Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott fegyelmi felelősség tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Fegyelmi büntetés arányossága

Kérdés: Egy gyárban dolgozom, és a sorfelelős fegyelmit akar adni, mert egy perccel a munkaidő vége előtt átmentem egy másik sorhoz. A munkaidő óra ötvenötig tart, amit ledolgoztam, a munkaterületet nem hagytam el, csupán ott álltam meg, ahol a többi munkatársam. Adhatnak ezért is fegyelmit?
Részlet a válaszból: […]tájékoztatást tartalmaz arról, hogy további kötelezettségszegések esetén a munkáltató súlyosabb eszközökkel fog élni.Az írásbeli figyelmeztetés ugyan önmagában nem jelent érdemi hátrányt, ellene a munkavállaló mégis jogosult keresetet indítani a munkaügyi bíróság előtt, amelyben vitathatja az abban foglaltak tényszerűségét. A törvény szerint ugyanis a munkavállaló a munkaviszonyból származó bármely igényének érvényesítése érdekében kezdeményezhet munkaügyi jogvitát [Mt. 285. § (1) bek.]. Az írásbeli figyelmeztetésben ennek lehetőségére és határidejére a munkavállalót külön ki kell oktatni [Mt. 22. § (5) bek.]. A munkáltató intézkedésének természetesen csak akkor van alapja, ha Ön valóban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3581

2. találat: Kollektív felelősség a munkaviszonyban

Kérdés: Felháborítónak tartottam a munkahelyemen dolgozó felettesem kollektív büntetéssel való fenyegetését. Szerintem ilyen megalázó fegyelmezés 2016-ban törvénysértő! Ha igazam van, kérem, legyenek szívesek az Mt. ide vonatkozó szabályait leírni!
Részlet a válaszból: […]szemben alkalmazzon szankciót, ám ennek is feltétele, hogy minden érintett egyéni felelőssége bizonyítható.Megjegyezzük, hogy a fentiekhez képest némileg másképp alakul a megőrzési és a leltárfelelősség. Ezekben az esetekben ugyanis lehetséges, hogy a felelősség egyszerre több, az adott dolgot, illetve leltári készletet kezelő munkavállalót terheljen. Így például, ha a dolog (dolgok) megőrzésre több személy részére történő átadásáról szóló írásos jegyzéket valamennyi munkavállaló aláírja, és a felelősség egyéb feltételei is fennállnak, akkor közös megőrzési felelősségük alapján a kárért munkabérük arányában felelnek, anélkül hogy a munkáltatónak bizonyítania kellene, pontosan melyikük mulasztása vezetett a kárhoz [Mt. 181. § (3) bek.]. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a megőrzési felelősség feltételeinek mindnyájuk vonatkozásában fenn kell állnia. Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén is hasonló a helyzet. Az esetleges leltárhiányt a munkavállalóknak közösen kell megtérítenie, azzal, hogy a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötő munkavállalók távolléti díjának hathavi együttes összegét. Ezen belül a megállapodás szabadon rendezheti a csoporthoz tartozó munkavállalók közötti megosztást, azzal, hogy egyetemleges felelősség (Ptk. 6:524. §) megállapításának nincs helye. Ha a megállapodás a felelősség megosztását nem rendezi, a munkavállalók távolléti díjuk arányában felelnek [Mt. 186.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2783

3. találat: Óvodapedagógus továbbképzése

Kérdés: A nevelési év indulását közvetlenül megelőzően az általunk foglalkoztatott óvodapedagógusoknak az évi 25 nap pótszabadság terhére továbbképzést tartottunk. Egyikük a részvételt visszautasította, mivel befizetett társasutazáson vesz részt a kérdéses időpontban. Indíthatunk-e ellene fegyelmit az utasítás megtagadása miatt?
Részlet a válaszból: […]a pótszabadságuk terhére 15 napra kötelezően igénybe vehetők továbbképzésen, foglalkoztatást elősegítő képzésen való részvétel érdekében. Az erről szóló döntés tehát a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik, utasítását az általános szabályok (Mt. 104. §) szerint tagadhatja csak meg a közalkalmazott, nevezetesen, ha az jogszabályt vagy közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályt sért. Önmagában az a körülmény, hogy a pótszabadság alatt történik a képzésen való részvétel, az utasítás megtagadására jogszerű alapot nem nyújt. Ezen túlmenően a közalkalmazottakra vonatkozóan is alkalmazandó az Mt. 103. §-ának (4) bekezdése, amely úgy rendelkezik, hogy a munkavállaló (közalkalmazott) - munkabérének és költségeinek megtérítése mellett - köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni, és az előírt vizsgákat letenni, kivéve ha ez személyi vagy családi körülményeire tekintettel reá aránytalanul sérelmes. Ennek megfelelően a közalkalmazott kötelezettségei közé tartozik az Mt.-ben meghatározott feltételeknek megfelelő képzésen való részvétel. Kérdés, hogy a befizetett társasutazás aránytalan sérelmet jelent-e a közalkalmazott számára? Ez csak egyedi esetben dönthető el. Ha igen, akkor az utasítás megtagadása jogszerű volt, ha nem, mindez a Kjt. 45. §-a alapján akár a közalkalmazott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. október 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1130

4. találat: Fegyelmi felelősség az elmaradt osztálykirándulásért

Kérdés: Az év végi osztálykirándulás kapcsán történt: az egyik kísérő tanár nem csatlakozott a csoporthoz a megbeszélt helyen (HÉV-megállóban). Mivel a kiküldetési szabályzatunk szerint az osztálykiránduláson osztályonként két fő felnőtt kísérő pedagógus kell, hogy részt vegyen (akik közül az egyik az adott csoport osztályfőnöke), az osztályfőnök egyedül nem vállalta a kirándulás vezetését. Így a kirándulás - a gyerekeknek nagy csalódást, a szülőknek költséget okozva - elmaradt. A kísérő tanár azzal védekezett, hogy félreértés történt, és ő egy másik HÉV-megállóban várakozott, az osztályfőnököt pedig nem tudta elérni a mobiltelefonján. Megalapoz-e ez fegyelmi eljárást?
Részlet a válaszból: […]- amennyiben erről az utasításadásra feljogosított vezető jelentkezés hiányában nem szerezhet tudomást - nem jelenti a munkavégzésre rendelkezésre állás teljesítését (BH 2006. 95.). Jelen esetben a munkavégzés helyének a megbeszélt HÉV-megálló tekintendő. Kérdéses, hogy - még ha félreértés is vezetett a találkozó elmaradásához - a kísérő pedagógus teljesítette-e együttműködési kötelezettségét (pl. próbált-e az iskolába betelefonálni, és ott jelezni a problémát, segítséget kérni a helyzet rendezéséhez stb.), megtett-e mindent, hogy munkavégzési kötelezettségét teljesíteni tudja?! Mindennek a kivizsgálására a fegyelmi eljárás szolgáltathat keretet, amelynek célja annak megállapítása, hogy a Kjt. 45. § (1) bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettség - a munkahelyen való megjelenés kötelezettsége[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. augusztus 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1086

5. találat: Kölcsönzött munkavállaló fegyelmi felelőssége

Kérdés: Egyik kölcsönvevő partnerünktől kaptunk egy jegyzőkönyvet fegyelmi tárgyalásról, illetve egy határozatot, amely az egyik kölcsönzött munkavállalónk havi prémiumának 15%-os mértékű csökkentéséről szól. A határozat utal a kölcsönvevő kollektív szerződésében foglaltakra. Végrehajtható ez a határozat, és csökkenthetjük a munkabért?
Részlet a válaszból: […]jogait és emberi méltóságát nem sértik. Hátrányos jogkövetkezményként pénzbírság nem írható elő. Nem lehet a munkavállalóval szemben hátrányos jogkövetkezményt tartalmazó intézkedést hozni, ha a vétkes kötelezettségszegés elkövetése óta egy év már eltelt. Hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedés csak írásbeli, indokolt határozatban szabható ki, amely tartalmazza a jogorvoslat lehetőségéről való tájékoztatást is. Hátrányos jogkövetkezmény kiszabására irányuló eljárásban biztosítani kell, hogy a munkavállaló védekezését előadhassa, és jogi képviselőt igénybe vehessen [Mt. 109. § (1)-(5) bek.]. Munkaerő-kölcsönzés keretében alkalmazott munkavállalók esetében a fegyelmi felelősség szempontjából a kölcsönvevő nem minősül munkáltatónak [Mt. 192/G. § (5) bek., 193/P. §]. Ebből eredően a kölcsönvevőnél hatályos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. augusztus 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1063

6. találat: Szégyenlista későknek?

Kérdés: A munkaidő nálunk hivatalosan 9-től 5-ig tart, azonban elvárás a kollégákkal szemben, hogy legkésőbb háromnegyed 9-kor beérjenek az épületbe, és ne a munkaidőben kezdjék összekészíteni a reggelijüket, főleg ne 9 után kapcsolják be a számítógépeiket. A kollégák ösztönzése érdekében egy új intézkedést tervezünk bevezetni, amelynek a lényege, hogy a portaszolgálatot teljesítő kolléga minden reggel felírná azon munkatársak nevét, akik az elvárás szerinti érkezési időt nem tartják be, és ezt a listát utána elektronikusan is körbeküldenénk a munkatársak között, illetőleg kifüggesztenénk a bejáratnál. Egy-két listán történő szereplés után nyilván elszégyellné magát minden érintett. Kérdésünk, hogy megvalósíthatjuk-e ezt az elképzelést anélkül, hogy az jogszabályi előírásba ütközne?
Részlet a válaszból: […]meghatározása mellett - az Mt. 96. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül egyéb jogkövetkezményeket is megállapíthatnak. Fentieken túl, az Mt. 109. § (2) bekezdése azt is kimondja, hogy a kollektív szerződés hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonyhoz kötődő hátrányokat állapíthat meg, amelyek a munkavállaló személyiségi jogait és emberi méltóságát nem sértik. Az Önök elképzelése véleményünk szerint több szempontból is aggályos jogi tekintetben, ezért nem javasoljuk annak megvalósítását. Először is a törvény szerint a hátrányos jogkövetkezményeket és az eljárási szabályokat a szakszervezettel megkötött kollektív szerződésben kell rögzíteni, vagyis a munkáltató egyoldalúan nem jogosult joghátrány alkalmazására. Másrészt, a bárki számára hozzáférhető szégyenlista álláspontunk szerint sértené az érintett munkavállalók személyiségi jogait. Harmadsorban azt is megjegyezzük, hogy a munkáltató - ellenszolgáltatás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. április 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 985