Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]kötelezettségét is, mivel e szabály szerint az Mt. hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. A munkáltató kezelheti a munkavállaló lakcímadatát, kötelezheti a lakcímváltozásról szóló tájékoztatásra is. Amennyiben a munkavállaló a tájékoztatási kötelezettségét nem teljesíti, ez munkaviszonyból származó kötelezettségszegésnek minősül. A következmények súlyosságától függően megalapozhat akár azonnali hatályú munkáltatói felmondást is, vagy a kollektív szerződésben, illetve ennek hiányában munkaszerződésben kikötött joghátrány (pl. megrovás, vagyoni hátrány) alkalmazását is.A munkáltató ugyanakkor adatkezelőnek minősül, és mint ilyen, a vele közölt adatokat csak célhoz kötötten, szabályozott módon és ideig kezelheti, és az illetéktelenek hozzáférését meg kell akadályoznia. A munkavállaló a GDPR 13-14. cikkében foglalt tájékoztatáskéréshez való joga alapján információt kérhet a munkáltatótól (adatkezelőtől) arról, hogy kinek, mikor, milyen jogszabály alapján, mely személyes adataihoz biztosított hozzáférést, vagy kinek továbbította a személyes adatait. Amennyiben a munkáltatótól jutna a munkavállaló címe harmadik személy tudomására, a GDPR alapján, ha vagyoni vagy nem vagyoni kárt szenvedett, az adatkezelőtől vagy az adatfeldolgozótól[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]1-es: üzemi baleset, 2-es: foglalkozási megbetegedés, 3-as: közúti baleset, 4-es: egyéb baleset, 5-ös: beteg gyermek ápolása, 6-os: terhesség vagy szülés miatti keresőképtelenség, 7-es: közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés, 8-as: egyéb keresőképtelenség, 9-es: veszélyeztetett terhesség. Mint látható, a betegségcsoportok aszerint vannak megállapítva, hogy fűződik-e hozzájuk valamilyen speciális jogkövetkezmény (pl. az üzemi balesethez munkáltatói kártérítési felelősség, a terhességhez a munkakörülmények megváltoztatásának kötelezettsége, a közegészségügyi okból való elkülönítés vagy eltiltás esetén a munkavégzés tilalma).Ennél részletesebb információt a munkáltató nem követelhet, ennek megadását az orvostól sem kérheti, akit köt az orvosi titoktartás követelménye is, hiszen ez esetben különleges személyes adatról van szó. Ha a munkáltató kételkedik[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A felek kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. Az Mt. 18. §-ának (1) bekezdése továbbá előírja, hogy a tájékoztatást - munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérő rendelkezése hiányában - olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség teljesítését.Jelen esetben a közalkalmazottat terhelte a munkáltató felé a szakképesítéséről szóló okirat bemutatásának (tájékoztatási) kötelezettsége, amivel szemben a munkáltatónak az a tájékoztatási kötelezettsége állt, hogy milyen végzettség, szakképesítés igazolása szükséges és vehető figyelembe az adott munkakörben a besoroláshoz. Mivel a kinevezés írásba foglalásáért a munkáltató a felelős, a két fél közül elsődlegesen őt terheli a kinevezésre vonatkozó jogi követelmények ismeretéért, és ebből következően a másik féllel való közléséért is a felelősség. Amennyiben a munkáltató az illetménykülönbözet-hátralék kifizetésétől elzárkózik, és az ügyből per lesz, abban várhatóan az lehet a döntő,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megváltoztatta, és már nem kötelező mozgóbért fizetni. Ebben az esetben a munkavállalót a tárgyhónapra (pl. januárra) vonatkozó munkabér-elszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi munkabér elszámolásakor (azaz ilyenkor március 10-ig) tájékoztatni kell. A munkabér-különbözetet a következő havi munkabérrel egyidejűleg ki kell fizetni. A munkáltató a többletkifizetést az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint - azaz a munkavállaló hozzájárulása nélkül is - levonhatja [Mt. 155. § (4) bek.].Ha a fenti feltételek nem állnak fenn, de a munkáltató mégis azt észleli, hogy a bérkifizetés hibás volt, a jogalap nélkül kifizetett munkabér[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tekintettel - újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. Az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada [Mt. 228. § (1)-(2) bek.]. A versenytilalmi megállapodásban kötbér is kiköthető [Mt. 228. § (5) bek.].A Kúria egy közelmúltban hozott ítéletében kifejtette, hogy a versenytilalmi megállapodás alapvetően egy "nem tevésre" irányuló szerződéses kötelezettséget jelent, vagyis egy olyan magatartást vár el a munkavállalótól, hogy tartózkodjon a munkáltató gazdasági érdekkörébe tartozó tevékenység meghatározott ideig történő gyakorlásától. E körbe nem vonható a munkavállaló későbbi elhelyezkedéséről szóló tájékoztatás előírása. Ennek az egyoldalú kötelezettségvállalásnak esetleges megszegése önmagában nem jelentheti a munkáltató gazdasági érdekének megsértését vagy annak veszélyeztetését, ennélfogva nem vonhatja maga után az Mt. 228. § (5) bekezdésében biztosított kötbérfizetési[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […][Mt. 6. § (1)-(2) és (4) bek.] alapján - köteles tájékoztatni a korábbi munkáltatóját, ugyanis e munkaviszonya tekintetében továbbra is fennáll azon kötelezettsége, melynek értelmében a munkaviszony fennállása alatt - kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Ha a korábbi munkáltató úgy ítéli meg, hogy az új munkaviszony létesítése, illetve az új munkáltatónál történő munkába állás a munkaviszony fennállása alatt veszélyezteti a jogos gazdasági érdekeit (pl. a munkavállaló Önökkel - mint korábbi munkaadója közvetlen versenytársával - létesíti az új munkaviszonyt), felszólíthatja a munkavállalót, hogy ez idő alatt tartózkodjon e magatartásoktól.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony (közalkalmazotti jogviszony) létesítése, valamint a törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. Így első olvasatra valóban az a helyzet állt elő, hogy a közalkalmazott saját felróható magatartására hivatkozott, amikor utóbb a besorolása olyan okiratokra való utalással történő helyesbítését kérte, amelyeket ő mulasztott el benyújtani. Ugyanakkor második olvasatra már nem állíthatjuk a saját felróható magatartást, mert ha a volt közalkalmazott utólag átadja olyan korábbi munkaviszonyai fennálltáról szóló igazolást, ami alapján besorolása módosítandó, megítélésünk szerint a munkáltatónak az elévülési[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkaterületeken nem veszélyezteti-e mások egészségét, folytathat-e tevékenységet az adott munkaterületen [33/1998. NM rendelet 3. § (5) bek.].A kérdés megválaszolása során abból kell kiindulni, hogy a munkavállaló köteles minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni a munkáltatót, amely a munkaviszony létesítése, valamint az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges [Mt. 6. § (4) bek.]. A munkavállalótól a munkáltató olyan nyilatkozat megtételét vagy adat közlését kérheti, amely személyiségi jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges [Mt. 10. § (1) bek.]. A munkavállaló ennek megfelelően köteles a betegségéről tájékoztatni az üzemorvost, ha ez a munkaviszony létesítése vagy teljesítése szempontjából lényeges. Annak megítélése, hogy egy adott betegség miképpen befolyásolja a munkavállaló adott munkakörre való alkalmasságát, foglalkozás-egészségügyi orvosi szakkérdés, ezt az előzetes alkalmassági vizsgálat alapján az üzemorvos hivatott megítélni. Erre figyelemmel a munkavállaló együttműködési és tájékoztatási kötelezettségéből levezethető, hogy az általa ismert betegségeiről tájékoztatnia kell az üzemorvost. Az üzemorvos az alkalmasság véleményezése során ugyanis csak valamennyi releváns - az egészségi állapotára vonatkozó - információ birtokában tudja megítélni a munkavállaló munkáltató által megjelölt munkakörre való alkalmasságának kérdését, valamint a személyi higiénés alkalmasságát a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületen folytatott tevékenység tekintetében [33/1998. NM rendelet 3. § (1) bek. a) és b) pont].Annak megítélése, hogy az említett betegségekkel küzdők vagy a sztómaviselők valamely munkakörben alkalmazhatók-e, nem munkajogi, hanem esetileg megítélhető orvosszakértői kérdés, így általánosságban aligha lehetséges meghatározni, mely munkakörök tartoznak ide. Vannak azonban olyan jogszabályok, amelyek például kizárják az ilyen betegségekkel küzdők alkalmazását. A 203/2009. Korm. rendelet 9. §-ának (2) bekezdése értelmében például a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök vonatkozásában nem minősíthető az adott munkakör ellátására alkalmasnak az a munkavállaló, aki a 203/2009. Korm. rendelet 2. mellékletében felsorolt, olyan egészségi alkalmasságot kizáró betegségben vagy fogyatékosságban szenved, amely az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátását nem teszi lehetővé. Ezzel összhangban a 203/2009. Korm. rendelet 2. melléklete az egészségi alkalmasságot kizáró, korlátozó állapotok, fogyatékosságok és betegségek[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]személyek nem, akkor megvalósulhat a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, azaz az egyenlő bánásmód megsértése (Mt. 12. §, Ebktv. 8. §). A béremelés elmaradása akkor is jogsértő lehet, ha annak oka a vezetéssel való - nem szakmai, a munkaviszonnyal összefüggő - ellentét; ilyenkor a munkáltató joggyakorlása rendeltetésellenesnek (Mt. 7. §) minősülhet. Ezt viszont a munkavállalónak bizonyítania kell. Arról, hogy béremelés nem jár a munkavállalónak, nem kell értesíteni semmilyen formában.A termelői részlegbe való áthelyezés esetében nem egyértelmű, hogy az a munkakör megváltozásával jár-e. Amennyiben igen, úgy annak feltétele lett volna a munkaszerződésben meghatározott munkakör módosítása [Mt. 22. § (3) bek.], és azzal együtt új munkaköri leírás kiadása [Mt. 46. § (4)[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]Mt. általános magatartási követelményeire, és meg kell tartania néhány olyan rendelkezést, amelyből levezethető, hogy a munkáltató bizonyos esetekben megtilthassa az újabb munkaviszony létesítését a már fennálló munkaviszony mellett.Az Mt. 6. §-ának (4) bekezdése értelmében az Mt. hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. Ebből levezethető, hogy a munkavállaló köteles előzetesen bejelenteni a munkáltatónak, ha újabb munkaviszonyt kíván létesíteni. Ezt a tájékoztatást olyan időben és módon kell megtennie, hogy az lehetővé tegye a munkáltató ezzel kapcsolatos jogainak gyakorlását. Mivel a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt - kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné [Mt. 8. § (1)[…] részlet vége a válaszból.