Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

44 találat a megadott tájékoztatási kötelezettség tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Lakcímadat közlése a munkáltatóval
Kérdés: Amennyiben lakcímet változtatok, köteles vagyok-e ezt a változást a munkáltatómnak bejelenteni? Magánéleti okokból nem szeretném, mert félek, hogy egy bizonyos személy a munkáltatómtól megtudja az új címemet. Lehet következménye annak, ha a tájékoztatást nem teszem meg?
Részlet a válaszból: […]kötelezettségét is, mivel e szabály szerint az Mt. hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. A munkáltató kezelheti a munkavállaló lakcímadatát, kötelezheti a lakcímváltozásról szóló tájékoztatásra is. Amennyiben a munkavállaló a tájékoztatási kötelezettségét nem teljesíti, ez munkaviszonyból származó kötelezettségszegésnek minősül. A következmények súlyosságától függően megalapozhat akár azonnali hatályú munkáltatói felmondást is, vagy a kollektív szerződésben, illetve ennek hiányában munkaszerződésben kikötött joghátrány (pl. megrovás, vagyoni hátrány) alkalmazását is.A munkáltató ugyanakkor adatkezelőnek minősül, és mint ilyen, a vele közölt adatokat csak célhoz kötötten, szabályozott módon és ideig kezelheti, és az illetéktelenek hozzáférését meg kell akadályoznia. A munkavállaló a GDPR 13-14. cikkében foglalt tájékoztatáskéréshez való joga alapján információt kérhet a munkáltatótól (adatkezelőtől) arról, hogy kinek, mikor, milyen jogszabály alapján, mely személyes adataihoz biztosított hozzáférést, vagy kinek továbbította a személyes adatait. Amennyiben a munkáltatótól jutna a munkavállaló címe harmadik személy tudomására, a GDPR alapján, ha vagyoni vagy nem vagyoni kárt szenvedett, az adatkezelőtől vagy az adatfeldolgozótól[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3805
2. találat: Keresőképtelenség okának közlése - kódszámokkal
Kérdés: Két hétig betegállományban voltam. Amikor visszatértem, a főnököm közölte, hogy nem hiszi el, hogy beteg voltam, és felszólított, hogy igazoljam, mi bajom volt. Köteles vagyok-e a munkáltatóval közölni, hogy milyen egészségügyi probléma miatt voltam keresőképtelen beteg?
Részlet a válaszból: […]1-es: üzemi baleset, 2-es: foglalkozási megbetegedés, 3-as: közúti baleset, 4-es: egyéb baleset, 5-ös: beteg gyermek ápolása, 6-os: terhesség vagy szülés miatti keresőképtelenség, 7-es: közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés, 8-as: egyéb keresőképtelenség, 9-es: veszélyeztetett terhesség. Mint látható, a betegségcsoportok aszerint vannak megállapítva, hogy fűződik-e hozzájuk valamilyen speciális jogkövetkezmény (pl. az üzemi balesethez munkáltatói kártérítési felelősség, a terhességhez a munkakörülmények megváltoztatásának kötelezettsége, a közegészségügyi okból való elkülönítés vagy eltiltás esetén a munkavégzés tilalma).Ennél részletesebb információt a munkáltató nem követelhet, ennek megadását az orvostól sem kérheti, akit köt az orvosi titoktartás követelménye is, hiszen ez esetben különleges személyes adatról van szó. Ha a munkáltató kételkedik[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3795
3. találat: Illetménykülönbözet kifizetése - a tájékoztatás kérdése
Kérdés: Intézményünknél lefolytatott belső ellenőrzés megállapította, hogy egyik, korábban takarító, jelenleg bölcsődei dajka munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottunkat évekkel korábban jogelődünknél helytelenül sorolták be "B" fizetési osztály helyett "A"-ba. A jogelődtől átvett személyi anyaga csak az alapfokú végzettségét igazoló, általános iskolai bizonyítványt tartalmazta, ezért az "A" fizetési osztályba történő besorolása a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a jogszabályi előírások szerint történt. A jogszabály szerint kötelező bölcsődei tanfolyamon való részvétele előtt nyújtotta be szakmunkás-bizonyítványát. A tudomásunkra jutott adatok alapján azonnal megtörtént a közalkalmazott besorolásának módosítása. A korábbi időszak vonatkozásában azonban az illetménykülönbözet kifizetését nem tartottuk megalapozottnak, tekintve, hogy véleményünk szerint a közalkalmazott a kellő időben történő tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, emiatt vált lehetetlenné a munkáltató számára a jogszabályszerű besorolása és illetménymegállapítása. Kérjük állásfoglalásukat.
Részlet a válaszból: […]megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A felek kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. Az Mt. 18. §-ának (1) bekezdése továbbá előírja, hogy a tájékoztatást - munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérő rendelkezése hiányában - olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség teljesítését.Jelen esetben a közalkalmazottat terhelte a munkáltató felé a szakképesítéséről szóló okirat bemutatásának (tájékoztatási) kötelezettsége, amivel szemben a munkáltatónak az a tájékoztatási kötelezettsége állt, hogy milyen végzettség, szakképesítés igazolása szükséges és vehető figyelembe az adott munkakörben a besoroláshoz. Mivel a kinevezés írásba foglalásáért a munkáltató a felelős, a két fél közül elsődlegesen őt terheli a kinevezésre vonatkozó jogi követelmények ismeretéért, és ebből következően a másik féllel való közléséért is a felelősség. Amennyiben a munkáltató az illetménykülönbözet-hátralék kifizetésétől elzárkózik, és az ügyből per lesz, abban várhatóan az lehet a döntő,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3744
4. találat: Kifizetett mozgóbér visszavonása
Kérdés: Munkaközvetítő (kölcsönbe adó) által dolgozom egy multinacionális cégnél (kölcsönvevőnél), minden hónapban a teljesített munkám alapján mozgóbért kapok a kölcsönvevő szabályai szerint. Béremelés történt a kölcsönbe adó által, de megvonta a mozgóbérem; bár az elutalt januári béremet még mozgóbérrel fizette ki. Jogos-e, hogy visszavonja a ledolgozott hónap után járó mozgóbért, amit már kifizetett nekem, arra hivatkozással, hogy a kölcsönvevőnél a szabály január 1-jétől változott?
Részlet a válaszból: […]megváltoztatta, és már nem kötelező mozgóbért fizetni. Ebben az esetben a munkavállalót a tárgyhónapra (pl. januárra) vonatkozó munkabér-elszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi munkabér elszámolásakor (azaz ilyenkor március 10-ig) tájékoztatni kell. A munkabér-különbözetet a következő havi munkabérrel egyidejűleg ki kell fizetni. A munkáltató a többletkifizetést az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint - azaz a munkavállaló hozzájárulása nélkül is - levonhatja [Mt. 155. § (4) bek.].Ha a fenti feltételek nem állnak fenn, de a munkáltató mégis azt észleli, hogy a bérkifizetés hibás volt, a jogalap nélkül kifizetett munkabér[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3542
5. találat: Versenytilalmi megállapodásban foglalt tájékoztatási kötelezettség megszegése
Kérdés: A munkavállalónkkal versenytilalmi megállapodást kötött a cégünk, amely értelmében köteles tartózkodni a konkuráló tevékenységektől. Emellett köteles bejelenteni minden hónapban azt, hogy milyen jogviszonyban dolgozik, hogy ellenőrizhető legyen a kötelezettség megtartása. A bejelentési kötelezettségének ugyanakkor a munkavállaló nem tett eleget. Emiatt nem kívánjuk kifizetni a versenytilalmi ellenértéket, illetve a megállapodásban foglalt kötbért is szeretnénk érvényesíteni. Megtehető ez jogszerűen?
Részlet a válaszból: […]tekintettel - újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. Az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada [Mt. 228. § (1)-(2) bek.]. A versenytilalmi megállapodásban kötbér is kiköthető [Mt. 228. § (5) bek.].A Kúria egy közelmúltban hozott ítéletében kifejtette, hogy a versenytilalmi megállapodás alapvetően egy "nem tevésre" irányuló szerződéses kötelezettséget jelent, vagyis egy olyan magatartást vár el a munkavállalótól, hogy tartózkodjon a munkáltató gazdasági érdekkörébe tartozó tevékenység meghatározott ideig történő gyakorlásától. E körbe nem vonható a munkavállaló későbbi elhelyezkedéséről szóló tájékoztatás előírása. Ennek az egyoldalú kötelezettségvállalásnak esetleges megszegése önmagában nem jelentheti a munkáltató gazdasági érdekének megsértését vagy annak veszélyeztetését, ennélfogva nem vonhatja maga után az Mt. 228. § (5) bekezdésében biztosított kötbérfizetési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3407
6. találat: Szabadságát töltő munkavállaló munkába állása az új munkaviszonyban
Kérdés: Új munkavállalónk az előző munkahelyen "kivett" szabadsága alatt munkába állhat-e nálunk? Munkaviszonya hónap végével szűnik meg, de egy héttel korábban már alkalmazni szeretnénk.
