Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

52 találat a megadott munkakör tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Készenléti jellegű munkakör - minősítési kritériumok
Kérdés: Milyen szempontokat kell vizsgálni ahhoz, hogy az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétel okán minősüljön egy munkakör készenléti jellegűnek?
Részlet a válaszból: […]Kimondta, egyetlen munkakörről sem állapítható meg általánosságban, hogy az megfelel ennek a feltételnek, az kizárólag a konkrét munkakör, munkáltatói szervezet, munkaszervezés, valamennyi releváns munkakörülmény együttes mérlegelésével határozható meg. Az általánosnál lényegesen alacsonyabb igénybevételre utaló körülmények lehetnek különösen: a munkakörrel járó mentális és/vagy fizikai megterhelés alacsony szintje; a munkavállaló felett nincs állandó ellenőrzés; az ellátandó feladatok rutinjellegűek; a munkavégzéshez biztosított a feladatokat megkönnyítő munkaeszköz, infrastruktúra; a munkavégzés körülményei lehetővé teszik a munkavégzéssel nem járó időszakokban a pihenést; a munkát nem egyedül kell végezni. A készenléti jellegű munkakörré minősítésnél jelentősége lehet az adott munkakör munkavédelmi besorolásának is, így különösen, készenléti jellegű munkakörre utal, ha az adott tevékenység a 33/1998. NM rendelet 4. és 5. melléklete szerint nem jár fokozottan baleseti veszélyekkel és/vagy fokozott pszichés terheléssel.Az egyes szempontokat összességében kell értékelni, különös figyelemmel arra, hogy csak az igénybevétel lényegesen alacsonyabb szintje mellett minősíthető a munkakör készenléti jellegűnek. Az általánost el nem érő igénybevétel erre még nem ad alapot. Az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3852
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2. találat: Határozott idejű kinevezés - a meghatározott feladat
Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású költségvetési szervnél közalkalmazottak dolgoznak. A Kjt. 21. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint határozott időre csak meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására lehet valakit kinevezni, márpedig az intézményünk feladatellátásából is adódóan a munkakörbe tartozó feladatok teljes elsajátítása lenne a cél, tehát nem egy meghatározott feladat elvégzése. Üres munkakör feladatellátásához kapcsolódóan lehet-e olyan féléves vagy egyéves határozott idejű kinevezést adni a közalkalmazottnak, melyben a kapcsolódó munkaköri leírás fő feladatát, feladatait jelöljük meg meghatározott feladatként (pl. épületgépész műszaki ellenőr, műszaki ügyintéző üres munkakör esetén) "a hozzárendelt intézményekben előforduló épületgépészeti hibák elhárításával, az éves munkatervben szereplő épületgépészettel összefüggő feladatok előkészítése, bonyolítása, ellenőrzése". További kérdés, hogy ezt a féléves/egyéves határozott idejű kinevezést lehet-e további határozott ideig (további félév, egy év) meghosszabbítani?
Részlet a válaszból: […]létrejött munkaszerződések vagy munkaviszonyok maximális teljes időtartama, illetvec) az ilyen szerződések vagy jogviszonyok megújításának száma.A Kjt. megoldása a fenti a) pontot valósítja meg: a határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyok megújítását alátámasztó objektív okokat fogalmaz meg, amikor is kimondja, hogy közalkalmazotti jogviszony csak helyettesítés céljából, vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására létesíthető határozott időre történő kinevezéssel. Az 1999/70/EK irányelv abból indul ki, hogy a munkajogviszonyok hagyományos formája a határozatlan idejű jogviszony, a határozott idő kikötése pedig egymást követően ismétlődve a munkavállaló hátrányára történő visszaélés egyik fajtája lehet. Amint arra az Európai Unió Bírósága a Konstantinos Adeneler és társai kontra Ellinikos Organismos Galaktos (ELOG) C-212/04. sz. ügyben hozott ítéletében rámutatott, az "objektív okok" fogalma konkrét elemek meglétét feltételezi. A meghatározott munka elvégzése, illetve feladat ellátása egy pontosan megjelölhető munkára, illetve feladatra kell, hogy szóljon, és ha nem is ismert a befejezésének időpontja, az tipikusan az adott munka vagy feladat befejezéséig tarthat. Ebből következően a meghatározott munka elvégzésének vagy feladat ellátásának jól körülhatárolhatónak kell lennie.A szakirodalom szerint jogellenes az a gyakorlat, ha a közalkalmazott munkakörét vagy annak részfeladatát jelöli meg a kinevezés a határozott idő alapjaként. A munkakörbe egyébként beletartozó feladatok jellege és a meghatározott feladatok ellátása közötti lényegi különbség, hogy míg a munkakörbe tartozó feladatok állandóan jelentkeznek, időszakonként visszatérnek, és a munkáltató alaptevékenységébe tartoznak, addig a meghatározott feladat, illetve munka csak időszakosan, eseti jelleggel merül fel, és az esetek többségében nem tartozik bele a munkáltató alaptevékenységébe (Bérces Kamilla - Bosch Márta - Gyulavári Tamás - Horváth István - Kőszegfalvi Edit - Petrovics Zoltán - Tánczos Rita: A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény magyarázata, 150. o.).Ha a határozott időt a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozataikkal meghosszabbítják, ezt elviekben megtehetik, ugyanakkor arra is figyelemmel kell lenniük, hogy amennyiben a féléves vagy egyéves határozott idejű kinevezést ismételten további fél évvel vagy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3842
3. találat: Közös megegyezés - korlátok a tévedés miatti megtámadáshoz
Kérdés: Munkaviszonyom megszüntetésre került közös megegyezéssel. A megállapodás értelmében csak kilenc hónap elteltével szűnik meg. Ez aránytalanul sok idő, amit kizárólag azért írtam alá, mert a munkáltatóm azt mondta, hogy ennyi ideig szüksége van még rám. Három hónap telt el azóta. Már az első hetek óta gyakorlatilag világossá vált számomra, hogy csak a munkaköröm egy részét használja ki (főleg a munkakörnek - eddig is egy jelentős részét képező - adminisztratív feladatokat kell elvégeznem). Ha ezt tudom, nem írtam volna alá. Mit tehetnék, megtámadhatom a megállapodást erre hivatkozva?
Részlet a válaszból: […]a munkavállaló köteles a munkáltató utasításai szerint végezni a munkáját. Ebből a szempontból különös jelentősége van annak, hogy a munkakörbe egyébként milyen feladatok tartoznak. Amint írja, jelenleg főként a munkakörébe tartozó egyes adminisztratív feladatokat kell elvégeznie, melyek korábban is a munkakörének egy jelentős részét töltötték ki. Noha az eset összes körülménye alapján lehet csak állást foglalni erről a kérdésről, úgy tűnik, hogy ez önmagában még nem jelenti a munkakör kiüresítését. Más lenne a helyzet azonban akkor, ha a munkakörébe túlnyomórészt például alkotó szellemi, kutatói tevékenységek tartoznának, és ezeket egyáltalán nem végezhetné, és csak a kiegészítő feladatok elvégzésére kötelezné a munkáltató, vagy egyáltalán nem látná el munkával. Ez utóbbi esetekben a munkaviszony akár azonnali hatályú felmondással is megszüntethető lenne az Ön részéről, hiszen ilyenkor a munkáltató szándékos és jelentős mértékben szegi meg a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét, a foglalkoztatási kötelezettséget [Mt. 78. § (1) bek.].Ami a megtámadást illeti, arra nagy valószínűséggel nincs már lehetősége. A megállapodás többek között akkor támadható meg, ha annak megkötésekor a fél valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, feltéve, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. A megtévesztés hatására kötött megállapodást az támadhatja meg, akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart. Lényeges körülményre abban az esetben vonatkozik a tévedés, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést [Mt. 28. § (1) és (3) bek.]. A munkáltató egyfelől azt állította, hogy kilenc hónapig szüksége van a munkájára,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3774
4. találat: Közalkalmazott munkakörének módosítása - nem áthelyezés
Kérdés: Konyhai dolgozó áthelyezése más beosztásba közalkalmazottként lehetséges-e határozatlan idejű kinevezés esetén?
Részlet a válaszból: […]alkalmazandó [Kjt. 2. § (3) bek.] - 58. §-a alapján a felek közös megegyezésével módosítható. Ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy a jogviszony határozott vagy határozatlan idejű-e. Mivel a kinevezés kötelező tartalmi eleme a közalkalmazott munkaköre is [Kjt. 21. § (3) bek.], így azt a munkáltató és a közalkalmazott írásba foglalt közös megegyezéssel, kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozataikkal módosíthatják. A munkáltató részéről történő egyoldalú módosítás jogellenes, az ilyen jognyilatkozat közlésétől számított 30 napon belül a közalkalmazott keresetlevelet nyújthat be a közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt [Mt. 287. § (1) bek. a) pont].A kinevezés módosítása általános szabály szerint írásba foglalás nélkül érvénytelen. A gyakorlatban azonban nem példa nélküli, hogy a felek úgy módosítják a kinevezést, hogy az írásba foglalás ugyan elmarad, azt azonban magukra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3730
5. találat: Munkaköri alkalmatlanság - felmondás vagy másik munkakör
Kérdés: 52 éves vagyok, 25 éve dolgozom folyamatos munkarendben mozdonyvezetőként. A legutóbbi időszakos orvosi vizsgálaton alkalmatlanná nyilvánítottak a munkakör további betöltésére, és a vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi szakorvos javaslatot tett (írásban, amely a birtokomban van, és egy példányát a munkáltatómnak is átadtam) rehabilitációs munkakörbe történő áthelyezésemre, pszichológiai okokból. A munkáltatóm képviselője felhívott telefonon, és javaslatot tett a munkaviszonyom munkáltató általi megszüntetésére, végkielégítéssel. Ezt nem fogadtam el, hanem kértem a (forgalommal összefüggésben nem lévő) rehabilitációs munkakörbe történő áthelyezésemet. Mit tegyek, ha ezek után is el akarnak bocsátani? Ha találnak részemre megfelelő munkakört, de lényegesen kevesebb fizetéssel, akkor jár-e részemre bérkompenzáció? Megjegyzem, hogy az itt eltöltött 25 év alatt a munkámat hiba nélkül végeztem, ellenem munkáltatói eljárást soha nem kezdeményeztek.
Részlet a válaszból: […]alkalmatlanság, ezt megakadályozni Önnek nincs lehetősége. A felmondás ugyanis egyoldalú jognyilatkozat, mely a felmondási idő elteltével a munkaviszony megszüntetését a másik fél akaratától függetlenül kiváltja [Mt. 15. § (4) bek., 64. § (1) bek., 66. § (2) bek.]. A már közölt felmondás tartalma és indokolása ismeretében lehetséges csak eldönteni, hogy azzal szemben "érdemes-e" munkaügyi pert kezdeményezni az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt a közlésétől számított 30 napos határidőn belül. A leírt tényállás alapján nem dönthető el egyértelműen, hogy az Ön birtokában lévő munkaköri alkalmasságról szóló orvosi vélemény első- vagy másodfokú-e. Amennyiben az előbbiről van szó, és Ön azzal nem ért egyet, lehetőség van arra, hogy a 33/1998. NM rendelet 12. §-ának (1) bekezdése alapján annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a "Beutalás másodfokú orvosi alkalmassági vizsgálatra" elnevezésű nyomtatványon kérhesse a munkaköri alkalmasság másodfokon történő orvosi elbírálását az első fokon eljáró szervnél.Általánosságban elmondható, a munkáltató nem köteles arra, hogy Önnek olyan munkakört ajánljon fel, amely az egészségi állapotának megfelel. Ha a munkáltató ezt mégis megkísérli, és Ön a felajánlott munkakört[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3729
6. találat: Szakképzettség és újbóli munkába állás
Kérdés: Többévi (évtizednyi) háztartásbeli tevékenység után újra munkába állni szándékozó ragaszkodhat-e eredeti végzettségének megfelelő, korábban végzett munkájának megfelelő álláshoz? Például egykori irodai, adminisztratív munkakör helyett köteles-e elfogadni több műszakos, betanított vagy segédmunkás munkalehetőséget?
Részlet a válaszból: […]évtizedes háztartásbeli tevékenysége után a "munkába állás" kifejezés alkalmazása azt jelenti: újra munkaviszonyt kíván létesíteni. Minderre viszont munkaadói kötelezettség nincs. Ugyanakkor arra sincs kötelezettsége a (leendő) munkáltatónak, hogy a munkavállalót a szakképesítésének, szakképzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztassa, ajánlhat számára olyan munkát, amelyhez az adott szakképesítés egyáltalán nem szükséges. Mivel a munkaviszony magánjogi szerződéses, a feleken múlik, kötnek-e és milyen tartalommal egymással munkaszerződést (természetesen a jogszabályi kereteken belül).A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3463
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
7. találat: Zenetanár gyakornok munkaideje
Kérdés: Többcélú intézményként működünk, melynek része az általános iskola és az alapfokú művészeti iskola is. Gyakornok besorolásban foglalkoztatunk egy pedagógust, aki az általános iskolában énektanári és karvezetői, az alapfokú művészeti iskolában zongorakísérői és korrepetitori feladatokat lát el. Hogyan alakul a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejének óraszáma, tekintettel arra, hogy mindkét helyen tart tanórákat, foglalkozásokat?
Részlet a válaszból: […]heti 22-26 óra között lehet a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő [Nkt. 62. § (6) és (11) bek.].A kérdésben szereplő esetben a többcélú intézményen belül az alapfokú művészeti iskola és az általános iskola két külön intézményegységként működik, tehát szervezetileg is elkülönültek egymástól. Ha a gyakornok többcélú intézményben (ezen belül két eltérő alapfeladatú intézményegységben) dolgozik, munkaköre is értelemszerűen kettős kell hogy legyen, hiszen például az általános iskolai énektanár és az alapfokú művészeti iskolában egy zenetanár különféle feladatokat lát el. Egyikük osztályban tanít, a másik általában egyénileg foglalkozik a tanulókkal.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3461
8. találat: Munkakör betöltésére jogosító képesítés
Kérdés: Szigorú támogatási szerződéses feltételek alapján autóbusz- és teherautó-vezetőket képzünk. Ahhoz, hogy részt vehessen a képzésben valaki, az alábbi bemeneti feltételeknek kell megfelelnie: alapfokú iskolai végzettség, legalább "B" kategóriára érvényes vezetői engedély, emellett szakmai előképzettségként a 150/2012. Korm. rendelet 1. mellékletének 2.2.5. pontjában meghatározott szakmacsoportokban megszerzett végzettség, ezek között 22. Rendészet, honvédelem és közszolgálat szakmacsoport. Az egyik jelentkezőnk 2018. június 22-én kelt szakgimnáziumi érettségi bizonyítványában az alábbi záradék szerepel: "Jelen érettségi bizonyítvány szakmai érettségi végzettséget tanúsít, továbbá 5259 FEOR-számú Egyéb személy- és vagyonvédelmi foglalkozású (személy- és vagyonőr, segédfelügyelő) munkakör betöltésére képesít." Kérdésünk: a meghatározott előképzettségnek elfogadható-e ez, az érettségi bizonyítványban záradékolt "munkakör betöltésére jogosító képesítés" ún. "szakmai végzettségnek" minősül-e? (Az Szt. 2. §-ának 40. pontja szerint szakmai érettségi végzettség: az Nkt.-ban meghatározott kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyakból és a szakközépiskola ágazata szerinti kötelező szakmai vizsgatárgyból álló érettségi vizsgával megszerezhető végzettség, amely az OKJ-ról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint munkakör betöltésére képesít). A záradékban FEOR-számmal meghatározott szakma található munkakörre vonatkozó jogosultsággal, nem OKJ-szám! Kettős tétje van ennek a kérdésnek, a pályázatból nem kerül térítésre a képzés költsége, ha a bemeneti feltételeknek nem felel meg a jelentkező, és nem is vizsgázhat a képzés végén.
Részlet a válaszból: […]felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít, a szakmai érettségi továbbá a szakképzésre vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére képesít". A korábban hatályos szöveg szerint a mondat vége így szólt: "...a szakmai érettségi továbbá a szakképzésre vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerinti szakképesítés megszerzését is magában foglalja". Mindebből az a következtetés vonható le, hogy bár munkaviszony létesítésekor a szakérettségi az abban feltüntetett munkakörök betöltéséhez elfogadható, nem tekinthető úgy, mint ami magában foglal egy OKJ-s szakképesítést, szakképzettséget (a törvénymódosítás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3362
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
9. találat: Vállalkozási jogviszony létesítése az intézmény saját közalkalmazottjával
Kérdés: Költségvetési intézményben közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatjuk alkalmazottainkat. Az intézmény köthet-e vállalkozói szerződést vállalkozói igazolvánnyal is rendelkező saját közalkalmazottjával, olyan feladat ellátására, amelyet egyébként más vállalkozónak kellene kiadnunk? A feladatot a munkaköri leírásuk nem tartalmazza.
Részlet a válaszból: […]munkáltató és a közalkalmazott olyan feladat ellátására létesítsen polgári jogi jogviszonyt, amely kívül esik a közalkalmazott egyébként meglévő munkaköri feladatain. Ebből következően általánosságban azt a választ lehet adni a kérdésre, hogy a költségvetési intézmény ilyen feladatra köthet vállalkozási szerződést akár saját közalkalmazottjával is. Megjegyezzük, ha a megállapodás a törvény megkerülésére irányul, így például a felek - a közalkalmazotti jogviszony[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3277
10. találat: Átsorolás mellőzése szociális szakvizsgával
Kérdés: Munkatársunk idősek otthonának közalkalmazotti dolgozója. Jelenleg terápiás munkatárs munkakörben foglalkoztatjuk, intézményvezető-helyettesi megbízással. Alapvégzettsége művelődésszervező (főiskola), melyet 2000. június 14-én végzett el. 2016-ban szociális asszisztens végzettséget szerzett. Ekkor E kategóriába soroltuk, mentálhigiénés munkakörbe. 2017. április 26-án szociális alapvizsgát tett, majd 2017. december 13-án "idősek szociális ellátása" témacsoportból szakvizsgázott. Dolgozónk sérelmezi, hogy a szakvizsga megszerzése után december 31-ig nem soroltuk át F vagy G kategóriába. A 9/2000. SzCsM rendelet 9. §-a (4)-(5) bekezdésének 2017-ben hatályos rendelete és az 1/2000. SZCSM rendelet 3. számú melléklete alapján besorolható-e F vagy G kategóriába?
Részlet a válaszból: […]állam által elismert szakképesítés, szakképzettség alapján kell besorolni. Ennek alapján a művelődésszervezői főiskolai végzettség a szociális területen nem szakirányú, ezért a besorolásnál nem vehető figyelembe. Az érintett vezetőt tehát a szociális asszisztens szakképzettsége alapján kellett besorolni. E szakképesítés jelzőszáma az 54-es, tehát érettségi végzettséghez kötött, emelt szintű, technikusi szakképesítésnek minősül. A Kjt. 61. §-ának (3) bekezdése értelmében a besoroláskor az Országos Képzési Jegyzék szerinti emelt szintű szakképesítést felsőfokú szakképesítésnek kell tekinteni.A Kjt. 61. §-a (1) bekezdésének e)-g) pontja szerint az "E" fizetési osztályba kell sorolni az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakörök betöltőit. A szociális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyát szabályozó 257/2000. Korm. rendelet 2. melléklete, a "Besorolási előírások a kinevezések elkészítéséhez" c. része szintén kimondja: "E" fizetési osztályba kell sorolni: az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez kötött munkaköröket például a szociális asszisztens képesítéssel rendelkezőket.A kérdés ezek után az, hogy a szociális szakvizsga jelent-e alapot az "E" fizetési osztálynál magasabb osztályba sorolásra, figyelemmel arra is, hogy a 257/2000. Korm. rendelet szerint a terápiás munkatárs munkakörnek két típusa van: felsőfokú vagy középfokú végzettséggel is betölthető. A Kjt. 61. §-a (1) bekezdésének f)-g) pontja szerint az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3271
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 52 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést