39 cikk rendezése:
1. cikk / 39 Nyugdíjas egészségügyi szolgálati jogviszonyának megszüntetése
Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó dolgozónk a 2024. év elején nyugdíjba ment, a felmentési időt letöltötte, végkielégítést nem kapott. Néhány hónap múlva visszavettük dolgozni, és jelenleg is Eszjtv.-s jogviszonyban van foglalkoztatva úgy, hogy a nyugdíját szünetelteti, és jövedelemkiegészítés formájában kapja meg. Ha a dolgozóra nem lesz szükségünk, akkor ebben az esetben mi a felmondás menete, illetve van-e még valami, ami megilleti a dolgozót a munkaviszony megszüntetésekor?
2. cikk / 39 Vezető állású munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése – a védett kor
Kérdés: A vezető tisztségviselő munkaviszonyának megszüntetésére az Mt. általános szabályait kell alkalmazni. A vezető tisztségviselőnél is számít a védett kor? Ha idén leváltják, de jövőre betölti az irányadó nyugdíjkorhatárt, akkor nála is figyelembe kell venni a végkielégítésnél a pluszjuttatásokat?
3. cikk / 39 Új munkaidő-beosztás – munkavállalói kérésre
Kérdés: Az egyik ügyfél munkáltatónknál az egyik új belépő munkavállaló fő kérése, hogy hétfőtől csütörtökig reggel nyolctól délután fél ötig, míg pénteken reggel nyolctól délután kettőig tartson a munkaideje. Ez a munkaidő-beosztás ismeretlen volt eddig az ügyfél munkáltatónál. Mi lenne ennek a munkaidő-beosztásnak az engedélyezési folyamata? Elegendő, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi, esetleg valamilyen belső utasításra lenne szükség? Engedélyezés esetén az egyenlő bánásmód elve nem sérülne? Vannak más irodai dolgozók is, eltérő munkaidő-beosztással, az új belépő esetében indokolási kötelezettsége van a munkáltatónak, ha engedélyezni kíván egy merőben új munkaidő-beosztást?
4. cikk / 39 Nyugdíjazás – munkaviszony-megszüntetés közös megegyezéssel
Kérdés: Nyugdíjazás címén, közös megegyezéssel kéri a munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését. Köteles-e a munkáltató vizsgálni a nyugdíjazás feltételeinek meglétét, mielőtt a munkavállaló munkaviszonyát megszüntetné?
5. cikk / 39 Munkaviszony-megszüntetés – indokolás munkavállalói kérelemre
Kérdés: Az Mt. új szabálya értelmében a munkavállaló kérelmére bizonyos esetekben akkor is indokolnia kell a munkáltatónak a megszüntetésre irányuló jognyilatkozatát, ha olyan megszüntetési jogcímen szünteti meg a munkaviszonyt, amelyet egyébként nem kellene megindokolnia. Az Mt. ebben az esetben a 64. § (2) bekezdésében foglalt világos, valós és okszerű felmondás követelményét írja elő. Meg kell ilyenkor tartania a munkáltatónak a felmondás indokolásával szemben támasztott egyéb követelményeket? Ha például a munkaviszony határozatlan idejű, az indokolásnak ekkor is a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okra kell hivatkoznia?
6. cikk / 39 Szülői szabadság – munkavállalói kérelem és munkaadói válasz
Kérdés:
A szülői szabadságot kérheti-e a munkavállaló olyan módon kiadni, hogy ezek a szabadságnapok minden esetben péntekre essenek? Ha ez a munkáltatónak nem megfelelő, meghatározhatja-e a munkavállaló számára előre azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a szabadságot nem fogja elhalasztani?
7. cikk / 39 Próbaidő kikötése – és az indokolás nélküli azonnali hatályú felmondás
Kérdés: Lehet-e jogszerűen beleírni a munkaszerződésbe, hogy a munkavállaló a próbaidő alatt csak egy hónapig, a munkáltató annak teljes tartama alatt, három hónapig mondhat fel azonnali hatállyal?
8. cikk / 39 Boltvezetők munkaideje és felelőssége
Kérdés: Országos bolthálózattal működő multicég szakszervezeti tisztségviselője vetette fel a boltvezetőket érintő alábbi problémát. Az érintett kereskedelmi vállalatnál a boltvezetők munkaköre számos tevékenységre terjed ki, például a megérkezett termékek leszedése, polcok feltöltése, az üzlet nyitása, a napi munkafolyamatok megszervezése, a kassza indítása, kezelése, a vásárlói panaszok kezelése, rendelés leadása, belső oktatás megszervezése. Továbbá az üzletvezető besegít a dolgozóknak, hogy ne keletkezzen túlóra, ennek következtében a boltvezető reggeltől estig bent van az üzletben. Ezen túlmenően a bolti dolgozók esetleges mulasztásait is a boltvezetők terhére róják. Például a személyzeti vásárlás elmulasztott bizonylatolása, vagy a jelenléti ív pontatlan vezetése esetén, akkor is, ha van más munkatárs, aki aznap a műszakvezető. Felelősségre vonás is történik, és ismétlődés esetén elbocsátás a következmény, természetesen a kimutatható rendkívüli munkavégzés ellentételezése nélkül. Szabályos-e ez a gyakorlat?
9. cikk / 39 Munkavállalói felmondás – az indokolás indokolatlansága
Kérdés: Meg kell indokolni a határozatlan idejű munkaviszonyban a felmondás okát? Ha igen, akkor lehet indok az, hogy a munkaviszonyban fizetett díjazás összege nagyon alacsony, és már a korábbi munkaviszonyomban is többet kerestem évekkel ezelőtt, mint most?
10. cikk / 39 Büntetlen előélet – az igazolás hiányának következményei
Kérdés: A közalkalmazotti jogviszonyba való kinevezés feltételeként a Kjt. 20. §-ának (2) bekezdése egyebek mellett a büntetlen előéletet szabja meg. Közalkalmazottunk erkölcsi bizonyítványa a pályázat benyújtásakor egy hete már lejárt, és noha ígéretet tett egy újabb beszerzésére, erre mégsem került sor. A közalkalmazottunk már lassan két hónapja dolgozik, de még mindig nem adta le az erkölcsi bizonyítványát. Jogszerű lehet-e a közalkalmazotti jogviszony próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetése arra hivatkozással, hogy a közalkalmazott vállalása ellenére utólag sem csatolta az erkölcsi bizonyítványát, és ezzel nem igazolta, hogy büntetlen előéletű?
