„Részleges” kötetlen munkarend és a teljesítménybér

Kérdés: Tizenkét havi munkaidőkeretben dolgozó munkatársaink egy csoportjának a következő munkaidő-beosztást készítenénk. Egy naptári hónapon belül egy naptári héten kötetlen munkarendben foglalkoztatnánk a munkavállalókat. Fogyasztásmérő berendezéseket cserélnek le, amelyhez a fogyasztókkal történő egyeztetést követően az érintettekkel közösen meghatározott időpontban kerül sor. A hónap további három hetében a munkáltató beosztása szerint végzik hálózat-karbantartási munkájukat ugyanezen munkavállalók. A munkaköri leírásuk alapján mindkét tevékenységük a munkakörük része. Lehetséges ez a megoldás? A kötetlen munkarend esetén a munkaidő-beosztásra vonatkozó szabályokért a munkáltató nem felel, de a munkaidő mértékére vonatkozó szabályok kötetlen munkarend esetén is érvényesülnek, hiszen a munkaidő beosztásának jogát engedi át a munkáltató a munkavállalónak. Kötetlen munkarend esetén is a munkáltató megállapíthatja a heti munkaidő mértékét (heti 40 óra), a munkaidő nyilvántartása az, amely csak eltér attól az esettől, amikor a munkáltató osztja be a munkavállaló munkaidejét. A munkavállalók az egyhetes kötetlen munkavégzéses időszak alatt az alapbérükön felül – amennyiben elérnek egy adott lecserélt darabszámot, a további lecserélt mérők darabszáma alapján – teljesítménybérre is jogosultak lesznek. Jól látjuk, hogy mivel a munkavállaló alapbére nem változik, így az Mt. 137. §-ában foglaltak nem érintik ezt a tevékenységünket, így nem szükséges a munkaszerződés módosítása?
Részlet a válaszából: […] Ez a megoldás nem lehetséges. Ahogy a kérdés is utal rá, a kötetlen munkarend mellett nem alkalmazhatók a munkaidő-beosztás, köztük a munkaidőkeret szabályai [Mt. 96. § (3) bek.]. Tehát nem értelmezhető, hogy egy tizenkét havi munkaidőkereten belül bizonyos heteken kötetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Munkakör elnevezésének módosítása

Kérdés:

Egyik ügyfelünk munkavállalóinak munkaköre változik az alábbiak szerint: „Market Head HU”-ból „Market Head HU, SK, CZ” lesz, illetve „Senior Key Account Manager”-ből „Key Account Manager”. Habár a munkakör elnevezése változik, maguk a feladatok a munkaköri leírásban változatlanok lesznek, annyi különbséggel, hogy több országban kell ezeket teljesíteniük. Indokolja-e ez a tervezett módosítás a munkaszerződés módosítását, vagy elegendő a munkaköri leírásokat egyoldalúan módosítani az Mt. 46. §-a (1) bekezdésének d) pontjával összhangban?

Részlet a válaszából: […] A munkakör a munkaszerződés kötelező tartalmi eleme [Mt. 45. § (1) bek.], a munkaszerződés pedig csak a felek közös megegyezésével módosítható [Mt. 58. §]. A kérdés szerinti esetben a munkáltató szeretné megváltoztatni a munkakör elnevezését, ami azonban nem járna...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Több munkakör betöltése egy munkaviszonyban

Kérdés: Mire kell figyelni, ha egy munkavállaló ugyanannál a munkáltatónál több munkakört tölt be, különösen a munkaszerződés és munkaköri leírás tartalmának meghatározása során? Mennyiben bonyolítja a konstrukciót, hogy elvileg az egyik pozíció betöltése esetén vezető állású a munkavállaló, míg a másikban nem feltétlenül, illetve hogy eltérő közvetlen felettesek alá tartoznak a pozíciók?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében [Mt. 45. § (1) bek.]. Nem tilos többes munkakör alkalmazása, ilyen esetben a felek több munkakör betöltésére hozzák létre a munkaviszonyt. Nincs akadálya, hogy ez azzal járjon,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Próbaidő kikötése óvodaigazgató részére

Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvodában igazgatói megbízás betöltésére jelentkezett egy kolléganő. A 401/2023. Korm. rendelet a Púétv. 7. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint nem köthető ki próbaidő annak, aki „a pedagógiai intézet alaptevékenysége szerinti munkakörben legalább tíz év szakmai gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy kinevezésével egyidejűleg igazgatói vagy igazgatóhelyettesi megbízást kap”. Ha az említett kolléganő több mint tíz éve az oktatási hivatal pedagógiai központjában szaktanácsadó óvodapedagógia, konfliktuskezelés és intézményfejlesztés szakterületen dolgozik heti 1 napon pár órában (3-4), rá vonatkozik-e ez a b) pont?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 19. §-ának (3) bekezdése szerint: „a pedagógiai-szakmai szolgáltatás országosan egységes szakmai irányítás mellett az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében, a 2. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott, nevelési-oktatási intézményt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Helyettesítési díj összege – akinek az illetményétől függ

Kérdés: A Kttv. 52. §-ának (4) bekezdése szerinti helyettesítés esetében, amikor betöltetlen köztisztviselői munkakört kell ellátni, hogyan határozható meg a helyettesítők száma és a díj mértéke? Lehetséges-e, hogy egy betöltetlen munkakört akár három fő helyettesítsen a saját illetményének 35%-a, 25%-a és 25%-a mértékéig? Kell-e a helyettesítési díjat úgy értelmezni, hogy az csak 50%-ig terjedhet, azaz vagy egy fő helyettesít 25% és 50% közötti illetményért, vagy maximum két fő 25-25%-ért? A Kttv. 52. §-ának (2) és a (4) bekezdéseiben foglalt helyettesítés esetében az elhatárolás alapja az, hogy a helyettesítőnek a munkakörébe tartozik-e a helyettesítés a munkaköri leírás alapján, vagy sem? Ettől függ, hogy a díjra a helyettesítő a helyettesített vagy a saját illetménye alapján és az első naptól vagy a harminc nap után jogosult?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója úgy dönt, hogy valamely betöltetlen köztisztviselői munkakör ellátását helyettesítéssel oldja meg, és ezt a feladatot a helyettesítő köztisztviselő részben vagy egészében többletfeladatként látja el, számára helyettesítési díj jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Szakképzési munkaszerződés

Kérdés:

Az Szkt. 90. §-ának (1) bekezdése értelmében a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakirányú oktatást megelőzően a duális képzőhellyel szakképzési előszerződést köthet. Az Szkt. 82. §-a rögzíti, hogy az adott képzőközpont vagy gazdálkodó szervezet duális képzőhelyként nyilvántartásba veendő. Jól értjük, hogy előszerződés megkötésére is már csak a nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet jogosult, hiszen az a nyilvántartásba vétellel fog duális képzőhelynek minősülni? Az Szkt. 83. §-ának (1) bekezdése alapján a szakképzési munkaszerződéssel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy és a duális képzőhely között munkaviszony jön létre, míg az (5) bekezdés alapján a szakképzési munkaszerződésre az Mt.-nek a munkaszerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ebből az is következik, hogy a szakképzési munkaszerződésben fel kellene tüntetni a munkakört is? Ez azért is fontos, mert a kereskedelmi és iparkamarák honlapján elérhető szakképzési munkaszerződés mintákban nem szerepel a munkakör.

Részlet a válaszából: […] Az Szkt. szerinti szakirányú oktatást – szakképző intézmény mellett – duális képzőhely folytathat. A gazdasági kamara közhiteles nyilvántartást vezet a duális képzőhelyekről, ezzel összefüggésben a törvény meghatározza, hogy melyek a nyilvántartásba való felvétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Polgármester – társadalmi megbízatásban

Kérdés:

A Kttv. 225/K. §-ának (5) bekezdése szerint a társadalmi megbízatású polgármester nem jogosult jubileumi jutalomra, napidíjra, valamint az egyéb juttatásokra. Ezenfelül további szabályozás nincs. Jogosult-e szabadságra, illetve szükséges-e részére valamilyen feladatköri vagy munkaköri leírás, illetve a munkaidő meghatározása?

Részlet a válaszából: […] A Mötv. 64. §-ának (1) bekezdése értelmében a polgármester tisztségét főállásban vagy társadalmi megbízatásban látja el. A társadalmi megbízatású polgármester tipikusan az egyébként fennálló munkavégzésre irányuló jogviszonya mellett látja el a feladatait. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Munkaköri leírás aláírására jogosult vezető

Kérdés: A munkaköri leírás aláírására ki jogosult a munkáltató részéről? A cégbíróságon bejegyzett munkáltatói jogok gyakorlására jogosult személy, vagy esetleg cégen belüli "kisebb" vezető is?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult [Mt. 20. § (1) bek.], ennek megfelelően a munkaköri leírást is a munkáltatói jogkör gyakorlására feljogosított személy jogosult kiadni, illetve aláírni. Mivel a munkáltatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Munkaköri leírás – feladatok listája

Kérdés: Mik a munkaköri leírás kötelező elemei? Elegendő-e, ha a munkakör megnevezése és a feladatok szerepelnek benne, valamint az, hogy ki felé tartozik a munkavállaló beszámolási kötelezettséggel?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. nem említi kifejezetten a munkaköri leírás fogalmát, ugyanakkor az annak tartalmilag megfelelő jogintézményt szabályozza: a munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót a munkakörbe tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Szakmunkástanulói évek és a besorolás

Kérdés: Köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszony vonatkozásában is szükségünk lenne arra az információra, hogy egy kertészeti szakmunkásképző és szakközépiskola beszámítható-e a besorolásnál, ha a Budapest Főváros Kormányhivatala a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásának kivonatmellékletében feltüntette azt a biztosítási jogviszonyok között? Jogviszony megnevezése: szakmunkástanuló. Az illető csak ennek az iskolának az elvégzése után kezdett el dolgozni. A mi intézményünkben mezőőrként és közterület-felügyelőként dolgozik.
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban felhívjuk a figyelmet arra, hogy egy szakképesítés meglétét a tanulmányi követelmények teljesítése alapján kiadott oklevél alapján lehet megítélni, ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
1
2
3
6