Szabadság és rendkívüli munkaidő elszámolása

Kérdés: Hogyan hozható összhangba az, hogy éves szinten 250 vagy akár 400 óra túlmunkája lehet valakinek, ugyanakkor a 30 munkanap szabadságot is ki kell adni éves szinten, de pihenőnapra nem adható ki szabadság, csak a beosztás szerinti munkanapra? Túlmunka tehát a pihenőnapra rendelhető el – de akkor meg a pihenőnap nem lesz kiadva –, vagy a napi 8 órán felül a kilencedik, tizedik órára? Hogyan adhatjuk ki helyesen a bent maradt szabadságokat egyenlőtlen munkaidő-beosztás és kéthavi vagy féléves munkaidőkeret esetén? Olyan hónapban, amikor szabadságon volt, lehet-e többletnapja a dolgozónak a túlmunkából eredően?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben is idézett szabály szerint, a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni [Mt. 124. § (1) bek.]. Az nem lehetséges, hogy egy adott napon a munkavállaló szabadságon is legyen és munkaidőt (akár rendkívüli munkaidőt) teljesítsen. A rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Gyermekgondozási szabadság – a visszatérés munkáltatói akadályozása

Kérdés: Gyermekgondozási szabadságról visszatérő pedagógusok esetében gyakori az a munkáltatói hozzáállás, miszerint nem engedélyezik a fizetés nélküli szabadság megszakítását, mert éppen más pedagógus tölti be a helyet, vagy nem tudják jelenleg kiadni (kifizetni) a felhalmozott szabadságokat. Jól gondoljuk, hogy ezen indokok nem állják meg a helyüket, a fenti problémák megoldásáról pedig a munkáltató gondoskodni köteles?
Részlet a válaszából: […] A Púétv. 94. §-ának (1) bekezdése alapján a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a köznevelésben foglalkoztatott kérésének megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Szabadság kiadása és elévülése

Kérdés: Egy munkavállalónak hat évre visszamenőleg jelentős mennyiségű ki nem adott szabadsága halmozódott fel. A munkáltató megteheti, hogy kötelezi a munkavállalót a szabadsága letöltésére? Elévülhet-e a ki nem adott szabadság? Kell-e a munkavállalónak az éves szabadsága ütemezéséről tervet készíteni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a szabadságot – a közalkalmazott előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. Ez alól csak szűk körben van kivétel, így évente hét munkanapot, illetve a gyermek után járó pótszabadságot, szülői szabadságot kötelező a közalkalmazott kérése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Szabadság kiadása szakképzési munkaszerződés esetén

Kérdés: Szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanulónak a 2024. évről megmaradt szabadságát át kell-e vinni, illetve át lehet-e vinni a következő évre?
Részlet a válaszából: […] Általános szabály szerint a szakképzési munkaszerződésre, ha az Szktv. eltérően nem rendelkezik, az Mt.-nek a munkaszerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni [Szktv. 83. § (5) bek.]. A szabadság tárgyévi kiadása tekintetében ilyen speciális rendelkezés nincs,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Szabadság kiadása többmunkáltatós munkaviszonyban

Kérdés: Többmunkáltatós munkavállaló esetében a szabadságok nyilvántartása, kiadása melyik munkáltatónál kell, hogy legyen? A megállapodás alapján annál, amelyik a bért fizeti? Vagy a másik munkáltatónál is kell nyilvántartást vezetni úgy, hogy nincs bérfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Több munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok ellátásában állapodhatnak meg. A munkaszerződésben meg kell határozni, hogy a munkabérfizetési kötelezettséget melyik munkáltató teljesíti. A munkáltatók egyébként szabadon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Jelenléti adatok – a munkaidő-nyilvántartás alapja

Kérdés: Cégünknél az adminisztratív dolgozók esetében beléptetőrendszert használunk, ahol a munkavállalóknak az irodaház belépésekor, illetve a munkaidő befejezésekor mágneskártyával blokkolniuk kell. Jelenleg a beléptetőrendszer használata mellett még papíron vezetjük a munkaidő-nyilvántartást (jelenléti ív), ami a bérelszámolás alapdokumentuma is. Szeretnénk a papíralapú nyilvántartásról áttérni arra, hogy a beléptetőrendszer által kinyert időadatok legyenek a bérelszámolás alapjai. Ha erre a rendszerre váltunk, megfelelően teljesítjük-e az Mt. rendelkezéseit, miszerint a munkáltatónak kötelező nyilvántartani a rendes és rendkívüli munkaidőt, ügyelet, készenlét, szabadság kiadásával, valamint egyéb munkaidő-kedvezménnyel kapcsolatos adatokat? Az irodai beléptetőrendszer alapján kinyert jelenlét-nyilvántartás alkalmas-e arra, hogy helyettesítsék a munkáltató által kötelezően vezetendő munkaidő-nyilvántartást, lehet-e a bérszámfejtés alapdokumentuma? Amennyiben a munkavállaló korábban ér be a munkahelyére, és a munkaideje végénél később távozik, az túlórának számít-e? Cégünknél az irodai dolgozók általános munkarendben (hétfőtől péntekig), rugalmas munkaidő-beosztásban és havi munkaidőkeretben dolgoznak.
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a munkáltató köteles nyilvántartani a rendes és a rendkívüli munkaidő, a készenlét, a szabadság és az önként vállalt túlmunka tartamát. A nyilvántartás formáját tekintve alapkövetelmény, hogy a nyilvántartásból naprakészen megállapítható legyen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Szabadságkiadás készenléttel érintett napon

Kérdés: A munkavállaló a rendes, beosztás szerinti munkaidejét megelőzően 24 órát töltött készenlétben, vasárnap reggel 8-tól hétfőn reggel 8 óráig. A beosztás szerinti munkaideje hétfőn reggel 8 órakor kezdődik, erre a kérdéses hétfői napra szabadságot vett ki. A munkavállaló általános munkarendben dolgozik, hétfőtől péntekig 8 órától 16 óra 45 percig (közben 45 perc munkaközi szünettel). A szabadsága ebben az esetben a hétfői napon mikor kezdődhet, illetve meddig tarthat: hétfő reggel 8 órától a következő, beosztás szerinti munkaideje kezdetéig (kedden reggel 8-ig), vagy csak kizárólag a hétfői napra vetíthető esetében (nem műszakos, nem egyenlőtlen beosztású, általános munkarendes dolgozó), és mondjuk kedd éjféltől már újra be lehetne osztani adott esetben készenlétre? A munkavállaló által kivett egy munkanap szabadság az 8 órára mentesíti a munkavégzés alól, vagy 24 órára, azaz egy teljes napra?
Részlet a válaszából: […] A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni [Mt. 124. § (1) bek.]. A munkavállalót tehát nem lehet beosztani egy olyan munkanapra, amelyen szabadságon van. Ezért a kérdés szerinti esetben, ha a munkavállaló hétfőn szabadságon van, akkor az egész naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Pótszabadság – életkor helyett a besorolás alapján

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó munkavállalónak a munkáltató nem hajlandó megadni az életkor után járó pótszabadságot, besorolásra hivatkozva. Az évi 10 munkanap pótszabadság helyett csak a besorolás szerinti 7 munkanapot kapja meg. Ezt megteheti a munkáltató? A munkavállaló 45 év feletti, járna neki a 7 besorolás szerinti napon felül az életkor szerinti plusz 10 nap is, vagy csak az egyik jogcím? Számít az életkor után járó pótszabadság kiadásakor, hogy az illető előtte évekig külföldön dolgozott?
Részlet a válaszából: […] Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy jogviszonyára, valamint a munkáltatóra az Mt.-t az Eszjtv.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni [Eszjtv. 1. § (9) bek.]. A pótszabadság az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt alapszabadságán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Szabadság felmentési időre

Kérdés: Az egyik alkalmazottunk, aki közalkalmazotti jogviszonyban van, 2025. 03. 31-ig lenne nálunk állományban, mivel utána a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjával menne nyugdíjba. A felmentési ideje 60 nap + 6 hónap. A ledolgozandó felmentési ideje 2024. 08. 02. – 2024. 11. 30-ig tart, 2024. 12. 01. – 2025. 03. 31-ig pedig otthon tölti a felmentési idejét. A felmentési időre jár-e neki szabadság? Hogyan kell arányosítani az éves szabadságát? Hogyan kell eljárni a szabadság kiadásában? Ilyen esetben végkielégítés megilleti a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottak esetében is alkalmazandó az Mt. szabadságra jogosultságot meghatározó szabálya [Kjt. 2. § (3) bek., 59. §]. Ennek alapján a közalkalmazottnak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Felmentési idő – számítások

Kérdés: Köztisztviselőnk felmentési idejét tölti 2024. augusztus 17-től. A 2024. augusztus 3-i munkanap számunkra szabadság vagy munkában töltött nap lehetett választásunk szerint. Az említett köztisztviselőre is ugyanez vonatkozik ebben az esetben az augusztus 3-i munkanap tekintetében?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 68. §-ának (1) bekezdése szerint a felmentési idő két hónap. A felmentési idő a felmentési okiratban megjelölt napon kezdődik, de legkorábban a felmentés közlését követő napon kezdődhet. A köztisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.
1
2
3
37