333 talált cikk a közszolgálati jogviszony kifejezésre

Kérdés: A Mötv. 71. §-ának (4b) bekezdése alapján a polgármester illetményének/tiszteletdíjának összegét az (1)–(4a) bekezdések alapján a jegyző állapítja meg. A fentieken túl a polgármester az illetményen/tiszteletdíjon felül költségtérítésre (15%), valamint a Kttv. vonatkozó rendelkezései alapján idegennyelv-tudási pótlékra is jogosult. Mivel a Mötv. csak az illetmény/tiszteletdíj esetében telepíti a hatáskört a jegyzőre, a költségtérítés, valamint az idegennyelv-tudási pótlék – mely nem része az illetménynek – megállapítására továbbra is a képviselő-testület jogosult? Ez az osztott hatáskör nem tűnik életszerűnek.

Kérdés: Kollégánk 1986. július 1. napjától 1992. szeptember 30. napjáig általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetnél dolgozott munkaviszonyban. Továbbá 2003. március 16. napjától 2008. december 31. napjáig az önkormányzat egyik osztályán állt közszolgálati jogviszonyban, amelyet közös megegyezéssel megszüntettek, és ezt követően az osztály egy új intézményként az Mt. hatálya alatt foglalkoztatta 2009. január 1. napjától 2015. március 31. napjáig. Ez az intézmény közszolgálati feladatokat látott el, a munkavállalók egy részét közalkalmazottként, másik részét az Mt. hatálya alatt álló munkavállalóként foglalkoztatták. Ezek a foglalkoztatási jogviszonyok a jubileumi jutalomba beszámítandó jogviszonyok közzé beszámítanak-e a Kjt. 87/A. §-ában foglaltak szerint?

Kérdés: Hivatalunknál alkalmazásban álló vezető köztisztviselő munkatársunk megszerezte a negyven év jogosultsági időt, így jogosulttá vált a Kttv. 63. §-a (2) bekezdésének f) pontjában foglaltak szerinti a felmentés kérelmezésére. Szeretné megigényelni a nők negyven év jogosultsági idejével igénybe vehető nyugellátást, tervei szerint viszont nem venné igénybe az ellátás folyósítását, hanem lényegében egyből szüneteltetné, és ezzel együtt köztisztviselői jogviszonyát – immáron nyugdíjasként – folytatni kívánná. A tényállás alapján milyen lépéseket kell betartanunk a folyamat jogszerű lebonyolítása érdekében? Meg kell-e szüntetnünk a közszolgálati jogviszonyát két hónap felmentési idő biztosítása mellett, és ha igen, milyen jogcímen? Milyen határidőket és feltételeket kell figyelembe venni az ismételt foglalkoztatás során? Nyugdíjba vonulásának napját követően akár már másnap sor kerülhet a jogszerű foglalkoztatására, amennyiben bejelentette a nyugellátás szüneteltetését?

Kérdés: 1. A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége a 2007. évi CLII. törvény értelmében milyen munkakörökre terjed ki, és milyen gyakorisággal kell a nyilatkozatot megtenniük? Például jegyző, aljegyző, szervezési osztályvezető, műszaki osztályvezető, hatósági osztályvezető, pénzügyi osztályvezető, személyzeti ügyintéző, munkaügyi ügyintéző, hatósági ügyintéző, anyakönyvvezető, építéshatósági ügyintéző, adóügyi ügyintéző, pénzügyi ügyintéző, számviteli ügyintéző, szociális ügyintéző, szervezési ügyintéző, műszaki ügyintéző, vagyongazdálkodási ügyintéző, pályázati és közbeszerzési referens, informatikus, közszolgálati ügykezelő munkakörök esetén.
2. Az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőinek [járóbeteg-szakellátó (Eszjtv.)], óvoda (Púétv.), gyermekjóléti és városgazdálkodási intézmény (Kjt.), művelődési ház könyvtára (Mt.) kell-e, és ha igen, milyen időközönként kell vagyonnyilatkozatot tenni?
3. Az egészségügyi alapellátás önkormányzati kormányzati funkción működik, ott egy házi gyermekorvos és egy házi gyermekorvosi asszisztens dolgozik, rájuk vonatkozik-e a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség?

Kérdés: Amennyiben egy köztisztviselő más közigazgatási szervnél fennálló közszolgálati jogviszonya nem áthelyezéssel szűnik meg, hanem például lemondással vagy közös megegyezéssel kerül megszüntetésre, majd ezt követően – harminc napon belül – a köztisztviselő új kinevezéssel kerül foglalkoztatásra egy másik közigazgatási szervnél, abban az esetben jogszerűen kiköthető-e a Kttv. 46. §-ának (1) bekezdése szerinti próbaidő? A kérdés különösen azért merült fel, mert a Kttv. 46. §-ának (1) bekezdése alapján a próbaidő kikötése általános szabály szerint kötelező a jogviszony létesítésekor, ugyanakkor a törvény az áthelyezés esetét kivételként kezeli. A gyakorlatban ugyanakkor bizonytalan annak megítélése, hogy a jogviszony megszűnését követő rövid időn belüli új kinevezés esetén a jogviszony folyamatosságára tekintettel kizárt-e a próbaidő kikötése akkor is, ha az új jogviszony nem áthelyezéssel jön létre. Ebben az esetben jogszerűen kiköthető-e próbaidő, illetve van-e jelentősége annak, hogy a két jogviszony között harminc napnál rövidebb vagy hosszabb idő telik el?

Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó közszolgálati tisztviselő általa sem vitatottan és dokumentumokkal is bizonyítottan sorozatosan olyan magatartást tanúsított, amely a közigazgatási szerv és a közszolgálati tisztviselő szerint is alkalmas arra, hogy a jogviszonya a Kttv. 63. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján felmentéssel megszüntetésre kerüljön. A közszolgálati tisztviselő egyébként olyan munkakört lát el, amely egyedi projektmunkákat is tartalmaz. Ezekben egyébként lényeges hibákat nem vétett, kimagasló teljesítményt nyújt. Tekintve, hogy a Kttv. a bizalomvesztésen alapuló felmentés közlésére nem ír elő konkrét határidőt, van-e lehetőség arra, hogy a bizalomvesztést megalapozó tényeket és bizonyítékokat a felek írásban rögzítsék azzal a kikötéssel, hogy a közigazgatási szerv egy konkrétan meghatározott későbbi időpontban (négy hónap) dönt a bizalomvesztésen alapuló felmentésről (ezzel egyúttal esélyt adva a közszolgálati tisztviselőnek arra, hogy a vezetője bizalmát esetleg helyreállítsa)?

Kérdés: Megyei jogú város polgármesteri hivatalában közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott vezetői szintekre vonatkozik a kérdésünk. A Kttv. 226. §-ának (1) bekezdése szerint a közszolgálati jogviszonyban e törvény kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni. A 236. § (4) bekezdése megállapítja: a 3000-nél kevesebb lakosú település kivételével – ide nem értve a 3000-nél kevesebb lakosú várost – a helyi önkormányzat rendeletben vezetői illetménypótlékot állapíthat meg – a jegyzőket, főjegyzőket kivéve – egységesen valamennyi vezetőre kiterjedően. Ennek mértéke a b) és az a) pontban meghatározott település kivételével az osztályvezetői szintnek megfelelő vezető alapilletményének legfeljebb 10%-a, a főosztályvezető-helyettesi szintnek megfelelő vezető alapilletményének legfeljebb 15%-a. A már megállapított vezetői illetménypótlék nem csökkenthető. A 236. § (5) bekezdésének c) pontja szerint a helyi önkormányzatnál a főjegyzői, jegyzői, aljegyzői kinevezésen túlmenően 10.000 feletti lakosú településen, valamint a megyei jogú városi önkormányzatnál, vármegyei önkormányzatnál, fővárosi kerületi, fővárosi önkormányzatnál osztályvezetői és főosztályvezető-helyettesi szintnek megfelelő vezetői kinevezésen túl további vezetői kinevezés is adható. A hivatali felépítést meghatározó szervezeti és működés szabályzat a jegyzői-aljegyzői szinten túl 3 szintű vezetést határoz meg. A Kttv. 9. §-ának (4) bekezdése az alábbi kapcsolódó rendelkezéseket tartalmazza: A Kttv.-től csak akkor lehet eltérni, ha azt a törvény kifejezetten megengedi. Amennyiben létrehoz még főosztályvezetői szintet is a szervezeti struktúra (irodavezető Kttv.-nek megfelelően főosztályvezető-helyettesnek felel meg, a csoportvezető osztályvezetőnek), úgy helyi rendeletben szabályozható-e az alapilletmény, a vezetői illetménypótlék és a pótszabadság, vagy vissza lehet vagy kell nyúlni a Kttv. általános előírásaihoz, a főosztályvezetőre egyébként meghatározott szabályokhoz?

Kérdés:

A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselők cafeteriajuttatásban részesülnek a jogszabály alapján. A SZÉP-kártyára utalandó éves cafeteriaösszeget az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott költségvetés alapján teljes összegben kapják azok, akiknek teljes évben fennáll a jogviszonya. Ezt az összeget arányosítani kell a rövidebb ideig tartó jogviszonyok esetén. A közszolgálati jogviszony év közbeni megszűnése esetén időarányosan jogosult az ellátásra. Amennyiben a jogviszony hamarabb megszűnik, mint a hivatalnál történő cafeteriaigénylés és -kiutalás, kell-e a már elment, volt köztisztviselőket megkeresni, nyilatkoztatni és utalni részükre (a megszűnt jogviszonyuk időtartamának megfelelő) cafeteriaösszeget?

Kérdés: A Kttv. alá tartozó köztisztviselő 1983-tól 1989-ig terjedő időtartamban a tb-igazolvány bejegyzése alapján a Magyar Államvasutak Körzeti Üzemfőnökségén munkaviszonyban állt. Ezen időszaka a Ktv. és a Kttv. váltás időpontjában (2012) nem került elfogadásra a jubileumi jutalomra jogosító időszakokból. Figyelembe vehető-e ezen időszak a 25 éves jubileumi jutalomhoz, amennyiben igen, akkor ezzel a plusz 6 évvel, már a 30 éves jubileumi jutalomra is jogosult lenne? Ebben az esetben, ha mindkét jubileumi jutalom járna, kifizethető a részére?

Kérdés: Egy köztisztviselőnek az elmúlt 10 év során 230 munkanap szabadsága gyűlt fel. A munkáltató szeretné kivetetni a dolgozóval. A munkáltató az elmúlt évek szabadságának kivételét elrendelheti-e, vagy csak egy részével rendelkezhet? Ha igen, akkor ennek mi a folyamata?