Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

95 találat a megadott kártérítés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Munkavállalói felmondás következményei

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonya munkavállalói felmondással 2021. március 1. napján szűnik meg, a munkavállaló 2021. január 29. napjától felmondási idejét tölti, a munkavégzés alól nem mentette fel a munkáltató. A munkáltató a munkavállalót munkakörének átadása részeként egy tréning megtartására kérte, melyet utódja részére kellett volna megtartania. A munkavállaló először készségesnek tűnt, írásban visszaigazolta a tréning időpontját és megtartásának a módját. Még aznap azonban egy újabb levelet küldött a felettesének, amelyben a) a tréning megtartását elutasította; b) a további munkavégzést - a felmondási idő tartamára - minden további indok nélkül megtagadta. Erre tekintettel a munkáltató a munkaviszony azonnali hatályú felmondással történő megszüntetéséről, továbbá a munkakör jogellenes átadására tekintettel, a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díj érvényesítéséről döntött. E tényállással összefüggésben a következő kérdésben legyenek szívesek állást foglalni. Amennyiben a munkavállaló a közölt azonnali hatályú felmondás jogellenességének a megállapítása iránt keresetet terjeszt elő, az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés összegét milyen időtartamra érvényesítheti? Ezzel összefüggésben miként kell értelmezni az Mt. 82. §-ának (2) bekezdését?
1. A jognyilatkozat közlésétől az eredeti felmondás szerinti munkaviszony megszűnésének a napjáig, azaz 2021. március 1. napjáig (a munkavállalói oldalon keletkező tényleges kár a le nem töltött felmondási időre járó alapbér összege); vagy
2. a jognyilatkozat közlésétől addig, ameddig újra el nem helyezkedik a munkavállaló (tekintettel arra, hogy a munkaviszony az azonnali hatállyal megszüntető intézkedéssel szűnik meg, ennélfogva a korábbi munkavállalói felmondást tartalmazó jognyilatkozathoz már nem fűződik munkaviszonyt megszüntető joghatás (BH2002. 31.)?
Részlet a válaszból: […]illetve mely időszakra érvényesíthet elmaradt jövedelem jogcímén kártérítést. A törvény csupán azt írja elő, hogy összesen milyen mértékű lehet legfeljebb az az összeg, amelyet elmaradt jövedelem címén igényelni lehet a jogellenes megszüntetéssel okozati összefüggésben. Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyt, ennek különös jelentősége van, ugyanis ebben az esetben a munkaviszony ezen a módon szűnt meg (még akkor is, ha az jogellenes volt). Annak, hogy a munkavállaló a munkáltatói jogellenes megszüntetést megelőzően korábban felmondást közölt, megítélésünk szerint erre tekintettel nincs jelentősége, hiszen nem az vezetett el a munkaviszony megszűnéséhez.Mivel a korábbi munkavállalói felmondáshoz nem fűződik munkaviszonyt megszüntető joghatás, véleményünk szerint az ebből következő (és le nem töltött) felmondási idő, valamint annak lejárta nem szab gátat az elmaradt jövedelem jogcímén igényelhető kártérítésnek. Ebből következően - álláspontunk szerint - nem lehet azt állítani, hogy az elmaradt jövedelem csak e jognyilatkozat közlésétől az eredeti felmondás szerinti megszűnés napjáig, azaz 2021. március 1. napjáig terjedő időre szólhat, és csupán a le nem töltött felmondási időre járó alapbér, pontosabban munkabér, illetve[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4101

2. találat: Kártérítés helyett kötbér kikötése a versenytilalmi megállapodásban

Kérdés: Jogszerű-e, ha a munkavállalónkkal kötendő, munkaviszony megszüntetéséről rendelkező közös megegyezésben a versenytilalmi megállapodás munkavállaló általi biztosítása érdekében kikötjük, hogy a munkavállaló annak megszegése esetén egy bizonyos összegű kártérítést köteles fizetni?
Részlet a válaszból: […]vonatkozó szabályai, ami egyúttal azt is jelenti, hogy kártérítési igény nem érvényesíthető a versenytilalmi megállapodásból származó kár bizonyítása hiányában. Másfelől (és ez az erősebb érv): az előre meghatározott összegű kártérítés kikötése érvénytelen (semmis), arra igényt nem lehet alapítani [Kúria Mfv.X.10.052/2020.].A versenytilalmi megállapodás biztosítása érdekében ugyanakkor ki lehet kötni a kötbér megfizetését [Mt. 228. § (6) bek.]. A Ptk. értelmében a kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. A jogosult kötbérigényét attól függetlenül érvényesítheti, hogy a kötelezett szerződésszegéséből kára származott-e [Ptk. 6186. § (1) és (3) bek.]. A kötbér kikötésének írásban kell megtörténnie, így a feleknek a munkaviszony megszüntetését rendező közös[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4071

3. találat: Igényérvényesítés a munkavállalóval szemben

Kérdés: Munkavállalónk határozott idejű munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, szóban mondott fel, és nem töltötte le a felmondási időt sem. Szeretnénk a munkaviszonyából hátralévő időre járó, kb. kéthavi távolléti díját megfizettetni vele. Ezt levonhatjuk még az utolsó járandóságából? Az utolsó havibére még utalásra vár, és nagyjából egyhavi bért jelent a szabadsága megváltása is. Visszatarthatjuk ezt az összeget a tartozása miatt?
Részlet a válaszból: […]megszüntetés miatti kárigényt a munkáltató nem vonhatja le közvetlenül az esedékes munkabérből (a bért nem tarthatja vissza), hanem az alábbi módokon érvényesítheti követelését a munkavállalóval szemben:a) Ha a munkavállaló elismeri a követelést, és írásban hozzájárul, akkor a tartozása levonható a még esedékes béréből [Mt. 161. § (2) bek.].b) Ennek hiányában a munkáltató írásbeli, indokolt fizetési felszólítással élhet, ha a követelés nem haladja meg a minimálbér háromszorosát (2020-ban 483000Ft). A munkavállalónak 30 napja van, hogy a fizetési felszólításnak eleget tegyen, vagy azt bíróság előtt vitassa [Mt. 285. § (2) bek., 287. § (1) bek. d) pont]. Ha a munkavállaló semmit nem tesz, a munkáltató kérheti a bíróságtól, hogy nyilvánítsa a fizetési felszólítást végrehajthatóvá (Vht. 23. §). Ennek az eljárásnak az a lényege, hogy a bíróság csak formailag vizsgálja meg a fizetési felszólítást, de az nem tárgya az eljárásnak, hogy maga a követelés alapos-e. A közvetlenül végrehajthatóvá nyilvánított fizetési felszólítás alapján a munkáltató már élhet levonással a bérből, vagy egyéb módon kérhet végrehajtást.c) Végül, ha a követelés meghaladja a minimálbér háromszorosát, és a bérből való levonáshoz a munkavállaló nem járult hozzá, a munkáltató követelését munkaügyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4040

4. találat: Elmaradt bónuszért fennálló kártérítési felelősség

Kérdés: A munkáltató teljesítménybónuszt fizet az áruház(ak) dolgozóinak az elért mértékű teljesítményükért, amely rendszeresnek minősíthető: tavaly havonta kapták a munkavállalók, idén fél-fél éves méréssel és kifizetéssel. Egy munkavállaló a munkáltató által is elismerten üzemi balesetet szenvedett a munkaidejében az áruházban, két és fél hónapig volt baleseti táppénzen (100%). A bónuszt még a "nem beteg" időszakra sem kapta meg, mert a cég szerint nem jár. Az Mt. 169. §-ának (1) bekezdése az irányadó ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló elmaradt munkabérét megtéríteni. A munkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál az elmaradt munkabért és annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve, ha azt a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette [Mt. 169. § (1) bek.]. Elmaradt munkabérként a bírói gyakorlat alapján a munkavállaló elmúlt 12 naptári havi átlagjövedelmét kell figyelembe venni, ami korrigálható olyan jövőbeni juttatásokkal, amelyeknek a bekövetkezésével számolni lehet [3/2018. (IX. 17.) KMK vélemény 1-3. pont]. Ebből következően az elmaradt jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni a tavaly kapott bónuszokat is.Amennyiben tehát a munkavállaló azért nem tudta teljesíteni a bónusz feltételeit, mert balesetet szenvedett és beteg volt, és az emiatt kiesett idő okán a fennmaradó idő alatt sem lehetett a bónuszra jogosultság követelményeinek eleget tenni, úgy ezt az igényét kárként érvényesítheti az elmaradt munkabér körében,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4013

5. találat: Jogellenes munkavállalói munkaviszony-megszüntetés - a lehetséges jogkövetkezmények

Kérdés: Mi a munkavállaló általi jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye?
Részlet a válaszból: […]mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Az azonnali hatályú felmondás jogát a munkavállaló az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon (szubjektív határidő), legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig gyakorolhatja (objektív határidő) [Mt. 78. § (1)-(2) bek.]. Ha a munkavállaló a munkáltató személyében bekövetkező változással összefüggésben mondja fel a munkaviszonyát, indokolni köteles: jogszerűen arra hivatkozhat, hogy a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt a rá irányadó munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében a munkaviszonyának fenntartása számára aránytalan sérelemmel járna, vagy lehetetlenné válna. A felmondás jogát a munkáltató személyében bekövetkezett változás időpontját követő harminc napon belül gyakorolhatja jogszerűen (Mt. 40. §).Az Mt. nem sorolja fel tételesen, hogy milyen esetekben minősül jogellenesnek a munkaviszony-megszüntetés, az alábbiakban erre vonatkozó jellemző eseteket vesszük sorra. A gyakorlat szerint jogellenes a megszüntetés többek között, ha a munkavállaló a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondását a próbaidő elteltét követően közli, vagy ha a munkavállaló a megszüntető jognyilatkozatát nem foglalja írásba (pl. szóban mond fel, vagy jognyilatkozatot nem közöl, csupán otthagyja a munkahelyét, és nem megy be többet dolgozni). Ettől eltérően nem alkalmazható a jogellenesség jogkövetkezménye, ha a megszüntető jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment [Mt. 22. § (4) bekezdés]: ha pl. a munkavállaló szóban közölte a felmondást, és azt a munkáltató "elfogadta", igényt vele szemben nem érvényesített, a munkaviszonyt megszűntnek tekintette. Jogellenes a megszüntetés akkor is, ha a munkavállaló megszüntető jognyilatkozatát nem személyesen tette meg, és az nem is volt összhangban a meghatalmazásra és a képviseletre vonatkozó rendelkezésekkel [Mt. 21. § (1)-(2) bek.]. Jogellenes a megszüntetés, ha a munkavállaló annak ellenére, hogy köteles lett volna megindokolni a megszüntető jognyilatkozatát, ezt elmulasztotta, vagy megindokolta ugyan, de az nem felelt meg a valós, világos és okszerű indokolás követelményének [Mt. 64. § (2) bek., Legfelsőbb Bíróság MK 95. számú állásfoglalása]. A munkavállaló indokoláshoz kötött azonnali hatályú felmondása jogellenes, ha annak közlésére az Mt. 78. §-ának (2) bekezdésében rögzített szubjektív vagy objektív határidők megsértésével került sor. A jogellenes megszüntetés jogkövetkezményeinek alkalmazására kerülhet sor akkor is, ha a munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3885

6. találat: Pénzkezelők - a megőrzési felelősség feltételei

Kérdés: Két munkavállalónk együtt kezeli a házipénztárt. A legutolsó ellenőrzés során mintegy 500 000 Ft hiányt állapított meg a vezetőjük, azonban a felelősségüket nem ismerik el; egyebek mellett arra hivatkoznak, hogy a munkaköri leírásukban nem is szerepel ez a feladat, csak szóban kaptak arra vonatkozóan utasítást, és pénzkezelési szabályzatot sem adtak nekik, ezért nem is kellene a teljes kárt viselniük. Milyen eséllyel érvényesíthetjük a hiányt velük szemben?
Részlet a válaszból: […]megállapításához a munkáltatónak kell bizonyítania a dolog átadását, a visszaszolgáltatási, elszámolási kötelezettséget és az állandó őrizetben tartás, a kizárólagos használat, kezelés feltételeinek fennálltát. Amennyiben ez sikeres, úgy a munkavállalónak kimentési okot kell bizonyítania, azaz azt, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő [Mt. 180. § (2), (5) bek.].A Kúria Mfv. II. 10.037/2019/3. számú határozatával kimondta, az Mt. 179. §-a szerinti vétkességi felelősség esetén a munkavállaló magatartását kell vizsgálni, azt, hogy a munkaviszonyból származó kötelezettségei teljesítése során úgy járt-e el, ahogy az adott helyzetben elvárható. Ez esetben a bekövetkezett kár viselése tekintetében jelentősége lehet a munkáltató magatartásának is, így a kármegosztásra lehetőség van. A megőrzési felelősség esetén azonban a munkavállaló kártérítési felelőssége kimentéses. Akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő. Ezért, ha a megőrzési felelősség az Mt. 180. §-ának (1) bekezdése szerinti jogalapi elemeit a munkáltató bizonyítja, és ezzel szemben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3810

7. találat: Személyiségi jogi per a volt munkáltatóijogkör-gyakorló ellen

Kérdés: Bírósági tárgyaláson a tanú azt nyilatkozta, hogy a felperes "lopott" a munkahelyén, és mint a munkáltatója ezért mondott fel neki. Ezt az állítást a bírósági tárgyalás jegyzőkönyve bizonyítja. A tanú ezen nyilatkozatát semmivel nem tudta bizonyítani, a bíróság azonban helyt adott a tanú nyilatkozatának. Kártérítési pert indítottam a tanú ellen a lopás elkövetésére vonatkozó nyilatkozatáért. A tanú - az eljárásban alperes - nem tudta bizonyítani állítását, arra hivatkozott, hogy ez azért kerülhetett be a jegyzőkönyvbe, mert a bíróság nem szó szerinti jegyzőkönyvet készített. Alperes azzal védekezett, hogy a "lopással történő vádolás" nem meríti ki a személyiségi jog sérelmét. Az elsőfokú bíróság osztotta az alperes véleményét e körben, álláspontom szerint mindenféle bizonyítást nélkülözve. A felperes által bemutatott hatósági erkölcsi bizonyítványt a bíróság szintén figyelmen kívül hagyta. Érdemes-e az ügyben az ítélőtábla előtt fellebbezéssel élni?
Részlet a válaszból: […]iránti igény érvényesítésére irányul, hiszen a tényállás is személyiségi jogi sérelmet említ.)A Ptk. 2:42. §-ának (1) bekezdése értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét, így különösen a magán- és családi élet, az otthon, a másokkal való - bármilyen módon, illetve eszközzel történő - kapcsolattartás és a jó hírnév tiszteletben tartásához való jogát szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja. A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a becsület és a jó hírnév megsértése [Ptk. 2:43. § d) pont]. A becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás. A jó hírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel (Ptk. 2:45. §). Egyfelől fontos rögzíteni, hogy a tényállás valamennyi részletét nem ismerjük, másfelől kulcskérdés: a lopással[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3608

8. találat: Bíróság perelhetősége eljárása miatt

Kérdés: 2004-ben lettem rokkantnyugdíjas, de a rokkantsági ellátás és az elmaradt munkabér közötti különbözetre vonatkozó járadék iránti igényemnek a bíróságok nem adtak helyt, nem vették figyelembe a becsatolt bizonyítékaimat; ráadásul mintegy 18 évnyi pereskedés után elfogultságot is bejelentett a bíróság. Most töltöm be az öregségi nyugdíjkorhatárt; a járadékigényt most tudom valakivel szemben érvényesíteni? A bíróságokat tudom perelni a korábbi eljárásuk miatt?
Részlet a válaszból: […]a kárigényt, és nem tartották megalapozottnak. Amennyiben a peres eljárás már jogerősen lezárult, és felülvizsgálatnak sincs helye, akkor már nem tehető vitássá az, hogy milyen bizonyítékokat hogyan vagy miként nem vett figyelembe a bíróság.A peres eljárás elhúzódása miatt, az abból eredő károk (sérelmek) megtérítése, orvoslása érdekében lehet pert indítani a bíróság ellen. A bírósági jogkörben okozott kárért való felelősségre a közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni, azaz a kárért a felelősséget akkor lehet megállapítani, ha a kárt közhatalom gyakorlásával vagy annak elmulasztásával okozták. A kárigényt bírósági jogkörben okozott kár esetén a bírósággal szemben kell érvényesíteni. Ha az eljárt bíróság nem jogi személy, a kárigényt azzal a bírósággal szemben kell érvényesíteni, amelynek elnöke[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3531
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Késlekedés biztosítási intézkedés elrendelésével és végrehajtás foganatosításával kapcsolatban

Kérdés: Munkaügyi bíróság jogerősen megítélt 500 000 Ft nem vagyoni kártérítést kamatok nélkül, de a biztosítási intézkedésre vonatkozó kérelmemnek csak évekkel később adott helyt, és a végrehajtási költségek előlegét is csak a végrehajtási kérelem benyújtását követő 8 hónappal utalta el a végrehajtónak (költségmentességem volt). Ennek, valamint a végrehajtó késlekedésének az eredménye az lett, hogy a munkáltatómnak már nem maradt végrehajtás alá vonható vagyona addigra, amíg a végrehajtást foganatosítani lehetett volna, így a pénzt nem kaptam meg. A végrehajtó vagy a bíróság, amelyik nem tartotta a törvényi határidőket, lehet felelős ezért?
Részlet a válaszból: […]érvényesíteni. Ha az eljárt bíróság nem jogi személy, a kárigényt azzal a bírósággal szemben kell érvényesíteni, amelynek elnöke a nem jogi személy bíróság bírái tekintetében az általános munkáltatói jogkört gyakorolja. A kártérítési keresetnek előfeltétele a rendes jogorvoslat kimerítése [Ptk. 6:549. § (1) bek.].A végrehajtói jogkörben okozott kárért való felelősségre szintén a közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni, azaz a kárért a felelősséget akkor lehet megállapítani, ha a kárt közhatalom gyakorlásával vagy annak elmulasztásával okozták. A kártérítési keresetnek előfeltétele a rendes jogorvoslat kimerítése [Ptk. 6:549. § (2) bek.]. A törvényben meghatározott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3530

10. találat: Munkavállalói bérlevonást elismerő nyilatkozat a bérlapon

Kérdés: Akkor szembesültem azzal, hogy a munkáltató kártérítést vont le a béremből, amikor a bérlapot megkaptam. Annak aljára az volt feltüntetve, hogy a bérlapon szereplő adatokkal mindenben egyetértek; utána lehetett aláírni. Ezzel nem értettem egyet, és lehúztam a nyilatkozatot, mire a munkáltatóm felháborodott, és megtiltotta, hogy a bérlapon bárminemű bejegyzést tegyek. Jogszerű-e a munkáltatónak a bérlapomra történő ilyen bejegyzése? A munkavállaló hogyan fejezheti ki, ha a bérlapon írtakkal csak részben ért egyet? Ilyen bérlap aláírása esetén jelenti-e az aláírásom a levonás engedélyezését is?
Részlet a válaszból: […]annak átvételével bármilyen jognyilatkozatot tegyen, kifejezze egyetértését a bérszámfejtés szabályszerűsége iránt, különösen, hogy annak átvételével egyidejűleg elismerje a munkáltatói levonás jogszerűségét. Álláspontunk szerint tisztességtelen az a munkáltatói gyakorlat, amely ilyen elismerő nyilatkozat megtételéhez köti a bérlap kiadását, ennek folytán Ön a munkáltatói tiltásnak nem köteles eleget tenni.A munkavállaló olyan tartalmú nyilatkozatát, amely szerint egyetért a bérlapon szereplő adatokkal, álláspontunk szerint nem lehet kiterjesztően értelmezni akként, hogy a levonás jogszerűségét utólag megerősítené [Mt. 5. § (2) bek.]. Az ilyen hozzájárulást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3445
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést