Részmunkaidős foglalkoztatás készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben, teljes munkaidős foglalkoztatás esetén 24/48 órás beosztásban látják el feladataikat az önkormányzati tűzoltóság munkavállalói. A dolgozó az egészségi állapotában bekövetkezett változás miatt szeretné kérelmezni a teljes munkaidős foglalkoztatásának részmunkaidős foglalkoztatásra történő módosítását (6 órára). Milyen beosztásban foglalkoztatható a dolgozó, illetve elláthat-e 24 órás szolgálatot részmunkaidős foglalkoztatás keretében?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...92. § (5) bek.]. Az adott munkakörre irányadó teljes munkaidő nemcsak a napi 8, heti 40 órás általános teljes munkaidő lehet, hanem a készenléti jellegű munkakörökben kiköthető napi 12, heti 60 órás hosszabb teljes munkaidő is [Mt. 92. § (1)–(2) bek.]. Nincs...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Munkaközi szünet – a munkaidő része munkaadói döntés alapján

Kérdés: Nem készenléti jellegű munkakörben, a gyártásban dolgozókat érintően a munkáltató szeretné a munkaközi szünetet a munkaidő részévé tenni, amely természetesen nem jelent akadályt a munkavállalók számára sem. Az Mt. 135. §-a nem tiltja az eltérést a 86. §-ban foglaltaktól, így szerintünk a 43. § (1) bekezdése alapján lehet, miszerint a munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a Második Részben foglaltaktól, valamint a munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet. Így, ha nincs például kollektív szerződés, kizárólag munkaszerződésben rögzítve lehet a munkaközi szünet a munkaidő része. Rendelkezhet-e a munkáltató egyoldalúan is erről, ha a 46. § szerinti tájékoztatásban közli, a munkaközi szünet része a munkaidőnek, akkor az megfelelhet a jogszabályi előírásoknak, belső vagy egyéb szabályozás hiányában is? Nyilvánvalóan ez utóbbi amiatt kedvezőbb a munkáltatónak, mert azt egyoldalúan visszavonhatja (ha pl. a gyártási tényezők miatt már nem kell, hogy beletartozzon a munkaidőbe a munkaközi szünet), nem szükséges hozzá a munkavállaló hozzájárulása, mint a munkaszerződésben való rögzítésnél. Milyen jogalkalmazás helyes, követendő?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben is idézett szabályok valóban csak azt határozzák meg, hogy megállapodásban miként lehet eltérni az Mt. egyes rendelkezéseitől. Annak ugyanakkor nincs akadálya, hogy a munkáltató egyoldalú jognyilatkozattal a munkavállaló javára térjen el a törvénytől. Így a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

Kérdés: A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat kérni. A kinevezések elkészítésekor nem egyértelmű számunkra, hogy a kerekítést a teljes havi illetmény végösszegére kell-e alkalmazni, vagy az illetmény egyes elemeit (pl. havi illetmény, esélyteremtési illetményrész) külön-külön lehet vagy kell kerekíteni. A Púétv. szerinti száz forintra kerekítés kizárólag a havi illetményre vonatkozik, és ezért a megbízási díjakat (pl. igazgatói, igazgatóhelyettesi megbízási díj), valamint a pótlékokat (pl. osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői pótlék) nem kell kerekíteni? A kérdés számunkra azért is fontos, mert a jelenleg használt bérszámfejtő programok a kerekítés ilyen módon történő kezelésére nem alkalmasak, ezért szeretnénk pontosan tudni, milyen összeget kell a kinevezési okmányban feltüntetnünk.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hozzáadni az illetményhez a különböző illetménypótlékokat és egyes köznevelési feladatok után járó megbízási díjakat, ügyeleti, készenléti díjazást, többlettanítási óradíjat stb., ha azokra az adott foglalkoztatott jogosult.(Kéziratzárás: 2026. 10....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 13.

Készenlét – nem rendelhető el a szabadság alatt

Kérdés: A kormánytisztviselők rugalmas munkarendben, napi 8 óra, heti 40 óra munkaidőben dolgoznak. A munkavégzésre rendelkezésre álló peremidő hétfőtől péntekig 06:30–20:00 óráig tart, ezen belül a törzsidő hétfőtől csütörtökig 08:30–14:30, pénteken 08:30–12:30. A belső készenléti szabályzat alapján a munkanapi készenlét 19:00 órától a következő nap 07:00 óráig tart. A készenléti beosztás egy hónapra előre kerül közlésre. Jogszerű-e a Kit. alapján, hogy a fentiek szerinti rugalmas munkarendben foglalkoztatott kormánytisztviselő a szabadsággal érintett munkanapon (tehát ugyanazon nap) 19:00 órától készenlétet teljesítsen? Befolyásolja-e ennek megítélését, hogy a rugalmas munkarend peremideje 20:00 óráig tart, miközben a készenlét már 19:00 órakor megkezdődik? A munkaügyi szakterület álláspontja szerint a szabadság a kormánytisztviselőt az adott munkanapon 8:00–17:00 óra közötti munkavégzési kötelezettség teljesítése alól mentesíti. Helyes-e ez az értelmezés rugalmas munkarend alkalmazása esetén, és ebből következően teljesíthető-e ugyanazon napon 19:00 órától készenlét, vagy a szabadság rendeltetésére és pihenési funkciójára tekintettel a szabadsággal érintett munkanapra készenlét sem rendelhető el? Ha a szabadsággal érintett napon 19:00 órától teljesített készenlét alatt tényleges munkavégzésre is sor kerül, az a Kit. 129. §-ának (8) bekezdése szerinti szabadságmegszakításnak minősül-e, vagy készenlét alatt végzett rendkívüli munkavégzésként kezelendő? Amennyiben a tényleges munkavégzés a szabadság megszakításának minősül, szükséges-e külön munkáltatói intézkedés, és hogyan kell a szabadság- és munkaidő-nyilvántartást helyesbíteni? Befolyásolja-e a fentiek jogi megítélését, hogy a készenléti kötelezettséget a szabadság engedélyezését megelőzően egy hónapra előre már közölték?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szerint a szabadság idejére készenlét (vagy ügyelet) elrendelésére nincs lehetőség. A fizetett szabadság, mint alkotmányos alapjog lényege ugyanis az, hogy a kormánytisztviselő mentesüljön a kormányzati szolgálati jogviszonyából eredő rendelkezésre állási...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 13.

Munkavégzés elrendelése köztisztviselőnek igazgatási szünet alatt

Kérdés: Kistelepülési jegyzőként azzal a problémával szembesültem, hogy – kezdeményezésemre – a képviselő-testület igazgatási szünetet rendelt el nekünk a rendes szabadságok kiadása céljából, a Kttv. 232. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel. Ez idő alatt minden köztisztviselő kötelezően szabadságon van. Közben arról értesültem, hogy idén először a kormányhivatal nem járul hozzá ahhoz, hogy a szomszéd település anyakönyvvezetőjét kijelölje a halaszthatatlan anyakönyvi feladatok elvégzésére az igazgatási szünetünk idejére, mivel értelmezése szerint az anyakönyvvezető szabadsága nem minősül sem akadályoztatásnak, sem a hiányának, amely okok az anyakönyvvezető kijelölését alátámasztanák. Véleménye szerint, mivel van három anyakönyvvezető a hivatalunkban, meg kell oldani a halaszthatatlan feladatellátást. Elrendelhetek-e bármelyik anyakönyvvezetőnek készenlétet az igazgatási szünet időtartamára, amikor egyébként szabadságon vannak? Véleményem szerint a készenlét munkanapokon vagy pihenőnapokon, szükség szerint munkaszüneti napokon, a rendes munkaidőn túl rendelhető el. A fizetett szabadság ebből a szempontból pihenőnapnak minősül? Elvárható-e az anyakönyvvezetőtől, hogy ne hagyja el a települést a szabadsága alatt, mert készenlétben kell állnia? Amennyiben elrendelhető a készenlét a szabadság idejére, milyen módon kell kompenzálni azt? Ha kétszer annyi szabadidőt kell ellentételezésként biztosítani [Kttv. 98. § (3) bek. 2. mondat], akkor semmi értelme elküldeni szabadságra. Esetleg a Kttv. 98. §-ának (7) bekezdését lehet alkalmazni, és a szabadidőt pénzben meg lehet váltani? Ha igen, ez azt jelenti, hogy a készenlét napjaira – függetlenül attól, hogy végül végzett-e munkát – triplán kell kifizetni az illetményét, mivel egyszer jár a szabadságra és duplán jár a pihenőnapon teljesített készenlét időtartamára? Ehhez képest mi jár az anyakönyvvezetőnek, ha tényleges munkavégzésre is sor kerül?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szerint a szabadság idejére készenlét vagy ügyelet elrendelésére nincs lehetőség. A fizetett szabadság mint alkotmányos alapjog lényege ugyanis az, hogy a köztisztviselő mentesüljön a közszolgálati jogviszonyából eredő rendelkezésre állási és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.

Távolléti díj számítása részmunkaidőben és egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: A munkavállaló havi 7 műszakban köteles munkát végezni, 7×12 óra/műszak = 84 óra. Ez megközelítőleg 4 órás részmunkaidős foglalkoztatásnak felel meg. Egy műszak 12 órás, a munkáltató 12 órás műszaknál egy óra munkaközi szünetet biztosít, amely nem része a munkaidőnek. 1 havi munkaidőkeretben dolgozik. Évközi belépő volt, munkaszerződés szerinti alapórabére 1868 Ft, de az állattenyésztésben órabéres és teljesítménybéres munkák is vannak. Az eddig teljesített 231 órára (21 műszak) 839.591 Ft munkabér került részére elszámolásra. Hogyan kell kiszámolni az egy napra jutó távolléti díj átlagát? Előfordulhat olyan eset, hogy ugyanakkora összegre lesz éves szinten jogosult, mint aki dupla ennyi műszakban és dupla órában dolgozik? Szabadságra évi 30 munkanapra jogosult.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...(nincs alapbérrész).A bérpótlékrészben a vasárnapi pótlékot, a műszakpótlékot, az éjszakai pótlékot és az ügyeletre, illetve készenlétre járó pótlékot kell csak figyelembe venni [Mt. 151. § (1) bek.]. Ezek közül valószínűleg csak a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.

Nyugdíjba vonuló főigazgató-helyettes távolléti díja

Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló főigazgató-helyettes „nők 40” éve jogosultsági idővel nyugdíjba vonul. A felmentési idő kezdete 2026. január 1. Munkavégzés alól felmentve 2026. május 1-től. 2026. március 13-tól 2026. április 30-ig szabadságát tölti. Vezetői megbízását 2026. május 1-től visszavonták. A vezetői pótlékát tartalmazza-e, illetve meddig kell, hogy tartalmazza a távolléti díj?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (ún. irányadó időszak) kifizetett eseti pótlék, többlettanítási óradíj, készenléti és ügyeleti díjfigyelembevételével kell megállapítani.Az esedékesség időpontja pedig a távollét kezdő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 23.

Utazási idő készenlét esetén

Kérdés: Közműszolgáltató társaság vagyunk, ahol a folyamatos üzemeltetés érdekében munkavállalóink részére készenlétet rendelünk el. A készenlét alatti munkavégzés helyszíne minden esetben telephelyen kívüli rész (közterület), ahova munkatársaink kétféleképpen juthatnak el.
1. Lakóhelyüktől saját gépjárművel bejönnek a társaság telephelyére, ahol a hibaelhárítási eszközökkel ellátott céges gépkocsiba beülnek, és a telephelyről kimennek a hiba helyszínére. A hibaelhárítást követően a céges gépjárművel visszajönnek a telephelyre, majd saját gépjárművel hazamennek.
2. A hibaelhárítási eszközökkel ellátott céges gépkocsi a munkavállalónál található, hibabejelentés esetén a céges járművel egyből a hibahelyre megy, vagy esetleg útközben felvesz még munkatársakat, és úgy megy a hibahelyre. A hibaelhárítás végeztével a többi munkatársat hazaviszi, majd ő is otthonába megy a céges járművel.
Hogyan minősítsük a kétféle utazással töltött időt? Készenlétnek számít, vagy már az utazás során is rendkívüli munkavégzés történik?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...és a hibaelhárítási hely közötti utazás esetén viszont a munkavállaló két munkavégzési hely között mozog, ami munkaidőnek (itt: készenlét alatti rendkívüli munkaidőnek) minősül. A 2. eset kapcsán, a fenti szabályokból eredően elvileg ugyanígy nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 2.

Munkaszüneti nap elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben, napi 12 órás munkaidőben, éves munkaidőkeretben foglalkoztatott, beosztás alapján 24 órás szolgálatban teljesítő fegyveres biztonsági őr esetében, ha munkaszüneti napon nincs beosztva munkavégzésre, a napi 12 órát a munkaidőkeretben teljesített óraként figyelembe kell-e venni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.]. Ez a számítás minden munkarendre irányadó, készenléti jellegű munkakör esetén is követni kell. A munkaidőkeret a jelen esetben egyéves, a napi munkaidő a munkaszerződés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 12.

Hathavi munkaidőkeret bevezetése

Kérdés: 13 fős vendéglátóegység jelenleg háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatja munkavállalóit, egy műszakban, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban. Hathavi munkaidőkeretet szeretnénk alkalmazni, ennek milyen feltételei vannak és milyen pluszkötelezettségekkel járna?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...alábbi esetek valamelyikében alkalmazható: a megszakítás nélküli, a több műszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében, a készenléti jellegű, továbbá a közlekedési ágazatban foglalkoztatott munkavállaló esetében [Mt. 94. § (2) bek.]. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 12.
1
2
3
…
38