Keresés eredménye
42 találat a megadott keresőképtelenség tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Egészségügyi alkalmatlanság megállapításának kérdései
Kérdés: A keresőképtelen munkavállaló táppénzjogosultsága lejárt, és betegségének súlyossága miatt nagy valószínűséggel már nem várható, hogy a háziorvos keresőképessé nyilvánítja a jövőben. Keresőképtelenségére tekintettel a munkáltató foglalkozás-egészségügyi orvosa sem tudja megvizsgálni, alkalmatlannak nyilvánítani munkakörében a munkavállalót, ebből következően a munkáltató számára nincs felmondási ok sem, ami alapján munkáltatói felmondásra kerülhetne sor, álláspontunk szerint. Az ebben a helyzetben lévő keresőképtelen munkavállaló a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak érdekében nyújtott be kérelmet az illetékes járási hivatalhoz. Ennek az eljárásnak a keretében, az ezen szerv által kiállított orvosi vélemény megállapítja a munkavállaló össz-szervezeti egészségkárosodásának és egészségi állapotának százalékos mértékét, valamint a komplex minősítést végző I. fokú szakértői bizottság összefoglaló véleménye is a munkáltató rendelkezésére áll a megváltozott munkaképesség minősítéséről, illetve a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapításához. Ezen dokumentumokra hivatkozással azonban a munkáltató foglalkozás-egészségügyi orvosának véleménye hiányában a munkáltató jogszerűen szüntetheti-e meg egészségügyi alkalmatlanságra történő hivatkozással a munkaviszonyt?
Részlet a válaszból: […]valamely személyében rejlő ok (képesség, adottság, készség) hiánya miatt nem tudja ellátni. Ennek megállapítása nem történhet meg olyan időszakban, amely alatt a munkavállalót a törvény a munkavégzési kötelezettsége alól mentesíti (EBH2006. 1538).Érdemes ugyanakkor kiemelni, az ítélkezési gyakorlat egységes abban a kérdésben, hogy a munkaköri alkalmasságot megállapító orvosi vélemény [33/1998. NM rendelet 1. § a) pont] nem közigazgatási határozat, hanem szakvélemény, és a bíróságot a perben nem köti (BH1990. 362), az a munkaviszony megszüntetése miatt indult munkaügyi perben vitatható (Legfelsőbb Bíróság 1/2004. számú Közigazgatási-polgári jogegységi határozata). Ebből az is következik, hogy más szakvélemények alapján is bizonyítható a munkavállaló egészségügyi alkalmatlansága, arra nem kizárólag a foglalkozás-egészégügyi orvos által kiadott vélemény útján kerülhet sor; bár kétségkívül ez a legegyszerűbb út. Azt viszont figyelembe kell venni, hogy a megváltozott munkaképesség megállapítása, illetve önmagában a nagy fokú össz-szervezeti egészségkárosodás szintén nem jelenti automatikusan a munkakör betöltésére való alkalmatlanságot, tehát önmagában erre alapítani a felmondást nagyon kockázatos.A kérdésben írt esetben az idézett bírósági döntés miatt formálisan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4006
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4006
2. találat: Vírusveszély - keresőképtelenség, munkamegtagadás
Kérdés: Könyvtárat működtetünk, több munkatársunk a koronavírus-fertőzés szempontjából a többszörösen veszélyeztetett csoportba tartozik (nyugdíj előtt állnak, vagy nyugdíjasként dolgoznak, sokaknak többféle krónikus betegsége is van, tömegközlekedéssel járnak munkába). Több szakértői vélemény szerint a járvány az őszi-téli hónapokban fel fog lángolni. Szeretnénk ezért előre tervezni, hogy a veszélyeztetettség okán, egészségügyi indokkal táppénzes állományba küldhetjük-e az érintett munkavállalókat? Maguk a munkavállalók megtagadhatják-e a munkavégzést? Intézményünk olyan archiválási feladatokat is ellát, amelyeket akkor is el kell végezni, ha egyébként a könyvtárat olvasók nem látogatják.
Részlet a válaszból: […]beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható. Ha azonban sem maga a munkavállaló nem beteg, sem közegészségügyi elkülönítésről, zárlatról nincs szó, önmagában a veszélyeztetettségre tekintettel a munkavállaló nem minősül keresőképtelennek. Ezért táppénzre sem jogosult.A munkavállaló akkor jogosult megtagadni a munkáltató utasítását, ha az az egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyezteti [Mt. 54. § (2) bek.]. Ehhez azonban közvetlen és súlyos veszély kell (pl. igazolt fertőzés a munkahelyen az alkalmazottak vagy az ügyfelek között), a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3947
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3947
3. találat: Keresőképtelenség okának közlése - kódszámokkal
Kérdés: Két hétig betegállományban voltam. Amikor visszatértem, a főnököm közölte, hogy nem hiszi el, hogy beteg voltam, és felszólított, hogy igazoljam, mi bajom volt. Köteles vagyok-e a munkáltatóval közölni, hogy milyen egészségügyi probléma miatt voltam keresőképtelen beteg?
Részlet a válaszból: […]1-es: üzemi baleset, 2-es: foglalkozási megbetegedés, 3-as: közúti baleset, 4-es: egyéb baleset, 5-ös: beteg gyermek ápolása, 6-os: terhesség vagy szülés miatti keresőképtelenség, 7-es: közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés, 8-as: egyéb keresőképtelenség, 9-es: veszélyeztetett terhesség. Mint látható, a betegségcsoportok aszerint vannak megállapítva, hogy fűződik-e hozzájuk valamilyen speciális jogkövetkezmény (pl. az üzemi balesethez munkáltatói kártérítési felelősség, a terhességhez a munkakörülmények megváltoztatásának kötelezettsége, a közegészségügyi okból való elkülönítés vagy eltiltás esetén a munkavégzés tilalma).Ennél részletesebb információt a munkáltató nem követelhet, ennek megadását az orvostól sem kérheti, akit köt az orvosi titoktartás követelménye is, hiszen ez esetben különleges személyes adatról van szó. Ha a munkáltató kételkedik[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3795
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3795
4. találat: Várandósan betegállományban - a keresőképtelenség felülvizsgálata
Kérdés: Egyik kolléganőnk gyermeket vár, és bejelentette, hogy a negyedik hónaptól végig kiíratja magát betegállományba. Ez azt jelenti, hogy munkáltatóként a terhessége végéig elveszítem a munkaerejét, ugyanakkor köteles vagyok a betegszabadságára járó távolléti díj 70%-át, valamint a táppénze egyharmadát fizetni. Tekintettel a jelenlegi munkaerőhiányos időkre, tehetek-e valamit, hogy ezt a helyzetet munkaadóként elkerüljem?
Részlet a válaszból: […]nyilvánítja, ez ellen a munkáltató legfeljebb annyit tehet, hogy a 102/1995. Korm. rendelet 6. §-ának (3) bekezdése alapján jár el, azaz kezdeményezi az illetékes járási hivatalnál a keresőképtelenség felülvizsgálatát. A járási hivatal a keresőképtelenség és a keresőképesség elbírálását szakértő főorvos, valamint felülvéleményező főorvos útján ellenőrzi, aki ennek keretében jogosult - többek között - a beteg vizsgálatára, a kezelőorvos jelenlétében akár a beteg tartózkodási helyén is, valamint dönt a biztosított keresőképtelenségéről vagy keresőképességéről (102/1995. Korm. rendelet 7. §). Ha a munkavállalót keresőképesnek nyilvánítja, köteles a munkát felvenni. Ebben az esetben természetesen a munkakörülményeket az állapotának megfelelően módosítani kell, vagy ha ez nem lehetséges, más megfelelő munkakört kell számára felajánlani. Ha ilyen munkakör nincs,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3794
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3794
5. találat: Balesetet követő orvosi vizsgálat - a hétvége után
Kérdés: Október 31-én az éjszakai műszakban balesetem volt. Felvettük a jegyzőkönyvet, de mivel csak ügyelet volt, nem mentem el orvoshoz. Másnap - ünnepnap lévén - a sürgősségire tudtam volna menni, utána hétvége volt, ezért csak hétfőn mentem orvoshoz. Ez lehet probléma?
Részlet a válaszból: […]keresőképtelensége tartama alatt [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]. A keresőképesség elbírálására az egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésben nevesített orvosa és a keresőképesség elbírálására jogosító szerződést kötött orvos jogosult, azzal, hogy a keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb öt napra visszamenőleg is igazolható [Ebtv. 45. § (2)-(3) bek.]. Ebből következően van arra lehetőség, hogy az orvos november 4-én keresőképtelenséget igazoljon október 31-től kezdődő időtartamra. Amennyiben Ön november 1-3. napokra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3755
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3755
6. találat: Félnapos betegség elszámolása
Kérdés: Hazaküldtek a műszakból egy beteg munkavállalót pár óra után, de nem ment el orvoshoz, és másnap már megint jött dolgozni. Igazolt ilyenkor a délutáni távolléte? Ha nem, hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszból: […]abban akadályozná. Ha mégis, akkor keresőképtelenség címén mentesülhet ezen kötelezettsége alól [Mt. 55. § (1) bek. a) pont], amelyet viszont csak az arra feljogosított orvos tud elbírálni, illetve igazolni [Ebtv. 45. § (2) bek.]. Amennyiben a munkavállaló egészségi állapota miatt nem alkalmas a munkavégzésre, mentesíteni kell a munkavégzés alól [lásd az Mt. 51. § (3) bekezdését], de ez csak akkor lesz a törvény által megengedett távollét (mentesülés), ha a keresőképtelenségét meg is állapítják, és igazolják. A kérdés szerinti esetben a munkavállaló, ha keresőképtelenségi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3720
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3720
7. találat: Keresőképtelenség - a foglalkoztatási kötelezettség hiánya
Kérdés: Munkavállalónkról kiderült az orvosi alkalmassági vélemény alapján, hogy nem alkalmas arra, hogy a munkakörében foglalkoztassuk tovább. Ezt ő sem vitatta, egyben kérte, hogy az egészségi állapotának megfelelő más munkakörben foglalkoztassuk. Mivel üres állás nem áll rendelkezésre (bár mindent megpróbáltunk ennek érdekében), közös megegyezéssel javasoltuk megszüntetni a munkaviszonyt, de ezt elutasította. Azóta a munkahelyén nem jelent meg, holott ezt nem engedélyeztük a részére. Megítélésünk szerint mindezek alapján a részünkről nem áll fenn a foglalkoztatási kötelezettség, és nem kell számára állásidőre járó díjazást sem fizetnünk. Helyesen járunk-e el ez esetben?
Részlet a válaszból: […]betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni. A betegség okozta keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott [Ebtv. 45. § (1) bek.]. Megítélésünk szerint, ha a munkavállaló nem keresőképes, a munkáltatót nem terheli a foglalkoztatási kötelezettség sem. Ebből következően foglalkoztatási kötelezettség hiányában az állásidőre járó díjazás fizetése sem [Mt. 146. § (1) bek.]. Éppen ezért, ha a munkavállaló az egészségi állapota miatt bizonyítottan alkalmatlan a munkaszerződése szerinti munkakörének betöltésére, és betegsége miatt pedig a munkáját nem tudja ellátni, ezért keresőképtelen, valamint a rendelkezésre állási kötelezettségét sem teljesíti (azaz, amint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3709
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3709
8. találat: Időarányos szabadság számítása
Kérdés: Egyik munkavállalónk április 1-jével lépett be a céghez, de pár nappal később közlekedési balesetet szenvedett, és két hónapig keresőképtelen volt. Hogyan kell ezek alapján megállapítani az őt megillető szabadságot? A munkavállalót életkora alapján két munkanap pótszabadság illeti meg, és egy újszülött gyermeke van.
Részlet a válaszból: […]vagy az életkori pótszabadságot is az előbbiek szerint kell arányosítani. Így az április 1-jén belépő munkavállalónak, aki egy gyermeket nevel, a tárgyévre időarányosan 1,5 nap, felfelé kerekítve két nap szülői pótszabadság és - hasonló számítás alapján - két nap életkori pótszabadság jár [Mt. 121. § (2) bek.]. Megjegyezzük, hogy az apai pótszabadságra egyáltalán nem alkalmazandó az arányosítási szabály [Mt. 121. § (1) bek.]. Ez azt jelenti, hogy a férfi munkavállalót akkor is megilleti az öt (ikrek esetén hét) munkanap pótszabadság, ha a gyermeke születését követő második hónap végéig megszűnik a munkaviszonya [Mt. 118. § (4) bek.]. A természetben igénybe nem vett apai pótszabadságot - az általános szabálynak megfelelően - a munkaviszony megszűnésekor pénzben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3647
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3647
9. találat: Munkakör átadása a munkavállaló keresőképtelensége esetén
Kérdés: A munkavállaló a munkáltatóval fennálló munkaviszonyát az Mt. 65. §-ának (1) bekezdése alapján felmondással megszüntette. A munkavállaló felmondási ideje alatt, a munkakörátadást megelőzően keresőképtelenné válik. A keresőképtelenség a munkaviszony megszűnéséig fennáll. Köteles-e a munkavállaló munkakörátadási kötelezettségének a keresőképtelenség fennállása alatt eleget tenni? Felel-e a munkavállaló azért a kárért, amely a munkáltatót azzal összefüggésben éri, hogy a munkavállaló munkakörátadási kötelezettségének a munkaviszony fennállása alatt nem tett eleget? Van-e jelentősége a keresőképtelenség mértékének (pl. annak, hogy a munkavállaló járó- vagy fekvőbeteg-e)?
Részlet a válaszból: […]munkakör átadása lényegét tekintve olyan tevékenység, amely a munkavállaló rendelkezésre állását feltételezi, annak teljesítésére a keresőképtelen munkavállaló általában véve nem köteles. Ez azonban álláspontunk szerint nem zárja ki azt, hogy a munkavállaló együttműködési kötelezettségéből következően ne lenne kötelezhető arra, hogy az adott helyzetben általában elvárható módon, az állapota függvényében megtegyen minden olyan cselekményt, amely segíti a munkakör átadását. Így például telefonon vagy elektronikus levélben tájékoztatást adjon a folyamatban lévő ügyekről. A munkavállaló keresőképtelen állapota nem jelenti azt sem, hogy utóbb - a munkaviszony megszüntetését követően - ne kellene visszaszolgáltatnia a munkaköre ellátásával összefüggésben nála lévő dolgokat. Megítélésünk szerint elképzelhető az is, hogy a keresőképtelenség adott esetben nem akadályozza a járóbeteg munkavállalót abban, hogy a munkakör átadására vonatkozó kötelezettségének maradéktalanul eleget tegyen. Ez azonban az eset összes körülményétől függ.A munkavállaló azért a kárért, amely a munkáltatót azzal összefüggésben éri, hogy munkakörátadási kötelezettségének a munkaviszony fennállása alatt nem tesz eleget, csak abban az esetben felel, ha a kártérítési felelősség feltételei fennállnak. A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt akkor köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. E feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a kár és a munkavállalói kötelezettségszegés, valamint a munkaviszony között a munkáltatónak kell bizonyítania. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a munkavállalónak a teljes kárt kell megtérítenie. Ha a munkavállaló csupán enyhe gondatlansággal okozta a kárt, a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Nem kell megtérítenie a munkavállalónak azt a kárt sem,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3638
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3638
10. találat: Táppénz időtartama
Kérdés: Daganatos betegségem miatt 2018. május 2-ától előbb betegszabadságon, majd táppénzen voltam. 2018. december 1. és 2019. január 14. között dolgoztam, majd ismét betegszabadságot és ismét táppénzt vettem igénybe. Meddig maradhatok még táppénzen a mai naptól (2019. június 15.) számítva?
Részlet a válaszból: […]legfeljebb egy évre jár, feltéve, hogy a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőzően a biztosítási jogviszony folyamatosan fennállt, vagy abban legfeljebb 30 napos megszakítás fordult csak elő. Ezen túlmenően figyelembe kell venni az ún. táppénzelőzményt is, vagyis azt, hogy a táppénz igénybevétele előtti egy évben a biztosított személy részesült-e már benne. Az egy éven belül igénybe vett korábbi táppénz idejét ugyanis az újabb táppénzre való jogosultság (folyósítási idő) időtartamába be kell számítani [Eb-tv. 46. § (5) bek.], tehát az újabb táppénz alatt csak a "maradék" napok fogják megilletni.Az Ön esetében ez - a leírt adatok alapján - azt jelenti, hogy 2019. január 14. után 15 munkanap betegszabadságot vett igénybe, január 15-től kezdődően és február 1-jével befejezve. 2019. február 2-a volt tehát az idei táppénz kezdőnapja, ebből következően a 2018. február 2. - 2019. február 1. közötti megelőző[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3635
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3635
Kapcsolódó összes tárgyszó: egészségügyi alkalmatlanság, keresőképtelenség, munkaviszony megszüntetése, egészséget veszélyeztető munkafeltétel, munkavégzés megtagadása, veszélyhelyzet, keresőképtelenség felülvizsgálata, tájékoztatási kötelezettség, új Mt., várandós munkavállaló, keresőképtelen betegség, mentesülés munkavégzési kötelezettség alól, távollét, állásidő, foglalkoztatási kötelezettség, pótszabadság, szabadság, munkakörátadás, betegszabadság, táppénz