239 talált cikk a minősítés kifejezésre

Kérdés: A gyakornok fokozatban dolgozó pedagógusokat a havi illetményükön kívül a pályakezdés után járó illetménynövekedés is megilleti, mint egyéb juttatás a havi illetmény részeként egészen a következő fokozat (Pedagógus I.) megszerzéséig a 401/2023. Korm. rendelet 95/A. §-ának (6) bekezdése alapján. Eszerint a Gyakornok fokozatba sorolt pedagógus a Púétv. 98. §-ának (5) bekezdése szerinti esélyteremtési illetményrészt nem tartalmazó havi illetményének – pótlék és egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díj nélküli – összegét havonta 11.660 forinttal magasabb összegben (pályakezdés után járó illetménynövekedés) kell meghatározni. Amennyiben a Gyakornok a naptári év közben Pedagógus I. fokozatba kerül átsorolásra, a pályakezdés után járó illetménynövekedésre a tárgyév december 31-ig jogosult marad. Esetünkben a munkavállaló a 2025. évi pedagógusminősítési eljárásban vett részt, a minősítő vizsgára február végén került sor, melyről az Oktatási Hivatal a megszokott módon oklevelet állított ki. A Pedagógus I. fokozatba lépés tehát visszamenőleg 2026. január 1-től lépett érvénybe, így visszamenőleg január 1-jei hatállyal készült egy kinevezésmódosítás, melyben a Ped. I-nek megfelelő új illetmény lett megállapítva, és mivel az átsorolásra év közben került sor, a pályakezdés után járó illetménynövekedés továbbra is meg lett ítélve a dolgozónak december 31-ig. Valóban jól döntöttünk-e, hogy az illetménynövekedést továbbra is megítéljük?

Kérdés: Intézményi átsorolási és felvételi ügyben szeretnék állásfoglalást kérni. Egy munkavállaló 2024. 08. 26. és 2026. 06. 30. között állt köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban egy óvodában, pedagógiai asszisztens munkakörben, akinek a jogviszonya 2026. 06. 30-án megszűnt. Ugyanez az óvoda 2026. 07. 01. napjától újra foglalkoztatni kívánja őt a diploma megszerzését követően, már diplomás óvodapedagógus munkakörben. A Púétv. alapján a 2026. 07. 01-jei új felvételkor kötelező-e őt Gyakornok fokozatba sorolni, vagy felvehető közvetlenül Pedagógus I. fokozatba? A korábbi óvodai intézményben, pedagógiai asszisztensként eltöltött időszak (amely pontosan 1 év, 10 hónap és 4 nap) szakmai gyakorlatként teljes egészében beszámítandó-e a kötelező 2 éves gyakornoki időbe? Ha Gyakornokként kell felvenni, a kinevezésben rögzíthető-e, hogy a gyakornoki idejéből mindössze a fennmaradó kb. 2 hónap van hátra, és ezt követően azonnal kezdeményezhető a minősítése, vagy az új jogviszony létesítésekor Pedagógus I-be sorolható-e a dolgozó?

Kérdés: Az elmúlt hosszabb időszakban együtt dolgoztunk egy meghatározott személlyel, aki „A” társaságon keresztül nyújtott számunkra szolgáltatásokat (külső szolgáltatóként, és semmilyen formában nem munkavállalóként). Funkcionálisan ez a személy szorosan kapcsolódott a működésünkhöz, és szolgáltatásait elsősorban a mi szervezetünk részére nyújtotta, ugyanakkor más társaságok számára is végzett szolgáltatásokat. Nemrégiben úgy döntöttünk, hogy megszüntetjük szerződéses kapcsolatunkat az „A” társasággal, és jelenleg egy új beszállítóval („B” társaság) folytatunk tárgyalásokat. Az érintett személy szintén az „A” társaságtól a „B” társasághoz kerül át, és várhatóan a jelenlegihez hasonló szolgáltatásokat fog részünkre nyújtani az új szerződéses konstrukció keretében. Erre tekintettel azt szeretném megérteni, hogy az ilyen jellegű konstrukció a magyar jog és piaci gyakorlat szerint szokásosnak és elfogadhatónak minősül-e, valamint, hogy felvethet-e bármilyen jogi kockázatot, különösen abból a szempontból, hogy egyfajta „leplezett” vagy függő foglalkoztatásnak minősülhet-e?

Kérdés: Szociális gondozó (önkormányzati intézmény) közalkalmazottja másfél év közalkalmazotti jogviszony után nem a soron következő alkalmassági vizsgálaton, hanem informálisan jelezte a felettesének, hogy külső szakorvos véleménye alapján nem emelhet 2 kg-nál többet, illetve nem sétálhat. Jogosult-e ez alapján a munkáltató munkaalkalmassági vizsgálatra küldeni? Mit tehet, ha nem együttműködő, és nem ismeri el az informális közlést a közalkalmazott? A felmentésében mire kell hivatkozni, ha mégis elmegy a munkaalkalmassági vizsgálatra, de „nem alkalmas” minősítést kap? Mennyi felmentési idő jár a részére?

Kérdés: A polgármesteri hivatalnál közterület-felügyelő köztisztviselő háromhavi munkaidőkeretben dolgozik. Adott napokon (összesen három szombat és vasárnap) pihenőnap volt számára beosztva. Közben keresőképtelen lett (betegszabadság jár neki), a keresőképtelenségről szóló igazolása a fenti három szombatra és vasárnapra is szól. A beosztás szerinti három pihenőnap helyett – amelyeken keresőképtelen volt – kell-e a munkaidőkeretben másik három pihenőnapot biztosítani, hogy a munkaidőkeretben meglegyen a szükséges pihenőnapok száma? Vagy ebben az esetben a három nap keresőképtelenséget pihenőnapnak lehet számolni?

Kérdés: A polgármesteri hivatal köztisztviselőjének – a komplex minősítést végző szakértői bizottságnak a megváltozott munkaképesség minősítéséről szóló összefoglaló véleménye szerint – össz-szervezeti egészségkárosodása (ÖEK): 40% (minősítése: B1, rehabilitálható). Az egészségkárosodásra (megváltozott munkaképességre) tekintettel a köztisztviselőt megilleti-e a plusz öt munkanap pótszabadság? Szükséges-e más jogszabályra figyelemmel lenni e kérdésben, mint a Kttv. 102. §-a (5) bekezdésének a) pontja?

Kérdés: Jár-e cukorbetegnek pótszabadság?

Kérdés: Munkavállalónk benyújtotta a határozatait az 5 munkanap pótszabadság igényléséhez a megváltozott munkaképessége miatt. A határozat szerint 2012-ben 40%-os egészségkárosodást állapítottak meg, azóta baleseti járadékot kap. A felülvizsgálatok során az egészségkárosodás mértékét szinte minden alkalommal más százalékban határozták meg. Az utolsó határozat szerint az összes baleseti eredetű egészségkárosodás mértéke 33% (3. fokozat) véglegesen, a vizsgálatkori állapota alapján ennek további felülvizsgálata nem szükséges. Jogszerűen jár el a munkáltató, ha az 5 munkanap pótszabadságot nem adja meg a munkavállaló részére?

Kérdés: A Kttv. 235. §-ának (1) bekezdése értelmében lehetőség van arra, hogy a kivételes teljesítményt nyújtó köztisztviselő részére személyi illetmény kerüljön megállapításra. A személyi illetmény határozott időre, a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozik. A 9/2026. Korm. rendelet lehetővé teszi, hogy a személyi illetmény március 1-jétől eltérő kezdő időponttal is megállapítható. Intézményünknél dolgozó köztisztviselő nem vezetői munkakört betöltő személy, csupán többletfeladatként látja el a csoportvezetői feladatokat, kiváló minősítést kapott. Ennek alapján személyi illetmény került részére megállapításra, elsősorban a csoportvezetői feladatok ellátására való tekintettel. A teljesítményértékelését már átvette. Időközben az a döntés született, hogy mégsem ő látná el a csoportvezetői feladatokat. Milyen lehetőségünk van a személyi illetményének csökkentésére a határozott időtartamon belül, arra való tekintettel, hogy a csoportvezetői feladatokat már nem ő látja el? Erre figyelemmel szeretném jogi szakmai véleményüket kérni, hogy módosítható-e a személyi illetménye a kevesebb feladatellátás okán, vagy sem? A kinevezését nem kell módosítani, hiszen a munkaköre nem változna. Megoldás lehet-e az, hogy egy írásbeli megállapodás alapján hozzájárul a személyi illetményének csökkentéséhez? Erre vonatkozóan tiltó rendelkezést a Kttv. nem tartalmaz.

Kérdés: Gyermekjóléti intézményünkben a főállású iskolai védőnőnk visszajön fizetés nélküli szabadságról, de a helyettes védőnőt is szeretnénk megtartani, de nem ugyanebben a munkakörben, a státusz hiánya miatt. Üres állásunk van a gyermekjóléti szolgálatnál, és oda családsegítőnek szeretnénk felvenni mentesítéssel, míg megszerzi az ehhez szükséges képesítést. A jelenlegi egészségügyi szolgálati jogviszonyt kinevezésmódosítással lehet-e közalkalmazotti jogviszonyra módosítani? Hiszen ugyanaz a munkáltató, bár teljesen más a kormányzati funkció, a jogviszony kódja, megnevezése, a kulcsszám, a bértábla, a munkakör. Avagy megszűnik az egészségügyi szolgálati jogviszony, és teljesen új lesz a Kjt.-s családsegítői jogviszonya? Az illetménye sajnos jóval kevesebb lesz. A besorolást illetően, az új munkakörnél a főiskola miatt F-be sorolhatjuk, és a diploma megszerzésétől minden jogviszonyt beszámíthatunk neki a besoroláshoz (védőnő volt minden helyen eddig)?