Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

118 találat a megadott munkaviszony megszüntetése tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Nem oltakozó munkavállaló

Kérdés: Mit tehet a munkáltató, ha a nem egészségügyben dolgozó munkavállaló nem kéri a védőoltás beadását és a munkáltató ragaszkodna hozzá? Lehet-e ezzel az indokkal felmondani vagy fizetés nélküli szabadságra elküldeni?
Részlet a válaszból: […]rendelkezései alapján nem jogosult védőoltás (legyen az pl. a Covid-19 - SARS-CoV-2 elleni vakcina) beadatására kötelezni a munkavállalót, ehhez ugyanis kifejezett jogszabályi rendelkezés, illetve felhatalmazás lenne szükséges. Az, hogy a munkavégzés feltétele a védőoltás beadatása lenne, a 33/1998. NM rendelet szabályaiból sem következik. Jelenleg a koronavírus elleni védőoltás igénybevétele kizárólag az egészségügyi dolgozók körében kötelező (449/2021. Korm. rendelet). A munkáltató ugyan javasolhatja, ösztönözheti a védőoltások igénybevételét, ám ennek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4249

2. találat: Munkaszerződés módosítása átszervezés során

Kérdés: Cégünk átszervezés mellett döntött, amely érint egyes munkaköröket is. Ebből adódóan néhány határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalónk munkaviszonyát csak abban az esetben tudjuk továbbra is fenntartani, ha vállalják, hogy más munkakörben dolgoznak tovább, némileg alacsonyabb fizetés mellett. Mit tehetünk, ha valaki hajlandó ugyan elfogadni a felajánlott másik munkakört, de nem fogadja el az alacsonyabb alapbért?
Részlet a válaszból: […]felek konszenzusa, azokban az esetekben, amelyekben a munkavállaló ugyan elfogadná a felajánlott másik munkakört, ám az alapbér módosítására irányuló ajánlatot elutasítja, alapvetően két lehe­tőség adott. Az egyik szerint a munkáltató elfogadja a munkavállaló megállapodásra irányuló ajánlatát, azaz a munkakört a felek módosítják, az alapbért azonban változatlanul hagyják. A másik szerint, mivel a munkavállaló részéről nem az ajánlatnak megfelelően - azaz csak részben - kerülne elfogadásra a munkaszerződés módosítása, hiányzik a felek konszenzusa, így nem kerül módosításra a munkaszerződés. Ilyenkor, mivel valamennyi lényeges elem tekintetében nem jön létre megállapodás, minden marad a "régiben".Ha az átszervezés valóban akként érinti a kérdéses (nem módosított) munkakört, hogy annak fenntartása a munkáltató számára nem lehetséges, a határozatlan idejű munkaviszonyban álló munkavállaló munkaviszonyát az átszervezéssel összefüggésben akár felmondással is megszüntethetik a munkáltató működésével összefüggő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4244

3. találat: Túlvett szabadság - a visszavonás kérdése

Kérdés: Megállapodhat-e a munkáltató és a munkavállaló szabadság visszavonással kapcsolatban egy esetleges jövőbeni munkaviszony-megszűnés esetére adott évben? A nyári leálláskor a munkáltatónak több szabadságot kell kiadni a munkavállalónak, mint amennyi időarányosan megilletné, azonban fennáll annak a veszélye, hogy ha időközben felmond a munkavállaló, akkor több szabadság került kiadásra, és azt a munkáltatónak már nincs lehetősége visszavonni. Az 1992. évi Mt. 136. §-ának (2) bekezdése egyértelműen leírta, hogy egy munkaviszony megszűnésekor a munkabért (többletszabadság) visszavonhatja a munkáltató, de erre az Mt. nem tér ki.
Részlet a válaszból: […]valóban nem tartalmaz kifejezett felhatalmazást a törvény, hogy ellenkező esetben - ha a munkavállaló az időarányosnál több szabadságot vett igénybe a munkaviszony megszűnéséig - a munkáltató visszakövetelhetné a többletnapokra járó díjazást. A szakirodalomban kialakult többségi álláspont szerint ez a törvény más rendelkezései­ből sem vezethető le egyértelműen (pl. a jogalap nélkül felvett munkabér visszakövetelésére vonatkozó szabályokból). Ezért a munkáltató feladata, hogy a naptári év során lehetőleg úgy ütemezze a szabadság kiadását, hogy az nagyjából megfeleljen az időarányosan járó mennyiségnek. Ha ettől eltér, akkor a munkaadót terheli annak kockázata, hogy az év folyamán megszűnő munkaviszonyban több szabadságot adott ki, mint amit kötelező lett volna.A felek egyéni megállapodása az idézett törvényi rendelkezésektől csak a munkavállaló javára térhet el, illetve a pénzbeli megváltás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4214

4. találat: Munkakör-felajánlás a munkaviszony-megszüntetés előtt

Kérdés: Munkavállalónk egészségi állapota egy közlekedési baleset folytán jelentősen romlott, sajnálatos módon ebből következően már nem tudja ellátni a munkáját. Az így kialakult helyzetben nem tudjuk megoldani az adott munkakörben a foglalkoztatását, ezért kénytelenek vagyunk megfontolni, hogy az egészségi állapotával összefüggő alkalmatlanságára hivatkozva felmondjuk a munkaviszonyát, vagy kezdeményezzük a munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését. Kötelesek vagyunk-e mindezeket megelőzően felajánlani számára olyan munkakört, amit adott esetben az egészségi állapotára tekintettel el tudna látni? Ha igen, köteles-e ezt elfogadni?
Részlet a válaszból: […]az eredeti munkakörében valóban nem foglalkoztatható tovább [Mt. 66. § (7) bek.]. Ha a kérdésben szereplő munkavállaló nem részesül rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban, nem kötelesek másik munkakört számára felajánlani a felmondás közlését vagy a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését megelőzően. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ha így döntenek, a munkakör felajánlását ne tehetnék meg. A munkavállaló nem köteles azonban elfogadni a felajánlott munkakört, mivel a munkaszerződést csak közös megegyezéssel lehetséges módosítani (Mt. 58. §), és ez az eset sem jelent kivételt. Megjegyzendő, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4186

5. találat: Munkavállalói felmondás következményei

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonya munkavállalói felmondással 2021. március 1. napján szűnik meg, a munkavállaló 2021. január 29. napjától felmondási idejét tölti, a munkavégzés alól nem mentette fel a munkáltató. A munkáltató a munkavállalót munkakörének átadása részeként egy tréning megtartására kérte, melyet utódja részére kellett volna megtartania. A munkavállaló először készségesnek tűnt, írásban visszaigazolta a tréning időpontját és megtartásának a módját. Még aznap azonban egy újabb levelet küldött a felettesének, amelyben a) a tréning megtartását elutasította; b) a további munkavégzést - a felmondási idő tartamára - minden további indok nélkül megtagadta. Erre tekintettel a munkáltató a munkaviszony azonnali hatályú felmondással történő megszüntetéséről, továbbá a munkakör jogellenes átadására tekintettel, a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díj érvényesítéséről döntött. E tényállással összefüggésben a következő kérdésben legyenek szívesek állást foglalni. Amennyiben a munkavállaló a közölt azonnali hatályú felmondás jogellenességének a megállapítása iránt keresetet terjeszt elő, az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés összegét milyen időtartamra érvényesítheti? Ezzel összefüggésben miként kell értelmezni az Mt. 82. §-ának (2) bekezdését?
1. A jognyilatkozat közlésétől az eredeti felmondás szerinti munkaviszony megszűnésének a napjáig, azaz 2021. március 1. napjáig (a munkavállalói oldalon keletkező tényleges kár a le nem töltött felmondási időre járó alapbér összege); vagy
2. a jognyilatkozat közlésétől addig, ameddig újra el nem helyezkedik a munkavállaló (tekintettel arra, hogy a munkaviszony az azonnali hatállyal megszüntető intézkedéssel szűnik meg, ennélfogva a korábbi munkavállalói felmondást tartalmazó jognyilatkozathoz már nem fűződik munkaviszonyt megszüntető joghatás (BH2002. 31.)?
Részlet a válaszból: […]illetve mely időszakra érvényesíthet elmaradt jövedelem jogcímén kártérítést. A törvény csupán azt írja elő, hogy összesen milyen mértékű lehet legfeljebb az az összeg, amelyet elmaradt jövedelem címén igényelni lehet a jogellenes megszüntetéssel okozati összefüggésben. Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyt, ennek különös jelentősége van, ugyanis ebben az esetben a munkaviszony ezen a módon szűnt meg (még akkor is, ha az jogellenes volt). Annak, hogy a munkavállaló a munkáltatói jogellenes megszüntetést megelőzően korábban felmondást közölt, megítélésünk szerint erre tekintettel nincs jelentősége, hiszen nem az vezetett el a munkaviszony megszűnéséhez.Mivel a korábbi munkavállalói felmondáshoz nem fűződik munkaviszonyt megszüntető joghatás, véleményünk szerint az ebből következő (és le nem töltött) felmondási idő, valamint annak lejárta nem szab gátat az elmaradt jövedelem jogcímén igényelhető kártérítésnek. Ebből következően - álláspontunk szerint - nem lehet azt állítani, hogy az elmaradt jövedelem csak e jognyilatkozat közlésétől az eredeti felmondás szerinti megszűnés napjáig, azaz 2021. március 1. napjáig terjedő időre szólhat, és csupán a le nem töltött felmondási időre járó alapbér, pontosabban munkabér, illetve[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4101

6. találat: Egészségügyi alkalmatlanság megállapításának kérdései

Kérdés: A keresőképtelen munkavállaló táppénzjogosultsága lejárt, és betegségének súlyossága miatt nagy valószínűséggel már nem várható, hogy a háziorvos keresőképessé nyilvánítja a jövőben. Keresőképtelenségére tekintettel a munkáltató foglalkozás-egészségügyi orvosa sem tudja megvizsgálni, alkalmatlannak nyilvánítani munkakörében a munkavállalót, ebből következően a munkáltató számára nincs felmondási ok sem, ami alapján munkáltatói felmondásra kerülhetne sor, álláspontunk szerint. Az ebben a helyzetben lévő keresőképtelen munkavállaló a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak érdekében nyújtott be kérelmet az illetékes járási hivatalhoz. Ennek az eljárásnak a keretében, az ezen szerv által kiállított orvosi vélemény megállapítja a munkavállaló össz-szervezeti egészségkárosodásának és egészségi állapotának százalékos mértékét, valamint a komplex minősítést végző I. fokú szakértői bizottság összefoglaló véleménye is a munkáltató rendelkezésére áll a megváltozott munkaképesség minősítéséről, illetve a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapításához. Ezen dokumentumokra hivatkozással azonban a munkáltató foglalkozás-egészségügyi orvosának véleménye hiányában a munkáltató jogszerűen szüntetheti-e meg egészségügyi alkalmatlanságra történő hivatkozással a munkaviszonyt?
Részlet a válaszból: […]valamely személyében rejlő ok (képesség, adottság, készség) hiánya miatt nem tudja ellátni. Ennek megállapítása nem történhet meg olyan időszakban, amely alatt a munkavállalót a törvény a munkavégzési kötelezettsége alól mentesíti (EBH2006. 1538).Érdemes ugyanakkor kiemelni, az ítélkezési gyakorlat egységes abban a kérdésben, hogy a munkaköri alkalmasságot megállapító orvosi vélemény [33/1998. NM rendelet 1. § a) pont] nem közigazgatási határozat, hanem szakvélemény, és a bíróságot a perben nem köti (BH1990. 362), az a munkaviszony megszüntetése miatt indult munkaügyi perben vitatható (Legfelsőbb Bíróság 1/2004. számú Közigazgatási-polgári jogegységi határozata). Ebből az is következik, hogy más szakvélemények alapján is bizonyítható a munkavállaló egészségügyi alkalmatlansága, arra nem kizárólag a foglalkozás-egészégügyi orvos által kiadott vélemény útján kerülhet sor; bár kétségkívül ez a legegyszerűbb út. Azt viszont figyelembe kell venni, hogy a megváltozott munkaképesség megállapítása, illetve önmagában a nagy fokú össz-szervezeti egészségkárosodás szintén nem jelenti automatikusan a munkakör betöltésére való alkalmatlanságot, tehát önmagában erre alapítani a felmondást nagyon kockázatos.A kérdésben írt esetben az idézett bírósági döntés miatt formálisan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4006

7. találat: Munkaviszonyok jogfolytonossága és az esetleges hátrányok

Kérdés: "A" cég és "B" cég tulajdonosa ugyanaz. Az "A" cég egyes munkatársait át szeretné tenni a "B" céghez. Minden dolgozónak maradna ugyanaz a munkaköre, beosztása, bére, csak a munkáltató változna. Az "A" cégnél megszűnne a munkaviszony, a "B" cégnél pedig létrejönne az új munkaviszony. A dolgozók "A" cégnél töltött idejét elismernénk, "jogfolytonos" lenne az új munkaviszony. Milyen hátrányaik keletkezhetnének ennek ellenére a munkahelyváltás miatt?
Részlet a válaszból: […]táppénz összegének megállapításánál ugyanis - általános szabály szerint - az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban személyijövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni [Ebtv. 39/A. § (1) bek.]. Általános szabály szerint tehát a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások mértéke számításánál csak az aktuális biztosítási jogviszonynak van jelentősége. A biztosítás - ha a Tbj-tv. kivételt nem tesz - az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn (Tbj-tv. 8. §). Ez tehát azt jelenti, hogy a kérdésben leírt változással véget ér a munkavállalók biztosítási jogviszonya, amely az "A" céggel fennállt munkaviszonyon alapult, és másnaptól egy új biztosítási jogviszony létesül, amelynek alapja a "B" céggel létesített munkaviszony.A pénzbeli ellátások mértéke szempontjából viszont - hiába nincs időbeli megszakítás a két jogviszony között - csak az utóbbi jogviszonyban elért jövedelem veendő figyelembe. Például a csecsemőgondozási díj alapjának meghatározásánál, ha nincs 180 vagy ennek hiányában 120 naptári napi jövedelem az aktuálisan fennálló biztosítási jogviszonyban,a) az ellátást a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincadrésze,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3964

8. találat: Csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatása munkaviszony-megszűnés esetén

Kérdés: A csökkentett munkaidős bértámogatás idején a létszámtartási kötelezettségnek nem tesz eleget a munkáltató, amennyiben a felek közös megegyezéssel szüntetik meg a munkaviszonyt. A támogatási határozatban szerepel, hogy csak a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, a munkáltató azonnali hatályú felmondása vagy a munkavállaló felmondása esetén mentesül a munkáltató az arányos befizetési kötelezettség alól. Munkajogilag kifogásolható-e a következő eljárás? A munkavállaló (nem próbaidős) benyújtja a felmondását 2020. június 28-án azzal, hogy másnaptól már nem szeretne a cégnél dolgozni, kéri, hogy a munkáltató a felmondási idő letöltésétől tekintsen el, a munkaviszonyát június 28-ai nappal szüntesse meg, a munkáltató pedig rávezeti a dokumentumra, hogy a felmondási idő letöltésétől eltekint, a munkaviszony felmondással történő megszüntetéséhez június 28-ai nappal hozzájárul. Alapesetben közös megegyezéses megállapodásba foglalnánk az ilyen munkaviszony-megszüntetést, azonban a jogviszony-megszüntetés ezen a jogcímen kedvezőtlen helyzetbe hozná a munkáltatót a bértámogatás elszámolásnál. Lehet-e a munkaviszony-megszüntetés jogcíme munkavállalói felmondás a fenti esetben anélkül, hogy a munkavállalói felmondás közlésétől számított 30 napos felmondási idő nem telik el? Olvastam olyan gyakorlatról, hogy a munkavállaló felmondott, másnaptól pedig igazolatlan távollétet, vagy igazolt, nem fizetett távollétet jelöltek neki a 30. napig, ezzel megtartva a munkavállalói felmondás megszüntetése jogcímet. Valóban szükség van erre, ha a munkavállalói felmondás jogcímet szeretnénk használni? Lehetséges-e továbbá, hogy amennyiben a munkavállalói felmondásnál a munkáltató a felmondási idő ledolgozásától eltekint, és felmenti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól, a 146. § (2) bekezdése alapján megállapodik a munkavállalóval, hogy nem fizet erre az időtartamra díjazást, de a munkaviszony csak a felmondási idő leteltével szűnik meg?
Részlet a válaszból: […]megszüntetése valóban maga után vonja a munkaadó befizetési kötelezettségét.Ha a munkavállaló a kérdés szerint 2020. június 18. napján benyújtja a felmondását, és kéri, hogy a munkáltató a felmondási idő letöltésétől tekintsen el, majd e kérést a munkáltató nem csupán teljesíti, hanem azt meghaladva még ugyanezen a napon meg is szünteti a munkaviszonyt, az valójában közös megegyezéssel szűnik meg. Megítélésünk szerint ez alapján fennáll az esélye annak, hogy utóbb a kormányhivatal befizetési kötelezettséget állapítson meg. A felek ebben az esetben közös megegyezéssel vetnek véget a munkaviszonynak, hiszen az a kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozatuk eredményeképpen kerül megszüntetésre, ami a közös megegyezés lényege.Megítélésünk szerint ilyen esetben helyesebb lenne, ha a munkaviszony a munkavállaló felmondásával úgy kerülne megszüntetésre, hogy a munkáltató a felmondási idő letöltésétől eltekintene, és ezzel egyben a munkavégzési kötelezettsége alól teljes egészében mentesítené a munkavállalót. Így a munkaviszony megszüntetésének jogcíme a munkavállalói felmondás maradna, és a munkaviszony a munkavállalói felmondás közlésétől számított harmincnapos felmondási idő elteltével szűnne meg.A kérdésfeltevésben említett gyakorlattal összefüggésben megjegyzendő, hogy amennyiben a munkavállaló felmond, csak akkor javasolt igazolatlan távollétként nyilvántartani a munkahelytől való távolmaradását, ha az valóban igazolatlan volt, és nem a munkáltató - akár hallgatólagos - beleegyezésével történt. Megítélésünk szerint ugyanakkor jogszerűnek tekinthető az a megoldás, ha a munkavállaló a kifejezett kérése alapján mentesül a felmondási idő ledolgozása alól, és a munkáltató igazolt, nem fizetett távollétként (tulajdonképpen a felek megállapodás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3939

9. találat: Felmondási szabályok a járványügyi veszélyhelyzetben

Kérdés: Úgy tűnik, hogy vége a járványhelyzetnek, ennek ellenére szükség lehet egyes munkakörökben a munkaviszonyok megszüntetésére. Módosult-e az Mt. az utóbbi időben úgy, hogy az könnyebbé tette volna a munkáltató általi felmondást?
Részlet a válaszból: […]ugyanakkor, hogy a 47/2020. Korm. rendelet 6. §-ának (4) bekezdése lehetőséget biztosított arra, hogy a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől különmegállapodásban eltérjenek. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a szabály a járványügyi veszélyhelyzet tartama alatt lényegében felhatalmazást adott arra, hogy a felek az Mt. rendelkezéseitől - így a felmondásra irányadó szabályoktól is - akár a munkavállaló javára, akár a hátrányára eltérhessenek. Ez alapján lehetőség volt arra, hogy a munkaviszony alanyai félretegyenek olyan rendelkezéseket, amelyeknek célja a munkavállalók védelme, és arra is, hogy a munkavállalóra kedvezőtlenebb szabályokat állapítsanak meg. Mivel a jogalkotó a munkaviszony megszüntetésével[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3929

10. találat: Munkaértékelés a munkaviszony megszűnte után

Kérdés: Munkavállalónk felmondott, és a felmondásában kérte, hogy a munkájáról adjunk írásbeli értékelést. Lehet ebbe olyat beleírni, ami a munkavállaló számára negatív? Tanácstalanok vagyunk, mert csak három és fél hónapot töltött el nálunk, ennyi idő alatt pedig nem igazán derült ki, hogy hogyan dolgozik.
Részlet a válaszból: […]legfeljebb az ezt követő egy éven belül a munkavállaló munkájáról írásban értékelést ad [Mt. 81. § (1) bek.]. Mivel a munkaviszony tartama nem érte el az egy évet, Önök nem kötelesek írásbeli értékelést adni a munkavállaló számára. Amennyiben úgy döntenek, hogy nem bocsátanak ki értékelést, az együttműködési kötelezettségből következően javasoljuk, hogy erről, valamint döntésük indokáról tájékoztassák a munkavállalót. Ha azonban mégis értékelik a munkáját, az erről szóló nyilatkozatban valós és tárgyilagos ténymegállapításokat indokolt csak szerepeltetni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3928
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést