Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

113 találat a megadott munkaviszony megszüntetése tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Egészségügyi alkalmatlanság megállapításának kérdései
Kérdés: A keresőképtelen munkavállaló táppénzjogosultsága lejárt, és betegségének súlyossága miatt nagy valószínűséggel már nem várható, hogy a háziorvos keresőképessé nyilvánítja a jövőben. Keresőképtelenségére tekintettel a munkáltató foglalkozás-egészségügyi orvosa sem tudja megvizsgálni, alkalmatlannak nyilvánítani munkakörében a munkavállalót, ebből következően a munkáltató számára nincs felmondási ok sem, ami alapján munkáltatói felmondásra kerülhetne sor, álláspontunk szerint. Az ebben a helyzetben lévő keresőképtelen munkavállaló a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak érdekében nyújtott be kérelmet az illetékes járási hivatalhoz. Ennek az eljárásnak a keretében, az ezen szerv által kiállított orvosi vélemény megállapítja a munkavállaló össz-szervezeti egészségkárosodásának és egészségi állapotának százalékos mértékét, valamint a komplex minősítést végző I. fokú szakértői bizottság összefoglaló véleménye is a munkáltató rendelkezésére áll a megváltozott munkaképesség minősítéséről, illetve a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapításához. Ezen dokumentumokra hivatkozással azonban a munkáltató foglalkozás-egészségügyi orvosának véleménye hiányában a munkáltató jogszerűen szüntetheti-e meg egészségügyi alkalmatlanságra történő hivatkozással a munkaviszonyt?
Részlet a válaszból: […]valamely személyében rejlő ok (képesség, adottság, készség) hiánya miatt nem tudja ellátni. Ennek megállapítása nem történhet meg olyan időszakban, amely alatt a munkavállalót a törvény a munkavégzési kötelezettsége alól mentesíti (EBH2006. 1538).Érdemes ugyanakkor kiemelni, az ítélkezési gyakorlat egységes abban a kérdésben, hogy a munkaköri alkalmasságot megállapító orvosi vélemény [33/1998. NM rendelet 1. § a) pont] nem közigazgatási határozat, hanem szakvélemény, és a bíróságot a perben nem köti (BH1990. 362), az a munkaviszony megszüntetése miatt indult munkaügyi perben vitatható (Legfelsőbb Bíróság 1/2004. számú Közigazgatási-polgári jogegységi határozata). Ebből az is következik, hogy más szakvélemények alapján is bizonyítható a munkavállaló egészségügyi alkalmatlansága, arra nem kizárólag a foglalkozás-egészégügyi orvos által kiadott vélemény útján kerülhet sor; bár kétségkívül ez a legegyszerűbb út. Azt viszont figyelembe kell venni, hogy a megváltozott munkaképesség megállapítása, illetve önmagában a nagy fokú össz-szervezeti egészségkárosodás szintén nem jelenti automatikusan a munkakör betöltésére való alkalmatlanságot, tehát önmagában erre alapítani a felmondást nagyon kockázatos.A kérdésben írt esetben az idézett bírósági döntés miatt formálisan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4006
2. találat: Munkaviszonyok jogfolytonossága és az esetleges hátrányok
Kérdés: "A" cég és "B" cég tulajdonosa ugyanaz. Az "A" cég egyes munkatársait át szeretné tenni a "B" céghez. Minden dolgozónak maradna ugyanaz a munkaköre, beosztása, bére, csak a munkáltató változna. Az "A" cégnél megszűnne a munkaviszony, a "B" cégnél pedig létrejönne az új munkaviszony. A dolgozók "A" cégnél töltött idejét elismernénk, "jogfolytonos" lenne az új munkaviszony. Milyen hátrányaik keletkezhetnének ennek ellenére a munkahelyváltás miatt?
Részlet a válaszból: […]táppénz összegének megállapításánál ugyanis - általános szabály szerint - az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban személyijövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni [Ebtv. 39/A. § (1) bek.]. Általános szabály szerint tehát a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások mértéke számításánál csak az aktuális biztosítási jogviszonynak van jelentősége. A biztosítás - ha a Tbj-tv. kivételt nem tesz - az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn (Tbj-tv. 8. §). Ez tehát azt jelenti, hogy a kérdésben leírt változással véget ér a munkavállalók biztosítási jogviszonya, amely az "A" céggel fennállt munkaviszonyon alapult, és másnaptól egy új biztosítási jogviszony létesül, amelynek alapja a "B" céggel létesített munkaviszony.A pénzbeli ellátások mértéke szempontjából viszont - hiába nincs időbeli megszakítás a két jogviszony között - csak az utóbbi jogviszonyban elért jövedelem veendő figyelembe. Például a csecsemőgondozási díj alapjának meghatározásánál, ha nincs 180 vagy ennek hiányában 120 naptári napi jövedelem az aktuálisan fennálló biztosítási jogviszonyban,a) az ellátást a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincadrésze,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3964
3. találat: Csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatása munkaviszony-megszűnés esetén
Kérdés: A csökkentett munkaidős bértámogatás idején a létszámtartási kötelezettségnek nem tesz eleget a munkáltató, amennyiben a felek közös megegyezéssel szüntetik meg a munkaviszonyt. A támogatási határozatban szerepel, hogy csak a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, a munkáltató azonnali hatályú felmondása vagy a munkavállaló felmondása esetén mentesül a munkáltató az arányos befizetési kötelezettség alól. Munkajogilag kifogásolható-e a következő eljárás? A munkavállaló (nem próbaidős) benyújtja a felmondását 2020. június 28-án azzal, hogy másnaptól már nem szeretne a cégnél dolgozni, kéri, hogy a munkáltató a felmondási idő letöltésétől tekintsen el, a munkaviszonyát június 28-ai nappal szüntesse meg, a munkáltató pedig rávezeti a dokumentumra, hogy a felmondási idő letöltésétől eltekint, a munkaviszony felmondással történő megszüntetéséhez június 28-ai nappal hozzájárul. Alapesetben közös megegyezéses megállapodásba foglalnánk az ilyen munkaviszony-megszüntetést, azonban a jogviszony-megszüntetés ezen a jogcímen kedvezőtlen helyzetbe hozná a munkáltatót a bértámogatás elszámolásnál. Lehet-e a munkaviszony-megszüntetés jogcíme munkavállalói felmondás a fenti esetben anélkül, hogy a munkavállalói felmondás közlésétől számított 30 napos felmondási idő nem telik el? Olvastam olyan gyakorlatról, hogy a munkavállaló felmondott, másnaptól pedig igazolatlan távollétet, vagy igazolt, nem fizetett távollétet jelöltek neki a 30. napig, ezzel megtartva a munkavállalói felmondás megszüntetése jogcímet. Valóban szükség van erre, ha a munkavállalói felmondás jogcímet szeretnénk használni? Lehetséges-e továbbá, hogy amennyiben a munkavállalói felmondásnál a munkáltató a felmondási idő ledolgozásától eltekint, és felmenti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól, a 146. § (2) bekezdése alapján megállapodik a munkavállalóval, hogy nem fizet erre az időtartamra díjazást, de a munkaviszony csak a felmondási idő leteltével szűnik meg?
Részlet a válaszból: […]megszüntetése valóban maga után vonja a munkaadó befizetési kötelezettségét.Ha a munkavállaló a kérdés szerint 2020. június 18. napján benyújtja a felmondását, és kéri, hogy a munkáltató a felmondási idő letöltésétől tekintsen el, majd e kérést a munkáltató nem csupán teljesíti, hanem azt meghaladva még ugyanezen a napon meg is szünteti a munkaviszonyt, az valójában közös megegyezéssel szűnik meg. Megítélésünk szerint ez alapján fennáll az esélye annak, hogy utóbb a kormányhivatal befizetési kötelezettséget állapítson meg. A felek ebben az esetben közös megegyezéssel vetnek véget a munkaviszonynak, hiszen az a kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozatuk eredményeképpen kerül megszüntetésre, ami a közös megegyezés lényege.Megítélésünk szerint ilyen esetben helyesebb lenne, ha a munkaviszony a munkavállaló felmondásával úgy kerülne megszüntetésre, hogy a munkáltató a felmondási idő letöltésétől eltekintene, és ezzel egyben a munkavégzési kötelezettsége alól teljes egészében mentesítené a munkavállalót. Így a munkaviszony megszüntetésének jogcíme a munkavállalói felmondás maradna, és a munkaviszony a munkavállalói felmondás közlésétől számított harmincnapos felmondási idő elteltével szűnne meg.A kérdésfeltevésben említett gyakorlattal összefüggésben megjegyzendő, hogy amennyiben a munkavállaló felmond, csak akkor javasolt igazolatlan távollétként nyilvántartani a munkahelytől való távolmaradását, ha az valóban igazolatlan volt, és nem a munkáltató - akár hallgatólagos - beleegyezésével történt. Megítélésünk szerint ugyanakkor jogszerűnek tekinthető az a megoldás, ha a munkavállaló a kifejezett kérése alapján mentesül a felmondási idő ledolgozása alól, és a munkáltató igazolt, nem fizetett távollétként (tulajdonképpen a felek megállapodás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3939
4. találat: Felmondási szabályok a járványügyi veszélyhelyzetben
Kérdés: Úgy tűnik, hogy vége a járványhelyzetnek, ennek ellenére szükség lehet egyes munkakörökben a munkaviszonyok megszüntetésére. Módosult-e az Mt. az utóbbi időben úgy, hogy az könnyebbé tette volna a munkáltató általi felmondást?
Részlet a válaszból: […]ugyanakkor, hogy a 47/2020. Korm. rendelet 6. §-ának (4) bekezdése lehetőséget biztosított arra, hogy a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől különmegállapodásban eltérjenek. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a szabály a járványügyi veszélyhelyzet tartama alatt lényegében felhatalmazást adott arra, hogy a felek az Mt. rendelkezéseitől - így a felmondásra irányadó szabályoktól is - akár a munkavállaló javára, akár a hátrányára eltérhessenek. Ez alapján lehetőség volt arra, hogy a munkaviszony alanyai félretegyenek olyan rendelkezéseket, amelyeknek célja a munkavállalók védelme, és arra is, hogy a munkavállalóra kedvezőtlenebb szabályokat állapítsanak meg. Mivel a jogalkotó a munkaviszony megszüntetésével[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3929
5. találat: Munkaértékelés a munkaviszony megszűnte után
Kérdés: Munkavállalónk felmondott, és a felmondásában kérte, hogy a munkájáról adjunk írásbeli értékelést. Lehet ebbe olyat beleírni, ami a munkavállaló számára negatív? Tanácstalanok vagyunk, mert csak három és fél hónapot töltött el nálunk, ennyi idő alatt pedig nem igazán derült ki, hogy hogyan dolgozik.
Részlet a válaszból: […]legfeljebb az ezt követő egy éven belül a munkavállaló munkájáról írásban értékelést ad [Mt. 81. § (1) bek.]. Mivel a munkaviszony tartama nem érte el az egy évet, Önök nem kötelesek írásbeli értékelést adni a munkavállaló számára. Amennyiben úgy döntenek, hogy nem bocsátanak ki értékelést, az együttműködési kötelezettségből következően javasoljuk, hogy erről, valamint döntésük indokáról tájékoztassák a munkavállalót. Ha azonban mégis értékelik a munkáját, az erről szóló nyilatkozatban valós és tárgyilagos ténymegállapításokat indokolt csak szerepeltetni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3928
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
6. találat: Elmaradt munkabér és igazolások követelése
Kérdés: A három hónapos próbaidő lejárta előtt tájékoztattam a munkaadót, hogy nem kívánok a továbbiakban a cégnél dolgozni. Azóta eltelt 19 nap, és még nem kaptam kézhez a papírjaimat, valamint a munkaszerződésben rögzített fizetési naphoz képest 8 napja nem jutottam hozzá a múlt havi munkabéremhez. Mi lenne a teendőm ezek után?
Részlet a válaszból: […]Ha az írásba foglalás elmaradt, a munkaviszony megszüntetése jogellenes ugyan, de az alább részletezendő munkáltatói kötelezettségek fennállását nem befolyásolja.A munkaviszony megszüntetésekor Ön köteles volt a munkakörét az előírt rendben átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit ilyenkor a munkáltató köteles biztosítani. Ezen túlmenően a munkáltató legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől - azaz az azonnali hatályú felmondás közlésétől - számított ötödik munkanapon köteles lett volna az Ön részére kifizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kellett volna adnia a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat (Mt. 80. §). Mindezek alapján megállapítható, hogy a munkáltató késedelembe esett mind a munkabér és az egyéb járandóságok (például ilyen lehetett a szabadságmegváltás) kifizetésével, mind a munkaviszony megszűnésekor esedékes igazolások kiadásával.Javasoljuk, hogy először írásban, igazolható módon (pl. tértivevényes küldeményben) rövid határidő tűzése mellett szólítsa fel a munkáltatóját az elmulasztott kifizetések[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3808
7. találat: Vezető visszahívása - a munkaviszony "sorsa"
Kérdés: Két hónapja leváltottuk az egyik igazgatósági tagot a cégünknél. Most kaptunk tőle egy levelet, hogy fizessük ki neki az utóbbi két hónapra járó munkabérét, mivel megítélése szerint a munkaviszonya továbbra is fennáll. Jogos-e a követelése úgy, hogy már a cégkivonaton sem szerepel, mivel a státusza ott is törlésre került?
Részlet a válaszból: […]korlátozásával,g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.A kérdésből megállapítható, hogy a c) pont szerinti visszahívás történt, ugyanakkor az is nyilvánvalónak tűnik, hogy a vezető tisztségviselő egyben munkaviszonyban is állt, azaz a társasággal fennálló jogviszonya mellett vezető állású munkavállalóként látta el az ezzel kapcsolatos feladatokat. Az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése értelmében vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és - részben vagy egészében - helyettesítésére jogosított más munkavállaló.Mivel a visszahívás önmagában csak a gazdasági társasággal fennálló, a Ptk. szerinti jogviszonyt szünteti meg, az Mt. alapján létesült munkaviszonyt azonban nem érinti, a munkavállaló követelése jogosnak tűnik. A visszahívás - hacsak a jognyilatkozat erre kifejezetten nem utal - önmagában a munkaviszonyt nem szünteti meg,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3778
8. találat: Munkaköri alkalmatlanság - felmondás vagy másik munkakör
Kérdés: 52 éves vagyok, 25 éve dolgozom folyamatos munkarendben mozdonyvezetőként. A legutóbbi időszakos orvosi vizsgálaton alkalmatlanná nyilvánítottak a munkakör további betöltésére, és a vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi szakorvos javaslatot tett (írásban, amely a birtokomban van, és egy példányát a munkáltatómnak is átadtam) rehabilitációs munkakörbe történő áthelyezésemre, pszichológiai okokból. A munkáltatóm képviselője felhívott telefonon, és javaslatot tett a munkaviszonyom munkáltató általi megszüntetésére, végkielégítéssel. Ezt nem fogadtam el, hanem kértem a (forgalommal összefüggésben nem lévő) rehabilitációs munkakörbe történő áthelyezésemet. Mit tegyek, ha ezek után is el akarnak bocsátani? Ha találnak részemre megfelelő munkakört, de lényegesen kevesebb fizetéssel, akkor jár-e részemre bérkompenzáció? Megjegyzem, hogy az itt eltöltött 25 év alatt a munkámat hiba nélkül végeztem, ellenem munkáltatói eljárást soha nem kezdeményeztek.
