Találati lista:
1. cikk / 94 Polgármesteri költségtérítés – tilalom kivétellel
Kérdés: 2026. július 1. napján hatályba lépett a Mötv. módosítása, mely eltörölte a polgármesterek költségtérítését. Hivatalunknál a polgármester saját gépkocsival és telefonnal teljesíti a belföldi kiküldetést, egyéb városon túli munkaköréhez tartozó feladatait (pl. Budapest – konferenciák, Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének gyűlései, környező városok, települések rendezvényein való hivatalos megjelenés), valamint – mint társulási tagönkormányzat – a társulás székhelyén megtartott üléseken való részvételt, melyre eddig a jogszabályban foglalt költségtérítés adott fedezetet. A Kttv. 54. §-a rendelkezik a kiküldetés szabályairól, illetve a 225/L. § (1) bekezdése határozza meg a polgármesterre vonatkozó szabályok alkalmazhatóságát. A hivatkozott rendelkezésben azonban a Kttv. 54. §-a nem szerepel. A polgármester fent hivatkozott feladatai ellátásához kapcsolódóan jogosult-e bármilyen egyéb számlával igazolt költségeinek megtérítésére? A képviselő-testület mint munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult-e megállapítani egy költségkeretet a fenti feladatok ellátása érdekében?
2. cikk / 94 Munkába járás költségtérítése házaspárnak
Kérdés: Egy házaspár ugyanazzal az autóval jár dolgozni. Együtt jönnek és mennek; ebben az esetben mind a két félnek kell fizetni munkába járást (18 Ft/km-t adunk), vagy csak annak, akié az autó?
3. cikk / 94 Bérlet költségtérítése keresőképtelenség alatt
Kérdés: A munkáltatónál felmerült egy gyakorlati kérdés a havibérlet elszámolásával kapcsolatban, ami munkába járáshoz köthető. Az érintett munkavállaló havibérlettel jár dolgozni, és a bérletet minden hónapban automatikusan megvásárolja, akkor is, amikor keresőképtelen beteg, illetve amikor a táppénzre való jogosultság lejárta után még további 1-2 hétig nem jelenik meg munkavégzésre. A konkrét esetben a munkavállaló a táppénz ideje alatt lejárt bérletét azonnal megújította, a megvásárolt bérlet időszakában nem járt munkába, a következő hónapban, a fennmaradó időszakban, viszont már ezzel a bérlettel fog munkába járni. Köteles-e a munkáltató megtéríteni a bérlet árát, ha a munkavállaló a bérlet érvényességi ideje alatt egyáltalán nem jár munkába? Megtagadható-e a bérlet elszámolása, ha az nem a tényleges munkába járást szolgálta? Megteheti-e a munkáltató, hogy csak a tényleges munkába állás napjától kéri a bérlet megvásárlását? Jelen esetben hogyan lehet jogszerűen elszámolni? Ki kell-e fizetni? Ilyen esetekben hogyan kell eljárni, és milyen elszámolási gyakorlat tekinthető jogszerűnek.
4. cikk / 94 Polgármesterek – megszűnt költségtérítés egy kivétellel
Kérdés: Amennyiben a Mötv.-nek a polgármesteri és vármegyei közgyűlési elnöki javadalmazás korlátozásával összefüggő módosításáról szóló T/253. számú törvényjavaslat a benyújtott tartalommal kerül elfogadásra, a polgármesterek átalány-költségtérítése [Mötv. 71. § (6) bek.] 2026. július 1. napjától megszűnik. A Kttv. 75. §-a (1) bekezdésének i) pontja értelmében – mely a Kttv. VIII. fejezetének rendelkezései alapján a köztisztviselőkre is kiterjed – a köztisztviselőnek a közszolgálati jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítése során indokoltan felmerült költségeit meg kell téríteni. A Kttv. 225/L. § (1)–(5) bekezdései azonban nem terjesztik ki a Kttv. 75. § (1) bekezdése i) pontjának alkalmazhatóságát a polgármesterre, a jogszabály-módosítás tervezete pedig nem tervez változtatást ezen a szakaszon. Az átalány-költségtérítés esetleges megszűnését követően van-e lehetőség a polgármester indokolt költségeinek (pl. munkába járás vagy gépjárművel végzett munk0avégzés költségeinek) a megtérítésére?
5. cikk / 94 Kiküldetés árufuvarozási ágazatban
Kérdés: Cégünk fő tevékenységi köre közúti árufuvarozás, tehergépkocsi-vezetőink jellemzően EU-tagállamokon belül mozognak, kabotázs és cross-trade munkákat végeznek, melyek a kiküldetési irányelv hatálya alá tartoznak. Szeretnénk megfelelni a kiküldetési irányelvnek, de azt látjuk, hogy nincs egységes gyakorlat, tagállamonként eltérő a szabályozás. Az alábbi kérdésekre szeretnénk munkajogi szakértői választ kapni. Milyen magyar bérelemek használhatók az adott EU-s ország minimálbér-megfizetésére? A nálunk (Magyarországon) alkalmazott sofőrbérelemek közül pontosan melyek vehetők figyelembe a minimálbér elszámolásához (alapbér, túlóraátalány, minőségi prémium, teljesítményalapú bérelemek, napidíj)? A külföldi napidíj hány százaléka számítható be bérként? Tagállamonként mi az erre vonatkozó összeghatár? Mely bérelemek azok, amelyek egyáltalán nem vehetők figyelembe? Mit kell érteni a tagállamokban maximális munkaidő és minimális pihenőidő alatt? Milyen speciális nemzeti munkaidő-beosztási szabályoknak kell megfelelni? Mit jelent az egyes tagállamokban a minimális éves fizetett szabadság? Hogyan kell ezt biztosítani? Ledolgozott munkaóra alapján kell arányosítani? Alkalmazható-e a küldő ország szabálya, ha az kedvezőbb a fogadó országnál? Ha több EU-s országban dolgozik a sofőr egy adott hónapon belül, hogyan kell arányosítani a minimálbérhez figyelembe vehető bérelemeket? Az arányosítás alapja az összes ledolgozott munkaóra vagy a havi kötelező munkaidő (pl. 21 napos hónap esetén 168 óra)? Vagy van más EU-s mutató?
6. cikk / 94 Polgármester díjazása – osztott munkáltatói jogkör
Kérdés: A Mötv. 71. §-ának (4b) bekezdése alapján a polgármester illetményének/tiszteletdíjának összegét az (1)–(4a) bekezdések alapján a jegyző állapítja meg. A fentieken túl a polgármester az illetményen/tiszteletdíjon felül költségtérítésre (15%), valamint a Kttv. vonatkozó rendelkezései alapján idegennyelv-tudási pótlékra is jogosult. Mivel a Mötv. csak az illetmény/tiszteletdíj esetében telepíti a hatáskört a jegyzőre, a költségtérítés, valamint az idegennyelv-tudási pótlék – mely nem része az illetménynek – megállapítására továbbra is a képviselő-testület jogosult? Ez az osztott hatáskör nem tűnik életszerűnek.
7. cikk / 94 Napi munkába járás költségtérítésének számfejtése
Kérdés: A napi munkába járást minden esetben számfejteni kell-e, vagy útnyilvántartás esetén egyszerűen kifizethető számfejtés nélkül? Véleményem szerint mindent számfejteni kell, ami pénzben vagy természetben adott juttatás, a dolgozóhoz köthető, függetlenül attól, hogy adóköteles vagy adómentes, készpénzes a kifizetés vagy utalás. Tehát szerintem a munkába járást is minden esetben számfejteni kell, hogy igazolt kifizetés legyen. Vagy tévedek?
8. cikk / 94 Polgármester és alpolgármester kiküldetése – a költségek térítése
Kérdés: A polgármester és az alpolgármesterek részére a képviselő-testület által megállapított átalány-költségtérítés van megállapítva. Ezenfelül jogosultak-e külföldi/belföldi kiküldetés esetén napidíjra vagy egyéb költségtérítésre?
9. cikk / 94 Önkormányzati képviselő-testületi tagok kiküldetése – a költségek térítése
Kérdés: Az önkormányzati képviselő képviselői tiszteletdíján felül jogosult-e külföldi/belföldi kiküldetés okán napidíjra vagy emiatt egyéb költségtérítésre?
10. cikk / 94 Ügyvezető távmunkában
Kérdés: Van-e lehetősége a társas vállalkozásnak a tagjával, aki ügyvezetői feladatokat lát el munkaviszonyban a társasági szerződés alapján, távmunkában, home office-ban történő munkavégzés keretében elláttatni az ügyvezetői feladatokat? Ha igen, ezt a munkaszerződésben kell-e rögzíteni, továbbá a jogszabály által biztosított rezsiátalány (minimálbér 10%-a) fizethető-e az ügyvezető részére?
