Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

93 találat a megadott kártérítés tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Igényérvényesítés a munkavállalóval szemben
Kérdés: Munkavállalónk határozott idejű munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, szóban mondott fel, és nem töltötte le a felmondási időt sem. Szeretnénk a munkaviszonyából hátralévő időre járó, kb. kéthavi távolléti díját megfizettetni vele. Ezt levonhatjuk még az utolsó járandóságából? Az utolsó havibére még utalásra vár, és nagyjából egyhavi bért jelent a szabadsága megváltása is. Visszatarthatjuk ezt az összeget a tartozása miatt?
Részlet a válaszból: […]megszüntetés miatti kárigényt a munkáltató nem vonhatja le közvetlenül az esedékes munkabérből (a bért nem tarthatja vissza), hanem az alábbi módokon érvényesítheti követelését a munkavállalóval szemben:a) Ha a munkavállaló elismeri a követelést, és írásban hozzájárul, akkor a tartozása levonható a még esedékes béréből [Mt. 161. § (2) bek.].b) Ennek hiányában a munkáltató írásbeli, indokolt fizetési felszólítással élhet, ha a követelés nem haladja meg a minimálbér háromszorosát (2020-ban 483000Ft). A munkavállalónak 30 napja van, hogy a fizetési felszólításnak eleget tegyen, vagy azt bíróság előtt vitassa [Mt. 285. § (2) bek., 287. § (1) bek. d) pont]. Ha a munkavállaló semmit nem tesz, a munkáltató kérheti a bíróságtól, hogy nyilvánítsa a fizetési felszólítást végrehajthatóvá (Vht. 23. §). Ennek az eljárásnak az a lényege, hogy a bíróság csak formailag vizsgálja meg a fizetési felszólítást, de az nem tárgya az eljárásnak, hogy maga a követelés alapos-e. A közvetlenül végrehajthatóvá nyilvánított fizetési felszólítás alapján a munkáltató már élhet levonással a bérből, vagy egyéb módon kérhet végrehajtást.c) Végül, ha a követelés meghaladja a minimálbér háromszorosát, és a bérből való levonáshoz a munkavállaló nem járult hozzá, a munkáltató követelését munkaügyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4040
2. találat: Elmaradt bónuszért fennálló kártérítési felelősség
Kérdés: A munkáltató teljesítménybónuszt fizet az áruház(ak) dolgozóinak az elért mértékű teljesítményükért, amely rendszeresnek minősíthető: tavaly havonta kapták a munkavállalók, idén fél-fél éves méréssel és kifizetéssel. Egy munkavállaló a munkáltató által is elismerten üzemi balesetet szenvedett a munkaidejében az áruházban, két és fél hónapig volt baleseti táppénzen (100%). A bónuszt még a "nem beteg" időszakra sem kapta meg, mert a cég szerint nem jár. Az Mt. 169. §-ának (1) bekezdése az irányadó ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló elmaradt munkabérét megtéríteni. A munkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál az elmaradt munkabért és annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve, ha azt a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette [Mt. 169. § (1) bek.]. Elmaradt munkabérként a bírói gyakorlat alapján a munkavállaló elmúlt 12 naptári havi átlagjövedelmét kell figyelembe venni, ami korrigálható olyan jövőbeni juttatásokkal, amelyeknek a bekövetkezésével számolni lehet [3/2018. (IX. 17.) KMK vélemény 1-3. pont]. Ebből következően az elmaradt jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni a tavaly kapott bónuszokat is.Amennyiben tehát a munkavállaló azért nem tudta teljesíteni a bónusz feltételeit, mert balesetet szenvedett és beteg volt, és az emiatt kiesett idő okán a fennmaradó idő alatt sem lehetett a bónuszra jogosultság követelményeinek eleget tenni, úgy ezt az igényét kárként érvényesítheti az elmaradt munkabér körében,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4013
3. találat: Jogellenes munkavállalói munkaviszony-megszüntetés - a lehetséges jogkövetkezmények
Kérdés: Mi a munkavállaló általi jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye?
Részlet a válaszból: […]mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Az azonnali hatályú felmondás jogát a munkavállaló az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon (szubjektív határidő), legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig gyakorolhatja (objektív határidő) [Mt. 78. § (1)-(2) bek.]. Ha a munkavállaló a munkáltató személyében bekövetkező változással összefüggésben mondja fel a munkaviszonyát, indokolni köteles: jogszerűen arra hivatkozhat, hogy a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt a rá irányadó munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében a munkaviszonyának fenntartása számára aránytalan sérelemmel járna, vagy lehetetlenné válna. A felmondás jogát a munkáltató személyében bekövetkezett változás időpontját követő harminc napon belül gyakorolhatja jogszerűen (Mt. 40. §).Az Mt. nem sorolja fel tételesen, hogy milyen esetekben minősül jogellenesnek a munkaviszony-megszüntetés, az alábbiakban erre vonatkozó jellemző eseteket vesszük sorra. A gyakorlat szerint jogellenes a megszüntetés többek között, ha a munkavállaló a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondását a próbaidő elteltét követően közli, vagy ha a munkavállaló a megszüntető jognyilatkozatát nem foglalja írásba (pl. szóban mond fel, vagy jognyilatkozatot nem közöl, csupán otthagyja a munkahelyét, és nem megy be többet dolgozni). Ettől eltérően nem alkalmazható a jogellenesség jogkövetkezménye, ha a megszüntető jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment [Mt. 22. § (4) bekezdés]: ha pl. a munkavállaló szóban közölte a felmondást, és azt a munkáltató "elfogadta", igényt vele szemben nem érvényesített, a munkaviszonyt megszűntnek tekintette. Jogellenes a megszüntetés akkor is, ha a munkavállaló megszüntető jognyilatkozatát nem személyesen tette meg, és az nem is volt összhangban a meghatalmazásra és a képviseletre vonatkozó rendelkezésekkel [Mt. 21. § (1)-(2) bek.]. Jogellenes a megszüntetés, ha a munkavállaló annak ellenére, hogy köteles lett volna megindokolni a megszüntető jognyilatkozatát, ezt elmulasztotta, vagy megindokolta ugyan, de az nem felelt meg a valós, világos és okszerű indokolás követelményének [Mt. 64. § (2) bek., Legfelsőbb Bíróság MK 95. számú állásfoglalása]. A munkavállaló indokoláshoz kötött azonnali hatályú felmondása jogellenes, ha annak közlésére az Mt. 78. §-ának (2) bekezdésében rögzített szubjektív vagy objektív határidők megsértésével került sor. A jogellenes megszüntetés jogkövetkezményeinek alkalmazására kerülhet sor akkor is, ha a munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3885
4. találat: Pénzkezelők - a megőrzési felelősség feltételei
Kérdés: Két munkavállalónk együtt kezeli a házipénztárt. A legutolsó ellenőrzés során mintegy 500 000 Ft hiányt állapított meg a vezetőjük, azonban a felelősségüket nem ismerik el; egyebek mellett arra hivatkoznak, hogy a munkaköri leírásukban nem is szerepel ez a feladat, csak szóban kaptak arra vonatkozóan utasítást, és pénzkezelési szabályzatot sem adtak nekik, ezért nem is kellene a teljes kárt viselniük. Milyen eséllyel érvényesíthetjük a hiányt velük szemben?
Részlet a válaszból: […]megállapításához a munkáltatónak kell bizonyítania a dolog átadását, a visszaszolgáltatási, elszámolási kötelezettséget és az állandó őrizetben tartás, a kizárólagos használat, kezelés feltételeinek fennálltát. Amennyiben ez sikeres, úgy a munkavállalónak kimentési okot kell bizonyítania, azaz azt, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő [Mt. 180. § (2), (5) bek.].A Kúria Mfv. II. 10.037/2019/3. számú határozatával kimondta, az Mt. 179. §-a szerinti vétkességi felelősség esetén a munkavállaló magatartását kell vizsgálni, azt, hogy a munkaviszonyból származó kötelezettségei teljesítése során úgy járt-e el, ahogy az adott helyzetben elvárható. Ez esetben a bekövetkezett kár viselése tekintetében jelentősége lehet a munkáltató magatartásának is, így a kármegosztásra lehetőség van. A megőrzési felelősség esetén azonban a munkavállaló kártérítési felelőssége kimentéses. Akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő. Ezért, ha a megőrzési felelősség az Mt. 180. §-ának (1) bekezdése szerinti jogalapi elemeit a munkáltató bizonyítja, és ezzel szemben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3810
5. találat: Személyiségi jogi per a volt munkáltatóijogkör-gyakorló ellen
Kérdés: Bírósági tárgyaláson a tanú azt nyilatkozta, hogy a felperes "lopott" a munkahelyén, és mint a munkáltatója ezért mondott fel neki. Ezt az állítást a bírósági tárgyalás jegyzőkönyve bizonyítja. A tanú ezen nyilatkozatát semmivel nem tudta bizonyítani, a bíróság azonban helyt adott a tanú nyilatkozatának. Kártérítési pert indítottam a tanú ellen a lopás elkövetésére vonatkozó nyilatkozatáért. A tanú - az eljárásban alperes - nem tudta bizonyítani állítását, arra hivatkozott, hogy ez azért kerülhetett be a jegyzőkönyvbe, mert a bíróság nem szó szerinti jegyzőkönyvet készített. Alperes azzal védekezett, hogy a "lopással történő vádolás" nem meríti ki a személyiségi jog sérelmét. Az elsőfokú bíróság osztotta az alperes véleményét e körben, álláspontom szerint mindenféle bizonyítást nélkülözve. A felperes által bemutatott hatósági erkölcsi bizonyítványt a bíróság szintén figyelmen kívül hagyta. Érdemes-e az ügyben az ítélőtábla előtt fellebbezéssel élni?
Részlet a válaszból: […]iránti igény érvényesítésére irányul, hiszen a tényállás is személyiségi jogi sérelmet említ.)A Ptk. 2:42. §-ának (1) bekezdése értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét, így különösen a magán- és családi élet, az otthon, a másokkal való - bármilyen módon, illetve eszközzel történő - kapcsolattartás és a jó hírnév tiszteletben tartásához való jogát szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja. A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a becsület és a jó hírnév megsértése [Ptk. 2:43. § d) pont]. A becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás. A jó hírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel (Ptk. 2:45. §). Egyfelől fontos rögzíteni, hogy a tényállás valamennyi részletét nem ismerjük, másfelől kulcskérdés: a lopással[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3608
6. találat: Bíróság perelhetősége eljárása miatt
Kérdés: 2004-ben lettem rokkantnyugdíjas, de a rokkantsági ellátás és az elmaradt munkabér közötti különbözetre vonatkozó járadék iránti igényemnek a bíróságok nem adtak helyt, nem vették figyelembe a becsatolt bizonyítékaimat; ráadásul mintegy 18 évnyi pereskedés után elfogultságot is bejelentett a bíróság. Most töltöm be az öregségi nyugdíjkorhatárt; a járadékigényt most tudom valakivel szemben érvényesíteni? A bíróságokat tudom perelni a korábbi eljárásuk miatt?
Részlet a válaszból: […]a kárigényt, és nem tartották megalapozottnak. Amennyiben a peres eljárás már jogerősen lezárult, és felülvizsgálatnak sincs helye, akkor már nem tehető vitássá az, hogy milyen bizonyítékokat hogyan vagy miként nem vett figyelembe a bíróság.A peres eljárás elhúzódása miatt, az abból eredő károk (sérelmek) megtérítése, orvoslása érdekében lehet pert indítani a bíróság ellen. A bírósági jogkörben okozott kárért való felelősségre a közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni, azaz a kárért a felelősséget akkor lehet megállapítani, ha a kárt közhatalom gyakorlásával vagy annak elmulasztásával okozták. A kárigényt bírósági jogkörben okozott kár esetén a bírósággal szemben kell érvényesíteni. Ha az eljárt bíróság nem jogi személy, a kárigényt azzal a bírósággal szemben kell érvényesíteni, amelynek elnöke[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3531
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
7. találat: Késlekedés biztosítási intézkedés elrendelésével és végrehajtás foganatosításával kapcsolatban
Kérdés: Munkaügyi bíróság jogerősen megítélt 500 000 Ft nem vagyoni kártérítést kamatok nélkül, de a biztosítási intézkedésre vonatkozó kérelmemnek csak évekkel később adott helyt, és a végrehajtási költségek előlegét is csak a végrehajtási kérelem benyújtását követő 8 hónappal utalta el a végrehajtónak (költségmentességem volt). Ennek, valamint a végrehajtó késlekedésének az eredménye az lett, hogy a munkáltatómnak már nem maradt végrehajtás alá vonható vagyona addigra, amíg a végrehajtást foganatosítani lehetett volna, így a pénzt nem kaptam meg. A végrehajtó vagy a bíróság, amelyik nem tartotta a törvényi határidőket, lehet felelős ezért?
