11 találat a megadott jogviszonyváltás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]hozzájárul, az átalakulás általános szabály szerint november 1-jével megvalósul.A Módtv. több rendelkezése is utal arra, hogy miképpen lehet elkerülni az átalakulást - még abban az esetben is, ha a közalkalmazott korábban az átalakulás mellett nyilatkozott. Először is, ha a felek nem állapodtak meg a munkaszerződés tartalmában az ajánlattételre meghatározott határidőt követő harminc napon belül, vagyis 2020. szeptember 15-ig, a közalkalmazotti jogviszony átalakulás nélkül, a Módtv. erejénél fogva október 31-ével megszűnik [Módtv. 2. § (5) bek. c) pont]. Ez az eset értelemszerűen azonban minden bizonnyal nem áll fenn a kérdésben említett esetben. A másik eset, amikor elmarad az átalakulás, akkor következhet be, ha a közalkalmazott és a munkáltató a munkaviszony keretei között történő további foglalkoztatásra irányuló munkaszerződést 2020. október 31-éig nem köti meg [Módtv. 2. § (4) bek.]. Mivel ez utóbbi határidő anyagi jogi és jogvesztő, a munkaszerződés megkötésének elmaradása az átalakulás elmaradását fogja eredményezni. Ennek megfelelően, ha el akarják kerülni az átalakulást, és még nem kötötték meg a munkaszerződést, ennek elmaradása az átalakuláshoz hozzájáruló jognyilatkozat módosítása (visszavonása) nélkül is eléri a kívánt célt.A fentiek ellenére okszerűen vetődhet fel a kérdés: vajon a közalkalmazott visszavonhatja-e, illetve módosíthatja-e a hozzájáruló jognyilatkozatát? Az Mt. - Kjt. tekintetében irányadó - 15. §-ának (4) bekezdése az egyoldalú[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]második kérdés arra vonatkozott, hogy amennyiben a kérdésben szereplő közalkalmazott elfogadja a munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot, és a további foglalkoztatására irányuló munkaszerződést 2020. október 31-éig megköti, ám már ezen időpont előtt kéri a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését azon az alapon, hogy nyugdíjasnak minősül, vajon hogyan alakul a felmentési időre járó díjazása. A Módtv. 2. §-ának (8) bekezdése szerint a munkaszerződés megkötése esetén a közalkalmazotti jogviszony 2020. november 1-jei hatállyal alakul át munkaviszonnyá. Ha a munkáltató a felmentési idő egészére mentesíti a közalkalmazottat a munkavégzési kötelezettség alól, erre az időszakra a Kjt. és az Mt. alapján is távolléti díjra lesz jogosult.Kérdés, hogy kihatással lesz-e a távolléti díjra az, hogy az átalakulást követően a korábbi közalkalmazotti illetményéhez képest november 1-jét követően emelkedni fog a munkabére. A Kjt. 37/A. §-ának (2) bekezdése szerint a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlő részletekben jogosult. Ezzel szemben az Mt. 82. §-ának (2) bekezdése alapján a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik munkanapon kell a munkavállaló részére kifizetni a munkabérét, egyéb járandóságait (így a felmentési időre járó távolléti díjának teljes összegét is). A távolléti díjat többek között az esedékessége időpontjában érvényes egyes díjazási elemek, illetve az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra kifizetett teljesítménybér, illetve bérpótlék (illetménypótlék) figyelembevételével kell megállapítani [Mt. 148. § (1) bek.]. Az esedékesség időpontja a távollét kezdő időpontja [Mt. 148. § (2) bek. a) pontja]. Ha az így meghatározott díjazás összege a távollét tartama során módosul, a távollét módosítást követő tartamára a távolléti díj számítása során a módosított összeget kell figyelembe venni [Mt. 148. § (3) bek.].Mindebből következik, hogy 2020. október 31-e előtt a Kjt. szerinti alacsonyabb illetménye alapján kell kiszámolni a felmentési időre járó távolléti díjat, és azt arányosan, havonta egyenlő részletekben kell fizetni ezen időpontig. November 1-jét követően a módosított, magasabb összegű távolléti díjjal kell számolni, és ami ugyanilyen fontos - figyelemmel arra, hogy ekkor már nem a Kjt., hanem az Mt. szabályai lesznek a jogviszonyra e tekintetben irányadóak -, hogy azt - álláspontunk szerint - nem havonta egyenlő részletekben kell megfizetni, hanem az Mt. 82. §-ának (2) bekezdése alapján legkésőbb az "utolsó munkában töltött naptól" számított ötödik munkanapon. Mivel november 1-jén már nem dolgozik az intézményvezető, az "utolsó munkában töltött nap" ebben az esetben hipotetikusan az átalakulás napja lesz: azaz a fennmaradó felmentési időre járó távolléti díjat egy összegben kell kifizetni a részére, legkésőbb 2020. november 1-jétől számított ötödik munkanapon.3. A harmadik kérdés értelmében, ha a kulturális intézmény által ellátott feladatokat 2021. január 1-jétől az Mt. 36. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltató személyében bekövetkező változás keretei között az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság veszi át, szükséges-e a felmentési idejét töltő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bekezdése ez esetben is irányadó. Az Mt. 36. §-ának (1) bekezdése értelmében az átvétel időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek kivétel nélkül átszállnak az átadóról az átvevő munkáltatóra. Ez értelemszerűen azt jelenti, hogy az átadó munkáltatót terhelő valamennyi kötelezettség - így a Módtv. 3. §-ának (5) bekezdésében megfogalmazott, végkielégítésre és jubileumi jutalomra vonatkozó Kjt.-beli szabályok alkalmazására irányuló előírás is - átszáll az átvevő munkáltatóra.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nevezhetik ki határozatlan időre közalkalmazottnak. 2020. július 1-jét követően e személlyel csak az Mt. szerinti munkaviszonyt létesíthetnek, amely értelemszerűen határozatlan időre is szólhat.A Módtv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkáltató 2020. augusztus 15-éig írásban közli a közalkalmazottal a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. Ez a rendelkezés a tényállás szerint azon esetre vonatkozik, ha a pályázaton nyertes magasabb vezető már eleve közalkalmazotti jogviszonyban áll. Ekkor valóban szükséges ajánlatot tenni a Módtv. szerint a munkaszerződés elemeire nézve. Ha azonban a fentiek alapján munkaviszony létesítésére került sor a Módtv. 3. §-ának (1) bekezdése alapján, álláspontunk szerint értelemszerűen nem kell a Módtv. 2. §-ának (2) bekezdése szerinti kötelezettséget teljesíteni, hiszen az újonnan jogviszonyt létesítő magasabb vezetővel július 1-jét követően csak munkaszerződés köthető. Azaz, ekkor már eleve munkaviszonyban áll a vezető, ezért okafogyott az ajánlattétel. Csak annak részére szükséges ajánlatot tenni, aki közalkalmazotti jogviszonyban áll. Akinek 2020. július 1-jét követően keletkezett a Módtv. hatálya alá tartozó munkáltatóval munkaviszonya, rá értelemszerűen nem alkalmazható az átalakulással kapcsolatos ajánlattételi kötelezettség. Nincs ugyanis olyan jogviszony, amit át kellene alakítani.Amennyiben a pályázat alapján egy már eleve közalkalmazotti jogviszonyban álló kerül megbízásra magasabb vezetőnek, kérdés: a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot a képviselő-testület vagy a polgármester alakíthatja-e ki, teheti-e meg. A Mötv. 67. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint a polgármester csak az egyéb munkáltatói jogokat [Mötv. 19. § b) pont] gyakorolja az önkormányzati intézményvezetők tekintetében, a Mötv. 42. §-ának 3. pontjából és a Mötv. 19. §-ának a) pontjából következően a kinevezés és vezetői megbízás jogát a képviselő-testület gyakorolja. Mivel a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlat valójában egy új jogviszony - a munkaviszony - tartalmi elemeit állapítja meg, és annak alapján munkaszerződés megkötésére (munkaviszony létesítésére) kerül sor, és az ajánlat közalkalmazott általi elfogadásának elmaradása esetén a közalkalmazotti jogviszony megszűnik, megítélésünk szerint ezek a jogosultságok a kinevezés jogához kötődnek. Ebből következően a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tekintetében be kell számítani a szakképző intézmény jogelődjében közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt is. Fontos kiemelni, hogy az előző, a két törvényi szabály közül a kedvezőbb norma alkalmazására vonatkozó előírást érintően az Szkt. nem fogalmaz meg eltérő különös szabályt, azt tehát az Önnek történő felmondás esetén irányadónak kell tekinteni.Ez a felmondási idő tekintetében azt jelenti, hogy az Mt. 69. § (1)-(3) bekezdései szerint a felmondási idő 30 nap, amely a munkáltató felmondása esetén a munkáltatónál munkaviszonyban töltött 3 év után öt nappal, és legfeljebb 20 év után 60 nappal meghosszabbodik [lásd részletesen a 69. § (2) bekezdését!]. A munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött időbe a Kjt. alapján be kell számítani a szakképző intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt is. A felek az előzőekben ismertetettnél hosszabb, de legfeljebb 6 havi felmondási időben is megállapodhatnak.Ezt a szabályt összehasonlítva a Kjt. felmentési időre vonatkozó 33. §-ában foglaltakkal, az a következőket mondja ki: a felmentési idő legalább 60 nap, de a 8 hónapot nem haladhatja meg (kivéve, ha a felmentés oka nem egészségügyi okkal összefüggő alkalmatlanság), mely a közalkalmazotti és munkaviszonyban töltött idő alapján 5 év után 1 hónappal; és végül 30 év után 6 hónappal hosszabbodik meg [lásd részletesen a Kjt. 33. §-ának (2) bekezdését!].A kérdés arra irányult, hogyan kell eljárni akkor, ha a közalkalmazotti jogviszonyként elismert idő 1991-től folyamatos. Ha ezen azt érti, hogy az azóta eltelt 29 évet a jelenlegi munkáltatójánál töltötte el, akkor azt a fenti szabályok alkalmazásánál be kell számítani, azaz Önt a Kjt. alapján 7 hónapos (és nem az Mt. szerinti 90 napos) felmondási idő illeti meg, ha munkáltatója 2020. július 1-jét követően felmondja a munkaviszonyát. Ami a végkielégítést illeti, az Mt. 77. §-a szerint munkáltatói felmondás esetén a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállalót a munkaviszonya - amelybe be kell számítani a szakképző intézménynél, valamint jogelődjénél közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt is - hossza alapján legalább 3 év esetén 1 havi, és végül legalább 25 év esetén 6 havi távolléti díj összege illeti meg végkielégítésként [lásd részletesen az Mt. 77. §-ának (3) bekezdését!].A munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belüli munkáltatói felmondás esetén ezek a mértékek emelkednek, az a)-b) pontokban meghatározott mértéke 1 havi, a c)-d) pontokban meghatározott mértéke 2 havi, az e)-f) pontokban meghatározott mértéke 3 havi távolléti díj összegével. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem számítható be a jogosító időbe az az (egybefüggően legalább 30 napot meghaladó)[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]volna el". Így az áthelyezéstől kezdődően ez az idő az áthelyezés helye szerinti fogadó munkáltatónál jogviszonyban töltött idő része. Amikor pedig a fogadó munkáltató egy későbbi, Mt. hatálya alá való átkerülésnél átadó munkáltatói pozícióba kerül, a nála eltöltött idő nem rövidül le erre tekintettel, hiszen nincsen olyan jogszabályi rendelkezés, amely ezt előírná.
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot, valamint azokat a kötelezettségeket is, amelyeknek a jogviszony létesítését követően a jogviszonya fenntartása érdekében az érintett köteles eleget tenni [Kjt. 25/A. § (1)-(3) bek.].A Kjt. értelmében az asszisztensnek a tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban nyilatkoznia kell Önök részére, hogy a vállalkozónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul-e. Ha az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá a további foglalkoztatásához. Ha ez a helyzet áll fenn, vagy kifejezetten úgy nyilatkozik, hogy a további foglalkoztatásához nem járul hozzá, az átadás napjával (a vázolt tényállás szerint ez március 1.) kötelesek írásban értesíteni őt a közalkalmazotti jogviszony megszűnéséről, valamint kötelesek részére a Kjt. 37. § (2) és (4)-(6) bekezdése alkalmazásával megállapított végkielégítést - határozott idejű jogviszony esetén a Kjt. 27. §-ának (2) bekezdésében meghatározott távolléti díjat - megfizetni [Kjt. 25/A. § (4)-(6) bek.]. Ekkor is az átadás időpontjában [Kjt. 25/A. § (1) bek.] szűnik meg a közalkalmazotti jogviszony: azaz nem az átadás napját megelőző nappal, hanem a tényleges átadás napjával. Megjegyzendő, hogy a Kjt. értelmében a közalkalmazotti jogviszony akkor is az átadás napján szűnik meg, ha az asszisztens a vállalkozónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul. Ez a tény értelemszerűen nem zárja ki, hogy még ugyanezen napon keletkezzék egy új munkaviszony is.Ha az asszisztens hozzájárul a további foglalkoztatásához, a vállalkozó köteles munkaszerződést kötni vele. Valóban helyesen gondolják, hogy ilyenkor nem illeti meg végkielégítés őt, de ennek oka nem a Kjt. 37. §-a (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott eset [hiszen itt nem a Kjt. 25/A. § (7) bekezdése vagy a 25/C. § (12) bekezdése szerinti tényállásokról van szó]. A végkielégítés pusztán azért nem jár, mert általános szabály szerint a Kjt. 37. §-ának (1) bekezdése a közalkalmazotti jogviszony ún. jogviszonyváltással való megszűnése esetén nem teszi lehetővé annak megfizetését. A közalkalmazott jogviszonya ilyenkor a törvény erejénél fogva automatikusan szűnik meg, nem pedig a Kjt. 37. §-ának (1) bekezdése szerint. Azaz nem felmentéssel, rendkívüli lemondással, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében vagy a Kjt. 37. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint.A Kjt. 37. §-ának (9) bekezdése értelmében a végkielégítés összegének a felére jogosult a közalkalmazott, ha felmentésére vagy jogviszonyának[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]foglalkoztatását az átvevő biztosítja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. E tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül Önnek lehetősége van az átadó munkáltatónak írásban nyilatkozni arról, hogy az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul-e. Ha e határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá a további foglalkoztatásához. Ez utóbbi esetben, valamint ha egyébként nem járul hozzá a munkaviszonyban történő foglalkoztatásához, az átadó munkáltatónak az átadás napjával - azaz 2017. január 1-jén - írásban értesítenie kell Önt a közalkalmazotti jogviszony megszűnéséről. Amennyiben a továbbfoglalkoztatáshoz hozzájárul, Önnel is munkaszerződést kell kötni, és a közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá alakul át [Kjt. 25/B. § (1) bek.].A kérdésből nem állapítható meg egyértelműen, ezért nem lehet kizárni azt sem, hogy az Ön munkáltatójának a személye azért változik meg, mert az alapító a költségvetési szerv útján ellátott közfeladatot - az alapító közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt álló - gazdasági társaság utódszervezet részére adja át közfeladat-ellátási és továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel. Ekkor a fentiektől eltérően a közalkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva mindenképpen megszűnik, és a megszűnését követő nappal (2017. január 1-jén) az új munkáltatóval automatikusan munkaviszony létesül. Ebben az esetben az átvevő munkáltató köteles a munkaviszony tartalmi elemeit legkésőbb az átadás napjáig írásba foglalni. Sajnos a 40 éves jubileumi jutalomra nem lesz jogosult, mivel 2017. július 2-án Ön már egyik fentebb ismertetett esetben sem áll közalkalmazotti jogviszonyban.Amennyiben a jogviszonyváltásról szóló tájékoztatást csak a felmentését követően kapja meg, a jogállásváltás hatálya az Ön közalkalmazotti jogviszonyára már nem fog kiterjedni. A Kjt. 25/C. §-ának[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra [Kjt. 25/A. § (1) bek.]. Az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb az átadást megelőzően harminc nappal korábban köteles tájékoztatni a közalkalmazottat az átadásról [Kjt. 25/A. § (2) bek.]. A tájékoztatással egyidejűleg a két munkáltató köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat arról, hogy az átadást követően a közalkalmazott foglalkoztatását az átvevő esetünkben munkaviszony keretében biztosítja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot is [Kjt. 25/A. § (3) bek.].A végkielégítésre és a felmentési időre való jogosultság kérdése csak akkor merülhet fel, ha a közalkalmazott a nonprofit kft.-nél munkaviszonyban történő továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá. A Kjt. szerint a közalkalmazott a tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az átadó munkáltatónak írásban nyilatkozik, hogy az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul-e. Ha a közalkalmazott az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, vagy nyilatkozatával a továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá, az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni közalkalmazotti jogviszonya megszűnéséről, valamint köteles a közalkalmazott részére a jogosultság fennállása esetén végkielégítést - határozott idejű jogviszony esetén a Kjt.-ben meghatározott távolléti díjat - fizetni [Kjt. 25/A. § (5)-(6) bek.]. Felmentési időre járó illetményt azonban a Kjt. ebben az esetben sem biztosít a közalkalmazott[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]közfeladat-ellátási és továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel. A képviselő-testületi határozatban meg kell határozni az átadás napját, valamint azt, hogy konkrétan kiket érint az átadás. Ha az önkormányzat a fentiek szerint jár el, és eleget tesz annak a törvényi kritériumnak is, miszerint az átvevő munkáltató az alapító közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt áll, továbbá az eddig végzett közfeladat-ellátása teljes egészében kerül át az átvevőhöz, akkor a Kjt. rendelkezései alapján nemcsak a közalkalmazotti jogviszony megszűnése, hanem az új munkaviszony keletkezése is automatikusan megy végbe, vagyis az érintett közalkalmazottak beleegyező nyilatkozatára nincs szükség ahhoz, hogy az új, átvevő munkáltatónál munkaviszony keletkezzen. [Kjt. 25/A. § (8) bek.]Éppen ezért az átadó munkáltatónak külön nem kell megszüntetnie e jogviszonyokat egyoldalú jognyilatkozattal. Erről a tényről elegendő a közalkalmazottakat csak tájékoztatni. Ilyen esetben az átadó önkormányzat és az átvevő nonprofit kft. munkáltató legkésőbb az átadást megelőzően harminc nappal korábban köteles tájékoztatni a közalkalmazottat, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet és a közalkalmazotti tanácsot az átadás időpontjáról, okáról, a közalkalmazottakat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről, továbbá köteles a szakszervezettel és a közalkalmazotti tanáccsal konzultációt kezdeményezni a közalkalmazottakat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről [Kjt. 25/A. § (2) bek.].Ezen túlmenően egyidejűleg az átadó és az átvevő munkáltató köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat arról, hogy az átadást követően a közalkalmazott foglalkoztatását az átvevő biztosítja. A tájékoztatásnak tartalmaznia[…] részlet vége a válaszból.