97 találat a megadott kártérítés tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]nem szándékos károkozás esetén a kárt vétkességük arányában viselik;c) ez nem állapítható meg, akkor a kárt közrehatásuk arányában kötelesek viselni;d) sem a vétkesség, sem a közrehatás aránya nem állapítható meg, akkor egyenlő arányban viselik a kárt (Mt. 181. §).A több munkavállaló által okozott kár esetében a kártérítési felelősség feltételeinek valamennyi munkavállalóval szemben fenn kell állnia. Amennyiben a munkáltató több munkavállalóval szemben egyetemleges felelősségükre hivatkozva nyújtott be keresetet, de egyes munkavállalókkal szemben nem tudja bizonyítani a felelősségi feltételek fennállását, az adott munkavállaló mentesül a felelősség alól. Ha kizárólag a károkozás szándékossága nem bizonyítható, amely az egyetemleges kötelezéshez szükséges, csak az egyetemleges kötelezés alól mentesül, az együttes felelőssége a korábban írtak szerint a felelős munkavállalókkal szemben a vétkesség arányában továbbra is fennállhat. Az egyetemleges felelősségi[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]legfeljebb a második jöhetne szóba, azonban, mivel a sarokcsiszoló a kérdés alapján eleve nem felelt meg a munkavédelmi előírásoknak, ezért a károsulti kizárólagos magatartás nem állapítható meg. A munkáltató tehát felelős a bekövetkezett kárért.Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget [Mt. 167. § (2) bek.]. A bírói gyakorlat szerint ugyanakkor a kármegosztás alapja csak a munkavállaló vétkes magatartása lehet, azonban nem értékelhető a munkavállaló terhére a balesetet előidéző, a kérdésben írtak szerint huzamosabb ideje fennálló, szabálytalan munkavégzést eltűrő gyakorlat [BH2003. 170.]. Emiatt nem eshet a munkavállaló terhére az sem, ha egy előre nem látható váratlan helyzetben a lehetséges magatartások közül nem a legelőnyösebbet választja. Az adott esetben például, ha a munkavállaló fogantyú[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]illetve mely időszakra érvényesíthet elmaradt jövedelem jogcímén kártérítést. A törvény csupán azt írja elő, hogy összesen milyen mértékű lehet legfeljebb az az összeg, amelyet elmaradt jövedelem címén igényelni lehet a jogellenes megszüntetéssel okozati összefüggésben. Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyt, ennek különös jelentősége van, ugyanis ebben az esetben a munkaviszony ezen a módon szűnt meg (még akkor is, ha az jogellenes volt). Annak, hogy a munkavállaló a munkáltatói jogellenes megszüntetést megelőzően korábban felmondást közölt, megítélésünk szerint erre tekintettel nincs jelentősége, hiszen nem az vezetett el a munkaviszony megszűnéséhez.Mivel a korábbi munkavállalói felmondáshoz nem fűződik munkaviszonyt megszüntető joghatás, véleményünk szerint az ebből következő (és le nem töltött) felmondási idő, valamint annak lejárta nem szab gátat az elmaradt jövedelem jogcímén igényelhető kártérítésnek. Ebből következően - álláspontunk szerint - nem lehet azt állítani, hogy az elmaradt jövedelem csak e jognyilatkozat közlésétől az eredeti felmondás szerinti megszűnés napjáig, azaz 2021. március 1. napjáig terjedő időre szólhat, és csupán a le nem töltött felmondási időre járó alapbér, pontosabban munkabér, illetve[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vonatkozó szabályai, ami egyúttal azt is jelenti, hogy kártérítési igény nem érvényesíthető a versenytilalmi megállapodásból származó kár bizonyítása hiányában. Másfelől (és ez az erősebb érv): az előre meghatározott összegű kártérítés kikötése érvénytelen (semmis), arra igényt nem lehet alapítani [Kúria Mfv.X.10.052/2020.].A versenytilalmi megállapodás biztosítása érdekében ugyanakkor ki lehet kötni a kötbér megfizetését [Mt. 228. § (6) bek.]. A Ptk. értelmében a kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. A jogosult kötbérigényét attól függetlenül érvényesítheti, hogy a kötelezett szerződésszegéséből kára származott-e [Ptk. 6186. § (1) és (3) bek.]. A kötbér kikötésének írásban kell megtörténnie, így a feleknek a munkaviszony megszüntetését rendező közös[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megszüntetés miatti kárigényt a munkáltató nem vonhatja le közvetlenül az esedékes munkabérből (a bért nem tarthatja vissza), hanem az alábbi módokon érvényesítheti követelését a munkavállalóval szemben:a) Ha a munkavállaló elismeri a követelést, és írásban hozzájárul, akkor a tartozása levonható a még esedékes béréből [Mt. 161. § (2) bek.].b) Ennek hiányában a munkáltató írásbeli, indokolt fizetési felszólítással élhet, ha a követelés nem haladja meg a minimálbér háromszorosát (2020-ban 483000Ft). A munkavállalónak 30 napja van, hogy a fizetési felszólításnak eleget tegyen, vagy azt bíróság előtt vitassa [Mt. 285. § (2) bek., 287. § (1) bek. d) pont]. Ha a munkavállaló semmit nem tesz, a munkáltató kérheti a bíróságtól, hogy nyilvánítsa a fizetési felszólítást végrehajthatóvá (Vht. 23. §). Ennek az eljárásnak az a lényege, hogy a bíróság csak formailag vizsgálja meg a fizetési felszólítást, de az nem tárgya az eljárásnak, hogy maga a követelés alapos-e. A közvetlenül végrehajthatóvá nyilvánított fizetési felszólítás alapján a munkáltató már élhet levonással a bérből, vagy egyéb módon kérhet végrehajtást.c) Végül, ha a követelés meghaladja a minimálbér háromszorosát, és a bérből való levonáshoz a munkavállaló nem járult hozzá, a munkáltató követelését munkaügyi[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkavállaló elmaradt munkabérét megtéríteni. A munkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál az elmaradt munkabért és annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve, ha azt a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette [Mt. 169. § (1) bek.]. Elmaradt munkabérként a bírói gyakorlat alapján a munkavállaló elmúlt 12 naptári havi átlagjövedelmét kell figyelembe venni, ami korrigálható olyan jövőbeni juttatásokkal, amelyeknek a bekövetkezésével számolni lehet [3/2018. (IX. 17.) KMK vélemény 1-3. pont]. Ebből következően az elmaradt jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni a tavaly kapott bónuszokat is.Amennyiben tehát a munkavállaló azért nem tudta teljesíteni a bónusz feltételeit, mert balesetet szenvedett és beteg volt, és az emiatt kiesett idő okán a fennmaradó idő alatt sem lehetett a bónuszra jogosultság követelményeinek eleget tenni, úgy ezt az igényét kárként érvényesítheti az elmaradt munkabér körében,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Az azonnali hatályú felmondás jogát a munkavállaló az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon (szubjektív határidő), legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig gyakorolhatja (objektív határidő) [Mt. 78. § (1)-(2) bek.]. Ha a munkavállaló a munkáltató személyében bekövetkező változással összefüggésben mondja fel a munkaviszonyát, indokolni köteles: jogszerűen arra hivatkozhat, hogy a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt a rá irányadó munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében a munkaviszonyának fenntartása számára aránytalan sérelemmel járna, vagy lehetetlenné válna. A felmondás jogát a munkáltató személyében bekövetkezett változás időpontját követő harminc napon belül gyakorolhatja jogszerűen (Mt. 40. §).Az Mt. nem sorolja fel tételesen, hogy milyen esetekben minősül jogellenesnek a munkaviszony-megszüntetés, az alábbiakban erre vonatkozó jellemző eseteket vesszük sorra. A gyakorlat szerint jogellenes a megszüntetés többek között, ha a munkavállaló a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondását a próbaidő elteltét követően közli, vagy ha a munkavállaló a megszüntető jognyilatkozatát nem foglalja írásba (pl. szóban mond fel, vagy jognyilatkozatot nem közöl, csupán otthagyja a munkahelyét, és nem megy be többet dolgozni). Ettől eltérően nem alkalmazható a jogellenesség jogkövetkezménye, ha a megszüntető jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment [Mt. 22. § (4) bekezdés]: ha pl. a munkavállaló szóban közölte a felmondást, és azt a munkáltató "elfogadta", igényt vele szemben nem érvényesített, a munkaviszonyt megszűntnek tekintette. Jogellenes a megszüntetés akkor is, ha a munkavállaló megszüntető jognyilatkozatát nem személyesen tette meg, és az nem is volt összhangban a meghatalmazásra és a képviseletre vonatkozó rendelkezésekkel [Mt. 21. § (1)-(2) bek.]. Jogellenes a megszüntetés, ha a munkavállaló annak ellenére, hogy köteles lett volna megindokolni a megszüntető jognyilatkozatát, ezt elmulasztotta, vagy megindokolta ugyan, de az nem felelt meg a valós, világos és okszerű indokolás követelményének [Mt. 64. § (2) bek., Legfelsőbb Bíróság MK 95. számú állásfoglalása]. A munkavállaló indokoláshoz kötött azonnali hatályú felmondása jogellenes, ha annak közlésére az Mt. 78. §-ának (2) bekezdésében rögzített szubjektív vagy objektív határidők megsértésével került sor. A jogellenes megszüntetés jogkövetkezményeinek alkalmazására kerülhet sor akkor is, ha a munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megállapításához a munkáltatónak kell bizonyítania a dolog átadását, a visszaszolgáltatási, elszámolási kötelezettséget és az állandó őrizetben tartás, a kizárólagos használat, kezelés feltételeinek fennálltát. Amennyiben ez sikeres, úgy a munkavállalónak kimentési okot kell bizonyítania, azaz azt, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő [Mt. 180. § (2), (5) bek.].A Kúria Mfv. II. 10.037/2019/3. számú határozatával kimondta, az Mt. 179. §-a szerinti vétkességi felelősség esetén a munkavállaló magatartását kell vizsgálni, azt, hogy a munkaviszonyból származó kötelezettségei teljesítése során úgy járt-e el, ahogy az adott helyzetben elvárható. Ez esetben a bekövetkezett kár viselése tekintetében jelentősége lehet a munkáltató magatartásának is, így a kármegosztásra lehetőség van. A megőrzési felelősség esetén azonban a munkavállaló kártérítési felelőssége kimentéses. Akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő. Ezért, ha a megőrzési felelősség az Mt. 180. §-ának (1) bekezdése szerinti jogalapi elemeit a munkáltató bizonyítja, és ezzel szemben[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]iránti igény érvényesítésére irányul, hiszen a tényállás is személyiségi jogi sérelmet említ.)A Ptk. 2:42. §-ának (1) bekezdése értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét, így különösen a magán- és családi élet, az otthon, a másokkal való - bármilyen módon, illetve eszközzel történő - kapcsolattartás és a jó hírnév tiszteletben tartásához való jogát szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja. A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a becsület és a jó hírnév megsértése [Ptk. 2:43. § d) pont]. A becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás. A jó hírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel (Ptk. 2:45. §). Egyfelől fontos rögzíteni, hogy a tényállás valamennyi részletét nem ismerjük, másfelől kulcskérdés: a lopással[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a kárigényt, és nem tartották megalapozottnak. Amennyiben a peres eljárás már jogerősen lezárult, és felülvizsgálatnak sincs helye, akkor már nem tehető vitássá az, hogy milyen bizonyítékokat hogyan vagy miként nem vett figyelembe a bíróság.A peres eljárás elhúzódása miatt, az abból eredő károk (sérelmek) megtérítése, orvoslása érdekében lehet pert indítani a bíróság ellen. A bírósági jogkörben okozott kárért való felelősségre a közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni, azaz a kárért a felelősséget akkor lehet megállapítani, ha a kárt közhatalom gyakorlásával vagy annak elmulasztásával okozták. A kárigényt bírósági jogkörben okozott kár esetén a bírósággal szemben kell érvényesíteni. Ha az eljárt bíróság nem jogi személy, a kárigényt azzal a bírósággal szemben kell érvényesíteni, amelynek elnöke[…] részlet vége a válaszból.