Önkormányzati intézmény vezetője – csak felsőfokú iskolai végzettséggel

Kérdés: Községi önkormányzat fenntartásában lévő, de önálló intézményként működő (önálló gazdálkodás és munkáltatói jogok) étkező-konyha többek között gyermekétkeztetési és szociális étkeztetési feladatot lát el. Az étkező-konyhát vezető intézményvezetőnek (magasabb vezető, kinevezés szerinti munkaköre élelmezésvezető) rendelkeznie kell felsőfokú iskolai végzettséggel is az OKJ-s élelmezésvezetői szakképzettség mellett? Ugyanis a Kjt. 23. §-a szerint a magasabb vezető csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet, ugyanakkor a 83/A. § (2) bekezdése kimondja, hogy az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban álló esetében a 23. § nem alkalmazható. Fenti esetben alkalmazni szükséges a Kjt. 83/A. §-át? Ha igen, akkor mely jogszabály alapján kell megállapítani a magasabb vezető esetében az iskolai végzettség szintjét, illetve milyen felsőfokú iskolai szakképzettséggel kellene rendelkeznie?
Részlet a válaszából: […] Az étkező-konyha intézményvezetője nem az önkormányzattal áll közalkalmazotti jogviszonyban, hanem az étkező-konyhával, amely jogi személyként a munkáltatója. Az önkormányzat csak a munkáltatói jogokat gyakorolja felette, mégpedig a Mötv. szerinti bontásban: az alapvető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Intézményvezetői megbízás – ha csak folyamatban van a betöltéséhez szükséges végzettség megszerzése

Kérdés: A településünkön működő szociális intézmény vezetője hamarosan nyugdíjba vonul. Helyére ki lehet-e nevezni (vagy megbízási szerződéssel vezetői feladatokra megbízni) olyan személyt, akinek az intézményvezetői megbízáshoz szükséges végzettség megszerzése folyamatban van? A képzésből kevesebb mint egy éve van már csak hátra.
Részlet a válaszából: […] Ha a szociális intézmény költségvetési szervként működik, akkor a Kjt. hatálya alá tartozik. E törvény hatálya az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által (a továbbiakban: munkáltató) a feladatkörébe tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Címzetes igazgatói pótlék lehetséges összege

Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvodában az igazgató vezetői megbízása július 31. nappal lejár. „Nők 40”-nel szeretne nyugdíjba menni, és evégett jogviszonyát meg is szüntetni, felmentéssel, felmentési idővel. Felmentési ideje 60 nap + 6 hónap. A vezetői feladatait végig szeretné vinni, ezért a munkavégzés alóli felmentése augusztus 1-jével kezdődne. Így a jogviszony vége: november 30-a. Kérésének megfelelően igazgatói megbízásának lejártát követően mentesítésre kerül a munkavégzés alól, a mentesítés idejére illetményre jogosult, azonban a vezetői megbízási díja az igazgatói megbízás megszűnésével egyidejűleg megszűnik. A Púétv. alapján a címzetes igazgatói cím jogszabály alapján jár, a vele járó vezetői megbízási díj mértéke azonban a fenntartó által állapítható meg a feltételek megléte esetében: A Púétv. 73. §-ának (12) bekezdése alapján „a korábban legalább két alkalommal öt év időtartamot igazgatóként foglalkoztatott köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót »címzetes igazgatói« vagy »címzetes főigazgatói« cím illeti meg, ameddig az igazgatói vagy főigazgatói megbízásának lejártát vagy megszűnését követően a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya továbbra is ugyanabban az intézményben áll fenn. A címmel a fenntartó által megállapított mértékű vezetői megbízási díj jár.”
A két alkalommal igazgatóként foglalkoztatott köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló feltétel megfelel-e annak, hogy a mi esetünkben ő az utolsó 5 évben igazgató volt, de előtte lévő 5 évben intézményvezető? Hiszen az igazgatói titulus a jogszabállyal 2024. január 1-jén lépett hatályba. Természetesen így a 2×5 év megléte először intézményvezetőként, másodszor pedig igazgatóként teljesül. A „címmel a fenntartó által megállapított mértékű vezetői megbízási díj jár” mondat azt jelenti, hogy teljesen szabad a mérlegelés? Vagy esetleg bármilyen más jogszabályban találhatunk-e egy minimumtól maximumig határt az összeg meghatározásánál, ami segíthet nekünk?
Részlet a válaszából: […] Első kérdésükre a válasz igen, hiszen az „intézményvezető” és az „igazgató” csak elnevezésbeli változást jelent. A Púétv. 160. §-ának (5) bekezdésébe foglalt átmeneti szabály egyébként erről kifejezetten rendelkezik is: „címzetes igazgatói, címzetes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címkék:    

Határozott idejű magasabb vezetői megbízás és a kinevezés tartama

Kérdés: Önkormányzatunkhoz tartozik egy bentlakásos idősek otthona. Szeretnénk közalkalmazotti jogviszonyban magasabb vezetői megbízással alkalmazni egy új személyt. A közalkalmazotti kinevezését lehet-e ötéves határozott időre adni, ugyanúgy, mint a magasabb vezetői megbízását is? Ha ugyanis lejár a vezetői megbízása, a kinevezés szerinti munkakörére nem tudunk állást biztosítani, amennyiben nem nyeri el újabb öt évre az intézmény vezetésének megbízását.
Részlet a válaszából: […] A Kjt. hatálya alatt a magasabb vezetői feladat ellátása ún. magasabb vezető beosztásra történő megbízással történik. E megbízás feltétele, hogy a közalkalmazott – a kinevezés szerinti munkaköre mellett – látja el a magasabb vezetői beosztásból eredő feladatait. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Kiegészítő pótlék – valamennyi pótlék összegét emeli

Kérdés: A 257/2000. Korm. rendelet módosított szabálya alapján jár-e a felsőfokú végzettségű intézményvezetőnek (magasabb vezető) a vezetői pótlék és az idegennyelv-tudási pótlékra a 15%-os kiegészítő bérpótlék?
Részlet a válaszából: […] A 2026. január 1-jétől bevezetett új jogintézmény, a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ágazatban érvényesülő kiegészítő bérpótlék végrehajtásának módjával kapcsolatosan a jogalkotó nem adott ki hivatalos előterjesztői indokolást. Így a normaszöveg nyelvtani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Egészségügyi intézményvezető besorolása

Kérdés: Településünkön a kistérségi társulás alá rendelték (társulási döntéssel) a járóbeteg-szakellátást, ami addig kft.-ként működött, de megszűnt. A társulás népjóléti, szociális és gyermekvédelmi feladatokat lát el a környék több településén költségvetési intézmény formájában, melynek a székhelye a mi településünk. Az addigi intézményvezető közalkalmazotti jogviszonyban magasabb vezetőként látta el a feladatát, majd a NEAK értesítése alapján egészségügyi szolgálati jogviszonyra kellett módosítani a kinevezését a finanszírozás miatt, ami meg is történt. Figyelembe véve az Eszjtv. 8. §-ának (3) bekezdésében, a Vhr. 5. §-ában, valamint a 256/2013. Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározottakat, az intézményvezetőt az Eszjtv. 1. melléklete szerinti – intézményvezetőt megillető – legmagasabb fizetési fokozatba soroltuk. A NEAK szerint nem jó a besorolás, mert az intézményvezetőt az 1/A. melléklet szerint kellett volna besorolni, ami az egészségügyi szakdolgozók bértáblája. (Az intézményvezetőnek mentálhigiénés főiskolai és egyéb egyetemi végzettsége van.) Melyik besorolás tekinthető jogszerűnek, figyelembe véve azt, hogy a szociális és egyéb feladatok ellátását az intézményvezető-helyettes végzi, az intézményvezető pedig a járóbeteg-szakellátással járó összes intézményi feladatot?
Részlet a válaszából: […] Az intézményvezető magasabb vezetői munkakörnek minősül [528/2020. Korm. rendelet 5. § (1) bek. a) pont]. Az Eszjtv. szerint a magasabb vezető illetménye el kell, hogy érje az Eszjtv. 1. melléklete szerinti legmagasabb fizetési fokozathoz meghatározott összeget, és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Magasabb vezetői beosztás és pótlék összege

Kérdés: Önkormányzati konyha (önálló, önkormányzati fenntartású, nem szociális intézmény) gyermekétkeztetési és szociális étkeztetési feladatokat lát el. A közalkalmazotti jogviszonyban álló vezető (konyhavezető, végzettsége vendéglátó üzletvezető) magasabb vezetőnek számít-e, illetve mekkora összegű vezetői pótlék illeti meg?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. hatálya általános szabály szerint az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki [Kjt. 1. § (1) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Önkormányzati fenntartású munkáltató – a vezetői pályázat kiírásának hatásköre

Kérdés: Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság ügyvezetője, önkormányzati tulajdonú intézmény intézményvezetője, igazgatója (magasabb vezető) álláshelyére a vezetői megbízásra vonatkozó pályázati kiírás a képviselő-testület vagy a polgármester hatásköre? Elegendő-e, ha a pályázati eljárás során beérkezett pályázatok felett az érdemi döntést a képviselő-testület hozza meg, a jogszabálynak megfelelő kiírásról a polgármester dönt? Az érintett jogviszonyokhoz tartozó jogszabályok: a Ptk., az Mt., a Kjt., valamint a Púétv.
Részlet a válaszából: […] A Mötv. 41. §-ának (6) bekezdése értelmében a képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – jogszabályban meghatározottak szerint – költségvetési szervet, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:    

Pályázatbenyújtási határidő vezető állásra

Kérdés: Részben vagy teljesen önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság (kft., nonprofit kft.) ügyvezetői (magasabb vezető) álláshelyére, a vezetői megbízásra vonatkozó pályázat benyújtásának határidejét milyen hosszú időtartamban lehet megszabni (van-e minimum, illetve maximum pályázati határidő)?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:112. §-ának (1) bekezdése értelmében a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. A kérdés megválaszolása során egyfelől abból indulunk ki, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:  

Rokonok az óvodában

Kérdés: Hozzátartozó foglalkoztathatósága: önkormányzati fenntartású, önálló gazdálkodó szervként működő óvodánál, ahol az óvodavezető a munkáltatói jogkör gyakorlója, létesíthet e bármilyen jellegű jogviszonyt a vezető vér szerinti gyermeke?
Részlet a válaszából: […] Az összeférhetetlenség szabályait a Púétv. 74. §-a tartalmazza. Vezetők esetében összeférhetetlenséget eredményeznek a következők:– a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.
1
2
3
13