Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

114 találat a megadott munkaviszony megszüntetése tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Munkavállalói felmondás következményei

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonya munkavállalói felmondással 2021. március 1. napján szűnik meg, a munkavállaló 2021. január 29. napjától felmondási idejét tölti, a munkavégzés alól nem mentette fel a munkáltató. A munkáltató a munkavállalót munkakörének átadása részeként egy tréning megtartására kérte, melyet utódja részére kellett volna megtartania. A munkavállaló először készségesnek tűnt, írásban visszaigazolta a tréning időpontját és megtartásának a módját. Még aznap azonban egy újabb levelet küldött a felettesének, amelyben a) a tréning megtartását elutasította; b) a további munkavégzést - a felmondási idő tartamára - minden további indok nélkül megtagadta. Erre tekintettel a munkáltató a munkaviszony azonnali hatályú felmondással történő megszüntetéséről, továbbá a munkakör jogellenes átadására tekintettel, a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díj érvényesítéséről döntött. E tényállással összefüggésben a következő kérdésben legyenek szívesek állást foglalni. Amennyiben a munkavállaló a közölt azonnali hatályú felmondás jogellenességének a megállapítása iránt keresetet terjeszt elő, az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés összegét milyen időtartamra érvényesítheti? Ezzel összefüggésben miként kell értelmezni az Mt. 82. §-ának (2) bekezdését?
1. A jognyilatkozat közlésétől az eredeti felmondás szerinti munkaviszony megszűnésének a napjáig, azaz 2021. március 1. napjáig (a munkavállalói oldalon keletkező tényleges kár a le nem töltött felmondási időre járó alapbér összege); vagy
2. a jognyilatkozat közlésétől addig, ameddig újra el nem helyezkedik a munkavállaló (tekintettel arra, hogy a munkaviszony az azonnali hatállyal megszüntető intézkedéssel szűnik meg, ennélfogva a korábbi munkavállalói felmondást tartalmazó jognyilatkozathoz már nem fűződik munkaviszonyt megszüntető joghatás (BH2002. 31.)?
Részlet a válaszból: […]illetve mely időszakra érvényesíthet elmaradt jövedelem jogcímén kártérítést. A törvény csupán azt írja elő, hogy összesen milyen mértékű lehet legfeljebb az az összeg, amelyet elmaradt jövedelem címén igényelni lehet a jogellenes megszüntetéssel okozati összefüggésben. Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyt, ennek különös jelentősége van, ugyanis ebben az esetben a munkaviszony ezen a módon szűnt meg (még akkor is, ha az jogellenes volt). Annak, hogy a munkavállaló a munkáltatói jogellenes megszüntetést megelőzően korábban felmondást közölt, megítélésünk szerint erre tekintettel nincs jelentősége, hiszen nem az vezetett el a munkaviszony megszűnéséhez.Mivel a korábbi munkavállalói felmondáshoz nem fűződik munkaviszonyt megszüntető joghatás, véleményünk szerint az ebből következő (és le nem töltött) felmondási idő, valamint annak lejárta nem szab gátat az elmaradt jövedelem jogcímén igényelhető kártérítésnek. Ebből következően - álláspontunk szerint - nem lehet azt állítani, hogy az elmaradt jövedelem csak e jognyilatkozat közlésétől az eredeti felmondás szerinti megszűnés napjáig, azaz 2021. március 1. napjáig terjedő időre szólhat, és csupán a le nem töltött felmondási időre járó alapbér, pontosabban munkabér, illetve[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4101

2. találat: Egészségügyi alkalmatlanság megállapításának kérdései

Kérdés: A keresőképtelen munkavállaló táppénzjogosultsága lejárt, és betegségének súlyossága miatt nagy valószínűséggel már nem várható, hogy a háziorvos keresőképessé nyilvánítja a jövőben. Keresőképtelenségére tekintettel a munkáltató foglalkozás-egészségügyi orvosa sem tudja megvizsgálni, alkalmatlannak nyilvánítani munkakörében a munkavállalót, ebből következően a munkáltató számára nincs felmondási ok sem, ami alapján munkáltatói felmondásra kerülhetne sor, álláspontunk szerint. Az ebben a helyzetben lévő keresőképtelen munkavállaló a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak érdekében nyújtott be kérelmet az illetékes járási hivatalhoz. Ennek az eljárásnak a keretében, az ezen szerv által kiállított orvosi vélemény megállapítja a munkavállaló össz-szervezeti egészségkárosodásának és egészségi állapotának százalékos mértékét, valamint a komplex minősítést végző I. fokú szakértői bizottság összefoglaló véleménye is a munkáltató rendelkezésére áll a megváltozott munkaképesség minősítéséről, illetve a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapításához. Ezen dokumentumokra hivatkozással azonban a munkáltató foglalkozás-egészségügyi orvosának véleménye hiányában a munkáltató jogszerűen szüntetheti-e meg egészségügyi alkalmatlanságra történő hivatkozással a munkaviszonyt?
Részlet a válaszból: […]valamely személyében rejlő ok (képesség, adottság, készség) hiánya miatt nem tudja ellátni. Ennek megállapítása nem történhet meg olyan időszakban, amely alatt a munkavállalót a törvény a munkavégzési kötelezettsége alól mentesíti (EBH2006. 1538).Érdemes ugyanakkor kiemelni, az ítélkezési gyakorlat egységes abban a kérdésben, hogy a munkaköri alkalmasságot megállapító orvosi vélemény [33/1998. NM rendelet 1. § a) pont] nem közigazgatási határozat, hanem szakvélemény, és a bíróságot a perben nem köti (BH1990. 362), az a munkaviszony megszüntetése miatt indult munkaügyi perben vitatható (Legfelsőbb Bíróság 1/2004. számú Közigazgatási-polgári jogegységi határozata). Ebből az is következik, hogy más szakvélemények alapján is bizonyítható a munkavállaló egészségügyi alkalmatlansága, arra nem kizárólag a foglalkozás-egészégügyi orvos által kiadott vélemény útján kerülhet sor; bár kétségkívül ez a legegyszerűbb út. Azt viszont figyelembe kell venni, hogy a megváltozott munkaképesség megállapítása, illetve önmagában a nagy fokú össz-szervezeti egészségkárosodás szintén nem jelenti automatikusan a munkakör betöltésére való alkalmatlanságot, tehát önmagában erre alapítani a felmondást nagyon kockázatos.A kérdésben írt esetben az idézett bírósági döntés miatt formálisan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4006

3. találat: Munkaviszonyok jogfolytonossága és az esetleges hátrányok

Kérdés: "A" cég és "B" cég tulajdonosa ugyanaz. Az "A" cég egyes munkatársait át szeretné tenni a "B" céghez. Minden dolgozónak maradna ugyanaz a munkaköre, beosztása, bére, csak a munkáltató változna. Az "A" cégnél megszűnne a munkaviszony, a "B" cégnél pedig létrejönne az új munkaviszony. A dolgozók "A" cégnél töltött idejét elismernénk, "jogfolytonos" lenne az új munkaviszony. Milyen hátrányaik keletkezhetnének ennek ellenére a munkahelyváltás miatt?
Részlet a válaszból: […]táppénz összegének megállapításánál ugyanis - általános szabály szerint - az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban személyijövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni [Ebtv. 39/A. § (1) bek.]. Általános szabály szerint tehát a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások mértéke számításánál csak az aktuális biztosítási jogviszonynak van jelentősége. A biztosítás - ha a Tbj-tv. kivételt nem tesz - az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn (Tbj-tv. 8. §). Ez tehát azt jelenti, hogy a kérdésben leírt változással véget ér a munkavállalók biztosítási jogviszonya, amely az "A" céggel fennállt munkaviszonyon alapult, és másnaptól egy új biztosítási jogviszony létesül, amelynek alapja a "B" céggel létesített munkaviszony.A pénzbeli ellátások mértéke szempontjából viszont - hiába nincs időbeli megszakítás a két jogviszony között - csak az utóbbi jogviszonyban elért jövedelem veendő figyelembe. Például a csecsemőgondozási díj alapjának meghatározásánál, ha nincs 180 vagy ennek hiányában 120 naptári napi jövedelem az aktuálisan fennálló biztosítási jogviszonyban,a) az ellátást a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincadrésze,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3964

4. találat: Csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatása munkaviszony-megszűnés esetén

Kérdés: A csökkentett munkaidős bértámogatás idején a létszámtartási kötelezettségnek nem tesz eleget a munkáltató, amennyiben a felek közös megegyezéssel szüntetik meg a munkaviszonyt. A támogatási határozatban szerepel, hogy csak a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, a munkáltató azonnali hatályú felmondása vagy a munkavállaló felmondása esetén mentesül a munkáltató az arányos befizetési kötelezettség alól. Munkajogilag kifogásolható-e a következő eljárás? A munkavállaló (nem próbaidős) benyújtja a felmondását 2020. június 28-án azzal, hogy másnaptól már nem szeretne a cégnél dolgozni, kéri, hogy a munkáltató a felmondási idő letöltésétől tekintsen el, a munkaviszonyát június 28-ai nappal szüntesse meg, a munkáltató pedig rávezeti a dokumentumra, hogy a felmondási idő letöltésétől eltekint, a munkaviszony felmondással történő megszüntetéséhez június 28-ai nappal hozzájárul. Alapesetben közös megegyezéses megállapodásba foglalnánk az ilyen munkaviszony-megszüntetést, azonban a jogviszony-megszüntetés ezen a jogcímen kedvezőtlen helyzetbe hozná a munkáltatót a bértámogatás elszámolásnál. Lehet-e a munkaviszony-megszüntetés jogcíme munkavállalói felmondás a fenti esetben anélkül, hogy a munkavállalói felmondás közlésétől számított 30 napos felmondási idő nem telik el? Olvastam olyan gyakorlatról, hogy a munkavállaló felmondott, másnaptól pedig igazolatlan távollétet, vagy igazolt, nem fizetett távollétet jelöltek neki a 30. napig, ezzel megtartva a munkavállalói felmondás megszüntetése jogcímet. Valóban szükség van erre, ha a munkavállalói felmondás jogcímet szeretnénk használni? Lehetséges-e továbbá, hogy amennyiben a munkavállalói felmondásnál a munkáltató a felmondási idő ledolgozásától eltekint, és felmenti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól, a 146. § (2) bekezdése alapján megállapodik a munkavállalóval, hogy nem fizet erre az időtartamra díjazást, de a munkaviszony csak a felmondási idő leteltével szűnik meg?
Részlet a válaszból: […]megszüntetése valóban maga után vonja a munkaadó befizetési kötelezettségét.Ha a munkavállaló a kérdés szerint 2020. június 18. napján benyújtja a felmondását, és kéri, hogy a munkáltató a felmondási idő letöltésétől tekintsen el, majd e kérést a munkáltató nem csupán teljesíti, hanem azt meghaladva még ugyanezen a napon meg is szünteti a munkaviszonyt, az valójában közös megegyezéssel szűnik meg. Megítélésünk szerint ez alapján fennáll az esélye annak, hogy utóbb a kormányhivatal befizetési kötelezettséget állapítson meg. A felek ebben az esetben közös megegyezéssel vetnek véget a munkaviszonynak, hiszen az a kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozatuk eredményeképpen kerül megszüntetésre, ami a közös megegyezés lényege.Megítélésünk szerint ilyen esetben helyesebb lenne, ha a munkaviszony a munkavállaló felmondásával úgy kerülne megszüntetésre, hogy a munkáltató a felmondási idő letöltésétől eltekintene, és ezzel egyben a munkavégzési kötelezettsége alól teljes egészében mentesítené a munkavállalót. Így a munkaviszony megszüntetésének jogcíme a munkavállalói felmondás maradna, és a munkaviszony a munkavállalói felmondás közlésétől számított harmincnapos felmondási idő elteltével szűnne meg.A kérdésfeltevésben említett gyakorlattal összefüggésben megjegyzendő, hogy amennyiben a munkavállaló felmond, csak akkor javasolt igazolatlan távollétként nyilvántartani a munkahelytől való távolmaradását, ha az valóban igazolatlan volt, és nem a munkáltató - akár hallgatólagos - beleegyezésével történt. Megítélésünk szerint ugyanakkor jogszerűnek tekinthető az a megoldás, ha a munkavállaló a kifejezett kérése alapján mentesül a felmondási idő ledolgozása alól, és a munkáltató igazolt, nem fizetett távollétként (tulajdonképpen a felek megállapodás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3939

5. találat: Felmondási szabályok a járványügyi veszélyhelyzetben

Kérdés: Úgy tűnik, hogy vége a járványhelyzetnek, ennek ellenére szükség lehet egyes munkakörökben a munkaviszonyok megszüntetésére. Módosult-e az Mt. az utóbbi időben úgy, hogy az könnyebbé tette volna a munkáltató általi felmondást?
Részlet a válaszból: […]ugyanakkor, hogy a 47/2020. Korm. rendelet 6. §-ának (4) bekezdése lehetőséget biztosított arra, hogy a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől különmegállapodásban eltérjenek. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a szabály a járványügyi veszélyhelyzet tartama alatt lényegében felhatalmazást adott arra, hogy a felek az Mt. rendelkezéseitől - így a felmondásra irányadó szabályoktól is - akár a munkavállaló javára, akár a hátrányára eltérhessenek. Ez alapján lehetőség volt arra, hogy a munkaviszony alanyai félretegyenek olyan rendelkezéseket, amelyeknek célja a munkavállalók védelme, és arra is, hogy a munkavállalóra kedvezőtlenebb szabályokat állapítsanak meg. Mivel a jogalkotó a munkaviszony megszüntetésével[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3929

6. találat: Munkaértékelés a munkaviszony megszűnte után

Kérdés: Munkavállalónk felmondott, és a felmondásában kérte, hogy a munkájáról adjunk írásbeli értékelést. Lehet ebbe olyat beleírni, ami a munkavállaló számára negatív? Tanácstalanok vagyunk, mert csak három és fél hónapot töltött el nálunk, ennyi idő alatt pedig nem igazán derült ki, hogy hogyan dolgozik.
Részlet a válaszból: […]legfeljebb az ezt követő egy éven belül a munkavállaló munkájáról írásban értékelést ad [Mt. 81. § (1) bek.]. Mivel a munkaviszony tartama nem érte el az egy évet, Önök nem kötelesek írásbeli értékelést adni a munkavállaló számára. Amennyiben úgy döntenek, hogy nem bocsátanak ki értékelést, az együttműködési kötelezettségből következően javasoljuk, hogy erről, valamint döntésük indokáról tájékoztassák a munkavállalót. Ha azonban mégis értékelik a munkáját, az erről szóló nyilatkozatban valós és tárgyilagos ténymegállapításokat indokolt csak szerepeltetni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3928
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Elmaradt munkabér és igazolások követelése

Kérdés: A három hónapos próbaidő lejárta előtt tájékoztattam a munkaadót, hogy nem kívánok a továbbiakban a cégnél dolgozni. Azóta eltelt 19 nap, és még nem kaptam kézhez a papírjaimat, valamint a munkaszerződésben rögzített fizetési naphoz képest 8 napja nem jutottam hozzá a múlt havi munkabéremhez. Mi lenne a teendőm ezek után?
Részlet a válaszból: […]Ha az írásba foglalás elmaradt, a munkaviszony megszüntetése jogellenes ugyan, de az alább részletezendő munkáltatói kötelezettségek fennállását nem befolyásolja.A munkaviszony megszüntetésekor Ön köteles volt a munkakörét az előírt rendben átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit ilyenkor a munkáltató köteles biztosítani. Ezen túlmenően a munkáltató legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől - azaz az azonnali hatályú felmondás közlésétől - számított ötödik munkanapon köteles lett volna az Ön részére kifizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kellett volna adnia a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat (Mt. 80. §). Mindezek alapján megállapítható, hogy a munkáltató késedelembe esett mind a munkabér és az egyéb járandóságok (például ilyen lehetett a szabadságmegváltás) kifizetésével, mind a munkaviszony megszűnésekor esedékes igazolások kiadásával.Javasoljuk, hogy először írásban, igazolható módon (pl. tértivevényes küldeményben) rövid határidő tűzése mellett szólítsa fel a munkáltatóját az elmulasztott kifizetések[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3808

8. találat: Vezető visszahívása - a munkaviszony "sorsa"

Kérdés: Két hónapja leváltottuk az egyik igazgatósági tagot a cégünknél. Most kaptunk tőle egy levelet, hogy fizessük ki neki az utóbbi két hónapra járó munkabérét, mivel megítélése szerint a munkaviszonya továbbra is fennáll. Jogos-e a követelése úgy, hogy már a cégkivonaton sem szerepel, mivel a státusza ott is törlésre került?
Részlet a válaszból: […]korlátozásával,g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.A kérdésből megállapítható, hogy a c) pont szerinti visszahívás történt, ugyanakkor az is nyilvánvalónak tűnik, hogy a vezető tisztségviselő egyben munkaviszonyban is állt, azaz a társasággal fennálló jogviszonya mellett vezető állású munkavállalóként látta el az ezzel kapcsolatos feladatokat. Az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése értelmében vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és - részben vagy egészében - helyettesítésére jogosított más munkavállaló.Mivel a visszahívás önmagában csak a gazdasági társasággal fennálló, a Ptk. szerinti jogviszonyt szünteti meg, az Mt. alapján létesült munkaviszonyt azonban nem érinti, a munkavállaló követelése jogosnak tűnik. A visszahívás - hacsak a jognyilatkozat erre kifejezetten nem utal - önmagában a munkaviszonyt nem szünteti meg,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3778

9. találat: Munkaköri alkalmatlanság - felmondás vagy másik munkakör

Kérdés: 52 éves vagyok, 25 éve dolgozom folyamatos munkarendben mozdonyvezetőként. A legutóbbi időszakos orvosi vizsgálaton alkalmatlanná nyilvánítottak a munkakör további betöltésére, és a vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi szakorvos javaslatot tett (írásban, amely a birtokomban van, és egy példányát a munkáltatómnak is átadtam) rehabilitációs munkakörbe történő áthelyezésemre, pszichológiai okokból. A munkáltatóm képviselője felhívott telefonon, és javaslatot tett a munkaviszonyom munkáltató általi megszüntetésére, végkielégítéssel. Ezt nem fogadtam el, hanem kértem a (forgalommal összefüggésben nem lévő) rehabilitációs munkakörbe történő áthelyezésemet. Mit tegyek, ha ezek után is el akarnak bocsátani? Ha találnak részemre megfelelő munkakört, de lényegesen kevesebb fizetéssel, akkor jár-e részemre bérkompenzáció? Megjegyzem, hogy az itt eltöltött 25 év alatt a munkámat hiba nélkül végeztem, ellenem munkáltatói eljárást soha nem kezdeményeztek.
Részlet a válaszból: […]alkalmatlanság, ezt megakadályozni Önnek nincs lehetősége. A felmondás ugyanis egyoldalú jognyilatkozat, mely a felmondási idő elteltével a munkaviszony megszüntetését a másik fél akaratától függetlenül kiváltja [Mt. 15. § (4) bek., 64. § (1) bek., 66. § (2) bek.]. A már közölt felmondás tartalma és indokolása ismeretében lehetséges csak eldönteni, hogy azzal szemben "érdemes-e" munkaügyi pert kezdeményezni az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt a közlésétől számított 30 napos határidőn belül. A leírt tényállás alapján nem dönthető el egyértelműen, hogy az Ön birtokában lévő munkaköri alkalmasságról szóló orvosi vélemény első- vagy másodfokú-e. Amennyiben az előbbiről van szó, és Ön azzal nem ért egyet, lehetőség van arra, hogy a 33/1998. NM rendelet 12. §-ának (1) bekezdése alapján annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a "Beutalás másodfokú orvosi alkalmassági vizsgálatra" elnevezésű nyomtatványon kérhesse a munkaköri alkalmasság másodfokon történő orvosi elbírálását az első fokon eljáró szervnél.Általánosságban elmondható, a munkáltató nem köteles arra, hogy Önnek olyan munkakört ajánljon fel, amely az egészségi állapotának megfelel. Ha a munkáltató ezt mégis megkísérli, és Ön a felajánlott munkakört[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3729

10. találat: Szakszervezeti hozzájárulás határidejének kezdete - a közlés jelentősége

Kérdés: A szakszervezet székhelyére és a szakszervezeti elnök lakhelyére is megküldtük a hozzájárulást kérő levelet a munkaviszony-megszüntetéshez. Az elnöknek küldött levelet pár nappal korábban vették át, mint a székhelyre küldött levelet. Melyik kézbesítési időponttól kell számítani a válaszadási határidőt?
Részlet a válaszból: […]jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják. A jogi személy székhelye - így a szakszervezeté is - a jogi személy bejegyzett irodája, ahol a jogi személynek biztosítania kell a részére címzett jognyilatkozatok fogadását és a jogi személy jogszabályban meghatározott iratainak elérhetőségét [Ptk. 3:7. §] - azaz az ide címzett küldeményről alapvetően feltehető, hogy azt átveszik. Ez a feltételezés nem áll fenn a jogi személy ügyvezetője, a szakszervezet elnöke lakhelyének vonatkozásában, hiszen ott nem a jogi személy részére postázott, hanem a magáncélú küldeményeket fogadják.A bírói gyakorlat ugyanakkor nem zárja ki azt, hogy a szakszervezet elnökének lakcímére történő küldés és az ottani közlés is szabályos legyen. A Kúria egy döntése alapján a munkáltatói írásbeli jognyilatkozat első, legkorábbi közlése nyitja meg az előzetes egyetértés megkérésével kapcsolatos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3686
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést