Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott munkaszerződés tartalmi elemei tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Alapbér meghatározása a munkaszerződésben: havi- vagy órabér

Kérdés: Meg kell jelölni a munkaszerződésben az órabért a havi alapbéres munkavállaló esetén? Vagy ebben az esetben elég, ha a felek a havi alapbérben állapodnak meg?
Részlet a válaszból: […]bek., 136. § (2) bek.]. Mind az órabér, mind a havibér időbérnek minősül. A felek a munkaszerződésben az alapbér összegét megállapíthatják akár havibérben, akár órabérben is, de megállapodhatnak akként is, hogy egyidejűleg mindkét formát alkalmazzák.
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. március 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2892
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: -Több munkakör egy munkaszerződésben

Kérdés: Van arra lehetőség, hogy a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel akként módosítsák a munkaszerződést, hogy a jövőben a munkáltató a munkavállalót egyszerre két munkakörben, de különböző időszakokban alkalmazza? Például a munkavállaló a téli hónapokban csak karbantartó munkakörben, a többi időszakban pedig csak raktáros munkakörben dolgozik.
Részlet a válaszból: […]lehetőségét, hogy a munkáltató akár többes munkakörben foglalkoztassa a munkavállalót. Ennek megfelelően lehetőség van arra, hogy a munkaszerződésben, illetve esetünkben annak módosításában ne csupán a karbantartó, hanem a raktáros munkakör is szerepeljen, és a munkavállaló mindkét munkakörre vonatkozó munkaköri leírást kapjon a munkáltatótól, aki a fentiek írásba foglalását követően bármely munkakörbe tartozó feladat végzésére adhat utasítást a munkavállalójának évszaktól függetlenül.Emellett arra is van lehetőség, hogy a munkaszerződés akként kerüljön módosításra - amellett, hogy abban mindkét munkakör feltüntetésre kerül -, hogy a felek egyértelműen rögzítik, mely időszakban köteles a munkavállaló kizárólag a karbantartói feladatok és melyikben a raktárosi munkakörbe[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. január 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2176

3. találat: Munkaszerződés - tanúk nélkül

Kérdés: A munkáltatómnál a külsős tanácsadóként működő jogi iroda előírta, hogy a munkajog hatálya alá tartozó munkaszerződéseket, megbízási szerződéseket és a tanulmányi szerződéseket két tanú is lássa el a kézjegyével. Helyes vagy helytelen ez a gyakorlat? A Ptk. előírásaira hivatkoznak a tanácsadók.
Részlet a válaszból: […]kötelezően írásba kell foglalni [Mt. 44. § és 229. § (3) bek.]. Sem a munkaszerződés, sem a tanulmányi szerződés vonatkozásában nem rendelkezik a törvény egyéb kellékről néhány speciális esetet kivéve. E szerint írni nem tudó vagy nem képes személy írásbeli jognyilatkozata az írásba foglalt okirat esetén is csak abban az esetben érvényes, ha azt közokirat vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza, amelyen a nyilatkozó fél aláírását vagy kézjegyét bíróság vagy közjegyző hitelesíti, vagy amelyen ügyvéd ellenjegyzéssel vagy két tanú aláírással igazolja, hogy a nyilatkozó fél a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy látta el kézjegyével, vagy az okiraton lévő aláírást vagy kézjegyet előttük saját aláírásának vagy kézjegyének ismerte el [Mt. 22. § (6) bek.]. Az olvasni nem tudó, továbbá olyan személy esetén, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült, az írásbeli jognyilatkozat érvényességének feltétele az is, hogy magából az okiratból kitűnjön, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek felolvasta és megmagyarázta [Mt. 22. § (7) bek.]. Mindenképpen ügyelni kell arra, hogy az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat - ha az Mt. eltérően nem rendelkezik - érvénytelen [Mt. 22. § (4) bek.].A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2151

4. találat: Részmunkaidő kikötése

Kérdés: Részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógus vagyok. A szerződésemben ez áll: részmunkaidős határozatlan időre kinevezett munkavállaló, heti 18 óra kötelező óraszámban. Kérdésem, hogy az egyéb feladatok (folyosói felügyelet, menzai felügyelet, reggel 7 órás ügyelet, értekezletek, kirándulások) tekintetében ugyanannyira vagyok-e kötelezhető, mintha teljes állásban dolgoznék?
Részlet a válaszból: […]kifejezetten tartalmaznia kell a részmunkaidőre, illetve a munkaidő mértékére vonatkozó utalást, ellenkező esetben a munkaszerződés az általános teljes napi munkaidőre jön létre [Mt. 45. § (4) bek.]. A részmunkaidő tehát nemcsak a munkakörhöz kapcsolódó főtevékenységre fordított időt érinti, hanem általában korlátozza azt az időt, amely erejéig a munkáltató
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. október 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1473

5. találat: Munkaszerződés mellékletének egyoldalú módosítása

Kérdés: Abban az esetben, ha a munkaszerződés mellékletét képező, annak megkötésével egyidejűleg mindkét fél által aláírt dokumentum tartalmazza a munkavállaló személyi alapbérén túlmenő juttatásokat (pl. étkezési jegy, prémium kitűzésének kötelezettsége és összege), vajon azok mértékét csökkentheti-e, illetve visszavonhatja-e egyoldalúan a munkáltató? A munkaszerződés szövege kifejezetten utal arra, hogy a kérdéses juttatások tekintetében a melléklet rendelkezik.
Részlet a válaszból: […]további juttatásokat is rögzíthetnek. Tekintettel arra, hogy a munkáltató és a munkavállaló csak közös megegyezéssel módosíthatják a munkaszerződést [Mt. 82. § (1) bekezdés], az abban szabályozott juttatások a munkáltató által nem módosíthatók egyoldalúan. Jelen esetben a lényegi kérdés az, hogy vajon a munkaszerződés "mellékleteként" megfogalmazott dokumentum annak részét képezi-e vagy sem. Figyelemmel arra, hogy a felek a munkaszerződés szövegében is utaltak annak "mellékletére", továbbá arra, hogy azt mindketten aláírták, arra lehet következtetni, hogy azt olyan megállapodásnak tekintették, mely a munkaszerződés részét képezi. Ez tehát azt jelenti, hogy a "melléklet" valójában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. február 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 238

6. találat: Foglalkoztatás osztott munkakörben

Kérdés: Cégünknél a rendészeti dolgozók két csoportba sorolhatók: a) a portaszolgálat, amely folyamatosan üzemel; itt napi 8 órában dolgoznak, órabérben, b) a belső rendészet, ahol havidíjasok piaci napokon és kamionok érkezésekor teljesítenek szolgálatot, szintén napi 8 órában. A portaszolgálat 0-24 órás. A munkakör készenléti jellegű, de ez nincs munkaszerződésében rögzítve. A másik csoport, a belső rendészet nagypiaci napokon (hétfő, csütörtök) járőrözik, árubeszállításkor (kedd, szerda, szombat) felügyel. Mivel mindkét munkakör szerepel a munkavállalók szerződésében, így szabadon helyezhetjük át őket. Fő gond a bér, mivel a fix havidíjas bér alapvetően a belső (pótlékmentes) szolgálat szerint magasabban lett megállapítva, így ha egy ilyen kollégát portaszolgálatra átsorolunk, a pótlékokkal jóval többet keres, mint az eredetileg kinti kollégák. Ha egy külsős meg bejön, itt nem kap pótlékot, ezért kevesebbet keres, mint szokott. A munkaköri leírása mindkét csoportnak egységes: Munkaideje heti 40 óra a vezetője által készített beosztásnak megfelelően. a) folyamatos portaszolgálati beosztásnál: 12 óra szolgálat, 24, illetve 48 óra szabadidő, b) külső-belső rendészként a nagypiaci napokon (hétfő, csütörtök) szolgálat a nyitva tartási időben, a vezető beosztása szerint. Egyéb napokon üzemidőben a vezető beosztásának megfelelően teljesít szolgálatot. Üzemidő piacnapokon: 06-18-ig. Piacnapok: hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat. Üzemszünet: vasárnap és ünnepnapokon, és piaci napokon 18-06 óra között. Több esetben piacnapon nincsenek benn 6-18-ig, hanem beosztásuk igazodik a napi feladathoz, esetenként napi 8, 10 óra a munkavégzés. 1. Mit kell feltétlenül a munkaszerződésben rögzíteni? 2. Lehetséges-e egy olyan szabályozás, hogy órabéres lenne mindenki, és ha bent teljesít szolgálatot, akkor X Ft/óra a bére, ha pedig kint, akkor Y Ft/óra a bére? Itt konkrétan arra gondolunk, hogy a belsős órabér több lenne, mivel itt nagy a forgalom, fokozott odafigyelést követel a szolgálat, és nincs pótlék. A kinti szolgálat a műszakok miatt terhelő, erre adjuk a pótlékot, így a két csoport fizetése megközelítőleg azonos lenne, és nem lenne viszály, hogy ki hová van beosztva. Tehát nem a személyhez kötnénk a bért, hanem a szolgálati helyhez, és ez mindenkinek a szerződésében szerepelne. 3. Foglalkoztatásukkor mire kell figyelni, hogy törvényesen járjunk el? 4. Jól gondolom, hogy a piac nem folyamatos? 5. Milyen pótlékokat kell fizetni egyik és másik csoportnak?
Részlet a válaszból: […]óra, mivel ettől a felek a munkaszerződésben nem tértek el [Mt. 117/B. § (1) bekezdés]. A munkaszerződés módosításával az erre a munkakörre eső munkaidő napi 12, heti 60 órára is emelhető [Mt. 117/B. § (1) bekezdés]. Mivel a munkavállaló napi munkaideje a munkanapokra egyenlőtlenül kerül beosztásra, munkaidőkeretet kell alkalmazni [Mt. 120. § (1) bekezdés]. A napi teljes munkaidő - jelen esetben 8 óra - tartamának alapulvételével a munkaidő legfeljebb háromhavi, illetve legfeljebb tizenkét heti keretben is meghatározható; erre a munkáltató egyoldalúan jogosult, ennél hosszabb munkaidőkeret elrendelésére kollektív szerződés ilyen irányú rendelkezése esetén van lehetőség. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját meg kell határozni, és erről a munkavállalót írásban (a munkáltatónál helyben szokásos módon) tájékoztatni kell [Mt. 118/A. § (1), (4) bekezdés]. A munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a tizenkét, illetve a negyvennyolc órát, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a huszonnégy, illetve a hetvenkét órát nem haladhatja meg. Munkaidőkeret megállapítása esetén ezt a rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a heti munkaidő mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni [Mt. 119. § (3)-(4) bekezdés]. A munkaidő-beosztást - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre, írásban (a munkáltatónál helyben szokásos módon) kell közölni, vagyis legkésőbb hétfőn a következő hetit. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó [Mt. 119. § (2) bekezdés]. A munkaidő-beosztásban az osztott munkakör miatt meg kell határozni, hogy a munkavállaló mikor köteles a portaszolgálatot, és mikor belső rendészeti munkakörét ellátni. 4. Megszakítás nélküli munkarend akkor állapítható meg, ha - a munkáltató működése naptári naponként hat órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és = a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan, vagy = a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés - a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt - más munkarend alkalmazásával nem biztosítható, vagy - a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja [Mt. 118. § (2) bekezdés]. Tekintettel arra, hogy a piac vasárnap és munkaszüneti napokon nem üzemel, és a munkavállalók foglalkoztatására ezeken a napokon nem kerül sor, ezért a munkarend nem minősül megszakítás nélkülinek. Amennyiben a portaszolgálat folyamatos, azaz az üzemszüneti napokon is üzemel, úgy a megszakítás nélküli munkarend megállapítható erre a munkakörre vonatkozóan. 5. A törvény értelmében több műszakos munkarendben történő foglalkoztatásnak minősül, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket [Mt. 117. § (1) bekezdés e) pont]. A portaszolgálat ellátása így több műszakos munkarendben történik, amelyre a délutáni műszakban tizenöt, az éjszakai műszakban történő munkavégzés esetén harminc százalék a műszakpótlék mértéke. Amennyiben a megszakítás nélküli munkarend megállapítható, a munkavállalót a délutáni műszak után további öt, az éjszakai műszak után további tíz százalék műszakpótlék[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 195