Magasabb bér az "expat" tanároknak

Kérdés: Állásajánlatot kaptam egy Budapesten működő nemzetközi iskolából, angol, német és spanyol nyelveket oktattam volna több korosztálynak. Már az interjú során megemlítették, hogy nem tudnak olyan fizetést felajánlani, mint a külföldről érkezett "expat" tanároknak, mivel nem külföldről jelentkeztem. "Ha Angliából jelentkezett volna, más lenne a helyzet", hangzott el. A felajánlott fizetés kb. 50%-kal lett volna alacsonyabb, mint a külföldről érkezett tanároké. Én ezt rendkívül méltánytalannak érzem. Ilyen esetben mi a jogi helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyt létesítenek. Az Mt. 12. §-a kimondja: a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Ebből a szempontból minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

SZÉP-kártya-juttatásból eredő költségmegtakarítás felosztása

Kérdés: Cégünk cafeteriaszabályzatban rögzítve éves bruttó 300 ezer forint cafeteriajuttatást ad a munkavállalóknak, melyet a rendelkezésüknek megfelelően SZÉP-kártya vagy készpénzjuttatás formában fizet. A készpénz magasabb köztehertartalma miatt eleve alacsonyabb nettó kihozatalt jelent, de van, aki ennek ellenére, ennek tudatában ezt választja. A SZÉP-kártya járulékmentessége miatt arra gondoltunk, hogy az idei "megtakarítást" 2 részletben, júliusban és decemberben visszaadnánk a munkavállalóinknak. Lehet-e bármilyen tekintetben aggályos az, hogy mivel csak a SZÉP-kártyások esetében van megtakarítás, csak ők kapják meg a be nem fizetett járulék összegét, aki a készpénzjuttatást választotta - mivel ott nincs járulékfizetési kedvezmény -, nem kap semmit?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bek.]. A döntés kialakítására irányadó szabályok közé az alapelvek, így különösen a joggal való visszaélés tilalma és az egyenlő bánásmód megtartásának követelménye tartoznak. A joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Eseti helyettesítések elosztása a tantestületi tagok között

Kérdés: A 326/2013. Korm. rendelet 17. §-ának (5) bekezdése az egy pedagógusnak elrendelhető eseti helyettesítés időkorlátjait állapítja meg. Mivel a szabályban szereplő keretek között elég nagy mozgástere van a munkáltatónak, hogyan kell biztosítanunk az arányos és egyenletes elosztást a nevelőtestület tagjai között? Attól függően ugyanis, milyen órát kell helyettesíteni, eltérő lehet a különböző szakos tanárokkal szembeni munkáltatói elvárás, és ez tantestületünkben feszültséget eredményez.
Részlet a válaszából: […] ...326/2013. Korm. rendelet 19. §-ának (3) bekezdése értelmében a munkáltató a munkatervben meghatározott feladatok elosztása során az egyenlő bánásmód követelményét köteles megtartani. Ennek érdekében a tanítás elrendelésénél és az egyéb feladatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Munkaközi szünet - eltérő feltételek egyes munkavállalói csoportoknál

Kérdés: A munkáltatónál jelenleg kétfajta munkaidő-szabályozás létezik. A fizikai állománynak a fél óra munkaközi szünetet fizeti a munkáltató, a szellemi állomány részére a 20 perc munkaközi szünetet viszont nem. Tehát a fizikai állomány 7,5 óra munkavégzésért 8 órára járó bért kap, míg a szellemi állomány 8:20 perc munkavégzésért 8 órát. A szellemi állománynál további intézkedést kíván bevezetni a munkáltató, a bekártyázásnál, illetve a kikártyázásnál egy úgynevezett időeltolást szeretne alkalmazni, amely öt perc lenne. Tehát a bekártyázást követően csak öt perc elteltével indulna a munkaidő, a kikártyázásnál pedig öt perccel előbb telne le a munkaidő. Ezáltal további 10 perccel többet kellene benn tartózkodni egy szellemi munkavállalónak, vagyis 8,5 óra munkavégzésért kapna 8 órányi bért. Szabályos-e, hogy a munkáltató a munkavállalók bizonyos csoportjára eltérő munkaközi szünet elszámolását alkalmazza, kötelezheti-e a szellemi állományban lévő munkavállalókat arra, hogy további 10 perccel többet dolgozzanak, mint egy fizikai munkavállaló? A munkajogi szabályozás mellett sérti-e mindez az egyenlő bánásmód elvét?
Részlet a válaszából: […] ...szünetet a munkaidő részének tekinti, míg a szellemi munkakörben dolgozók esetében a 20 perces szünet nem része a munkaidőnek.Az egyenlő bánásmód követelményének sérelme csak akkor merül fel, ha a különbségtétel oka valamely védett tulajdonság, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Alacsonyabb alapbér a próbaidőre - az egyenlő bánásmód kérdése

Kérdés: Cégünknél ismét munkavállalókat veszünk fel, és természetesen próbaidőt is ki fogunk kötni a munkaszerződésekben. Mivel nem tudjuk előre, hogyan dolgoznak, bele is kell tanulniuk a munkafolyamatokba, ezért nem fognak olyan hatékonysággal dolgozni, ahogyan a többiek. Jogszerűen megtehetjük-e, hogy amíg a próbaidő tart, addig nem fizetünk ugyanannyit nekik, mint a korábban már ugyanazt a munkát ellátó munkavállalóknak?
Részlet a válaszából: […] ...Az Mt. 12. §-ának (1) bekezdése ugyanis kimondja, hogy a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Ez alapján az egyenlő értékű munkák között a munkáltató nem tehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

13. havi munkabér - a jogosultság feltételei

Kérdés: Munkatársaink a decemberi fizetésükkel együtt 13. havi bért is kapnak, ha a munkaviszonyuk a tárgyévben legalább 10 hónapig fennállt. Erről az érdekeltségi szabályzatunk rendelkezik. Egyik kollégánk az idei évben hét hónapig keresőképtelenség miatt nem dolgozott. Jogszerű, ha az említett, időarányossági szabályra hivatkozva nem utalunk neki 13. havi juttatást?
Részlet a válaszából: […] ...távol lévő munkavállalót a 13. havi fizetésből egy utólag kreált feltétellel kizárják.Megjegyezzük, hogy mindez aggályos lenne az egyenlő bánásmód követelménye szempontjából is. Az is jogellenes diszkrimináció ugyanis (ún. közvetett hátrányos megkülönböztetés)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Várandósság - ha a munkáltató "rákérdez"

Kérdés: A munkavállaló várandósságáról, illetve annak megszakításáról - ha erre vonatkozó szándékát a munkavállaló korábban közölte - tehet-e fel kérdést a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...a leírtakon kívül egyéb célból nem használható fel, különösen nem okozható ezzel hátrány a munkavállalónak, nem sérthető meg az egyenlő bánásmód követelménye (Mt. 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Alacsonyabb bér azonos munkakörben - az egyenlő bánásmód számonkérhetősége

Kérdés: Diszpécser munkakörben öt munkavállaló dolgozik cégünknél. A legújabb munkavállaló magasabb bérrel került felvételre, mint a többi négy. A régebbi munkavállalók közül három főnek is fel lett emelve a bére ugyanarra az összegre, így egy maradt, akinek nem emelkedett a fizetése. Valamennyien ugyanazt a munkát végzik. Az utóbbi munkavállaló azzal az indokkal nem kap ugyanannyi munkabért, hogy rosszabb a teljesítménye. (Nemrégiben kapott egy írásbeli figyelmeztetést, az egyik szolgálatában elkövetett előjegyzési hiányossága miatt, így ebből kifolyólag nem kapta meg a félévi jutalmát, ami adható cégünknél, de nem kötelező). Jogszerű-e, ha a munkabére kevesebb, mint a másik négy munkavállalónak, akik ugyanazt a munkát végzik?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. értelmében a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani [Mt. 12. § (1) bek.]. Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Egyenlő bánásmód alóli kivétel a munkaerő-kölcsönzésben

Kérdés: A kölcsönzött munkavállaló számára, ha egyébként az első 183 napban az egyenlő bánásmód követelményét nem biztosítjuk, lehet-e eltérő munkabért fizetni a belsős munkavállalókhoz képest, vagy ilyenkor csak a béren kívüli juttatásokban lehet különbséget tenni?
Részlet a válaszából: […] ...munka- és foglalkoztatási feltételek különösen a munkabér összegére és védelmére, továbbá az egyéb juttatásokra, valamint az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezések [Mt. 219. § (1)-(2) bek.]. Az alapvető munka- és foglalkoztatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Cafeteriajuttatásra való eltérő jogosultság - csoportképzési szempontok

Kérdés: A cafeteria bevezetése előtt állunk, szeretnénk eltérő juttatásokat adni egyes munkavállalói csoportoknak. A kérdésem az lenne, hogy szabályosan járunk-e el akkor, ha a teljes munkaidős (azonos munkakörű) foglalkoztatottaknak keretösszeget állapítunk meg, választható elemekkel, míg a részmunkaidőseknek egy fix elemet adunk a választás lehetősége nélkül? Ugyanabban a munkakörben egyszerűsített foglalkoztatottak is szoktak dolgozni, nekik milyen módon határozhatunk meg juttatást? Azonos munkakörben eltérő juttatásokhoz képezhetünk az alábbiak szerint csoportokat? 1. csoport: teljes munkaidős; 2. csoport: részmunkaidős; 3. csoport: próbaidős; 4. csoport: az egyszerűsített foglalkoztatottak. Ha ez a csoportképzés nem megfelelő, akkor milyen szempontok szerint csoportosíthatjuk a munkavállalókat?
Részlet a válaszából: […] ...szemben igény abban az esetben érvényesíthető, ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó szabályokat, azaz jellemzően az egyenlő bánásmód megtartásának vagy a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét megsértette [Mt. 285. § (3) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.
1
2
3
5