Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

10 találat a megadott bérpótlék számítási alapja tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Idő- és teljesítménybér összekapcsolása

Kérdés: Időbér és teljesítménybér összekapcsolása esetén elegendő-e a munkaszerződésben annyit rögzíteni, hogy az alapbér: 250 000 Ft + teljesítménybér? A szerződésben tehát a teljesítménybér nincs összegszerűen meghatározva, és az egyes százalékos teljesítményhez tartozó összegek sem a munkaszerződésbe vannak belefoglalva, azokat a munkáltató egy külön szabályzatban határozza meg. A bérpótlékok számításánál a munkáltató csak az időbérként megadott összeget veszi figyelembe. Jogszerű ez a megoldás?
Részlet a válaszból: […]100%-os teljesítés esetén - illetve annak arányában - jár [Mt. 137. § (1) bek.]. Például, a munkavállaló alapbére 350 000 Ft, amelyből 100 000 Ft a külön meghatározott teljesítménykövetelmény 100%-os teljesítése alapján jár. Teljesítménybér esetén a 100%-os mértékhez tartozó összeget magának a munkaszerződésnek kell tartalmaznia, feltéve persze, hogy a teljesítménybér az alapbér része [Mt.45. § (1) bek., 137. § (3) bek.]. A törvény a teljesítménybér kapcsán további garanciális szabályokat tartalmaz, különösen a teljesítménykövetelmény megállapítására (Mt. 138. §), ám azt már nem a munkaszerződésben kell meghatározni, hogy mit jelent a 100%-os teljesítmény. Erről valóban rendelkezhet a munkáltató egyoldalúan, egy szabályzatban. Fontos továbbá, hogy a bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló egy órára járó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3552

2. találat: Bérpótlék számítási alapjának meghatározása

Kérdés: Az interneten találtunk egy cikket, amelyben arról írtak, hogy a munkaszerződésben a bérpótlékok alapját le lehet csökkenteni az alapbér mértéke alá. Kérnénk a megerősítésüket, hogy ez valóban így van-e!
Részlet a válaszból: […]bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló egy órára járó alapbére [Mt. 139. § (2) bek.]. A Legfelsőbb Bíróság a korábbi Mt. tartalmilag azonos szabálya értelmezésével egy elvi döntésében kifejtette, hogy a törvény ilyen rendelkezése a bérpótlék számítási alapja tekintetében kifejezetten megengedi az eltérő megállapodást, amelyből az következik, hogy a kollektív szerződés vagy munkaszerződés a személyi alapbértől eltérő összeget is meghatározhat. A törvény a bérpótlék számítási alapjára vonatkozóan diszpozitív, eltérést bármely[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3525

3. találat: Rendkívüli munkavégzés alapbér-osztószámának számítása

Kérdés: A túlórák alapbér-osztószámára vonatkozik a kérdésünk. Egyhavi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállaló számára túlórát kell fizetni. Beosztás szerinti havi óraszáma 168 óra. Havibéres munkavállaló. Az általános munkarend szerinti osztószám 160. A túlórák alapbérének számítása során a munkarend szerinti 168 órával kell osztani a havibért, vagy az általános munkarend szerinti 160 órával?
Részlet a válaszból: […]rendelkezés célja, hogy a bérpótlékok mértéke ne változzon attól függően, hogy az adott hónapban hány általános munkarend szerinti munkanap van. Ez a számítás azonban csak a bérpótlék alapjára vonatkozik, az egy órára járó alapbér kiszámítására nem. A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál ugyanis a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét kell megszorozni az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával [Mt. 136. § (3) bek.]. Az általános munkarend szerinti munkanapok száma azt jelenti, hogy az osztószámhoz mindig azt kell meghatározni, hogy az adott hónapban hány nap esett hétköznapra. A kétféle osztószám a rendkívüli munkavégzés pótléka esetén azt a helyzetet okozza, hogy a rendkívüli munkaidőre (túlórára) járó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3441

4. találat: Rövidebb teljes munkaidő és a pótlékalap számítása

Kérdés: Cégünknél egyes speciális munkakörökben rövidebb teljes munkaidőben alkalmazzuk a munkavállalókat (nem heti 40, hanem heti 35 órát kell ledolgozniuk). A műszakpótlék és egyéb pótlék számításánál, a havi alapbérüket 174 órával kell elosztanunk, vagy ha csak heti 35 órát dolgoznak, akkor arányosan kevesebbel? Teljes munkaidőben foglalkoztatottaknak minősülnek?
Részlet a válaszból: […]általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával, rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén pedig a 174 óra arányos részével kell osztani [Mt. 139. § (2)-(3) bek.]. Tehát minden hónapban egységes az osztószám, függetlenül az adott hónapban az általános munkarend szerint teljesítendő órák számától. Mivel itt az általánostól eltérő teljes napi munkaidő van (napi 7 óra), ezért a 174-es osztószámot arányosítani kell.A kérdésben leírtak helyes számítást jelentenek. A munkavállalók rövidebb teljes munkaidőben dolgoznak, ami teljes munkaidőt jelent, noha a munkaidő mértéke nem éri el az általános teljes munkaidőt. Rövidebb teljes munkaidőben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. június 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2981

5. találat: Rendkívüli munkavégzésre járó munkabér kiszámítása

Kérdés: 2013. augusztus 1-jétől ismét változott az Mt., amely módosítás során a bérpótlék számítási alapja egy 8 órás munkavállaló esetében a havibér osztva 174-gyel. Ha 2013 novemberében a munkavállaló ledolgozta a 160 órát (20x8 napot), és azon felül 2 szabadnapján 16 órát dolgozott, akkor mi a helyes bérkiszámítási mód? A munkavállaló alapbére havi 114 000 Ft, és 16 óra pihenőnapra eső rendkívüli munkavégzése van. A túlórára járó alapbért is a 174-es osztó alkalmazásával kell meghatározni (ebben az esetben a munkavállaló 16 túlórára járó bére: 114 000/174 x 2 x 16, azaz 20 960 Ft), vagy az általános munkarend szerinti munkanapok számával (ebben az esetben a munkavállaló 16 túlórára járó bére 114 000/160 x 16 + 114 000/174 x 16, azaz együttesen = 21 888 Ft)?
Részlet a válaszból: […]143. § (1) és (4) bek.]. A bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló egy órára járó alapbére. Havibéres munkavállalók esetében a bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét általános teljes napi munkaidő esetén százhetvennégy órával kell osztani [Mt. 139. § (2)-(3) bek.].Ez a szabály ugyanakkor csak a bérpótlékra vonatkozik, és nem érinti a munkavállaló részére időarányosan járó alapbér kiszámítására vonatkozó rendelkezéseket, a rendkívüli munkaidőben teljesített munkavégzés esetén sem. Erre nézve a törvény azt állapítja meg, hogy a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irány­adó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. január 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1861

6. találat: Bérpótlék számítási alapja

Kérdés: Kiköthetem-e a munkaszerződésben, hogy a munkavállalónak a törvényesnél alacsonyabb mértékű éjszakai pótlékot fizetek?
Részlet a válaszból: […]százalékos mérték állapítható meg. A munkavállaló hátrányára eltérve, alacsonyabb összegben csak kollektív szerződésben lehet megállapítani a pótlék mértékét, az Mt. 277. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján.Mód van ugyanakkor a pótlék csökkentésére egyedi munkaszerződés alapján is, mégpedig úgy, hogyha a pótlék számítási alapját határozzák meg a munkavállaló alapbérétől eltérő, annál alacsonyabb összegben. Az Mt. 139. §-ának (2) bekezdése ugyanis azt tartalmazza, hogy a bérpótléknak csak eltérő megállapodás hiányában képezi a munkavállaló alapbére a számítási alapját. Az eltérő megállapodás lehetőségére való utalás pedig az Mt. 43. §-ának (1)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. április 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1635

7. találat: Bérpótlékszámítás alapja

Kérdés: Az Mt. 139. §-ának (2) bekezdése szerint a bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló alapbére. Az EBH 2003.973 számú határozat szerint ez a szabály diszpozitív, eltérést engedő szabály, így az nem ütközik az Mt. rendelkezéseibe, ha a felek megállapodnak, hogy a bérpótlék számítási alapja az alapbérnél alacsonyabb összegű bér. Mit, illetve milyen összeget jelent(het) az alapbérnél alacsonyabb összegű bér, van-e legalsó határ, és az ilyen megállapodás valamennyi bérpótlékra nézve alkalmazható-e (éjszakai, vasárnapi, rendkívüli munkavégzésért járó pótlékra egyaránt), ha igen, azt külön kell-e részletezni a megállapodásban?
Részlet a válaszból: […]alapelvet a megállapodás, és nem kerülhet meg munkaviszonyra vonatkozó szabályt, mivel az ilyen megállapodás semmis [Mt. 27. § (1) bek.]. Így megállapodás útján nem lehet a pótlékot olyan módon szabályozni, hogy az eredeti funkcióját - azaz az általánostól eltérő munkavégzés miatti többletdíjazást - elveszítse; ilyen lenne például a pótlékalap egy forintban történő meghatározása.Amennyiben a felek a munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben eltérően nem rendelkeznek, önmagában a pótlékalap mértékének meghatározása valamennyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. január 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1536
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Bérpótlékalap - a személyi alapbérnél alacsonyabb összegben?

Kérdés: Az Mt. 145. §-a szerint "ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása bérpótlék fizetését írja elő, annak számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló személyi alapbére". Ez az eltérő megállapodás arra is vonatkozhat, hogy a pótlékalapot csökkentjük, vagy csak az emelésére ad felhatalmazást? Az Mt. szabályaitól tudtunkkal ugyanis csak a munkavállaló javára lehet eltérni.
Részlet a válaszból: […]bérpótlék számítási alapjának megállapításakor is, állításunkat megerősíti a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata is. Az EBH 2003.973 számú ítélet szerint a törvény a bérpótlék számítási alapjára vonatkozóan diszpozitív, eltérést engedő szabályt tartalmaz. Ezért ha a kollektív szerződés a személyi alapbérnél alacsonyabb összegű bért határoz meg számítási alapul, az nem ütközik az Mt. 13. § (3) bekezdésébe. Az Mt. 145. §-a szerint a bérpótlékszámítás alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló személyi alapbére. A törvény e rendelkezése a bérpótlék számítási alapja tekintetében kifejezetten megengedi az eltérő megállapodást, amelyből az következik, hogy a kollektív szerződés vagy munkaszerződés a személyi alapbértől eltérő összeget is meghatározhat. Ehhez képest a kollektív szerződésnek az a rendelkezése, amely a személyi alapbértől eltérő, annál kisebb összeget határoz meg a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. február 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 926

9. találat: Bérpótlék - a számítás alapja

Kérdés: Munkavállalóink munkaszerződését úgy kívánjuk módosítani, hogy abban az Mt. alapján kötelezően adandó bérpótlékok számításának alapjául nem a személyi alapbért, hanem egy ennél alacsonyabb összeget akarunk meghatározni. A vállalatunknál dolgozó szakszervezeti tisztségviselők egy része szerint a munkaszerződés ilyen tartalmú módosítása jogellenes, az ilyen kikötés pedig semmis. Helyes-e ez a vélekedés?
Részlet a válaszból: […]bérpótlékok (l. pl. Mt. 146-149/A. §) számításának alapja is a személyi alapbér. Ugyanakkor ez utóbbi rendelkezés csak eltérő megállapodás hiányában érvényesül, hiszen az Mt. ebben a tekintetben egyértelműen és kifejezetten diszpozitív - vagyis eltérést engedő - szabályt tartalmaz, amely nem csupán a munkavállaló javára történő eltérést engedi meg. Mindebből következik, hogy amennyiben a felek megállapodása (pl. a munkaszerződés) a személyi alapbérnél alacsonyabb összegű bért határoz meg a bérpótlék számításának alapjául, az nem ütközik az Mt. 13. §-ába. A munkaszerződés ilyen tartalmú módosítása nem vonna maga után semmisséget, hiszen e körben a munkavállaló hátrányára is el lehet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. december 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 550
Kapcsolódó tárgyszavak:

10. találat: Bérpótlék számítási alapja - a személyi alapbérnél alacsonyabb összeg?

Kérdés: Kollektív szerződésünk jelenleg azt írja elő, hogy a bérpótlékok számítási alapja a munkavállaló személyi alapbérének 110%-a. A gazdasági válság miatt szeretnénk módosítani a kollektív szerződés e rendelkezését. A módosítás során a bérpótlék alapjául a személyi alapbért, vagy annál alacsonyabb összeget is meg lehet állapítani?
Részlet a válaszból: […](2)-(3) bek.]. Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása bérpótlék fizetését írja elő, annak számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló személyi alapbére (Mt. 145. §). A Legfelsőbb Bíróság egy elvi döntésében kifejtette, hogy a törvény ezen utóbbi rendelkezése a bérpótlék számítási alapja tekintetében kifejezetten megengedi az eltérő megállapodást, amelyből az következik, hogy a kollektív szerződés vagy munkaszerződés a személyi alapbértől eltérő összeget is meghatározhat. A kollektív szerződésnek az a rendelkezése, amely a személyi alapbértől eltérő, annál kisebb összeget határoz meg a bérpótlékszámítás alapjaként, így az Mt. 145. §-ával nem ellentétes, tehát megfelel az Mt. 13. § (2) bekezdésében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. június 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 361
Kapcsolódó tárgyszavak: