43 találat a megadott keresőképtelenség tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]szakmai feladata. Ha a krónikus beteg pedagógus e betegségére tekintettel a munkakörét tekintve egyébként nem keresőképtelen, akkor köteles munkát végezni.Ebben az esetben a 12/2020. EMMI határozat alkalmazható. E szerint a veszélyeztetettnek minősülő - krónikus alapbetegségben (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, szív- és érrendszeri, krónikus légúti megbetegedés, malignus megbetegedés) szenvedő -, továbbá erre tekintettel saját jogon adókedvezményben részesülő pedagógus kérelmére a pedagógus az intézményvezető engedélyével tantermen kívüli, digitális munkarendben is elláthatja a nevelő-oktató munkáját olyan intézményben is, ahol jelenléti nevelés-oktatás folyik. Ennek feltételei: az intézmény képes megfelelő technológiai színvonalon, a tanulók más tanterembe való mozgatása nélkül biztosítani az ehhez szükséges infrastrukturális feltételeket, így a pedagógus tartózkodási helyéről, valós időben, online csatornán, kamerával és mikrofonnal rendelkező eszköz segítségével képes tanítani, valamint a tanuló saját iskolájában, az órarend szerinti osztályteremben tartózkodva kivetítőn nézheti és hallgathatja a pedagógust, illetve követi az instrukciókat. További feltétel, hogy a tanulók felügyeletét a helyszínen más pedagógus vagy nevelő-oktató munkát segítő, illetve technikai dolgozó munkakörben foglalkoztatott személy lássa el, és az intézmény rendelkezzék a tanulók felügyeletéhez szükséges megfelelő számú foglalkoztatottal. Ha a krónikus beteg pedagógus nem részesül adókedvezményben, vagy az intézmény a fenti feltételeket nem tudja biztosítani, a keresőképes krónikus beteg pedagógus a jelenléti oktatásban köteles részt venni, természetesen a védelmi és elővigyázatossági szabályok betartásával.Az Mt. 55. §-a sorolja fel azokat az eseteket, amikor a munkavállaló jogszerűen mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ezek részben fizetett, részben[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]valamely személyében rejlő ok (képesség, adottság, készség) hiánya miatt nem tudja ellátni. Ennek megállapítása nem történhet meg olyan időszakban, amely alatt a munkavállalót a törvény a munkavégzési kötelezettsége alól mentesíti (EBH2006. 1538).Érdemes ugyanakkor kiemelni, az ítélkezési gyakorlat egységes abban a kérdésben, hogy a munkaköri alkalmasságot megállapító orvosi vélemény [33/1998. NM rendelet 1. § a) pont] nem közigazgatási határozat, hanem szakvélemény, és a bíróságot a perben nem köti (BH1990. 362), az a munkaviszony megszüntetése miatt indult munkaügyi perben vitatható (Legfelsőbb Bíróság 1/2004. számú Közigazgatási-polgári jogegységi határozata). Ebből az is következik, hogy más szakvélemények alapján is bizonyítható a munkavállaló egészségügyi alkalmatlansága, arra nem kizárólag a foglalkozás-egészégügyi orvos által kiadott vélemény útján kerülhet sor; bár kétségkívül ez a legegyszerűbb út. Azt viszont figyelembe kell venni, hogy a megváltozott munkaképesség megállapítása, illetve önmagában a nagy fokú össz-szervezeti egészségkárosodás szintén nem jelenti automatikusan a munkakör betöltésére való alkalmatlanságot, tehát önmagában erre alapítani a felmondást nagyon kockázatos.A kérdésben írt esetben az idézett bírósági döntés miatt formálisan[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható. Ha azonban sem maga a munkavállaló nem beteg, sem közegészségügyi elkülönítésről, zárlatról nincs szó, önmagában a veszélyeztetettségre tekintettel a munkavállaló nem minősül keresőképtelennek. Ezért táppénzre sem jogosult.A munkavállaló akkor jogosult megtagadni a munkáltató utasítását, ha az az egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyezteti [Mt. 54. § (2) bek.]. Ehhez azonban közvetlen és súlyos veszély kell (pl. igazolt fertőzés a munkahelyen az alkalmazottak vagy az ügyfelek között), a[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]1-es: üzemi baleset, 2-es: foglalkozási megbetegedés, 3-as: közúti baleset, 4-es: egyéb baleset, 5-ös: beteg gyermek ápolása, 6-os: terhesség vagy szülés miatti keresőképtelenség, 7-es: közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés, 8-as: egyéb keresőképtelenség, 9-es: veszélyeztetett terhesség. Mint látható, a betegségcsoportok aszerint vannak megállapítva, hogy fűződik-e hozzájuk valamilyen speciális jogkövetkezmény (pl. az üzemi balesethez munkáltatói kártérítési felelősség, a terhességhez a munkakörülmények megváltoztatásának kötelezettsége, a közegészségügyi okból való elkülönítés vagy eltiltás esetén a munkavégzés tilalma).Ennél részletesebb információt a munkáltató nem követelhet, ennek megadását az orvostól sem kérheti, akit köt az orvosi titoktartás követelménye is, hiszen ez esetben különleges személyes adatról van szó. Ha a munkáltató kételkedik[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nyilvánítja, ez ellen a munkáltató legfeljebb annyit tehet, hogy a 102/1995. Korm. rendelet 6. §-ának (3) bekezdése alapján jár el, azaz kezdeményezi az illetékes járási hivatalnál a keresőképtelenség felülvizsgálatát. A járási hivatal a keresőképtelenség és a keresőképesség elbírálását szakértő főorvos, valamint felülvéleményező főorvos útján ellenőrzi, aki ennek keretében jogosult - többek között - a beteg vizsgálatára, a kezelőorvos jelenlétében akár a beteg tartózkodási helyén is, valamint dönt a biztosított keresőképtelenségéről vagy keresőképességéről (102/1995. Korm. rendelet 7. §). Ha a munkavállalót keresőképesnek nyilvánítja, köteles a munkát felvenni. Ebben az esetben természetesen a munkakörülményeket az állapotának megfelelően módosítani kell, vagy ha ez nem lehetséges, más megfelelő munkakört kell számára felajánlani. Ha ilyen munkakör nincs,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]keresőképtelensége tartama alatt [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]. A keresőképesség elbírálására az egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésben nevesített orvosa és a keresőképesség elbírálására jogosító szerződést kötött orvos jogosult, azzal, hogy a keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb öt napra visszamenőleg is igazolható [Ebtv. 45. § (2)-(3) bek.]. Ebből következően van arra lehetőség, hogy az orvos november 4-én keresőképtelenséget igazoljon október 31-től kezdődő időtartamra. Amennyiben Ön november 1-3. napokra[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]abban akadályozná. Ha mégis, akkor keresőképtelenség címén mentesülhet ezen kötelezettsége alól [Mt. 55. § (1) bek. a) pont], amelyet viszont csak az arra feljogosított orvos tud elbírálni, illetve igazolni [Ebtv. 45. § (2) bek.]. Amennyiben a munkavállaló egészségi állapota miatt nem alkalmas a munkavégzésre, mentesíteni kell a munkavégzés alól [lásd az Mt. 51. § (3) bekezdését], de ez csak akkor lesz a törvény által megengedett távollét (mentesülés), ha a keresőképtelenségét meg is állapítják, és igazolják. A kérdés szerinti esetben a munkavállaló, ha keresőképtelenségi[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni. A betegség okozta keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott [Ebtv. 45. § (1) bek.]. Megítélésünk szerint, ha a munkavállaló nem keresőképes, a munkáltatót nem terheli a foglalkoztatási kötelezettség sem. Ebből következően foglalkoztatási kötelezettség hiányában az állásidőre járó díjazás fizetése sem [Mt. 146. § (1) bek.]. Éppen ezért, ha a munkavállaló az egészségi állapota miatt bizonyítottan alkalmatlan a munkaszerződése szerinti munkakörének betöltésére, és betegsége miatt pedig a munkáját nem tudja ellátni, ezért keresőképtelen, valamint a rendelkezésre állási kötelezettségét sem teljesíti (azaz, amint[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vagy az életkori pótszabadságot is az előbbiek szerint kell arányosítani. Így az április 1-jén belépő munkavállalónak, aki egy gyermeket nevel, a tárgyévre időarányosan 1,5 nap, felfelé kerekítve két nap szülői pótszabadság és - hasonló számítás alapján - két nap életkori pótszabadság jár [Mt. 121. § (2) bek.]. Megjegyezzük, hogy az apai pótszabadságra egyáltalán nem alkalmazandó az arányosítási szabály [Mt. 121. § (1) bek.]. Ez azt jelenti, hogy a férfi munkavállalót akkor is megilleti az öt (ikrek esetén hét) munkanap pótszabadság, ha a gyermeke születését követő második hónap végéig megszűnik a munkaviszonya [Mt. 118. § (4) bek.]. A természetben igénybe nem vett apai pótszabadságot - az általános szabálynak megfelelően - a munkaviszony megszűnésekor pénzben[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkakör átadása lényegét tekintve olyan tevékenység, amely a munkavállaló rendelkezésre állását feltételezi, annak teljesítésére a keresőképtelen munkavállaló általában véve nem köteles. Ez azonban álláspontunk szerint nem zárja ki azt, hogy a munkavállaló együttműködési kötelezettségéből következően ne lenne kötelezhető arra, hogy az adott helyzetben általában elvárható módon, az állapota függvényében megtegyen minden olyan cselekményt, amely segíti a munkakör átadását. Így például telefonon vagy elektronikus levélben tájékoztatást adjon a folyamatban lévő ügyekről. A munkavállaló keresőképtelen állapota nem jelenti azt sem, hogy utóbb - a munkaviszony megszüntetését követően - ne kellene visszaszolgáltatnia a munkaköre ellátásával összefüggésben nála lévő dolgokat. Megítélésünk szerint elképzelhető az is, hogy a keresőképtelenség adott esetben nem akadályozza a járóbeteg munkavállalót abban, hogy a munkakör átadására vonatkozó kötelezettségének maradéktalanul eleget tegyen. Ez azonban az eset összes körülményétől függ.A munkavállaló azért a kárért, amely a munkáltatót azzal összefüggésben éri, hogy munkakörátadási kötelezettségének a munkaviszony fennállása alatt nem tesz eleget, csak abban az esetben felel, ha a kártérítési felelősség feltételei fennállnak. A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt akkor köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. E feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a kár és a munkavállalói kötelezettségszegés, valamint a munkaviszony között a munkáltatónak kell bizonyítania. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a munkavállalónak a teljes kárt kell megtérítenie. Ha a munkavállaló csupán enyhe gondatlansággal okozta a kárt, a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Nem kell megtérítenie a munkavállalónak azt a kárt sem,[…] részlet vége a válaszból.