Részlet a válaszból: […][Mt. 6. § (1)-(2) és (4) bek.] alapján - köteles tájékoztatni a korábbi munkáltatóját, ugyanis e munkaviszonya tekintetében továbbra is fennáll azon kötelezettsége, melynek értelmében a munkaviszony fennállása alatt - kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Ha a korábbi munkáltató úgy ítéli meg, hogy az új munkaviszony létesítése, illetve az új munkáltatónál történő munkába állás a munkaviszony fennállása alatt veszélyezteti a jogos gazdasági érdekeit (pl. a munkavállaló Önökkel - mint korábbi munkaadója közvetlen versenytársával - létesíti az új munkaviszonyt), felszólíthatja a munkavállalót, hogy ez idő alatt tartózkodjon e magatartásoktól.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3349
7. találat: Besoroláshoz szükséges tájékoztatási kötelezettség közalkalmazotti elmulasztása
Kérdés: Egy közalkalmazott fizetési fokozatba való besorolása az általa bemutatott - mint utóbb kiderült, hiányos - dokumentumok alapján történt meg. Kinevezését aláírta, nem vitatta. Jogviszonya próbaidő alatti azonnali hatályú felmentéssel szűnt meg. Ezt követően a dolgozó pár hónap elteltével levélben kereste meg volt munkáltatóját. Előadta, hogy utóbb előkerült, korábbi munkaviszonyait igazoló dokumentumok alapján besorolása pontatlan volt. Munkáltatójától kérte a besorolás utólagos módosítását és a helyes (magasabb) fizetési fokozat alapján járó és a helyette megállapított fizetései közötti bérkülönbözet utólagos kifizetését. Mi a követendő eljárás? Igénye három évig nem évül ugyan el, de kérdéses, hogy jogszerű-e, tekintve, hogy előnyök (bérkülönbözet-igény) szerzése végett saját felróható magatartására (a munkaügyi iratainak hiányos benyújtására) hivatkozik.
Részlet a válaszból: […]körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony (közalkalmazotti jogviszony) létesítése, valamint a törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. Így első olvasatra valóban az a helyzet állt elő, hogy a közalkalmazott saját felróható magatartására hivatkozott, amikor utóbb a besorolása olyan okiratokra való utalással történő helyesbítését kérte, amelyeket ő mulasztott el benyújtani. Ugyanakkor második olvasatra már nem állíthatjuk a saját felróható magatartást, mert ha a volt közalkalmazott utólag átadja olyan korábbi munkaviszonyai fennálltáról szóló igazolást, ami alapján besorolása módosítandó, megítélésünk szerint a munkáltatónak az elévülési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3337
8. találat: Krónikus betegségről való tájékoztatás
Kérdés: A Magyarországi Crohn-Colitises Betegek Egyesületének nevében érdeklődöm sok tagunkat és betegtársunkat érintő kérdésekben. Sokan félnek a munkahelyükön "nyílt lapokkal játszani", ezért eltitkolják a betegségüket, viszont nem tudják, hogy az üzemorvost az első vizsgálat alkalmával kötelező-e tájékoztatni a krónikus betegségükről, hogyha az nem feltétlen akadályozza a munkát (például higiéniai okok vagy veszélyes munkavégzés nem áll fenn). Vannak-e olyan munkakörök, melyeknél a krónikus betegséggel - jelen esetben Crohn-betegség vagy colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás) - küzdők nem alkalmazhatók? Vannak-e olyanok, melyek a sztómaviselőket zárják ki? Igaz, hogy táppénz alatt is el lehet már bocsátani a munkavállalót?
Részlet a válaszból: […]munkaterületeken nem veszélyezteti-e mások egészségét, folytathat-e tevékenységet az adott munkaterületen [33/1998. NM rendelet 3. § (5) bek.].A kérdés megválaszolása során abból kell kiindulni, hogy a munkavállaló köteles minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni a munkáltatót, amely a munkaviszony létesítése, valamint az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges [Mt. 6. § (4) bek.]. A munkavállalótól a munkáltató olyan nyilatkozat megtételét vagy adat közlését kérheti, amely személyiségi jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges [Mt. 10. § (1) bek.]. A munkavállaló ennek megfelelően köteles a betegségéről tájékoztatni az üzemorvost, ha ez a munkaviszony létesítése vagy teljesítése szempontjából lényeges. Annak megítélése, hogy egy adott betegség miképpen befolyásolja a munkavállaló adott munkakörre való alkalmasságát, foglalkozás-egészségügyi orvosi szakkérdés, ezt az előzetes alkalmassági vizsgálat alapján az üzemorvos hivatott megítélni. Erre figyelemmel a munkavállaló együttműködési és tájékoztatási kötelezettségéből levezethető, hogy az általa ismert betegségeiről tájékoztatnia kell az üzemorvost. Az üzemorvos az alkalmasság véleményezése során ugyanis csak valamennyi releváns - az egészségi állapotára vonatkozó - információ birtokában tudja megítélni a munkavállaló munkáltató által megjelölt munkakörre való alkalmasságának kérdését, valamint a személyi higiénés alkalmasságát a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületen folytatott tevékenység tekintetében [33/1998. NM rendelet 3. § (1) bek. a) és b) pont].Annak megítélése, hogy az említett betegségekkel küzdők vagy a sztómaviselők valamely munkakörben alkalmazhatók-e, nem munkajogi, hanem esetileg megítélhető orvosszakértői kérdés, így általánosságban aligha lehetséges meghatározni, mely munkakörök tartoznak ide. Vannak azonban olyan jogszabályok, amelyek például kizárják az ilyen betegségekkel küzdők alkalmazását. A 203/2009. Korm. rendelet 9. §-ának (2) bekezdése értelmében például a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök vonatkozásában nem minősíthető az adott munkakör ellátására alkalmasnak az a munkavállaló, aki a 203/2009. Korm. rendelet 2. mellékletében felsorolt, olyan egészségi alkalmasságot kizáró betegségben vagy fogyatékosságban szenved, amely az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátását nem teszi lehetővé. Ezzel összhangban a 203/2009. Korm. rendelet 2. melléklete az egészségi alkalmasságot kizáró, korlátozó állapotok, fogyatékosságok és betegségek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3224
9. találat: Béremelés elmaradása mint jogsértés
Kérdés: Pár éve külföldi cégnek adták el a munkahelyünket, szép lassan a vezetés és a munkavállalók is két csoportra szakadtak. Ez év áprilisában a raktári dolgozók fizetését felemelték; titokban, mert erről nem tudott mindenki. A munka változatlanul ugyanannyi és ugyanaz volt, mint azelőtt. Július 1-jétől egy kollégámmal áthelyeztek a termelői részbe, régi vezetők alá. Erről a faliújságról és egy kihelyezett e-mailből értesültünk. Akkor még nem tudtuk, hogy kevesebb órabérért dolgoztunk hónapokat, régi munkatársainkkal ugyanazt a munkát csinálva, de egy véletlen beszélgetésen ez kiderült. Az új munkahelyen többet, általában éjszaka kell dolgozni, ezért most az alacsonyabb órabérem miatt sokkal kevesebbet keresek, mint kereshetnék. Kellett volna értesíteni engem írásban a béremelésről, illetve annak elmaradásáról? Az áthelyezésről nem kellett volna értesíteniük írásban is, új munkaköri leírással, munkaidő-beosztással és új órabérrel együtt?
Részlet a válaszból: […]személyek nem, akkor megvalósulhat a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, azaz az egyenlő bánásmód megsértése (Mt. 12. §, Ebktv. 8. §). A béremelés elmaradása akkor is jogsértő lehet, ha annak oka a vezetéssel való - nem szakmai, a munkaviszonnyal összefüggő - ellentét; ilyenkor a munkáltató joggyakorlása rendeltetésellenesnek (Mt. 7. §) minősülhet. Ezt viszont a munkavállalónak bizonyítania kell. Arról, hogy béremelés nem jár a munkavállalónak, nem kell értesíteni semmilyen formában.A termelői részlegbe való áthelyezés esetében nem egyértelmű, hogy az a munkakör megváltozásával jár-e. Amennyiben igen, úgy annak feltétele lett volna a munkaszerződésben meghatározott munkakör módosítása [Mt. 22. § (3) bek.], és azzal együtt új munkaköri leírás kiadása [Mt. 46. § (4)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3100
10. találat: További munkaviszony létesítése más munkáltatónál
Kérdés: Ha egy napi nyolcórás, azaz napi teljes munkaidős állásom van egy munkáltatónál, vállalhatok-e egy másiknál alkalmi munkavállalóként hetente két napon, kétszer nyolc óra munkát?
Részlet a válaszból: […]Mt. általános magatartási követelményeire, és meg kell tartania néhány olyan rendelkezést, amelyből levezethető, hogy a munkáltató bizonyos esetekben megtilthassa az újabb munkaviszony létesítését a már fennálló munkaviszony mellett.Az Mt. 6. §-ának (4) bekezdése értelmében az Mt. hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. Ebből levezethető, hogy a munkavállaló köteles előzetesen bejelenteni a munkáltatónak, ha újabb munkaviszonyt kíván létesíteni. Ezt a tájékoztatást olyan időben és módon kell megtennie, hogy az lehetővé tegye a munkáltató ezzel kapcsolatos jogainak gyakorlását. Mivel a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt - kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné [Mt. 8. § (1)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. október 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3071
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 44 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést