Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

13 találat a megadott kulturális intézmény tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Kulturális intézményvezető részmunkaidőben

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó kulturális intézmény műszaki igazgatóhelyettesének rokkantsági ellátást állapított meg a Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv, orvosi javaslatra napi négy órában dolgozhat. Az Mmtv. nem szabályozza a rokkantsági ellátás melletti munkaviszony munkaidejét, illetve 2021. január 1-jétől a kereseti korlátot is eltörölte. Az intézmény SZMSZ-e alapján az igazgató felett a polgármester, a dolgozók, a szakmai igazgatóhelyettes és a műszaki igazgatóhelyettes felett az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat. A szervezet vezetőjét (igazgató) a közművelődési igazgatóhelyettes és a műszaki igazgatóhelyettes helyettesíti. Az SZMSZ alapján a havi munkaidő heti 40 óra, ezen belül minden munkakörre leszabályozott a munkaidő (8 órás, 6 órás, 4 órás, illetve 174 óra havi munkaidőkeret). A műszaki igazgatóhelyettes esetében a havi munkaidőkeret 174 óra. A 39/2020. EMMI rendelet 7. §-a alapján az intézményvezető és helyettese az Mt. szerinti vezető állású munkavállalónak minősül. Lehet-e a műszaki igazgatóhelyettest napi négyórás jogviszonyban alkalmazni az igazgató és a polgármester engedélye alapján, az SZMSZ és a munkaszerződés módosítása mellett? Az Mt. nem szabályozza a vezető állású munkavállalók munkaidejét, kötetlen munkarendben dolgozhat.
Részlet a válaszból: […]részmunkaidőben dolgozzon. Ilyen előírást az Mmtv. nem tartalmaz, ahogy az Mt. szabályai sem írják elő, hogy a vezető állású munkavállaló csak teljes munkaidőben dolgozhat. A kulturális intézményekben foglalkoztatott munkavállalók képesítési és egyéb követelményeiről szóló 39/2020. EMMI rendelet sem tartalmaz a munkaidő mértékére vonatkozó követelményeket. Ezért nincs akadálya, hogy a szóban forgó munkavállalót részmunkaidőben foglalkoztassák, illetve - tekintettel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4112
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Szabadságmegváltás jogviszony-átalakuláskor

Kérdés: A Módtv. rendelkezése értelmében a kulturális intézményeknél a közalkalmazotti jogviszonyok átalakulása esetén 2020. október. 31. napjáig ki kell fizetni az időarányosan ki nem vett, "bent maradt" szabadságokat a közalkalmazottak részére. Az intézményvezetők és a munkavállalók között is vannak olyanok, akik többszöri felszólítás, figyelmeztetés ellenére sem vették ki a szabadságukat. Van-e joga a munkáltatónak arra, hogy nem fizeti ki az előző évről felhalmozott, áthozott szabadságokat, és csak az ez évre járó időarányos szabadságot fizeti ki október 31. napjáig?
Részlet a válaszból: […]Mt., mind a Kjt. alapján joga és egyben kötelessége is, hogy gondoskodjék arról, hogy a közalkalmazottak (munkavállalók) részére a törvényben foglaltak szerint - lehetőség szerint még a tárgyévben - kiadásra kerüljön az őket megillető szabadság. Ha ez elmarad, nem eredményezheti azt, hogy a tárgyévet megelőző évben esedékes szabadság "elvesszen". Mivel a szabadság kiadásának elmulasztása a munkáltatónak felróható, hiába szólították fel több ízben a közalkalmazottakat a szabadság kivételére, ez nem tekinthető elégségesnek: arra lett volna szükség, hogy megfelelő időben intézkedjenek a szabadság tényleges kiadásáról. A Módtv. rendelkezése egyértelmű: a foglalkoztatott számára a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4027

3. találat: Vezetőből vezető - közalkalmazotti jogviszonyból munkaviszonyba

Kérdés: A kulturális intézmény tagintézmény-vezetője "magasabb vezető állású munkavállalónak" minősül-e, lehet-e őt az Mt. 208. §-a alapján vezető állású munkavállalónak minősíteni? Amunkáltató művelődési központnak több telephelye van, és van egy tagintézménye. A telephelynek és a tagintézménynek nincs külön intézményi struktúrája, nincsenek külön alkalmazottai, szervezetileg a művelődési központ alá tartoznak. Atagintézmény-vezetőnek nincs kinevezési joga, munkáltatói jogkörrel nem rendelkezik, ezeket csak a művelődési központ vezetője gyakorolhatja. A Módtv. szerinti átalakulással összefüggésben létesített munkaszerződésben lehet-e igazgatónak, vezetőnek minősíteni a tagintézmény vezetőjét, akinek vezetői jogosultsága igazából nincs, csak a munkakörének megnevezése a tagintézmény-vezető? Jelenleg a közalkalmazotti besorolása alapján vezetői pótlékban részesül, vezetői pótszabadság azonban nem illeti meg.
Részlet a válaszból: […]megtartja ebbéli minőségét. A kérdésből kitűnik, hogy a tagintézmény-vezető értelemszerűen nem a művelődési központ (azaz a munkáltató) vezetője. Abban az esetben lehet csak az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szerinti vezető állású munkavállaló, ha a munkáltató vezetőjének, azaz a művelődési központ vezetőjének a közvetlen irányítása alatt álló és - részben vagy egészben - helyettesítésére jogosított munkavállalónak minősül. Azt, hogy a tagintézmény-vezető az Önök esetében e két feltételnek egyaránt megfelel-e, a kérdésben foglaltak alapján egyértelműen eldönteni nem lehetséges.Megítélésünk szerint elviekben nem lenne akadálya annak, hogy a tagintézmény-vezetőre a munkaszerződés a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írja elő az Mt. 208. §-ának (2) bekezdése alapján (azaz ún. minősített vezető legyen). Megítélésünk szerint ebben az esetben ugyanis minden bizonnyal megvalósul az a törvényi feltétel, miszerint a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4026

4. találat: Kulturális intézmények - közalkalmazotti jogviszony-átalakulás

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartása alatt álló intézményekben (múzeum, könyvtár) dolgozó, önkormányzatunk dolgozójaként foglalkoztatott (közművelődési szakember munkakör) kulturális közalkalmazottunkra is vonatkozik a Módtv.? Eltérőek a vélemények a törvény értelmezésével kapcsolatban.
Részlet a válaszból: […]közalkalmazottai.A Kjt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint a Kjt. hatálya az állami és helyi önkormányzati költségvetési szerveknél (mint munkáltatóknál), valamint a helyi önkormányzat (mint munkáltató) által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak jogviszonyára terjed ki. Vagyis van arra mód, hogy - külön önkormányzati fenntartású költségvetési intézmény létesítése nélkül - közvetlenül az önkormányzattal álljanak közalkalmazotti jogviszonyban az önkormányzati közszolgáltatásokat - így közöttük akár a kulturális közszolgáltatásokat is - ellátó közalkalmazottak. Ennek elsősorban kistelepülések esetén van jelentősége. A rájuk vonatkozó eltérő szabályokat a Kjt. 83/A. §-a rendezi. Álláspontunk szerint egyértelmű, hogy éppen ez az eset az, amely nem felel meg a Módtv. 1. §-ának (1) bekezdésében írt feltételnek, vagyis az önálló intézményként történő feladatellátásnak. Így értelmezésünk szerint a közvetlenül az önkormányzattal jogviszonyban állókat nem érinti a munkaviszonnyá való átalakulás kötelezettsége.A feltett kérdésből viszont egy harmadik helyzetre lehet következtetni, nevezetesen arra, hogy az önkormányzatnak van külön önálló költségvetési intézményként működtetett, fenntartott könyvtára, múzeuma, de az ott dolgozók mégsem az intézménnyel mint munkáltatóval állnak közalkalmazotti jogviszonyban, hanem közvetlenül az önkormányzat foglalkoztatja őket. Ez a helyzet ellentmond a Kjt. 1. §-a (1) bekezdésének, mely szerint, ha az adott önkormányzatnak van az adott közfeladat ellátására létrehozott költségvetési szerve, akkor ezt a szervet kell a közalkalmazottak munkáltatójának tekinteni. Ha ez a helyzet, akkor ezt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4025

5. találat: Közalkalmazottiból munkajogviszony kormányzati funkció ellátása esetén

Kérdés: A közművelődési intézményben foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyának átalakításával kapcsolatban az a kérdésem, hogy a "nem önálló intézményben", hanem a Kjt. 1. §-a és 83/A. §-a alapján ún. kormányzati funkción foglalkoztatott közalkalmazottakra is vonatkozik-e az átalakítási kötelezettség, vagy ők maradnak közalkalmazottak? A Módtv. hatálya az 1. §-a szerint ugyanis kifejezetten az önálló költségvetési szervekre terjed ki.
Részlet a válaszból: […]költségvetési szervként működő, az a)-c) pont szerinti törvényben meghatározott alapfeladatát önálló intézményként ellátó,a) Ltv. szerinti levéltárra,b) Kultv. szerinti muzeális intézményre, nyilvános könyvtárra, közművelődési intézményre és integrált kulturális intézményre,c) Emtv. szerinti előadó-művészeti szervezetreterjed ki.Ez alapján megállapítható, hogy a Módtv. hatálya a költségvetési szervként működő, olyan munkáltatókra terjed ki, amelyek az alapfeladatukat önálló intézményként látják el, így többek között a Kultv. szerinti közművelődési intézményre is [Módtv. 1. § (1) bek. b) pont]. Az ilyen kulturális intézményben foglalkoztatottak Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonya alakul át a Módtv. erejénél fogva 2020. november 1-jén [Módtv. 1. § (2) bek., 2. § (8) bek.] Mt. szerinti munkaviszonnyá. Mindebből - megítélésünk[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4014

6. találat: Távozó intézményvezető és a jogviszonyváltás

Kérdés: Kulturális intézményünk intézményvezetője (magasabb vezető) 2019 áprilisában megszerezte az öregségi nyugdíjra való jogosultságát, azaz nyugdíjasnak minősül, de nem kérelmezte nyugdíjának megállapítását, továbbra is ellátja az intézményvezetői feladatokat. Intézményvezetői megbízása 2022-ben járna le. A Módtv. rendelkezéseinek eleget téve 2020. augusztus 1-jéig tájékoztattuk közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, illetve augusztus 15-ig megküldtük részére a munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot.
1. Ha a Módtv. 2. §-ának (5) bekezdése alapján a közalkalmazotti jogviszonya átalakulás nélkül, a törvény erejénél fogva megszűnik, jogosult lesz-e végkielégítésre?
2. Amennyiben elfogadja az ajánlatot, és a további foglalkoztatására irányuló munkaszerződést 2020. október 31-éig megköti, ugyanakkor 2020. október 31-e előtt kéri a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését, akkor nyolc hónap felmentési időre lesz jogosult. A munkáltató várhatóan a teljes felmentési időre mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól. A felmentési idő alatt a Kjt. szerint távolléti díjra jogosult. Az átalakulást követően a korábbi közalkalmazotti illetményéhez képest az ajánlat szerint munkabére emelkedni fog. Jól gondoljuk, hogy a felmentési idő alatt október 31-ig a korábbi közalkalmazotti illetményének, míg november 1-je után a megemelt munkabérének megfelelő távolléti díjra lesz jogosult?
3. A munkáltató tervei szerint a kulturális intézmény által ellátott feladatokat 2021. január 1-jétől - az Mt. 36. §-ának (1) bekezdése alapján - az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság veszi át. Tekintettel arra, hogy az intézményvezető ebben az időpontban már a Kjt. alapján megállapított felmentési idejét tölti (melynek teljes időtartamára mentesítették a munkavégzés alól), az átvevő munkáltatónak kell-e őt az átszállást követő tizenöt napon belül írásban tájékoztatnia a munkáltató személyében bekövetkezett változásról? Kell-e vele 2021. január 1-jétől új munkaszerződést kötni? Az átszállást követően az ő "helyére" vehet-e át/fel másik munkavállalót?
Részlet a válaszból: […]második kérdés arra vonatkozott, hogy amennyiben a kérdésben szereplő közalkalmazott elfogadja a munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot, és a további foglalkoztatására irányuló munkaszerződést 2020. október 31-éig megköti, ám már ezen időpont előtt kéri a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését azon az alapon, hogy nyugdíjasnak minősül, vajon hogyan alakul a felmentési időre járó díjazása. A Módtv. 2. §-ának (8) bekezdése szerint a munkaszerződés megkötése esetén a közalkalmazotti jogviszony 2020. november 1-jei hatállyal alakul át munkaviszonnyá. Ha a munkáltató a felmentési idő egészére mentesíti a közalkalmazottat a munkavégzési kötelezettség alól, erre az időszakra a Kjt. és az Mt. alapján is távolléti díjra lesz jogosult.Kérdés, hogy kihatással lesz-e a távolléti díjra az, hogy az átalakulást követően a korábbi közalkalmazotti illetményéhez képest november 1-jét követően emelkedni fog a munkabére. A Kjt. 37/A. §-ának (2) bekezdése szerint a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlő részletekben jogosult. Ezzel szemben az Mt. 82. §-ának (2) bekezdése alapján a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik munkanapon kell a munkavállaló részére kifizetni a munkabérét, egyéb járandóságait (így a felmentési időre járó távolléti díjának teljes összegét is). A távolléti díjat többek között az esedékessége időpontjában érvényes egyes díjazási elemek, illetve az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra kifizetett teljesítménybér, illetve bérpótlék (illetménypótlék) figyelembevételével kell megállapítani [Mt. 148. § (1) bek.]. Az esedékesség időpontja a távollét kezdő időpontja [Mt. 148. § (2) bek. a) pontja]. Ha az így meghatározott díjazás összege a távollét tartama során módosul, a távollét módosítást követő tartamára a távolléti díj számítása során a módosított összeget kell figyelembe venni [Mt. 148. § (3) bek.].Mindebből következik, hogy 2020. október 31-e előtt a Kjt. szerinti alacsonyabb illetménye alapján kell kiszámolni a felmentési időre járó távolléti díjat, és azt arányosan, havonta egyenlő részletekben kell fizetni ezen időpontig. November 1-jét követően a módosított, magasabb összegű távolléti díjjal kell számolni, és ami ugyanilyen fontos - figyelemmel arra, hogy ekkor már nem a Kjt., hanem az Mt. szabályai lesznek a jogviszonyra e tekintetben irányadóak -, hogy azt - álláspontunk szerint - nem havonta egyenlő részletekben kell megfizetni, hanem az Mt. 82. §-ának (2) bekezdése alapján legkésőbb az "utolsó munkában töltött naptól" számított ötödik munkanapon. Mivel november 1-jén már nem dolgozik az intézményvezető, az "utolsó munkában töltött nap" ebben az esetben hipotetikusan az átalakulás napja lesz: azaz a fennmaradó felmentési időre járó távolléti díjat egy összegben kell kifizetni a részére, legkésőbb 2020. november 1-jétől számított ötödik munkanapon.3. A harmadik kérdés értelmében, ha a kulturális intézmény által ellátott feladatokat 2021. január 1-jétől az Mt. 36. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltató személyében bekövetkező változás keretei között az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság veszi át, szükséges-e a felmentési idejét töltő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4001

7. találat: Végkielégítés és jubileumi jutalom a jogviszonyváltás után

Kérdés: A Módtv. 3. §-ának (5) bekezdése szerint az átalakulást követő öt évben a Kjt.-nek a végkielégítésre és a jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait alkalmazni kell. Amennyiben a kulturális intézmény által ellátott feladatokat 2021. január 1-jétől az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság veszi át, azaz a munkáltató időközben megváltozik, akkor az átvett munkavállalók esetében még öt évig alkalmazni kell-e a Kjt. végkielégítésre és jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait?
Részlet a válaszból: […]bekezdése ez esetben is irányadó. Az Mt. 36. §-ának (1) bekezdése értelmében az átvétel időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek kivétel nélkül átszállnak az átadóról az átvevő munkáltatóra. Ez értelemszerűen azt jelenti, hogy az átadó munkáltatót terhelő valamennyi kötelezettség - így a Módtv. 3. §-ának (5) bekezdésében megfogalmazott, végkielégítésre és jubileumi jutalomra vonatkozó Kjt.-beli szabályok alkalmazására irányuló előírás is - átszáll az átvevő munkáltatóra.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4000

8. találat: Vezető állású munkavállaló - és a munkakörét nem érintő vállalkozói tevékenység

Kérdés: Integrált kulturális intézményként működünk. A Módtv. alapján munkaviszony keretében tudjuk felvenni az igazgatóhelyettest. Az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szerint az intézmény vezetője és annak helyettese vezető állású munkavállaló. Az Mt. 211. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet. Az Mt. szerinti vezető állású munkavállaló nem a munkaköréhez tartozó egyéni vállalkozói tevékenységet folytathat-e a munkája mellett? Ha igen, akkor hogyan kell ezt a munkaszerződésben rögzíteni?
Részlet a válaszból: […]fenn a munkaviszonyának fennállása alatt - akár kapcsolódik a munkaköréhez, akár nem. E szabálytól a felek az igazgatóhelyettes munkaszerződésében azonban eltérhetnek. A vezető állású munkavállaló munkaszerződése ugyanis a törvény Második Részében foglalt rendelkezésektől eltérhet [Mt. 209. § (1) bek.]. Eszerint a munkáltató és a vezető állású munkavállaló a munkaszerződésben - eltérően az Mt. 211. §-ának (1) bekezdésétől - rögzíthetik, hogy a jogszabályi tilalom rá nem vonatkozik. Annak sincs akadálya, hogy a munkáltató akár egyoldalúan, esetről esetre, vagy általában véve is feljogosítsa őt a további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésére vagy meghatározott egyéni vállalkozói tevékenységre. Ha a felek úgy döntenek, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3999

9. találat: Vezetők - a jogviszonyváltás után

Kérdés: A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról rendelkező Módtv. alapján a közalkalmazotti jogviszonyok 2020. november 1. napjával munkaviszonnyá alakulnak át, és ettől az időponttól kezdve a munkavállalók az Mt. alá tartoznak. Az Mt. 211. §-ának (1) bekezdése alapján a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet. A kulturális intézmények jelenlegi vezetőinek van saját vállalkozásuk, amelyben egyéni vállalkozóként, beltagként is dolgoznak, valamint egyéb jogviszonyban állnak más munkáltatóval, ezek a jogviszonyok azonban nem kapcsolódnak az átalakulással érintett munkáltatók tevékenységi köréhez. Fenntarthatják-e vállalkozásukat (egyéni vagy társas vállalkozást, egyéb jogviszonyt) 2020. november 1-je után is, vagy választaniuk kell vezetői állás és a vállalkozás között? A vezetők jelenleg határozatlan időre szóló kinevezés alapján dolgoznak a könyvtárban, múzeumban, művelődési központban, az önkormányzat képviselő-testülete azonban a magasabb vezetői állásra pályázati eljárás alapján határozott időre adott megbízást, amely alatt a munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester. 2020. november 1. után a polgármester köthet-e a vezetőkkel megbízási szerződést egyéb munkavégzésre?
Részlet a válaszból: […]jogviszonya munkaviszonnyá, annak kereteit a munkáltató által felajánlott munkaszerződés fogja kialakítani. Fontos ugyanakkor, hogy a közalkalmazotti jogviszony átalakulása nem érintheti a jogviszony időtartamát [Módtv. 3. § (2) bek. c) pont], azaz amennyiben az határozatlan vagy határozott idejű volt, a munkaviszony is az kell, hogy legyen. Megítélésünk szerint azonban a feleknek lehetőségük van a munkaszerződést utóbb e vonatkozásban is módosítani.Az Mt. 211. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet. Ez a rendelkezés általános szabály szerint valóban kizárja, hogy a vezető állású munkavállaló például egyéni vállalkozóként, betéti társaság beltagjaként vagy más jogviszonyt (többek között munkaviszonyban, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban) létesítsen vagy tartson fenn. Fel kell hívni ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy az Mt. e rendelkezése nem kógens szabály, a vezető munkaszerződése ugyanis az Mt. Második Részében foglalt rendelkezésektől kivételekkel ugyan, de eltérhet [Mt. 209. § (1) bek.]. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató és a munkavállaló egyező akarattal is eltérhetnek az Mt. 211. §-ának (1) bekezdésétől akár a munkavállaló javára, akár a hátrányára is. Például megállapodhatnak ennek az ellenkezőjében, és a munkáltató egyoldalúan akár esetről esetre, akár általában véve is feljogosíthatja a munkavállalót a további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésére, vagy engedélyezheti számára az ilyen jogviszony fenntartását. Függetlenül attól, hogy az az átalakulással érintett munkáltató tevékenységi köréhez hasonló-e vagy sem. Ezen túlmenően, amennyiben a munkáltatónak ez szándékában áll, a tilalmat egyes tevékenységekre szűkítheti, továbbá előzetes bejelentési vagy engedélykérési kötelezettséget is előírhat a vezető számára ilyen esetekben. Mindezekre tekintettel arra a kérdésre, hogy a vezetők fenntarthatják-e vállalkozásukat (egyéni vagy társas vállalkozást, egyéb jogviszonyt) 2020. november 1-je után is, azt válaszolhatjuk: az Mt. 211. §-a (1) bekezdésének általános szabálya szerint nem, ugyanakkor a felek e tilalomtól eltérhetnek, és a munkáltató akár egyoldalúan is lazíthatja a tiltó rendelkezés szigorát.Mivel a közalkalmazotti jogviszony átalakulása a fennálló vezetői megbízásokat nem érinti, arra a következtetésre juthatunk, hogy a meglévő vezetői és magasabb vezetői megbízások sajátos módon az átalakult munkaviszony mellett is érintetlenek maradnak, és a már meglévő, határozott időre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3998

10. találat: Nyugdíjas vezetők - közalkalmazotti helyett munkajogviszonyban

Kérdés: A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról rendelkező Módtv. alapján a közalkalmazotti jogviszonyok 2020. november 1. napjával munkaviszonnyá alakulnak át, és ettől az időponttól kezdve a munkavállalók az Mt. alá tartoznak. A társadalombiztosítási szabályok értelmében korábban a Kjt. hatálya alatt álló közalkalmazottak a nyugdíjazásuk esetén nem tarthatták fenn a jogviszonyukat, közalkalmazottként nem dolgozhattak tovább. Választaniuk kellett a nyugdíj és a közalkalmazotti státusz között. Ha 2020. november 1-je után a közalkalmazotti jogviszonyok munkaviszonnyá alakulnak át, az Mt. hatálya alá tartozó vezető állású munkavállalók a munkaviszonyuk megszüntetése nélkül dolgozhatnak-e tovább, miközben - akár a nők negyven év jogosultsági idejére, akár az általános szabály szerinti öregségi nyugdíjjogosultságra tekintettel - kérik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervektől a nyugellátás megállapítását és folyósítását?
Részlet a válaszból: […]továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá, vagyc) e határidőn belül nem állapodnak meg a munkáltatójával a munkaszerződés tartalmában,a közalkalmazotti jogviszony a Módtv. erejénél fogva 2020. október 31-ével átalakulás nélkül megszűnik [Módtv. 2. § (5) bek.]. A Módtv. 3. §-ának (9) bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszony átalakulása a fennálló vezetői megbízásokat nem érinti.A Tny. értelmében öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik [Tny. 18. § (2) bek.]. Az öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik [Tny. 18. § (2a) bek.]. Ebből következően a jelenleg hatályos törvényi szabályozás lehetővé teszi azt, hogy aki öregségi nyugdíjra való jogosultságot szerez, állhasson biztosítással járó jogviszonyban (pl. munkaviszonyban). Sem a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi teljes nyugdíjának, sem az általános szabályok szerinti öregségi nyugdíjnak nem feltétele a közalkalmazotti jogviszony vagy a munkaviszony megszüntetése.Ez alapján megállapítható, hogy amennyiben az érintettek közalkalmazotti jogviszonya valóban átalakul 2020. november 1-jével munkaviszonnyá, ez nem befolyásolja a vezető állású munkavállalók nyugdíjra való jogosultságát és a nyugdíj folyósítását. A munkaviszonyban nem kell szüneteltetni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3981
| 1 - 10 | 11 - 13 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést