Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

33 találat a megadott határozott idejű munkaviszony tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Felmondás kijárási korlátozás idején
Kérdés: 2020. május 4. napjától a 169/2020. Korm. rendelet értelmében a személyek szabad mozgását korlátozó 95/2020. Korm. rendelet és a 71/2020. Korm. rendelet hatálya Budapest főváros és Pest megye területére terjed ki. A járványügyi veszélyhelyzet ideje alatt azonban a legtöbb kereskedelmi üzlet nyitvatartása Budapesten sem tilos. A tapasztalatunk az, hogy mivel az emberek csak a 71/2020. Korm. rendeletben meghatározott alapos indokkal hagyhatják el a lakásukat, az ilyen típusú üzletekbe csak nagyon ritkán látogatnak. Lehet-e úgy értelmezni ezt a helyzetet, hogy a szabályozás ezeknek az üzleteknek a működését lényegében ellehetetlenítette, és ebből következően meg lehet-e szüntetni a határozott időre alkalmazott munkavállalók munkaviszonyát az Mt. 66. §-ának (8) bekezdése alapján, arra hivatkozva, hogy a munkaviszony fenntartása a munkáltató számára elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik?
Részlet a válaszból: […](illatszert, drogériai terméket, háztartási tisztítószert, vegyi árut és higiéniai papírterméket árusító) üzletben történő vásárlás;- a piacon, a helyi termelői piacon történő vásárlás;- a gyógyszert, a gyógyászati segédeszközt forgalmazó üzletben (gyógyszertár) történő vásárlás;- a dohányboltban történő vásárlás [71/2020. Korm. rendelet 4. § (1) bek. a), f), g), j) k), pont].Az Mt. 66. §-a (8) bekezdésének c) pontja értelmében a munkáltató felmondással abban az esetben is megszüntetheti a határozott idejű munkaviszonyt, ha annak fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik. A jogszabályhely által rögzített elháríthatatlan külső oknak egyfelől a munkáltató személyén kívül eső olyan eseménynek vagy körülménynek kell lennie, amelyet a munkáltató nem láthat előre, másfelől, amelynek befolyásolására vagy megakadályozására objektív okokból nem képes. Kétségtelen, hogy a munkáltató a járványügyi helyzet eseményeit nem láthatja előre, mint ahogyan azt sem, hogy a jogalkotó - egyebek mellett a fent említett módon - jogszabályi rendelkezéseket ír elő a személyek kijárásának korlátozását érintően. A munkáltató értelemszerűen ezek befolyásolására vagy megakadályozására nem képes. A lehetetlenülés ugyanakkor nem értelmezhető tágan, és az eset összes körülményének vizsgálatára van szükség ahhoz, hogy eldöntsük, egy adott kereskedelmi tevékenység tekintetében a munkaviszony fenntartásának lehetetlenné válásáról[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3898
2. találat: Szabadság kiadása vagy megváltása határozott idejű munkaviszonyban
Kérdés: A január 31-ig tartó négy hónapos határozott idejű munkaviszony esetén a munkavállalót megillető két munkanap (20/365×31 = 1,69 = 2) időarányos alapszabadságát a munkáltató nem a munkaidő-beosztás szerinti munkaidő terhére osztja be [Mt. 124. § (1) bek.], hanem a munkaviszony automatikus megszűnése után azt pénzben megváltja (Mt. 125. §). Ha ez szabálytalan, munkaerő-kölcsönzés esetén kit terhel a felelősség? Aki a munkaidő-beosztást elkészítette (kölcsönvevő), vagy aki a munkabért ily módon elszámolta (kölcsönbe adó)? Jogos-e két nap fizetetlen (igazolatlan) távollét alkalmazása, ha a munkavállaló az utolsó két munkanapon a munkaidő-beosztása ellenére nem megy be dolgozni, hanem helyette önhatalmúlag kiveszi a munkáltató által beosztani elmulasztott, de őt jogosan megillető két munkanap fizetett szabadságot?
Részlet a válaszból: […]munkanap szabadság jár a munkavállalónak, amellyel teljes egészében a munkáltató jogosult rendelkezni. A munkáltatónak a szabadságot természetben kell kiadnia, ám ez a naptári év végéig lehetséges [Mt. 123. § (1) bek.]. Azt nem írja elő a törvény, hogy az év közben megszűnő határozott idejű munkaviszony esetén a felek által előre ismert megszűnési időpontig kötelező lenne az időarányosan járó szabadság természetben való kiadása. Ezért a munkáltató saját hatáskörében mérlegelheti, hogy természetben biztosítja a szabadságot, vagy azt a munkaviszony megszűnésekor pénzben megváltja (Mt. 125. §).Munkaerő-kölcsönzés esetén a szabadság kiadása - a kikölcsönzés alatt - a kölcsönvevő kötelezettsége [Mt. 218. § (4) bek. c) pont]. Ha a munkavállalónak az időarányos szabadságot nem adták ki, a pénzbeli megváltás a kölcsönbe adót terheli, hiszen a munkaviszony vele áll fenn, és így általában is őt terheli a munkabérfizetési kötelezettség [Mt. 214. § (1) bek.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3844
3. találat: Határozott idejű munkaviszony munkavállalói felmondása - az indokok
Kérdés: A határozott idejű munkaviszony munkavállalói felmondással történő jogszerű megszüntetésének kritériuma az is, hogy a felmondás indoka csak olyan ok lehet, amely a munkavállaló számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna [Mt. 67. § (2) bek.]. Az Önök egyik válasza alapján, figyelemmel arra, hogy a korábbi Mt. ilyen módon nem tette lehetővé a határozott idejű munkaviszony megszüntetését, nincs bírói gyakorlata annak, hogy mely okok tekinthetők megfelelő súlyúnak. Megítélésük szerint ilyen indoknak minősül-e az, hogy a munkavállaló határozatlan idejű munkaszerződéses munkahelyet talált?
Részlet a válaszból: […]körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna. Egyrészről, ha a munkavállaló a fennálló határozott idejű munkaviszonya helyett talál egy olyan határozatlan idejű munkaviszonyt, amelyben őt egy másik munkáltató foglalkoztatná, ez nem tekinthető olyan oknak, mely a meglévő munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné. A lehetetlenülés ugyanis objektív módon értelmezendő, a munkaviszony fenntartása ebben az esetben semmiképpen nem válik számára lehetetlenné. Másrészről az új, határozatlan idejű munkaviszonyban történő foglalkoztatás lehetőségének az elmulasztása vonatkozásában számos tényező, így például a munkavállaló személyes, családi körülményeinek, egészségi állapotának, élethelyzetének a mérlegelése szükséges, és csak ezek alapján lehet megítélni, hogy e lehetőség elmulasztása a munkavállaló körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna-e.Figyelemmel azonban arra, hogy a munkavállaló élethelyzetét és körülményeit nem ismerjük, ebben a kérdésben egyértelmű választ adni a tényállás alapján nem tudunk. Megítélésünk szerint az aránytalan sérelem csak szűk körben állapítható meg, ugyanis az esetek többségében a munkavállalónak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3843
4. találat: Felmondás a határozott idő letelte előtt - semmis a kötbérkikötés
Kérdés: A munkavállaló határozott idejű szerződését szeretné a lejárat előtt felmondani. Jól tudjuk, hogy ilyenkor kötbért kell fizetni? A munkaszerződés és a kollektív szerződés külön nem utal kötbérre. Lehetséges, hogy szabadságot kérjen a munkavállaló, ha csak súlyos anyagi teher mellett tudná egyébként megszüntetni a munkaviszonyát lejárat előtt?
Részlet a válaszból: […]viszonyait, éppen ezért hatálya nem terjed ki a munkaviszonyra (Ptk. 1:1. §). Mivel a kötbér polgári jogi szabályait az Mt. nem rendeli alkalmazni a munkaviszonyban (a tanulmányi szerződés és a versenytilalmi megállapodás kivételével), kötbér kikötésére nincs jogi lehetőség a munkaviszonyban. Míg tehát a határozott idejű munkaviszony idő előtti felmondása esetén kötbér nincs, a határozott idejű munkaviszony felmondását a munkavállalónak meg kell indokolnia. A felmondás indoka csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna [Mt. 67. § (2) bek.]. Ilyen ok lehet például, hogy a család elköltözik, vagy megváltozott a munkavállaló egészségi állapota. Ha nem tud ilyen okkal szolgálni, akkor a felmondása jogellenes. Ennek az egyik szankciója, hogy a munkáltatója átalány-kártérítésként követelheti tőle a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjat [Mt. 84. § (2) bek.].Emellett ügyelni kell arra, hogy a munkavállaló felmondása esetén a törvény szerint még le kell tölteni 30 nap felmondási időt is [Mt. 69. § (1) bek.]. Ha viszonylag közel a lejárat ideje, inkább érdemesebb kivárni a végét, amikor is a munkaviszony[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3724
5. találat: Határozott idejű munkaviszony - munkavállalói felmondási lehetőségek
Kérdés: Mit tehetünk, ha a határozott időre alkalmazott munkavállalónk arra hivatkozva kívánja felmondani a munkaviszonyát, hogy az egészségi állapota egyre komolyabbá váló betegség miatt már nem teszi lehetővé, hogy a korábbihoz képest ugyanolyan színvonalon lássa el a munkáját, és ennélfogva sokkal nehezebb számára elfogadható szinten teljesíteni? Megtehetjük, hogy egyszerűen nem fogadjuk el a felmondását? Úgy gondolom, alappal várhatnánk el, hogy a határozott idő végéig fenntartja a munkaviszonyát, és nem szívesen keresnénk most új munkaerőt.
Részlet a válaszból: […]jogszerűen hivatkozhasson olyan okra, amelynél fogva számára a munkakörének ellátása egy, a munkaviszony létesítését követően beálló személyi, családi vagy egészségi állapotában történt változás folytán vagy lehetetlenné válna, vagy aránytalan sérelemmel járna számára. Így az egészségi állapotát érintő (valóban bekövetkező) változások adott esetben befolyásolhatják oly módon a képességeit, munkabírását, és általában véve az adott munkakör ellátására való alkalmasságát, amely ilyen következményekkel jár. Értelemszerűen nem elég ezt pusztán állítani a munkavállalónak: azt, hogy ilyen következményeket idéz elő ezen változás, a munkavállalónak kell bizonyítania, ha ezt a munkáltató vitatja. A megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A megszüntető jognyilatkozat indokának valóságát és okszerűségét ebben az esetben a munkavállalónak kell bizonyítania [Mt. 64. § (2) bek.].Ha a körülmények alapján vitatják a felmondás világosságát,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3721
6. találat: Lakóhelyen alapuló megkülönböztetés és negatív diszkrimináció
Kérdés: A feleségem, aki egyben három gyermek édesanyja, határozott idejű munkaviszonyban áll egy önkormányzati fenntartású szervezettel (múzeummal). A feleségem szerződését azért nem akarják meghosszabbítani, mert a szomszéd településről jár át. A munkájában kivetnivalót nem találnak, közvetlen vezetője és kollégái elégedettek a tevékenységével, de a képviselő-testület azért nem akar szerződést hosszabbítani, mert nem az adott településen lakunk. Ehhez az önkormányzatnak joga van-e, és nem minősül-e ez valamilyen hátrányos megkülönböztetésnek?
Részlet a válaszból: […]következtetéseken.Általánosságban kijelenthető, hogy a határozott idejű munkaszerződés, illetve kinevezés lejártával a munkaviszony (közalkalmazotti jogviszony) automatikusan megszűnik. Ebből következően sem a munkavállalónak, sem a közalkalmazottnak nincs alanyi joga arra, hogy a jogviszonyát meghosszabbítsák [Mt. 63. § (3) bek., Kjt. 25. § (1) bek. a) pont]. Az Ebktv. értelmében közvetlen hátrányos megkülönböztetés, ha a munkáltató rendelkezése (intézkedése) eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt védett tulajdonsága miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne [Ebktv. 8. § t) pont]. A lakóhely nem tekinthető védett tulajdonságnak, azaz olyan jellemzőnek, amelyre tekintettel eleve tilos lenne a megkülönböztetés, ugyanakkor az Ebktv. ismeri az ún. egyéb helyzeten, tulajdonságon, illetve jellemzőn (a továbbiakban: egyéb helyzet) alapuló hátrányos megkülönböztetést is. A bírói gyakorlat értelmében ezt az ún. egyéb helyzetet szűken kell értelmezni: az egyéb helyzetnek ugyanis egyfelől a személyiség lényegi vonásának kell lennie, vagyis olyan jellemzőnek, amely lényegét tekintve beépül az egyén személyiségébe, másfelől annak az egyént egy sérülékeny társadalmi csoporthoz kell kapcsolnia. Annak a kérdésnek az eldöntése során, hogy ezek a feltételek fennállnak-e, a bíróságnak az eset összes körülményét figyelembe kell vennie (4/2017. KMK vélemény).A Kúria az 5/2012. számú munkaügyi elvi határozatában rámutatott arra, hogy az ember személyiségének lényegi vonása lehet valamely képesség, készség, tulajdonság, megnyilvánulási mód, szokások stb., nem épül be azonban a személyiségbe - ezáltal nem válik lényegi vonássá - olyan körülmény,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3656
7. találat: Munkaviszony sorsa az egyéni vállalkozó halála esetén
Kérdés: Ha a munkáltató egyéni vállalkozó - egy büfé üzemeltetője - elhunyt, a munkaviszonyban álló alkalmazottjának megszűnik-e ezáltal a határozatlan idejű munkaviszonya?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló oldalán vezet el a jogviszony megszűnéséhez. A munkáltató halála esetén a munkáltatói pozíció az öröklés polgári jogi szabályai szerint az egyéni vállalkozó örökösére (örököseire) száll át. Az egyéni vállalkozó halála esetén özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse folytathatja az egyéni vállalkozói tevékenységet, feltéve, hogy ennek folytatását az Evt.-ben meghatározottak szerint - az ok bekövetkezésétől számított 90 napon belül - az illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalnál személyesen bejelenti [Evt. 17. § (1) bek.]. Ha az özvegy vagy az örökös nem kívánja folytatni az egyéni vállalkozói tevékenységet, ez önmagában nem eredményezi az alkalmazott munkaviszonyának a megszűnését, ezért[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3641
8. találat: Határozott idejű jogviszony megszüntetése a munkavállaló vagy közalkalmazott által
Kérdés: Határozott idejű közalkalmazott vagyok, a szerződésem öt évre szól, illetve az EU-s projekt lezárásáig. A béremet 100%-ban a projekt terhére kapom. Az öt év 2020 novemberében fog lejárni. Állást szeretnék változtatni, a kérdésem, hogy ha meg kívánom szüntetni ezt a munkaviszonyt, mennyi felmondási idővel kell számolnom?
Részlet a válaszból: […]ha ismernénk a közalkalmazotti kinevezését vagy - amennyiben ezzel rendelkezik - a munkaszerződését. A pontos válasz megadásához azt is tudni kellene, hogy vonatkozik-e Önre olyan kollektív szerződés, amely esetleg az általánostól eltérő mértékű felmondási, illetőleg felmentési időről rendelkezik, vagy van-e a munkaszerződésében, illetve a kinevezésben erre vonatkozó különös megállapodás. Az alábbiakban ezekre tekintettel a kérdést egyfelől megválaszoljuk a Kjt. szabályai alapján, másfelől az Mt. rendelkezései szerint. Míg az első eset arra vonatkozik, ha Ön közalkalmazotti jogviszonyban áll, a második arra, ha Mt. szerinti munkaszerződéssel rendelkezik.Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony esetén azt írásban indokolt lemondással akkor szüntetheti meg, ha annak indoka olyan ok, amely az Ön számára a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna [Kjt. 27. § (1) bek.]. Azt megítélni, hogy az Ön esetében van-e ilyen indok (pl. az egészségi állapotában vagy a magánéletében bekövetkezett jelentős változás, melynek folytán már nem tudja ellátni a munkáját, vagy az aránytalan sérelmet jelentene-e), a rendelkezésre álló információk alapján nem tudjuk. Ez esetben a lemondási idő két hónap, melynek egy részére, vagy annak egészére[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3639
9. találat: Határozott idejű munkaviszony megszüntetése a projekt megszűnésével összefüggésben
Kérdés: Munkavállalónk határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezik december 31-ig, viszont a projekt, amiért felvettük, úgy néz ki, hogy meg fog szűnni augusztus 31-ig. Ilyen esetben ki kell a fizetni a távolléti díjat december 31-ig a munkavállaló részére?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló részére állásidőre járó alapbért kell fizetniük. Ha ugyanis a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő), a munkavállalót - az elháríthatatlan külső okot kivéve - alapbér illeti meg [Mt. 146. § (1) bek.]. Ha a határozott idejű munkaviszonyt a munkáltató azonnali hatályú felmondással indokolás nélkül szünteti meg, az Mt. 79. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján, a munkavállaló jogosult lesz a határozott időből hátralévő időre járó távolléti díjára [Mt. 79. § (2) bek.]. Ha a munkaviszonyt felmondással kívánják megszüntetni, erre viszonylag szűk lehetőség van, ugyanis erre csaka) a felszámolási vagy csődeljárás tartama alatt, vagyb) a munkavállaló képességére alapított okból van lehetőség, vagyc) ha a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3622
10. találat: Határozott idejű munkaviszony megszűnése
Kérdés: A munkáltató hosszabb ideje határozott idejű szerződésekkel foglalkoztat, a mostani szerződésem május 31-én jár le. Egyelőre semmilyen tájékoztatást nem adtak, hogy el akarnának bocsátani. Jól gondolom, hogy ha ilyen szándéka lenne a munkáltatónak, akkor előre szólnia kellene, és megfelelő felmondási időt biztosítania, esetleg végkielégítést is?
Részlet a válaszból: […](Mt. 58. §). Ennek nincs határideje, tehát történhet akár az utolsó napon is. Természetesen nem túl etikus a munkáltató részéről a közelgő lejárat ellenére bizonytalanságban tartani Önt. Mindenesetre, lévén, hogy eltérő megállapodás hiányában a munkaviszony biztosan megszűnik május 31-én, Önnek érdemes arra készülnie, hogy nem foglalkoztatják tovább. Ha mégis felajánlanák a hosszabbítást, Ön természetesen dönthet úgy, hogy elfogadja az ajánlatot. A kérdés szerint Önt "hosszabb ideje" határozott időre foglalkoztatják. Nincs konkrét szabály arra, hogy hányszor lehet szerződést hosszabbítani. Azt írja elő a törvény, hogy a meghosszabbítást alá kell támassza valamely munkáltatói jogos érdek, és ez nem sértheti a munkavállaló jogos érdekét [Mt. 192. § (4) bek.] Tehát kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3589
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 33 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést