Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

40 találat a megadott készenlét tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Készenlét - a szabadság alatti elrendelhetőség kérdése

Kérdés: Üzemünkben a munkavállalók a veszélyhelyzet ideje alatt kivették az első fél évre járó időarányos szabadságukat, ám - főként a családosok - tetemes szabadságot kívánnak igénybe venni a nyári hónapok alatt is. Mivel most sok munkánk torlódott fel, valószínűleg több esetben kénytelenek leszünk a szabadságon lévő munkavállalókat is visszahívni, ha nem tudunk egy adott feladatot nélkülük megoldani. Köthetünk-e olyan megállapodást a munkavállalóval, hogy a szabadság idején is készenlétet ad, amikor pedig behívjuk dolgozni, azt túlórában számoljuk el?
Részlet a válaszból: […]legyen a szabadságáról, e feltételeket pedig nem lehet megkerülni a készenlét elrendelésével. Így erre csak a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke, vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén van lehetőség, azzal, hogy a szabadság megszakításával okozott károkat és költségeket meg kell téríteni a munkavállaló részére (pl. hazautazás költségei). A szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre utazással és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be [Mt. 123. § (5) és (7) bek.]. Mivel a szabadságról visszatérő munkavállaló fogalmilag a munkaidő-beosztásától eltérően dolgozik, ezért ez az időszak mindenképpen rendkívüli munkaidőként számolandó el (Mt. 107. §, 143. §). A 47/2020. Korm. rendelet ugyan megengedi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3912
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

2. találat: Készenlét megszervezése - az időkorlátok

Kérdés: Egyik kis létszámú telephelyünkön egyetlen karbantartó kolléga dolgozik, akire gyakorlatilag bármikor szükség lehet, ha valami technikai zavar van a termelésben. Teljes munkaidős munkaszerződése van, mellette készenlétet teljesít a munkaidején kívül. Megoldható-e, hogy állandóan készenlétben legyen, amikor éppen nincs beosztva? Azt nem tudjuk előre tervezni, hogy a munkaidején kívül mikor lehet szükség a munkájára. Felmerült az is, hogy kötnénk vele egy megbízási szerződést a munkaidején kívüli feladatok elvégzésére. Ez szabályos lenne?
Részlet a válaszból: […]munkavégzésre nem kerül sor [Mt. 144. § (1) bek.]. A munkavállalóval csak a készenléti időre ellátandó feladatokra akkor lehetne egy további jogviszonyt (megbízási szerződés megkötése) létrehozni, ha az ellátandó feladat más, mint amit a rendes munkaidejében végez. Ha valójában döntően ugyanaz a tevékenység, akkor a munkaügyi hatóság jogsértőnek tekintheti az azonos felek között fennálló, párhuzamos munkavégzésre irányuló jogviszonyokat, amelyek célja csak a munkaidőszabályok betartásának kikerülése.Megoldás lehet, ha a munkavállalónak a rendes munkaidőn kívüli munkavégzést egyszerűen rendkívüli munkaidőként rendelik el. Ilyenkor is figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkaidő - túlórával együtt - nem haladhatja meg a napi 12, a heti 48 órát (munkaidőkeret esetén a heti mérték átlagosan számít). Évente pedig összesen legfeljebb 250 óra túlóra rendelhető el (egyéni megállapodással ez 400 órára emelhető) [Mt. 99. § (2) és (7) bek., 109. §]. Ezek azonban jóval tágabb korlátok, mint amit a készenlétre a törvény megenged. A rendes munkaidején kívül elrendelt órákra a munkavállalót az alapbéren[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3911

3. találat: Készenlét díjazása - a kollektív szerződés szabályozásának korlátja

Kérdés: A munkáltatónknál heti 80+48 = 128 óra a készenlét, kivéve, ha kétszer kell teljesíteni. A készenlétet nem fizetik ki kb. 4 éve (előtte kifizették). A rendkívüli munkavégzést viszont kifizetik. Ezt a kollektív szerződésben próbálták megfogalmazni úgy, hogy a havibér tartalmazza a készenlét díjazását is, ami szerintem törvénytelen, mivel a kollektív szerződés nem tartalmazhat rosszabb kondíciókat, mint az Mt. Esetleg rosszul tudom?
Részlet a válaszból: […]tartamára havonta legfeljebb négy alkalommal rendelhető el [Mt. 112. § (1)-(2) bek.].Készenlét esetén 20% bérpótlék jár; munkavégzés esetén bérpótlék a rendkívüli munkavégzés szabályai szerint fizetendő [Mt. 144. § (1)-(2) bek.]. A készenlétre járó díjazást a törvény alapján az alapbérbe beépíteni nem lehet, azonban ehelyett a munkaszerződés a bérpótlékot és a munkavégzés (azaz a készenlét alatti esetleges rendkívüli munkavégzés) díjazását is magában foglaló havi átalányt állapíthat meg [Mt. 145. § (1)-(2) bek.]. Ez a szabály ugyanakkor kollektív szerződés szempontjából diszpozitív, azaz e rendelkezéstől a munkavállaló hátrányára is el lehet térni (Mt. 165. §). Megítélésünk szerint ugyanakkor mindez nem ad arra felhatalmazást a kollektív szerződésnek, hogy az átvegye a felek megállapodásának szerepét, és a munkaszerződés helyett meghatározza, hogy az alapbér milyen egyéb bérelemeket foglal magában. Az eltérési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3851
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

4. találat: Készenlét elrendelése - díjazás nélkül

Kérdés: 5+2-es munkarendben dolgozom, szellemi tevékenységet végzek egy ipari vállalatnál. Havi egyhetes gyakorisággal írnak elő készenlétet, de nem fizetik ki. Kihez lehet fordulni?
Részlet a válaszból: […]bek.]. A készenlét havi tartama a 168 órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni. A munkavállaló számára készenlét a heti pihenőnap (heti pihenőidő) tartamára havonta legfeljebb négy alkalommal rendelhető el [Mt. 112. § (1)-(2) bek.].Készenlét esetén húsz százalék bérpótlék jár; munkavégzés esetén bérpótlék a rendkívüli munkavégzés szabályai szerint jár [Mt. 144. § (1)-(2) bek.]. A munkáltatónak a törvény, illetve kollektív szerződés alapján teljesítendő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3826
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Készenlét és napi pihenőidő - rendkívüli munkavégzéssel megszakítva

Kérdés: A cégnél, ahol dolgozom, a munkavállalók beosztás szerint hétfőtől péntekig 08.00-16.30-ig dolgoznak (nem készenléti jellegű munkakörben, és a munkanap megegyezik a naptári nappal). Munkaidőn kívül számunkra készenlétet rendelnek el 16.30-tól másnap 08.00 óráig, hétvégénként pedig péntek 16.30 órától hétfő 08.00 óráig. Az én esetemben, ha a "hétvégi" időszakban készenlétet rendeltek el, szabályosnak tekinthető-e, hogy a munkáltató a következők szerint rendelte el a rendkívüli munkavégzéseket? Péntek: 20-21, szombat: 06.00-07.00 és 17.00-21.00, vasárnap 06.00-07.00 és 17.00-21.00, hétfő: 07.00-08.00. Ezt követően hétfőn a napi pihenőidő miatt már nem kellett munkát végeznem. A kérdésem arra irányul, hogy hosszabb időtartamú készenlét alatt hogyan értelmezendő a napi pihenőidő? Hiszen a példában szereplő esetben nincs meg a 11 óra egybefüggő időtartam sem a pénteki és a szombati munkavégzés, sem szombati és a vasárnapi munkavégzés között. Ugyanakkor az elrendelt rendkívüli munka - megítélésem szerint - nem veszélyezteti a pihenésemet, azonban előfordulhat, hogy többször néhány órát kell dolgoznom a "hétvégi" készenlét alatt, ami viszont már nehezíti a regenerálódást, vagy néha az is, hogy három egymást követő pihenőnapon vagyok készenlétben, amikor a fenti "séma" szerint rendelik el a rendkívüli munkavégzéseket.
Részlet a válaszból: […]napi pihenőideje le nem telt. Ha emiatt másnap nem kezdheti el a munkáját a beosztás szerinti munkaidő kezdetén, ez nem érinti a munkabér iránti igényét, azaz a kiesett időre (amíg le nem telik a napi pihenőidő) az alapbére illeti meg, valamint - ha egyébként jogosult - az egyes bérpótlékok is [állásidő, Mt. 146. § (1) bek. és 147. §, MK 17.]. A kérdés szerinti eset sajátossága, hogy Ön pénteken 16.30-tól hétfőn 08.00-ig készenlétet teljesít, és tényleges munkavégzésre éppen úgy kerül sor, hogy a pénteki munka befejezése és a hétfői munkakezdés között egyetlenegyszer sincs meg a 11 óra egybefüggő napi pihenőidő. Ilyenkor valóban az a helyes eljárás, hogy az utolsó munkavégzés befejezésével (ez itt hétfő 08.00) indul[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3786

6. találat: Készenlét díjazása átalányként

Kérdés: Egészségügyi intézményünk fekvőbeteg-ellátási területét - 24 órás foglalkoztatás mellett - esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétben foglalkoztatott dolgozókkal is szükséges pótolni. A dolgozókat háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. A beosztás szerinti munkaidejükön felül, esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétet is elrendelünk, természetesen a maximum napi 12 órát betartva. A készenlét idején előfordul, hogy a dolgozóknak be kell menniük az intézménybe, ami maximum négyórás ügyeletet igényel. Megállapítható-e egy általános díj a készenlét idejére? Például 60 150 Ft/24 óra, ami tartalmazza a készenléti időre járó munkadíjat (a 20%-os bérpótlékot) és a bent töltött időre járó díjazást (50%-os vagy 100%-os túlóra) is.
Részlet a válaszból: […]készenlét időtartamára a munkavállalót bérpótlékként az alapbére 20%-a illeti meg, ez a mérték ügyelet esetén 40%. Ha a készenlétet vagy ügyeletet teljesítő munkavállalót munkára veszik igénybe, erre az időre a teljes alapbére és a bérpótlékok is megilletik [Mt. 144. § (1)-(2) bek.]. Biztosan jár a tényleges munkavégzés idejére a túlórapótlék, hiszen ilyenkor a munkavállaló a napi beosztás szerinti munkaidőt meghaladóan dolgozik.A rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlék mértéke az egy órára járó alapbér 50%-a, illetve 100% abban az esetben, ha a munkavégzésre heti pihenőnapon (pihenőidőben) vagy munkaszüneti napon került sor (Mt. 143. §). A törvény megengedi, hogy a felek a munkaszerződésben a készenlétre járó díjazást átalány formájában állapítsák meg, amely magában foglalja a munkavégzés díjazását és a rendelkezésre állás idejére járó bérpótlékot is [Mt. 145. § (2) bek.]. Ebben az esetben a felek egy hosszabb időszak alapulvételével határozzák meg, hogy megközelítőleg milyen összeget kap a munkavállaló a készenléti pótlék és a készenlét alatti tényleges munkavégzés címén. Az átalány persze csak akkor szabályos, ha valóban átlagos értéket jelent. Az átalány számítására a jogszabály nem ad pontos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3743

7. találat: Készenlét - beosztása és elszámolása

Kérdés: A munkáltatónál a dolgozók nap 8 órás munkaszerződéssel rendelkeznek, háromhavi munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva, a beosztások mindig egy hónapra készülnek el, amelyet egy héttel korábban közlünk. Amennyiben egy tízórás műszakot követően ugyanazon dolgozó számára készenlétet rendelünk el négyórás időtartamban (este nyolctól éjfélig), és a készenlét alatt 10-től 12 óráig be kellett jönni dolgoznia, akkor a kétórás munkavégzés időtartamát a munkaidőkeretben el lehet számolni, és így a munkaidőkeretből még hátralévő időszakra ennyivel kevesebb munkaidőt lehet beosztani? Amennyiben a készenlét alatt berendelés történik, akkor a pihenőidőt hogyan kell számolni? Erre a két órára hogyan kell számolni a bért, és mennyi időn belül kell kifizetni? Az Mt. 112. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban? Mennyi időre lehet egyszerre a készenlétet megállapítani? 10 órás munkaidő után mennyi készenlét rendelhető el maximálisan?
Részlet a válaszból: […]munkavállalót erre az időre az alapbérén felül 50% bérpótlék is megilleti, vagy - a felek megállapodása alapján - alapbérrel díjazott szabadidő is biztosítható [Mt. 143. § (1)-(2) bek.]. Ez a pótlék a tárgyhavi bérrel együtt esedékes, azaz a tárgyhónapot követő 10. napig ki kell fizetni [Mt. 157. § (1) bek.]. Mivel itt munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőről van szó, ezek az órák nem kerülnek be a munkaidőkeretben teljesített munkaidő elszámolásába. Azaz, a készenlét alatti munkavégzés idejével nem csökken a munkaidőkeretben még felhasználható munkaidő mennyisége.A törvény a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt ír elő, ami speciális munkarendek (osztott munkaidő, megszakítás nélküli több műszakos vagy idényjellegű tevékenység) esetén lehet csak 8 óra is, azzal, hogy két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább 22 óra kell legyen. A készenlétet követően nem kell pihenőidőt beosztani, ha a munkavállaló munkát nem végzett (Mt. 104. §). Ha viszont a készenlét alatt sor kerül munkavégzésre, akkor a minimális egybefüggő napi pihenőidőt megköveteli a törvény. Például, ha a kérdés szerinti esetben a munkavállaló éjfélkor fejezi be a készenlét alatti munkavégzést, akkor innentől számítandó az általános szabály szerinti 11 órás egybefüggő napi pihenőideje. A bírói gyakorlat szerint, ha a munkavállaló másnap azért nem állítható munkába a beosztás szerinti munkaidő kezdetén, mert még nem telt el a napi pihenőidő, a pihenőidő leteltéig beosztott munkaidő állásidőként számolandó el [Mt. 146. § (1) bek.].A munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3735

8. találat: Osztott munkaidő - kollektív szerződés alapján a közlekedési ágazatban

Kérdés: Az Mt. 135. §-ának (6) bekezdése alapján a kollektív szerződés a közlekedési ágazatok szinte valamennyi munkaköreiben lehetővé teszi azt, hogy az érintett munkavállaló megkérdezése és beleegyezése nélkül állapítson meg osztott munkaidőt. De vajon az ilyen módon bevezetett osztott munkaidőnek kötelező (alapelvi) előfeltétele-e az, hogy a munkavállalónak lehetősége legyen arra, hogy haza tudjon menni a "kieső" időben, vagyis a tartózkodási helyet ne a munkáltató határozza meg? Mi van akkor, ha a munkavállaló a munkahelyétől távol lakik, és emiatt a munkahelyét nem tudja elhagyni, és ott helyben kénytelen eltölteni a köztes időt? Például a munkavállaló minden harmadik nap reggel 7 és másnap 7 között végez munkát, 22 és 4 óra közé esik az osztott munkaidő munkamentes része. Ebben az esetben a "kieső idő" munkaidőnek minősül, vagy talán ügyeletnek? Ha ez esetleg mégis jogszerűen minősülne ügyeletnek, akkor az évi 250 (300) órás korlát "megkerülése" végett "átnevezhető-e" a kollektív szerződésben ez a konstrukció készenlétnek, ha a munkavállaló tényleg nem tud hazamenni? Ha igen, akkor miért?
Részlet a válaszból: […]munkaidő két elkülönülő részre oszlik. A két munkaidőrész közötti időtartam - ami legalább két óra - pihenőidőnek minősül. Azaz, ilyenkor a munkavállalót nem terheli rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség, illetve díjazás sem jár erre az időszakra. Ebből eredően a munkavállaló a köztes időben el is hagyhatja a munkavégzés helyszínét, természetesen azzal, hogy a második munkaidőrész kezdetére vissza kell érnie, munkára képes állapotban. Ez az időszak azonban nem minősül sem készenlétnek, sem ügyeletnek, hiszen annak tartama alatt nincs szó rendelkezésre állási kötelezettségről (Mt. 110-112. §). Azt viszont nem követeli meg a jogszabály, hogy az osztott munkaidőbe ékelődő pihenőidő alatt a munkavállaló haza tudjon menni. Felhívjuk a figyelmet, hogy a munkavállalót akkor sem terheli rendelkezésre állási kötelezettség, ha a munkavégzés helyét fizikailag nem hagyja el, így például alhat, olvashat.Így, bár a munkavállalónak csak a következő munkaidőrész kezdetén kell rendelkezésre állnia, valóban előfordulhat, hogy a köztes idő rövidsége és/vagy a távoli lakóhelye miatt ezt az időszakot nem tudja otthon tölteni. Ez önmagában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3715

9. találat: Éjszakai rendkívüli munkavégzés kockázata - a készenlét elrendelésének hiányában

Kérdés: Cégünk 24 órás hibaelhárítási szolgáltatást nyújt ügyfeleinknek. Ez azt jelenti, hogy a karbantartó kollégáknak rendszeresen kell készenlétet is adniuk a munkaidejükön kívül. A törvény havonta 168 óra készenlét elrendelését engedi meg. Létszámhiány miatt viszont ez nekünk nem elegendő ahhoz, hogy minden megyében, mindennap legyen hibaelhárításra igénybe vehető kolléga. Akkor is kötelezhetjük a munkaidőn kívül hibaelhárításra a munkavállalót, ha hivatalosan nem rendeltünk el neki készenlétet? Ilyen esetben hogyan kell elszámolni a munkabért?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló számára készenlét a heti pihenőnap (heti pihenőidő) tartamára havonta legfeljebb négy alkalommal rendelhető el (Mt. 112. §). A leírtakból következően, ha nincs elrendelve készenlét, a munkavállaló a munkaidején kívül nem köteles rendelkezésre állni. Nem érheti tehát semmilyen szankció, ha éjjel nem veszi fel a telefont, nem válaszol a munkáltató által küldött SMS-re, e-mailre, vagy arra hivatkozik, hogy nagyon fáradt, alkoholt fogyasztott, vagy nem otthon tartózkodik, hanem valahova messzebbre utazott, és ezért nem tud munkát végezni.A készenlét (és a készenlétre járó díjazás) értelme éppen az, hogy a munkavállaló köteles legyen munkára képes állapotban maradni a munkaidőn kívül is. Noha a munkavállaló kötelezhető rendkívüli munkavégzésre a beosztás szerinti munkaidején kívül is (Mt. 107. §), készenlét elrendelése nélkül a munkáltató kockázata lesz, hogy a feladat felmerülésekor a munkavállaló valamilyen okból mégsem tud munkát végezni, amiért nem érheti szankció. A díjazást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3676

10. találat: Éjszakai munka és készenlét elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Ha a munkavállaló a munkaidőkeret alatt éjszaka is dolgozik, akkor ezt nem kell még pluszban elszámolni neki (15%-os pótlék), hanem csak beleszámítani ezeket az órákat is a munkaidőkeret alatt ledolgozható óraszámba? Ugyanez felmerül a készenlét kapcsán is. Ha készenlétet rendelnek el a munkaidőkeret alatt, és ezalatt túlórái lesznek, azt is bele kell számítani a munkaidőkeret óraszámaiba? Ezekben az esetekben a rendkívüli munkavégzésért járó pótlékot csak akkor kell kifizetni, ha a munkaidőkereten felüli óraszámot rendelik el?
Részlet a válaszból: […]jelentősége, és a munkaidőkeretben történő foglalkoztatás nem mentesít a kifizetése alól (Mt. 89. és 142. §). Az éjszakai pótlék és a rendkívüli munkavégzésért járó pótlék párhuzamosan is járhat a munkavállalónak. A kollektív szerződés egyébként az éjszakai pótlékra jogosító, éjszakai munkának minősülő időszakot másképp is meghatározhatja, de csak a munkavállaló javára térhet el a törvénytől [Mt. 135. § (2) bek.].A készenlét alatt elrendelt munkavégzés a rendkívüli munkavégzés egyik esete, hiszen ilyenkor fogalmilag arról van szó, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztástól eltérő időben végez munkát (Mt. 107. §). Mivel ez tehát a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő lesz, tartamát nem lehet figyelembe venni a munkaidőkeret óraszámánál, ami mindig csak a beosztható órákkal számítandó ki [Mt. 93. § (2) bek.]. Ehelyett a munkaidő-beosztástól[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3480
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést