Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]kell fizetni. Ezek között a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése nem szerepel; azaz a példa szerinti esetben a munkavállalónak csak a ténylegesen teljesített 200 órát kell elszámolni és kifizetni közös megegyezés esetén.A (4) bekezdés azokat az eseteket határozza meg, amikor előlegnyújtásból eredő követelésként lehet kezelni azt a bért, amit a munkavállaló a nem teljesített munkaórái után kapott meg. Ez akkor állhat elő, ha a munkavállaló részére az Mt. 156. § (1) bekezdése alapján havibért vagy átalánydíjat fizettek meg, és az általános munkarendben teljesíthető óráknál kevesebb órát osztottak be számára, így a ténylegesen teljesített órákra járónál több bért kapott. Érdemes kiemelni, hogy a munkaidőkeret alatt így kapott esetleges többletbért nem előlegként kezeli a törvény, azzá legfeljebb különös szabályok okán válhat.A Kúria Mfv.II.10.102/2019/5. számon hozott határozatában kimondta, hogy az Mt. 95. § (4) bekezdésének tényleges tartalmát megvizsgálva megállapítható, hogy az Mt. az itt taxatíve felsorolt esetekben csak a tényleges munkavállalói teljesítésnek megfelelő díjazást biztosít, és a feleknek nemcsak elszámolási kötelezettségük van [az Mt. 95. § (1) bekezdése szerint], hanem az előlegnyújtásból eredő szabályokat is megfelelően alkalmazni kell, azaz a munkáltató a követelését a munkabérből[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]állást lehessen foglalni, ismerni kellene a közös megegyezések tartalmát is, ugyanis a gyakorlatban a felek gyakran alkalmaznak olyan záradékokat, illetve kikötéseket a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntető jognyilatkozataikban, amelyek értelmében lemondanak az egymással szemben támaszható valamennyi vagy bizonyos - egyébként akár még jogosnak is tekinthető - igényükről. Az ilyen joglemondást nem lehet ugyan kiterjesztően értelmezni [Mt. 5. § (2) bek.], ám az az eset körülményei függvényében jogszerű lehet. Erre tekintettel csak általánosságban tudunk állást foglalni.A kérdésben említett rendkívüli munkaidő ellenértéke iránti igény, csakúgy, mint a munkajogi igények jelentős része, annak esedékessé válásától kezdődő hároméves elévülési[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]akarattal állapodnak meg a jogviszony megszüntetéséről és annak időpontjáról. Azaz a felek megjelölhetnek egy tetszőleges jövőbeni időpontot a jogviszony megszűnésére. Közös megegyezés esetén viszont megállapodhatnak úgy, hogy a megállapodás megkötésétől jogviszonya megszűnéséig (pl. a felmentési idővel azonos tartamra) - illetményre való jogosultság mellett - Ön mentesül munkavégzési kötelezettsége alól. Ezen időszak egy része alatt kiadható az Önt megillető időarányos szabadsága is. Miután a közös megegyezés önálló megszüntetési jogcím, kizárt a felmentési időről történő lemondás is.Megjegyzendő, munkáltatója bármikor dönthet úgy, hogy a Kttv. 63. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján - nyugdíjasnak minősülésére figyelemmel - felmenti Önt. A Kttv. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján nyugdíjasnak minősül az a köztisztviselő, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, függetlenül attól, hogy jelenleg még nem részesül öregségi nyugdíjban. Amennyiben munkáltatója így döntene, legkorábban a felmentés közlését követő naptól (vagy a felmentési okiratban megjelölt időponttól) kezdődik a két hónapos felmentési[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megállapodásával - közös megegyezésével - is megszüntethető [Mt. 64. § (1) bek. c) pont], valamint nem ír elő különös szabályokat a közös megegyezésre nézve. A közös megegyezés esetén a felek egyértelmű és kétséget kizáró jognyilatkozataikkal megállapodnak abban, hogy a közöttük fennálló munkaviszonyt egy meghatározott időponttól fogva megszüntetik. A közös megegyezéshez nem szükséges indokot megjelölniük, erre bármikor, indokolás nélkül, akár azonnali hatállyal, akár egy meghatározott jövőbeli időponttól[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]igazolása: amellett, hogy a tévedésnek lényeges körülményre kell vonatkoznia, azt a másik félnek (jelen esetben Önöknek mint munkáltatónak) kell okoznia, vagy legalább azt felismernie. Ez esetben azonban nyilvánvalóan nem erről volt szó.Ugyancsak fontos szabály, miszerint az nem támadhatja meg a szerződést, aki a tévedését felismerhette, vagy a tévedés kockázatát vállalta [Mt. 28. § (2) bek.]. Azt, hogy a munkavállaló várandós volt, Önöknek nem, a munkavállalónak azonban elképzelhető, hogy fel kellett volna ismernie. Ezen túlmenően a munkavállalónak a tévedés kockázatát a közös megegyezés aláírása alkalmával ebben a vonatkozásban is vállalnia kell. Az, hogy időközben a körülményei megváltoznak, és már másként ítéli meg a helyzetét, nem befolyásolja a közös megegyezés érvényességét. Megjegyzendő, a közös megegyezés jogszerűségét, illetve érvényességét önmagában a munkavállaló várandóssága nem érinti, az csupán a munkáltató általi felmondás vonatkozásában tekinthető[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jelen esetben a munkáltató tett ilyen nyilatkozatot. Az ügyvezető ilyen tartalmú döntése esetén a munkavállaló a céges autót köteles azonnali hatállyal visszaszolgáltatni. Téves a munkavállaló álláspontja, miszerint az autó visszaszolgáltatása esetén a cégesautó-juttatás értékére pénzben lenne jogosult. A szabályzatban foglaltak szerint ez a munkáltató által egyoldalúan adott juttatás (nem a munkaszerződésen alapul), amely természetbeni, és kizárólag a szabályzatban foglalt feltételek mellett illeti meg a munkavállalót.A közös megegyezést követően a munkáltató az autó visszaszolgáltatása iránt intézkedett, amely a szabályzat rendelkezésein alapult. Az ezt követő időszakra ezért ez a juttatás nem illeti meg, sem annak pénzbeli ellenértéke. A szabadság megváltása kapcsán, a munkavállaló igénye alapos. Az időarányosan járó, természetben igénybe nem vett (ki nem adott) szabadságot a munkaviszony megszűnésekor kötelező pénzben megváltani (Mt. 125.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]helyreállítani a munkavállaló munkaviszonyát, pusztán azért, mert időközben - a várandósságának tudomására jutása miatt - meggondolta magát. A munkavállaló szintén nem támadhatja meg eredményesen a közös megegyezést, mivel lehetséges ugyan, hogy annak megkötésekor lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, ám ezt a tévedését nem a munkáltató okozta, illetve azt fel nem ismerhette. Nem hivatkozhat alappal arra sem, hogy a közös megegyezéskor ugyanabban a téves feltevésben voltak, vagy hogy őt tévedésbe ejtették vagy tartották volna, esetleg jogellenes fenyegetéssel vették volna a munkaviszony megállapodással történő megszüntetésére [Mt.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]értelmében meg kell jelölni a felek nevét, továbbá a megállapodás teljesítése szempontjából lényeges adatait (Mt. 23. §). Az egységes ítélkezési gyakorlat szerint a közös megegyezésből ki kell tűnnie a felek egyértelmű, félreérthetetlen és valódi akaratának, mely a munkaviszony megszüntetésére irányul (BH1998. 114.), valamint meg kell állapodni a megszűnés időpontjában is (BH1993. 469.).Valóban nem túl szerencsés, ha a munkáltató által használt iratminta a közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés tekintetében a régi Mt.-re történő hivatkozásokat tartalmaz, ám ez önmagában nem eredményezi azt, hogy a megállapodás ne lenne érvényes. A régi Mt. rendelkezéseihez képest ugyanis nem változott érdemben a közös megegyezés szabályozása, tehát ha az Ön által aláírt megállapodásból egyértelműen kitűnik, hogy a munkaviszonyt közös megegyezéssel[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]miatt a munkáltató egyoldalúan módosítsa a munkavállaló munkakörét. Ehhez a felek közös megegyezése szükséges (Mt. 58. §). Ha a munkaviszony megszüntetésére kerülne a sor, a munkáltató felmondása a jelen esetben a munkavállaló magatartására alapozott okból lehetséges. Vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a károkozó magatartás valóban megtörtént, és kellő súlyú indokot jelent a felmondáshoz [Mt. 64. § (2) bek.]. Ha a károkozás súlyosan gondatlanul vagy szándékosan történt, a károkozáshoz vezető kötelezettségszegés pedig lényeges és jelentős mértékű volt, akkor az azonnali hatályú (korábbi rendkívüli) felmondásnak is helye lehet. Ez azonban jogvesztő határidőhöz kötött, csak a károkozástól számított egy éven, illetve az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül lehet vele élni [Mt. 78. § (1)-(2) bek.].A kárigény csak akkor érvényesíthető, ha azt a munkavállaló maga elismeri, vagy bíróság jogerős határozatában erről rendelkezik. Mindenképpen célszerű beszerezni az igényérvényesítéshez a munkavállaló elismerő nyilatkozatát. Enyhe gondatlansággal okozott károknál a kártérítés[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]felmondási idő lerövidítéséhez, akár a teljes felmondási idő letöltésétől is eltekinthet, ez azonban csak a belátásától függ. Ha a munkavállaló önkényesen úgy dönt, hogy a felmondási idő letelte előtt távozik, ezzel jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyát. Ennek szankciója: attól függően, hogy határozatlan vagy határozott idejű volt a munkaviszony, köteles a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak, vagy a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni a munkáltató számára. A munkáltató ebben az esetben az ezt meghaladó kárának megtérítését is követelheti, az azonban nem haladhatja meg a tizenkét havi távolléti díjának összegét[…] részlet vége a válaszból.