Részlet a válaszból: […]érvényesíteni. Ha az eljárt bíróság nem jogi személy, a kárigényt azzal a bírósággal szemben kell érvényesíteni, amelynek elnöke a nem jogi személy bíróság bírái tekintetében az általános munkáltatói jogkört gyakorolja. A kártérítési keresetnek előfeltétele a rendes jogorvoslat kimerítése [Ptk. 6:549. § (1) bek.].A végrehajtói jogkörben okozott kárért való felelősségre szintén a közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni, azaz a kárért a felelősséget akkor lehet megállapítani, ha a kárt közhatalom gyakorlásával vagy annak elmulasztásával okozták. A kártérítési keresetnek előfeltétele a rendes jogorvoslat kimerítése [Ptk. 6:549. § (2) bek.]. A törvényben meghatározott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3530
8. találat: Munkavállalói bérlevonást elismerő nyilatkozat a bérlapon
Kérdés: Akkor szembesültem azzal, hogy a munkáltató kártérítést vont le a béremből, amikor a bérlapot megkaptam. Annak aljára az volt feltüntetve, hogy a bérlapon szereplő adatokkal mindenben egyetértek; utána lehetett aláírni. Ezzel nem értettem egyet, és lehúztam a nyilatkozatot, mire a munkáltatóm felháborodott, és megtiltotta, hogy a bérlapon bárminemű bejegyzést tegyek. Jogszerű-e a munkáltatónak a bérlapomra történő ilyen bejegyzése? A munkavállaló hogyan fejezheti ki, ha a bérlapon írtakkal csak részben ért egyet? Ilyen bérlap aláírása esetén jelenti-e az aláírásom a levonás engedélyezését is?
Részlet a válaszból: […]annak átvételével bármilyen jognyilatkozatot tegyen, kifejezze egyetértését a bérszámfejtés szabályszerűsége iránt, különösen, hogy annak átvételével egyidejűleg elismerje a munkáltatói levonás jogszerűségét. Álláspontunk szerint tisztességtelen az a munkáltatói gyakorlat, amely ilyen elismerő nyilatkozat megtételéhez köti a bérlap kiadását, ennek folytán Ön a munkáltatói tiltásnak nem köteles eleget tenni.A munkavállaló olyan tartalmú nyilatkozatát, amely szerint egyetért a bérlapon szereplő adatokkal, álláspontunk szerint nem lehet kiterjesztően értelmezni akként, hogy a levonás jogszerűségét utólag megerősítené [Mt. 5. § (2) bek.]. Az ilyen hozzájárulást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3445
9. találat: Önkormányzati munkaügyi pervesztés költsége - áthárítható-e a polgármesterre?
Kérdés: A város önkormányzata két munkaügyi pert veszített, aminek az összköltsége kb. 12 millió forint. A munkaügyi per oka, hogy a polgármester indokolás nélkül kirúgta az önkormányzati hivatalnál 30 éve dolgozó két szakembert. Ilyen látványos, szakmai indokkal nem alátámasztott elbocsátáskor is az önkormányzatnak kell kifizetni a költségeket, vagy az áthárítható a polgármesterre, mivel őt többen figyelmeztették arra, hogy a pert el fogja veszteni az önkormányzat?
Részlet a válaszból: […]kinevezés ugyanis a polgármester, a képviselő-testület és bizottsága megbízatásának, illetve feladata ellátásának idejére szól [Kttv. 239. § (3) bek]. Az önkormányzati (fő)tanácsadó felett a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. Feltételezve, hogy a felmentett szakemberek nem önkormányzati (fő)tanácsadók, hanem köztisztviselők voltak, a polgármester jogszerűen akkor sem utasíthatta volna a jegyzőt a polgármesteri hivatal köztisztviselőinek felmentésére, ha egyébként azok jogszerűek lettek volna. Ugyanis nem a polgármester, hanem a jegyző gyakorolta felettük a közszolgálati jogviszony megszüntetésének munkáltatói jogát.A jegyző megtagadhatta volna a polgármester jogszabályba ütköző utasítását [Kttv. 78. § (3) bek. b) pontja], ennek hiányában kérhette volna a polgármestert, utasítását foglalja írásba arra figyelemmel, hogy az jogszabályba ütközik, vagy teljesítése kárt idézhet elő, illetve az utasítás az érintettek jogos érdekeit sérti [Kttv. 78. § (4) bek.]. A polgármester az utasítás írásba foglalását nem tagadhatta volna meg. A jegyzőt az írásba foglalásra irányuló kérelme miatt hátrány nem érheti a Kttv. alapján. Ha megtörtént a jogszabályba ütköző utasítás írásba foglalása, a későbbiekben egyértelműen bizonyítható, hogy a károkozásért az utasítást adó polgármester a felelős, ilyen módon a polgármesterrel szemben kártérítési felelősség érvényesítésére lehetősége van a felette munkáltatói jogokat gyakorló önkormányzati képviselő-testületnek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3228
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
10. találat: Elfogultsági kifogás elbírálása
Kérdés: Végrehajtási kifogásomra teljes személyes költségmentességet kaptam. A bírósági titkár az eljárásában részben helyt adott a kifogási kérelmemnek, viszont kötelezett arra, hogy a 15 000 Ft illeték felét, 7500 Ft-ot fizessek meg, mivel csak részben lettem pernyertes. Jogszerűen járt el az eljárásban a bírósági titkár? Egy másik ügyben a kártérítési keresettel éltem, amely 2017. február 5. napján érkezett meg a munkaügyi bíróságra. Ez ügyben a mai napig nem kaptam választ a bíróságtól. Az iratbetekintés során nem tudták elém tenni az e dátummal ellátott, érkeztetett keresetemet, ezért panasszal éltem a bíróság elnökénél. Az ítélőtáblától kaptam egy olyan, nem létező perszámra hivatkozó határozatot, hogy az elfogultsági kérelmemet elutasították, és nem teszik át a kereseti kérelmemet másik bíróságra. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs; de felülvizsgálati kérelemmel azért élhetek ellene? Ugyanis nem egyértelmű az ítélőtábla határozata, hogy csak az elfogultsági kérelmemet utasította el, vagy az a kártérítési keresetemre is kiterjed-e.
Részlet a válaszból: […]költségek viselése alól a feleket nem mentesíti, nem érinti továbbá az ellenfél javára megítélt perköltségek, továbbá a végrehajtási eljárás során a felek által lerótt illetékek és előlegezett költségek (végrehajtási költségek) megtérítésének kötelezettségét [Pp. 86. § (1)-(3) bek.]. A bírósági titkár tehát véleményünk szerint helyesen járt el.A második kérdés megválaszolása a konkrét határozatok és dokumentumok ismerete nélkül csak általánosságban tehető meg. Az elfogultsági kérelem a bíró kizárására irányul, azért, mert a fél megítélése szerint tőle az ügy tárgyilagos megítélése valamely okból nem várható el [Pp. 13. § (1) bek. e) pont]. A kérdésben írtak alapján feltehető, hogy a panaszt akként kezelték, mintha az egész bíróságra vonatkozó kizárási okot tartalmazna, így került az ügy az ítélőtábla elé [Pp. 18. § (2) bek.]. Az ítélőtábla végzése ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, de az ügy érdemében hozott határozattal[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3187
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést