Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

42 találat a megadott keresőképtelenség tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Egészségügyi alkalmatlanság megállapításának kérdései
Kérdés: A keresőképtelen munkavállaló táppénzjogosultsága lejárt, és betegségének súlyossága miatt nagy valószínűséggel már nem várható, hogy a háziorvos keresőképessé nyilvánítja a jövőben. Keresőképtelenségére tekintettel a munkáltató foglalkozás-egészségügyi orvosa sem tudja megvizsgálni, alkalmatlannak nyilvánítani munkakörében a munkavállalót, ebből következően a munkáltató számára nincs felmondási ok sem, ami alapján munkáltatói felmondásra kerülhetne sor, álláspontunk szerint. Az ebben a helyzetben lévő keresőképtelen munkavállaló a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak érdekében nyújtott be kérelmet az illetékes járási hivatalhoz. Ennek az eljárásnak a keretében, az ezen szerv által kiállított orvosi vélemény megállapítja a munkavállaló össz-szervezeti egészségkárosodásának és egészségi állapotának százalékos mértékét, valamint a komplex minősítést végző I. fokú szakértői bizottság összefoglaló véleménye is a munkáltató rendelkezésére áll a megváltozott munkaképesség minősítéséről, illetve a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapításához. Ezen dokumentumokra hivatkozással azonban a munkáltató foglalkozás-egészségügyi orvosának véleménye hiányában a munkáltató jogszerűen szüntetheti-e meg egészségügyi alkalmatlanságra történő hivatkozással a munkaviszonyt?
Részlet a válaszból: […]valamely személyében rejlő ok (képesség, adottság, készség) hiánya miatt nem tudja ellátni. Ennek megállapítása nem történhet meg olyan időszakban, amely alatt a munkavállalót a törvény a munkavégzési kötelezettsége alól mentesíti (EBH2006. 1538).Érdemes ugyanakkor kiemelni, az ítélkezési gyakorlat egységes abban a kérdésben, hogy a munkaköri alkalmasságot megállapító orvosi vélemény [33/1998. NM rendelet 1. § a) pont] nem közigazgatási határozat, hanem szakvélemény, és a bíróságot a perben nem köti (BH1990. 362), az a munkaviszony megszüntetése miatt indult munkaügyi perben vitatható (Legfelsőbb Bíróság 1/2004. számú Közigazgatási-polgári jogegységi határozata). Ebből az is következik, hogy más szakvélemények alapján is bizonyítható a munkavállaló egészségügyi alkalmatlansága, arra nem kizárólag a foglalkozás-egészégügyi orvos által kiadott vélemény útján kerülhet sor; bár kétségkívül ez a legegyszerűbb út. Azt viszont figyelembe kell venni, hogy a megváltozott munkaképesség megállapítása, illetve önmagában a nagy fokú össz-szervezeti egészségkárosodás szintén nem jelenti automatikusan a munkakör betöltésére való alkalmatlanságot, tehát önmagában erre alapítani a felmondást nagyon kockázatos.A kérdésben írt esetben az idézett bírósági döntés miatt formálisan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4006
2. találat: Vírusveszély - keresőképtelenség, munkamegtagadás
Kérdés: Könyvtárat működtetünk, több munkatársunk a koronavírus-fertőzés szempontjából a többszörösen veszélyeztetett csoportba tartozik (nyugdíj előtt állnak, vagy nyugdíjasként dolgoznak, sokaknak többféle krónikus betegsége is van, tömegközlekedéssel járnak munkába). Több szakértői vélemény szerint a járvány az őszi-téli hónapokban fel fog lángolni. Szeretnénk ezért előre tervezni, hogy a veszélyeztetettség okán, egészségügyi indokkal táppénzes állományba küldhetjük-e az érintett munkavállalókat? Maguk a munkavállalók megtagadhatják-e a munkavégzést? Intézményünk olyan archiválási feladatokat is ellát, amelyeket akkor is el kell végezni, ha egyébként a könyvtárat olvasók nem látogatják.
Részlet a válaszból: […]beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható. Ha azonban sem maga a munkavállaló nem beteg, sem közegészségügyi elkülönítésről, zárlatról nincs szó, önmagában a veszélyeztetettségre tekintettel a munkavállaló nem minősül keresőképtelennek. Ezért táppénzre sem jogosult.A munkavállaló akkor jogosult megtagadni a munkáltató utasítását, ha az az egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyezteti [Mt. 54. § (2) bek.]. Ehhez azonban közvetlen és súlyos veszély kell (pl. igazolt fertőzés a munkahelyen az alkalmazottak vagy az ügyfelek között), a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3947
3. találat: Keresőképtelenség okának közlése - kódszámokkal
Kérdés: Két hétig betegállományban voltam. Amikor visszatértem, a főnököm közölte, hogy nem hiszi el, hogy beteg voltam, és felszólított, hogy igazoljam, mi bajom volt. Köteles vagyok-e a munkáltatóval közölni, hogy milyen egészségügyi probléma miatt voltam keresőképtelen beteg?
Részlet a válaszból: […]1-es: üzemi baleset, 2-es: foglalkozási megbetegedés, 3-as: közúti baleset, 4-es: egyéb baleset, 5-ös: beteg gyermek ápolása, 6-os: terhesség vagy szülés miatti keresőképtelenség, 7-es: közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés, 8-as: egyéb keresőképtelenség, 9-es: veszélyeztetett terhesség. Mint látható, a betegségcsoportok aszerint vannak megállapítva, hogy fűződik-e hozzájuk valamilyen speciális jogkövetkezmény (pl. az üzemi balesethez munkáltatói kártérítési felelősség, a terhességhez a munkakörülmények megváltoztatásának kötelezettsége, a közegészségügyi okból való elkülönítés vagy eltiltás esetén a munkavégzés tilalma).Ennél részletesebb információt a munkáltató nem követelhet, ennek megadását az orvostól sem kérheti, akit köt az orvosi titoktartás követelménye is, hiszen ez esetben különleges személyes adatról van szó. Ha a munkáltató kételkedik[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3795
4. találat: Várandósan betegállományban - a keresőképtelenség felülvizsgálata
Kérdés: Egyik kolléganőnk gyermeket vár, és bejelentette, hogy a negyedik hónaptól végig kiíratja magát betegállományba. Ez azt jelenti, hogy munkáltatóként a terhessége végéig elveszítem a munkaerejét, ugyanakkor köteles vagyok a betegszabadságára járó távolléti díj 70%-át, valamint a táppénze egyharmadát fizetni. Tekintettel a jelenlegi munkaerőhiányos időkre, tehetek-e valamit, hogy ezt a helyzetet munkaadóként elkerüljem?
Részlet a válaszból: […]nyilvánítja, ez ellen a munkáltató legfeljebb annyit tehet, hogy a 102/1995. Korm. rendelet 6. §-ának (3) bekezdése alapján jár el, azaz kezdeményezi az illetékes járási hivatalnál a keresőképtelenség felülvizsgálatát. A járási hivatal a keresőképtelenség és a keresőképesség elbírálását szakértő főorvos, valamint felülvéleményező főorvos útján ellenőrzi, aki ennek keretében jogosult - többek között - a beteg vizsgálatára, a kezelőorvos jelenlétében akár a beteg tartózkodási helyén is, valamint dönt a biztosított keresőképtelenségéről vagy keresőképességéről (102/1995. Korm. rendelet 7. §). Ha a munkavállalót keresőképesnek nyilvánítja, köteles a munkát felvenni. Ebben az esetben természetesen a munkakörülményeket az állapotának megfelelően módosítani kell, vagy ha ez nem lehetséges, más megfelelő munkakört kell számára felajánlani. Ha ilyen munkakör nincs,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3794
5. találat: Balesetet követő orvosi vizsgálat - a hétvége után
Kérdés: Október 31-én az éjszakai műszakban balesetem volt. Felvettük a jegyzőkönyvet, de mivel csak ügyelet volt, nem mentem el orvoshoz. Másnap - ünnepnap lévén - a sürgősségire tudtam volna menni, utána hétvége volt, ezért csak hétfőn mentem orvoshoz. Ez lehet probléma?
Részlet a válaszból: […]keresőképtelensége tartama alatt [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]. A keresőképesség elbírálására az egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésben nevesített orvosa és a keresőképesség elbírálására jogosító szerződést kötött orvos jogosult, azzal, hogy a keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb öt napra visszamenőleg is igazolható [Ebtv. 45. § (2)-(3) bek.]. Ebből következően van arra lehetőség, hogy az orvos november 4-én keresőképtelenséget igazoljon október 31-től kezdődő időtartamra. Amennyiben Ön november 1-3. napokra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3755
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6. találat: Félnapos betegség elszámolása
Kérdés: Hazaküldtek a műszakból egy beteg munkavállalót pár óra után, de nem ment el orvoshoz, és másnap már megint jött dolgozni. Igazolt ilyenkor a délutáni távolléte? Ha nem, hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszból: […]abban akadályozná. Ha mégis, akkor keresőképtelenség címén mentesülhet ezen kötelezettsége alól [Mt. 55. § (1) bek. a) pont], amelyet viszont csak az arra feljogosított orvos tud elbírálni, illetve igazolni [Ebtv. 45. § (2) bek.]. Amennyiben a munkavállaló egészségi állapota miatt nem alkalmas a munkavégzésre, mentesíteni kell a munkavégzés alól [lásd az Mt. 51. § (3) bekezdését], de ez csak akkor lesz a törvény által megengedett távollét (mentesülés), ha a keresőképtelenségét meg is állapítják, és igazolják. A kérdés szerinti esetben a munkavállaló, ha keresőképtelenségi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3720
7. találat: Keresőképtelenség - a foglalkoztatási kötelezettség hiánya
Kérdés: Munkavállalónkról kiderült az orvosi alkalmassági vélemény alapján, hogy nem alkalmas arra, hogy a munkakörében foglalkoztassuk tovább. Ezt ő sem vitatta, egyben kérte, hogy az egészségi állapotának megfelelő más munkakörben foglalkoztassuk. Mivel üres állás nem áll rendelkezésre (bár mindent megpróbáltunk ennek érdekében), közös megegyezéssel javasoltuk megszüntetni a munkaviszonyt, de ezt elutasította. Azóta a munkahelyén nem jelent meg, holott ezt nem engedélyeztük a részére. Megítélésünk szerint mindezek alapján a részünkről nem áll fenn a foglalkoztatási kötelezettség, és nem kell számára állásidőre járó díjazást sem fizetnünk. Helyesen járunk-e el ez esetben?
Részlet a válaszból: […]betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni. A betegség okozta keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott [Ebtv. 45. § (1) bek.]. Megítélésünk szerint, ha a munkavállaló nem keresőképes, a munkáltatót nem terheli a foglalkoztatási kötelezettség sem. Ebből következően foglalkoztatási kötelezettség hiányában az állásidőre járó díjazás fizetése sem [Mt. 146. § (1) bek.]. Éppen ezért, ha a munkavállaló az egészségi állapota miatt bizonyítottan alkalmatlan a munkaszerződése szerinti munkakörének betöltésére, és betegsége miatt pedig a munkáját nem tudja ellátni, ezért keresőképtelen, valamint a rendelkezésre állási kötelezettségét sem teljesíti (azaz, amint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3709
8. találat: Időarányos szabadság számítása
Kérdés: Egyik munkavállalónk április 1-jével lépett be a céghez, de pár nappal később közlekedési balesetet szenvedett, és két hónapig keresőképtelen volt. Hogyan kell ezek alapján megállapítani az őt megillető szabadságot? A munkavállalót életkora alapján két munkanap pótszabadság illeti meg, és egy újszülött gyermeke van.
Részlet a válaszból: […]vagy az életkori pótszabadságot is az előbbiek szerint kell arányosítani. Így az április 1-jén belépő munkavállalónak, aki egy gyermeket nevel, a tárgyévre időarányosan 1,5 nap, felfelé kerekítve két nap szülői pótszabadság és - hasonló számítás alapján - két nap életkori pótszabadság jár [Mt. 121. § (2) bek.]. Megjegyezzük, hogy az apai pótszabadságra egyáltalán nem alkalmazandó az arányosítási szabály [Mt. 121. § (1) bek.]. Ez azt jelenti, hogy a férfi munkavállalót akkor is megilleti az öt (ikrek esetén hét) munkanap pótszabadság, ha a gyermeke születését követő második hónap végéig megszűnik a munkaviszonya [Mt. 118. § (4) bek.]. A természetben igénybe nem vett apai pótszabadságot - az általános szabálynak megfelelően - a munkaviszony megszűnésekor pénzben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3647
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
9. találat: Munkakör átadása a munkavállaló keresőképtelensége esetén
Kérdés: A munkavállaló a munkáltatóval fennálló munkaviszonyát az Mt. 65. §-ának (1) bekezdése alapján felmondással megszüntette. A munkavállaló felmondási ideje alatt, a munkakörátadást megelőzően keresőképtelenné válik. A keresőképtelenség a munkaviszony megszűnéséig fennáll. Köteles-e a munkavállaló munkakörátadási kötelezettségének a keresőképtelenség fennállása alatt eleget tenni? Felel-e a munkavállaló azért a kárért, amely a munkáltatót azzal összefüggésben éri, hogy a munkavállaló munkakörátadási kötelezettségének a munkaviszony fennállása alatt nem tett eleget? Van-e jelentősége a keresőképtelenség mértékének (pl. annak, hogy a munkavállaló járó- vagy fekvőbeteg-e)?
Részlet a válaszból: […]munkakör átadása lényegét tekintve olyan tevékenység, amely a munkavállaló rendelkezésre állását feltételezi, annak teljesítésére a keresőképtelen munkavállaló általában véve nem köteles. Ez azonban álláspontunk szerint nem zárja ki azt, hogy a munkavállaló együttműködési kötelezettségéből következően ne lenne kötelezhető arra, hogy az adott helyzetben általában elvárható módon, az állapota függvényében megtegyen minden olyan cselekményt, amely segíti a munkakör átadását. Így például telefonon vagy elektronikus levélben tájékoztatást adjon a folyamatban lévő ügyekről. A munkavállaló keresőképtelen állapota nem jelenti azt sem, hogy utóbb - a munkaviszony megszüntetését követően - ne kellene visszaszolgáltatnia a munkaköre ellátásával összefüggésben nála lévő dolgokat. Megítélésünk szerint elképzelhető az is, hogy a keresőképtelenség adott esetben nem akadályozza a járóbeteg munkavállalót abban, hogy a munkakör átadására vonatkozó kötelezettségének maradéktalanul eleget tegyen. Ez azonban az eset összes körülményétől függ.A munkavállaló azért a kárért, amely a munkáltatót azzal összefüggésben éri, hogy munkakörátadási kötelezettségének a munkaviszony fennállása alatt nem tesz eleget, csak abban az esetben felel, ha a kártérítési felelősség feltételei fennállnak. A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt akkor köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. E feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a kár és a munkavállalói kötelezettségszegés, valamint a munkaviszony között a munkáltatónak kell bizonyítania. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a munkavállalónak a teljes kárt kell megtérítenie. Ha a munkavállaló csupán enyhe gondatlansággal okozta a kárt, a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Nem kell megtérítenie a munkavállalónak azt a kárt sem,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3638
10. találat: Táppénz időtartama
Kérdés: Daganatos betegségem miatt 2018. május 2-ától előbb betegszabadságon, majd táppénzen voltam. 2018. december 1. és 2019. január 14. között dolgoztam, majd ismét betegszabadságot és ismét táppénzt vettem igénybe. Meddig maradhatok még táppénzen a mai naptól (2019. június 15.) számítva?
Részlet a válaszból: […]legfeljebb egy évre jár, feltéve, hogy a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőzően a biztosítási jogviszony folyamatosan fennállt, vagy abban legfeljebb 30 napos megszakítás fordult csak elő. Ezen túlmenően figyelembe kell venni az ún. táppénzelőzményt is, vagyis azt, hogy a táppénz igénybevétele előtti egy évben a biztosított személy részesült-e már benne. Az egy éven belül igénybe vett korábbi táppénz idejét ugyanis az újabb táppénzre való jogosultság (folyósítási idő) időtartamába be kell számítani [Eb-tv. 46. § (5) bek.], tehát az újabb táppénz alatt csak a "maradék" napok fogják megilletni.Az Ön esetében ez - a leírt adatok alapján - azt jelenti, hogy 2019. január 14. után 15 munkanap betegszabadságot vett igénybe, január 15-től kezdődően és február 1-jével befejezve. 2019. február 2-a volt tehát az idei táppénz kezdőnapja, ebből következően a 2018. február 2. - 2019. február 1. közötti megelőző[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3635
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 42 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést