Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

197 találat a megadott szabadság kiadása tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Szabadság elszámolása négynapos munkahét esetén

Kérdés: Hogyan kell kiadni egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkavállaló szabadságát? Adolgozónak a munkaszerződése szerint heti 32 óra a munkaideje, amit úgy köteles ledolgozni, hogy hétfőtől csütörtökig napi 8 óra és pénteken napi 0 óra. Helyesen jár el a dolgozó, ha úgy veszi ki a szabadságát, hogy csak a 8 órás munkanapokra vesz ki szabadságot, a 0 órás napra pedig nem? Amunkavállaló éves szabadsága az életkora szerinti és a gyermeke utáni pótszabadsággal együtt 30 nap. Az Mt.-nek megfelelően jár el a munkáltató, ha a következő módon tartja nyilván a munkavállaló szabadságát? Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy az Mt. 124. §-ának (4) bekezdése alapján a szabadságot órában tartsa nyilván, és ebben az esetben a munkavállaló a munkaidő-beosztásának megfelelő időtartammal (órával) azonos mértékben mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, ha szabadságra kíván menni. Ebben az esetben a munkavállaló 30 nap szabadságát a napi munkaidő mértékével felszorozva kell órában nyilvántartani, esetükben ez tehát 192 órának (30 nap × 6,4 óra) felel meg. Amennyiben órában tartja nyilván a munkáltató a szabadságot, akkor csak azokra a napokra kell elszámolni a 8 órára jutó távolléti díjat, amikor a munkavállalónak munkavégzési kötelezettsége lenne, és szabadságot kíván igénybe venni. Ha például egy nap szabadságot vesz ki a dolgozó, és a munkáltató 192 óra éves szabadságot tart nyilván a dolgozónál, akkor az egy nap szabadságot 8 órának megfelelő időtartamban elszámolhatja?
Részlet a válaszból: […]napja nullaórás munkanap (szabadnap), és van két heti pihenőnapja. Az idézett szabály szerint úgy kell tekinteni, mintha öt munkanapja volna, és eszerint kell a szabadságot kiadni. Tehát, az egész heti mentesüléshez öt munkanap szabadság szükséges. Minden szabadságnapot a munkavállaló szerződés szerinti munkaidejével (itt: 6,4 órával) kell elszámolni, és ennyi időre jár a távolléti díj is.A másik lehetőség az órákban való elszámolás. Ez alapján a szabadság úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, és a szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani [Mt. 124. § (3)-(4) bek.]. Ilyenkor egy munkanap szabadság a munkavállaló munkaszerződése szerinti napi munkaidejével egyező óraszámnak felel meg. A teljesített munkaidőt pedig a beosztás szerinti munkaidővel kell elszámolni, azaz úgy kell tekinteni, hogy a szabadságon lévő munkavállaló annyi órát teljesített, mint amennyire a távollét napján eredetileg is be volt osztva. A kérdés szerint ez azt jelenti, hogy a hétfőtől csütörtökig kiadott napokra 8 óra szabadság számolandó el, péntekre nulla óra (tehát[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4111

2. találat: Hozzátartozó halála - a szabadidő igénybevétele

Kérdés: Édesapám halálakor egy hétig rendes szabadságon voltam. A haláleset utáni negyedik hónapban szeretném kivenni a két szabadnapot, ami jár nekem. A munkáltató azt mondja, hogy lekéstem a szabadnapokat, mert nem jelentettem be a halálesetet három hónapon belül. Elveszítettem a két szabadnapot vagy nem?
Részlet a válaszból: […]kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni. Az együttműködés keretében a munkáltató és a munkavállaló köteles egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. A munkáltató továbbá a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat.Mindezen szabályok együttes alkalmazása az eset összes körülményeire tekintettel lehetséges. A haláleset bejelentése értelemszerűen feltétele annak, hogy a munkaidő-kedvezményt a jogosult munkavállaló igénybe vehesse. A bejelentésnek azonban nincs határideje. Önmagában az a körülmény, hogy a halálesettől több mint három hónap eltelt, még nem zárja ki, hogy a munkaidő-kedvezmény igénybevétele a halálesettel összefüggő célból történjen (pl. hagyatéki tárgyaláson való részvétel céljából). Egyedi esetekben különféle[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4082

3. találat: Megállapodás a szabadság tárgyévet követő kiadásáról a Kjt. szerint

Kérdés: Aki szociális gondozóként dolgozik, és a Kjt. alapján számítjuk a szabadságát, ami áll egy alap- és egy pótszabadságból az eltöltött évek alapján, ezeknél a dolgozóknál át lehet-e vinni szabadságot megállapodás alapján a következő évre, és ha igen, melyik szabadságot (az alap- vagy a pótszabadságot)? Mivel az Mt. szerint az életkor után járót lehet átvinni, de a Kjt. besorolásánál nincs ilyen.
Részlet a válaszból: […]szólhat [Mt. 123. § (6) bek.]. Ezt a rendelkezést a Kjt. hatálya alatt nem lehet alkalmazni, már csak azért sem, mert a közalkalmazottaknak nem az életkoruk alapján jár pótszabadság, hanem a fizetési fokozatuk szerint [Kjt. 59. § (1) bek. a) pont]. A Kjt. szerint ugyanakkor a felek megállapodhatnak abban, hogy a fizetési fokozat alapján [Kjt. 57. § (1) bek.] és a magasabb vezetői vagy vezetői megbízás alapján [Kjt. 57. § (2) bek.] járó pótszabadságot a munkáltató csak az esedékesség évét követő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4062

4. találat: Szabadság tárgyévet követő kiadásának 2020-as szabályai

Kérdés: Változtak-e a munkáltató lehetőségei a járványügyi helyzetre való tekintettel az idei évi szabadság következő évre történő átvitelével kapcsolatban? A fokozott terhelés miatt sok cég nem tudta kiadni még az alapszabadságot sem a munkavállalóknak. Az Mt.-ben felsorolt esetek kivételével (pl. életkor után járó pótszabadság, tárgyévben megkezdett szabadság) van-e lehetőség a járványügyi helyzet miatt arra, hogy az alapszabadságból is át lehessen vinni a következő évre? A cégnél nincs kollektív szerződés.
Részlet a válaszból: […]tárgykörében a kérdés szerinti tartalmú új jogszabály egyelőre nem született. Ezért a 2020-as évre járó szabadság tekintetében is az a szabály, hogy azt még a tárgyévben ki is kell adni a munkavállalónak. Ez alól pedig csak
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4050
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Jegyző szabadsága két év gyermekgondozást követően

Kérdés: Hivatalunk jegyzője 2018. szeptember 18-án szült. A két év lejárta után jelezte, hogy 2020. szeptember 19-től újra munkába állna, de igénybe venné a távollét idejére járó szabadságát. Két gyermeke van, közülük az egyik tartósan beteg. Hány nap szabadságra jogosult?
Részlet a válaszból: […]családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti [Kttv. 102. § (3) bek.].A fent ismertetett szabályok alapján lehet megállapítani, hány munkanap pótszabadságra jogosult a jegyző. Amíg egy gyermeke volt, addig két munkanap pótszabadság járt neki, az első gyermek születésének az évében először. A második gyermek születésének évétől, tehát 2018. évtől kezdve a jegyző négy munkanap pótszabadságra vált jogosulttá. Ha pedig az egyik gyermek a Kttv. értelmében fogyatékos gyermeknek minősül, akkor ez két munkanappal emeli meg a pótszabadság mértékét az érintett gyermek születésének az évétől. A jegyző a részére járó szabadságra a gyermekek születésével, illetve gondozásával kapcsolatos távolléte miatt időarányosan válik jogosulttá, figyelemmel arra, hogy a szabadság - általános szabály szerint - a munkában töltött idő alapján jár [Kttv. 100. § (1) bek.]. Szabadság jár azonban - egyebek mellett - a szülési szabadság, valamint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának időtartamára is [Kttv. 100. § (2) bek.].A gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság kétféle lehet: a jegyző a gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a kérésének megfelelő időpontban kell kiadni [Kttv. 111. § (1) bek.]. Másrészt a tartósan beteg, illetve[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4031

6. találat: Szabadság a közszolgálat különleges jogállású szerveinél

Kérdés: A Küt. hatálya alatt álló szerv köztisztviselőinek járó szabadságot az esedékesség évében, kivételes esetben az esedékesség évét követő év június 30-ig kell kiadni, illetve kivenni, a Küt. 64. §-ában meghatározott szabályok szerint. Ezt követően a szabadság nem adható ki és nem vehető igénybe. Amennyiben a köztisztviselőnek mégis marad június 30-át követően az előző évről szabadsága,
a) az a továbbiakban nem adható ki, és nem vehető igénybe, azonban a jogviszony megszűnésekor a fennmaradó szabadsághoz hozzá kell számítani, és pénzben meg kell váltani, vagy
b) az elveszik, és a jogviszony megszűnésekor nem számítható hozzá a megmaradt szabadsághoz, így megváltására sem kerülhet sor, vagy
c) évente - július folyamán - megváltásra kerül?
Részlet a válaszból: […]szabadságát igénybe venni, az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül - az esedékesség évét követően is - igénybe veheti a szabadságot. Eszerint az esedékesség évét követő szabadságkiadási határidők alól az idézett (2a) bekezdés kivételt enged. A Küt. 64. § (3) bek. kimondja, hogy a (2) és (2a) bekezdés szerinti határidőt követően a szabadság nem adható ki és nem vehető igénybe.Mindezzel összhangban állapítja meg a Küt. 64. §-ának (11) bekezdése, hogy szabadságot - a (13) és (22) bekezdést kivéve - pénzben megváltani nem lehet, és a szabadság nem halmozódhat.A Küt. 64. §-ának (13) bekezdése szerint a közszolgálati jogviszony megszűnése és megszüntetése esetén, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt - ha a köztisztviselőnek van fennmaradó szabadsága - a jogviszony megszűnését követő 40. napon kell megváltani, kivéve, ha a közszolgálati jogviszony megszűnését vagy megszüntetését követően létesített jogviszonyt a Küt. rendelkezései alapján folyamatosnak kell tekinteni. Folyamatosnak kell tekinteni a közszolgálati jogviszonyt végleges áthelyezés, valamint e jogviszony megszűnését/megszüntetését követő 30 napon belüli újabb közszolgálati jogviszony létesítése esetén [Küt. 37. § (5) bek., 38. § (5) bek.]. A Küt. másrészt előírja, hogy ha a köztisztviselő a gyermek vagy az unoka gondozása, a hozzátartozó ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani ezen távollétek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4003

7. találat: Túlvett szabadság az előző évből

Kérdés: Az előző évben túlvett szabadság levonható-e a tárgyévi szabadságból, illetve a jogviszony megszűnése esetén visszavehető-e?
Részlet a válaszból: […]egész munkanapnak számít (Mt. 121. §). A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt pénzben meg kell váltani (Mt. 125. §). Arra azonban nem tartalmaz kifejezett felhatalmazást a törvény, hogy ellenkező esetben - ha a munkavállaló az időarányosnál több szabadságot vett igénybe a munkaviszony megszűnéséig - a munkáltató visszakövetelhetné a többletnapokra járó díjazást. A szakirodalomban kialakult többségi álláspont szerint ez a törvény más rendelkezéseiből sem vezethető le egyértelműen (pl. a jogalap nélkül felvett munkabér visszakövetelésére vonatkozó szabályokból). Ezért a munkáltató feladata, hogy a naptári év során lehetőleg úgy ütemezze a szabadság kiadását, hogy az lehetőség szerint megfeleljen az időarányosan járó mennyiségnek. Ha ettől eltér (pl. már februárban négy hét fizetett szabadságot ad ki a munkavállalónak), a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4002

8. találat: Szabadságkiadás a munkába lépés napjától

Kérdés: A munkáltatónak a szabadság kiadásának időpontját legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal kell közölnie. Jogszerű lehet az, ha még a munkavállaló munkába lépése előtt közli a munkáltató, hogy a munkaviszony kezdetén szabadságot ad ki? Tehát egy július 1. napján kezdődő munkaviszony esetén megteheti-e a munkáltató, hogy júniusban, a jogviszonyt megelőző 15 nappal jelzi a belépő kollégának, hogy július 1-jétől szabadságra szeretné küldeni?
Részlet a válaszból: […]ezt megelőzően a munkaszerződés megkötése után a feleket csak az a kötelezettség terheli, hogy nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a munkaviszony létrejöttét meghiúsítaná [Mt. 49. § (1) bek.].A szabadság kiadása, illetve a munkavállaló azon joga, hogy a szabadság kiadásának időpontjáról előre, 15 nappal korábban már értesüljön, ebből következően nem hozható előre, és a munkáltató sem tudja a munkaviszony alatti kötelezettségét (ami itt a tájékoztatási kötelezettség) a munkaviszony kezdete előtt teljesíteni. A munkavállalónak a munkaviszonyban joga, hogy 15 nappal előbb értesüljön a szabadság kiadásáról, ez pedig formálisan csak akkor teljesíthető, ha a munkaviszony már legalább 15 napja fennáll. Ebből következően álláspontunk szerint - a szabály szigorú értelmezésével - a munkaviszony előtti közlés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3942

9. találat: Elszámolási kérdések - kötetlen munkarendben

Kérdés: Kötetlen munkarendben dolgozó, havibéres munkavállalóinkat kötelezhetjük arra, hogy nyilvántartást vezessenek a munkaóráikról? Kötelezhetők-e arra, hogy a munkaszüneti napon is dolgozzanak? Milyen jogi lehetőségeink vannak abban az esetben, ha nem tudják igazolni a munkaszerződésük szerinti óraszám ledolgozását az adott hónapban? Kiírhatunk nekik a hiányzó időre szabadságot? Szabályos-e utazási költségtérítés elszámolása olyan munkavállalónak, aki otthonról, kötetlen munkarendben dolgozik?
Részlet a válaszból: […]meg), ám a munkaidő mértéke ekkor is meghatározott. Így a munkavállaló minden héten köteles a munkaszerződése szerinti munkaidőt teljesíteni, a maga választotta beosztásban. Mivel a munkavállaló dönt a munka ütemezéséről, kifejezetten a munkaszüneti napi munkavégzés csak akkor írható elő, ha ez a munkaköri feladatok egy részének sajátos jellegéből ered [Mt. 96. § (2) bek.]. Ha az előírtnál kevesebbet tud igazolni a munkavállaló teljesített munkaidőként, a hiányzó órákra nem kell bért fizetni. Feltéve, hogy nem a munkáltató érdekkörében felmerült okból nem tudott többet dolgozni, azaz feladata éppen lett volna. A mulasztás miatt egyéb szankciók alkalmazásának is helye lehet. Így például hátrányos jogkövetkezményként az Mt. 56. §-a szerinti fegyelmi büntetés vagy a munkaviszony megszüntetése.A szabadsággal való elszámolás viszont nem szabályos, mivel szabadságot csak teljes munkanapra lehet kiadni, 15 napos előzetes értesítéssel [Mt. 122. § (2) bek. és 124. § (1) bek.]. Ebben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3907

10. találat: Tanítási szünet és szabadság

Kérdés: A 2019/2020-as tanévben iskolánkban február 10-től 14-ig síszünet volt. A tanév rendje szerint hat tanítás nélküli munkanap lehet egy általános iskolában, amiből egyet pályaorientációra kell felhasználni. A munkáltató február 13-14., hétfő, keddi napokra tett ebből két napot, a többi napra mindenkinek szabadságot kellett kiírni a szünet napjaira. Miért nem mehetett a teljes síszünet ebből a hat napból, miért kényszerít a munkáltató arra, hogy szabadságot vegyünk ki?
Részlet a válaszból: […]rendjében meghatározott pedagógiai célra az általános iskolában, a fejlesztő nevelés-oktatást végző iskolában és az alapfokú művészeti iskolában hat munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról - a nevelőtestület véleményének kikérésével - az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni, egy tanítás nélküli munkanap kizárólag pályaorientációs célra használható fel. A 326/2013. Korm. rendelet 30. §-ának (3) bekezdése szerint továbbá a pedagógus számára az iskolában az őszi, a téli és a tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok, amelyek idejére a köznevelési intézményben ellátandó feladat is elrendelhető. Az Mt. 124. §-ának (1) bekezdése szerint a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Az a körülmény tehát, hogy ezeken a napokon a munkaköri feladatok közül a tanítást nem kell ellátni, nem jelenti azt, hogy a pedagógusoknak ne lenne munkavégzési kötelezettségük.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3877
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést