17 találat a megadott szakmai gyakorlat tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]során. Ez a szabály - a mondat nyelvtani értelmezése alapján - nem azt jelent, hogy kizárólag hallgatói munkaszerződés alapján kerülhet sor a gyakorlat során a munkavégzésre, hanem csak annyit tartalmaz, hogy hallgatói munkaszerződés kötésére lehetőség van.Ezért a kérdésben az alapján lehet döntést hozni, hogy milyen feladatokat lát el a hallgató. Ha ugyanazt a munkakört látja el, ugyanazokat a feladatokat végzi, mint egyébként a munkaviszonya alapján, a munkavégzésével tulajdonképpen a munkaviszonyából eredő kötelezettségeit teljesíti. Nem indokolt tehát, hogy ugyanazért a munkáért alacsonyabb [adott esetben az Nftv. 44. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján a minimálbér 65%-ával megegyező összegű] díjazásban részesüljön. Ha azonban a szakmai gyakorlat[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkadíjban vagy egyáltalán nem részesülnek, vagy a minimálbérnél (annak időarányos részénél) kisebb összegű ellentételezésben részesülnek (1.2.2. pont). Nem tartoznak azonban az állományi létszámmegfigyelés körébe a kötelező szakmai gyakorlaton lévő tanulók (középfokú, felsőfokú képzés keretében), mikor a foglalkoztatásuk nem az általános munkarend szerint történik, és munkadíjban nem részesülnek".A bérfogalmaknál az Útmutató szerint "...az állományba nem tartozók kereseteként számolandók el az alkalmazásban állók (1.1.) közül a statisztikai állományi létszámba nem tartozók és az egyéb foglalkoztatottak közül az 1.2.2. és 1.2.3. csoportba tartozók ... részére a vonatkozási időszakra, utólagosan vagy végelszámolásként az elkövetkezendő időszakra vonatkozó munkavégzéshez kapcsolódó kifizetések". Ezek egyike a kötelező termelési (szakmai) gyakorlatukat végző egyetemi és főiskolai hallgatók hallgatói munkadíja, középiskolai tanulók részére fizetett munkadíj. Az Útmutató valóban nem definiálja, mit ért munkadíjon, de a szó előfordulása a szövegkörnyezet alapján minden olyan díjazást, amely a munkavégzés ellenértékeként, arra tekintettel vagy ahhoz kapcsolódó jogcímen jár.Az Útmutató I.5. pontja szerint: "Az adatkérés pontosan meghatározza a foglalkoztatottak azon csoportját, melyre a felvétel irányul. Így például a szervezet tevékenységében részt vevők havi átlagos állományi létszáma, vagy az alkalmazásban állók (teljes és nem teljes munkaidőben, de munkaszerződés szerint havi átlagban legalább 60 munkaórában foglalkoztatottak) éves átlagos statisztikai állományi létszáma, a teljes munkaidőben[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]és nem az erre az időre kapott családtámogatási vagy társadalombiztosítási ellátás veendő figyelembe. Ilyen távollét a szülési szabadság, illetve a gyermek gondozása, ápolása céljára kapott fizetés nélküli szabadság, valamint a keresőképtelenségből a betegszabadság kimerítése után a táppénzfolyósítás ideje, mivel ezek alatt sem munkavégzés, sem bérfizetés nem történik. Ezek külön jogcímnek számítanak akkor is, ha egyik folyamatosan követi a másikat. Ezért mindegyikre külön-külön kell a 30 napos időszakot megállapítani. Ugyanakkor az a körülmény, hogy például a gyermek gondozására kapott fizetés nélküli szabadság ideje alatt az egyik családtámogatási vagy társadalombiztosítási ellátást felváltja a másik, nem érinti a fizetés nélküli szabadság munkajogi jogcímét. Nem az ellátásokat kell tehát figyelembe venni, hanem a munkajogi távollét idejét.A pedagógus távolléte 2017. augusztus 10-én kezdődött, és ekkortól táppénzen volt. Ez csak úgy lehetséges, ha a tárgyévben korábban már kimerítette a betegszabadságát (amely a szakmai gyakorlat szempontjából jogosító időnek számít). Ha azonban augusztus 10-étől[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]képzés finanszírozási feltételei szerint jogosult a költségvetési támogatásra. Így a gyakorlati képzésben részt vevő tanuló költségeit - részben vagy egészében - megtérítheti a gyakorlati képzést részben vagy egészében folytató szervezet részére a költségvetési támogatása terhére. A költségek viselésének, megosztásának és átadásának módját a felek az együttműködési megállapodásban rögzítik. Ha viszont az együttműködési megállapodás alapján gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezet szakképzési hozzájárulásra kötelezett, a szakképző iskola a költségvetési támogatás terhére további forrásokat nem adhat át részére [Szt. 84. § (3)-(4) bek.].Az előzőeken túlmenően, a munkáltató szakképzési hozzájárulás fizetésére köteles az Szht. alapján. Ha a munkáltató azonban munkavállalóinak a szervezetétől elkülönült, engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény közreműködésével felnőttképzési szerződés, emellett az Mt. szerinti tanulmányi szerződés, vagy pedig a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján szervez, valamint költségtérítéssel támogat szakmai vagy nyelvi, illetve közúti közlekedéssel összefüggő hatósági képzést, ezzel a szakképzési hozzájárulása teljesítettnek minősül, az Szht. 5. §-ának d)-e) pontja alapján. Ennek részleteiről a 21/2013. NGM rendelet szól. E szerint a szakképzési hozzájárulási kötelezettségnek elszámolható költségekkel történő csökkentése állami[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]időre történő módosítását teljes munkaidőre egy hónapos időtartamban. Felhívjuk a figyelmét azonban arra, hogy ezt a munkáltató nem köteles elfogadni, és egyedül a belátásán múlik, hogy "belemegy-e" ebbe vagy sem. A módosítás végrehajtására ebből következően nincs a munkáltatónak kötelezettsége, viszont ha ez megtörténik, értelemszerűen az alapbérének is követnie kellene a napi munkaidő egynegyedével történő megemelését. A munkaszerződés módosításának írásba foglalása a munkáltató kötelessége [Mt. 22. § (4) bek., 23. § (1) bek.].Megjegyezzük ugyanakkor, amennyiben a szakmai gyakorlat ideje 160 órában van meghatározva, de az nem kifejezett követelmény, hogy ez hány nap alatt, illetve teljes munkaidőben kellene teljesíteni, akkor álláspontunk szerint a 6 órás részmunkaidős munkaviszonyban teljesített összesen 160 óra munkavégzés - 27 munkanappal számolva - szintén megfelel ennek a követelménynek. Ezt támasztja alá a 27/2012. NGM rendelet 2. melléklete is, melynek értelmében a 296. sorszámú "Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző"[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kimondja, hogy az egyes vizsgatevékenységeket a 111/2010. Korm. rendelet az egyes vizsgatevékenységekhez előírt általános, és az adott szakképesítésért felelős miniszter által előírt speciális feltételek teljesülését biztosító helyszínen lehet csak lefolytatni. Olyan előírást, amely megtiltaná, hogy a vizsgahelyszín egybeessen a vizsgázó közalkalmazotti jogviszonyához kapcsolódó munkavégzési helyével, sem e rendelet, sem az ápoló szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei nem tartalmaznak. Ugyanakkor a 315/2013. Korm. rendelet összeférhetetlenségi rendelkezéseket is tartalmaz, ezért például nem lehet vizsgaelnök vagy bizottsági tag az, aki[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]gyakorlatként figyelembe venni.2005 szeptemberétől 2006 júniusáig Ön jogellenesen látott el óvodapedagógusi munkakört, hiszen ehhez még nem rendelkezett a jogszabály által előírt szakképzettségi feltétellel. A jogsértő foglalkoztatás idejének elismerése tekintetében a 437/2015. Korm. rendelet nem ad egyértelmű eligazítást, a jelenleg érvényesülő gyakorlat szerint az ilyen időtartamokat nem számítják be a szakmai gyakorlat idejébe. Mindebből következően 2006 júniusától, óvodapedagógusi szakképzettsége megszerzésének időpontjától kezdődően lehet számolni a szakmai gyakorlati idejét.Az Nkt. 97. §-ának (20) bekezdése alapján 2013 szeptemberében, mivel ekkor Ön már több mint kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezett, a Pedagógus I. fokozatba helyesen sorolták be. A 437/2015. Korm. rendelet 36. §-ának (2) bekezdése szerint, a 2013. szeptember 1-jén Pedagógus I. fokozatba besorolt, és ekkor már több mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus minősítési eljárása során, 2013. szeptember 1. és 2018. június 30. között, a 3. § (1) bekezdésében meghatározott, a minősítési eljárásra történő jelentkezéshez szükséges szakmai gyakorlat időtartamára vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni. A fenti számítás szerint azonban a kérdező 2013-ban még nem rendelkezett nyolc év szakmai gyakorlattal, ezért e kivételes szabály nem vonatkozik rá.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tartozó munkáltatónál kifejtett pszichológusi tevékenységnek nincs kapcsolódása a köznevelési feladatokhoz, ezért ezek idejét a 326/2013. Korm. rendelet szakmai gyakorlatként sem ismeri el. A szakmai gyakorlatként elfogadható idők között a 326/2013. Korm. rendelet 6. §-a a következőket sorolja fel:- a pedagógus-munkakörben foglalkoztatási jogviszonyban,- a pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatási jogviszonyban,- az óraadói megbízásra szóló polgári jogi jogviszony keretében,- az Európai Iskolákban pedagógus-munkakörben munkaviszonyban,- a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézményben folytatott oktatói tevékenységgel,- az oktatásért felelős miniszter igazolása alapján közszolgálati jogviszony keretében a köznevelés országos irányításával összefüggő munkakörben, vagy- kizárólag nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottak esetében a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben (köznevelési[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kezdetének napja közötti időszakban gyakorolhatják [Mt. 49. § (1)-(2) bek.]. A munkaviszony kezdetének napját a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony kezdetének a munkaszerződés megkötését követő nap minősül (Mt. 48. §). A kérdésben feltüntették, hogy a munkaviszony kezdete 2015. július 5. napja volt, tehát ezt követően a munkáltató már nem állhat el jogszerűen a munkaszerződéstől. Emellett pedig azt is kiemeljük, hogy önmagában a munkáltatói jogkör gyakorlójának személyében bekövetkezett változás nem tekinthető olyan oknak, illetve a munkáltató körülményeiben bekövetkezett olyan változásnak, mely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné, vagy a munkáltató számára aránytalan sérelemmel járna. Így még abban az esetben sem állhatna el a munkáltató erre hivatkozással a munkaszerződéstől, ha a munkaviszony kezdőnapja még nem telt volna el.A korábbi munkáltatói jogkör gyakorlója által kötött munkaszerződéseket tehát a munkaviszony megszüntetésére irányadó szabályok[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szervezet között "tanulószerződéses jogviszony" - és nem munkaviszony - [Szkt. 39. § (2) bek.] jön létre. A tanulószerződésre az Szkt.-ben nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-nak a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.Ha utóbb, a tanulószerződés megszűnését követően - mint munkáltató és munkavállaló - a felek egymással munkaszerződést kötnek, erre az Mt. szabályai irány­adók. Az Mt. pedig nem írja elő, hogy a munkaviszonyból eredő jogosultságok tekintetében munkaviszonyban töltött időként a felek közötti korábbi tanulószerződéses[…] részlet vége a válaszból.