Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

44 találat a megadott egyenlő bánásmód tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Magasabb bér az "expat" tanároknak

Kérdés: Állásajánlatot kaptam egy Budapesten működő nemzetközi iskolából, angol, német és spanyol nyelveket oktattam volna több korosztálynak. Már az interjú során megemlítették, hogy nem tudnak olyan fizetést felajánlani, mint a külföldről érkezett "expat" tanároknak, mivel nem külföldről jelentkeztem. "Ha Angliából jelentkezett volna, más lenne a helyzet", hangzott el. A felajánlott fizetés kb. 50%-kal lett volna alacsonyabb, mint a külföldről érkezett tanároké. Én ezt rendkívül méltánytalannak érzem. Ilyen esetben mi a jogi helyzet?
Részlet a válaszból: […]megkülönböztetés jogszerű indokát.Ezt támasztja alá az Ebktv. is, melynek 8. §-a alapján közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt - például egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője - miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport. Megítélésünk szerint az idézett "egyéb helyzet" kategóriájába sorolható az a körülmény, hogy mely országból jelentkeznek egy állásra. A külföldről érkezett tanárok munkaviszonya az Mt. általános szabálya szerint a magyar munkajog hatálya alá tartozik - figyelemmel arra, hogy az Mt.-t kell alkalmazni, ha a munkavállaló a munkát rendszerint Magyarországon végzi. A díjazásban való különbségtétel pedig önmagában nem alapulhat azon, hogy honnan, mely országból pályáznak. Ennek szerepe akkor lehet, ha mindez a nyelvtudás szintjét is befolyásolja.Az Ebktv. 21. §-a kimondja, hogy az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, különösen a munkához való hozzájutásban, nyilvános álláshirdetésben, a munkára való felvételben, az alkalmazási feltételekben, illetve a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján járó juttatások, így különösen az Mt. 12. §-ának (2) bekezdésében meghatározott munkabér megállapításában és biztosításában.Abban az esetben, ha a fentebb írtaktól eltérően a felek a munkaszerződésre - a Róma I. Rendelet 8. cikkében biztosított jogválasztási lehetőség alapján - a külföldi jogot (valamely uniós állam jogát) kötnék ki, szintén alkalmazandók a fentiek. A Róma I. rendelet 8. cikkének (1) bekezdése ugyanis előírja, hogy a jogválasztás nem eredményezheti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4233

2. találat: SZÉP-kártya-juttatásból eredő költségmegtakarítás felosztása

Kérdés: Cégünk cafeteriaszabályzatban rögzítve éves bruttó 300 ezer forint cafeteriajuttatást ad a munkavállalóknak, melyet a rendelkezésüknek megfelelően SZÉP-kártya vagy készpénzjuttatás formában fizet. A készpénz magasabb köztehertartalma miatt eleve alacsonyabb nettó kihozatalt jelent, de van, aki ennek ellenére, ennek tudatában ezt választja. A SZÉP-kártya járulékmentessége miatt arra gondoltunk, hogy az idei "megtakarítást" 2 részletben, júliusban és decemberben visszaadnánk a munkavállalóinknak. Lehet-e bármilyen tekintetben aggályos az, hogy mivel csak a SZÉP-kártyások esetében van megtakarítás, csak ők kapják meg a be nem fizetett járulék összegét, aki a készpénzjuttatást választotta - mivel ott nincs járulékfizetési kedvezmény -, nem kap semmit?
Részlet a válaszból: […]valószínű, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye sérülne.A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával [Mt. 12. § (1) bek.]. Az egyenlő bánásmód elve, különösen az egyenlő értékű munkáért járó egyenlő értékű bér elve azt követeli meg, hogy a munkáltató ne tegyen védett tulajdonság alapján különbséget, és ne okozzon azzal hátrányt. Ajuttatási rendszerek kialakítása során az egyenlő bánásmód követelménye jellemzően a közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés formájában tud sérülni. Közvetlen hátrányos megkülönböztetés akkor valósulhat meg, ha kifejezetten egy - vélt vagy valós - védett tulajdonság miatt kerül kedvezőtlenebb helyzetbe a munkavállaló, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. Például, ha a szabályzat akként rendelkezne, hogy a roma munkavállalók nem kapják meg az adómentességből eredő, felosztható összeget, szemben a nem roma munkavállalókkal, akik viszont igen. Erről a kérdés szerinti esetben nincs szó (Ebktv. 8. §).Közvetett hátrányos megkülönböztetés akkor valósulhat meg, ha látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelel a juttatási szabályzat, de az valamely védett tulajdonsággal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne (Ebktv. 9. §). Ehhez vizsgálni kell, hogy a korábban a juttatást készpénzben kérő munkavállalók körében megállapítható-e ilyen csoport léte; például abban a csoportban lényegesen nagyobb arányban vannak kismamák, mint ezzel a védett tulajdonsággal[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4201

3. találat: Munkaközi szünet - eltérő feltételek egyes munkavállalói csoportoknál

Kérdés: A munkáltatónál jelenleg kétfajta munkaidő-szabályozás létezik. A fizikai állománynak a fél óra munkaközi szünetet fizeti a munkáltató, a szellemi állomány részére a 20 perc munkaközi szünetet viszont nem. Tehát a fizikai állomány 7,5 óra munkavégzésért 8 órára járó bért kap, míg a szellemi állomány 8:20 perc munkavégzésért 8 órát. A szellemi állománynál további intézkedést kíván bevezetni a munkáltató, a bekártyázásnál, illetve a kikártyázásnál egy úgynevezett időeltolást szeretne alkalmazni, amely öt perc lenne. Tehát a bekártyázást követően csak öt perc elteltével indulna a munkaidő, a kikártyázásnál pedig öt perccel előbb telne le a munkaidő. Ezáltal további 10 perccel többet kellene benn tartózkodni egy szellemi munkavállalónak, vagyis 8,5 óra munkavégzésért kapna 8 órányi bért. Szabályos-e, hogy a munkáltató a munkavállalók bizonyos csoportjára eltérő munkaközi szünet elszámolását alkalmazza, kötelezheti-e a szellemi állományban lévő munkavállalókat arra, hogy további 10 perccel többet dolgozzanak, mint egy fizikai munkavállaló? A munkajogi szabályozás mellett sérti-e mindez az egyenlő bánásmód elvét?
Részlet a válaszból: […]munkavállalók esetében a 30 perces munkaközi szünetet a munkaidő részének tekinti, míg a szellemi munkakörben dolgozók esetében a 20 perces szünet nem része a munkaidőnek.Az egyenlő bánásmód követelményének sérelme csak akkor merül fel, ha a különbségtétel oka valamely védett tulajdonság, azaz lényegi személyiségjegy (pl. nem, életkor, vallás, etnikai származás [Mt. 12. §]). Ha erről nincsen szó, hanem a munkavállalók tevékenységének jellege, a munkaszervezés igényei indokolják a munkaközi szünet eltérő kezelését, az nem jogellenes különbségtétel. Fontos viszont, hogy a munkaközi szünetben a munkavállalót nem terheli rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség, hiszen a szünet rendeltetése éppen az, hogy a munkavállaló a munkavégzés megszakításával pihenhessen, illetve személyes szükségleteivel foglalkozzon (pl. mosdóhasználat, étkezés, telefonálás). Ezért a szellemi munkavállalók esetén a kérdés szerinti esetben nem a munkavégzés ideje 8 óra 20 perc naponta, hanem ez csak a napi munkaidő kezdetétől a napi munkaidő végéig tartó időtartam, amelyből 8 órát kell rendelkezésre állni és munkát végezni.Ami a be- és kilépéssel kapcsolatos eljárást illeti, ez a kérdésben leírt formában nem szabályos. Egyáltalán nem tűnik megalapozottnak ugyanis, hogy a munkaidő valóban mindennap öt perccel a belépés után kezdődik, és mindennap éppen öt perccel a kilépés előtt érne véget. A be- és kilépés időpontja csak a munkahelyre érkezést, illetve az onnan való távozás pillanatát mutatja, de ez teljesen eltérő is lehet a munkaidő kezdetétől[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4125

4. találat: Eseti helyettesítések elosztása a tantestületi tagok között

Kérdés: A 326/2013. Korm. rendelet 17. §-ának (5) bekezdése az egy pedagógusnak elrendelhető eseti helyettesítés időkorlátjait állapítja meg. Mivel a szabályban szereplő keretek között elég nagy mozgástere van a munkáltatónak, hogyan kell biztosítanunk az arányos és egyenletes elosztást a nevelőtestület tagjai között? Attól függően ugyanis, milyen órát kell helyettesíteni, eltérő lehet a különböző szakos tanárokkal szembeni munkáltatói elvárás, és ez tantestületünkben feszültséget eredményez.
Részlet a válaszból: […]mozgástere, hiszen az egy tanítási évben egy pedagógusnak elrendelt eseti helyettesítés mértéke - különösen abban az esetben, ha a pedagógusnak egyébként alacsony a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje - elvben 0 órától akár 100 órán felüli óraszámig is terjedhet.A 326/2013. Korm. rendelet 19. §-ának (3) bekezdése értelmében a munkáltató a munkatervben meghatározott feladatok elosztása során az egyenlő bánásmód követelményét köteles megtartani. Ennek érdekében a tanítás elrendelésénél és az egyéb feladatok szétosztásánál biztosítani kell az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között. Értelemszerűen erre az eseti helyettesítés elrendelésekor is törekedni kell. Az iskola elsődleges feladata ugyanakkor a nevelés-oktatás, tehát amennyiben a tantestületben rendelkezésre áll a megtartandó órának megfelelő szakos tanár, az a cél, hogy elsősorban ő tartsa meg az eseti helyettesítéssel érintett tanórát. A pedagógusok tekintetében az egyenlő bánásmód követelménye ugyanis nem bármi áron, mereven érvényesül. Ha a pedagógusok közötti megkülönböztetésnek - egyébként a jogszabály által biztosított[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4120
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Alacsonyabb alapbér a próbaidőre - az egyenlő bánásmód kérdése

Kérdés: Cégünknél ismét munkavállalókat veszünk fel, és természetesen próbaidőt is ki fogunk kötni a munkaszerződésekben. Mivel nem tudjuk előre, hogyan dolgoznak, bele is kell tanulniuk a munkafolyamatokba, ezért nem fognak olyan hatékonysággal dolgozni, ahogyan a többiek. Jogszerűen megtehetjük-e, hogy amíg a próbaidő tart, addig nem fizetünk ugyanannyit nekik, mint a korábban már ugyanazt a munkát ellátó munkavállalóknak?
Részlet a válaszból: […]jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz például a munkafeltételek vagy a munkabér megállapítása és biztosítása során [Ebktv. 21. § e) és f) pont]. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne [Ebktv. 8. § (1) bek. t) pont]. Ilyen "egyéb helyzet" lehet álláspontunk szerint az, ha a munkavállaló próbaidőn van.Elengedhetetlen e körben ugyanakkor meghatározni azt, melyik munka tekinthető egyenlő értékűnek. Ha ugyanis a próbaidős és a korábban már Önöknél dolgozó munkavállalók munkája nem tekinthető egyenlő értékűnek, ez a körülmény megalapozhatja a különbséget a díjazásuk tekintetében is. Az Mt. 12. §-ának (3) bekezdése értelmében a munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerőpiaci viszonyokat kell figyelembe venni. Ha különbséget tesznek az érintett munkavállalók díjazása között, tudniuk kell utóbb igazolni, milyen körülményekre alapozzák mindezt. Az eltérő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3949

6. találat: 13. havi munkabér - a jogosultság feltételei

Kérdés: Munkatársaink a decemberi fizetésükkel együtt 13. havi bért is kapnak, ha a munkaviszonyuk a tárgyévben legalább 10 hónapig fennállt. Erről az érdekeltségi szabályzatunk rendelkezik. Egyik kollégánk az idei évben hét hónapig keresőképtelenség miatt nem dolgozott. Jogszerű, ha az említett, időarányossági szabályra hivatkozva nem utalunk neki 13. havi juttatást?
Részlet a válaszból: […]esetében ez a feltétel teljesül, hiszen munkaviszonya a keresőképtelenség alatt is fennáll, bár munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség - éppen állapota folytán - nem terheli [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]. Jogi szempontból a kérdés szerinti érdekeltségi szabályzat a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása, amely a jogosult terhére csak akkor módosítható, ha a munkáltató körülményeiben a közlést követően olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna [Mt. 16. § (2) bek.]. A munkáltató az előre meghatározott jogosultsági feltételeket utólag nem módosíthatja, csak az említett indokok esetén, ami itt nem áll fenn. Ezért nincs lehetőség arra, hogy a keresőképtelenség miatt tartósan távol lévő munkavállalót a 13. havi fizetésből egy utólag kreált feltétellel kizárják.Megjegyezzük, hogy mindez aggályos lenne az egyenlő bánásmód követelménye szempontjából is. Az is jogellenes diszkrimináció ugyanis (ún. közvetett hátrányos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3789

7. találat: Várandósság - ha a munkáltató "rákérdez"

Kérdés: A munkavállaló várandósságáról, illetve annak megszakításáról - ha erre vonatkozó szándékát a munkavállaló korábban közölte - tehet-e fel kérdést a munkáltató?
Részlet a válaszból: […]minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges [Mt. 6. § (4) bek.]. A munkavállaló várandós állapota, illetve a várandósság megszakítása miatt ezen állapot megszűnése a munkáltató számos - elsősorban munkavédelmi jellegű - kötelezettsége teljesítését [pl. Mt. 60. § (1) bek.], illetve egyes jogai gyakorlását [pl. Mt. 65. § (3) bek.] is befolyásolja. Ebből következően a munkáltatónak indokolt lehet megtudni, és valójában a munkavállalónak külön kérdés nélkül is[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3759

8. találat: Alacsonyabb bér azonos munkakörben - az egyenlő bánásmód számonkérhetősége

Kérdés: Diszpécser munkakörben öt munkavállaló dolgozik cégünknél. A legújabb munkavállaló magasabb bérrel került felvételre, mint a többi négy. A régebbi munkavállalók közül három főnek is fel lett emelve a bére ugyanarra az összegre, így egy maradt, akinek nem emelkedett a fizetése. Valamennyien ugyanazt a munkát végzik. Az utóbbi munkavállaló azzal az indokkal nem kap ugyanannyi munkabért, hogy rosszabb a teljesítménye. (Nemrégiben kapott egy írásbeli figyelmeztetést, az egyik szolgálatában elkövetett előjegyzési hiányossága miatt, így ebből kifolyólag nem kapta meg a félévi jutalmát, ami adható cégünknél, de nem kötelező). Jogszerű-e, ha a munkabére kevesebb, mint a másik négy munkavállalónak, akik ugyanazt a munkát végzik?
Részlet a válaszból: […]kollégájának, nem feltétlenül jelenti, hogy a különbségtétel sérti az egyenlő bánásmód követelményét, az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elvét. E körben kulcsfontosságú, hogy mely munkát tekintünk egyenlő értékűeknek. Az Mt. példálózó felsorolása tartalmaz számos olyan körülményt, amely a munka egyenlő értékének megállapítása során irányadó. Eszerint figyelembe kell venni többek között az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerőpiaci viszonyokat [Mt. 12. § (3) bek.].Ha a kérdésben szereplő munkavállaló munkaszerződés szerinti alapbére (illetve általában véve a munkavállaló munkabére) azért tér el negatív irányban a többi, azonos munkakörben dolgozóétól, mert a munkájának minősége, a teljesítménye elmarad e munkavállalókétól, nem kizárt, hogy a különbségtétel jogszerű legyen. A kérdés teljes bizonyossággal való eldöntése értelemszerűen azonban csak az eset összes körülménye alapján dönthető el. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3672
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Egyenlő bánásmód alóli kivétel a munkaerő-kölcsönzésben

Kérdés: A kölcsönzött munkavállaló számára, ha egyébként az első 183 napban az egyenlő bánásmód követelményét nem biztosítjuk, lehet-e eltérő munkabért fizetni a belsős munkavállalókhoz képest, vagy ilyenkor csak a béren kívüli juttatásokban lehet különbséget tenni?
Részlet a válaszból: […]követelményére vonatkozó rendelkezések [Mt. 219. § (1)-(2) bek.]. Az alapvető munka- és foglalkoztatási feltételek körében az egyenlő bánásmód követelménye érvényesül; e szerint önmagában a munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás mint védett tulajdonság nem szolgálhat az egyenlő bánásmód megsértése, így különösen a kölcsönzött munkavállaló közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetésének alapjául (Ebktv. 8-9. §).Az egyenlő bánásmód (egyenlő bér) elve alóli Mt. szerinti kivétel azt jelenti, hogy nem kell alkalmazni (megtartani) az egyenlő bánásmód követelményét - azaz, még ha meg is van az összehasonlítható helyzetben lévő csoport (esetünkben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3486

10. találat: Cafeteriajuttatásra való eltérő jogosultság - csoportképzési szempontok

Kérdés: A cafeteria bevezetése előtt állunk, szeretnénk eltérő juttatásokat adni egyes munkavállalói csoportoknak. A kérdésem az lenne, hogy szabályosan járunk-e el akkor, ha a teljes munkaidős (azonos munkakörű) foglalkoztatottaknak keretösszeget állapítunk meg, választható elemekkel, míg a részmunkaidőseknek egy fix elemet adunk a választás lehetősége nélkül? Ugyanabban a munkakörben egyszerűsített foglalkoztatottak is szoktak dolgozni, nekik milyen módon határozhatunk meg juttatást? Azonos munkakörben eltérő juttatásokhoz képezhetünk az alábbiak szerint csoportokat? 1. csoport: teljes munkaidős; 2. csoport: részmunkaidős; 3. csoport: próbaidős; 4. csoport: az egyszerűsített foglalkoztatottak. Ha ez a csoportképzés nem megfelelő, akkor milyen szempontok szerint csoportosíthatjuk a munkavállalókat?
Részlet a válaszból: […]következően a kérdés szerinti esetben a csoportképzést elsősorban az egyenlő bánásmód követelménye szempontjából kell vizsgálni, azaz azt kell értelmezni, hogy közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést megvalósít-e a besorolás?! E körben a próbaidő alattiak és az egyszerűsített foglalkoztatás körében dolgozók nem lesznek relevánsak, mivel sem a próbaidő ténye, sem az egyszerűsített foglalkoztatás körében alkalmazás nem minősül védett tulajdonságnak, és az ún. egyéb helyzetre való hivatkozás sem alapozza meg véleményünk szerint a negatív diszkriminációt tekintetükben. Ezekben az esetekben tehát a munkáltató szabadon dönthet.A részmunkaidős foglalkoztatás viszont védett tulajdonságot képez [Ebktv. 8. § r) pont], ezért az egyenlő bánásmód megtartása (a teljesen azonos mértékű cafeteria biztosítása) alól csak akkor lehet kivételt tenni, ha a részmunkaidős és teljes munkaidős munkavállalók megkülönböztetése az alkalmazáskor a munka vagy a munkakörülmények természete alapján indokolt, tényleges és meghatározó szakmai feltételre alapított, jogszerű célt követő és azzal arányos [Ebktv. 22. § (1) bek. a) pont]. Ebből következik,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3328
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 44 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést