3 találat a megadott bérfejlesztés tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]eredő anyagi kára körébe tartozik. A munkáltatónak a kár megtérítésekor először meg kell állapítania az elmaradt bér és juttatások összegét, és ennek megfizetéséről kell gondoskodnia.Másodszor, a munkáltatót terheli a különbözet késedelmikamat-vonzata is (Mt. 31. §, Ptk. 6:48. §), mégpedig az eredeti esedékességtől a kifizetés napjáig terjedő időszakra szólóan. Ennélfogva a különbözet egyes részeit illetően eltérő időszakra vonatkozhat a kamatfizetési kötelezettség, ezt jogcímenként külön-külön kell megállapítani. A ki nem fizetett bér és egyéb járandóság különbözetének esedékessége az a nap, amikor arra a munkavállalónak eredetileg joga keletkezett. Bér esetén ez a munkáltatónál az adott időszakban szokásos bérfizetési napot, szabadság, betegszabadság esetén a távollétre járó juttatás kifizetésének napját jelenti.A Ptk.-nak az Mt. 31. §-a alapján a munkaviszonyban is alkalmazni rendelt 6:48. §-a alapján a munkáltató a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]természetesen ehhez az eltávozásra alapot adó körülményt a munkáltató tudomására kell hoznia. Azt, hogy a kérdésben szereplő esetben e szabályok alkalmazása indokolt-e és hogyan, az eset összes körülménye alapján lehet eldönteni. Az a körülmény, hogy egy vagy több ízben került-e sor a munkavégzés helyéről a munkaidő letelte nélküli eltávozásra, szintén tény, és nem jogkérdés.A munkáltatónál a bérfelzárkóztatás akkor kötelező, ha a munkavállaló a minimálbért vagy a kötelező legkisebb munkabért nem kapta meg, illetve ezeket a jogszabály megemelte, és ezért a béreket korrigálni szükséges. Az ezen felüli béremelés a munkáltató döntésétől függ. Ha a munkáltató a béremelésről dönt, akkor ennek végrehajtása során a munkavállalók között csak úgy tehet különbséget, ha az megfelel az Mt. 12. §-ában szereplő egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elvének. Azaz: a béremelés során a munkavállalók között csak úgy tehető különbség, ha azt a munkáltató az elvégzett munka természetével, minőségével, mennyiségével, a munkakörülmények különbözőségével, a szükséges szakképzettséggel, fizikai vagy szellemi erőfeszítéssel, tapasztalattal, felelősséggel, vagy a munkaerőpiaci viszonyokkal tudja indokolni. A jelen esetben a béremelésből való kimaradást az indokolhatja a munkáltató részéről, hogy a munkavégzés helyéről a munkaidő letelte előtti eltávozással Ön nem tett eleget a munkaviszonyból származó munkavégzési kötelezettségének. Ha ez az adott esetben bizonyítható, alapja lehet a béremelésből való kihagyásának. Ez azonban szintén csak az adott eset összes körülménye[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztés mértéke az irányadó (Mt. 84. §). Ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni, részére a távollét idején (időszakában) érvényes személyi alapbére, rendszeres bérpótléka(i), valamint a - munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt - rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár [Mt. 151/A. § (1) bek.]. Mivel a munkavállaló számára a távolléti díjjal ellentételezett rendes szabadság a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően lesz esedékes, ezért az ebben az időpontban érvényes személyi alapbért kell a távolléti díj számításának alapjául[…] részlet vége a válaszból.