Összeférhetetlen pedagógus pszichológiai vizsgálata

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó általános iskolában tanítok fizikát és biológiát felső tagozatosoknak. Igazgatóm szerint összeférhetetlen vagyok, nem megfelelő a kommunikációm, ezért szóban utasított, hogy vizsgáltassam ki magam az iskolapszichológussal, és számoljak be az eredményről. Megteheti ezt?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 10. §-ának (1) és (4) bekezdései szerint a munkáltató a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtételét vagy személyes adat közlését követelheti, amely a munkaviszony létesítése, teljesítése, megszűnése (megszüntetése) vagy a törvényből származó igény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Védettséggel kapcsolatos munkavállalói személyes adatok kezelése

Kérdés: Az 598/2021. Korm. rendelet 3. §-a jogszabályi felhatalmazást ad az oltottsággal kapcsolatos munkavállalói személyes adatok kezelésére. Ez minden esetben hivatkozható jogalap az adatkezelésre a megfelelő cél megjelölése mellett (pl. egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása, vagy a munkahelyi átoltottság felmérése), vagy csak abban az esetben, ha a munkáltató él a kötelező oltás elrendelésének lehetőségével?
Részlet a válaszából: […] Az 598/2021. Korm. rendelet értelmében a munkáltató kezeli a foglalkoztatottnaka) a 2. § (6) bekezdése szerinti hatósági igazolványban és dokumentumokban szereplő, a védőoltás felvételére, valamintb) a 2. § (5) bekezdése szerinti orvosi szakvéleményben szereplő, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Elektronikus bérjegyzék - a kiküldés

Kérdés: Lehet-e abból gond, ha két felső vezető egyazon e-mail-címet ad meg a bérjegyzék küldéséhez? A pdf ugyan egyazon e-mailre érkezik, de megnyitni csak a biztonsági kóddal lehet, amit még a küldéskor maguknak elmentenek, és törölnek a rendszerből. A munkavállalók által megadott e-mail-címet el kell fogadni, azaz úgy kell kezelni, mint például a bankszámlaszámot, amire akár az egész család jövedelme utalásra kerülhet?
Részlet a válaszából: […] A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást ("bérjegyzék") kell adni. A tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Munkavállaló lakcím nélkül

Kérdés: Van-e bármilyen akadálya munkajogi vagy társadalombiztosítási jogi szempontból annak, hogy egy lakcím nélküli magyar állampolgárral (akinek nincs állandó bejelentett lakóhelye, ezért a lakcímkártyáján az szerepel, hogy "lakcím nélküli"), munkaviszony létesítésére kerüljön sor?
Részlet a válaszából: […] Nincs akadálya annak, hogy a munkaviszonyt a munkáltató olyan munkavállalóval kösse meg, akinek nincs bejelentett lakcíme, és a lakcímkártyáján "lakcím nélküli" bejegyzés szerepel. Az Mt. nem tartalmaz olyan megszorítást, amely elzárná a munkaviszony létesítésétől azokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Kiküldött munkavállalók - a munkaügyi dokumentumok megőrzése

Kérdés: Az Mt. 297. §-ának (3) bekezdése előírja a jogosult (azaz a fogadó munkáltató) számára azt a kötelezettséget, hogy az ugyanezen szakasz szerint meghatározott dokumentumok a kiküldetés befejezésétől további 3 évig a küldő munkáltató székhelyén vagy telephelyén hozzáférhetők és ellenőrizhetők legyenek. Ezen kötelezettség teljesítése nem egyszerű, erre az Mt. kommentárja is utal. Felmerült lehetséges megoldásként az, hogy az iratokat mi magunk mint jogosultak őrizzük meg. Ehhez az iratokat lemásolnánk, és ha a külföldi munkáltatónak egy ellenőrzés során szüksége van rá, akkor minket megkeres, és mi a rendelkezésére bocsátjuk, így eleget téve annak a követelménynek, hogy a dokumentumok "a küldő munkáltató székhelyén vagy telephelyén hozzáférhető és ellenőrizhető legyen". Amennyiben ezt a megoldást választjuk, akkor az iratok - és ezzel együtt értelemszerűen a személyes adatok - kezeléséhez megfelelő jogalapot jelent-e a jogosult, azaz a fogadó munkáltató számára önmagában az Mt. 297. §-ának (3) bekezdésében előírt gondoskodási kötelezettség, vagy ez esetben egyéb jogcímet kellene biztosítanunk mind a dokumentumok megőrzésére, mind a dokumentumoknak szükség esetén a küldő külföldi munkáltatóhoz történő továbbítására? A kérdést kissé máshonnan megközelítve: felmerült az a megoldás is, hogy jogosultként felhívjuk a küldő munkáltató figyelmét a 3 éves megőrzési kötelezettségére. Ilyen esetben, ha a magyar hatóság azt tapasztalja, hogy a küldő munkáltató nem tudja a részére biztosítani a dokumentumokat, akkor minket, fogadó munkáltatót milyen jogkövetkezménnyel sújthat? A Met. alapján szankcionálható-e bármi módon a fogadó munkáltató, ha a küldő munkáltató a kiküldetés befejezését követően nem tudja a hatóság rendelkezésére bocsátani az iratokat, annak ellenére, hogy például a kiküldetést megelőzően a fogadó munkáltató ezen kötelezettségre igazolhatóan felhívta a figyelmét?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben érintett szabály szerint a kiküldött munkavállalókat fogadó magyar fél (a kiküldő munkáltató által nyújtott szolgáltatás jogosultja) köteles gondoskodni arról, hogy a kiküldött munkavállalók munkaszerződése vagy azzal egyenértékű egyéb okirata,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Csomag jogellenes átkutatása és a sérelemdíjra való jogosultság

Kérdés: Munkavállalóinkat szúrópróbaszerűen szoktuk ellenőrizni a gyárból való kilépéskor, és ilyenkor a csomagjuk kinyitására hívjuk fel őket. Az egyik munkavállalónk esetében ez meg is történt, de utólag a HR-en keresztül a munkáltatóval szembeni sérelemdíj iránti igényt terjesztett elő, arra hivatkozással, hogy az ilyen csomagátvizsgálás nem felel meg az adatvédelmi szabályoknak, így a személyiségi jogát sérti. Igaza lehet?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló és a munkáltató személyiségi jogainak védelmére, ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a polgári jogi szabályokat kell részben alkalmazni azzal, hogy a sérelemdíj és a kártérítés megállapításakor az Mt. kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Munkáltató megőrzési kötelezettsége a letiltás dokumentumaira

Kérdés: A munkavállaló munkabérét jogerős végrehajtói határozat alapján letiltás terhelte. Munkaviszonya megszűnésekor a tartozásigazolás kiállításra került, letiltási rendelvény csatolva lett hozzá, majd a végrehajtó is tájékoztatva lett a munkaviszony megszűnéséről. A munkaviszony megszűnését követően hat év elteltével most a végrehajtó iroda tájékoztatást kér a levont összegekről. Mennyi ideig kell őrizni a letiltással kapcsolatos adatokat a munkaviszony megszűnése után (letiltási rendelvény, végrehajtóval történő levelezés, utalási adatok)? Köteles-e a munkáltató hat évvel a munkaviszony megszűnését követően adatot szolgáltatni a volt munkavállalóról? Természetesen nem ellenállni szeretnénk a végrehajtó felé történő tájékoztatásnak, csak az adatvédelmi szempontoknak is szeretnénk megfelelni.
Részlet a válaszából: […] A munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelesség megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek [Vht. 79. § (1) bek.].A jogszabályon alapuló kezességre a kezességi szerződés szabályait kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Adatszolgáltatás - az előző munkáltatótól a felvételi eljárás során

Kérdés: Gyanítom, hogy a volt munkáltatóm rossz véleményt közöl rólam, ezért nem hívnak be állásinterjúra. Úgy tudom, hogy a munkavállaló írásos beleegyezése nélkül a volt munkáltató nem adhatna ki adatokat. Mit mond erről a törvény?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállalótól olyan nyilatkozat megtételét vagy személyes adat közlését követelheti, amely a munkaviszony létesítése, teljesítése, megszűnése (megszüntetése) vagy e törvényből származó igény érvényesítése szempontjából lényeges [Mt. 10. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Lakcímadat közlése a munkáltatóval

Kérdés: Amennyiben lakcímet változtatok, köteles vagyok-e ezt a változást a munkáltatómnak bejelenteni? Magánéleti okokból nem szeretném, mert félek, hogy egy bizonyos személy a munkáltatómtól megtudja az új címemet. Lehet következménye annak, ha a tájékoztatást nem teszem meg?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 10. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltató a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtételét vagy személyes adat közlését követelheti, amely a munkaviszony létesítése, teljesítése, megszűnése, megszüntetése vagy az Mt.-ből származó igény érvényesítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Keresőképtelenség okának közlése - kódszámokkal

Kérdés: Két hétig betegállományban voltam. Amikor visszatértem, a főnököm közölte, hogy nem hiszi el, hogy beteg voltam, és felszólított, hogy igazoljam, mi bajom volt. Köteles vagyok-e a munkáltatóval közölni, hogy milyen egészségügyi probléma miatt voltam keresőképtelen beteg?
Részlet a válaszából: […] Konkrétan a betegségéről, egészségügyi problémája mibenlétéről a munkavállaló nem köteles a munkáltatónak tájékoztatást adni; a tájékoztatás csak azokra a tényekre terjed ki, amelyeknek a munkáltató szempontjából jogi következményei lehetnek. A keresőképtelenségről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.
1
2
3
4