos előzetes értesítéssel [Mt. 122. § (2) bek. és 124. § (1) bek.]. Ebben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3907
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 56 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést