Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7 találat a megadott közigazgatási alapvizsga tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Köztisztviselői alapvizsga-kötelezettség - a határidő számítása

Kérdés: A Kttv. 118. §-a rendezi a köztisztviselőkre irányadó alapvizsga szabályait, mely szerint előadói besoroláshoz két éven belül, felsőfokú végzettségnél egy éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tenni. Esetünkben a köztisztviselő 2013. október 14. napjától középfokú végzettséggel dolgozik II. besorolásban, így 2015. október 14-ig lett volna köteles teljesíteni az alapvizsgát. A vizsgakötelezettség teljesítésének 2 évéhez 266 nap hiányzott, mert 2014. október 21-től 2017. február 10-ig (843 nap) keresőképtelen, szülési szabadság, GYED, GYES távolléten volt, 2017. május 8-tól 2020. július 27-ig (1176 nap) ismét keresőképtelen, szülési szabadság, GYED, GYES távolléten volt, 2021. január 4-étől ismét keresőképtelen, szülési szabadság, GYED távolléten van. A köztes időkben GYES utáni szabadságon volt, vagyis tényleges munkavégzés szinte alig történt. 2020-ban felsőfokú végzettséget szerzett, átkerült az I. besorolási osztályba. Alapvizsgára 2020. októberi időpontra jelentkezett, de betegségre hivatkozással lemondta, nem végezte el. A veszélyhelyzet alatt is meg volt tartva ez a közigazgatási alapvizsga.
1. Hogyan kell értelmezni, kiszámolni ilyen hosszú távollétek esetén a határidőbe nem számítandó kieső időket, egybefüggően vagy a hosszú évek alatt azok összeadódnak? A megszakítások közötti időszak (GYES utáni kiadott szabadság: 2017. február-május között: 82 nap, 2020. július-december között: 65 nap szabadság, 15 munkanap, 60 nap táppénz) figyelembe vehető-e a 2 évbe, vagy csak majd a jelenlegi GYED miatti fizetés nélküli szabadság időszak után számítjuk újra a két évhez szükséges időszakot? (2021. január 4-től kell-e figyelni a 2 évből hiányzó 266 napot, vagy 266 nap-15 munkanap-82 nap szabadság-65 nap szabadság = 104 napra módosul a kötelezettsége az újbóli munkába állás napjától?)
2. A felsőfokú végzettség megszerzése befolyásolja-e a 2 éves vizsgakötelezettséget, azt kell-e 1 évre módosítani, vagyis a jogviszonyt meg kellett volna már szüntetni 2021-ben?
Részlet a válaszból: […]kiadásukkal egyidejűleg kell figyelembe venni mint az alapvizsga letételére előírt határidőt csökkentő időtartamokat. Ezért, ha voltak olyan szabadságidőszakok, amelyek még nem lettek figyelembe véve, utólag szükséges ezeket a határidőbe beszámítani.A kérdésben meg lett jelölve a 2020. június-december közötti időszakra vonatkozóan egy jogcím nélküli 15 munkanapos időszak, amelyet a kérdező szintén beszámítana a vizsga letételére előírt határidőbe. Ha ebben az időszakban munkavégzés történt, akkor ez a jogszerű eljárás. Itt fontos ugyanakkor megjegyeznünk, hogy a keresőképtelenség teljes időtartama, így sem a 15 munkanapos betegszabadság, sem pedig a táppénzfolyósítás időtartama nem számít be a vizsga letételére nyitva álló határidőbe.2. A felsőfokú végzettség megszerzése esetén az alapvizsga letételére nyitva álló kétéves határidő helyébe egy­éves határidő lép. Ugyanakkor - értelmezésünk szerint - a felsőfokú végzettséget utóbb megszerző köztisztviselőnek az alapvizsgát az I. besorolási osztályba történő átsorolását követő egy éven belül kell letennie. Vagyis nem az eredetileg előírt kétéves határidő fog csökkenni egy évre, hanem - bárhol is tartott a kétéves határidő - az átsorolástól indul az egyéves határidő. Ha ugyanis az eredetileg előírt kétéves határidő rövidülne egy évre, ez bizonyos helyzetekben - például, ha már eltelt egy év a határidőből, de még nem tette le a köztisztviselő az alapvizsgát - akár azt is eredményezhetné, hogy azonnali hatállyal megszűnik a közszolgálati jogviszony, figyelemmel arra, hogy több mint egy év eltelt a köztisztviselői kinevezése óta.Megjegyezzük, hogy a 174/2011. Korm. rendelet 11. §-a határozza meg azokat a felsőfokú végzettségeket, amelyek mentesítenek az alapvizsga-letételi kötelezettség alól (pl. jogi diploma). Ha a köztisztviselő a mentesített körbe tartozó végzettséget szerzett, mentesül az alapvizsga letételének kötelezettsége alól. Ha pedig a köztisztviselő nem teljesíti az előírt határidőben az alapvizsgát, a jogviszonya a törvény erejénél fogva a következő időpontokban szűnik meg:Ha a nem pályakezdő köztisztviselő, az áthelyezett köztisztviselő nem teljesíti a közigazgatási alapvizsgát a Kttv. 118.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4288

2. találat: Alapvizsga elmulasztása és a jogviszonymegszűnés

Kérdés: A II. besorolási osztályba tartozó köztisztviselő a Kttv. 122. §-a szerinti közigazgatási alapvizsgát nem tette le (két ízben sikertelen vizsgát tett) a 118. §-ban meghatározott időpontig (a kinevezéstől számított két év). Jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik, azonban a munkáltató nem tett ennek érdekében semmilyen lépést, a jogviszony folytatódott. Mi ilyen esetben a jogi helyzet? A munkáltató intézkedése nélkül a jogviszony továbbra is érvényesen fennáll a jogokkal és kötelezettségekkel? Ki és hogyan hivatkozhat annak érvénytelenségére, milyen hatása lehet a közben eltelt időre tekintettel? Egy esetleges ellenőrzés során a munkáltató vagy a köztisztviselő számíthat valamilyen szankcióra? A rendkívüli jogrend (veszélyhelyzet) van bármilyen hatással az esetre (közel egy évig nem volt lehetőség a vizsga letételére, nem szerveztek vizsgát)?
Részlet a válaszból: […]veszélyhelyzet utolsó napjától (2020. június 18-ától) számított 180 napon belül kellett teljesíteni. Ebből is következik, hogy a veszélyhelyzet hatással volt a közigazgatási alapvizsga letételére. Megítélésünk szerint ugyanakkor az ennek letételével összefüggő köztisztviselői kötelezettség szempontjából figyelembe kell venni azt is, hogy a Vmtv. által rögzített 180 napon belül egyáltalán sor került-e ilyen vizsga megszervezésére. Ha ennek a lehetősége nem volt nyitva a köztisztviselő előtt, úgy véljük, hogy ez nem a köztisztviselőnek felróható ok, így ebből eredően őt hátrány nem érheti. A pontos adatok ismeretében ugyanakkor ennél közelebbi nem állapítható meg e vonatkozásban.Ha lett volna ugyan lehetőség letenni a közigazgatási alapvizsgát, ám a köztisztviselő ezt nem tette meg, a közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnt [Kttv. 122. § (2) bek.]. Ha a munkáltató a megszűnéssel összefüggésben elmulasztotta megtenni a szükséges intézkedéseket - így például nem adta ki az igazolásokat, és tovább is foglalkoztatta a köztisztviselőt -, jogellenesen járt el. Ez a tény azonban nem változtat azon, hogy a közszolgálati jogviszony valójában megszűnt. Ha a köztisztviselőt ennek ellenére mégis tovább foglalkoztatták, e foglalkoztatás a Kttv. rendelkezéseibe ütközött, azaz a felek erre irányuló konszenzusa, hallgatólagos megállapodása semmis [Kttv. 23. (1) bek.]. Így a kérdés szerinti esetre az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Az érvénytelenségre (semmisségre) az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat, így mind a köztisztviselő, mind a munkáltató megteheti ezt. Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket ugyanakkor úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn, ezért mivel a köztisztviselő munkát végzett, őt megilleti többek közt az elvégzett munka ellenértéke, a szabadság, valamint az ez idő alatt a Kttv. szerint szerzett jogosultságok, és terhelik a kötelezettségek is.Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt ugyanakkor általános szabály szerint a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni, feltéve, hogy az érvénytelenség okát a felek a közérdek sérelme nélkül rövid időn belül nem hárítják el [Kttv. 25. § (1) bek.]. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató - amint észlelte, hogy az elmaradt közigazgatási alapvizsga ellenére jogellenesen mégis tovább foglalkoztatta[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4250

3. találat: Versenyvizsga - mindig feltétele a szakvizsgára bocsátásnak?

Kérdés: Az egyik köztisztviselőnk a kinevezését még a versenyvizsga-kötelezettség hatálybalépése előtt, 2009 januárjában kapta, így számára a kinevezésében alapvizsgát írtunk elő. A köztisztviselő a kinevezésében foglaltak szerint közigazgatási alapvizsgát tett. Mivel elérte a megfelelő szolgálati időt, bejelentettük közigazgatási szakvizsgára. Mielőtt elmenne szakvizsgázni, kell-e tennie versenyvizsgát is, vagy elég, hogy megvan az alapvizsgája? További kérdésünk, hogy van egy kollégánk, akinek a közszolgálati jogviszonya még 2007 áprilisában keletkezett, és az akkor hatályos szabályok szerint jogi végzettsége folytán mentesült az alapvizsga-kötelezettség teljesítése alól. Esetében, ha közigazgatási szakvizsgát szeretne tenni, akkor azt további (versenyvizsga) vizsgakötelezettség nélkül megteheti-e?
Részlet a válaszból: […]kinevezést kap, közigazgatási alapvizsgára kötelezett, kinevezését követő egy éven belül közigazgatási alapvizsgát köteles tenni, kivéve ha ezen időpontig az alapvizsga alól a Ktv. e törvény hatálybalépésekor hatályos szabályai szerint mentesül. A fentiekre tekintettel, amennyiben a köztisztviselő kinevezésére 2009. december 1-je előtt került sor - mint jelen esetben is -, részére közigazgatási alapvizsgát kellett előírni. Kollégájukat a közigazgatási versenyvizsga letételére vonatkozó kötelezettség nem terheli. Az alapvizsga teljesítését követően a köztisztviselő szakvizsgára bocsátható, amennyiben a Ktv. 25. § (8) bekezdésében foglalt egyéb feltételeknek is megfelel. A másik kollégájukkal kapcsolatos kérdés esetében a köztisztviselő 2007 áprilisában kapott kinevezést. A közigazgatási alapvizsga-kötelezettség teljesítése alól a Ktv. ekkor hatályos 25. § (3) bekezdése alapján, állam- és jogtudományi doktori képesítésére tekintettel mentesült. A közigazgatási szakvizsga letételének az alapvizsga teljesítése, vagy a kötelezettség alóli mentesülés volt az előfeltétele. Az alapvizsga helyébe lépő közigazgatási versenyvizsga bevezetésével a szakvizsgára bocsátás feltételei is megváltoztak. A Ktv. jelenleg hatályos 25. § (8) bekezdése szerint közigazgatási szakvizsgát az az I. besorolási osztályba sorolt köztisztviselő tehet, aki közigazgatási versenyvizsgát[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. június 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 705

4. találat: Áthelyezés és köztisztviselői versenyvizsga

Kérdés: Közalkalmazottként dolgozó áthelyezéssel kerülne kinevezésre a polgármesteri hivatalba. Az áthelyezéssel kapcsolatos megállapodás még csak most kezdődött, így várhatóan december közepén történhet meg köztisztviselői kinevezése. Áthelyezés esetén pályáznia nem kell, azonban felmerült, hogy kell-e versenyvizsgát tennie. Mikor járunk el helyesen, ha alapvizsgára kötelezzük, vagy ha versenyvizsgára?
Részlet a válaszból: […]és a 10/C. § (1) bekezdése alapján köztisztviselői kinevezést csak az kaphat, aki eredményes közigazgatási versenyvizsgát tett. A Ktvm. 44. §-a rendelkezik arról, hogy aki 2007. július 15-ét követően, de még a közigazgatási versenyvizsga-kötelezettség hatálybalépése előtt (2009. december 1-jét megelőzően) vezetői megbízást, kinevezést, köztisztviselői kinevezést kap, közigazgatási alapvizsgára kötelezett, melyet a kinevezését követő egy éven belül köteles letenni, kivéve ha ezen időpontig az alapvizsga alól a Ktv. - a Ktvm. hatálybalépésekor hatályos - szabályai szerint mentesül. Ha vizsgakötelezettségét ez idő alatt nem teljesíti, vagy az idézett szabály szerint nem mentesül, közszolgálati jogviszonya megszűnik. Így a jelenleg közalkalmazottként dolgozó kolléganő köztisztviselői kinevezésére pályázati eljárás lefolytatása nélkül sor kerülhet, azonban mivel várhatóan december[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. november 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 519

5. találat: Versenyvizsga - a vezetőnek is le kell tennie?

Kérdés: Egy központi államigazgatási szervnél dolgozom köztisztviselőként, vezetői megbízással rendelkezem, melyet idén április elsején kaptam. A személyzetisünk már beosztott közigazgatási szakvizsgára, az alapvizsga alól mentesültem igazgatásszervezői képesítésem alapján. Kollégám a szabályok változása folytán elbizonytalanodott, nem tudja, kell-e versenyvizsgát is tennem a szakvizsga mellett. Arra hivatkozik, hogy a versenyvizsga esetében nincs olyan végzettség, amely önmagában mentesítene a vizsga alól, ahogyan az korábban az alapvizsga esetében volt, és ami alapján én is mentesültem annak letétele alól. Szerinte, mivel július 1-jétől a vezetői megbízás feltétele a versenyvizsga, ezért most nekem azt is le kell tennem. Kell-e versenyvizsgát tennem?
Részlet a válaszból: […]köztisztviselői kinevezést kap, a kinevezését követő egy éven belül közigazgatási alapvizsgát köteles tenni, kivéve ha ezen időpontig az alapvizsga alól a Ktv. e törvény hatálybalépésekor hatályos szabályai szerint mentesült. Ha ezen kötelezettségét ez idő alatt nem teljesíti, közszolgálati jogviszonya megszűnik. A közigazgatási alapvizsga letételére előírt határidőbe nem számít be a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint a keresőképtelenség, továbbá a 30 napot meghaladó hivatalos kiküldetés időtartama. A fenti jogszabályhelyek alapján vezetői megbízást 2009. július 1-jétől csak az kaphat, aki közigazgatási versenyvizsgával rendelkezik. Azonban Ön a vezetői megbízást ezen időpont előtt kapta, így nem versenyvizsgát, hanem alapvizsgát kellene tennie. Az alapvizsga teljesítése alól azonban végzettsége folytán [a korábban hatályban volt Ktv. 25. § (6) bekezdése alapján] mentesül. Megjegyzem, a személyzetis kollégának abban igaza van, hogy a versenyvizsgánál egy adott végzettség, képzettség nem mentesít a vizsga letételének kötelezettsége alól, mint ahogyan arra korábban az alapvizsga esetében lehetőség volt. A Ktv. 31. § (2) bekezdése értelmében vezetői megbízást, kinevezést csak felsőfokú iskolai végzettségű, versenyvizsgával jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a szakvizsga alól adott OKV elnökségi teljes körű mentesítéssel rendelkező köztisztviselő kaphat. Vezetői megbízást, kinevezést közigazgatási szakvizsgával nem rendelkező[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. november 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 508

6. találat: Besorolás, képesítés, alapvizsga

Kérdés: Egyetemi szintű okleveles közigazgatási szakértő diplomával rendelkező munkatárs köztisztviselői kinevezésére került sor hivatalunkban. A kolléga most végzett az egyetemen, pályakezdő. Ilyen képesítéssel még nem rendelkezett senki a hivatalban, és most el kell döntenünk, hogy - éppen úgy, mint az igazgatásszervező képesítés esetén - van-e lehetőség pálya-előmenetel gyorsítására, valamint a közigazgatási alapvizsga alóli mentesülésre vagy sem. A kérdésem tehát, hogy a fent említett végzettség esetében van-e lehetőség az I. besorolási osztály 2-es fizetési fokozatába sorolni a köztisztviselőt, illetve hogy ezzel a végzettséggel mentesül-e az alapvizsga-kötelezettség alól?
Részlet a válaszból: […]megbízást, kinevezést, köztisztviselői kinevezést kap, kinevezését követő egy éven belül közigazgatási alapvizsgát köteles tenni, kivéve ha ezen időpontig az alapvizsga alól a Ktv. e törvény hatálybalépésekor hatályos szabályai szerint mentesül. Az alapvizsga költségeit a munkáltató viseli. Ha ezen kötelezettségét ez idő alatt nem teljesíti, vagy az alól a Ktv. szerint nem mentesül, közszolgálati jogviszonya megszűnik. A közigazgatási alapvizsga letételére előírt határidőbe nem számít be a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint a keresőképtelenség, továbbá a 30 napot meghaladó hivatalos kiküldetés időtartama. A kérdés szerinti köztisztviselőnek a fenti jogszabályhely alapján közigazgatási alapvizsgát kellene tennie, kivéve ha a Ktv. korábban hatályos szabályai alapján mentesül ezen kötelezettsége alól. A Ktv. korábbi 25. § (3) bekezdése alapján a köztisztviselőnek fogalmazó besorolásához egy éven belül, előadó besorolásához két éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tennie. A szintén hatályon kívül helyezett 25. § (6) bekezdése szerint nem kell közigazgatási alapvizsgát tennie annak, aki állam- és jogtudományi doktori, igazgatásszervezői, okleveles közgazdász képesítést, illetve a Rendőrtiszti Főiskolán oklevelet szerzett. Kérdés: az okleveles közigazgatási szakértő végzettség elfogadható-e olyan végzettségként, amely lehetővé teszi a pálya-előmenetel gyorsítását, illetve mentesít-e az alapvizsga letétele alól. A fent hivatkozott rendelkezések az igazgatásszervező főiskolai szakon szerzett szakképzettséggel rendelkező köztisztviselők számára teszik lehetővé a pálya-előmenetel gyorsítását, illetve az alapvizsga-kötelezettség alóli mentesülést. Az 53/2000. Korm. rendelet alapján az igazgatásszervező szak és az okleveles közigazgatási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. október 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 493

7. találat: Alap- vagy versenyvizsga?

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom, és beosztottak közigazgatási alapvizsgára, azonban hallottam, hogy a köztisztviselőknek versenyvizsgát kell tenniük. Most alapvizsgát, vagy versenyvizsgát kell tennem, esetleg választhatok, hogy melyik vizsgát teszem le?
Részlet a válaszból: […]kötelezett, de ezen kötelezettségének e törvény hatálybalépéséig nem tett eleget, 2009. december 31-éig alapvizsgát köteles tenni, kivéve ha 2009. december 31-éig az alapvizsga alól a Ktv. 2007. július 15-én hatályos szabályai szerint mentesült. Az alapvizsga költségeit a munkáltató viseli. Ha a köztisztviselő az alapvizsgát az előírt határidőig nem teljesíti, vagy az alól nem mentesül, közszolgálati jogviszonya megszűnik. A közigazgatási alapvizsga letételére előírt határidőbe nem számít be a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint a keresőképtelenség, továbbá a 30 napot meghaladó hivatalos kiküldetés időtartama. A Ktvm. 44. §-a szerint az, aki 2007. július 15-ét követően, de még a közigazgatási versenyvizsga-kötelezettség hatálybalépése, 2009. december 1-jét megelőzően vezetői megbízást, kinevezést, köztisztviselői kinevezést kap, közigazgatási alapvizsgára kötelezett, kinevezését követő egy éven belül közigazgatási alapvizsgát köteles tenni, kivéve ha ezen időpontig az alapvizsga alól[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. szeptember 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 470
Kapcsolódó tárgyszavak: