Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

19 találat a megadott külföldiek magyarországi foglalkoztatása tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Török diák magyarországi foglalkoztatása

Kérdés: Cégünk egy, a Műegyetemen tanuló török diákot szeretne foglalkoztatni. Ehhez külön munkavállalási engedélyt kell kérni, vagy a hallgatói jogviszony alapján megkapott tartózkodási engedély egyben munkavállalási engedélyt is jelent? Továbbá, hogyan kell értelmezni a Harmtv. 20. §-ának (3) bekezdését, ha részmunkaidőben kívánjuk a diákot foglalkoztatni?
Részlet a válaszból: […]fennállása alatt történő munkavégzéséhez. Tehát sem külön, sem összevont eljárásban nem kell a munkavállalást engedélyeztetni.A 445/2013. Korm. rendelet 16. §-a (1) bekezdésének a) pontja és (5) bekezdése alapján a foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes kormányhivatalnak bejelenteni az engedély nélkül foglalkoztatható harmadik országbeli személy foglalkoztatásának kezdő időpontját (legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján), és a foglalkoztatás megszűnését (legkésőbb az azt követő napon). Ezenkívül a foglalkoztató kötelezettsége még a bejelentés tárgyát képező foglalkoztatási jogviszony létesítéséről és megszűnéséről szóló dokumentum és igazolás a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő három évig történő megőrzése és bemutatása az ellenőrzés során.A Harmtv. 20. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy a tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2422

2. találat: Külföldi diák foglalkoztatása iskolaszövetkezetnél

Kérdés: Iskolaszövetkezetünkbe jelentkezett egy nem magyar, európai uniós állampolgárságú, Magyarországon tanuló hallgató, aki diákmunkát szeretne végezni. Van-e lehetőségünk a foglalkoztatására, és ha igen, milyen feltételekkel, milyen papírok szükségesek a belépéséhez? Más megítélés alá esik-e, ha nem európai uniós állampolgár diák jelentkezik hozzánk?
Részlet a válaszból: […]az iskolaszövetkezet tagja legyen. A foglalkoztatás szempontjából azonban különbséget kell tennünk az európai uniós és harmadik országbeli állampolgárok között. Az európai uniós állampolgárok foglalkoztatás vonatkozásában a magyar állampolgárokkal azonos megítélés alá esnek, azaz európai uniós tagállam állampolgára foglalkoztatásához diákmunka esetén sincs szükség külön engedély beszerzésére. Ugyanakkor bejelentési kötelezettség ez esetben is terheli a munkáltatót a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központ felé [355/2007. Korm. rendelet 6. § (1) bek.]. A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb annak megkezdése napján, a foglalkoztatás megszűnését pedig az azt követő napon kell bejelenteni. A bejelentésre kötelező formanyomtatvány nem létezik, ezért azt szabadon, bármilyen utólag bizonyítható formában meg lehet tenni, azzal, hogy a bejelentésnek személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmaznia kell a foglalkoztatottak számát, állampolgárságát, a foglalkoztatási jogviszony formáját, hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, továbbá arra vonatkozó adatot, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszűnt [355/2007. Korm. rendelet 6. § (2) bek.]. Harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatása azonban az általános szabály szerint engedélyhez kötött az Flt. 7. § (1) bekezdése értelmében. Ugyanakkor e kötelezettség alól a 355/2009. Korm. rendelet meghatároz bizonyos kivételeket. A 355/2009. Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés 12. pontja szerint nincs szükség engedélyre a harmadik országbeli állampolgár Magyar Köztársaság területén történő foglalkoztatásához, ha az illető a Magyar Köztársaság területén működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. május 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 991

3. találat: Külföldiek foglalkoztatásának bejelentése

Kérdés: Vállalatunk külföldi - részben európai uniós - állampolgárok foglalkoztatását tervezi, a szükséges engedélyek beszerzése jelenleg folyamatban van. Milyen hatóságnak kell bejelenteni a foglalkoztatás tényét és milyen adattartalommal? Számíthatunk-e valamilyen szankcióra, ha elmulasztanánk a kötelezettségünket?
Részlet a válaszból: […]magán-nyugdíjpénztári tagság esetén feltünteti a pénztár nevét, azonosítóját. A munkáltató legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt köteles e bejelentési kötelezettségének eleget tenni. Az Art. 172. § (5) bekezdése alapján a foglalkoztatót terhelő bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabható mulasztási bírság felső határa a bejelenteni elmulasztott foglalkoztatottak számának és a bírság az adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített értékének (500 ezer forintnak) a szorzata. A harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztató munkaadó bejelentési kötelezettsége az adóhatósághoz történő - előbbiekben említett - bejelentésen túl meghatározott esetekben kiterjed a munkaügyi központokhoz, valamint az idegenrendészeti hatósághoz történő bejelentésekre is. A 355/2009. Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés alapján a munkáltatónak - a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnak - be kell jelenteni annak a harmadik országbeli állampolgárnak a foglalkoztatását, akinek a Magyarországon történő munkavállalásához nincs szükség engedélyre, valamint a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy foglalkoztatását. Az előzőekből következően azon harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztatókra nem terjed ki a bejelentési kötelezettség, akiknek magyarországi foglalkoztatásához munkavállalási engedély szükséges. A munkaadói bejelentésnek személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmaznia kell a foglalkoztatottak számát, életkorát, iskolai végzettségét, állampolgárságát, munkakörének FEOR-számát, a foglalkoztatási jogviszony formáját, hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, a foglalkoztató statisztikai törzsszámát, továbbá arra vonatkozó adatot, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszűnt. A 355/2009. Korm. rendelet szerinti bejelentést a munkaadó legkésőbb a foglalkoztatás kezdő napján, illetve a foglalkoztatás megszűnését követő napon köteles teljesíteni. A bejelentési kötelezettségét elmulasztó foglalkoztatóval szemben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. november 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 847

4. találat: Önkéntes tevékenység - kell-e munkavállalási engedély

Kérdés: Alapítványunk széles nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, egy kanadai testvérszervezetünk önkéntesei segítenének egy közösségi ház felújításában, a kanadai fiatalok legfeljebb mennyi időre jöhetnek Magyarországra? Kell-e foglalkoztatásukhoz munkavállalási engedélyt kérni?
Részlet a válaszból: […]kiemelkedően közhasznú szervezet a közhasznú és a működésével összefüggő tevékenység körében, vagy a magyarországi székhelyű egyházi jogi személy a hitéleti, a közcélú és a működésével összefüggő tevékenység körében. A Köt. 4. § (6) bekezdése alapján harmadik országbeli állampolgár - ide nem értve a menekültként vagy menedékesként elismert, bevándorolt, illetve letelepedett személyt - közérdekű önkéntes tevékenységet akkor végezhet, ha a fogadó szervezet az önkéntes által okozott kár megtérítésére felelősségbiztosítási szerződést kötött, az önkéntes szállása, ellátása és visszautazása biztosított, valamint az önkéntes egészségügyi szolgáltatásra jogosult, vagy rendelkezik az egészségügyi szolgáltatások költségét fedező biztosítással. A Köt. 11. § (1) bekezdése alapján a fogadó szervezet a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak köteles előzetesen bejelenteni az önkéntesek foglalkoztatását. A Harmtv. 26. § (2) bekezdése alapján az önkéntes tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje a közérdekű önkéntes tevékenység időtartamához igazodik, de legfeljebb egy év lehet. Az önkéntes tevékenység céljából kiadott tartózkodási engedély egy éven túli meghosszabbítására nincs lehetőség. Az Flt. 7. § (1) bekezdése alapján foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt harmadik országbeli állampolgár[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 840

5. találat: Harmadik országbeli egyetemi hallgató foglalkoztatása gyakornoki programban

Kérdés: Pénzügyi tanácsadással foglalkozó cégünk külföldi egyetemi hallgatót alkalmazna gyakornoki program keretében, kell-e munkavállalási engedélyt kérni a külföldi foglalkoztatásához? Szükséges-e a külföldi gyakornok részére kötelezően munkabért fizetni, mennyi a minimálbér esetükben?
Részlet a válaszból: […]Magyarországon nemzetközi diákszervezet által szervezett szakmai gyakorlat keretében foglalkoztatják. A második esetben [2. § (1) bekezdés 18. pont] a harmadik országbeli hallgató egyes nevesített felsőoktatási programok - így a Comenius, Erasmus, Leonardo da Vinci és Grundtvig program - keretében Magyarországon történő szakmai gyakorlaton való foglalkoztatása engedélymentes. Ha azonban a külföldi egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló a nemzetközi diákszervezet által szervezett szakmai gyakorlaton vesz részt, vagy nem a nevesített felsőoktatási programok keretében folytatja szakmai gyakorlatát Magyarországon, akkor a munkavállalása engedélyköteles. A harmadik esetben [2. § (1) bekezdés 12. pont] a Magyar Köztársaság területén működő felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos hallgatói jogviszonyban álló harmadik országbeli személynek a jogviszony fennállása alatt történő munkavégzése engedélymentes. A 355/2009. Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja szerint a munkáltató köteles a munkavállalás helye szerinti illetékes munkaügyi központnak bejelenteni annak a harmadik országbeli állampolgárnak a foglalkoztatását, akinek ehhez a Magyar Köztársaság területén nincs szükség engedélyre. A bejelentés személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmazza a foglalkoztatottak számát, életkorát, iskolai végzettségét, állampolgárságát, munkakörének FEOR-számát, a foglalkoztatási jogviszony formáját, hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, a foglalkoztató statisztikai törzsszámát, továbbá arra vonatkozó adatot, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszűnt. A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján kell bejelenteni. A munkaügyi központ igazolja a bejelentés teljesítését, és a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet. Ugyanakkor a bejelentési kötelezettség teljesítése, illetőleg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 829

6. találat: Munkavállalási engedély - a kérelem elutasítása szakképzettséget igazoló okirat hiánya miatt

Kérdés: Indiai munkavállalókat alkalmaznánk éjjel-nappali élelmiszerüzletünkbe. Tudomásunk szerint az ilyen kiskereskedelmi vegyes üzletben eladóként dolgozó személyeknek nem kell szakképzettséggel rendelkezniük. A munkaügyi központ mégis erre hivatkozva utasította el az engedély iránti kérelmet, pedig az érintett személyek érettségi bizonyítványát és annak a hiteles magyar fordítását becsatoltuk. Jogszerű volt-e munkaügyi központ határozata?
Részlet a válaszból: […]30/2000. GM rendelet 16. §-a alapján a munkaerőigényében a munkaadó többek között bejelenti a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget, ismereteket, készségeket, valamint a szükséges gyakorlati időt. Ugyanakkor a foglalkoztató által a munkaerőigényében megjelölt iskolai végzettségen túl jogszabály is előírhat adott szakma, tevékenység folytatásának feltételeként meghatározott szakképzettséget. Az egyes kereskedelmi tevékenységek folytatásához szükséges szakképesítéseket a 21/2010. NFGM rendelet melléklete állapítja meg. Ennek 3. fejezete tartalmazza a kiskereskedelem (vendéglátás körében) végzendő meghatározott tevékenységeket, e körben a felsorolt tevékenységekhez előírt szakképesítés helyett elfogadható a szakiránynak megfelelő más szakképesítés, illetve a magasabb szintű szakirányú végzettség is. A 21/2010. NGM rendelet alapján például a kiskereskedelmi élelmiszer- és vegyiáru-eladó tevékenységhez élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő szakképzettség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 818

7. találat: EU-kékkártya alapján ki foglalkoztatható Magyarországon?

Kérdés: A sajtóból értesültünk róla, hogy a magas képzettséggel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok számára egységesen EU-kékkártyát állítanak ki, akik e kártya birtokában jogosultak a tagállamokon belüli tartózkodásra és munkavállalásra. Magyarországon ez milyen személyi körre vonatkozik? Mik a kártya kiváltásának előnyei?
Részlet a válaszból: […]szakmai tapasztalat, amely az harmadik országbeli személy által elvégzendő munka elvégzése terén releváns. Szakmai tapasztalat az irányelv alkalmazásában az érintett szakma tényleges és jogszerű gyakorlását jelenti. A felsőfokú képesítések az irányelv alkalmazásában azzal a feltétellel vehetők figyelembe, hogy a megszerzésükhöz szükséges tanulmányi idő legalább három év. Az EU-kékkártya előnye, hogy együtt tartalmazza a munkavállalási és tartózkodási engedélyt. További előnye még, hogy az EU-kékkártya birtokosának az első két év jogszerű tartózkodást követően a tagállamok az állampolgárokkal egyenlő bánásmódot biztosíthatnak az érintett személyeknek a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás tekintetében. Az irányelv 18. cikke alapján az EU-kékkártya birtokosa és családtagjai a kártyát kiállító ún. első tagállamtól eltérő tagállamba költözhetnek, miután az első tagállamban jogszerűen tartózkodott 18 hónapig az EU-kékkártya birtokosa. Az irányelv 15. cikke alapján az EU-kékkártya birtokosának családtagjai családegyesítésére kedvezőbb szabályok vonatkoznak a családegyesítési jogról szóló 2003/86/EK tanácsi irányelvben foglalt szabályokhoz képest. Így a családegyesítés nem tehető például[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 809

8. találat: Horvát munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Utaztatással foglalkozó irodánk alkalmazna horvát állampolgárt, aki Horvátországban kiküldetésben látná el feladatait. Úgy tudjuk, hogy horvát állampolgároknak már nem kell munkavállalási engedély, mert az Európai Unió társult tagja Horvátország. Az engedély helyett van-e valamilyen bejelentési kötelezettségünk?
Részlet a válaszból: […]állampolgárok és családtagjaik, valamint az EGT-állampolgárokat és magyar állampolgárokat kísérő vagy hozzájuk csatlakozó személyek. EGT-állampolgárnak az Európai Unió (EU) tagállamainak és az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodásban részes más állam állampolgára minősül, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az EGT-ről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az EGT-ről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogokat élvező személy tekintendő. Figyelemmel arra, hogy Horvátország az EU-val társulási megállapodást kötött, ezért sem az EU-nak, sem az EGT-nek nem tagja, és állampolgárai nemzetközi szerződés alapján sem élveznek azonos jogokat a beutazás és tartózkodás tekintetében az EGT-állampolgárokkal. Ebből következően a horvát állampolgárok harmadik országbeli állampolgárok, és magyarországi foglalkoztatásukhoz általános szabály szerint munkavállalási engedélyre van szükség, kivéve ha a foglalkoztatásuk a 355/2009. Korm. rendeletben meghatározott engedélymentességi esetek körébe tartozik. Ekkor a foglalkoztatót a 355/2009. Korm. rendelet 3. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettség terheli a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központhoz. Egyébként az engedélyezési kötelezettség alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges munkaszerződés csak az engedély beszerzését követően köthető meg. Felhívjuk a figyelmét, hogy az Mt. 105. § (1) bekezdése alapján kiküldetés, ha a munkáltató gazdasági érdekből ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezi a munkavállalót. Ennek feltétele, hogy a munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. augusztus 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 761

9. találat: Szezonális foglalkoztatás - a munkavállalási engedély meghosszabbítása

Kérdés: Mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedéllyel foglalkoztatunk egy ukrán állampolgárságú munkavállalót, akinek a munkavállalási engedélye lejár a jövő hónapban. Szeretnénk továbbra is foglalkoztatni ugyanabban a munkakörben, hogyan tehetjük meg ezt jogszerűen?
Részlet a válaszból: […]lejártát követően nincs helye a munkavállalási engedély meghosszabbításának, ezért a 16/2010. SZMM rendelet alapján új - immár nem szezonális foglalkoztatásra irányuló - munkavállalási engedély iránt kell kérelmet benyújtania a foglalkoztatónak. Az új kérelem elbírálása a munkaerő-piaci szempontok vizsgálata alapján adható ki, mivel a 16/2010. SZMM rendelet 10. § (1) bekezdés 16. pontja alapján szezonális foglalkoztatásra nem alkalmazható a munkavállalási kérelem munkaerő-piaci szempontok vizsgálata nélküli elbírálása, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására az engedély érvényességi időtartamának lejártát követően ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanabban a munkakörben kerül sor. A 16/2010. SZMM rendelet 4. § (1) bekezdés a) pontja alapján munkavállalási engedélyt - többek között - akkor kell kiadni, ha a foglalkoztató az engedély iránti kérelme benyújtását megelőzően, a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett. Így a foglalkoztatónak a kérelem benyújtását megelőzően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. június 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 710

10. találat: Harmadik országbeli diákok nyári munkavégzése

Kérdés: Nemzetközi egyezmény értelmében Magyarországon felsőoktatási intézményben ösztöndíjasként tanuló harmadik országbeli diákok a nyári szünetben milyen feltételekkel dolgozhatnak? Valamennyien rendelkeznek a képzés teljes időtartamára kiterjedő tartózkodási engedéllyel. Kell-e a foglalkoztatásukhoz munkavállalási engedély?
Részlet a válaszból: […]állampolgár hallgatói jogviszonya fennáll. A harmadik országbeli tanulmányi vízummal rendelkező állampolgárok keresőtevékenységének időtartamát a Harmtv. korlátozza arra figyelemmel, hogy ebben az esetben a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának elsődleges célja a tanulmányok folytatása. A Harmtv. 20. § (3) bekezdése alapján a tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár keresőtevékenységet a szorgalmi időszakban hetente legfeljebb huszonnégy órában, szorgalmi időszakon kívül évente legfeljebb kilencven napon vagy hatvanhat munkanapon végezhet teljes munkaidőben. A 355/2009. Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján a foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnak bejelenteni annak a személynek a foglalkoztatását, akinek a Magyar Köztársaság területén történő foglalkoztatásához e rendelet szabályai szerint nincs szükség engedélyre. A bejelentés személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmazza a foglalkoztatottak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. június 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 709
| 1 - 10 | 11 - 19 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést