Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

202 találat a megadott szabadság kiadása tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Szabadság kiadása több jogviszonyban

Kérdés: Egyik munkatársunk a helyi önkormányzat (közalkalmazott, napi 8 órában) és a polgármesteri hivatal (köztisztviselő, heti 10 órában) alkalmazásában is áll. Szabadságolást tekintve nem ugyanannyi munkanap jár egy adott évben, az alábbiakat figyelembe véve: közalkalmazottként jelenleg évi 28, köztisztviselőként évi 33 munkanap jár neki a Kjt., illetve a Kttv. szerint; ezeket a számfejtő program (KIRA) is követi. Helytálló-e az a gyakorlat, hogy amennyiben egy nap szabadságot vesz ki a munkavállaló, aznap egyik munkáját sem látja el, mindkét jogviszonyánál kiírunk egy nap szabadságot?
Részlet a válaszból: […]egymástól függetlenül kell elbírálni. Ebből következően azt is önállóan kell vizsgálni, hogy melyik jogviszonyában van szabadságon. Előfordulhat, hogy a foglalkoztatott a köztisztviselői jogviszonyában szabadságon van, míg a közalkalmazotti jogviszonyában dolgozik (vagy épp fordítva) - az első verzió várhatóan meg is fog történni, mivel az előbbi jogviszonyában több munkanap szabadsága van. Ilyenkor az utóbbiban terheli a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség, függetlenül attól, hogy az előbbiben ezek alól mentesül.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4297

2. találat: Helyettesítő védőnő szabadságának kiadása

Kérdés: Az önkormányzat alkalmazásában álló védőnő egy szomszédos községben helyettesítést vállalt a polgármester engedélyével. Egyenlőtlen munkabeosztással végzi munkáját, a hét négy munkanapján nálunk, egy munkanapon pedig a helyettesítés helyén. Amennyiben egész hetet szeretne kivenni szabadságnak, helyes-e, ha kiírjuk az egész hetet a heti 40 órás munkahelyén, és azt az egy napot pedig a helyettesítés helyén? Amennyiben csak hetente 1-2 napot vesz ki, helyes-e, ha csak azokat a napokat írjuk ki mindenféle megkülönböztetés nélkül úgy, hogy ő 12-12-12-4 órában végzi nálunk a munkáját?
Részlet a válaszból: […]jogviszonyban külön-külön kell megállapítani az éves szabadság mértékét, és külön kell intézkedni a szabadság kiadása iránt (a védőnő kérése, illetve az érintett munkáltató döntése alapján). Ha a kérdéses esetben a védőnő egy egész hétre akar mentesülni, mindkét jogviszonyában külön kell intézkednie a szabadságolása iránt. Felhívjuk a figyelmet, hogy az 528/2020. Korm. rendelet rendelkezése szerint, az Eszjtv. hatálya alá eső egészségügyi szolgáltatónál a szabadságot egyenlőtlen munkaidő-beosztásban is munkanapban, az általános munkarend szerint és a szerződéses napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni, és munkanapban nyilvántartani (17. §). Azaz - szemben az Mt. rendelkezéseivel (Mt. 124. §) - a beosztással egyezően történő, órás elszámolás nem lehetséges. Ez azt jelenti, hogy minden esetben úgy kell tekinteni, hogy a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot [Mt. 124. § (2) és (4) bek.]. Úgy kell tehát megítélni, hogy a munkavállalónak heti öt munkanapja és két pihenőnapja van. A szabadságot pedig a munkavállaló (szerződés szerinti) napi munkaidejével kell elszámolni. A kérdés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4296

3. találat: Szabadságelszámolás szakképzési munkaszerződés esetén

Kérdés: Szakképzési munkaszerződést kötöttünk egy tanulóval. A szabadságok kiadása kapcsán kérem szíves tájékoztatásukat. 18 éves korig 45 nap szabadság jár a tanulónak naptári évenként. Ha szeptember 1-jén indult a szakképzési munkaszerződés, akkor időarányosan erre az évre 15 munkanap szabadság jár neki, 2022-ben pedig 45 nap. Hetente kétszer jár hozzánk szakmai gyakorlatra a tanuló. A szabadságot csak a szakmai gyakorlatos napokra kell számolnunk? Ebben az évben 18 hét van szeptember 1. óta, tehát 36 napot jön hozzánk a tanuló szakmai gyakorlatra. Ebből kell kiadni a 15 nap szabadságot? Feltételezem, hogy az őszi és a téli szünetben is szabadság jár.
Részlet a válaszból: […]egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak minősül. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a szabadság kiadása kétféle módon történhet, amely lehetőségek közül a munkáltató jogosult választani. Ami közös vonás, hogy szabadságot kiadni csak beosztás szerinti munkanapra lehet [Mt. 124. § (1) bek.].Az első elszámolási lehetőség, hogy a szabadság kiadása és elszámolása munkanapban történik. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot [Mt. 124. § (2) és (4) bek.]. A kérdéses esetben a munkavállaló heti két napot dolgozik, három napja nullaórás munkanap (szabadnap), és van két heti pihenőnapja. Az idézett szabály szerint úgy kell tekinteni, mintha öt munkanapja volna, és e szerint kell a szabadságot kiadni. Tehát, az egész heti mentesüléshez öt munkanap szabadság szükséges. Minden szabadságnapot a munkavállaló szerződés szerinti napi munka­idejével kell elszámolni, és ennyi időre jár a távolléti díj is. A másik lehetőség az órákban való elszámolás. Ez alapján a szabadság úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, és a szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani [Mt. 124. § (3)-(4) bek.]. Ilyenkor egy munkanap szabadság a munkavállaló munkaszerződése szerinti napi munkaidejével egyező óraszámnak felel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4289

4. találat: Túlvett szabadság - a visszavonás kérdése

Kérdés: Megállapodhat-e a munkáltató és a munkavállaló szabadság visszavonással kapcsolatban egy esetleges jövőbeni munkaviszony-megszűnés esetére adott évben? A nyári leálláskor a munkáltatónak több szabadságot kell kiadni a munkavállalónak, mint amennyi időarányosan megilletné, azonban fennáll annak a veszélye, hogy ha időközben felmond a munkavállaló, akkor több szabadság került kiadásra, és azt a munkáltatónak már nincs lehetősége visszavonni. Az 1992. évi Mt. 136. §-ának (2) bekezdése egyértelműen leírta, hogy egy munkaviszony megszűnésekor a munkabért (többletszabadság) visszavonhatja a munkáltató, de erre az Mt. nem tér ki.
Részlet a válaszból: […]valóban nem tartalmaz kifejezett felhatalmazást a törvény, hogy ellenkező esetben - ha a munkavállaló az időarányosnál több szabadságot vett igénybe a munkaviszony megszűnéséig - a munkáltató visszakövetelhetné a többletnapokra járó díjazást. A szakirodalomban kialakult többségi álláspont szerint ez a törvény más rendelkezései­ből sem vezethető le egyértelműen (pl. a jogalap nélkül felvett munkabér visszakövetelésére vonatkozó szabályokból). Ezért a munkáltató feladata, hogy a naptári év során lehetőleg úgy ütemezze a szabadság kiadását, hogy az nagyjából megfeleljen az időarányosan járó mennyiségnek. Ha ettől eltér, akkor a munkaadót terheli annak kockázata, hogy az év folyamán megszűnő munkaviszonyban több szabadságot adott ki, mint amit kötelező lett volna.A felek egyéni megállapodása az idézett törvényi rendelkezésektől csak a munkavállaló javára térhet el, illetve a pénzbeli megváltás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4214

5. találat: Gyermekgondozási szabadság után a kiadandó szabadság meghatározása

Kérdés: GYES-ről visszatérő óvodapedagógus dolgozónk ki nem adott szabadságainak megállapításával kapcsolatban kérnénk állásfoglalást. Első gyermeke keresőképtelen volt. 2014. 11. 14. - 2015. 04. 30-ig szülési szabadságát töltötte. 2015. 05. 01-től fizetés nélküli szabadságot igényelt a GYED idejére. Második gyermeke 2017. 01. 31-én született. 2017. 01. 03. - 2017. 06. 19-ig szülési szabadságát töltötte. 2017. 06. 20-tól fizetés nélküli szabadságot igényelt a GYED idejére. Harmadik gyermeke 2019. 07. 16-án született. 2019. 07. 16. - 2019. 12. 30-ig szülési szabadságát töltötte. 2019. 12. 31-tól fizetés nélküli szabadságot igényelt a GYED idejére. A kolléga a fenti időszakban egyszer sem vált keresőképtelenné, illetve nem vett ki rendes szabadságot. Az ezen időszakra számított szabadságra való jogosultság megállapításakor az alapszabadságával vagy az alap plusz a pedagógus-munkakör alapján járó pótszabadságával kell számolnunk, mivel ezen időszakban pedagógusi munkakört nem látott el?
Részlet a válaszból: […]bekezdése így határozza meg a munkakörhöz kapcsolódó pótszabadságot: "...a nevelési-oktatási (...) intézményekben (...) a nevelő, nevelő-oktató (...) munkát (...) végző közalkalmazottakat évi 25 munkanap pótszabadság illeti meg", végrehajtási rendelet szerint. A 326/2013. Korm. rendelet 30. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a nevelő- és oktatómunkát végzőket megillető pótszabadságra nevelési-oktatási intézményben az Nkt. 3. mellékletében (2020. szeptember 1. után ennek helyébe a rendelet 6. melléklete lépett) felsorolt pedagógus-munkakörben - köztük az óvodapedagógus-munkakörben - foglalkoztatottak jogosultak.Óvodapedagógus-munkakörben foglalkoztatottnak az a személy minősül, akinek a munkaszerződésében vagy kinevezésében megjelölt munkaköre óvoda­pedagógus. Ha tehát az, hogy a nevezett "pedagógus-munkakört nem látott el", nem abból[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4168

6. találat: Szabadság elszámolása négynapos munkahét esetén

Kérdés: Hogyan kell kiadni egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkavállaló szabadságát? Adolgozónak a munkaszerződése szerint heti 32 óra a munkaideje, amit úgy köteles ledolgozni, hogy hétfőtől csütörtökig napi 8 óra és pénteken napi 0 óra. Helyesen jár el a dolgozó, ha úgy veszi ki a szabadságát, hogy csak a 8 órás munkanapokra vesz ki szabadságot, a 0 órás napra pedig nem? Amunkavállaló éves szabadsága az életkora szerinti és a gyermeke utáni pótszabadsággal együtt 30 nap. Az Mt.-nek megfelelően jár el a munkáltató, ha a következő módon tartja nyilván a munkavállaló szabadságát? Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy az Mt. 124. §-ának (4) bekezdése alapján a szabadságot órában tartsa nyilván, és ebben az esetben a munkavállaló a munkaidő-beosztásának megfelelő időtartammal (órával) azonos mértékben mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, ha szabadságra kíván menni. Ebben az esetben a munkavállaló 30 nap szabadságát a napi munkaidő mértékével felszorozva kell órában nyilvántartani, esetükben ez tehát 192 órának (30 nap × 6,4 óra) felel meg. Amennyiben órában tartja nyilván a munkáltató a szabadságot, akkor csak azokra a napokra kell elszámolni a 8 órára jutó távolléti díjat, amikor a munkavállalónak munkavégzési kötelezettsége lenne, és szabadságot kíván igénybe venni. Ha például egy nap szabadságot vesz ki a dolgozó, és a munkáltató 192 óra éves szabadságot tart nyilván a dolgozónál, akkor az egy nap szabadságot 8 órának megfelelő időtartamban elszámolhatja?
Részlet a válaszból: […]napja nullaórás munkanap (szabadnap), és van két heti pihenőnapja. Az idézett szabály szerint úgy kell tekinteni, mintha öt munkanapja volna, és eszerint kell a szabadságot kiadni. Tehát, az egész heti mentesüléshez öt munkanap szabadság szükséges. Minden szabadságnapot a munkavállaló szerződés szerinti munkaidejével (itt: 6,4 órával) kell elszámolni, és ennyi időre jár a távolléti díj is.A másik lehetőség az órákban való elszámolás. Ez alapján a szabadság úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, és a szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani [Mt. 124. § (3)-(4) bek.]. Ilyenkor egy munkanap szabadság a munkavállaló munkaszerződése szerinti napi munkaidejével egyező óraszámnak felel meg. A teljesített munkaidőt pedig a beosztás szerinti munkaidővel kell elszámolni, azaz úgy kell tekinteni, hogy a szabadságon lévő munkavállaló annyi órát teljesített, mint amennyire a távollét napján eredetileg is be volt osztva. A kérdés szerint ez azt jelenti, hogy a hétfőtől csütörtökig kiadott napokra 8 óra szabadság számolandó el, péntekre nulla óra (tehát[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4111

7. találat: Hozzátartozó halála - a szabadidő igénybevétele

Kérdés: Édesapám halálakor egy hétig rendes szabadságon voltam. A haláleset utáni negyedik hónapban szeretném kivenni a két szabadnapot, ami jár nekem. A munkáltató azt mondja, hogy lekéstem a szabadnapokat, mert nem jelentettem be a halálesetet három hónapon belül. Elveszítettem a két szabadnapot vagy nem?
Részlet a válaszból: […]kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni. Az együttműködés keretében a munkáltató és a munkavállaló köteles egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. A munkáltató továbbá a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat.Mindezen szabályok együttes alkalmazása az eset összes körülményeire tekintettel lehetséges. A haláleset bejelentése értelemszerűen feltétele annak, hogy a munkaidő-kedvezményt a jogosult munkavállaló igénybe vehesse. A bejelentésnek azonban nincs határideje. Önmagában az a körülmény, hogy a halálesettől több mint három hónap eltelt, még nem zárja ki, hogy a munkaidő-kedvezmény igénybevétele a halálesettel összefüggő célból történjen (pl. hagyatéki tárgyaláson való részvétel céljából). Egyedi esetekben különféle[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4082

8. találat: Megállapodás a szabadság tárgyévet követő kiadásáról a Kjt. szerint

Kérdés: Aki szociális gondozóként dolgozik, és a Kjt. alapján számítjuk a szabadságát, ami áll egy alap- és egy pótszabadságból az eltöltött évek alapján, ezeknél a dolgozóknál át lehet-e vinni szabadságot megállapodás alapján a következő évre, és ha igen, melyik szabadságot (az alap- vagy a pótszabadságot)? Mivel az Mt. szerint az életkor után járót lehet átvinni, de a Kjt. besorolásánál nincs ilyen.
Részlet a válaszból: […]szólhat [Mt. 123. § (6) bek.]. Ezt a rendelkezést a Kjt. hatálya alatt nem lehet alkalmazni, már csak azért sem, mert a közalkalmazottaknak nem az életkoruk alapján jár pótszabadság, hanem a fizetési fokozatuk szerint [Kjt. 59. § (1) bek. a) pont]. A Kjt. szerint ugyanakkor a felek megállapodhatnak abban, hogy a fizetési fokozat alapján [Kjt. 57. § (1) bek.] és a magasabb vezetői vagy vezetői megbízás alapján [Kjt. 57. § (2) bek.] járó pótszabadságot a munkáltató csak az esedékesség évét követő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4062

9. találat: Szabadság tárgyévet követő kiadásának 2020-as szabályai

Kérdés: Változtak-e a munkáltató lehetőségei a járványügyi helyzetre való tekintettel az idei évi szabadság következő évre történő átvitelével kapcsolatban? A fokozott terhelés miatt sok cég nem tudta kiadni még az alapszabadságot sem a munkavállalóknak. Az Mt.-ben felsorolt esetek kivételével (pl. életkor után járó pótszabadság, tárgyévben megkezdett szabadság) van-e lehetőség a járványügyi helyzet miatt arra, hogy az alapszabadságból is át lehessen vinni a következő évre? A cégnél nincs kollektív szerződés.
Részlet a válaszból: […]tárgykörében a kérdés szerinti tartalmú új jogszabály egyelőre nem született. Ezért a 2020-as évre járó szabadság tekintetében is az a szabály, hogy azt még a tárgyévben ki is kell adni a munkavállalónak. Ez alól pedig csak
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4050
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Jegyző szabadsága két év gyermekgondozást követően

Kérdés: Hivatalunk jegyzője 2018. szeptember 18-án szült. A két év lejárta után jelezte, hogy 2020. szeptember 19-től újra munkába állna, de igénybe venné a távollét idejére járó szabadságát. Két gyermeke van, közülük az egyik tartósan beteg. Hány nap szabadságra jogosult?
Részlet a válaszból: […]családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti [Kttv. 102. § (3) bek.].A fent ismertetett szabályok alapján lehet megállapítani, hány munkanap pótszabadságra jogosult a jegyző. Amíg egy gyermeke volt, addig két munkanap pótszabadság járt neki, az első gyermek születésének az évében először. A második gyermek születésének évétől, tehát 2018. évtől kezdve a jegyző négy munkanap pótszabadságra vált jogosulttá. Ha pedig az egyik gyermek a Kttv. értelmében fogyatékos gyermeknek minősül, akkor ez két munkanappal emeli meg a pótszabadság mértékét az érintett gyermek születésének az évétől. A jegyző a részére járó szabadságra a gyermekek születésével, illetve gondozásával kapcsolatos távolléte miatt időarányosan válik jogosulttá, figyelemmel arra, hogy a szabadság - általános szabály szerint - a munkában töltött idő alapján jár [Kttv. 100. § (1) bek.]. Szabadság jár azonban - egyebek mellett - a szülési szabadság, valamint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának időtartamára is [Kttv. 100. § (2) bek.].A gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság kétféle lehet: a jegyző a gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a kérésének megfelelő időpontban kell kiadni [Kttv. 111. § (1) bek.]. Másrészt a tartósan beteg, illetve[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4031
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést