35 találat a megadott közszolgálati jogviszony tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]Kttv. 39. §-ának (6a) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közszolgálati jogviszony létesítéséről különösen indokolt esetben, a köztisztviselői jogviszonyt létesítő személy kérelmére a munkáltatói jogkör gyakorlója saját hatáskörben dönt. Tehát közszolgálati jogviszony létesítése esetén - szemben a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésével - nem szükséges a kormány engedélye a jogviszony létesítéséhez.A kérdésük szerinti esetben azonban a jegyzőnek a már fennálló közszolgálati jogviszonyáról van szó, így azt szükséges megvizsgálni, hogy a Kttv. jogviszony-megszűnési szabályai mit írnak elő a nyugdíjasnak minősülő köztisztviselőkre vonatkozóan. A Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja szerint a közszolgálati jogviszony megszűnik, ha a köztisztviselő (a kérdés szerint a jegyző) a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, kivéve, ha a köztisztviselő kérelmére és hivatali érdek alapján a munkáltató (jogkörgyakorló: a polgármester) a jogviszonyt fenntartja.A köztisztviselő a fentiek szerinti kérelmét a rá irány­adó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napját megelőző harmadik hónap utolsó napjáig írásban nyújthatja be a munkáltatóhoz. A határidő elmulasztása miatt igazolás benyújtásának nincs helye, ebben az esetben a köztisztviselő jogviszonya annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amikor a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte [Kttv. 60. § (7) bek.]. A Kttv. 60. §-ának (8)-(9) bekezdései előírják, hogy a kormány véleményét is ki kell kérnie a munkáltatónak a kormánytisztviselők esetében, a Kttv. 229. §-ának (4) bekezdése szerint ugyanakkor a köztisztviselő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]Mt.-ben meghatározott - alapszabadság, valamint - a jogosultság fennállása esetén - jár valamennyi pótszabadság.A közös önkormányzati hivatalnál dolgozó köztisztviselő esetében a szóba jöhető pótszabadságok a Kttv. alapján különösen a következők: besorolástól függő, vezetői, gyermekek után járó pótszabadság, vagy apának a gyermeke születése esetén járó pótszabadság (Kttv. 101-102. §). Önkormányzatnál foglalkoztatott munkavállaló esetében a pótszabadságok az Mt. alapján különösen a következők: életkor alapján, gyermekek után járó vagy apának a gyermeke születése esetén járó pótszabadság (Mt. 117-120. §).Lényeges utalni arra, hogy a szabadság mértéke nem arányosítható a részmunkaidő mértékével. Eszerint ugyanannyi munkanap alap- és pótszabadság jár a részmunkaidős munkaviszonyban,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a korábbi jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét három év jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni. Itt azonban fontos utalni arra, hogy ez a b) pont együtt alkalmazandó és értelmezendő az azt megelőző a) ponttal, amely szerint, ha a köztisztviselő a Kttv. 62/A. §-a szerint új közszolgálati jogviszonyt létesít, amennyiben végkielégítés illeti meg, egyhavi végkielégítésre jogosult, és a részére kifizetett végkielégítés összegének az egyhavi mértéken felüli részét az új jogviszony létesítésétől számított 30 napon belül a korábbi munkáltató részére köteles visszafizetni. Vagyis ez a jogszabályhely csak abban az esetben alkalmazandó, ha a köztisztviselő korábbi jogviszonya olyan jogcímen szűnt meg/került megszüntetésre (pl. felmentéssel átszervezése miatt), amely alapján végkielégítésben részesült. Ha viszont a köztisztviselő nem szerzett végkielégítésre való jogosultságot (pl. lemondással, vagy a felek közös megegyezéssel szüntették meg a jogviszonyt, illetve átszervezéssel indokolt felmentés esetén nem volt meg a végkielégítésre való jogosultsághoz szükséges minimális hároméves jogszerző idő), a Kttv. 69. §-ának (11) bekezdése nem alkalmazandó. Ebben az esetben a korábbi jogviszonyban töltött idő az általános szabályok szerint adódik hozzá az új közszolgálati jogviszony tartamához a végkielégítésre való jogosultság tekintetében.4. Az illetményeltérítéssel kapcsolatban is igennel válaszolunk. A Kttv. 133. §-ának (8) bekezdése szerint, ha a köztisztviselő a Kttv. 62/A. § szerint év közben létesít új jogviszonyt, a korábbi munkáltató által a tárgyévre megállapított eltérítés mértékére az új munkáltatónál ebben az esztendőben akkor jogosult, ha az új munkáltató a közszolgálati jogviszony létesítését követő legalább 45, legfeljebb 60 napon belüli, soron kívüli teljesítményértékelése alapján azt részére megállapítja.5. A közigazgatási alapvizsga/szakvizsga határidővel kapcsolatban: egyrészt sem a Kttv., sem annak 62/A. §-ához kapcsolódó végrehajtási rendelet (98/2018. Korm. rendelet) nem tartalmaz speciális szabályt a közigazgatási alapvizsgára és szakvizsgára vonatkozóan, így e tekintetben nem tudjuk a két jogviszony közötti folyamatosságot megállapítani. Másrészt a Kttv. 122. §-a új jogviszony létesítésekor - ideértve az áthelyezés esetét is - újraindítja az e vizsgák letételére nyitva álló határidőket. Mindebből következően - megítélésünk szerint - a közigazgatási alapvizsga és szakvizsga letételére előírt határidők az új közszolgálati jogviszony létesítésének napjával újrakezdődnek. A határidők újraindulása miatt pedig a Kttv. 122. §-ának (4) bekezdése szerinti "átsorolásstop" sem érvényesül az új jogviszony létesítésekor.6. A köztisztviselők kötelező továbbképzésére - a "Probono rendszerre" - vonatkozó részletszabályokat a 273/2012. Korm. rendelet határozza meg. Ennek 10. §-a (1)-(2) bekezdése alapján a köztisztviselő továbbképzési kötelezettsége a közigazgatási alapvizsga letételének napjával kezdődik. Amennyiben a köztisztviselő a közigazgatási alapvizsga letétele alól mentesül, a továbbképzési kötelezettség a próbaidő leteltét követő napon kezdődik. A köztisztviselő továbbképzése továbbképzési időszakokban történik. Ezen időszak időtartama négy év, a jelenlegi továbbképzési időszak 2018. január 1-jétől 2021. december 31-éig tart. A 273/2012. Korm. rendelet 11. §-ának (1) bekezdése szerint[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]választáson más polgármestert választanak meg. Ezzel szemben, ha a polgármestert újraválasztják, foglalkoztatási jogviszonya is folyamatos marad, és így nem váltható meg a ki nem adott, arányos szabadság sem. A Kttv. általános szabálya szerint a főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonya a képviselő-testület és a polgármester között választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony. A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat [Kttv. 225/A. § (1) bek.]. A főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonyára alkalmazni kell a Kttv. 225/L. §-ában nevesített, a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó egyes rendelkezéseket. Így a Kttv. 107. §-át is, amely a közszolgálati jogviszony megszűnése esetén az arányos ki nem adott szabadság pénzbeli megváltásáról rendelkezik. A szabadságmegváltás mértéke az időarányosan járó, ki nem adott szabadság tartamára járó díjazás összege, amelyet a jogviszony megszűnését követő 40. napon meg kell váltani [Kttv. 107. § (2) bek.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]közszolgálati jogviszonyban dolgozzon tovább. Ez a rendelkezés éppen ezért a Kjt.-ből a Kttv.-be való áthelyezést szabályozza.Ettől eltérően, a Kttv. 56. és 59. §-a a közszolgálati tisztviselő Kttv. hatálya alá tartozó államigazgatási szervhez történő áthelyezéséről szól. Így egyfelől az államigazgatási szerv, a kormánytisztviselő (köztisztviselő) és egy másik államigazgatási szerv megállapodhat a kormánytisztviselőnek a másik államigazgatási szervhez történő határozott idejű áthelyezésében. A határozott idejű áthelyezésekor a kinevezést az áthelyezés idejére közös megegyezéssel módosítani kell, ugyanakkor a határozott idő elteltével a kormánytisztviselőt az előmeneteli szabályok figyelembevételével vissza kell helyezni ahhoz az államigazgatási szervhez, ahonnan áthelyezték. Ebből a szempontból államigazgatási szervnek kell tekinteni a Kttv. 1-2. §-aiban meghatározott szerveket [Kttv. 56. § (1)-(2) bek.].Másfelől a közigazgatási szerv, a kormánytisztviselő és egy másik közigazgatási szerv megállapodhat a kormánytisztviselőnek e másik közigazgatási szervhez történő végleges áthelyezésében is [Kttv. 59. § (2) bek.]. Az Ön által idézett kommentár kizárólag a Kttv.-ben szabályozott áthelyezéseket elemezve állapítja meg, hogy csak a Kttv. hatálya alá tartozó közigazgatási szervek között kerülhet sor áthelyezésre. Értelemszerűen e kijelentés kizárólag a Kttv.-n belül[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]akarattal állapodnak meg a jogviszony megszüntetéséről és annak időpontjáról. Azaz a felek megjelölhetnek egy tetszőleges jövőbeni időpontot a jogviszony megszűnésére. Közös megegyezés esetén viszont megállapodhatnak úgy, hogy a megállapodás megkötésétől jogviszonya megszűnéséig (pl. a felmentési idővel azonos tartamra) - illetményre való jogosultság mellett - Ön mentesül munkavégzési kötelezettsége alól. Ezen időszak egy része alatt kiadható az Önt megillető időarányos szabadsága is. Miután a közös megegyezés önálló megszüntetési jogcím, kizárt a felmentési időről történő lemondás is.Megjegyzendő, munkáltatója bármikor dönthet úgy, hogy a Kttv. 63. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján - nyugdíjasnak minősülésére figyelemmel - felmenti Önt. A Kttv. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján nyugdíjasnak minősül az a köztisztviselő, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, függetlenül attól, hogy jelenleg még nem részesül öregségi nyugdíjban. Amennyiben munkáltatója így döntene, legkorábban a felmentés közlését követő naptól (vagy a felmentési okiratban megjelölt időponttól) kezdődik a két hónapos felmentési[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]állapodni a közalkalmazott új munkakörében, munkahelyében, illetményében, valamint az áthelyezés időpontjában. Az áthelyezett közalkalmazottnak az áthelyezést megelőző közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha az új munkáltatójánál töltötte volna el (Kjt. 26. §). A Kjt. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely kimondaná, hogy a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott közalkalmazott határozott idejű közszolgálati jogviszonyba nem lehet áthelyezni. Szintén nincs olyan tiltó szabály sem, amely valamely magasabb vezető vagy vezető közalkalmazott áthelyezését tenné kizárttá helyettesítés[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rendelkezik a feladata ellátásához szükséges, a kormányrendelet 1. mellékletében a feladatkörre meghatározott képesítések valamelyikével. E melléklet 30. pontja alapján a közterület-felügyeleti feladatkör I. besorolási osztályban vagy felsőoktatásban szerzett közszolgálati végzettséggel vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettséggel és közszolgálati másodfokú szakképesítéssel tölthető be.A 150/2012. Korm. rendelet nem tartalmazza már a másodfokú szakképesítés kifejezést sem, és lényegében 12 számmal kerül benne meghatározásra a szakképesítések szintjei, amelyek közül az Ön által említett rendészeti szervező szakképesítés (62-es sorszámmal) felsőfokú végzettséghez kötött szakképesítésként a legmagasabb szintű, így ennél magasabb szintű szakképzettségi követelmény jelenleg nem is írható elő. Ebből következően a másodfokú szakképzettség - nem[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]§ (3) és (4) bekezdése], amelyek szerint összeférhetetlenségi vagy egyéb ok miatt a Kjt. alapján a köztisztviselő nem létesíthetne közalkalmazotti jogviszonyt. Az összeférhetetlenségi oknál kérdés lehet, hogy már az átadás időpontját megelőzően is ismert-e? Ha igen, a köztisztviselő már az átalakulást megelőzően intézkedhet az összeférhetetlenség megszüntetéséről, és ennek a munkáltató részére való igazolása esetén a közszolgálati jogviszonya (annak megszűnése helyett) közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át. A Kttv. nem ír elő "előzetes" értesítési kötelezettséget a munkáltató számára. A felek általános együttműködési kötelezettségét kimondó törvényi követelményből azonban levezethető, hogy az átalakulást követően előreláthatóan összeférhetetlenségi helyzetbe kerülő köztisztviselők figyelmét fel kell a munkáltatónak hívnia arra, hogy szüntessék meg a velük szembeni összeférhetetlenségi okot annak érdekében, hogy a közszolgálati jogviszonyuk ne szűnjön meg a törvény erejénél fogva.A Kttv. alapján a munkáltatónak utólagos értesítési kötelezettsége van a köztisztviselő részére, akár átalakult a jogviszonya (ilyenkor az átalakulást követő harminc napon belül), akár az a törvény erejénél fogva megszűnt (ilyenkor az átadás napjával). A jogviszonyváltással közalkalmazottá váló köztisztviselők részére értelemszerűen végkielégítés és szabadságmegváltás sem jár, mivel a közszolgálati jogviszonyuk nem szűnt meg, hanem átalakult közalkalmazotti jogviszonnyá. Ebből következően a köztisztviselőnek az átalakulás időpontjáig a Kttv. alapján járó, ki nem adott szabadságát megváltás helyett a Kjt. szerinti besorolás alapján megállapított szabadságához kell hozzáadni. Az átalakulás napjától számított negyvenötödik napon belül a köztisztviselőt[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hatálybalépése (2018. december 1.) előtt is, de az SzMSz módosításáról szóló képviselő-testületi döntés meghozatalát nem előzheti meg.A felmentési idő a Kttv. 68. §-ának (2) bekezdése szerint az okiratban megjelölt, legkorábban a felmentés közlését követő napon kezdődhet meg. A munkáltató így eldöntheti, mikor kezdődjön el a felmentési idő. Érdemes a döntés meghozatalakor figyelembe venni egyes munkaszervezési körülményeket is (pl. az osztályvezető helyettesítése megoldott-e a két osztály összevonásáig fennmaradó időtartamig). A jognyilatkozatok elektronikus dokumentumként történő megtételére és azok közlésére vonatkozó rendelkezést a polgármesteri hivatal esetében a Kttv. 258. §-ának (8) bekezdésében foglaltak szerint csak a munkáltató erre vonatkozó döntése esetén kell alkalmazni. Ilyen döntése hiányában papíralapú dokumentumként kell a felmentést elkészíteni. Célszerű ekkor a Kttv. 20. §-ának (8) bekezdése alapján eljárni, és tértivevény postai többletszolgáltatással feladni a felmentést. Ekkor ugyanis sikertelen kézbesítés esetén beáll a kézbesítési vélelem [lásd részletesen a Kttv. 20. §-ának (8) bekezdését], és a felmentést kézbesítettnek lehet tekinteni. A kézbesítés napját, illetve a kézbesítési vélelem beálltát követő naptól indul meg a felmentési idő. Ettől eltérően, a köztisztviselő betegsége miatti keresőképtelensége esetén a felmentési idő annak lejártát követő napon kezdődik. Erről a felmentésben a munkáltatónak nem kell külön rendelkeznie, csak a felmentési idő számításakor kell figyelemmel lennie a különös körülményre.Helyesen állapították meg, hogy a végkielégítés összege számításának alapja a felmentési idő kezdetekor hatályos illetmény [Kttv. 69. § (2) bek.], arra nincs[…] részlet vége a válaszból.