Jognyilatkozat címzése - lakcím vagy tartózkodási hely

Kérdés: Egy munkavállalónak van a munkáltató felé bejelentett állandó lakcíme és tartózkodási helye is. Ilyen esetben melyik címre kell megküldeni a munkáltatónak a jognyilatkozatait? Jelentősebb munkáltatói jognyilatkozatok közlése esetén ez a kérdés különösen fontos lehet. Az Mt. 24. §-ának (2) bekezdése alapján a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot,
a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta, vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján,
b) egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon
kézbesítettnek kell tekinteni.
Mit ért az Mt. pontosan a címzett által bejelentett elérhetőségi címen? Bármilyen címet, amelyet a munkavállaló ekként megjelöl? Mi a helyzet, ha a munkavállaló nem jelöli meg, hogy az állandó lakcímén vagy a tartózkodási helyén elérhető, ez esetben hova küldje a munkáltató a jognyilatkozatait? Elérhetőségi cím lehet a tartózkodási hely is, ha azt jelölte meg a munkavállaló? Ebben a kérdésben esetlegesen figyelembe jöhetnek az Nytv. értelmező rendelkezései is? Az Nytv. 5. §-ának (2) bekezdése szerint a lakóhely (állandó lakcím) az, amely hivatalos kapcsolattartásra szolgál. Az értesítési cím pedig a lakóhelyen és a tartózkodási helyen kívüli cím lehet [Nytv. 5. § (5) bek.]. Ez esetben nem lenne megjelölhető tartózkodási hely elérhetőségi címként?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkhoz abból szükséges kiindulni, hogy a munkáltató által a munkavállaló részére írásban küldött jognyilatkozatok célja, hogy kiváltsák az általuk célzott joghatást, és ezt csak abban az esetben képesek, ha azok közlésére joghatályosan kerül sor. A munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Keresőképtelen testépítő - aranyérem a betegszabadság alatt

Kérdés: Van egy kollégánk, aki amatőr testépítő, és versenyeken vesz részt. A közösségi oldalán találtunk egy posztot egy ausztriai versenyről, amelyet megnyert, viszont azon a napon betegszabadságon volt. Mit tehet ilyenkor a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] A kérdésnek van egy munkajogi és egy adatvédelmi vetülete. Az Mt. szerint a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól keresőképtelensége időtartamára, továbbá a betegség miatti keresőképtelenség idejére felmondási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Köztisztviselő munkába állása a gyermekgondozási szabadság után

Kérdés: Közszolgálati jogviszonyos (Kttv.), részmunkaidős kolléganőnek 2022. december 31. napján jár le a GYES, jelenleg fizetés nélküli szabadságon van. Ilyen esetben legkésőbb mikor kell vele felvenni a kapcsolatot, hogy vissza kíván-e jönni dolgozni? Ha nem él a lehetőséggel, mik a teendők és milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] A köztisztviselő a gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a köztisztviselő kérésének megfelelő időpontban kell kiadni [Kttv. 111. § (1) bek.]. A köztisztviselő a fizetés nélküli szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Tájékoztatás a munkaidő-beosztásról

Kérdés: A munkavállaló részére teljesítendő tájékoztatónak kell-e tartalmaznia a munkaidő-beosztást, például azt, hogy egy nap mikortól meddig kell dolgoznia, ha például két nap 7 órától 15 óráig, három nap pedig 8 órától 16 óráig tart a munkaideje? Amennyiben igen, abban az esetben, ha ez a beosztás változik, kell-e módosítani a tájékoztatót emiatt?
Részlet a válaszából: […] A kérdés minden bizonnyal az Mt. 46. §-ában jelzett munkáltatói tájékoztatási kötelezettségre vonatkozik. E szerint a munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől - azaz a munkába állás napjától - számított 15 napon belül írásban köteles tájékoztatni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Képviselettel rendelkező szakszervezet - a minősítés feltétele

Kérdés: A cégünknél szakszervezet alakult, legalábbis megkeresést kaptunk egy szakszervezettől, amely azt állítja, hogy képviseletre jogosult tisztségviselőt működtet nálunk az egyik munkavállalónk személyében. Erre vonatkozóan azonban semmit nem csatolt, csak a munkavállaló nevét tudjuk; viszont konzultációt és a munkavállalókra vonatkozó béradatokat kér. Kell ezt ilyenkor teljesítenünk? Mivel kellene neki igazolnia, hogy valóban képviseletre jogosult nálunk, mit kérhetünk tőle?
Részlet a válaszából: […] A szakszervezet a munkáltatótól a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekei­vel kapcsolatban tájékoztatást kérhet, illetve jogosult a munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) vagy annak tervezetével kapcsolatos véleményét a munkáltatóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Romániában ledolgozott idő - figyelembevétel a közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: A közalkalmazott 2008. június 9-én szerezte meg az óvodapedagógusi végzettségét, és azóta is óvodánkban dolgozik óvónői munkakörben, Pedagógus I./5 besorolással. Belépésekor nem adott le semmilyen jogviszony-igazolást. Dolgozónk most szeretné megtudni, hogy beszámítható-e a besorolásához az 1991-1999 közötti jogviszonya, amikor is egy romániai óvodában dolgozott óvónőként, de óvodapedagógusi végzettséggel akkor még nem rendelkezett. Romániai munkakönyvében igazolva van ez a jogviszonya. Figyelembe vehetjük ezt az időszakot a besorolásához?
Részlet a válaszából: […] A külföldön pedagógus-munkakörben, munkaviszony alapján ledolgozott idő beszámíthatóságát két szempontból kell vizsgálni: egyfelől, hogy szakmai gyakorlatként, másfelől, hogy a fizetési kategóriához beszámítandó időként figyelembe kell-e venni. A 326/2013. Korm. rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Költségvetési szervek "összeolvadása" - a tájékoztatás kötelezettsége

Kérdés: Egy költségvetési szerv - fenntartói döntés alapján - beolvad egy másik költségvetési szervbe. Milyen tájékoztatási kötelezettség terheli az átadó és az átvevő munkáltatót? Gondolunk itt különösen az Mt. 36. §-ához fűzött miniszteri indokolásra is. Ennek alapján kell alkalmazni az Mt. 36-40. §-ában foglaltakat, vagy az átvevő munkáltatót kizárólag a Mt. 46. §-ának (1) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettség terheli? A munkavállalók az Mt. hatálya alá tartoznak.
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy az érintettek az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók, leggyakoribb esetként azt feltételezzük, hogy a költségvetési szervre vagy a Kttv., vagy a Kit. hatálya terjed ki. A kérdésben nem szerepel, hogy az átadó és az átvevő munkáltató melyik törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Elektronikus bérjegyzék - követelmények és ellenőrizhetőség

Kérdés: Munkaügyi ellenőrzés során elfogadott-e az online bérjegyzék? Hogyan történik az ellenőrzés, milyen dokumentumokat kérhet el az ellenőr a bérjegyzék átvételi listáján kívül?
Részlet a válaszából: […] A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást ("bérjegyzék") kell adni. A tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Elektronikus bérjegyzék - a kiküldés

Kérdés: Lehet-e abból gond, ha két felső vezető egyazon e-mail-címet ad meg a bérjegyzék küldéséhez? A pdf ugyan egyazon e-mailre érkezik, de megnyitni csak a biztonsági kóddal lehet, amit még a küldéskor maguknak elmentenek, és törölnek a rendszerből. A munkavállalók által megadott e-mail-címet el kell fogadni, azaz úgy kell kezelni, mint például a bankszámlaszámot, amire akár az egész család jövedelme utalásra kerülhet?
Részlet a válaszából: […] A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást ("bérjegyzék") kell adni. A tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Éjszakai munka kisgyermekes munkavállaló esetén

Kérdés: Van-e bármilyen lehetőség az Mt. 113. §-a (3) bekezdésétől történő eltérésre, figyelembe véve az Mt. 43. §-ának (1) bekezdését is?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett szabály szerint, a munkavállaló számára a várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig, illetve a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves koráig éjszakai munka nem rendelhető el [Mt. 113. § (3) bek.]. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.
1
2
3
11