Részlet a válaszból: […]alkalmatlanság, ezt megakadályozni Önnek nincs lehetősége. A felmondás ugyanis egyoldalú jognyilatkozat, mely a felmondási idő elteltével a munkaviszony megszüntetését a másik fél akaratától függetlenül kiváltja [Mt. 15. § (4) bek., 64. § (1) bek., 66. § (2) bek.]. A már közölt felmondás tartalma és indokolása ismeretében lehetséges csak eldönteni, hogy azzal szemben "érdemes-e" munkaügyi pert kezdeményezni az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt a közlésétől számított 30 napos határidőn belül. A leírt tényállás alapján nem dönthető el egyértelműen, hogy az Ön birtokában lévő munkaköri alkalmasságról szóló orvosi vélemény első- vagy másodfokú-e. Amennyiben az előbbiről van szó, és Ön azzal nem ért egyet, lehetőség van arra, hogy a 33/1998. NM rendelet 12. §-ának (1) bekezdése alapján annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a "Beutalás másodfokú orvosi alkalmassági vizsgálatra" elnevezésű nyomtatványon kérhesse a munkaköri alkalmasság másodfokon történő orvosi elbírálását az első fokon eljáró szervnél.Általánosságban elmondható, a munkáltató nem köteles arra, hogy Önnek olyan munkakört ajánljon fel, amely az egészségi állapotának megfelel. Ha a munkáltató ezt mégis megkísérli, és Ön a felajánlott munkakört[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3729
9. találat: Szakszervezeti hozzájárulás határidejének kezdete - a közlés jelentősége
Kérdés: A szakszervezet székhelyére és a szakszervezeti elnök lakhelyére is megküldtük a hozzájárulást kérő levelet a munkaviszony-megszüntetéshez. Az elnöknek küldött levelet pár nappal korábban vették át, mint a székhelyre küldött levelet. Melyik kézbesítési időponttól kell számítani a válaszadási határidőt?
Részlet a válaszból: […]jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják. A jogi személy székhelye - így a szakszervezeté is - a jogi személy bejegyzett irodája, ahol a jogi személynek biztosítania kell a részére címzett jognyilatkozatok fogadását és a jogi személy jogszabályban meghatározott iratainak elérhetőségét [Ptk. 3:7. §] - azaz az ide címzett küldeményről alapvetően feltehető, hogy azt átveszik. Ez a feltételezés nem áll fenn a jogi személy ügyvezetője, a szakszervezet elnöke lakhelyének vonatkozásában, hiszen ott nem a jogi személy részére postázott, hanem a magáncélú küldeményeket fogadják.A bírói gyakorlat ugyanakkor nem zárja ki azt, hogy a szakszervezet elnökének lakcímére történő küldés és az ottani közlés is szabályos legyen. A Kúria egy döntése alapján a munkáltatói írásbeli jognyilatkozat első, legkorábbi közlése nyitja meg az előzetes egyetértés megkérésével kapcsolatos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3686
10. találat: Határozott idejű jogviszony megszüntetése a munkavállaló vagy közalkalmazott által
Kérdés: Határozott idejű közalkalmazott vagyok, a szerződésem öt évre szól, illetve az EU-s projekt lezárásáig. A béremet 100%-ban a projekt terhére kapom. Az öt év 2020 novemberében fog lejárni. Állást szeretnék változtatni, a kérdésem, hogy ha meg kívánom szüntetni ezt a munkaviszonyt, mennyi felmondási idővel kell számolnom?
Részlet a válaszból: […]ha ismernénk a közalkalmazotti kinevezését vagy - amennyiben ezzel rendelkezik - a munkaszerződését. A pontos válasz megadásához azt is tudni kellene, hogy vonatkozik-e Önre olyan kollektív szerződés, amely esetleg az általánostól eltérő mértékű felmondási, illetőleg felmentési időről rendelkezik, vagy van-e a munkaszerződésében, illetve a kinevezésben erre vonatkozó különös megállapodás. Az alábbiakban ezekre tekintettel a kérdést egyfelől megválaszoljuk a Kjt. szabályai alapján, másfelől az Mt. rendelkezései szerint. Míg az első eset arra vonatkozik, ha Ön közalkalmazotti jogviszonyban áll, a második arra, ha Mt. szerinti munkaszerződéssel rendelkezik.Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony esetén azt írásban indokolt lemondással akkor szüntetheti meg, ha annak indoka olyan ok, amely az Ön számára a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna [Kjt. 27. § (1) bek.]. Azt megítélni, hogy az Ön esetében van-e ilyen indok (pl. az egészségi állapotában vagy a magánéletében bekövetkezett jelentős változás, melynek folytán már nem tudja ellátni a munkáját, vagy az aránytalan sérelmet jelentene-e), a rendelkezésre álló információk alapján nem tudjuk. Ez esetben a lemondási idő két hónap, melynek egy részére, vagy annak egészére[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3639
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést