Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

37 találat a megadott közszolgálati jogviszony tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Közszolgálati jogviszonyban töltött idő - a főiskolai tanulmányok beszámíthatósága

Kérdés: Egyik köztisztviselőnk 2021. július 1. naptól került a közös hivatalunk állományába, adóügyi ügyintéző munkakörbe A kinevezési okmányainak elkészítésénél, ezen belül a jogviszony beszámításnál nem került beszámításra az 1984. szeptember 1. napjától fennálló egyetemi/főiskolai hallgató jogviszonya, melyet megszakításokkal, de 1987. június 30. nappal fejezett be. A köztisztviselő nem fogadta el a kinevezésében szereplő beszámított szolgálati időt, mert szerinte az egyetemi/főiskolai hallgatói jogviszonyt is mint munkaviszony be kell számítani a besorolásához a Kttv. 8. §-ának (5)-(6) bekezdései alapján. Hivatalunk álláspontja, hogy a Kttv. hivatkozott szakasza alapján a főiskolai hallgatói jogviszony nem számít munkaviszonynak, még akkor sem, ha az 1992. július 1-jét megelőzően állt fenn. Fentieken túl a köztisztviselő nem egyszer, hanem a hallgatói jogviszonyának megszakítása miatt, több időpontra is kéri a 6 hónap beszámítását. Jogos-e a köztisztviselő kérése a szolgálati idő újraszámítását - a főiskolai hallgatói jogviszony beszámítását - illetően?
Részlet a válaszból: […]munkaviszonyban töltött időként jogszabály alapján elismert időtartamból - tekintet nélkül arra, hogy annak ideje alatt munkavégzésre irányuló jogviszony fennállt-e, vagy ilyen jogviszony fennállása esetén érvényesült-e munkavégzési kötelezettség - hat hónapot be kell számítani a köztisztviselő besorolásakor. Az 1992. június 30-ig hatályos 17/1979. MüM rendelet 12. §-ának (4) bekezdése alapján munkaviszonyban töltött időként kell figyelembe venni a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejét, legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején előírt időt.A fentiek alapján az érintett köztisztviselőnek az 1992. július 1-jét megelőzően nappali tagozaton folytatott főiskolai tanulmányaiból hat hónapot be kell számítani a köztisztviselő Kttv. 116.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4228
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Jogviszony folyamatossága a közigazgatásban

Kérdés: A Kttv. 62/B. §-a alapján "ha a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesítő személy a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését közvetlenül megelőzően a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyban állt, és e jogviszonyának megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül létesít első jogviszonyként kormányzati szolgálati jogviszonyt, jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni". Ebben az esetben, ha a Kit. hatálya alól a Kttv. hatálya alá 30 napon belül érkezik új dolgozó, akkor hogyan kell figyelembe venni a korábbi jogviszony megszűnése és az új jogviszony keletkezése közötti időt az alábbiak tekintetében: besorolás, jubileumi jutalom, végkielégítés, szabadságszámítás?
Részlet a válaszból: […]§-ához kapcsolódóan számos helyen rendelkezik e törvény a folyamatosság gyakorlatban való megvalósulásáról, így a besorolásnál figyelembe veendő időtartamoknál [Kttv. 8. § (5) bek.], a próbaidőnél [Kttv. 46. § (1) bek], a végkielégítésnél [Kttv. 69. § (11) bek.], a szabadság megváltásánál [Kttv. 107. § (2) bek.], az illetmény eltérítésénél [Kttv. 133. § (8) bek.], a jubileumi jutalomnál [Kttv. 150. § (3) bek. g) pont], a cafeteriajuttatásnál [Kttv. 151. § (2a) bek.], valamint a köztisztviselő részére adható juttatásoknál [Kttv. 152. § (1a) bek.]. Mindemellett a 98/2018. Korm. rendelet eljárási részletkérdéseket is tartalmaz a Kttv. 62/A. §-ához kapcsolódóan.Ezzel szemben a Kttv. 62/B. §-hoz semmilyen további törvényi vagy kormányrendeleti részletszabály nem kapcsolódik a folyamatosság gyakorlatban való értelmezése tekintetében. A paragrafust beiktató törvény indokolása is nagyon szűkszavú, e szerint "a Kit. az áthelyezés jogintézményét nem ismeri, így az egyes jogállási törvények közötti váltás esetén szükséges a jogviszony folyamatosságát biztosítani. A Kttv. módosítása lehetővé teszi, hogy a Kit. hatálya alatt állt, a Kttv. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyt létesítő személy esetében a jogviszony folyamatos maradjon".Figyelemmel a Kttv. 62/B. § szövegezésére, amely egyértelműen kimondja a jogviszonyok folyamatosságát, valamint a hozzá tartozó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4205

3. találat: Jegyző közszolgálati jogviszonyban nyugdíjasként

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal jegyzője betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt. A polgármester, illetve a jegyző is szeretné a továbbfoglalkoztatását úgy, hogy kéri a nyugdíj megállapítását folyósítás nélkül. A Tbj-tv. 6. §-a alapján kikerül a biztosítotti körből, mentesül a járulékfizetés alól. Ennek alapján az illetményét csak az szja-levonás terheli, a munkáltatónak sincs járulékfizetési kötelezettsége. Viszont, mivel kérte az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását, a Tny. 83/C. §-a alapján az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt nyugdíjasnak minősül.
1. Lehet-e jegyző (közszolgálati tisztviselő) továbbra is, ha nyugdíjasnak minősül, de nyugellátást nem vesz fel a jogviszony fennállása alatt? Elég-e, ha a polgármesterrel megállapodnak, nem kell hozzá külön kormányzati engedély [Kttv. 39. § (6a) bek., 228/A. §]?
2. Jubileumi jutalomra jogosult-e az öregségi nyugdíjasnak minősülő közszolgálati jogviszonyban álló munkavállaló, ha a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása után tovább dolgozik?
Részlet a válaszból: […]Kttv. 39. §-ának (6a) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közszolgálati jogviszony létesítéséről különösen indokolt esetben, a köztisztviselői jogviszonyt létesítő személy kérelmére a munkáltatói jogkör gyakorlója saját hatáskörben dönt. Tehát közszolgálati jogviszony létesítése esetén - szemben a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésével - nem szükséges a kormány engedélye a jogviszony létesítéséhez.A kérdésük szerinti esetben azonban a jegyzőnek a már fennálló közszolgálati jogviszonyáról van szó, így azt szükséges megvizsgálni, hogy a Kttv. jogviszony-megszűnési szabályai mit írnak elő a nyugdíjasnak minősülő köztisztviselőkre vonatkozóan. A Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja szerint a közszolgálati jogviszony megszűnik, ha a köztisztviselő (a kérdés szerint a jegyző) a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, kivéve, ha a köztisztviselő kérelmére és hivatali érdek alapján a munkáltató (jogkörgyakorló: a polgármester) a jogviszonyt fenntartja.A köztisztviselő a fentiek szerinti kérelmét a rá irány­adó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napját megelőző harmadik hónap utolsó napjáig írásban nyújthatja be a munkáltatóhoz. A határidő elmulasztása miatt igazolás benyújtásának nincs helye, ebben az esetben a köztisztviselő jogviszonya annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amikor a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte [Kttv. 60. § (7) bek.]. A Kttv. 60. §-ának (8)-(9) bekezdései előírják, hogy a kormány véleményét is ki kell kérnie a munkáltatónak a kormánytisztviselők esetében, a Kttv. 229. §-ának (4) bekezdése szerint ugyanakkor a köztisztviselő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4068

4. találat: Párhuzamos jogviszonyok - a szabadságra való jogosultság

Kérdés: Közös városi önkormányzati hivatalnál teljes munkaidős, közszolgálati jogviszonyban álló munkavállaló párhuzamosan a város önkormányzatánál négyórás részmunkaidős munkaviszonyban áll egy TOP-os pályázat keretében. A közös önkormányzati hivatal (jegyző, köztisztviselők) és az önkormányzat (polgármester, képviselők stb.) hivatala tulajdonképpen két különböző szervezet, kiszolgáló szerve vagyunk a város önkormányzatának. Mindkét jogviszonyából jár-e részére az alap- és pótszabadságon felül a gyermekekre járó és egyéb jogcímen a szabadság?
Részlet a válaszból: […]Mt.-ben meghatározott - alapszabadság, valamint - a jogosultság fennállása esetén - jár valamennyi pótszabadság.A közös önkormányzati hivatalnál dolgozó köztisztviselő esetében a szóba jöhető pótszabadságok a Kttv. alapján különösen a következők: besorolástól függő, vezetői, gyermekek után járó pótszabadság, vagy apának a gyermeke születése esetén járó pótszabadság (Kttv. 101-102. §). Önkormányzatnál foglalkoztatott munkavállaló esetében a pótszabadságok az Mt. alapján különösen a következők: életkor alapján, gyermekek után járó vagy apának a gyermeke születése esetén járó pótszabadság (Mt. 117-120. §).Lényeges utalni arra, hogy a szabadság mértéke nem arányosítható a részmunkaidő mértékével. Eszerint ugyanannyi munkanap alap- és pótszabadság jár a részmunkaidős munkaviszonyban,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3984

5. találat: Közszolgálati jogviszony létesítésével kapcsolatos kérdések

Kérdés: 1. A Kttv. 62/A. §-a szerint, ha a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, kormányzati szolgálati jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni. Figyelembe véve a Kttv. 260/C. §-át, polgármesteri hivatalnál való közszolgálati jogviszony létesítése esetében is érvényes a fenti szabály? 2. Amennyiben igen, akkor a kinevezés során a Kttv. 46. §-ának (1) bekezdése alapján próbaidő nem köthető ki? 3. A Kttv. 69. §-a (11) bekezdésének b) pontja alapján a köztisztviselő új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a korábbi jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét három év jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni? 4. A Kttv. 133. §-ának (8) bekezdése alapján a korábbi munkáltató által a tárgyévre megállapított eltérítés mértékére az új munkáltatónál a tárgyévben akkor van lehetőség, ha a jogviszony létesítését követő 45-60 napon belüli, soron kívüli teljesítményértékelése alapján megállapításra kerülhet? 5. Amennyiben próbaidő nem köthető ki, és folyamatosnak tekintendő a jogviszony, a belépés napjával fennmarad-e a korábbi munkáltatónál megállapított közigazgatási alapvizsga/szakvizsga határidő, vagy a Kttv. 122. §-ának (4) bekezdése szerinti szakvizsga teljesítéséhez kapcsolódó fizetési fokozatban való ún. átsorolásstop? 6. Amennyiben az alapvizsga/szakvizsga már teljesített, a Probono felületéhez kapcsolódó képzési kötelezettség szintén a belépés napjától kötelező? Vagy mindezeket felülírja a Kttv. 122. §-a a határidők megállapításával? 7. Vajon az adományozott cím elveszik a címmel rendelkező köztisztviselő Kttv. 62/A. §-a szerinti jogviszony-létesítése esetében, tekintettel arra, hogy nem rendelkezik a jogszabály erre vonatkozóan?
Részlet a válaszból: […]jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a korábbi jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét három év jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni. Itt azonban fontos utalni arra, hogy ez a b) pont együtt alkalmazandó és értelmezendő az azt megelőző a) ponttal, amely szerint, ha a köztisztviselő a Kttv. 62/A. §-a szerint új közszolgálati jogviszonyt létesít, amennyiben végkielégítés illeti meg, egyhavi végkielégítésre jogosult, és a részére kifizetett végkielégítés összegének az egyhavi mértéken felüli részét az új jogviszony létesítésétől számított 30 napon belül a korábbi munkáltató részére köteles visszafizetni. Vagyis ez a jogszabályhely csak abban az esetben alkalmazandó, ha a köztisztviselő korábbi jogviszonya olyan jogcímen szűnt meg/került megszüntetésre (pl. felmentéssel átszervezése miatt), amely alapján végkielégítésben részesült. Ha viszont a köztisztviselő nem szerzett végkielégítésre való jogosultságot (pl. lemondással, vagy a felek közös megegyezéssel szüntették meg a jogviszonyt, illetve átszervezéssel indokolt felmentés esetén nem volt meg a végkielégítésre való jogosultsághoz szükséges minimális hároméves jogszerző idő), a Kttv. 69. §-ának (11) bekezdése nem alkalmazandó. Ebben az esetben a korábbi jogviszonyban töltött idő az általános szabályok szerint adódik hozzá az új közszolgálati jogviszony tartamához a végkielégítésre való jogosultság tekintetében.4. Az illetményeltérítéssel kapcsolatban is igennel válaszolunk. A Kttv. 133. §-ának (8) bekezdése szerint, ha a köztisztviselő a Kttv. 62/A. § szerint év közben létesít új jogviszonyt, a korábbi munkáltató által a tárgyévre megállapított eltérítés mértékére az új munkáltatónál ebben az esztendőben akkor jogosult, ha az új munkáltató a közszolgálati jogviszony létesítését követő legalább 45, legfeljebb 60 napon belüli, soron kívüli teljesítményértékelése alapján azt részére megállapítja.5. A közigazgatási alapvizsga/szakvizsga határidővel kapcsolatban: egyrészt sem a Kttv., sem annak 62/A. §-ához kapcsolódó végrehajtási rendelet (98/2018. Korm. rendelet) nem tartalmaz speciális szabályt a közigazgatási alapvizsgára és szakvizsgára vonatkozóan, így e tekintetben nem tudjuk a két jogviszony közötti folyamatosságot megállapítani. Másrészt a Kttv. 122. §-a új jogviszony létesítésekor - ideértve az áthelyezés esetét is - újraindítja az e vizsgák letételére nyitva álló határidőket. Mindebből következően - megítélésünk szerint - a közigazgatási alapvizsga és szakvizsga letételére előírt határidők az új közszolgálati jogviszony létesítésének napjával újrakezdődnek. A határidők újraindulása miatt pedig a Kttv. 122. §-ának (4) bekezdése szerinti "átsorolásstop" sem érvényesül az új jogviszony létesítésekor.6. A köztisztviselők kötelező továbbképzésére - a "Probono rendszerre" - vonatkozó részletszabályokat a 273/2012. Korm. rendelet határozza meg. Ennek 10. §-a (1)-(2) bekezdése alapján a köztisztviselő továbbképzési kötelezettsége a közigazgatási alapvizsga letételének napjával kezdődik. Amennyiben a köztisztviselő a közigazgatási alapvizsga letétele alól mentesül, a továbbképzési kötelezettség a próbaidő leteltét követő napon kezdődik. A köztisztviselő továbbképzése továbbképzési időszakokban történik. Ezen időszak időtartama négy év, a jelenlegi továbbképzési időszak 2018. január 1-jétől 2021. december 31-éig tart. A 273/2012. Korm. rendelet 11. §-ának (1) bekezdése szerint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3940

6. találat: Ciklus végén - a főállású polgármester szabadsága

Kérdés: Főállású polgármester szabadságának a ciklus végén történő megváltása kapcsán kérem szíves álláspontjukat. A polgármester szabadságát a képviselő-testület a beterjesztett ütemterv szerint minden év februárjában hagyta jóvá. Ilyenkor göngyölítetten megjelenik az előző évek ki nem adott (ki nem vett) szabadsága is. Amennyiben jelen ciklus végén újraválasztják a polgármestert, kifizetendő-e számára az ún. szabadságmegváltás? Az előző ciklus végén kifizettük. Amennyiben megszűnik a jogviszonya (nem választják újra), milyen időpontban lehet a szabadságot kifizetni, amennyiben már nyugdíjas, akkor is a 40 nap letelte után van rá lehetőség? A képviselő-testület határozatban döntsön-e az ügyben?
Részlet a válaszból: […]választáson más polgármestert választanak meg. Ezzel szemben, ha a polgármestert újraválasztják, foglalkoztatási jogviszonya is folyamatos marad, és így nem váltható meg a ki nem adott, arányos szabadság sem. A Kttv. általános szabálya szerint a főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonya a képviselő-testület és a polgármester között választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony. A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat [Kttv. 225/A. § (1) bek.]. A főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonyára alkalmazni kell a Kttv. 225/L. §-ában nevesített, a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó egyes rendelkezéseket. Így a Kttv. 107. §-át is, amely a közszolgálati jogviszony megszűnése esetén az arányos ki nem adott szabadság pénzbeli megváltásáról rendelkezik. A szabadságmegváltás mértéke az időarányosan járó, ki nem adott szabadság tartamára járó díjazás összege, amelyet a jogviszony megszűnését követő 40. napon meg kell váltani [Kttv. 107. § (2) bek.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3710

7. találat: Áthelyezés - közalkalmazotti jogviszonyból közszolgálati jogviszonyba

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 180. számában a 3585. számú kérdésre adott válaszukkal kapcsolatban kérem állásfoglalásukat. Jól értelmezem-e, hogy a Kjt. hiába "engedi ki" a közalkalmazottat áthelyezéssel a Kttv. hatálya alá tartozó közigazgatási szervhez, ha a Kttv. szerint csak "közigazgatási szervek" között jöhet létre áthelyezés, tehát nem "engedi be" áthelyezéssel a hatálya alá, csak (a Kttv. 1. és 2. §-a által nevesített) közigazgatási szervek között létrejövő megállapodás alapján?
Részlet a válaszból: […]közszolgálati jogviszonyban dolgozzon tovább. Ez a rendelkezés éppen ezért a Kjt.-ből a Kttv.-be való áthelyezést szabályozza.Ettől eltérően, a Kttv. 56. és 59. §-a a közszolgálati tisztviselő Kttv. hatálya alá tartozó államigazgatási szervhez történő áthelyezéséről szól. Így egyfelől az államigazgatási szerv, a kormánytisztviselő (köztisztviselő) és egy másik államigazgatási szerv megállapodhat a kormánytisztviselőnek a másik államigazgatási szervhez történő határozott idejű áthelyezésében. A határozott idejű áthelyezésekor a kinevezést az áthelyezés idejére közös megegyezéssel módosítani kell, ugyanakkor a határozott idő elteltével a kormánytisztviselőt az előmeneteli szabályok figyelembevételével vissza kell helyezni ahhoz az államigazgatási szervhez, ahonnan áthelyezték. Ebből a szempontból államigazgatási szervnek kell tekinteni a Kttv. 1-2. §-aiban meghatározott szerveket [Kttv. 56. § (1)-(2) bek.].Másfelől a közigazgatási szerv, a kormánytisztviselő és egy másik közigazgatási szerv megállapodhat a kormánytisztviselőnek e másik közigazgatási szervhez történő végleges áthelyezésében is [Kttv. 59. § (2) bek.]. Az Ön által idézett kommentár kizárólag a Kttv.-ben szabályozott áthelyezéseket elemezve állapítja meg, hogy csak a Kttv. hatálya alá tartozó közigazgatási szervek között kerülhet sor áthelyezésre. Értelemszerűen e kijelentés kizárólag a Kttv.-n belül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3617

8. találat: Ajánlat a közszolgálati jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére

Kérdés: Jegyzőként dolgozom, már 2 éve elértem az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. A munkáltatói jogokat gyakorló polgármesterrel egyeztetve az önkormányzati választások után nyugállományba kívánok menni. Tekintettel a hivatali apparátusra, a választásokat lebonyolítom. A jelenlegi polgármester sem kíván indulni a polgármesteri tisztségért. Érdekeim azt kívánják, hogy a jogviszonyom megszüntetésében a munkáltatóm működjön közre. Alkalmas megoldás lenne számomra a jogviszonyom közös megegyezéssel történő megszüntetése az önkormányzati választást követő időpontra. Ez esetben lemondanék a felmentési időről. Mikor célszerű ezt a munkáltatóm számára jelezni, és milyen törvényi hivatkozással?
Részlet a válaszból: […]akarattal állapodnak meg a jogviszony megszüntetéséről és annak időpontjáról. Azaz a felek megjelölhetnek egy tetszőleges jövőbeni időpontot a jogviszony megszűnésére. Közös megegyezés esetén viszont megállapodhatnak úgy, hogy a megállapodás megkötésétől jogviszonya megszűnéséig (pl. a felmentési idővel azonos tartamra) - illetményre való jogosultság mellett - Ön mentesül munkavégzési kötelezettsége alól. Ezen időszak egy része alatt kiadható az Önt megillető időarányos szabadsága is. Miután a közös megegyezés önálló megszüntetési jogcím, kizárt a felmentési időről történő lemondás is.Megjegyzendő, munkáltatója bármikor dönthet úgy, hogy a Kttv. 63. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján - nyugdíjasnak minősülésére figyelemmel - felmenti Önt. A Kttv. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján nyugdíjasnak minősül az a köztisztviselő, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, függetlenül attól, hogy jelenleg még nem részesül öregségi nyugdíjban. Amennyiben munkáltatója így döntene, legkorábban a felmentés közlését követő naptól (vagy a felmentési okiratban megjelölt időponttól) kezdődik a két hónapos felmentési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3616

9. találat: Közalkalmazott áthelyezése közszolgálati jogviszonyba

Kérdés: A határozatlan idejű jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottat át lehet-e helyezni határozott idejű közszolgálati jogviszonyba (egy egészségügyi intézet gazdasági vezetőjét egy polgármesteri hivatalhoz, gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon lévő köztisztviselő helyettesítése céljából)?
Részlet a válaszból: […]állapodni a közalkalmazott új munkakörében, munkahelyében, illetményében, valamint az áthelyezés időpontjában. Az áthelyezett közalkalmazottnak az áthelyezést megelőző közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha az új munkáltatójánál töltötte volna el (Kjt. 26. §). A Kjt. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely kimondaná, hogy a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott közalkalmazott határozott idejű közszolgálati jogviszonyba nem lehet áthelyezni. Szintén nincs olyan tiltó szabály sem, amely valamely magasabb vezető vagy vezető közalkalmazott áthelyezését tenné kizárttá helyettesítés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3585

10. találat: Szakképesítés és besorolás a közigazgatásban

Kérdés: Milyen szakképesítéseket lehet elfogadni közszolgálati másodfokú szakképesítésként? Elfogadhatjuk-e I. besorolású közterület-felügyelőnek a rendészeti szervező (tiszt) OKJ-szakképesítést? (A szakképesítést 2000-ben szerezte a munkavállaló.)
Részlet a válaszból: […]rendelkezik a feladata ellátásához szükséges, a kormányrendelet 1. mellékletében a feladatkörre meghatározott képesítések valamelyikével. E melléklet 30. pontja alapján a közterület-felügyeleti feladatkör I. besorolási osztályban vagy felsőoktatásban szerzett közszolgálati végzettséggel vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettséggel és közszolgálati másodfokú szakképesítéssel tölthető be.A 150/2012. Korm. rendelet nem tartalmazza már a másodfokú szakképesítés kifejezést sem, és lényegében 12 számmal kerül benne meghatározásra a szakképesítések szintjei, amelyek közül az Ön által említett rendészeti szervező szakképesítés (62-es sorszámmal) felsőfokú végzettséghez kötött szakképesítésként a legmagasabb szintű, így ennél magasabb szintű szakképzettségi követelmény jelenleg nem is írható elő. Ebből következően a másodfokú szakképzettség - nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3512
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 37 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést