Részlet a válaszból: […]szabályok szerint felelhet. Mivel a postai átvétel alapján az átvett dolgok köre adott, így a felelősség az átvevő munkavállalóra nézve lesz a legvalószínűbben megállapítható; a törvényi egyéb feltételek bizonyítása esetén.Ha bizonyítható, hogy több munkavállaló együttes kötelezettségszegése okozta a kárt - például az adminisztrációs folyamatban mindenki szabályt szegett, és ezek együttes eredménye vezetett oda, hogy előállt a hiány -, vétkességük arányában, ha ez nem állapítható meg, közrehatásuk arányában, ha pedig egyik sem állapítható meg, egyenlő arányban tartoznak kártérítési felelősséggel. Kivéve a szándékos károkozást, ekkor a felelősség egyetemleges [Mt. 181. § (1)-(2), (4) bek.]. Előbbire lehet példa, ha kötelező lett volna az átadás-átvételeket[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]felmondása a jelen esetben a munkavállaló magatartására alapozott okból lehetséges. Vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a károkozó magatartás valóban megtörtént, és kellő súlyú indokot jelent a felmondáshoz [Mt. 64. § (2) bek.].Ha a károkozás súlyosan gondatlanul vagy szándékosan történt, a károkozáshoz vezető kötelezettségszegés pedig lényeges és jelentős mértékű volt, akkor az azonnali hatályú felmondásnak is helye lehet. Ez azonban jogvesztő határidőhöz kötött, csak a károkozástól számított egy éven, illetve az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül lehet vele élni [Mt. 78. § (1)-(2) bek.]. A kárigény csak akkor érvényesíthető a munkavállalóval szemben, ha azt a munkavállaló maga elismeri, vagy azt bíróság[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]felmondása a jelen esetben a munkavállaló magatartására alapozott okból lehetséges. Vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a károkozó magatartás valóban megtörtént, és kellő súlyú indokot jelent a felmondáshoz [Mt. 64. § (2) bek.]. Ha a károkozás súlyosan gondatlanul vagy szándékosan történt, a károkozáshoz vezető kötelezettségszegés pedig lényeges és jelentős mértékű volt, akkor az azonnali hatályú (korábbi rendkívüli) felmondásnak is helye lehet. Ez azonban jogvesztő határidőhöz kötött, csak a károkozástól számított egy éven, illetve az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül lehet vele élni [Mt. 78. § (1)-(2) bek.].A kárigény csak akkor érvényesíthető, ha azt a munkavállaló maga elismeri, vagy bíróság[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Ezt a felső határt kollektív szerződés nyolchavira emelheti. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni [Mt. 179. § (3) bek., 191. § (2) bek.]. Tehát, ha a kérdés szerinti kárt a munkavállaló csak enyhe gondatlansággal okozta (pl. véletlen figyelmetlenségből), és távolléti díjának négyhavi összege az okozott kárnál alacsonyabb összegű, csak ennek erejéig kötelezhető a kár megtérítésére.Másrészt, a kárigény érvényesítésén túl a munkáltató jogosult a munkavállalóval szembeni egyéb hátrányos jogkövetkezményt is alkalmazni, ha erre lehetőséget teremtő kollektív szerződés, ennek[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vétkességük arányában, ha ez nem állapítható meg, közrehatásuk arányában viselik. Ha ezek közül egyik sem állapítható meg, akkor a kárt a munkavállalók egyenlő arányban viselik [Mt. 181. § (1)-(2) bek.].Nincs lehetőség azonban arra, hogy a munkáltató anélkül, hogy a kártérítési feltételeket bizonyítaná, egyenlő arányban mindenkit felelőssé tegyen, már csak azért sem, mert a - vélt - kárigényét legfeljebb a munkavállalók hozzájárulása alapján vonhatná le a munkabérből [Mt. 161. § (2) bek. a) pont]. Megoldást az jelenthet, ha a munkavállalók részére átadott eszközöket a munkavállalók[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megtérítésére irányuló igényt tud érvényesíteni. A kártérítési igény érvényesítését nem érinti, hogy a munkaviszony időközben megszűnt, mivel a kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes (Ptk. 6:532. §). A károkozó a kárt elsődlegesen pénzben köteles megtéríteni [Ptk. 6:527. § (1) bek.]. A fizetési meghagyásos eljárásban lejárt pénzkövetelések érvényesíthetők [Pp. 313. §, Fm. tv. 1. § (1) bek.]; a közjegyző eljárása - mint polgári nemperes eljárás - a bíróság eljárásával azonos hatályú (Fm. tv. 2. §).Mindezekből következően a munkáltató a kár pénzbeli megtérítésére irányuló igényét a munkavállalóval[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […](1) bek.].Amennyiben a jogerős közigazgatási határozat meghozatala után megállapításra kerül, hogy a kérelemben jogszabálysértő módon állapítottak meg alacsonyabb összegű ellátást, a jogszabálysértés felfedésétől visszafelé számított öt éven belül járó összeget és az utána járó késedelmi pótlékot utólag ki kell fizetni [Rehab tv. 20. § (2) bek., Ebtv. 61. § (7) bek.]. Ennek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része [Art. 165. § (2) bek.]. Közigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget akkor lehet megállapítani, ha a kárt közhatalom gyakorlásával vagy annak elmulasztásával okozták,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkavállaló munkaviszonyával összefüggésben tartózkodott, akkor a káresemény a munkaviszonnyal összefügg. Ha a munkáltató másik munkavállalója okozza a kárt, akkor az minden esetben a munkáltató ellenőrzési körébe tartozó körülmény, és nem valósulhat meg a károsult kizárólagos és elháríthatatlan magatartása sem. Ebből következően a munkáltató kárfelelőssége megállapítható, magát kimenteni nem tudja, vagyis meg kell térítenie a sérült munkavállalót ért károkat.A munkáltató a kárt okozó munkavállalótól követelheti annak a kárnak a megtérítését, amely nála azért állt elő, mert helyt[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bizonyítható, a munkáltató felel minden, a munkavállalót a betegség miatt ért kárért (pl. elmaradt jövedelem, gyógyszerköltségek stb.). Természetesen ennek bizonyítását megkönnyítheti, ha az egészségbiztosítási szerv foglalkozási megbetegedésnek ismerte el a károkat okozó betegséget, és így baleseti ellátásokra jogosult a munkavállaló. Hasonlóan segíti az okozati összefüggés bizonyítását, ha a munkavédelmi hatóság elmarasztalta a munkáltatót. Ám ügydöntő jelentősége egyik hatóság határozatának sincs.A munkavállaló kára megtérítését a munkáltatótól közvetlenül kérheti. Ha a munkáltató vitatja[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bekövetkezésére nincs ráhatása. Azonban a vasúti tevékenység végzése során előfordulnak hasonló balesetek, és alappal feltételezhető, hogy egy ilyen baleset a mozdonyvezető munkavállaló számára lelki terhet okoz. A károkozó esemény, azaz a baleset valóban ellenőrzési körön kívüli, de annak esetleges bekövetkezésével számolni lehetett. Ebből következően a munkáltató nem mentesülhet a munkavállalóval szembeni kártérítési felelőssége alól.A lelki megterhelés, azaz a legmagasabb szintű lelki egészséghez fűződő jog, mint személyiségi jog megsértése miatti munkáltatói felelősségre a Ptk. meghatározott[…] részlet vége a válaszból.