Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

20 találat a megadott magasabb vezető tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Óvoda gazdasági vezetőjének kinevezése - a munkáltatói jogkör

Kérdés: A 326/2013. Korm. rendelet 21. §-ának b)-c) pontjai szerint köznevelési intézményben vezetői megbízásnak minősül a gazdasági vezetői megbízás. Az óvoda mint önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve a képviselő-testület. Az Áht. 9. §-ának d) pontja szerint a költségvetési szerv irányítása (...) a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása hatáskörének gyakorlását jelenti. A Mötv. 42. §-ának 2. pontja alapján a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a törvény által hatáskörébe utalt kinevezés, vezetői megbízás. A Kjt. 20/B. §-ának (1) bekezdése szerint a vezetői beosztás ellátására pályázatot kell kiírni, a 20/A. § (6) bekezdése alapján pedig a magasabb vezetői beosztásra kiírt pályázat esetén kell a pályázót háromtagú bizottságnak meghallgatni, mely véleményt mérlegelve dönt a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója a vezetői megbízásról. Fentiek figyelembevételével kérdeznénk, hogy az óvoda gazdasági vezetőjének (vezető) kinevezése kinek a hatáskörébe tartozik (képviselő-testület vagy polgármester)? Több olyan önkormányzati pályázati felhívással találkoztunk, ahol a képviselő-testületet, de olyannal is, ahol a polgármestert jelölték meg döntéshozónak. Tekintettel arra, hogy csak a magasabb vezetői pályáztatás esetén - a vezetői pályázat esetén pedig nem - kell a pályázót a háromtagú bizottságnak meghallgatni, az óvoda gazdasági vezetője esetében a képviselő-testület vagy a polgármester a bizottság véleményének bekérése nélkül is dönthet?
Részlet a válaszból: […]megbízási joga is - az irányító szerv vezetője gyakorolja. A Mötv. 65. §-ának (1) bekezdése alapján a polgármester a képviselő-testület elnöke, a 67. § (1) bekezdésének a) pontja alapján pedig irányítja a polgármesteri hivatalt, tehát ő tekintendő az irányító szerv (önkormányzat) vezetőjének. A kérdésben említett Mötv. 42. §-ának 2. pontja, mely alapján a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a törvény által hatáskörébe utalt kinevezés, vezetői megbízás, tehát ebben az esetben nem alkalmazható, ugyanis sem a Mötv., sem az Áht., sem a 368/2011. Korm. rendelet nem írja elő, hogy az önkormányzati költségvetési szerv gazdasági vezetője feletti kinevezési, megbízási jogkört - az Áht. 9/A. §-ának (1) bekezdésétől eltérően - a képviselő-testületnek, nem pedig a polgármesternek kellene gyakorolnia.Ezzel kapcsolatosan megjegyezzük, hogy a Kjt. 83/A. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban álló esetében - a helyi önkormányzatokról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában - a kinevezés és a felmentés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, az egyéb munkáltatói jogokat pedig a polgármester gyakorolja. Azonban az önkormányzati fenntartású óvoda gazdasági vezetőjének közalkalmazotti jogviszonya az óvodával mint költségvetési intézménnyel, nem pedig közvetlenül a fenntartó önkormányzattal áll fenn, ezért a 83/A. § (1) bekezdése rá nem alkalmazható.A Kjt. 20/A. §-ának (6) bekezdése jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a magasabb vezetői beosztásra kiírt pályázat esetére írja elő, hogy a kinevezési jogkör[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4172

2. találat: Vezetői megbízás meghosszabbítása

Kérdés: A Kjt. 20/A. §-a és 20/B. §-a tartalmazza a magasabb vezető beosztás ellátására szóló pályázati eljárást. Önkormányzatunk önálló gazdasági intézményének magasabb vezető (intézményvezető) beosztás ellátására a 2020. évben pályázatot írt ki. A veszélyhelyzet miatt - képviselő-testületi döntés nélkül - a polgármester határozatában a pályázatot eredménytelenné nyilvánította. A beosztásra pályázott az addigi intézményvezető-helyettes is, akit egy évre, az új pályázat kiírásáig határozott időre megbíztak az intézmény vezetésével. Kell-e új pályázatot kiírni, vagy újabb pályázat kiírása nélkül meghosszabbítható-e a megbízott intézményvezető vezetői megbízása? Ha igen, lehet-e újabb egy évre a veszélyhelyzet miatt - nincs testületi ülés -, vagy csak a fennmaradó 4 évre?
Részlet a válaszból: […]került sor a képviselő-testület helyett a polgármester részéről az intézményvezetői pályázati eljárással kapcsolatos intézkedések meghozatalára. E szabály a polgármester számára is csak olyan jogkört biztosít, mint a képviselő-testületnek, tehát a Kjt. hatálya alá tartozó intézmény vezetőjének kinevezésével, megbízásával kapcsolatosan kizárólag olyan jogkörök illetik meg, amelyeket a Kjt. és annak ágazati végrehajtási szabálya, a 77/1993. Korm. rendelet előír. A Kjt. 23. §-ának (3) bekezdése szerint "a magasabb vezetői, valamint a vezetői megbízás jogszabályban megjelölt, legfeljebb öt évig terjedő határozott időre szól". A 77/1993. Korm. rendelet nem jelöl meg a törvényben foglalttól eltérő hosszúságú megbízási időt.Mindebből az következik, hogy a veszélyhelyzetben sem adható, csak öt évre szólóan intézményvezetői megbízás. Az intézmény működtetése a fenntartó önkormányzat feladata, ebbe beletartozik[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4096

3. találat: Vezetői megbízás - a meghosszabbíthatóság feltétele

Kérdés: Óvodánknál a 2019-ben kiírt intézményvezetői megbízásra irányuló pályázati eljárás eredménytelen volt, mivel egyetlen pályázó sem rendelkezett pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettséggel. Mivel az egyik pályázó a kiírás többi feltételének megfelelt, és a megbízáskor vállalta, hogy megszerzi az intézményvezetői szakképzettséget, ezért a személynek 2019. augusztus 15-től 2020. június 30-ig tartó határozott idejű intézményvezetői megbízást adtunk. Dolgozónk nemrég megszerezte az intézményvezetői szakképzettséget, és az újonnan kiírt pályázatra beadta a jelentkezését. A pályázat elbírálási határideje 2020. július 31., az állás 2020. augusztus 1. nappal kezdődően betölthető. Mivel a vezetői megbízása 2020. június 30-ával lejárt, ezt meghosszabbíthatjuk-e? Ha igen, akkor ez csak július hónapra szóljon, és sikeres pályázatának elbírálása után új vezetői megbízást kell neki adni?
Részlet a válaszból: […]feltételének megfelel, rendelkezik (egyéb) pedagógus-szakvizsgával, és megbízásával egyidejűleg vállalja az intézményvezetői szakképzettség megszerzését. Az e jogszabályhely szerinti megbízás pályázat nélkül további három évvel meghosszabbítható, ha az érintett az intézményvezetői megbízását követően az intézményvezetői szakképzettséget megszerezte.A kérdésben szereplő esetben a fenti szabály alapján adott határozott időre szóló intézményvezetői megbízás időtartama nem merítette ki a jogszabály alapján lehetséges két évet, így - lejárta előtt - nem volt akadálya annak, hogy azt meghosszabbítsák 2020. augusztus 1-jéig. Mivel jelen esetben kiírták a pályázatot, amit a szóban forgó személy elnyert, 2020. augusztus 1-jétől egy új magasabb vezetői megbízást fog kapni, nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3967

4. találat: Intézményvezető-helyettes - a megbízás egy képesítési feltételéről

Kérdés: Gimnáziumunk fenntartója a kinevezni javasolt intézményvezető-helyettes személyét nem fogadja el azzal az indokkal, hogy az intézményvezető-helyettes magasabb vezetőnek számít, ezért rendelkeznie kell pedagógus-szakvizsga keretében megszerzett intézményvezetői szakvizsgával. Valóban így van ez?
Részlet a válaszból: […]magasabb vezetői megbízásnak minősül - többek között - az intézményvezetői, valamint az intézményvezető-helyettesi megbízás. Az intézményvezető és az intézményvezető-helyettes két külön vezetői megbízás, bár mindkettő magasabb vezető közalkalmazottnak minősül. Az Nkt. 67. §-ának (1a) bekezdése, valamint (4)-(6) bekezdései 2019. augusztus 31-ig tartalmazta az intézményvezetői kinevezés szakmai feltételeit, 2019. szeptember 1-jétől ezek a szabályok - a dereguláció jegyében - változatlan tartalommal átkerültek a 326/2013. Korm. rendelet 21/A. §-ába. A 21/A. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3750

5. találat: Rendkívüli munkavégzés vezető és magasabb vezető közalkalmazottak esetében

Kérdés: A Kjt. 2012. július 1-jéig hatályban volt 76. §-a szerint nem járt díjazás rendkívüli munkaidőben végzett munkáért a magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazottaknak. Jelenleg - ismereteim szerint - sem az Mt., sem a Kjt. nem tartalmaz a vezetők túlóradíjazására vonatkozó tiltó rendelkezést, így esetükben is a díjazásra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. Kérem ezzel kapcsolatos szakvéleményüket!
Részlet a válaszból: […]is. A vezető megbízású közalkalmazottra vonatkozóan az Mt. vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályai nem, a magasabb vezető megbízású közalkalmazottakra pedig csak akkor alkalmazandók, ha a magasabb vezető a Kjt. 22/B. §-a alapján áll munkajogviszonyban a vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályok szerint [Kjt. 3. § (2) bek.]. Utóbbi esetében a munkarendje kötetlen [Mt. 209. § (4) bek.], amely folytán a rendkívüli munkaidő (és így annak díjazása) szabályainak alkalmazása a törvény erejénél fogva[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3574

6. találat: Vezetőhelyettesi feladatokkal történő megbízás

Kérdés: Településünkön szociális intézmény működik, alapítója és fenntartója 5 település részvételével a feladatellátó társulás. Az intézmény csak szociális alapfeladatokat (támogató szolgáltatás, idősek nappali ellátása, gyermekjóléti szolgáltatás, szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás) lát el. Az intézmény vezetőjét határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonya mellett, magasabb vezető beosztás ellátására pályázat kiírásával öt évre bízta meg a társulás. Az intézményvezető pályázat kiírása nélkül, határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonya mellett, családsegítő munkakörben foglalkoztatott, felsőfokú iskolai végzettséggel és sokéves szakmai gyakorlattal rendelkező kollégáját bízta meg az általános helyettesítési feladatokkal. Az intézmény SzMSz-e szerint: "Az intézményvezető távolléte, akadályoztatása esetén, vagy ha a tisztség ideiglenesen nincs betöltve, ellátja a vezetői feladatokat (általános helyettes), így különösen: a kötelezettségvállalással kapcsolatos feladatokat, a szakmai alapfeladatok felügyeletét, irányítását, gondoskodik a vezető távolléte esetén a szabadságok kiírásáról, rendszeresen tájékoztatja az intézmény vezetőjét az ellátásokkal kapcsolatban, folyamatos munkakapcsolatot tart az intézmény valamennyi egységével, képviseli az intézményt külső szervek felé. További feladatait a részletes munkaköri leírás tartalmazza." Véleményünk szerint nem minősül magasabb vezetőnek az a dolgozó, aki pályázat kiírása nélkül, az SzMSz-ben és munkaköri leírásban foglaltak alapján általános helyettesítési feladatokat lát el saját feladatai (munkaköre) mellett. Önálló intézményvezető-helyettesi státusz nincs, viszont az intézményvezető pár évvel ezelőtt a helyettesítési feladatokkal megbízott munkatársnak vezetői pótlékot biztosított (mértéke 100%). Fentiek alapján kérdésünk, hogy - figyelemmel a Kjt. 20/A-20/B. §-aiban előírt pályáztatási kötelezettségre - a Kjt. 23. §-ának (2)-(3) bekezdésében, valamint a végrehajtásra kiadott 257/2000. Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerint magasabb vezetőnek minősül-e a leírtak szerint megbízott munkatárs?
Részlet a válaszból: […]járó feladatokat, illetve az intézményvezetői felelősséggel járó poszt megfelelő személlyel való betöltésének munkajogi garanciáit a pályázati eljárás keretében történő kiválasztás biztosítja. Tehát a kérdés szerinti vezetőhelyettesi feladatokat külön magasabb vezetői megbízás alapján kell ellátni.A 257/2000. Korm. rendelet 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a szociális intézmény intézményvezetőjének helyettese magasabb vezetőnek minősül. A Kjt. 20/B. §-ának (1) bekezdése szerint a magasabb vezető és a vezető beosztás ellátására szóló megbízásra a megbízási jogkör gyakorlójának pályázatot kell kiírnia. A 257/2000. Korm. rendelt 1/A. §-a a pályázat alóli kivételek szabályozásánál nem enged eltérést a törvény pályázati kiírásra vonatkozó szabályától.A fentiekből következően az a gyakorlat, miszerint az adott intézménynél a fenntartó nem biztosított vezetőhelyettesi álláshelyet, és így nem tette lehetővé a vezetőhelyettesi megbízás megpályáztatását és adását, ellentétes a jogszabályi előírásokkal. Ebben a helyzetben a vezetőhelyettes a fenntartó által biztosított mozgástér miatt nem írhatott ki pályázatot, ettől azonban az, hogy családsegítő munkakörben foglalkoztatott kollégáját pályázat kiírása nélkül bízta meg az általános helyettesítési feladatokkal, a fenti szabályok megsértésének minősült. Ez jogszabályba ütköző foglalkoztatást jelent, amelynek semmisség a jogkövetkezménye. Az Mt. 27. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis semmis az a megállapodás, jognyilatkozat, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba (pl. jogszabályba) ütközik. Jelen esetben az érintett kolléga foglalkoztatására a részleges érvénytelenség szabályait kell alkalmazni, mivel beosztotti foglalkoztatása jogszabálynak megfelelő volt, csak a vezetői feladatokkal való megbízása nem. Az Mt. 29. §-ának (3)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3482

7. találat: Gazdasági vezető - magasabb vezetői vagy vezetői közalkalmazotti beosztásban

Kérdés: Intézményünk helyi önkormányzat által fenntartott, gazdasági szervezettel rendelkező, személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény. Tevékenységi körébe tartozik a szociális és gyermekjóléti alapellátás, valamint a bentlakásos szociális intézmények működtetésével kapcsolatos feladatok ellátása. Az intézmény gazdasági szervezete ellátja még másik négy költségvetési intézmény (egészségügyi alapellátási intézet, valamint három bölcsőde) gazdálkodási feladatait. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata alapján a gazdálkodási jogkörök (kötelezettségvállalás, utalványozás) és a munkáltatói jogkör gyakorlásának tekintetében az intézményvezető helyettesítését a gazdasági vezető látja el. Az intézmény gazdasági vezetője magasabb vezetőnek minősül-e? Milyen összegű vezetői pótlék illeti meg?
Részlet a válaszból: […]szociális intézmény, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény gazdasági vezetőjét.A kérdéses esetben gazdasági vezetőről van szó, de ő a munkáltatói SzMSz szerint bizonyos jogkörök tekintetében intézményvezető-helyettesnek minősül. Sem a Kjt., sem a 257/2000. Korm. rendelet nem tartalmaz különös szabályokat arra vonatkozóan, ha a munkáltató vezetőjét jogköreinek csak egy része vonatkozásában helyettesíti egy másik vezető. Így nincs akadálya, hogy a részleges helyettesítést is helyettesítésnek ismerjük el. Ekkor viszont látszólagos ellentmondás merül fel a 257/2000. Korm. rendelet 3. §-ának (1)-(2) bekezdése alkalmazásakor, hiszen a gazdasági vezető a (2) bekezdés alapján vezetőnek, az (1) bekezdés alapján pedig az intézményvezető helyettesének, tehát magasabb vezetőnek is minősül. A helyi viszonyok alapján dönthető el, hogy a két jogszabályhely közül melyik alkalmazandó a gazdasági vezetőre.Álláspontunk szerint, amennyiben a gazdasági vezető megfelel a magasabb vezetői kritériumoknak is, a magasabb vezetőre vonatkozó előírások alkalmazandók jogviszonyára. Ezt elsődlegesen a helyi SzMSz alapján lehet eldönteni. Jelen esetben valószínűsíthető, hogy a gazdasági vezető magasabb vezetőnek minősül, egyfelől amiatt, mert az SzMSz helyettesítési jogkörrel ruházza fel, másfelől azért, mert gazdasági vezetői feladatait nemcsak az adott intézmény, de másik négy intézmény vonatkozásában is el kell látnia, ami azt látszik alátámasztani, hogy a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű feladatot ellátó vezetőről van szó. Ha a felek között e kérdésben vita merül fel, ebben az eset összes körülményei ismerete alapján a bíróság dönthet.A vezetői pótlék mértéke is attól függ, hogy ebben az esetben végül a gazdasági vezető magasabb vezetőnek vagy vezetőnek minősül-e.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3467

8. találat: Testvérek az óvodában

Kérdés: Összeférhetetlen-e, ha az óvoda vezetője és az óvodában dolgozó óvónő testvérek? Van-e lehetőség arra, hogy vezetőként és óvónőként testvérek együtt dolgozzanak közalkalmazottként?
Részlet a válaszból: […]pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult az Mt. szerinti közeli hozzátartozójával irányítási, felügyeleti, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. A testvér hozzátartozónak minősül az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint. Tehát nem tiltott, hogy az óvoda vezetője és óvónő testvére egy intézményben dolgozzanak.
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3278

9. találat: Vezetői megbízás időtartama

Kérdés: Óvoda intézményvezető-helyettesét és tagintézmény-vezetőjét hány évre lehet kinevezni? A "legfeljebb 5 évre" kitétel lehetőséget ad egyéves kinevezésre?
Részlet a válaszból: […]munkaszerződése határozott időre szól, és a határozott idő alapján a megbízás vagy a munkaszerződés utolsó napja nem a július 1-jétől augusztus 15-ig terjedő időszakra esne, a megbízás, a munkaszerződésben foglalt határozott idő lejártának időpontját akkor is erre az időszakra kell meghatározni, ha az a jogszabályi előírás vagy munkáltatói döntés alapján meghatározott határidő végénél legfeljebb hat hónappal korábban vagy később járna le [Nkt. 68. § (4) bek.].Nincs tehát olyan szabály, amely "legfeljebb" öt évet írna elő. A magasabb vezető, vezetői megbízás ideje így "fix" öt év, amelytől csak annyiban lehet eltérni, hogy a megbízás a nyári időszakban járjon le.Nem lehetséges tehát egy évre adni vezetői megbízást, egy kivételes esettől eltekintve. Ez a 326/2013. Korm. rendelet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3066

10. találat: Kollégiumvezető pályázat nélkül

Kérdés: Közoktatási intézmény magasabb vezetői (kollégiumvezetői) pályázati kiírása után, ha van az előírt végzettséggel rendelkező pályázó, de a pályázati eljárás során leszavazták, kinevezhető vagy megbízható-e olyan személy, aki az előírt végzettségekkel nem rendelkezik, és pályázatot sem nyújtott be?
Részlet a válaszból: […]vagy heti tíz tanóra vagy foglalkozás megtartására vonatkozó óraadói megbízás ellátása során szerzett szakmai gyakorlat, valamint a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás, vagy a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre teljes munkaidőre szóló alkalmazás. Ettől az Nkt. 98. §-ának (18) bekezdése enged eltérést. Ha az intézményvezetői megbízásra irányuló pályázati eljárás azért nem vezetett eredményre, mert egyetlen pályázó sem rendelkezett pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettséggel, akkor legfeljebb egyszeri alkalommal két évre szóló intézményvezetői megbízás adható olyan személynek is, aki az intézményvezetői megbízás többi feltételének megfelel, rendelkezik pedagógus-szakvizsgával, és megbízásával egyidejűleg vállalja az intézményvezetői szakképzettség megszerzését.Ezen túlmenően a 326/2013. Korm. rendelet is szabályoz egy kivételes lehetőséget: a 24. § (1) bekezdése értelmében, ha az intézményvezetői feladatok ellátására kiírt pályázat azért nem vezetett eredményre, mert nem volt pályázó, vagy egyik pályázó sem kapott megbízást, vagy ha az intézményvezetői feladatok ellátására szóló megbízás a határozott idő letelte előtt megszűnt, a köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására - nyilvános pályázat kiírása nélkül - vezetői beosztás ellátására szóló megbízás adható a megfelelő feltételekkel rendelkező személynek. A köznevelési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3065
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést