22 találat a megadott munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]Megjegyzendő azonban, hogy az Mt. esetenként lehetővé teszi azt is, hogy a felek által meghatározott eltérés a munkavállaló hátrányára szóljon, és egyes rendelkezésekkel kapcsolatban minden irányú eltérést megtilt. Mivel az Mt. - sem annak 53. §-a, sem a VIII. fejezetben található "Eltérő megállapodások" alcím alatti 57. §-a - nem tartalmaz az általánost felülíró szabályt, a munkavállaló és a munkáltató nem állapodhat meg érvényesen abban, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás tartama a munkáltató egyoldalú rendelkezése szerint naptári évenként akár 1000 óra is lehessen, ez ugyanis általában a munkavállaló hátrányára történő eltérés lenne. Felhívjuk a figyelmet ugyanakkor arra, hogy mivel az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni [Mt. 43. § (2) bek.], adott esetben elképzelhető, hogy a megállapodás olyan előnyöket biztosít a munkavállalóra nézve, amelyek a naptári évenkénti 1000 órás eltérést is figyelembe véve összességében előnyösebb helyzetet teremtenek a munkavállalónak. Mivel a kérdésben erre nem történik utalás, azt feltételezzük, hogy a jelen esetben erről nincs szó.Annak nincs akadálya, hogy a munkáltató és a munkavállaló egyedileg, azaz esetről esetre úgy állapodjon meg, hogy a munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szerinti alapbérre jogosult [Mt. 53. § (5) bek.]. A Kúria egy ítéletében kifejtette, hogy az Mt. 53. §-ában foglaltak akkor is alkalmazhatók, amikor a munkavállaló az eredeti munkaköri feladatai ellátása mellett végez más munkakörébe tartozó feladatokat. Ebben az esetben díjazása attól függ, hogy a saját és a másik munkavállaló munkaköri feladatai ellátásának időtartama elkülöníthető-e, mivel csak ekkor lehet jogosult a másik munkavállaló övétől magasabb összegű időarányos alapbérére; önmagában az a tény, hogy többlettevékenységet kellett végeznie, nem elegendő. Amennyiben azonban a más munkakörökbe tartozó feladatok ellátásának időtartama nem elkülöníthető a saját munkaköri feladatainak ellátásától, akkor a magasabb díjazásra nem tarthat igényt. Más kérdés, ha a többlettevékenység ellátása a rendes munkaidőn kívül történik; ekkor viszont nem a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás szabályai, hanem a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályok alapján formálhat igényt díjazásra (BH2021. 52). A bíróság tehát a törvényi szabályokhoz képest egy további feltételt, az időben elkülöníthetőséget is a díjazás feltételéül határozott meg.Ezzel összefüggésben kiemelendő, hogy a fenti szabályok[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Az Mt. 51. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel.Mindezen szabályok együttes értelmezéséből az következik, hogy amennyiben a munkaszerződésben a munkavégzés helyeként a munkáltató budapesti telephelye vagy Budapest városa szerepel, a vidéki településen található székhelyen történő munkavégzés a munkáltató utasítására, a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen történő foglalkoztatásnak - belföldi kiküldetésnek - minősül. Az utazás költségét a munkáltatónak meg kell térítenie. Emellett a 437/2015. Korm. rendelet előírja, hogy a belföldi hivatalos kiküldetésben[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre [Mt. 53. § (1)-(2) bek.]. A kérdésből arra lehet következtetni, hogy a munkavállaló foglalkoztatása minden bizonnyal 2020-ban kezdődött, így elviekben nincs akadálya annak, hogy 2021-ben kihasználják az Mt. által biztosított időbeli kereteket. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról ugyanakkor a munkavállalót tájékoztatniuk kell, aki a ténylegesen ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre lesz jogosult [Mt. 53. § (2) és (5) bek.].A fentiekkel kapcsolatosan körültekintően kell eljárni, mivel előfordulhat, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás a munkavállaló számára aránytalan sérelmet okoz, különös tekintettel arra, hogy egy alacsonyabb, beosztotti munkakört kellene ellátnia ugyanannál a szervezeti egységnél, amelynél jelenleg is dolgozik. A munkáltató a munkavállaló érdekeit ugyanis a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása - jelen esetben a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás - nem okozhat a munkavállalónak aránytalan sérelmet[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]53. §-a szerinti munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, hiszen a munkáltató nem kötelezi a munkavállalót arra, hogy az otthonában végezzen munkát, hanem csupán arról van szó, hogy saját mérlegelési jogkörében eljárva, egyoldalúan kötelezettséget vállal (Mt. 16. §) arra, hogy amennyiben a munkavállaló él e lehetőséggel, az általa megjelölt lesz a munkavégzés helye. Ebből következik az is, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás - naptári évenkénti 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát kitevő - felső korlátja sem alkalmazandó.Ha a munkáltató egyoldalúan rendeli el a home office-t, annak kereteit is maga jogosult meghatározni. Így időben korlátozhatja az igénybevétel lehetőségét (pl. hetente egy alkalomra, határozott időre), de jogosult a visszavonás jogát is biztosítani a maga számára. Ugyanakkor amennyiben a visszavonás jogát a munkáltató nem köti ki (pl. munkáltatói szabályzatban), akkor csak az Mt. 16. §-ának (2) bekezdésében rögzített feltételek esetén módosíthatja a kötelezettségvállalása tartalmát.Összegezve:[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat [Mt. 51. § (3) bek.]. Továbbá meg kell tartani a méltányos mérlegelés követelményét, azaz kötelesek a munkavállaló érdekeit ezen általános magatartási követelmény alapján figyelembe venni, és ebből következően a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat [Mt. 6. § (3) bek.].Mivel néhány hétig kívánják a munkavállalót eltérő munkakörben foglalkoztatni, úgy tűnik, hogy a foglalkoztatás tartama nem fogja meghaladni a törvényi maximumot: a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás tartama ugyanis naptári évenként összesen nem haladhatja meg a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy a 352 órát. Utóbbi elszámolást akkor célszerű egyébként alkalmazni, ha a munkanapnak csak egy részében dolgozik a munkaszerződésétől eltérő munkakörben a munkavállaló. Figyelemmel kell lenni azonban[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jogviszony év közben kezdődött, határozott időre, vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A kinevezéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a közalkalmazottat tájékoztatni kell [Mt. 53. § (1)-(2) bek.]. Amennyiben a munkáltató a közalkalmazottat egyoldalú utasítás alapján a kinevezésében foglaltaktól eltérő munkakörben egy naptári éven belül 44 beosztás szerinti munkanapot már foglalkoztatta, semmi akadálya nincs annak, hogy ezen időtartam elteltével a felek közös megegyezéssel határozott időre - például a járványügyi veszélyhelyzet idejére vagy általuk meghatározott más időtartamra - meghosszabbítsák az eltérő munkakörben történő munkavégzés kötelezettségét. Megjegyzendő, a felek a kinevezésben foglalt munkakört akár határozatlan időre is módosíthatják. Az Mt. 53. §-a ugyanis a kinevezéstől eltérő foglalkoztatást[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]részére végzett munka csak átmenetileg, évente - ha kollektív szerződés eltérően nem rendelkezik - legfeljebb 44 munkanapig (352 óráig) lehetséges általános teljes munkaidő esetén [Mt. 53. § (1)-(2) bek.]. Amennyiben a gépjárművel a munkavállaló EU-n belül, külföldre történő szolgáltatásnyújtás keretében végez munkát, és ennek okán az unió más tagállamában külföldön tartózkodik, a fuvar célországában - illetve bizonyos értelmezések szerint az áthaladás tartama alatt a tranzitországokban is - érvényes egyes munkajogi szabályokat, így a minimális bérszintre vonatkozó jogszabályi előírásokat is meg kell tartani. Ez azt jelenti, hogy az adott ország jogszabályai által meghatározott legalacsonyabb bért (ha ilyen az adott országban[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ezt egyértelműen közölje a munkáltatójával, a bizonyíthatóság érdekében írásban. Ezzel lehet ugyanis elkerülni azt is, hogy a munkaszerződés módosítása írásba foglalás nélkül, az Ön ráutaló magatartása mellett teljesedésbe menjen [Mt. 22. § (4) bek.]. Ha azonban a munkakörük azonos volt, nem kizárt, hogy a munkáltató kötelezze Önt arra, az újabb számítógépes rendszert is megismerje, és megtanulja azt használni.Ha a munkáltató csak ideiglenesen kívánja kötelezni Önt arra, hogy eredeti munkaköre mellett a volt munkatárs munkakörét is lássa el, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra irányadó szabályok szerint teheti ezt meg. Átmenetileg kötelezheti akár a munkaszerződéstől eltérő munkakörben történő munkavégzésre is. Az ilyen foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról ebben az esetben Önt a munkáltatónak tájékoztatnia kell.Felhívjuk a figyelmet továbbá arra is, hogy az Mt. értelmében a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]lenne a legideálisabb -, hogy egy másik kölcsönvevőhöz kölcsönözze ki, ahol folytathatja a munkáját. A kölcsönbe adó élhet a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás lehetőségével is (Mt. 53. §), és ez alapján a munkaszerződésében foglalttól eltérő munkakörben is utasíthatja munkavégzésre, legfeljebb 44 munkanapig egy másik kölcsönbe vevőnél. Természetesen közös megegyezéssel ennél hosszabb idejű munkaszerződés-módosításban is megállapodhatnak, ha egy más profilú kölcsönvevő cég tudná alkalmazni a köztes időben (Mt. 58. §).Ha nincs mód az újabb kikölcsönzésre, akkor az átmeneti időszak áthidalható a szabadság kiadásával. Ennek hiányában - mivel a kölcsönbeadó nem tesz eleget foglalkoztatási kötelezettségének - a két kikölcsönzés közötti időszakra Ön az alapbérére jogosult (Mt. 146. §). Tudni kell azonban, hogy a kölcsönbe adó jogosult felmondással megszüntetni a munkaviszonyt, önmagában arra hivatkozással, hogy a munkavállaló kikölcsönzése megszűnt [Mt. 220. § (1) bek.]. Ezért valószínűtlen, hogy a kölcsönbe[…] részlet vége a válaszból.