Keresés eredménye

86 találat a megadott kártérítés tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Munkavállalói bérlevonást elismerő nyilatkozat a bérlapon
Kérdés: Akkor szembesültem azzal, hogy a munkáltató kártérítést vont le a béremből, amikor a bérlapot megkaptam. Annak aljára az volt feltüntetve, hogy a bérlapon szereplő adatokkal mindenben egyetértek; utána lehetett aláírni. Ezzel nem értettem egyet, és lehúztam a nyilatkozatot, mire a munkáltatóm felháborodott, és megtiltotta, hogy a bérlapon bárminemű bejegyzést tegyek. Jogszerű-e a munkáltatónak a bérlapomra történő ilyen bejegyzése? A munkavállaló hogyan fejezheti ki, ha a bérlapon írtakkal csak részben ért egyet? Ilyen bérlap aláírása esetén jelenti-e az aláírásom a levonás engedélyezését is?
Részlet a válaszból: […]iránt, különösen, hogy annak átvételével egyidejűleg elismerje a munkáltatói levonás jogszerűségét. Álláspontunk szerint tisztességtelen az a munkáltatói gyakorlat, amely ilyen elismerő nyilatkozat megtételéhez köti a bérlap kiadását, ennek folytán Ön a munkáltatói tiltásnak nem köteles eleget tenni.A munkavállaló olyan tartalmú nyilatkozatát, amely szerint egyetért a bérlapon szereplő adatokkal, álláspontunk szerint nem lehet kiterjesztően értelmezni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3445
2. találat: Önkormányzati munkaügyi pervesztés költsége - áthárítható-e a polgármesterre?
Kérdés: A város önkormányzata két munkaügyi pert veszített, aminek az összköltsége kb. 12 millió forint. A munkaügyi per oka, hogy a polgármester indokolás nélkül kirúgta az önkormányzati hivatalnál 30 éve dolgozó két szakembert. Ilyen látványos, szakmai indokkal nem alátámasztott elbocsátáskor is az önkormányzatnak kell kifizetni a költségeket, vagy az áthárítható a polgármesterre, mivel őt többen figyelmeztették arra, hogy a pert el fogja veszteni az önkormányzat?
Részlet a válaszból: […]hogy a felmentett szakemberek nem önkormányzati (fő)tanácsadók, hanem köztisztviselők voltak, a polgármester jogszerűen akkor sem utasíthatta volna a jegyzőt a polgármesteri hivatal köztisztviselőinek felmentésére, ha egyébként azok jogszerűek lettek volna. Ugyanis nem a polgármester, hanem a jegyző gyakorolta felettük a közszolgálati jogviszony megszüntetésének munkáltatói jogát.A jegyző megtagadhatta volna a polgármester jogszabályba ütköző utasítását [Kttv. 78. § (3) bek. b) pontja], ennek hiányában kérhette volna a polgármestert, utasítását foglalja írásba arra figyelemmel, hogy az jogszabályba ütközik, vagy teljesítése kárt idézhet elő, illetve az utasítás az érintettek jogos érdekeit sérti [Kttv. 78. § (4) bek.]. A polgármester az utasítás írásba foglalását nem tagadhatta[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3228
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3. találat: Elfogultsági kifogás elbírálása
Kérdés: Végrehajtási kifogásomra teljes személyes költségmentességet kaptam. A bírósági titkár az eljárásában részben helyt adott a kifogási kérelmemnek, viszont kötelezett arra, hogy a 15 000 Ft illeték felét, 7500 Ft-ot fizessek meg, mivel csak részben lettem pernyertes. Jogszerűen járt el az eljárásban a bírósági titkár? Egy másik ügyben a kártérítési keresettel éltem, amely 2017. február 5. napján érkezett meg a munkaügyi bíróságra. Ez ügyben a mai napig nem kaptam választ a bíróságtól. Az iratbetekintés során nem tudták elém tenni az e dátummal ellátott, érkeztetett keresetemet, ezért panasszal éltem a bíróság elnökénél. Az ítélőtáblától kaptam egy olyan, nem létező perszámra hivatkozó határozatot, hogy az elfogultsági kérelmemet elutasították, és nem teszik át a kereseti kérelmemet másik bíróságra. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs; de felülvizsgálati kérelemmel azért élhetek ellene? Ugyanis nem egyértelmű az ítélőtábla határozata, hogy csak az elfogultsági kérelmemet utasította el, vagy az a kártérítési keresetemre is kiterjed-e.
Részlet a válaszból: […]által lerótt illetékek és előlegezett költségek (végrehajtási költségek) megtérítésének kötelezettségét [Pp. 86. § (1)-(3) bek.]. A bírósági titkár tehát véleményünk szerint helyesen járt el.A második kérdés megválaszolása a konkrét határozatok és dokumentumok ismerete nélkül csak általánosságban tehető meg. Az elfogultsági kérelem a bíró kizárására irányul, azért, mert a fél megítélése szerint tőle az ügy tárgyilagos megítélése valamely okból nem várható el [Pp. 13. § (1) bek. e) pont]. A kérdésben írtak alapján feltehető, hogy a panaszt akként kezelték, mintha az egész bíróságra vonatkozó kizárási okot tartalmazna,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3187
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4. találat: Munkavállalói kárfelelősség autóbuszban okozott kárért
Kérdés: Autóbusz-vezető vagyok, alkalmazottként, munkavállalóként dolgozom. Az autóbusszal tolatást végeztem a pályaudvaron, és a mögöttem lévő másik autóbusz tükrének ütköztem. A tükör letört, és az általam vezetett autóbusz hátsó szélvédője betört. A tükör törése a kötelező biztosítás alapján rendezve lett. Kérdésem, hogy a hátsószélvédő-kárt meg kell-e fizetnem a munkaadónak, és ha igen, milyen mértékben?
Részlet a válaszból: […]kötelezettség megszegése: a tolatásra vonatkozó közúti közlekedési szabályok megsértése valószínűleg megállapítható, mivel ha a személy- és vagyonbiztonság megkívánja, a hátramenethez a járművezetőnek gondoskodnia kell arra alkalmas irányító személy közreműködéséről [1/1975. KPM-BM rendelet 33. § (3) bek.]. Figyelemmel az autóbusz-vezetői munkakörre, ez olyan foglalkoztatási szabály, amelynek betartása a munkaviszonyban is kötelező [Mt. 52. § (1) bek. c) pont].c) Az okozati összefüggés: megállapítható, mivel a szabálytalan tolatási manőver eredményeként tört be a szélvédő.f) A felróhatóság: ez akkor áll fenn, ha a munkavállaló nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3182
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5. találat: Kárigény érvényesítése és/vagy felmondás
Kérdés: Egy sofőr munkavállaló az elmúlt hónapban két közlekedési balesetet okozott, milliós kárt okozva a munkáltatónak. Milyen lehetőségek vannak a munkavállalóval szemben az okozott kár megtérítésére? Mi van akkor, ha felmondanánk neki, illetve ha más munkakörben még tovább alkalmaznánk? Kell-e vele valamilyen papírt aláíratni, amin elismeri a kárt? Szívesen felmondana neki a cégvezető, de ha van bármi esély arra, hogy legalább a kár egy részét megtéríttesse vele, akkor lehet kompromisszum.
Részlet a válaszból: […]felmondása a jelen esetben a munkavállaló magatartására alapozott okból lehetséges. Vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a károkozó magatartás valóban megtörtént, és kellő súlyú indokot jelent a felmondáshoz [Mt. 64. § (2) bek.].Ha a károkozás súlyosan gondatlanul vagy szándékosan történt, a károkozáshoz vezető kötelezettségszegés pedig lényeges és jelentős mértékű volt, akkor az azonnali hatályú felmondásnak is helye lehet. Ez azonban jogvesztő határidőhöz kötött, csak a károkozástól számított egy éven, illetve az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül lehet vele élni [Mt. 78. § (1)-(2) bek.]. A kárigény csak akkor érvényesíthető a munkavállalóval szemben, ha azt a munkavállaló maga elismeri, vagy azt bíróság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. október 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3088
6. találat: Kártérítés számítási módja
Kérdés: A munkahelyemen az egyik kollégám kölcsönkérte a telefonomat, mivel az övé elromlott, és nem tudott hazaszólni a feleségének, a céges telefonokon pedig tilos a magáncélú beszélgetés. Amikor vissza akarta adni, szerencsétlenül fogtuk, és elejtettük, aminek következtében összetört. A szervizben azt mondták, hogy hatvanezer forintot ért, és negyvenezer forint értékben lehetne eladni törötten. A munkáltató azt mondta, hogy nem kell fizetnie, mivel az eset eleve felerészt az én hibám, ezért harmincezer forintot amúgy is nekem kell viselnem a kárból. Ez valóban így van?
Részlet a válaszból: […]bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagyb) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.A munkavállalót ért kár a dologban bekövetkezett kár, amelynek kiszámítása során le kell vonni azt az összeget, amihez a jogosult a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott - ez ugyanis valójában nem kár, mivel máshonnan megtérül [Mt. 172. § (1) bek. c) pont]. Ez jelen esetben 40 000 Ft, azaz a munkavállalót ért tényleges kár 20 000 Ft.Valóban nem kell megtéríteni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. október 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3087
7. találat: Munkabérből levonás a munkaviszony megszűnésekor
Kérdés: Egy munkahelyen napi bejelentéssel 2 hétig dolgoztam, de mivel nem felelt meg a munka, nem mentem többször. Miket vonhat le a munkáltató a fizetésemből? A tűzvédelmi oktatást és vizsgát le akarja vonni, valamint a beléptetőkártyámat, és még ezeken kívül is felsorolt egypár dolgot, amiről engem nem is tájékoztatott munkába álláskor, és szerződést sem írtunk ilyesmiről (másról sem).
Részlet a válaszból: […]korlátozás nélkül a munkáltató saját követelését, ha az előlegnyújtásból ered (pl. munkabérelőleg levonása) [Mt. 161. § (1)-(2) bek.].A kérdésben felsorolt tételek a munkáltató kártérítési igényét alapozhatják meg, azonban az igényérvényesítéshez a munkavállaló kártérítési felelősségének fenn kell állnia; azaz jellemzően legalább a munkaviszonyból származó kötelezettségének felróható megszegésével kell kárt okoznia [Mt. 179. § (1) bek.]. A beléptetőkártya vissza nem adása esetén a kártérítési felelősség fennállhat, de a tűzvédelmi oktatás és vizsga minden valószínűség szerint a foglalkoztatáshoz kötelező feltétel volt, amely[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3046
8. találat: Kártérítés áfával növelt értékben
Kérdés: A kereskedelmi cégnél a munkavállalók által fizetendő leltárhiányt bruttó fogyasztói áron állapítják meg, és fizettetik ki a leltárfelelősséget vállalt személyekkel. Az áfát a cég az eladott áruk esetében, a pénztárgép forgalma után fizeti meg, vagyis teljesíti az áfafizetési kötelezettségét. A hiányzó áru nem kerül értékesítésre, a munkavállalóknak mégis miért kell a bruttó fogyasztási ár értékében fizetni? Az így "befolyó" áfát a cégnek be kell fizetni adóként?
Részlet a válaszból: […]károsult vagyonában beállott értékcsökkenést;b) az elmaradt vagyoni előnyt; ésc) a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket [Mt. 177. §, 179. § (5) bek., Ptk. 6:522. (2) bek.].Leltárhiány esetében elsősorban a vagyonban beállt értékcsökkenés következik be; ez a leltári készletnek nem a fogyasztói (eladási) ára, hanem az az értéke, amelyen a dolgot újra be lehetne szerezni. Elvileg az elmaradt vagyoni előny is követelhető, vagyis az az érték, amelyre a munkáltató a hiány be nem következése esetén szert tett volna; önmagában azonban az nem minősül annak, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3004
9. találat: Munkaviszony-megszüntetés - az elmaradt elszámolásból keletkezett kár
Kérdés: Munkaviszonyban álltam egy kft.-vel 2016. július 19-ig. Augusztus elején elhelyezkedtem egy másik cégnél, de kilépéskor nem kaptam papírokat. A bejelentéskor az új munkahelyen kérték az OEP-könyvet és az igazolást a munkaviszony megszűnéséről. Kerestem a volt munkaadómat, de eredménytelenül. Az új munkáltatóm munkaügyi osztályának azonban sikerült elérnie. A régi munkáltatóm ígéretet tett, hogy postázza a papírokat tértivevénnyel, hogy hamarabb megkapjam, és tudják utalni a fizetésemet. A telefonos beszélgetés után nyolc nappal érkeztek meg a papírok, de ekkor már szeptember 17-e volt. Aláírás közben vettem észre, hogy az igazolás a munkaviszony megszűnéséről hiányzik, de ennek ellenére az egész borítékot elküldtem a munkaügynek. Két nap múlva ők is tájékoztattak, hogy hiányzik a papír. Jeleztem a régi munkáltatómnak, de annyit reagált, hogy mindent elküldtek. Ezután írtam neki, hogy én sem és a munkaügy sem találta, kértem, hogy postázza el a saját példányukat, hogy be tudjam mutatni a munkaügyön. Válaszában megírta, hogy szól a könyvelőnek, hogy küldje el. Sajnos azóta sem kaptam meg. Mit tehetek ebben az esetben? Ráadásul a fentiek mellett több szabálytalanság is volt: 8 órás bejelentéssel 16 órát, illetve heti 6 napot dolgoztam, és ez összesen több volt, mint heti 40 óra, továbbá az utolsó 1-1,5 hónapot szabadnap nélkül dolgoztam végig, mert emberhiány volt. A fentieken túl, mikor a munkáltatómnak már csak egy boltja maradt, a 8 órás munkaviszonyomat 4 órásra módosította, amiről semmilyen papírt, szerződésmódosítást nem kaptam, nem írtam alá, de így is napi 16 órát dolgoztam. Ráadásul a vasárnapi boltzár idején is mi dolgoztunk a boltban, nem a tulajdonos vagy a családja. Hova fordulhatok ezzel a problémával?
Részlet a válaszból: […]munkáltató ugyanis köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt [Mt. 166. § (1) bek.]. A munkaviszony megszüntetésével összefüggő iratok kiadásának elmaradásából eredő kár ugyancsak a munkaviszonnyal összefüggésben áll. Ön - önkéntes teljesítés hiányában - bírósági úton egyrészről kérheti a munkaviszonnyal összefüggő igazolások kiadását, másrészről az esetlegesen ebből eredő és igazolható kára megtérítését is. A bíróság ítéletével kötelezheti a munkáltatót az iratok kiadására és a kár megtérítésére [Mt. 285. § (1) bek.].Az iratok kiadásával kapcsolatban említett további problémák kapcsán a kérdésben foglaltakból nem állapítható meg, hogy az Ön célja panaszainak kivizsgálása, vagy emellett igényt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. december 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2798
10. találat: Jogkövetkezmények munkavállalói károkozás esetén
Kérdés: Kb. 1 500 000 Ft kárt okoztam a cégemnek, most indult a fegyelmi eljárás. Mire számíthatok az elbocsátáson kívül?
Részlet a válaszból: […]kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Ezt a felső határt kollektív szerződés nyolchavira emelheti. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni [Mt. 179. § (3) bek., 191. § (2) bek.]. Tehát, ha a kérdés szerinti kárt a munkavállaló csak enyhe gondatlansággal okozta (pl. véletlen figyelmetlenségből), és távolléti díjának négyhavi összege az okozott kárnál alacsonyabb összegű, csak ennek erejéig kötelezhető a kár megtérítésére.Másrészt, a kárigény érvényesítésén túl a munkáltató jogosult a munkavállalóval szembeni egyéb hátrányos jogkövetkezményt is alkalmazni, ha erre lehetőséget teremtő kollektív szerződés, ennek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2784
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés