346 talált cikk a közszolgálati jogviszony kifejezésre

Kérdés: A 2026. évi köztisztviselői illetményemelés elszámolásával kapcsolatban szeretnék kérdezni. A 2025. évben is állományban lévő kollégák esetében, úgy gondolom, egyszerű a felhasznált támogatás mértékének kiszámítása, a régi és a 2026. januári emelt bérük különbségéből kijön az egy hónapra felhasznált bértámogatás összege (+ szocho). 2026-ban viszont több új jogviszony jött létre a hivatalunknál, van, amelyik megszűnt köztisztviselő álláshelyét tölti be, vannak viszont olyanok is, akik régóta (évek óta) betöltetlen álláshelyre lettek felvéve. Az ő esetükben elszámolható-e a bérük egy része, vagy esetleg a teljes illetmény a bértámogatás részévé válhat?

Kérdés: Egy köztisztviselő 2024. szeptember 1-jétől kinevezésre került határozott időre, napi nyolcórás munkaidőben, helyettesítés céljából, egy határozatlan idejű közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő keresőképtelenség miatti távollétének idejére, 2027. szeptember 31-ig. A távol lévő kolléga nemrég jelezte, hogy 2026. szeptember 1-jétől napi négy órában visszajön dolgozni. A munkáltató ezért szóban felajánlotta a helyettesítőnek, hogy napi négy órában tudja továbbfoglalkoztatni az eredeti határozott időszakban. A munkáltató írásban kérte a helyettesítő kolléga nyilatkozatát, hogy elfogadja, vagy lemondással megszünteti a jogviszonyát. A helyettesítő elfogadta, hogy 2027. szeptember 31. napjáig módosul a kinevezése napi négyórás részmunkaidőre. A helyettesítő kolléga az év elején a kinevezés e módosítása előtt a 361/2025. Korm. rendelet alapján az Otthontámogatás teljes összegét felvette. Ha jogszerűen járt el a munkáltató a kinevezés módosításával, nem a helyettesítő hibájából történt a kinevezés módosítása, vissza kell-e fizetnie az Otthontámogatást? Ha igen, milyen összegben, esetleg kamatokkal terhelve?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvodában dolgozó köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultságának vizsgálatánál merült fel az alábbi kérdés. A kolléga a 2005. 04. 01. – 2026. 03. 31. és a 2006. 09. 04. – 2007. 09. 03. közötti időszakban munkaviszonyban volt foglalkoztatva az önkormányzatnál segédmunkás munkakörben (853291 Közcélú munka szakfeladatkódon). Ezen jogviszonyidőszakok beszámíthatóak-e a köznevelési foglalkoztatotti jutalom jogszerző idejébe?

Kérdés: Kistelepülési jegyzőként azzal a problémával szembesültem, hogy – kezdeményezésemre – a képviselő-testület igazgatási szünetet rendelt el nekünk a rendes szabadságok kiadása céljából, a Kttv. 232. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel. Ez idő alatt minden köztisztviselő kötelezően szabadságon van. Közben arról értesültem, hogy idén először a kormányhivatal nem járul hozzá ahhoz, hogy a szomszéd település anyakönyvvezetőjét kijelölje a halaszthatatlan anyakönyvi feladatok elvégzésére az igazgatási szünetünk idejére, mivel értelmezése szerint az anyakönyvvezető szabadsága nem minősül sem akadályoztatásnak, sem a hiányának, amely okok az anyakönyvvezető kijelölését alátámasztanák. Véleménye szerint, mivel van három anyakönyvvezető a hivatalunkban, meg kell oldani a halaszthatatlan feladatellátást. Elrendelhetek-e bármelyik anyakönyvvezetőnek készenlétet az igazgatási szünet időtartamára, amikor egyébként szabadságon vannak? Véleményem szerint a készenlét munkanapokon vagy pihenőnapokon, szükség szerint munkaszüneti napokon, a rendes munkaidőn túl rendelhető el. A fizetett szabadság ebből a szempontból pihenőnapnak minősül? Elvárható-e az anyakönyvvezetőtől, hogy ne hagyja el a települést a szabadsága alatt, mert készenlétben kell állnia? Amennyiben elrendelhető a készenlét a szabadság idejére, milyen módon kell kompenzálni azt? Ha kétszer annyi szabadidőt kell ellentételezésként biztosítani [Kttv. 98. § (3) bek. 2. mondat], akkor semmi értelme elküldeni szabadságra. Esetleg a Kttv. 98. §-ának (7) bekezdését lehet alkalmazni, és a szabadidőt pénzben meg lehet váltani? Ha igen, ez azt jelenti, hogy a készenlét napjaira – függetlenül attól, hogy végül végzett-e munkát – triplán kell kifizetni az illetményét, mivel egyszer jár a szabadságra és duplán jár a pihenőnapon teljesített készenlét időtartamára? Ehhez képest mi jár az anyakönyvvezetőnek, ha tényleges munkavégzésre is sor kerül?

Kérdés: Hány évig szükséges megőrizni a polgármesteri hivatal korábbi, már nem aktív jogviszonnyal rendelkező alkalmazottainak szabadság-nyilvántartásait (szabadságkarton, szabadságengedély)?

Kérdés: Egy polgármesteri hivatal közszolgálati jogviszonyban álló jegyzője házasságot kötne egy olyan személlyel, aki ugyanannál az önkormányzatnál Mt. szerinti munkaviszonyban dolgozik. A házasságkötés önmagában eredményez-e összeférhetetlenséget a jegyző vagy a munkavállaló között? A munkavállaló pénzügyi kötelezettségvállalására az önkormányzat nevében nem jogosult, a munkavállaló felett a munkáltatói jogok gyakorlására a polgármester jogosult. Van-e jelentősége ennek a megítélésénél akkor, ha a munkavállaló egyben az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló nonprofit kft. ügyvezetője is? Amennyiben a jegyző a munkája során olyan feladatokat látna el, amelyek érinthetik a nonprofit kft.-t vagy annak ügyvezetőjét, ez a házasságkötést követően összeférhetetlenséget eredményez-e? Ha igen, mi a jogszerű megoldás ilyen esetben?

Kérdés: Amennyiben a Mötv.-nek a polgármesteri és vármegyei közgyűlési elnöki javadalmazás korlátozásával összefüggő módosításáról szóló T/253. számú törvényjavaslat a benyújtott tartalommal kerül elfogadásra, a polgármesterek átalány-költségtérítése [Mötv. 71. § (6) bek.] 2026. július 1. napjától megszűnik. A Kttv. 75. §-a (1) bekezdésének i) pontja értelmében – mely a Kttv. VIII. fejezetének rendelkezései alapján a köztisztviselőkre is kiterjed – a köztisztviselőnek a közszolgálati jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítése során indokoltan felmerült költségeit meg kell téríteni. A Kttv. 225/L. § (1)–(5) bekezdései azonban nem terjesztik ki a Kttv. 75. § (1) bekezdése i) pontjának alkalmazhatóságát a polgármesterre, a jogszabály-módosítás tervezete pedig nem tervez változtatást ezen a szakaszon. Az átalány-költségtérítés esetleges megszűnését követően van-e lehetőség a polgármester indokolt költségeinek (pl. munkába járás vagy gépjárművel végzett munk0avégzés költségeinek) a megtérítésére?

Kérdés: A Kttv. 225/A. §-ának (1) bekezdése alapján a polgármester tekintetében – az illetmény, tiszteletdíj megállapításának kivételével – a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat. A polgármester illetményét, tiszteletdíját a Mötv. 71. §-a (1)–(4b) bekezdéseinek megfelelően a jegyző állapítja meg. Önkormányzatunk főállású polgármestere idegennyelv-tudási pótlékra jogosult. E pótlék esetében a képviselő-testület marad a megállapító szerv, vagy az illetmény részeként a jegyző határozza azt meg?

Kérdés: Polgármesterünk nemsokára betölti a hatvanötödik életévét. A születésnapja után két hónappal lenne meg az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő kerek egész éve. Ebben az esetben alkalmazni kell-e rá a köztisztviselőkre irányadó szabályokat, azaz az öregségi nyugdíjkorhatárt jelentő hatvanötödik évének betöltésekor, a születésnapján nyugdíjasnak minősül-e, és ennélfogva nem is dolgozhat tovább? Vagy ettől eltérően, mivel a tisztsége választással keletkezett, semmi nem tiltja azt, hogy továbbra is folytassa a polgármesteri munkát, és a hatvanötödik életévének betöltése után két hónappal ugyanúgy kérheti az öregségi nyugdíjat, kihasználva azt a lehetőséget, hogy akkor meglegyen a szolgálati idő kerek egész éve, ami 2 százalékkal magasabb nyugdíjat jelent számára?

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál pénztáros munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő a nők kedvezményes öregségi nyugdíjával (nők 40) menne nyugdíjba. Van lehetőség arra, hogy a nyugdíj mellett – ugyanabban a munka-, illetve feladatkörben – továbbra is foglalkoztassa a hivatal? Amennyiben igen, milyen jogviszonyban történhet a foglalkoztatás?