Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

9 találat a megadott minősítés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Közalkalmazotti jogviszony helyett megbízás

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó költségvetési szervnél (kórház) egészségügyi adminisztrátor munkakört közalkalmazotti jogviszony helyett megbízási szerződéssel el lehet-e látni kifejezetten a munkavállaló kérésére, figyelemmel az Eütev.-re?
Részlet a válaszból: […]egészségügyben dolgozónak minősülő egészségügyi adminisztrátor megbízási jogviszonyban állhat-e, vagy kizárólag közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatható.A Kjt. a közalkalmazotti jogviszonyt szabályozza [Kjt. 1. § (1) bek.]. Hatálya alatt szigorú típuskényszer érvényesül, azaz a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatók az alárendeltségben történő munkavégzésre csak közalkalmazotti jogviszonyt létesíthetnek, munkaviszonyt vagy más munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem - ez alól csak szűk kivételek vannak.Nem kizárt, hogy a költségvetési szerv megbízási vagy vállalkozási szerz ő dést alkalmazzon. Ez azonban csak önálló munkavégzés esetén lehetséges, ahol a közalkalmazotti jogviszonyra jellemző alá-fölé rendeltség nem áll fenn. A polgári jogi és a munkajog hatálya alá eső jogviszonyok elhatárolásához figyelembe vehető szempontokról összefoglalást ad a már hatályon kívül helyezett, de máig irányadó, a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokról szóló 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelv. A jogviszony minősítését mindig az eset összes körülményének mérlegelésével kell elvégezni, azzal, hogy a szerződés típusát elnevezésétől függetlenül, a jogviszony valódi tartalma alapján kell meghatározni. A legfontosabb szempontokat összefoglalva, ha az ellátandó feladat nem konkrétan, hanem keretjelleggel, munkakörként van meghatározva, amelyet a munkát végző személyesen köteles ellátni, az közalkalmazotti jogviszonyra utal. A közalkalmazotti jogviszony jellegzetessége továbbá, hogy a felek által kikötött munkaidőben a munkáltatót foglalkoztatási, a közalkalmazottat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3803

2. találat: Pedagógus - minősítés alóli mentessége

Kérdés: Az Nkt. 97. §-ának (21) bekezdése alapján "nem vonatkozik a minősítési kötelezettség arra a pedagógus munkakörben, valamint pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottra, aki a 2013. szeptember 1-jétől számított tizedik tanév végéig eléri a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt". Ez a szabály pontosan melyik évben született, illetve a nyugdíjkorhatárt melyik évben elérő pedagógusra vonatkozik?
Részlet a válaszból: […]életév,b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév,d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév,f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév."A kedvezmény tehát azokra vonatkozik, akik a születési évük alapján a Tny. 18. §-ának (1) bekezdése szerint rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárukat legkésőbb 2023. augusztus 31-én elérik. Ha ezt követően érik el a korhatárt, már irányadó rájuk a minősítésben való részvétel kötelezettsége. A fenti szabályok alapján azok, akik 1958. szeptember 1-jén vagy azt követően születtek, a 65 éves nyugdíjkorhatárt 2023. augusztus 31-ét követően érik el, tehát rájuk a fenti, minősítés alóli mentességet meghatározó szabály már egészen biztosan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3298
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Pedagógus - a minősítésben való részvétel elutasítása

Kérdés: A 326/2013. Korm. rendelet szerint, ha a pedagógus a Pedagógus I. fokozatban 9 évet eltöltött, köteles minősítési eljárásban részt venni a Pedagógus II. fokozatba sorolása céljából. Mi a helyzet azonban akkor, ha a pedagógus a minősítést nem vállalja?
Részlet a válaszból: […]felhívásnak határidőben nem tett eleget. A kötelező minősítésben való részvétel megtagadása tehát sikertelen minősítést von maga után. Ezen túlmenően, a 326/2013. Korm. rendelet 3. §-ának (3) bekezdése kimondja: a Pedagógus II. fokozatra irányuló minősítési eljárás legfeljebb egy alkalommal megismételhető, ha a minősítési eljárás sikertelen volt. A minősítési eljárás megismétlésére legkorábban - a sikertelen minősítési eljárás befejezésétől számított - két év szakmai gyakorlat megszerzésének évében kerülhet sor. A megismételt minősítési eljárás lefolytatására legkésőbb a Pedagógus I. fokozat megszerzésétől számított tizenegy év szakmai gyakorlat megszerzéséig kerülhet sor.Az Nkt. 64. §-ának (8) bekezdése pedig a következőket írja elő: Ha a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus a megismételt minősítési eljárás eredményeként "nem felelt meg" minősítést kapott, közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya e törvény erejénél fogva megszűnik. A közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony a minősítő vizsga[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3281
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Pedagógus szakmai gyakorlat - nem számítható be a jogellenes foglalkoztatás tartama

Kérdés: 2001 januárjától dolgozom jelenlegi munkahelyemen, egy vidéki óvodában. Akkoriban dajkaként kerültem az intézménybe. 2005 szeptemberétől óvodapedagógusi munkakört tölthettem be, majd 2006 júniusában meg is szereztem az óvodapedagógusi diplomát, amit 2007 júniusában német nemzetiségi óvodapedagógusi diploma követett. A szakmai gyakorlati időmet hogyan kell számítani a Pedagógus II. fokozathoz szükséges minősítési eljárásra jelentkezéshez? Jelentkezhetek-e soron kívül, vagy csak hat év elteltével?
Részlet a válaszból: […]gyakorlatként figyelembe venni.2005 szeptemberétől 2006 júniusáig Ön jogellenesen látott el óvodapedagógusi munkakört, hiszen ehhez még nem rendelkezett a jogszabály által előírt szakképzettségi feltétellel. A jogsértő foglalkoztatás idejének elismerése tekintetében a 437/2015. Korm. rendelet nem ad egyértelmű eligazítást, a jelenleg érvényesülő gyakorlat szerint az ilyen időtartamokat nem számítják be a szakmai gyakorlat idejébe. Mindebből következően 2006 júniusától, óvodapedagógusi szakképzettsége megszerzésének időpontjától kezdődően lehet számolni a szakmai gyakorlati idejét.Az Nkt. 97. §-ának (20) bekezdése alapján 2013 szeptemberében, mivel ekkor Ön már több mint kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezett, a Pedagógus I. fokozatba helyesen sorolták be. A 437/2015. Korm. rendelet 36. §-ának (2) bekezdése szerint, a 2013. szeptember 1-jén Pedagógus I. fokozatba besorolt, és ekkor már több mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus minősítési eljárása során, 2013. szeptember 1. és 2018. június 30. között, a 3. § (1) bekezdésében meghatározott, a minősítési eljárásra történő jelentkezéshez szükséges szakmai gyakorlat időtartamára vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni. A fenti számítás szerint azonban a kérdező 2013-ban még nem rendelkezett nyolc év szakmai gyakorlattal, ezért e kivételes szabály nem vonatkozik rá.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. május 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2620

5. találat: Minősítés és magasabb illetmény visszavonása

Kérdés: A Kjt. 66. §-ának (8) bekezdése lehetőséget ad-e munkáltatói mérlegelésben garantált illetményen felüli munkáltatói döntésen alapuló illetményrész visszavonására, ha a kevéssé alkalmas vagy alkalmatlan minősítést a közalkalmazott nem a kinevezést követő egy év eltelte után, hanem későbbi, akár sokadik minősítése alkalmával kapja?
Részlet a válaszból: […]ellensúlyozza, és az ilyen munkáltató is képes legyen minőségi munka­erőt megszerezni. Tehát lehetőség van arra, hogy az újonnan felvett kolléga illetményét - értelemszerűen minősítés nélkül - felfelé eltérítsék, de ennek az a feltétele, hogy a jogviszony létesítésétől számított egy év elteltével őt minősítsék. Ha ekkor a közalkalmazott "alkalmatlan" vagy "kevéssé alkalmas" minősítést kap, illetményét a besorolása szerinti garantált mértékre kell csökkenteni.A Kjt. 66. §-ának (7) bekezdése kimondja, hogy a törvényes, illetménytábla szerinti illetménynél (garantált illetmény) magasabb összegű illetmény a munkáltató mérlegelési jogánál fogva csak akkor állapítható meg, ha a közalkalmazott "kiválóan alkalmas" vagy "alkalmas" minősítést kapott. Tehát az egy évnél későbbi, akár sokadik minősítés alkalmával adott "kevéssé alkalmas" vagy "alkalmatlan" minősítés kizárja a garantáltnál magasabb illetmény megállapítását. Azt azonban nem alapozza meg, hogy a korábban eltérített illetmény magasabb összegét a munkáltató egyoldalúan a garantált mértékre csökkentse. Nem írja ugyanis felül ez a rendelkezés az Mt. közalkalmazottakra is irány­adó 58. §-át, miszerint: "A felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják".[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2439

6. találat: Munkahelyre bevitt dolgok - a munkáltatói felelősség korlátozása

Kérdés: A munkavállalóink közül többen egyre nagyobb értékű dolgokkal (mobiltelefonokkal, tabletekkel, néhányan ékszerekkel) jelennek meg a munkahelyen. Tekintettel arra, hogy tudomásom szerint a munkáltató felelős lehet az ilyen dolgokat ért károkért, szeretném korlátozni ezt a felelősséget. Nem egyértelmű azonban, hogy milyen dolgokat lehet kitiltani a munkahelyről, mi az, amit munkába járáshoz szükségesként el kell fogadnunk?
Részlet a válaszból: […]azon dolgok munkahelyre történő bevitele, amelyek a munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükségesek.Munkába járáshoz szükséges dolog mindaz, ami ahhoz kell, hogy a munkavállaló a munkahelyére eljuthasson. E dolgok köre nem korlátozható, még akkor sem, ha a munkavállaló más dolgot is igénybe vehetne a munkába járáshoz (pl. tömegközlekedéssel is utaz­hatna, de ő autóval jár). Munkába járáshoz szükséges továbbá a megfelelő ruházat, bizonyos - az utazáshoz, élelmezéshez elegendő - mennyiségű készpénz, akár a mobiltelefon is. A munkavégzéshez szükséges dolgok munkáltatónként változhatnak, de ezeket jellemzően eleve a munkáltató maga biztosítja. Az ilyen dolgok munkahelyre bevitele nem is tiltható meg, legfeljebb előírható a bevitel bejelentése, valamint megőrzőben való elhelyezése.A tabletek, ékszerek jellemzően nem minősülnek munkába járáshoz vagy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2360
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Minősítés és az ezen alapuló felmentés közlése

Kérdés: Zenekarunknál szokásos a zenekari tagok időről időre való meghallgatása, ami alapján a Kjt. szerinti minősítés készül. Az alkalmatlan minősítést kapó tagoktól felmentéssel meg kívánunk válni. Kérdésünk, hogy hogyan kell úgy közölni a minősítést és a felmentést, hogy az lehetőleg támadhatatlan legyen, mire kell figyelnünk?
Részlet a válaszból: […]szakmai előkészítését végző vagy a humánpolitikai munkatárs. A megismerés tényét a közalkalmazott a minősítésen aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is. Ebből következően a minősítés kézbesítésének módja személyes kell, hogy legyen, a postai vagy az elektronikus dokumentumba foglalt tájékoztatás nem felel meg a törvényi előírásoknak.Az írásba foglalt minősítés, felmentés kézbesítési határidejére vonatkozóan a Kjt. nem határoz meg konkrét előírást, így az általános magatartási követelményekből (Mt. 6-7. §) kell kiindulni; úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően, kölcsönösen együttműködve, egymást kölcsönösen tájékoztatva, a másik fél jogát, jogos érdekét nem sértő módon, a közalkalmazott érdekeit méltányos mérlegelés alapján figyelembe véve, és joggal való visszaélés nélkül. Mindebből az következik, hogy a munkáltató eljárása akkor nem jogellenes, ha a lehetőségekhez képest haladéktalanul gondoskodik a minősítő irat kézbesítéséről, annak személyes átadásáról és ismertetéséről.A felmentés közlése, amennyiben annak indoka a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének c) pontján alapul (a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően), szintén nem határidőhöz kötött. A felmentésről szóló döntést a munkáltató mérlegelési jogkörében hozza meg, ehhez megfelelő idő biztosítható. Megjegyzendő, a Kjt. 33/A. §-ának (3) bekezdése még rendkívüli felmentés esetén is az okról való tudomásszerzést követően 15 napot enged a döntés meghozatalára, e határidőnél rövidebb a "normál" felmentés esetén sem lehet ésszerűen indokolt. Természetesen a minősítés és az annak eredményére alapozott felmentés között minél rövidebb időbeli távolság kell, hogy legyen, ami alkalmas[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. május 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2294

8. találat: Garantáltnál magasabb összegű illetmény csökkentése

Kérdés: Tavaly felvettünk egy új kollégát intézményünkbe. Az illetményét a garantáltnál magasabb összegben határoztuk meg kinevezésében. Annyi panasz érkezett a munkájára, hogy illetményét a garantált szintre csökkentenénk. Kell-e ehhez minősítés?
Részlet a válaszból: […]§-a (1)-(5) bekezdéseinek alkalmazásával meghatározott illetménynél (garantált illetmény) magasabb összegű illetmény akkor állapítható meg, ha a közalkalmazott kiválóan alkalmas vagy alkalmas minősítést kapott [Kjt. 66. § (7) bek.]. Ugyanakkor a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény megállapítható azzal, hogy - az egy évet meg nem haladó időtartamú határozott idejű közalkalmazotti jogviszony kivételével - egy év elteltével a közalkalmazottat minősíteni kell [Kjt. 66. § (8) bek.].A törvény nem ad mérlegelési lehetőséget a munkáltatónak, ha a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a garantáltnál magasabb összegben állapította meg az illetményt, akkor egy év elteltével köteles a munkáltató a törvény által előírt minősítést elvégezni. A minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2008

9. találat: Magasabb összegű közalkalmazotti illetmény megállapítása minősítés nélkül

Kérdés: Önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv munkáltatóként a garantáltnál magasabb összegű, munkáltatói döntésen alapuló illetményrész folyósításához a költségvetési fedezet rendelkezésre áll. A garantáltnál magasabb összegű illetményrész megállapításának és folyósításának mindenképpen szükséges előfeltétele-e a Kjt. 66. §-ának (7) bekezdésében szabályozott minősítés? Jogszabályi rendelkezésbe ütközik-e, ha a munkáltató a közalkalmazott minősítése nélkül állapít meg munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt?
Részlet a válaszból: […]megállapítható, de ebben az esetben - az egy évet meg nem haladó időtartamú határozott idejű közalkalmazotti jogviszony kivételével - egy év elteltével a közalkalmazottat minősíteni kell. Ha ekkor a közalkalmazott alkalmatlan vagy kevéssé alkalmas minősítést kapott, illetményét a besorolása szerinti garantált mértékre kell csökkenteni [Kjt. 66. § (8) bek.]. Ebben az esetben tehát nem előfeltétele a magasabb összegű illetmény megállapításának a minősítés, ugyanakkor egy év elteltével mindenképpen minősíteni kell a közalkalmazottat, és illetményének további mértéke ezen minősítés függvénye lesz. A Kjt. más esetben nem engedi a minősítés nélkül történő illetményemelést. Tehát a garantáltnál magasabb összegű illetményrész megállapításának és folyósításának - a jogviszony[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1722